Csér Község Önkormányzat képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános szabályok

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az  Csér Község Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a képviselő-testület gyakorolja.

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy

b) hivatalból lehet

megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell tenni.

(8) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból kell megindítani.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik.

(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére.

5. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(4) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

6. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

7. § A pénzbeli települési támogatás formái:

a) eseti települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési gyógyszertámogatás,

ac) települési temetési támogatás;

ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,

ae) települési gyermeknevelési támogatás,

af) hátrányos helyzetű gyermek települési támogatása;

ag) születési támogatás

b) rendszeres települési támogatás:

ba) települési létfenntartási támogatás.

bb) települési gyógyszertámogatás,

1. Települési létfenntartási támogatás

8. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.

(2) Rendszeres települési létfenntartási támogatást meg lehet állapítani a 8. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl

a) annak az egyedülállónak, aki az öregségi nyugdíj legkisebb összegének harmincszorosát el nem érő( 855.000 Ft-ot) el nem érő vagyonnal rendelkezik, vagy

b) annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó vagyon értéke nem éri el a az öregségi nyugdíj legkiesebb összegének harmincszorosát ( 855.000Ft-ot.)

(3) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

(4) A települési létfenntartási támogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

9. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás maximális összege 15.000 Ft.

10. § Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

11. § (1) A rendszeres települési létfenntartási támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.

(2) Rendszeres települési létfenntartási támogatást havi rendszerességgel, legalább 5 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(3) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési létfenntartási támogatás maximális összege 10.000 Ft.

(4) A rendszeres települési létfenntartási támogatást éven belül csak egyszer lehet megállapítani.

2. Települési gyógyszertámogatás

12. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

(3) Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő 5 napon belül, a rendszeres települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet a kérelem beérkezését követő 30 napon belül el kell bírálni.

13. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.

(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át( 42.750 Ft.) nem haladja meg, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a havi 15.000 Ft-ot.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal és háziorvosi igazolással kell igazolni.

(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 15.000 Ft.

14. § Az eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

15. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át( 37.050 Ft) nem haladja meg, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó számlával igazolt kiadásai meghaladják a havi 20.000 Ft-ot, és

c) házi orvos vagy szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 10.000 Ft.

(5) A rendszeres települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

3. Települési temetési támogatás

16. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át(114.000 Ft) nem haladja meg.

(3) A települési temetési támogatás kérelmezni lehet

a) a temetési költségek megelőlegezésére, vagy

b) a temetési költségek utólagos megtérítésére.

(4) A támogatás összege kérelmenként – 20.000, Ft összegben - kell megállapítani.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(6) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(7) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(8) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.

4. Települési támogatás elemi kár elhárításához

17. § (1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.

(3) A támogatás összege kérelmenként maximum 100.000 Ft lehet. Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást adni.

(4) Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha

a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és

b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és

c) a kérelmezőnek és családjának nincs jelentős - 2.500.000 Ft-ot elérő egyéb ingó és ingatlan – vagyona, és

d) a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át( 85.500 Ft) nem haladja meg,

(5) Az önkormányzati hivatal jegyzője, vagy a jegyző által kijelölt dolgozója a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

(6) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (4) bekezdés b-d) pontokra vonatkozó nyilatkozatokat.

(7) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy

a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,

b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.

(8) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testülete a kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül dönt.

(9) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére szóló számlával - elszámoljon.

(10) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget határozatban kell kötelezni a támogatás visszafizetésére.

5. Települési gyermeknevelési támogatás

18. § (1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki ( akik) létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

a) a gyermek iskoláztatásához, vagy

b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy

c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy

d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez

szükséges anyagi támogatásra.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át ( 37.050 Ft ) nem haladja meg.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez be kell csatolni a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az iskolai felvételről szóló igazolást.

(5) A (2) bekezdés b), vagy c) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a (2) bekezdés c) pont szerinti esetben a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(6) A (2) bekezdés d) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.

(7) A települési gyermeknevelési támogatást eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben maximum három alkalommal lehet megállapítani.

(8) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás maximális összege

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 5.000 Ft

b) a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 3.000 Ft,

c) a (2) bekezdés d) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 3.000 Ft.

(9) A kérelemről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül dönteni kell.

(8) A települési gyermeknevelési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

6. Hátrányos helyzetű gyermek települési támogatása

19. § (1) Hátrányos helyzetű gyermek települési támogatására jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került.

(2) Az (1) bekezdés szerint kérelemhez be kell nyújtani a kérelmező háztartásában élő gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak szerint - kimondó jegyzői határozatot.

(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást igénylő kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át (37.050 Ft ) nem haladja meg,

(4) A hátrányos helyzetű gyermek települési támogatását eseti jelleggel kell nyújtani A támogatást egy naptári évben maximum három alkalommal lehet megállapítani.

(5) Az egy alkalommal megállapított - hátrányos helyzetű gyermek - települési támogatás maximális összege 10.000  Ft.

(6) A hátrányos helyzetű gyermek települési támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

7. Születési támogatás

20.§ (1)  Az önkormányzat születési támogatást állapít meg, minden – Csér állandó lakosként bejelentett – születendő gyermek után.

      (2) A támogatás megállapítása iránti kérelmet, az önkormányzatnak címezve a Csér Önkormányzati Hivatalhoz  lehet benyújtani .A kérelemhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot. A kérelem elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.

     (3) A születési támogatás összege 70.000 Ft, amelyet kérelmező részére a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül kell kifizetni.

     (4) A kifizetett támogatást vissza kell fizetni amennyiben a gyermek illetve családja Csér településről a gyermek születését követő 3 éven belül elköltözik.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

21. § (1) A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja:

a) köztemetés.

(2) A pénzbeli települési támogatást megállapító határozat kimondhatja, hogy a támogatás maximum 60 százalékát természetben kell biztosítani. A határozatnak rögzítenie kell a természetbeni nyújtott ellátás konkrét formáját.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a természetbeni ellátás formái a következők lehetnek:

a) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, vagy

b) tankönyv - és tanszervásárlás, vagy

c) Erzsébet utalvány, vagy

d) vásárlási utalvány, vagy

e) anyagok, eszközök közvetlen megvásárlása, vagy

f) szolgáltatások szolgáltató részére történő megfizetése, vagy

g) tüzelő vásárlás.

(4) A (3) bekezdés a), b), f), g) pontjai szerinti természetbeni ellátást lehetőség szerint közvetlenül az ellátó intézménynek, a forgalmazónak, a szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.

1. Köztemetés

22. § (1)  A polgármester a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben, különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:

a) részben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át,(42.750 Ft) egyedül élő esetén a 200  %-át,(57.000 Ft)

b) egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét,  ( 28.500 Ft ) egyedül élő esetén a 150 %-át, (42.750 Ft ) és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

 (2) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

 (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000 Ft.

       (4) A köztemetés elrendeléséről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles a képviselő testületnek beszámolni.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

1. Étkeztetés

23. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át,

b) a kora miatt, ha egyedül élő és betöltötte 62 életévét, vagy nem egyedül élő esetén, ha átlagéletkoruk eléri a 65. évet,

c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,

f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

24. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést a Répcelaki Margaréta Vendéglő 9653 Répcelak, Petőfi S. u. 63. szám alatti szolgáltatón keresztül látja el.

 (2) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

2. Házi segítségnyújtás

25. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatokat a Falugondnoki Szolgálat intézményi háttérrel, látja el.

3. Családsegítés

26. § (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Lövői Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Lövő Fő u. 32 közreműködésével látja el.

(2) A szolgálat a feladatait  Csér  településen, minden hó első keddjén  9-10 óráig, az önkormányzat hivatalában  Csér, Fő utca 44. szám  illetve igény szerint a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak  megfelelő személyek foglalkoztatásával látja el.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerv által nyújtott speciális szolgáltatások:

            a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése,

c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése,

d) a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezése,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatás

(4) A speciális szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályok:

1. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira.
2.  Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha:

          ba) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

          bb.) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

27.§ A családsegítő szolgálatnak az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

    29. § E rendelet 2015 március 1 napján lép hatályba.

 30. §  A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, hatályát veszti Csér Község Önkormányzat Képviselő-Testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 11/2013.(XII.15.) önkormányzati rendelet.

Kelt: Csér, 2015 február 27.

                              Várallyay István sk.                                    Dr Dénes Lajos sk.

                               polgármester                                                       jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon kihirdettem.

                                                              Csér, 2015. március 1.

                                                                                                   Dr Dénes Lajos sk.

                                                                                                          jegyző