Szabadhídvég Község Önkormányzata Képviselő-testületének

3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásokról

Szabadhídvég Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés a), d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes települési támogatások formáit, szervezetét, a települési támogatásokra való jogosultság feltételeit, mértékét, valamint érvényesítésének garanciáit.

2. §

A rendelet hatálya kiterjed Szabadhídvég Község Önkormányzatának illetékességi területén élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.

Értelmező rendelkezések

3. §

(1) E rendelet alkalmazásában az egyes ellátási formáknál használt fogalmakat az Szt. 4. §-a szerint kell értelmezni.

(2) Különös méltánylást igénylő eset:

a) természeti csapás (vihar, földrengés, árvíz) által okozott kár,

b) tűz-, víz, belvíz által okozott kár,

c) betegség (különösen súlyos vagy fertőző betegség),

d) baleset,

e) haláleset,

f) bűncselekmény áldozatává válás,

g) nagyobb összegű készpénz elvesztése (kivéve szerencsejáték vagy egyéb

játékveszteség),

h) halaszthatatlan ügyben történő utazás,

i) közműszolgáltatás (gáz, villany, víz) szolgáltató általi megszüntetésének veszélye.

Hatáskör

4. §

(1) A települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt-ben meghatározott feladat- és hatásköreit a Pénzügyi, Szociális és Ügyrendi Bizottságra ruházza.

(2) A Pénzügyi, Szociális és Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) dönt:

a) rendkívüli települési támogatásról,

b) települési gyógyszertámogatásról,

c) települési ápolási díjról,

d) települési szociális kölcsönről.

(3) A Polgármester dönt:

a) különös méltánylást igénylő esetben rendkívüli települési támogatás

megállapításáról,

b) települési temetési támogatás megállapításáról,

c) köztemetés elrendeléséről,

d) települési születési támogatás megállapításáról,

e) települési gyógyszertámogatás eseti jelleggel történő megállapításáról.

(4) A jegyző dönt települési lakhatási támogatás megállapításáról.

II. fejezet

Általános eljárási szabályok

5. §

(1) A települési támogatások megállapítása iránti kérelmeket a Lepsényi Közös Önkormányzati Hivatal Szabadhídvégi Kirendeltségéhez (a továbbiakban: Hivatal) 8138 Szabadhídvég, Községház utca 1. kell benyújtani.

(2) A Hivatal az egyes ellátási formák igényléséhez az e rendelet mellékletét képező formanyomtatványokat biztosítja.

(3) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(4) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének l) pontja alkalmazásában a házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

(5) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját és családja jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor köteles vagyoni, jövedelmi viszonyairól büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(6) A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti. Amennyiben a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat a hatóság vitatja, a jövedelem az Szt. 10. § (6) bekezdésében foglaltak szerint vélelmezhető.

6. §

(1) Ha az ellátást megállapító szerv a jövedelmet vélelmezi, akkor az egy főre jutó együttes havi fenntartási költség számításánál csak a saját jövedelemmel rendelkező személyeket - ide nem értve az Szt. 4. § (1) bekezdése d) pontjának db)-dc) alpontjában meghatározott, vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt gyermeket, továbbá fogyatékos gyermeket - lehet figyelembe venni azzal, hogy a családi pótlékot, árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget jövedelemként figyelembe kell venni.

(2) A (1) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közszolgáltatási díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a lakáscélú hiteltörlesztés.

(3) A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család (háztartás) által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének háromszorosát.

7. §

(1) A Hivatal a benyújtott kérelmeket gyűjti és döntésre előkészíti. A döntés előkészítés során a kérelmező által benyújtott igazolásokat és nyilatkozatokat ellenőrzi, a közölt adatok valódiságát megvizsgálja, szükség esetén környezettanulmányt végez.

(2) Az egyes ellátási formák igényléséhez előírt kérelemlapok benyújtásakor csatolandó mellékletek felsorolását e rendelet az egyes ellátási formáknál szabályozza. Minden olyan melléklet csatolása kötelező, amely a kérelemben foglaltakat bizonyítja, illetve alátámasztja.

(3) A 4.§ (3) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás esetén – ha az igénylő körülményei az azonnali segítség nyújtását indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható a bizonyítékok utólagos csatolása mellett. Ebben az esetben a kérelmet alátámasztó igazolásokat a megállapítástól számított 10 munkanapon belül kell csatolni.

(4) Az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában azt az ingatlant kell a személy által lakottnak tekinteni, amelyben a személy lakóhelyként vagy tartózkodási helyként életvitelszerűen tartózkodik. A vagyoni helyzet vizsgálatakor egy ingatlant lehet lakottként figyelembe venni.

8. §

(1) E rendelet vonatkozásában jövedelemnek, illetve vagyonnak az Szt. 4 § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelem, illetve vagyon minősül. Vagyoni igazolásként tulajdoni lap másolat, adó- és értékbizonyítvány, valamint tulajdonhoz fűződő jogot bizonyító irat kérhető.

(2) Amennyiben a kérelmező, a kérelmező családjának tagja, vagy a háztartás tagja társas és/vagy egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelemmel rendelkezik, jövedelméről köteles csatolni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) által kiadott igazolást.

(3) Amennyiben a kérelmező, a kérelmező családjának tagja, vagy a háztartás tagja rendszeres vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkezik, kérelméhez csatolni szükséges a Fejér Megyei Kormányhivatal Járási Hivatala Munkaügyi Kirendeltségének (a továbbiakban: Munkaügyi Kirendeltség) igazolását a regisztrált álláskeresőként történő nyilvántartásba vételről.

(4) Jövedelmi viszonyok igazolásánál irányadó időszakra az Szt. 10 § (2)-(3) bekezdésében rögzített szabályozás az irányadó.

9. §

(1) A települési támogatást megállapító határozat alapján a támogatás kifizetése a kérelmező nyilatkozata alapján banki átutalással vagy készpénzben történik, a rendszeres támogatások esetében a tárgyhó 5. napjáig, a nem rendszeres támogatások esetében pedig a döntést követő 10 munkanapon belül.

(2) A banki átutalást a Lepsényi Közös Önkormányzati Hivatal Mezőszentgyörgyi Kirendeltségnek pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egysége teljesíti, a készpénzben történő kifizetés a házipénztárából történik.

10. §

(1) Az e rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – a Hivatal szociális ügyintézője jogosult ellenőrizni.

(2) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, úgy a Hivatal ügyintézője az ellátás megszüntetése iránt intézkedik.

(3) A jogosulatlanul felvett ellátást – a (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését kivéve – meg kell téríteni az Szt. 17. § (1)-(3) bekezdésében foglalt szabályok szerint.

(4) Ha a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a képviselő-testület a megtérítés összegét, illetve a pénzegyenérték és a kamat összegét méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti, részletekben fizettetheti meg, ha

a) a jogosulatlanul igénybe vett támogatást nem rosszhiszeműen vették igénybe,

b) az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80

%-át.

(5) Nem részesülhet települési lakhatási támogatásban, rendszeres települési gyógyszertámogatásban, települési ápolási díjban és települési szociális kölcsön támogatásban az a személy és/vagy család, akinek az önkormányzat vagy az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv felé lejárt tartozása van.

(6) Mentesül az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása alól, aki tartozásának megfizetésére részletfizetési kedvezményt kapott, és részletfizetési kötelezettségének eleget tesz.

III. fejezet

Pénzbeli és természetbeni szociális rászorultságtól függő ellátások

11. §

(1) Szabadhídvég Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete az Szt. 45. §-ban, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint az alábbi támogatásokat nyújtja:

a) rendkívüli települési támogatást,

b) települési temetési támogatást,

c) települési lakhatási támogatást,

d) települési gyógyszertámogatást,

e) települési ápolási díjat,

f) települési szociális kölcsönt,

g) települési születési támogatást.

(2) Az Szt. 33. § (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megállapítja az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeit.

(3) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás havi összegét úgy kell meghatározni, hogy az nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

Rendkívüli települési támogatás

12. §

(1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondolkodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások (így különösen: betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családban való visszakerülésének elősegítéshez kapcsolódó kiadásokhoz, téli tüzelő beszerzéséhez, élelmiszer beszerzéséhez), vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul, és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedülálló esetén a 150 %-át.

(2) Egy naptári éven belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb két alkalommal részesíthető rendkívüli települési támogatásban.

(3) A rendkívüli települési támogatás természetbeni juttatás formájában is megállapítható (különösen: tüzelőanyag, élelmiszercsomag biztosításával).

13. §

(1) A rendkívüli települési támogatás adható eseti jelleggel, vagy legfeljebb 6 hónapos időtartamra havi rendszerességgel.

(2) Az eseti jelleggel megállapított rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként a rászorultságtól függően minimum 2000.- Ft, maximum 10.000.- Ft-ig terjedhet.

(3) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás összege rászorultságtól függően havonta minimum 2000.- Ft, maximum 5.000.- Ft-ig terjedhet, és havonként eltérő összegben is meg lehet állapítani.

(4) Ha a Bizottság a kérelem elbírálása során megállapítja, hogy a kérelmező helyzete különös méltánylást érdemlő eset, akkor a 14. §-ban foglaltak szerint állapíthat meg támogatást.

14. §

(1) Különös méltánylást érdemlő, a 3. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben adható támogatást a Polgármester jövedelemhatárra való tekintet nélkül is megállapíthatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás összege minimum 20000 Ft, maximum 100000 Ft.

(3) Különös méltánylást érdemlő, a 3. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott esetben adható rendkívüli települési támogatásra jogosult, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 300 %, egyedülálló esetén a 350 %-át.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás összege minimum 3000 forint, maximum 20000 forintig terjedhet.

(5) Különös méltánylást érdemlő, a 3. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott esetben adható rendkívüli települési támogatásra jogosult, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 120 %, egyedülálló esetén a 150 %-át.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott támogatás összege minimum 10000 Ft, maximum 100000 Ft.

(7) A Polgármester a Pénzügyi, Szociális és Ügyrendi Bizottságot a polgármesteri döntést követő soron következő bizottsági ülésen tájékoztatja.

15. §

(1) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet az 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatást megállapító határozatban meg kell jelölni a támogatás folyósításának időpontját és a folyósítandó összeget.

Települési temetési támogatás

16. §

(1) A települési temetési támogatás az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítható támogatás annak a személynek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott.

(2) A jövedelemhatárra tekintet nélkül megállapítható települési temetési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a.

(3) A jövedelemhatárra tekintettel megállapított települési temetési támogatás minimum összege a (2) bekezdésben meghatározott összeg, de nem haladhatja meg a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 20 %-át.

(4) A (3) bekezdés szabályozott települési temetési támogatásra jogosult a kérelmező, ha családjába az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 120 %-át, egyedülálló esetén a 150 %-át.

(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségét évente Szabadhídvég Község Önkormányzatának tárgyévi költségvetési rendelete határozza meg, az Szr. hatálybalépésének évében 150.000.- Ft.

17. §

(1) A települési temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példányát és az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát.

(2) A megállapított települési temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(3) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, a települési temetési támogatás a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés igazoló számláit bemutatni.

(4) A települési temetési támogatás megállapítása iránti kérelmet az 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A települési temetési támogatást a temetést követő 60 napon belül lehet igényelni. A határidő jogvesztő.

Települési lakhatási támogatás

18. §

(1) A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(2) A települési lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

19. §

(1) Települési lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedülálló esetén a 150 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2) A települési lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Az arányszám 0,2-vel növekszik, ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy

fogyatékossági támogatásban részesül,

b) (4) bekezdés d)-e) pontja szerinti tagja után magasabb összegű családi pótlékot

folyósítanak,

c) ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a

nevelőszülőt – él.

(3) A települési lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az önkormányzat éves költségvetési rendeletében rögzíti, az Szr. hatálybalépésének évében 450 forint.

(4) A települési lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(4) A települési lakhatási támogatás 1 év időtartamra állapítható meg, a kérelem beadását követő hónap első napjától.

20. §

(1) A települési lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege:

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy

fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban:

TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint havi 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) A (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM =	0,3 -	J – 0,5 NYM	X 0,15
		NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

21. §

(1) A települési lakhatási támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó, e rendelet 38. §-ban meghatározott feltételeket teljesítse.

(2) Amennyiben a jegyző a települési lakhatási támogatás iránti kérelmet a 38. §-ban meghatározott feltételek nem teljesítése miatt elutasítja, vagy a megállapított települési lakhatási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított 2 hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be települési lakhatási támogatás iránti kérelmet.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített feltételek teljesülését vizsgálni kell a támogatás megállapítására irányuló kérelem elbírálására folytatott eljárás keretében. Az (1) bekezdésben rögzített feltételek teljesülését a megállapított támogatás folyósításának időtartama alatt a Hivatal ellenőrizheti.

(4) Ha a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a kérelmező, illetve az eljárás jogosultja az (1) bekezdésben foglalt feltételeket nem teljesíti, a kérelmezőt, illetve az eljárás jogosultját 15 napos határidő tűzésével fel kell szólítani a feltételek teljesítésére.

(5) Ha a kérelmező, illetve az ellátás jogosultja a felszólítás ellenére az (1) bekezdésben foglalt feltételeket nem teljesíti, a támogatás megállapítására vonatkozó eljárást, illetve a megállapított támogatás folyósítását meg kell szüntetni. A támogatás folyósítását annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyben a kitűzött határidő lejárt.

(6) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesítési kötelezettsége aló mentesül a 70. életévét betöltött kérelmező, illetve jogosult, ha tartásra köteles hozzátartozója, vagy vele szemben tartási kötelezettség terhel – szerződés, kötelezettségvállalás alapján – személy nincs.

(7) Települési lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban lakó személyek és háztartások számától.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni az albérletet, a társbérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

22. §

(1) A települési lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelmet a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A települési lakhatási támogatás megállapításához

a) a 1. melléklet szerinti vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása, valamint

c) ha a támogatás természetben kerül megállapításra

ca) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat megállapítására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolása,

cb) a lakáscélú kölcsönszerződés adósának és adóstársának a kölcsönt nyújtó pénzintézet általi azonosításához szükséges adat megállapítására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának,

csatolása szükséges.

(3) A települési lakhatási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségekről.

23. §

(1) A természetbeni települési lakhatási támogatás formájában megállapított települési lakhatási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a 22. § (2) bekezdés c) pontja szerinti azonosító adato(ka)t.

(2) A jegyző a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni települési lakhatási támogatás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

(3) Az adatszolgáltatást az 5. melléklet szerinti formátumban kell teljesíteni, és tartalmaznia kell

a) a határozatot hozó szerv megnevezését,

b) a határozat számát,

c) a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személy nevét és születési idejét,

d) a jogosult lakcímét az irányítószámnak, a helységnek, a közterület nevének és jellegének, a házszámnak, az épületnek, lépcsőháznak, emeletnek és ajtónak a megjelölésével,

e) a 22. § (2) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott azonosító adato(ka)t,

f) a támogatásra való jogosultság kezdő és végső időpontját,

g) a támogatás havi összegét,

h) amennyiben az nem azonos a g) pont szerinti összeggel, akkor a támogatás folyósításra kerülő összegét, azon hónapok megjelölésével, amelyekre tekintettel a folyósításra sor kerül,

i) a támogatás f) pontban jelölt időtartamon belüli megszüntetése esetén a jogosultság végső időpontját.

(4) A települési lakhatási támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.

(5) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlá(k)ban a teljes jóváírásig érvényesíteni kell.

(6) A 24. §-ban szabályozottak szerint kódhordozó formájában nyújtott lakásfenntartási támogatás esetén az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

24. §

(1) Azon személy részére, akinél előfizetéses áram- vagy gázszolgáltatást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást részben vagy egészben a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.

(2) A készülékek (1) bekezdés szerinti működtetésének részleteiről az illetékes települési önkormányzat megállapodást köt a területén működő áram-, illetve gázszolgáltatóval.

(3) A készülék leszerelése esetén a lakásfenntartási támogatás kódhordozó formájában történő nyújtását meg kell szüntetni.

25. §

(1) A települési lakhatási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy ha a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(2) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

(3) A települési lakhatási támogatás természetbeni ellátás formájában kerül biztosításra és a támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik vagy szolgáltatóváltás történik, a szolgáltató és a fogyasztó közti elszámolást követően fennmaradó összeget a szolgáltató, illetve a közös képviselő a fogyasztónak 15 napon belül kifizeti.

Települési gyógyszertámogatás

26. §

(1) A Bizottság rendszeres – legfeljebb 6 hónapos időtartamra - települési gyógyszertámogatást állapít meg annak a kérelmezőnek, akinek

a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében a 200 %-át, és

b) havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri.

(2) Gyógyító ellátáson az Szt. 49. § (2) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt ellátásokat kell érteni.

(3) A havi gyógyító ellátás költsége akkor tekinthető rendszeresnek, ha a gyógyító ellátás szükségessége eléri vagy meghaladja a 3 hónap időtartamot.

(4) A Polgármester eseti települési gyógyszertámogatást állapít meg annak a kérelmezőnek, aki megfelel az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeknek, és a felmerülő gyógyszerköltség az (1) bekezdés b) pontjában rögzített mértéket eléri, de nem tekinthető rendszeresnek.

(5) Az eseti jelleggel megállapított települési gyógyszertámogatás összege alkalmanként a rászorultságtól függően minimum 3000.- Ft, maximum 10.000.- Ft-ig terjedhet.

(6) A havi rendszerességgel nyújtott települési gyógyszertámogatás összege rászorultságtól függően havonta minimum 2000.- Ft, maximum 5.000.- Ft-ig terjedhet.

(7) A települési gyógyszertámogatás természetbeni juttatásként is nyújtható.

27. §

(1) A települési gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelmet az 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell

a) a család tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) a 7. melléklet szerinti igazolást.

(3) Nem jogosult települési gyógyszertámogatásra az a személy, aki közgyógyellátásra

jogosító igazolvánnyal rendelkezik. A kérelmező az eljárásban köteles nyilatkozni

közgyógyellátásra való jogosultságáról.

Települési ápolási díj

28. §

(1) Települési ápolási díjra jogosult a hozzátartozó (Ptk. 8.1. § (1) bekezdés 1., 2. pont), aki állandó és tartós gondozásra szoruló, 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedülálló esetén 150 %-át.

(2) A tartósan beteg személy fogalmát az Szt. 41. § (3) bekezdés b) pontja tartalmazza.

(3) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a hatáskörre jogosult kétévente legalább egyszer felülvizsgálja és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.

(4) A települési ápolási díj havi összege a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 80 %-a.

(5) A települési ápolási díj tekintetében alkalmazni kell az Szt.41.§ (1)-(3) bekezdését és a 44.§ (3) bekezdését.

29. §

(1) Meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását az Szt. 42. §-ban foglalt esetekben.

(2) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon - ide nem értve az (1) bekezdésben foglalt esetet - nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

(3) Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését a házi segítségnyújtást nyújtó szolgáltató, valamint a családsegítő bevonásával – legalább félévente – el kell végezni.

30. §

(1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 8. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell

a) a háziorvos 9. számú melléklet szerinti

aa) igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg,

ab) szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

b) a család tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

(2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt igazolást

a) a rehabilitációs hatóság szakvéleménye,

b) a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása, vagy

c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet

szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás

alapján állítja ki.

31. §

(1) Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha

a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja,

b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.

Települési szociális kölcsön

32. §

(1) Települési szociális kölcsön állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki

a) aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

b) fogyatékkal élő (testi, szellemi) magánszemélyek életminőségének javítására elnyert pályázati támogatás előfinanszírozására, ha a pályázat megvalósításának előfinanszírozása a kérelmező, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

c) gyógyászati segédeszköz, szemüveg vásárlásához, ha az eszköz egy összegben történő megvásárlása a kérelmező, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

d) tűz-, víz-, belvíz-, viharkárral és földrengéssel (a továbbiakban: elemi kár) sújtott lakott épület tulajdonosa részére, ha az elemi kár következtében a lakóépület oly súlyos mértékben megrongálódott, hogy a lakhatást részben vagy egészben lehetetlenné teszi, továbbá a helyreállítási költségek viselése a kérelmező, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

e) i) közműszolgáltatás (gáz, villany, víz) szolgáltató általi megszüntetésének veszélye, ha a hátralék egy összegben történő rendezése a kérelmező, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A települési szociális kölcsön további feltételei:

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedülálló esetén a 250 %-át,

b) a kérelmező vállalja a kölcsön visszafizetését.

(3) A települési szociális kölcsön törlesztő-részleteinek havi összegét úgy kell megállapítani, hogy a havi törlesztés ne veszélyeztesse a kérelmező létfenntartását. A havi törlesztőrészlet összege minimum 2000, maximum 10000 Ft.

(4) A települési szociális kölcsön legkisebb összege 20000 Ft., legmagasabb összege:

a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben nem haladhatja meg a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összegét,

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 100000 forint,

c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben 80000 forint,

d) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben 150000 forint.

e) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben 100000 forint.

33. §

(1) A települési szociális kölcsön megállapítása iránti kérelmet a 10. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell

a) a család tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a temetés vélelmezett költségéről szóló igazolást,

c) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a támogatást megállapító értesítés másolatát,

d) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben árajánlatot,

e) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a helyreállítás költségeit igazoló, szakember által összeállított költségbecslést,

f) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a szolgáltató hivatalos értesítését a közműszolgáltatás kikapcsolásáról és a hátralék összegéről.

34. §

(1) A 32. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott esetekben ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120 %-át, egyedülálló esetén a 130 %-át szociális kölcsön helyett a Bizottság saját hatáskörében részben visszatérítendő települési szociális kölcsönt is megállapíthat.

(2) A visszatérítendő és a részben visszatérítendő települési szociális kölcsönt megállapító határozatban rendelkezni kell a visszatérítés összegéről, arról, hogy a visszatérítés hány részletben és milyen határidővel esedékes.

35. §

(1) A települési szociális kölcsön további feltétele, hogy a kölcsön folyósítása előtt a Polgármester a Bizottság döntése alapján a kölcsön visszafizetésének részletes szabályait tartalmazó megállapodást köt a jogosulttal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás szövege jelen rendelet 12. számú melléklete.

Települési születési támogatás

36. §

(1) A polgármester egyszeri pénzbeli támogatásban részesíti azt az újszülöttet

a) akinek az édesanyja a gyermek születésekor Szabadhídvégen állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és

b) életvitelszerűen Szabadhídvégen lakik, és

c) a kötelező várandósgondozást helyben veszi igénybe.

(2) A települési születési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 11. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a gyermek 60 napnál nem régebbi születési anyakönyvi kivonatát.

(3) A születési támogatás összege egy gyermek születése esetén 20.000 forint, ikerszülés esetén gyermekenként 30.000 forint. A támogatás felvételére az újszülött törvényes képviselője jogosult.

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel teljesülését a települési védőnő igazolja.

IV. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Ellátások biztosítása

37. §

Az önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást és a családsegítő szolgálatot az Enyingi Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás keretében biztosítja.

V. fejezet

Egyéb rendelkezések

Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei

38. §

(1) Az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak biztosítása érdekében a kérelmező vagy a jogosult köteles gondoskodni

a) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvarának tisztán tartásáról,

b) az ingatlanhoz tartozó kert rendben tartásáról, gyom- és parlagfű mentesítéséről, a rendszeres fűnyírásról vagy kaszálásról,

c) a a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartásáról, gyom- és parlagfű mentesítéséről, a rendszeres fűnyírásról vagy kaszálásról,

d) az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának megőrzéséről,

e) az ingatlan higiénikus állapotának biztosításáról.

(3) Jelen szakasz (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a települési lakhatási támogatás kérelmezője vagy jogosultja vonatkozásában is alkalmazni kell.