Igar Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában megállapított jogalkotói hatáskörében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1.§ (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§ (3) bekezdésében, 45.§-ában 48.§ (4) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdés g) pontjában  (4) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 134/E.§-ában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Igar Község közigazgatási területén lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitel szerűen is Igar településen élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) – (2) bekezdése, 3.§ (3) bekezdés a) pontja szerinti jogosultakra terjed ki.

(2) A gyermek és fiatal felnőtt részére igényelt támogatás esetén a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18/A. §-ában meghatározott illetékességi szabályok szerint kell eljárni.

(3) Amennyiben a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

2. § E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4.§-ában, a Gyvt. 5.§-ában foglaltakat kell alkalmazni.

2. A hatáskör jogosultja

3. § (1) E rendeletben meghatározott, szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni települési támogatás valamint a köztemetés ügyében, a (2) bekezdés kivételével, a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörében a polgármester jár el, e rendelet eljárási szabálya szerint.

(2) E rendelet 8.§ (4) bekezdésben, 17.§-ban, a 20.§ (2) bekezdésben meghatározott ügyben a képviselő-testület jár el

3. Eljárási rendelkezések

4.§ E rendeletet az Szt.-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III.27.) Kormányrendelettel (a továbbiakban: Vhr.), az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006.(III.27.) Kormányrendelettel, a Gyvt-vel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel együtt kell alkalmazni.

5. § (1) E rendelet által a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a Mezőszilasi Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet előterjeszteni.

(2) A 9.§ (2) bekezdés a)-b) és d)-f) pontjában meghatározott ügyben, a kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

6. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó – külön jogszabályban, valamint e rendeletben meghatározott igazolásokat becsatolni.

(2) A tényállás tisztázása érdekében, különösen a közös háztartás tényének fennállása megállapításához helyszíni szemle tartható.

(3) A megállapított, támogatások folyósításáról, a természetbeni ellátások juttatásának lebonyolításáról a Mezőszilasi Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

(4) A pénzbeli ellátást:

a) fő szabályként, a kedvezményezett számlaszámára vagy lakcímére kell utalni,

b)rendkívüli esetben, a hatáskör jogosultja külön ez irányú és indokolással alátámasztott rendelkezése alapján az önkormányzat házipénztárából kell kifizetni.

7. § (1) A kérelem elbírálásához az eljáró hatóság köteles bekérni a Szt-ben vagy a Gyvt-ben vagy a Vhr-ben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat.

(2) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat.

(3) A jövedelmet:

a)a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított jövedelemigazolás vagy munkabér jegyzék,

b)vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolása és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozat,

c)álláskeresési támogatás esetén a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja (a továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozata és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

d)nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvény (nyugdíjösszesítő), bankszámlakivonat,

e)a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvény vagy bankszámlakivonat,

f)a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevény vagy bankszámlakivonat vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat,

g)a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot igazoló szakorvosi igazolás

h)a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzés, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irat,

i)állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén a Gyámhivatal határozata,

j)ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolás,

k)nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozat

l)amennyiben a kérelmező, közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozat és a Munkaügyi Központ igazolást arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,

m)egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozat

(a továbbiakban: jövedelemigazolás) igazolja.

8. § (1) Nincs szükség, igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az eljáró hatóság nyilvántartásában fellelhetőek.

(2) Az eljáró hatóság a döntését a benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján hozza meg.

Szükség esetén környezettanulmányt kell beszerezni, továbbá a kérelmező kötelezhető arra, hogy saját, valamint családja vagyoni viszonyairól a Vhr. 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozaton nyilatkozzék.

(3) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére, a felszólításban meghatározott időpontig nem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

 (4) Ha a hatáskör jogosultja, a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – a kötelezett kérelmére - méltányosságból

a)elengedheti,

b)csökkentheti,

c)részletekben fizettetheti meg.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

4. Az ellátások formái

9. § (1) Az önkormányzat e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

(2) A települési támogatás formái:

a)rendkívüli települési támogatás,

b)a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: lakhatási támogatás),

c)a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: ápolási támogatás),

d)a gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: gyógyszertámogatás),

e)temetési támogatás

f)gyermek és fiatal felnőtt támogatása

g) eseti támogatás

5. Rendkívüli települési támogatás

10. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt rendkívüli települési támogatást, elsősorban az Szt. 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) Az Szt. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl:

a)rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,

b)létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.

11. § (1) Rendkívüli települési támogatásra az a személy jogosult, aki a 10. § (1)-(2) bekezdés szerinti rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg:

a)család esetében az egy főre jutó, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át,

b)gyermekét egyedül nevelő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át,

c)egyedül élő vagy egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) A hatáskör jogosultja a rendkívüli települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.

(3) A támogatás összege alkalmanként nem lehet kevesebb 1.000,- Ft-nál és éves összege nem lehet több 10.000,- Ft-nál.

6. Lakhatási támogatás

12. § (1) A hatáskör gyakorlója a szociálisan rászorult személyeknek, háztartásoknak, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához kapcsolódó rendszeres kiadásaik (villanyáram-, víz-, gázfogyasztás, csatornahasználat, szemétszállítási díj, lakbér, albérleti díj közös költség, tüzelőanyag költség) viseléséhez e rendeletben meghatározott feltételekkel települési támogatás keretén belül lakhatási támogatást nyújt.

(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme

a)család esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b)egy személyes háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

és a háztartás tagjai egyikének sincs Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyona.

(3) A vagyonnyilatkozatot a Vhr. 1. melléklete szerinti nyomtatványon kell a kérelemhez mellékelni.

(4) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A lakhatási támogatás havi összege 2.000 Ft.

(6) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani, a támogatás folyósításának kezdőnapja, a kérelem benyújtása hónapjának első napja.

(7) A kérelemhez csatolni kell

a)a család tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását, a kérelemnyomtatványban szereplő vagyonnyilatkozatát,

b)a lakás tulajdonviszonyáról szóló igazolást, illetve albérleti szerződést,

c)a természetbeni szociális ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatói vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot tartalmazó iratot vagy másolatát.

(8) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában (közüzemi díjak egy részének, illetve egészének kérelmező helyett történő fizetése) illetve pénzbeli ellátásként havi rendszerességgel kell nyújtani.

7. Ápolási támogatás

13. § (1) A hatáskör gyakorlója a települési támogatás keretén belül, a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére e rendeletben meghatározott feltételek esetén rendszeres jelleggel ápolási támogatást nyújt.

(2) Ápolási támogatásra jogosult, az a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pont szerinti nagykorú hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg, Igar Község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen ott lakó személy otthoni ápolását, gondozását végzi amennyiben

a)az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és

b)az ápolási támogatást igénylő hozzátartozón kívül az ápolt családjában nincs más, folyamatosan otthontartózkodó, rendszeres pénzellátással rendelkező személy, aki az ápolási, gondozási feladatokat el tudná végezni.

(3) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel és az otthoni rendszeres ápolás szükségességét az ápolt háziorvosa indokoltnak tartja.

(4) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási támogatás.

(5) A kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(6) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha:

a)az ápolt két hónapot meghaladó fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve ha:

aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

ab) a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.

b)az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási támogatás összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási támogatás folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válás esetén – folyósítanak,

c)szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

d)keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthontörténő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.

(7) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a)az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b)az ápolt személy az ápoló általi ápolásra nem tart igényt,

c)az ápolást végző személy, ápolási kötelezettségét nem teljesíti,

d)az ápolt személy meghal,

e)az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.

f)az (5) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(8) Az ápolt személy halála esetén az ápolási támogatás folyósítását az elhalálozás hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(9) Az ápolás nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról, orvosi vizsgálatokra, kezelésekre nem kíséri el, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről nem gondoskodik.

(10) Az ápolás nem teljesítésének ellenőrzése céljából a "Háló" Dél-Mezőföldi szociális és gyermekjóléti szolgálat (továbbiakban: alapszolgáltatási központ) házi segítségnyújtó szolgálatának közreműködése igényelhető, ez esetben írásos felkérés alapján az alapszolgáltatási központ:

a)a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését,

b)szükség esetén véleményt kér a háziorvostól az ápolt esetleges egészségromlásának okairól,

c)a döntésre jogosult szervet tájékoztatja az ellenőrzés eredményeiről.

(11) A hatáskör gyakorlója hatáskörében eljárva az ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat megállapítja, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. Ha a felülvizsgálat eredményeként a jogosultság megszűnik, akkor az ellátás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(12) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésével kapcsolatos jelzés, illetve az ápolási támogatás felülvizsgálata során az ápolás megfelelőségét a helyszínen ellenőrizni kell.

(13) Az ápolási támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(14) Az ápolási támogatás havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (13) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási támogatást kell megállapítani.

(15) A támogatás folyósításának kezdőnapja, a kérelem benyújtása hónapjának első napja.

8. Gyógyszertámogatás

14. § (1) Gyógyszertámogatás adható a 10. § (1)-(2) bekezdése szerinti szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében.

(1) Gyógyszertámogatásra benyújtott települési támogatás iránti igény megállapításának a 11.§ (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott jövedelemhatárok figyelembevételén túl, további feltétele, hogy a kérelmező a kérelem benyújtásának időpontjában nem részesül közgyógyellátásban.

(2) Gyógyszertámogatás iránt benyújtott kérelem, kötelező melléklete a gyógyszerek eseti vagy havi költségéről szóló igazolás.

(5) Gyógyszertámogatás évente legfeljebb kettő alkalommal adható, a támogatás eseti összege maximum 4.000,-Ft lehet.

9. Temetési támogatás

15. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a Vhr. 32.§ (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10%-a, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át nem haladja meg.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összegét a képviselő-testület, az önkormányzat éves költségvetési rendeletében állapítja meg.

(4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt támogatás iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 30 napon belül nyújthatja be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

10. Gyermek és fiatal felnőtt támogatása

16. § (1) A hatáskör jogosultja gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel támogatást nyújt, ha a háztartásban vagy családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló kérelmező esetén 250 %-át.

(2) Az Szt. 45.§ (4) bekezdésében foglaltakon túl gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott támogatást elsősorban azoknak a gyermekeknek és fiatal felnőttnek kell megállapítani:

a)akiknek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni, vagy

b)alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség, vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak

(3) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott települési támogatás alkalmanként 5.000 Ft/gyermek összegben adható, ebből egy esetben tanévkezdéskor. A gyermekenként kifizethető támogatás éves összege nem haladhatja meg az évi 10.000 Ft-ot.

(4) Az a gyermek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították, évente legfeljebb egy alkalommal részesülhet rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, legfeljebb 5.000.- Ft összeg erejéig.

(5) A támogatást a gyermekre kell megállapítani és, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a törvényes képviselőjének kell folyósítani. 

17. § A 16.§ (3)-(4) bekezdésben meghatározottnál nagyobb összegű egyszeri rendkívüli támogatás, összeghatártól függetlenül is megállapítható, amennyiben a jogosult életét, testi épségét veszélyeztető helyzet áll fenn.

III. Fejezet

Természetbeni ellátások

11.  Pénzbeli ellátások természetbeli juttatása

18. § (1) A települési támogatást elsősorban természetbeni juttatással kell biztosítani.

Ezen ellátás történhet különösen:

a)Erzsébet utalvánnyal,

b)élelmiszervásárlás formájában,

c)étkeztetés biztosításával,

d)közüzemi számla kiegyenlítésével,

e)tüzelőanyag vásárlással, juttatással

f)intézményi étkeztetés költségeinek átvállalásával,

g)ruházat biztosításával

(2) Ha a támogatást közüzemi díj megfizetése céljából igénylik, a támogatást közvetlenül a közüzem részére történő átutalással kell folyósítani.

19. § A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott támogatást természetbeni ellátás formájában kell nyújtani különösen akkor, ha:

a)az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondviselő, gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre vagy fiatal felnőttre fordítja,

b)a gyermek vagy a fiatal felnőtt, napi megfelelő mennyiségű táplálékhoz jutása veszélyeztetett,

c)a gyermek vagy fiatal felnőtt tankönyv és tanszerellátásának támogatására és kérték a támogatást

12. Köztemetés

20. § (1) A köztemetés elrendelése esetén az Szt. 48.§-ának szabályai szerint kell eljárni.

(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha:

a)annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy

b)az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy

c)a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

13.  Személyes gondoskodást biztosító ellátások

21. § A képviselő-testület az Szt. 57. § (1) bekezdés c), d), e) és j) pontjaiban, a Gyvt. 15. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szociális alapellátás és gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását a "Háló" Dél-Mezőföldi szociális és gyermekjóléti szolgálat útján biztosítja.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

14. Hatályba léptető rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. nap lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 2/2014. (II. 7.) önkormányzati rendelet.

A rendeletet kihirdettem.

Igar, 2015. február 27.

                                                                                             Dr. Kardos Tamás

                                                                                                         jegyző