Porpác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.18.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 12. 01

Porpác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II.18.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2022.12.01.

Porpác Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a 25. §-ra vonatkozóan a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Porpác Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat székhelye: 9612 Porpác, Kossuth L. u. 1.

2. § A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza:

a) Porpác Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) munkatervére,

b) a Képviselő-testületi ülés összehívására,

c) a Képviselő-testület ülésére,

d) a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére,

e) a közmeghallgatásra,

f) a Képviselő-testület bizottságaira,

g) az önkormányzati rendeletre és határozatra,

h) a vagyonnyilatkozat kezelésére,

i) a képviselői kötelezettségszegés következményeire és

j) a helyi népszavazásra

vonatkozó szabályokat.

2. A Képviselő-testület munkaterve

3. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv (a továbbiakban: munkaterv) alapján működik. A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv tartalmazza a testületi ülések tervezett időpontjait (hónap), napirendjeit.

(3) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

3. A képviselő-testületi ülés összehívása

4. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését általában írásos meghívóval hívja össze. Sürgős esetekben az ülés összehívása telefonon és egyéb módon (pl. szóbeli közlés útján) is történhet.

(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, amennyiben azok a meghívó kiküldésekor rendelkezésre állnak.

(3) Írásban kell megküldeni

a) az önkormányzati rendelet-tervezetet,

b) a költségvetés tervezetét,

c) a zárszámadás tervezetét és

d) az átfogó programterveket.

(4) A meghívót lehetőség szerint úgy kell kiküldeni, hogy azt az érintettek legalább három nappal az ülés időpontja előtt kézhez kapják. Sürgős ügy tárgyalása esetén az ülés három napon belüli időpontra is összehívható.

(5) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel.

(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.

4. A Képviselő-testület ülése

5. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök vezeti.

(2) Az ülésvezető

a) megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét,

b) megnyitja az ülést,

c) előterjeszti a napirendi javaslatot,

d) beszámol az átruházott hatáskörben hozott határozatokról, valamint a két ülés között végzett tevékenységéről,

e) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendelettervezeteket,

g) megállapítja a szavazás eredményét,

h) biztosítja a képviselők kérdezési és bejelentési jogának gyakorlását,

i) az ülést berekeszti.

6. § (1) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a hozzászólásra kapott időintervallumot túllépte, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

b) rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,

c) figyelmezteti azt az ülésen, közmeghallgatáson jelenlévő választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,

d) az ülés elhagyására kötelezheti azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.

(2) A ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(3) [1]Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított három hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület a képviselő részére megállapított tiszteletdíjat 70 %-kal, 2 havi időtartamra csökkenti.

7. § (1) A Képviselő-testület ülésén a képviselőknek és a tanácskozási joggal megjelenteknek van hozzászólási joga.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Ugyanazon napirendi pont tárgyalása során a felszólalók legfeljebb két alkalommal szólalhatnak fel.

(3) A felszólalás időtartama 5 percnél, ugyanazon napirendi pont keretében történő ismételt felszólalás esetén 2 percnél több nem lehet.

(4) A Képviselő-testület ülésén a porpáci székhellyel működő társadalmi szervezetek a tevékenységüket érintő kérdésekben tanácskozási joggal vesznek részt.

(5) Az ülésen megjelent személyek a napirendhez kapcsolódóan a polgármester engedélyével kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak.

8. § (1) A Képviselő-testület tagjai nyílt szavazásnál szavazatukat kézfelemeléssel adják le.

(2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a jegyzőkönyvvezető a szavazati íven rögzíti, amelyet aláírásával hitelesít. A szavazati ívet a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

9. § (1) A titkos szavazáshoz a Képviselő-testület tagjai közül a polgármester javaslatára, nyílt szavazással három fős szavazatszámláló bizottságot választ.

(2) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(3) [2] A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) annak megjelölését, hogy milyen ügyben történt a szavazás,
b) a szavazás helyét és idejét,
c) a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak nevét,
d) a szavazatszámláló bizottság szavazás során tett intézkedéseit, döntéseit,
e) a szavazás eredményét.
(4) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és tagjai aláírják.
(5) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a Képviselő-testületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - jelentést tesz.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének mellékletét képezi.

10. § (1) A napirendi pontok megtárgyalása után a képviselők bejelentést tehetnek, kérdést intézhetnek a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz.

(2) A bejelentésre, kérdésre a választ lehetőleg a Képviselő-testület ülésén azonnal, ha ez nem lehetséges, harminc napon belül írásban kell megadni.

(3) A képviselő távollétét - indokaival együtt - az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek.

5. A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

11. § (1) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az írásos előterjesztések egy példányát és a jelenléti ívet.

(2) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet ügyfélfogadási időben a jegyzőnél bárki megtekintheti.

(3) A zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a nyílt ülés jegyzőkönyvétől elkülönítetten kell tárolni és megőrizni.

6. Közmeghallgatás

12. § (1) A közmeghallgatást a polgármester készíti elő és hívja össze.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendi pontjairól az Önkormányzat hirdetőtáblájára a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább öt nappal kifüggesztett írásos hirdetmény útján kell értesíteni a lakosságot.

12/A§.[3]

(1) A lakosságot, illetve a község fejlesztését jelentősen érintő testületi döntések előtt, azok sokoldalú előkészítése érdekében, jelentős közérdekű ügyekben, valamint a község egyes összefüggő részein élő állampolgárokat érintő közszolgáltatási kérdésekben, továbbá a lakosság bizonyos szempontok szerint (pl.: kor, foglalkozás) homogén rétegeket érintő ügyekben a lakosság, valamint a társadalmi szervezetek, a lakosság önszerveződő közösségei tájékoztatása és véleményének megismerése céljából lakossági fórumokat lehet szervezni.
(2) A lakossági fórumok összehívását kezdeményezheti:
a)[4] képviselő-testület tagja,
b) [5],
c) a jegyző.
(3) A lakossági fórumok szervezéséről a polgármester dönt.
(4) A lakossági fórumokat a polgármester hívja össze. A polgármester lakossági fórum összehívására felhatalmazhatja az alpolgármestert.
(5) A lakossági fórumokat a polgármester, felhatalmazása, illetve felkérése alapján az alpolgármester vezeti.
(6) [6] A lakossági fórumok helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő ügyekről az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán és Porpác község honlapján tájékoztatást kell közzétenni. Szükség szerint egyéb közzétételi mód is alkalmazható.

7. A Képviselő-testület bizottsága

13. § (1) [7]

(2) A Képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: bizottság), melynek létszáma 3 fő.

14. § A bizottság feladata:

a) önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése,

b) az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

c) a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása.

15. § (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

(2) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.

(3) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.

15/A. §[8]

(1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását. A vizsgálatot mellőzni kell, ha nem tartalmazza a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.
(2) A bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.
(3) Hiányos bejelentés esetén a bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.
(4) Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés olyan mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
(5) A bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról.
(6) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik a felhívásra, a bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás 15/B. § szerinti folytatásáról.

15/B. §[9]

(1) A bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.
(2) A bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.
(3) Ha a bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.
(4) A bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület összehívására.

15/C. §[10]

A képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyet tárgyaló ülésén a határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

15/D. § [11]

A méltatlansági eljárásra e rendeletnek az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

8. A polgármester, az alpolgármester és a jegyző

16. § (1) A polgármester és az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) [12]A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Humánpolitikai Irodájának irodavezetője látja el.

(3) A jegyző a tudomására jutását követően haladéktalanul jelzi a Képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

9. A közös önkormányzati hivatal

17. § A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal.

10. A Képviselő-testület átruházott hatáskörei

18. §[13]

A Képviselő-testület átruházott hatásköreit az SZMSZ 1. melléklete tartalmazza.

11. Az Önkormányzat kormányzati funkciói

19. § Az Önkormányzat kormányzati funkcióit az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

12. Az önkormányzati rendelet és határozat

20. § (1) Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő,

b) a bizottság,

c) a polgármester,

d) a jegyző.

(2) A Képviselő-testület tagja által írásban a polgármesterhez benyújtott rendeletalkotási-, illetve határozati javaslatot a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ismertetni köteles.

(3) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a rendelet vagy a határozat tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével illetőleg a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével is kezdeményezheti rendelet megalkotását, határozat meghozatalát.

(4) A Képviselő-testület a javaslat ismertetését követően meghozott határozatával bízza meg a jegyzőt a rendelet-tervezet előkészítésével.

(5) A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző lehetőség szerint a Képviselő-testület ülésén állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelet-tervezetet a soron következő rendes Képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6) A rendeletek előkészítése a jegyző feladata.

(7) [14] A rendeleteket az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán való kifüggesztéssel kell kihirdetni.”

(8) A rendeletekről a jegyző minden évben 1-gyel kezdődő sorszámozással nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet számát, kihirdetésének dátumát zárójelben és címét.

21. § (1) A határozatokat évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben az ülés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni

(2) A határozat első részében tartalmazza a Képviselő-testület döntését, második részében végrehajtás felelősét, valamint a végrehajtás határidejét. Nem kell külön határidőt megjelölni azon határozatok esetében, amelyeknél a Képviselő-testület valamilyen tény, esemény tudomásul vételéről döntött, és további intézkedést nem igényel.

13. A vagyonnyilatkozatok kezelése

22. § (1) A vagyonnyilatkozatokat egy példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban a Vagyonnyilatkozatot Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság elnöke részére. A bizottság elnöke a leadott vagyonnyilatkozatokról nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozat őrzésének technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(2) A polgármester illetve a képviselők vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében tekinthető meg.

(3) A betekintési szándékot írásban a polgármesterhez kell bejelenteni, aki ezt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül továbbítja a bizottság elnökéhez. A bizottság elnöke a betekintőt három munkanapon belül írásban értesíti a vagyonnyilatkozat megtekintésének időpontjáról. Az értesítést úgy kell kézbesíteni, hogy azt a betekintő a betekintés időpontja előtt legalább nyolc nappal megkapja.

(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül a bizottság legalább két képviselő tagjának is jelen kell lennie.

14. A képviselői kötelezettségszegés következményei

23. §[15]

(1) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő részére megállapított tiszteletdíjat 70 %-kal, 2 havi időtartamra csökkenti.
(2) [16] Kötelezettségét megszegni az a képviselő, aki két egymást követő ülésen nem vesz részt a képviselő-testület ülésén, és távolmaradását előzetesen nem jelezte.
(3) A képviselő akkor vesz részt a képviselő-testület ülésén, ha a képviselő-testület által elfogadott napirendek több mint felének tárgyalásánál jelen van

15. Helyi népszavazás

24. §[17]

Helyi népszavazást legalább 23 fő választópolgár kezdeményezhet

16. Záró rendelkezések

25. § (1) Jelen rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Porpác Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2003. (VI.24.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet

1. A Polgármesterre átruházott hatáskörök

1.1. A szociális ellátásokhoz kapcsolódó hatáskörök:

1.1.1. Az arra rászorulónak – hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül – rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosít, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (1993. évi III. törvény 7. §)

1.1.2. Dönt az alábbi szociális ellátásokról:

1.1.2.1. gyermekek egyszeri támogatása,

1.1.2.2. időskorúak támogatása,

1.1.2.3. köztemetés (1993. évi III. törvény 48. §),

1.1.2.4. települési támogatás, rendkívüli települési támogatás,

1.1.2.5. újszülöttek támogatása,

1.1.2.6. [18] természetbeni segély.

1.2. [19] Az önkormányzat 2021. évi költségvetéséről szóló 3/2021. (II. 15.) önkormányzati rendeletéhez kapcsolódó hatáskörök:

1.2.1. Dönt az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról esetenként 1.000.000 Ft összeg erejéig. /2/2022. (II. 15.) Ör. 15. § (1) bek./

1.2.2. Dönt az önkormányzat számláin lévő átmenetileg szabad pénzeszközök

a) elkülönített (lekötött) betétként történő elhelyezéséről,

b) államilag garantált forgatási célú értékpapírok vásárlásáról. /2/2022.(II. 15.) Ör. 17. § (1) bek./

1.3. [20] A partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 10/2017. (XII.01.) önkormányzati rendelethez kapcsolódó hatáskörök

1.3.1. [21] A partnerektől beérkezett vélemények tisztázása érdekében a véleményező partnerrel meghívásos egyeztető tárgyalás keretében további egyeztetést kezdeményezhet (Ör. 3. § (4) bek.)

1.3.2. [22] A beérkezett vélemények, javaslatok elfogadásáról vagy el nem fogadásáról javaslatot tesz a képviselő-testület felé (Ör.3. § (6) bek.)

a) elkülönített (lekötött) betétként történő elhelyezéséről,

b) államilag garantált forgatási célú értékpapírok vásárlásáról. /3/2021.(II. 15.) Ör. 17. § (1) bek./

1.4. A településkép védelméről szóló 16/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelethez kapcsolódó hatáskörök:

1.4.1. Településképi vélemény kiadása

1.4.2. Településképi bejelentési eljárás lefolytatása

1.4.3. Településképi kötelezés kiadása, bírság kiszabása”

2. A Jegyzőre átruházott hatáskörök

2.1. Eseti jelleggel ellenőrzi a települési támogatás felhasználását.

2. melléklet

Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

kormányzati funkció száma

kormányzati funkció megnevezése

1.

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

2.

013320

Köztemető-fenntartás és -működtetés

3.

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

4. 1

5.

041232

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

6.

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

7.

045120

Út, autópálya építése

8.

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

9.

051030

Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

10.

052020

Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

11.

063020

Víztermelés, -kezelés, -ellátás

12.

064010

Közvilágítás

13.

066010

Zöldterület-kezelés

14.

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

15.

072111

Háziorvosi alapellátás

15a 2

074040

Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás

16.

082044

Könyvtári szolgáltatások

16a 3

082091

Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

17.

082092

Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

18.

086090

Egyéb szabadidős szolgáltatás

19.

104037

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

20.

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

21.

107051

Szociális étkeztetés szociális konyhán

22.

107052

Házi segítségnyújtás

23.

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

1

A 2. mellékletben foglalt táblázat 4. . sorát a Porpác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.

2

A 2. mellékletben foglalt táblázat 15a. sorát a Porpác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (X. 12.) önkormányzati rendelete 6. § - 11. melléklet 1. pontja iktatta be.

3

A 2. mellékletben foglalt táblázat 16a. sorát a Porpác Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (X. 12.) önkormányzati rendelete 6. § - 11. melléklet 2. pontja iktatta be.