Újkér Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015 (III.1.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról
Hatályos: 2015. 03. 01- 2020. 10. 13Újkér Község Önkormányzat képviselő-testületének 3/2015 (III.1.) önkormányzati rendelete
a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról
Újkér Község Önkormányzat képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.
Általános szabályok
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az Újkér Község Önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.
(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a képviselő-testület gyakorolja.
2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg.
(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.
(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.
(4) Az eljárást:
a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy
b) hivatalból lehet
megindítani.
(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.
(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.
(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell tenni.
(8) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból kell megindítani.
3. § A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.
4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik.
(2) A polgármester joga, hogy az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adjon az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére.
5. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.
(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.
(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.
(4) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.
Pénzbeli szociális ellátások
6. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.
7. § A pénzbeli települési támogatás formái:
a) eseti települési támogatás:
aa) települési létfenntartási támogatás,
ab) települési gyógyszertámogatás,
ac) települési temetési támogatás;
ad) települési támogatás elemi kár elhárításához,
ae) települési gyermeknevelési támogatás,
af) hátrányos helyzetű gyermek települési támogatása;
ag) születési támogatás
b) rendszeres települési támogatás:
ba) települési létfenntartási támogatás.
bb) települési gyógyszertámogatás,
bc) települési lakásfenntartási támogatás,
bd) települési ápolási támogatás.
1. Települési létfenntartási támogatás
8. § (1) Települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. Egyedül élő kérelmező esetén települési létfenntartásra jogosult az a személy akinek a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.
(2) Rendszeres települési létfenntartási támogatást meg lehet állapítani a 8. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl
a) annak az egyedülállónak, aki az öregségi nyugdíj legkisebb összegének harmincszorosát el nem érő( 855.000 Ft-ot) el nem érő vagyonnal rendelkezik, vagy
b) annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó vagyon értéke nem éri el a az öregségi nyugdíj legkiesebb összegének harmincszorosát ( 855.000Ft-ot.)
(3) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.
(4) A települési létfenntartási támogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.
9. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.
(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás maximális összege 15.000 Ft.
10. § Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
11. § (1) A rendszeres települési létfenntartási támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.
(2) Rendszeres települési létfenntartási támogatást havi rendszerességgel, legalább 5 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(3) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési létfenntartási támogatás maximális összege 10.000 Ft.
(4) A rendszeres települési létfenntartási támogatást éven belül csak egyszer lehet megállapítani.
(5) A képviselő-testület különös méltánylást érdemlő esetben ( különösen: baleset, haláleset, hosszantartó betegség, elemi csapás , munkanélküliség esetén) jövedelemhatárra való tekintet nélkül tárgyévenként egyszeri alkalommal legfeljebb 150.000,- Ft összegű eseti települési létfenntartási támogatást állapíthat meg.
2. Települési gyógyszertámogatás
12. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.
(3) Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő 5 napon belül, a rendszeres települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet a kérelem beérkezését követő 30 napon belül el kell bírálni.
13. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.
(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha
a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át( 42.750 Ft.) nem haladja meg, és
b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a havi 15.000 Ft-ot.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.
(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 15.000 Ft.
14. § Az eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
15. (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha
a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át( 37.050 Ft) nem haladja meg, és
b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó számlával igazolt kiadásai meghaladják a havi 25.000 Ft-ot, és
c) háziorvos vagy szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat számlákkal kell igazolni.
(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 10.000 Ft.
(5) A rendszeres települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.
3. Települési temetési támogatás
16. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.
(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át(114.000 Ft) nem haladja meg.
(3) A települési temetési támogatás kérelmezni lehet
a) a temetési költségek megelőlegezésére, vagy
b) a temetési költségek utólagos megtérítésére.
(4) A támogatás összegét kérelmenként – 50.000 Ft azaz ötvenezer forintig terjedő összegben - kell megállapítani.
(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.
(6) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.
(7) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.
(8) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.
4. Települési támogatás elemi kár elhárításához
17. § (1) Elemi kárra tekintettel települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
(2) Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.
(3) A támogatás összege kérelmenként maximum 100.000 Ft lehet. Egy ingatlanra egy évben csak egyszer lehet támogatást adni.
(4) Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha
a) kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és
b) a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana, és
c) a kérelmezőnek és családjának nincs jelentős - 2.500.000 Ft-ot elérő egyéb ingó és ingatlan – vagyona, és
d) a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át( 85.500 Ft) nem haladja meg,
(5) Az önkormányzati hivatal jegyzője, vagy a jegyző által kijelölt dolgozója a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.
(6) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a (4) bekezdés b-d) pontokra vonatkozó nyilatkozatokat.
(7) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy
a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,
b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.
(8) Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testülete a kérelem beérkezésétől számított 20 napon belül dönt.
(9) A támogatást megítélő határozatban - legfeljebb 3 hónapos határidő megadásával - a jogosultat kötelezni kell arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére szóló számlával - elszámoljon.
(10) Amennyiben a jogosult a támogatást részben, vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel, vagy az elszámolási kötelezettségének határidőig nem tesz eleget határozatban kell kötelezni a támogatás visszafizetésére.
5. Települési gyermeknevelési támogatás
18. § (1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, aki ( akik) létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.
(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet
a) a gyermek iskoláztatásához, vagy
b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy
c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy
d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez
szükséges anyagi támogatásra.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át ( 42.750 Ft ) nem haladja meg.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez be kell csatolni a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az iskolai felvételről szóló igazolást.
(5) A (2) bekezdés b), vagy c) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a (2) bekezdés c) pont szerinti esetben a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.
(6) A (2) bekezdés d) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.
(7) A települési gyermeknevelési támogatást eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben maximum három alkalommal lehet megállapítani.
(8) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás maximális összege
a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 5.000 Ft
b) a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 3.000 Ft,
c) a (2) bekezdés d) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 3.000 Ft.
(9) A kérelemről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül dönteni kell.
(10) A települési gyermeknevelési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
6. Hátrányos helyzetű gyermek települési támogatása
19. § (1) Hátrányos helyzetű gyermek települési támogatására jogosult az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került.
(2) Az (1) bekezdés szerint kérelemhez be kell nyújtani a kérelmező háztartásában élő gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetét - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglaltak szerint - kimondó jegyzői határozatot.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatást igénylő kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át (42.750 Ft ) nem haladja meg,
(4) A hátrányos helyzetű gyermek települési támogatását eseti jelleggel kell nyújtani A támogatást egy naptári évben maximum három alkalommal lehet megállapítani.
(5) Az egy alkalommal megállapított - hátrányos helyzetű gyermek - települési támogatás maximális összege 10.000 Ft.
(6) A hátrányos helyzetű gyermek települési támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
7. Születési támogatás
20. § (1) Az önkormányzat születési támogatást állapít meg, minden - Újkérre állandó lakosként bejelentett – születendő gyermek után.
(2) A támogatás megállapítása iránti kérelmet, az önkormányzatnak címezve az önkormányzat hivatalában lehet benyújtani .A kérelemhez csatolni kell a születési anyakönyvi kivonatot. A kérelem elbírálása a polgármester hatáskörébe tartozik.
(3) A születési támogatás összege 200.000 Ft, amelyet kérelmező részére a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül kell kifizetni.
(4) A támogatás megállapításának és kifizetésének feltétele, hogy az Újkér településre állandó lakosként bejelentett gyermek szülője vállalja, hogy gyermekét a helyi nevelési oktatási intézménybe (óvodába ) beíratja, és a gyermeket 6 éves koráig a helyi óvodába járatja.
(5) A kifizetett támogatást vissza kell fizetni amennyiben a gyermek illetve családja Újkér településről a gyermek születését követő 6 éven belül elköltözik, illetve nem a helyi óvodába kerül beíratásra, vagy onnan hat éves kora előtt eltávozik.
(6) Nem jár támogatás, ha a szülők hozzájárulnak a gyermek örökbefogadásához, vagy ha a megszületett gyermek jogerős hatósági határozat alapján a családból való kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodásban részesül.
8. Települési lakásfenntartási támogatás
21. § (1) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a szociálisan rászoruló háztartás, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,(42.750 Ft ) és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(3) A kérelmezőnek a kérelemhez számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait.
(4) A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, és a tüzelőanyag ára.
(5) Az (1) bekezdés alkalmazásban jelentős a havi lakásfenntartás akkor, ha a havi lakásfenntartási kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 50%-át.
22. § (1) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(2) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési lakásfenntartási támogatás maximális összege 10.000 Ft.
(3) A (2) bekezdés szerinti összeg nem haladhatja meg a 20. § (4) bekezdés szerint a lakásfenntartási támogatás körébe bevont kiadások 50 %-át.
23. § A Képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi együttes feltételeket határozza meg:
1. tiszta legyen a lakás vagy a ház, valamint a házhoz tartozó udvar és kert, továbbá az ingatlan előtti járda és árok,
2. b) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,
3. az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha:
a) a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta,
b) a lakás vagy a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan,
c) a nyílászárók tiszták,
d) a ház udvara és kertje gyomoktól, lomoktól mentes, a kert legalább ¼ része veteménnyel bevetett
e) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,
f) az udvar, és a kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni .Az első kaszálásnak minden évben június 1-je és június 30-a között, míg a második kaszálásnak minden év szeptember 1-je és szeptember 30-a között kell megtörténnie.
g) csak a fedett melléképületben találhatók olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek,
h) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, fémtárgy, tüzelő anyag, építési törmelék,
i) a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra,
j) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények,
k) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítésén, illetve a telekhatáron kívüli közterület és a járda,
l) a telekhatár és a járda közötti terület, az ingatlan előtti árok, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az f./ pontban rögzített időpontban.
m) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,
n) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha:
a) az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek,
b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha:
24. § . A 22. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.
25. § A jegyző a 22. §-ban meghatározott kötelezettségek teljesítésének elmaradásakor azok teljesítésére a kötelezettet 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel.
9. Települési ápolási támogatás
26. § (1) Települési ápolási támogatásra jogosult az a hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a beteg ápolása miatt létfenntartása veszélyeztetett.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha
a) a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem:
aa) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át (42.750 Ft ) nem haladja meg,
ab) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át( 57.000 Ft )nem haladja meg, és
az ápolt ápolását végző közeli hozzátartozó, az ápolást megelőzően végzett munkáját az ápolás folytatása miatt kénytelen feladni.
27. § (1) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2) és (3) bekezdését.
(2) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:
a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:
aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és
ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és
ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,és
vagy
b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:
ba) a fürdetésről, mosdatásról, és
bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról, és
vagy
c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.
28. § Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző személy rendszeres időközönként, 2 havonta egy alkalommal ellenőrzi, és az ellenőrzési tapasztalatairól évente vagy nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.
29. § (1) A települési ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-a.( 25.650 Ft)
(2) A támogatást havi rendszerességgel, minimum 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.
(3) Az ellátást egy évben egy kérelmező részére kétszer is meg lehet állapítani.
Természetben nyújtott szociális ellátások
30. § (1) A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújtja:
a) köztemetés.
(2) A pénzbeli települési támogatást megállapító határozat kimondhatja, hogy a támogatás 100 % százalékát természetben kell biztosítani. A határozatnak rögzítenie kell a természetbeni nyújtott ellátás konkrét formáját.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a természetbeni ellátás formái a következők lehetnek:
a) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, vagy
b) tankönyv - és tanszervásárlás, vagy
c) Erzsébet utalvány, vagy
d) vásárlási utalvány, vagy
e) anyagok, eszközök közvetlen megvásárlása, vagy
f) szolgáltatások szolgáltató részére történő megfizetése, vagy
g) tüzelő vásárlás.
(4) A (3) bekezdés a), b), f), g) pontjai szerinti természetbeni ellátást lehetőség szerint közvetlenül az ellátó intézménynek, a forgalmazónak, a szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.
1. Köztemetés
31. § (1) A polgármester a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben, különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:
a) részben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át,(42.750 Ft) egyedül élő esetén a 200 %-át,(57.000 Ft)
b) egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, ( 28.500 Ft ) egyedül élő esetén a 150 %-át, (42.750 Ft ) és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.
(2) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.
(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 150.000 Ft.
(4) A köztemetés elrendeléséről a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles a képviselő testületnek beszámolni.
Szociális alapszolgáltatások
32. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy
a) a jövedelmi helyzete miatt, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át,
b) a kora miatt, ha egyedül élő és betöltötte 62 életévét, vagy nem egyedül élő esetén, ha átlagéletkoruk eléri a 65. évet,
c) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,
d) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,
e) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést,
f) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.
33. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést a Rábakész Kft. konyháján keresztül látja el.
(2) Az önkormányzat az étkeztetést az (1) bekezdésben meghatározott
a) intézményben igénybe vehető étkezéssel – ide nem értve a helyben fogyasztást az étel elvitelével vagy az intézményből az étel házhozszállításával biztosítja.
(3) Az étkeztetés nyújtásának konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.
2. Házi segítségnyújtás
34. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatokat megállapodás alapján látja el.
3. Családsegítés
35. § (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Lövői Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Lövő Fő u. 32 közreműködésével látja el.
(2) A szolgálat a feladatait Újkér településen, heti egy alkalommal, az önkormányzat hivatalában Újkér, Csikos utca 4. szám alatt, illetve igény szerint a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személyek foglalkoztatásával látja el.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szerv által nyújtott speciális szolgáltatások:
a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadás,
b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése,
c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése,
d) a közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok tervezése,
e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása,
f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő meditációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatás
(4) A speciális szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályok:
1. A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira.
2. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha:
36. § A családsegítő szolgálatnak az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.
Záró rendelkezések
37. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
38. § E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
39. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 10/2013.(XII.15.) önkormányzati rendelet valamint az azt módosító 6/2014.(V.15.) 8/2014.(VII.08.) önkormányzati rendelet.