Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015 (XI.4.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról és azok jogkövetkezményeiről.
Hatályos: 2025. 07. 26Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015 (XI.4.) önkormányzati rendelete
a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásokról és azok jogkövetkezményeiről.
Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8.§ (2) bekezdésében valamint 143.§ (4) d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33. §-a, 35. § (1) bekezdés h) pontjában és a 88. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azon tevékenysége vagy mulasztása minősül, amely a társadalomra nem veszélyes, ezért szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, de a közösségi együttélés szabályaival ellentétes, és azt a képviselő-testület e rendeletében a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartásnak minősíti
(2) E rendelet hatálya kiterjed Dunakeszi Város közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott magatartást megvalósító természetes és jogi személyekre és egyéb szervezetekre.
Általános rendelkezések
2. § (1) A közösségi együttélés alapvető magatartási szabályaival kapcsolatos hatáskör gyakorlását mind a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatatása esetében, mind a helyszíni és közigazgatási bírság kiszabása tekintetében a Képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások elkövetőivel szemben a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból indul, ide értve a bármely személy vagy szervezet jelzése alapján történő, és a polgármesteri hivatal ügyintézője általi észlelést is.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban Ákr.), az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény és a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CLXXIX. törvény, valamint a 2017. évi CXXV. törvény (továbbiakban Szankciótv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) E rendelet szabályai nem alkalmazhatók azon magatartási szabályok megsértése esetén, amelyet magasabb szintű jogszabály szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nyilvánít, illetve amelyet más magasabb szintű jogszabály közigazgatási bírsággal sújt.
Alkalmazható jogkövetkezmények
3. § (1) E rendeletben megállapított szabályokba ütköző magatartások elkövetőivel szemben természetes személyes esetében 200.000 Ft-ig, jogi személyek és egyéb szervezetek esetében 2.000.000.-Ft ig terjedő közigazgatási bírság, illetve 50.000 Ft-ig terjedő helyszíni bírság szabható ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott helyszíni bírságot az elkövetőnek 15 napon belül kell megfizetnie csekkszelvényen. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén közigazgatási eljárás lefolytatásának van helye. A kiszabott közigazgatási bírságot az elkövető az első fokú határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles az önkormányzat számlájára teljesíteni.
(3) A bírság összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni a közösségi együttélés szabályaiba ütköző magatartás súlyára, közösségre veszélyes jellegére, a közrend védelmére és a közterületek rendjének biztosítására. A bírság kiszabásánál súlyosító körülményként kell értékelni, ha a magatartást tanúsító személyt korábban azonos cselekmény vagy mulasztás miatt e rendelet szerinti jogkövetkezmények bármelyikével sújtották. A bírság kiszabásánál enyhítő körülményként kell értékelni a magatartást tanúsító személy eljárást segítő, együttműködő magatartását.
(4) 18 év alatti természetes személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának nincs helye.
(5) A 18 év alatti eljárási képességgel rendelkező természetes személlyel szemben közigazgatási bírságot abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelme vagy megfelelő vagyona van.
(6) Amennyiben a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás folyamatos cselekmény vagy mulasztás formájában valósul meg, az elkövető a jogellenes állapot megszüntetésére kötelezhető, a megszüntetés elmulasztása esetén végrehajtásnak van helye és a közigazgatási bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.
(7) A közigazgatási hatósági eljárás megindítása, a közigazgatási vagy a helyszíni bírság kiszabása, a bírság megfizetése a közösségi együttélés alapvető szabályait sértőt nem mentesíti az elkövetett jogsértés miatti, a külön jogszabályban, egyedi hatósági határozatban előírt kötelezettsége teljesítése alól.
(8) Nem állapítható meg a közösségi együttélés alapvető szabályának megsértése olyan halasztást nem tűrő elhárítási, vagy helyreállítási tevékenység, vagy cselekmény kapcsán, amely a katasztrófa elleni védelmet, a veszélyhelyzet megelőzését, életveszély elhárítását, üzemzavar közérdekből szükséges elhárítását, azonnal fenyegető kár elhárítását szolgálja.
(9) A határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a jegyzőhöz benyújtott, a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő - de legalább 8 nappal később tartandó - ülésén dönt.
(10) A kiszabott közigazgatási bírságot vagy a helyszíni bírságot a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.
(11) A kötelezett az (10) bekezdés szerinti határidőn belül részletfizetés iránti kérelmet terjeszthet elő. A kérelem illetékmentes.
(12)2 Helyszíni bírság kiszabására a Dunakeszi Önkormányzati Rendészet közterület-felügyelője és mezőőre jogosult.
(13) Abban az esetben ha a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás elkövetéséhez igazolható módon gépjárművet használtak, de az elkövető nem azonosítható, és a gépjármű tulajdonosa vagy üzembentartója ezen személyről a jegyzőt annak felhívására nem tájékoztatja, úgy a jogkövetkezmény a gépjármű tulajdonosával szemben is alkalmazható.
(14) Ha a kötelezett a közigazgatási vagy a helyszíni bírságot az (10) bekezdés szerinti határidőben nem fizeti meg, a végrehajtást a jegyző foganatosítja.
3/A. §3
A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartások
1. Kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos együttélési szabályok
4. § (1)4 A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít az állattartó, aki
a) bekerítetlen ingatlanon állatot szabadon tart.
b) ebet épület erkélyén, folyosóján, balkonján, pincéjében, vagy közös használatú udvaron a használatára jogosultak beleegyezése nélkül tart.
c) nem gondoskodik arról, hogy az általa tartott vagy felügyelete alatt lévő állat a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze (így különösen a gyalogjárdát, parkokat, lépcsőházakat, lifteket) illetve az azon elhelyezett tárgyakat meg ne rongálja.
d) az alábbi zöldterületekre állatot - kivéve a terápiás, segítő és vakvezető állatot - bevisz:
da) Körösi Park
db) Aradi vértanúk terén lévő park
dc) Lányi Ferenc park
dd) Katonadomb körbekerített része
de) Kegyeleti park
df) Köztemető
e) a szabadstrand területén a tiltó táblák által körülhatárolt területre (kivéve: október 2. napjától április 14. napjáig), parkterületre (kivéve: Barátság útja 35-45 sz. előtti parkon átmenő térkővel lerakott részeket), szociális, egészségügyi és oktatási intézmények területére, kereskedelmi és vendéglátó-ipari üzletekbe, a lakosság számára nyitva álló egyéb épületekbe állatot bevisz az ingatlan tulajdonosának vagy használójának engedélye nélkül, kivéve a terápiás, segítő és vakvezető állatot. Ha az ingatlan tulajdonosa vagy használója a lakosság számára jól látható helyen feltünteti az engedélyt, az állattal bemehet az ingatlanba.
f) az állatot az e), pontban felsorolt helyek bejárata elé köti oly módon, hogy az a ki- és bejutást zavarja.
g) a temetőbe állatot bevisz, kivéve a vakvezető és a temető őrzését szolgáló kutyákat.
h) az általa tartott állatot közterületen úgy sétáltatja, hogy nem tartja magánál az állat által okozott szennyezés megszüntetéséhez szükséges eszközt - zacskó, tasak -, amellyel az állat ürüléke összegyűjthető és a gyűjtőedényig elszállítható.
i) ebet vagy macskát épület erkélyén, balkonján, pincéjében, vagy többlakásos lakóház közös használatú udvarán vagy közös használatban álló helyiségében a használatára jogosultak belegyezése nélkül tart.
j) az állatot élelmiszer elárusítóüzlet, vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiség, piac, egészségügyi intézmény, ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény, kulturális-, oktatási-, szociális-, sportintézmény, bölcsőde, óvoda, iskola, strand és temető bejárat elé köti oly módon, hogy az a ki- és bejutást zavarja.
(2) E § alkalmazásában helyi rendeletnek a Dunakeszi Város Önkormányzatának az ebek és macskák tartásáról szóló 44/2009. (IX. 10.) rendelete tekinthető.
2. Avar és kerti hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos együttélési szabályok
5. §
3. Az építészeti örökség és természet helyi védelmével kapcsolatos együttélési szabályok
6. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki a védett érték megjelölést eltávolítja.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, az a tulajdonos, aki a védett érték megjelölését szolgáló tábla elhelyezését a tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon nem engedi meg.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít és az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető az, aki
a)
b)
c)
d)
e)
f)
g)
h)
i) a védett természeti területen végzett munkával az épületeket, a természeti környezetet veszélyezteti, illetve a terület jellegét megváltoztatja.
j) a használat és a fenntartás során a helyi védelem alá helyezett érték anyagi és eszmei értékét veszélyezteti.
(4) E § alkalmazásában helyi rendeletnek a Dunakeszi Város Önkormányzatának a településkép védelméről szóló 27/2017. (XII. 15.) rendelete tekinthető.
(5) Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének mindenkor hatályos a Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatában található szabályok megsértése esetén, ha nincsen magasabb szintű jogszabály által kijelölt hatóság, akkor a jegyző jogosult eljárni.
4. Zöldfelületekkel és növényzettel kapcsolatos közösségi együttélési szabályok
7. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki
a) közterületen és magánterületen egy méter magasan mért 10 cm törzsátmérő feletti fás szárú növényeket a jegyző engedélye nélkül vág ki, vagy indokolatlan mértékben károsítja, csonkítja.
b) a város zöldfelületi rendszerének fenntartása érdekében az engedélyben előírt növénypótlást az előírt határidőn belül nem teljesíti.
c) ingatlanának rendezett állapotban tartásáról, tisztán tartásáról nem gondoskodik.
d) nem gondoskodik ingatlanának folyamatos gyommentesítéséről és a fű vágásáról, amelyek magassága nem haladhatja meg a termőföld felső síkjától számított 15 centimétert.
e) ingatlanán dolgokat úgy raktároz, hogy ezzel a rovarok, rágcsálók elszaporodását elősegíti.
5. A városi jelképek használatával kapcsolatos együttélési szabályok
8. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki
6. A közterület-használat rendjének megsértésével kapcsolatos együttélési szabályok
9. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít és az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető az, aki
a) az ingatlan előtti közterületre telepített növényekkel vagy elhelyezett tárgyakkal veszélyezteti a közlekedés, illetve a gyalogosok biztonságát, vagy a közterületen járművek szabályos parkolását, illetve közlekedését akadályozó tárgyakat elhelyez.
b) közterületen fás szárú növényt (fát és cserjét) valamint lágyszárú növényt a helyi rendelettől eltérő módon telepít.
c) a nyitvatartási időn túl játszótéren tartózkodik, vagy a játszótéri eszközöket nem a rendeltetésüknek megfelelően használja.
d) közterületet, nem kizárólagos közterület használatára jogosultként, hatósági szerződésben vagy közterület-használati engedélyben rögzített felhatalmazás hiányában kizárólagosan használ oly módon, hogy arra cégtáblát, rendszámot, parkolást gátló, valamint egyéb eszközt, tárgyat helyez ki, illetve arra nem Dunakeszi Város Önkormányzata által egységes arculattal elkészített „Kérem szabadon hagyni vendégek/vásárlók részére!” táblát, hanem attól eltérő táblát helyez ki.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít és az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető, az az ingatlantulajdonos, aki
a) nem gondoskodik az előtte lévő közterületen található a már meglévő és az újonnan telepített növényzet folyamatos gondozásáról (a lombos fák gallyazásáról, a sövények nyírásáról, gyomtalanítás elvégzéséről)
b) a helyi rendelettől eltérő módon alakítja ki az előtte lévő közterületen található a helyi rendelet hatályba lépésekor már meglévő növényzetet.
c) nem gondoskodik az ingatlan környezetében lévő közterület gondozásáról, tisztántartásáról, szemét és gyommentesítéséről, a fű vágásáról, amelynek magassága nem haladhatja meg a termőföld felső síkjától számított 15 centimétert.
(3) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettség az alábbiakban meghatározott közterület részekre terjednek ki:
a) általános esetben az ingatlan előtt az úttestig terjedő teljes terület, úszótelkes ingatlanok esetén a két telekingatlan közötti terület fele része- kivéve a rendszeres parkfenntartásba bevont terülteket.
b) tömbházak esetén, a járda vagy egyéb burkolt felület és az ingatlan közé eső zöldfelület.
c) az ingatlan előtt lévő járdaszakasz valamint úszótelkes ingatlanok esetén a két telekingatlan közötti járdaszakasz fele része.
d) tömbházaknál az ingatlan előtt lévő járdaszakasz vagy szervízút, ezek hiányában 2 méter széles területsáv, a gyalogosközlekedésre szolgáló burkolt felület.
e) társasházhoz tartozó parkolók.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki csapadékvíz-elvezető rendszert, kapubejáró alatti átereszt eldugít, eltömít, betemet vagy elzár, és ezzel meggátolja a csapadékvíz akadálymentes elfolyását, illetve aki külterületi csatornát vagy ahhoz kapcsolódó műtárgyat megsemmisít vagy megrongál, és ezzel a víz szabad elfolyását gátolja, továbbá aki a csapadékvizet hatósági engedély nélkül ingatlanáról a közterületre vezet, a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg.
(5) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki zöldterületeken járművel nem az arra a célra kijelölt utakon közlekedik.
(6) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki az ingatlana előtti közterületen lévő csapadékvíz elvezető vagy szikkasztó árkot rendszeresen nem tisztítja, vagy azt eltömíti, betemeti, megszűnteti.
(7) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás közterületi zöldterületen, azaz az úttesttől valamilyen módon eltérő, szilárd burkolattal el nem látott területen:
a) lévő fákról, növényekről engedély nélkül a virágok szedése, a fák - talaj feletti vagy alatti részeinek - megcsonkítása;
b) gépkocsival vagy más járművel történő behajtás, beállás, parkolás; kivéve a fenntartással megbízott szolgáltató külön tulajdonosi hozzájárulással rendelkező gépjárműveit;
c) közkifolyónál, kútnál járművet mosni;
d) kempingezni, nem tűzgyújtásra kijelölt helyen tüzet gyújtani;
e) annak fenntartását akadályozó tevékenységet folytatni.
(8) Aki gépjárművet helyi rendeletben ütközően közterület-használati hozzájárulás nélkül tárol, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg.
(9) Az az ingatlantulajdonos, aki az ingatlana előtt az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált burkolat folyamatos síkosság-mentesítéséről nem gondoskodik, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(10) Aki a hóeltakarítást úgy végzi, hogy azzal folyamatos gépjármű és gyalogosforgalmat akadályozza, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.
(11) Aki hórakást buszmegállóban, kapu- és kocsibejáróban, gyalogátkelőhelyen, útkereszteződésben helyez el, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el. E rendelkezés nem vonatkozik a hó és síkosság mentesítést végző közszolgáltató ilyen irányú, az alkalmazott technológiából eredő cselekményére (hókotrás).
(12) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki a szabálysértésekről szóló törvény hatálya alá nem tartozó kolduló, kéregető tevékenységet folytat, környezetét károsítja, azaz szemetel, a szemétgyűjtő edényt felborítja, az abban összegyűjtött szemetet kiszórja, vagy közterületen vizeletet és székletet ürít.”:
a) a IV. Béla Király, az Aradi vártanúk, a Casalgrande terek teljes területén,
b) a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, köznevelési, egészségügyi intézmények, sport-, és kulturális létesítmények bármely bejáratától számított 100 méteres távolságon belüli területen,
c) a parkokban és az ehhez kapcsolódó sétányokon, a játszótereken és azok külső határvonalától számított 100 méteres távolságon belüli területen,
d) a vasúti közlekedési eszköz és a menetrendszerint közlekedő autóbusz megállóhelyén kijelölt utasvárakozó helyen, az állomásokon és azok határvonalától számított 50 méteres távolságon belüli területen,
e) a köztemetők teljes terültén, valamint ezek külső határvonalától számított 100 méteres távolságon belüli területen.
f) Fő út – Barátság u. - Vízmű bekötő út –Duna part –Rév u. Fő út által határolt területen
g) Rév u. – Dunapart – Csiga u. – Pihenő u. – Üdülő sor – Északi u., Alsógödi u., Rév u. által határolt területen
h) Szabadság téren, Fő téren
i) Budapest - Szob vasútvonal (Könyves Kálmán u.), a Vasút u., Bem József u., a Bem József u. 14. (4037 hrsz.) és a Martinovics u. 9. (4035/2 lesz.) déli telekhatára - a László u. - a 2. sz. főút, illetve az attól nyugatra levő ún. Felső Tabán nyugati határvonala (meglevő belterületi határ) - a Cseresznyés Ernő utca - a 2. sz. főút - a Jókai u. - és a Szent István utca által határolt területen.
j) strand területén
(13) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki a várakozási területeket az adott területre irányadó, a helyi rendeletben meghatározott időtartamot meghaladó mértékben használja várakozásra.
(14) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki vállalkozás céljára használt 3500 kg legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó járművet közúton vagy közterületen a Dunakeszi Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Osztálya által kiállított közterület-használati engedély nélkül 00.00 órától 06.00 óráig és 22.00 órától 24.00 óráig tárolja.
(15) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki közterületen elhelyezett tárgyakon, utcabútorkon rollerezik, kerékpározik, gördeszkázik vagy görkorcsolyázik.
(16)5
(17) E § alkalmazásában helyi rendeletnek a Dunakeszi Város Önkormányzatának a közterületek használatáról és rendjéről szabályozásáról szóló 22/2015. (VIII.06.) rendelete és Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a várakozási terület használatának szabályairól szóló 16/2017. (VII. 05.) számú önkormányzati rendelete tekinthető.
7.6 Az útbaigazító és emléktáblák elmozdításával kapcsolatos együttélési szabályok
10. §7 A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít az, aki a kihelyezett utcanév és útbaigazító táblákat, emlékműveket, emléklapokat helyükről elmozdítja, vagy azokat megváltoztatja vagy eltakarja.
8. A temető rendjének megsértésével kapcsolatos együttélési szabályok
11. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít az, aki
a) a temetőben a hely csendjét sérti, nem a kegyeletnek megfelelő magatartást tanúsít (különösen hangoskodik, zajt kelt, hiányos öltözékben jelenik meg), továbbá viselkedésével a temetési szertartások rendjét megzavarja.
b) a temető területén kegyeleti jelleget sértő tárgyat helyez el.
c) a sírok gondozásán, díszítésén kívüli minden egyéb tevékenységet – annak megkezdése előtt – az üzemeltető részére történő bejelentés nélkül végez.
d) a temetőbe gépjárművel az üzemeltető alkalmazottjának engedélye nélkül behajt, kivéve, ha mozgáskorlátozott vagy mozgáskorlátozott személyt szállít, illetve – esetenként – a behajtás és közlekedés láthatóan idős és beteg személy érdekében történik, továbbá ott úgy várakozik, hogy a többi sírhely megközelítését, illetve a temetést akadályozza.
e) a temetőbe az üzemeltető előzetes hozzájárulása nélkül építőanyagot beszállít, építési vagy bontási munkát kezd meg, illetve bontási anyagot szállít el.
(2) E § alkalmazásában helyi rendeletnek a Dunakeszi Város Önkormányzatának a temetőkről és temetkezési tevékenységről szóló 1/2006. (VI.30.) rendelete tekinthető.
9. A helyi zajvédelmi szabályok megsértésével kapcsolatos együttélési szabályok
12. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít az, aki kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, zajkeltő tevékenységet - így különösen gépi faaprítást, kerti traktort működtet
a) munkanapokon 20.00 óra és 7.00 óra között,
b) szombaton 0.00 és 8.00 óra, valamint 14.00 és 24.00 óra között,
c) vasárnapon és ünnepnapokon végez.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít az, aki fűnyírást és azzal kapcsolatos zajkeltő tevékenységet
a) munkanapokon 20.00 óra és 7.00 óra között,
b)8 szombaton 0.00 és 8.00 óra, 12.00- 15.00 és 20.00-24.00 óra között, valamint vasárnap és ünnepnapokon végez, azzal, hogy vasárnap és ünnepnapokon a fűnyírást és azzal kapcsolatos zajkeltő tevékenységet csak elektromos fűnyíróval lehet végezni.
c) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit a közterületeken végzett zöldfelület- fenntartási tevékenységek esetében is alkalmazni kell.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít, aki helyhez kötött vagy mozgó hangerősítő berendezést alkalmazó, szabadtéri műsorszórást közterületen engedély nélkül folytat.
(4) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít az, aki mobil szabadtéri hangerősítő berendezést, hangos reklámot közterületen engedély nélkül üzemeltet.
(5) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít az, aki szabadtéri koncertet közterületen – az állami, valamint az Önkormányzat által szervezett ünnepségek programjához kapcsolódó koncertek és az Önkormányzat által jóváhagyott rendezvények kivételével –engedély nélkül tart.
(6) E § alkalmazásában helyi rendeletnek a Dunakeszi Város Önkormányzatának a helyi zajvédelem szabályozásáról szóló 19/2009. (III.10.) rendelete tekinthető.
10. Közterületen történő dohányzásra vonatkozó együttélési szabályok
13. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít az, aki közterületen a helyi rendeletbe ütköző módon közterületen dohányzik.
(2) E § alkalmazásában helyi rendeletnek Dunakeszi Város Önkormányzatának az egyes közterületeken történő dohányzás tilalmáról szóló 39/2009.(VII.01.) önkormányzati rendelete tekinthető.
11.9 A közutak használata és a burkolatbontás
13/A. § (1) Megsérti a közösségi együttélés alapvető szabályait, aki
a) a közutat nem közlekedési célból, a kezelő hozzájárulása nélkül veszi igénybe,
b) munkakezdési hozzájárulás nélkül - az azonnali intézkedést igénylő hibaelhárítás kivételével - burkolatbontással járó tevékenységet folytat,
c) az útburkolatot ideiglenesen vagy a megjelölt határidőn belül véglegesen nem vagy nem megfelelően állítja helyre,
d) a közutat érintő munkavégzés során az anyag tárolására, illetve elszállítására vonatkozó előírásokat nem tartja be,
e) a közlekedés biztonságát veszélyeztetve nem gondoskodik az útpálya vagy a járda elszennyeződésének megakadályozásáról,
f) a munkák befejezése után - az annak időtartamára ideiglenesen kihelyezett - közúti jelzéseket nem távolítja el, illetve a megsérült forgalomtechnikai létesítményeket eredeti állapotukba nem állítja helyre, vagy
g) az utak, illetve járdák felbontása esetén a helyreállítási kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki.
12. Köztisztasági és hulladékgazdálkodási szabályok megsértése továbbá az elhagyott hulladék felszámolására vonatkozó szabályok10
13/B. § (1) A köztisztaság megőrzésében mindenki köteles közreműködni és a települési környezet szennyezését, fertőzését, elhagyott hulladéklerakatok kialakulását eredményező tevékenységtől és magatartástól tartózkodni.
(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást tanúsít és az eredeti állapot helyreállítására kötelezhető az aki,
a) az építési munka során keletkezett - közterületen tárolt - építési törmeléket, egyéb hulladékot azonnal de legkésőbb a napi munkavégzés befejezésekor nem szállítja el. Az építési hulladék közterületen történő tárolására a közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni,
b) a közterületet, és annak berendezési tárgyait - különösen mérgező, tűz- és robbanásveszélyes, fertőző, vagy más, az életet, a testi épséget, az egészséget veszélyeztető anyaggal – szennyezi be,
c) a háztartásában keletkező veszélyes hulladékokat nem az arra kijelölt helyen adja le, hanem azokat egyéb hulladékgyűjtő edénybe helyezi,
d) a hulladékot a szelektív hulladékgyűjtő konténerek mellé helyezi el,
e) közterületen elhelyezett közösségi, társasházi hulladéktárolóba úgy helyez el hulladékot, hogy az adott közösségnek nem tagja vagy az adott társasháznak nem lakója.
f) aki a település közigazgatási területén belül hulladékot hagy el, ellenőrizetlen körülmények között elhelyez, vagy olyan tevékenységet folytat, amivel a tiszta és egészséges környezetet szennyezi.
(3) Anyagszállításnál a szállító köteles tevékenységét úgy végezni, hogy a közterület ne szennyeződjön. Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásával a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt a munkavégzés után azonnal eltávolítani, és a közterületet az eredeti rendeltetésének megfelelő állapotba visszaállítani.
(4) Az önkormányzat lakossági bejelentés alapján vagy hivatalból végzi a település közigazgatási területén belül az elhagyott hulladék felderítését.
(5) Az elhagyott hulladék felderítése a közterület-felügyelők és a mezőőr (a továbbiakban együtt: felderítő) útján történik. Az elhagyott hulladék felderítője helyszíni szemle keretében meghatározza a hulladék pontos helyét, mennyiségét, típusát, jellegét és amennyiben lehetséges, a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát. Ha az elhagyott hulladék pontos helyének beazonosítását követően megállapítható, hogy a hulladék magántulajdonban álló ingatlanon található, a felderítő a rendelkezésére álló adatok megküldésével haladéktalanul eljárást kezdeményez a területileg illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál az elhagyott hulladék felszámolása érdekében. A felderítő az engedély nélküli hulladék-elhelyezéssel leginkább érintett helyszíneket rendszeresen ellenőrzi.
(6) A közterületen, vagy egyéb önkormányzati tulajdonban lévő területen elhagyott hulladékot az önkormányzat felszámolja és gondoskodik a hulladék hatályos jogszabályok szerinti kezeléséről. Emellett – a hulladék elhagyójának beazonosításához rendelkezésére álló adatok átadásával együtt – haladéktalanul bejelentést tesz az illetékes hulladékgazdálkodási hatóságnál.
Záró rendelkezések
14. §11 (1) Jelen rendelet kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
A bevezető a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (12) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 3/A. §-t a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
A 4. § (1) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. § (1) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. § (16) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.
A 7. alcím címe a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (2) bekezdés b) pontja a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 11. alcímet (13/A. §-t) a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2023. (X. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A „12. Köztisztasági és hulladékgazdálkodási szabályok megsértése továbbá az elhagyott hulladék felszámolására vonatkozó szabályok” alcímet (13/B. §-t) a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 14. § a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (V. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.