Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésében kapott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános és értelmező rendelkezések

1. §

(1) Tárgyi hatálya: Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának, és intézményeinek, valamint Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának vagyonkezelésében lévő ingatlanokra, ingóságokra, gazdasági társaságokban lévő tulajdonrészekre, értékpapírokra, vagyonértékű jogokra, valamint az ezekkel való gazdálkodásra.

(2) Területi hatálya: Eger Megyei Jogú Város teljes közigazgatási területére, a más önkormányzatok közigazgatási területén lévő, de Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra is.

2. §

(1) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakás céljára szolgáló ingatlanokra, ha azok elidegenítésére, bérbeadására külön önkormányzati rendeletek szabályai szerint kerül sor.

3. §

E rendelet alkalmazásában:

1. bérleti jog: bérleti jog alatt értendő: az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségen fennálló helyiségbérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő, kivételesen az albérlő által a bérleti díjon és az egyéb szolgáltatások díján felül az Önkormányzatnak megfizetett térítés ellenében megszerezhető vagyoni értékű jog, amely
   1. az ezen rendeletben foglalt feltételek teljesítése esetén forgalomképes;
   2. örökölhető, ide értve a 24. §-ban meghatározott valamennyi esetet is;
   3. a megszerzéséhez igénybe vehető pénzintézeti kölcsön hitelbiztosítékaként szolgál;
   4. a 189/1998. (VII.14.) számú, vagy a 119/2004. (IV.01.) számú Kgy. határozat alapján jött létre, a Bérlő legkésőbb 2009. december 31. napjáig az Önkormányzathoz benyújtott kezdeményezése alapján.
2. bérleti jogviszony: az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségen fennálló helyiségbérleti jogviszony értendő, amely a VII. Fejezetben foglaltaknak megfelelően jön létre, és amely jogviszonyban a bérlő a bérleti díjon és az egyéb szolgáltatások díján felül az Önkormányzat részére nem fizet egyszeri ellenértéket a bérleti jog megvásárlása címén, ezért jogai és kötelezettségei a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően különböznek a bérleti joggal rendelkező bérlőkétől;

3. értéknövelő beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében, a rendeltetésszerű használatbavételéig végzett tevékenység: szállítás, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés; az a ráfordítás, amely az ingatlan forgalmi értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül növeli;

4. vadászati jog: az a vagyoni értékű jog, amely a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg. A vadászati joggal kapcsolatos jogok alatt a több személy tulajdonában lévő vadászterülethez kapcsolódó társult vadászati jog esetén az Önkormányzatot, mint tulajdonostársat megillető jogok értendőek;

5. vagyonkezelői jog: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. §-ában meghatározott vagyoni értékű jog.

6. vagyontárgyak együttes értékesítése, hasznosítása: ha a vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik.

7. közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. Az önkormányzat esetében törvényben meghatározott kötelezően ellátandó, valamint a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével önként vállalt, a lakosság szélesebb körét szolgáló tevékenység.

II. Fejezet

A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó általános szabályok

1. Cím

Vagyonnal való rendelkezés

4. §

(1) A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül az Önkormányzat tulajdonában álló dolog, vagy az Önkormányzatot illető vagyonelem tekintetében fennálló jog vagy kötelezettség megváltoztatása vagy megszüntetése:

1. az elidegenítés,
2. a vagyon gazdasági társaságokba, alapítványok, közalapítványok részére adományozása,
3. a vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe adását, lízingszerződéssel való hasznosítását, koncesszióba, vagyonkezelésbe adását vagy onnan való kivonását,
4. a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, vagy szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, elidegenítési és terhelési tilalom alapítását, valamint kezesség vállalását, az Önkormányzat tulajdonán fennálló vagyonértékű jog gazdasági társaság rendelkezésére bocsátásához való hozzájárulást,
5. az Önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,
6. gazdasági társaságokban üzletrész, részvény alapján az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
7. az Önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal való rendelkezés,
8. vagyonszerzés,
9. értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,
10. önkormányzati vagyont érintő hatósági, polgári peres eljárásban az Önkormányzatot megillető jog gyakorlása,
11. közérdekű célra kötelezettség vállalásként felajánlott, vagy öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, közérdekű célra kötelezettség vállalás szervezése vagy annak megtétele,
12. ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló térítés nélküli átadása, átvétele,
13. selejtezés.

(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

(3) A törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak tételes listáját a I. Függelék, a törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját a II. Függelék tartalmazza.

(4) Korlátozottan forgalomképesek az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, vagy a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló

1. a művelődési-, oktatási-, egészségügyi-, szociális-, sportfeladatokat ellátó intézmények, egyéni és társas vállalkozások használatában lévő önkormányzati vagyon,
2. a közüzemi szolgáltatást végző vállalkozások használatában lévő, az alaptevékenységük ellátásához szükséges önkormányzati vagyon, a gyógy-, termál- és strandfürdők,
3. a Közgyűlés és szervei, valamint hivatala elhelyezésére szolgáló épület.

(5) Az ingatlanok törzsvagyoni körből történő kivonásáról a Közgyűlés határozatban dönt, amely alapján a ingatlant tartalmazó Függeléket módosítani kell.

(6) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását a vagyon-nyilvántartásban, az ingatlan kataszterben és a rendelet megfelelő függelékében át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

5 . §

Az önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, valamint az önkormányzati intézmények a hozzájuk rendelt önkormányzati vagyonnal közfeladatainak ellátásának érdekében gazdálkodnak.

2. Cím

Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása

6. §

(1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.

(2) A forgalmi érték megállapításának módja:

1. Ingatlanok értékesítése, bérbeadása, megterhelése esetében ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján, kivétel ez alól az azonos adottságú ingatlanok sorozat értékesítése.
2. 5 millió Ft feletti könyv szerinti értékű ingatlanok esetében, amennyiben a szakértő által a szakértői véleményében megállapított forgalmi érték az Önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő, amortizációval csökkentett nettó értéktől negatív irányba több mint 20%-os mértékben eltér, igazságügyi képesítéssel rendelkező szakértőtől kontroll szakértői véleményt kell beszerezni, melynek eredményét kell alapul venni a döntés előkészítése során.
3. A várhatóan 1 millió forint nettó értéket meg nem haladó ingatlanok, vagy a várhatóan 500.000,- Ft nettó értéket meg nem haladó mezőgazdasági ingatlanok esetén a Polgármesteri Hivatal indoklással alátámasztott értékelése is elegendő.
4. Ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy paramétereiben a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, ennek hiányában ingóforgalmi szakértő által meghatározott érték 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
5. A tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális piaci ár,
6. A tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,
7. A követelések esetében az egyedi értékelés kerül alkalmazásra, kivéve a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékvesztésének összege. Ezen követelések az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással kerülnek meghatározásra; vagy a kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege, ezen követelések nyilvántartási értékének %-os mértékében kerülhet meghatározásra.

7. §

(1) A vagyontárgy értékesítése esetén a tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik, a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén az értékesítést végző szerv köteles a teljes vagyontárgy értéke alapján meghatározott tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.

(2) Versenyeztetési eljárás során történő elidegenítésről, annak módjáról és a kiírás feltételeiről, valamint közvetlen elidegenítés esetén az ingatlan vételáráról

1. a forgalmi értékbecslés szerint a nettó 25 millió forintot meghaladó forgalmi érték esetén a Közgyűlés,
2. a forgalmi értékbecslés szerint nettó 5-25 millió forint közötti forgalmi érték esetén a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tájékoztatása mellett a Városgazdálkodási Bizottság,
3. a forgalmi értékbecslés szerint nettó 5 millió forintig terjedő forgalmi érték esetén a Polgármester dönt,

(3) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a vagyontárgy forgalmi értékétől függően a (2) bekezdésben meghatározott döntéshozó dönt.

(4) Nem lakáscélú helyiség, garázs, pincehelyiség bérbeadása esetén a bérbeadás feltételeit a Városgazdálkodási Bizottság állapítja meg.

(5) Az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlan mezőgazdasági termelés céljára történő hasznosításáról, elidegenítéséről és vásárlásáról, valamint annak módjáról és a kiírás feltételeiről:

1. az 5 millió forintot meghaladó egyedi nettó forgalmi érték esetén a Közgyűlés,
2. a 2,5-5 millió forint közötti egyedi nettó forgalmi érték esetén a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tájékoztatása mellett a Városgazdálkodási Bizottság,
3. a 2,5 millió forintig terjedő egyedi nettó forgalmi érték esetén a Polgármester dönt.

(6) Ingó vagyon elidegenítéséről és megszerzéséről, ha az a jóváhagyott költségvetési rendeletben nem szerepel:

1. az intézmény vezetője 500 ezer Ft egyedi forgalmi értékhatárig, összesen évente 1 millió forintig,
2. szakértő által megállapított forgalmi érték alapján a polgármester 500 ezer és 5 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárok között, ha az ingó vagyon az intézmény tulajdona, egyéb esetben 5 millió Ft egyedi forgalmi értékig,
3. 5-7 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárok között a Városgazdálkodási Bizottság,
4. 7 millió Ft egyedi forgalmi értékhatár felett a Közgyűlés jogosult dönteni

(7) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. A vagyontárgyak együttes értékesítésének, vagy a hasznosításának az tekintendő, ha a vagyon elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, vagy ezek konzorciuma részére történik.

8. §

(1) A Polgármester a saját hatáskörében hozott jelen rendelet hatálya alá tartozó döntéséről a Városgazdálkodási Bizottságot és a Közgyűlést negyedévenként, 1 millió forint értékhatár feletti döntéséről a Közgyűlést soron következő ülésén köteles tájékoztatni.

(2) Jelen rendelet hatálya alá tartozó döntéseikről a bizottságok negyedévenként kötelesek a Közgyűlést tájékoztatni.

(3) Az ingatlanok kezelésével, üzemeltetésével, használatával kapcsolatos anyagi kötelezettséggel nem járó, a tulajdonjogot nem érintő tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja, mely jogokat közterületek vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodájára, nem közterületi ingatlanok esetében pedig a székhely és telephely bejegyzéshez való hozzájárulás kivételével a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportjára átruházhatja.

(4) A jelen rendeletben biztosított összeghatártól függő döntés jogosultja kérheti, hogy a döntés magasabb szinten történjen meg.

(5) A jelen rendeletben biztosított összeghatártól függő döntési jogosultság esetén a magasabb szinten lévő döntési joggal rendelkezőnek joga van a döntés jogát magához vonni.

(6) A bérleti díj és haszonbérleti díjtartozás, valamint a kül- és belterületi ingatlanok elidegenítéséből származó követelés részletekben történő megfizetését a Polgármester saját hatáskörben legfeljebb 6 hónap időtartamra engedélyezheti, amennyiben a bérlő vállalja a teljes tartozás Áfa tartalmának azonnali befizetését, valamint a részletfizetés időtartamára a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) 6.47. §  bekezdése szerinti kamat megfizetését.

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyont érintő követelésekkel és vagyontárgyak megterhelésével kapcsolatos szabályok

1. Cím

Követelésről való lemondás

9. §

(1) Az Önkormányzat azon követeléséről, amely a Költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelés ötszörös összegét nem haladja meg a Polgármester, a kisösszegű követelések ötszörös és harmincszoros összege között a Városgazdálkodási Bizottság, egyéb esetekben a Közgyűlés mondhat le abban az esetben, ha a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, vagy a lemondás az Önkormányzat számára a követeléssel arányos egyéb előnyt biztosít.

(2) Behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelésről való lemondásnak.

(3) A döntéshozó méltányosságot gyakorolhat:

a) magánszemély esetében, ha a követelés kifizetése a kötelezett és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti,

b) jogi személy és egyéb szervezet esetében, ha a követelés kifizetése gazdálkodási tevékenység ellehetetlenüléséhez vezetne.

3. Cím

Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli

vagy peren kívüli egyezségkötés

10.§

Az önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség esetén, ha a követelés, valamint az egyezségi ajánlat közötti különbség vagy teher mértéke

1. nem haladja meg az 500.000 forintot, a Polgármester,
2. az 500.000 forintot meghaladja, de nem haladja meg az 3 millió forintot, a Városgazdálkodási Bizottság,
3. 3 millió forintot meghaladja, a Közgyűlés dönt.

11. Cím

A vagyontárgyak megterhelésével kapcsolatos egyéb szabályok

11. §

Az önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak fedezetül, biztosítékul adásáról, vagy olyan módon megterheléséről, ahol az alapul szolgáló megállapodásból, szerződésből a terhelés értéke megállapítható 7. § (2) bekezdése szerinti, a mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok megterhelésére pedig a 7.§ (5) bekezdése szerinti döntéshozó az ott megjelölt értékhatárok figyelembe vételével jogosult.

12 Cím

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényen (továbbiakban. Étv.) alapuló korlátozási kártalanítások hatásköri szabálya

13. §

(1) Az Étv. rendelkezésein alapuló korlátozási kártalanítási ügyekben a kártalanítási igény jogosságáról és annak mértékéről, a 7. § (2) bekezdése szerint meghatározott döntéshozó jogosult dönteni.

(2) Ha a döntésre jogosult szerv vagy személy a kártalanítási igényt elutasítja és ezt követően a döntés felülvizsgálatára jogosult hatóság az Önkormányzatra nézve hátrányos határozatot hoz, a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról való döntés az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárok szerint alakul.

IV. Fejezet

Az intézményi használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének szabályai

14. §

(1) A Közgyűlés az önkormányzat intézményei részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a közfeladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja, a vagyoni eszközök hasznosításának jogát megvonhatja vagy korlátozhatja.

(2) Az önkormányzat intézményei a használatukban lévő ingatlanok, ingók és egyéb javak hasznosításával az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő bevételszerző tevékenységet folytathatnak. A feleslegessé váló ingó vagyontárgyak hasznosítása a selejtezési szabályzatában megfogalmazottak szerint történhet.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan ingatlanait az intézmény vezetője határozott időre, legfeljebb egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe vagy használatba adni, amely időtartam nem hosszabbítható meg.

(4) Ingatlan, ingatlanrész ismételt, azonos szervezettel történő vagy egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Városgazdálkodási Bizottság jóváhagyása szükséges. 5 éven túli időtartamra történő bérbe-, vagy használatba adásához a Közgyűlés jóváhagyása szükséges. Ingó dolog bérbe, használatba adásáról az intézményvezető önállóan dönt.

(5) Az intézményi használatban lévő vagyontárgyak hasznosításának feltétele, hogy a hasznosítás tárgyával összefüggésben az intézményt terhelő üzemeltetési, karbantartási, felújítási és egyéb költségek a hasznosítás időtartamával arányosan a bevételben megtérüljenek.

(6) A használó szervezetnek az önkormányzati intézmény címére történő székhely, valamint telephely bejegyzéséhez tulajdonosi hozzájárulás szükséges.

(7) Az intézmény - ha az Önkormányzat másként nem rendelkezik,- a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

(8) Az intézmény a feleslegessé vált ingó vagyontárgyait csak az Önkormányzat által fenntartott másik intézménynek adhatja át térítésmentesen.

(9) Önkormányzati intézmény elhelyezését, működését szolgáló ingatlan vagy ingatlanrész kizárólag azt követően idegeníthető el, ha az intézmény működéséhez az ingatlan használata szükségtelenné vált.

V. Fejezet

Ingyenes vagy kedvezményes használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének közös szabályai

15. §

(1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakat Közgyűlés döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján ingyenesen és kedvezményesen is használatba adhatja.

(2) Közfeladat ellátása céljából ingyenes használatba adott vagyontárgyra vonatkozó használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel, határozott időre, közcélú adományként is adható, amely adomány nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek, amennyiben az megfelel az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 11. § (3) bekezdésében és 259. § 9/A. pontjában foglalt feltételeknek.

(3) A használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő tényleges költségeket meg kell térítenie.

(4) A használónak az Önkormányzattal írásbeli megállapodást kell kötni, amely tartalmazza a kedvezmény feltételeit, mértékét, a közüzemi díjfizetési, felújítási és karbantartási kötelezettségeket.

(5) A Közgyűlés a kedvezményes használatba adásról hozott döntésében a (3)-(4) bekezdésben meghatározottakon felül további költségként a kedvezményes használatba adás után a mindenkor hatályos adójogszabályok szerint fizetendő általános forgalmi adó összegének viselését is előírhatja a használó részére.

(6) A szerződést a használatba adó az írásbeli felszólítás kézhezvételét követően 8 napon belül felmondhatja, ha

1. a használó a rendelkezésére bocsátott helyiségekben nem a kedvezményes használatra jogosító tevékenységet végzi,
2. a használó (2) bekezdésben meghatározott költségeket nem fizeti meg,
3. a használó a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,
4. a használó a használt helyiségeket, a közös használatra szolgáló helyiségeket vagy területet rongálja, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használja.

(7) A kulturális-művészeti tevékenység céljára használatba adott helyiség használója jogosult az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával a helyiségben folytatott tevékenységét kiszolgáló vállalkozási tevékenység végzésére harmadik személlyel bérleti vagy használati szerződést kötni, abban az esetben, ha a vállalkozási tevékenység céljára bérbe vagy használatba adott ingatlanrész nem haladja meg a helyiségnek a bérlő részére bérbe adott alapterületének 25%-át. A bérlő a jelen pont szerinti bérbe vagy használatba adásból származó bevételt a kulturális-művészeti tevékenysége céljára köteles fordítani, és ennek igazolására a beszámolóját és annak közhasznúsági mellékletét az Önkormányzat részére minden évben bemutatni.

Ha a bérlő a jelen pont szerinti feltételeket a bérlet vagy használatba adás időtartama alatt bármikor nem teljesíti, abban az esetben a bérlő az Önkormányzat felhívására köteles ezen jogviszonyt rendkívüli felmondással megszüntetni, és ezen feltételt a megkötendő bérleti vagy használati szerződésben feltüntetni. Az Önkormányzat képviseletében a jelen pont szerinti nyilatkozatokat a polgármester jogosult megadni

(8) A hozzájárulás feltétele a használati díj hátralékmentessége, a helyiség rendeltetésszerű használata, a harmadik személy részéről az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozat, az átadásról szóló minden megállapodásnak a kérelemhez történő csatolása.

(9) A szerződést az Önkormányzat kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha az ingatlan hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet az ingatlan hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek.

VI. Fejezet

Önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódó vagyonkezelés

16. §

(1) A Közgyűlés az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Nvt. rendelkezései szerint, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog vagyonkezelői szerződéssel versenyeztetés nélkül, a Nvt-ben meghatározott szervezettel ellenérték fejében vagy ingyenesen létesíthető. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe adása bruttó értéken - az addig elszámolt értékcsökkenéssel korrigálva –történik.

(3) Vagyonkezelési szerződés megkötése, módosítása értékhatártól függetlenül, a Közgyűlés hatáskörébe tartozik. A vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak részbeni vagy teljes visszaadásához külön tulajdonosi döntés nem szükséges.

(4) A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési feltételeken túl tartalmaznia kell:

a)   a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó  vagy önként vállalt feladatot

b)  a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó korlátozó rendelkezéseket,

c)   a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az Önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt,

d)  a vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket, és vállalkozás feltételeit,

e)   a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét, az ingyenesség tényét,

f)   a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,

g)   az önkormányzat költségvetését megillető, a vagyonkezelésébe adott vagyon kezeléséből származó befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,

h)  a szerződés teljesítésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, mellékkötelezettségeket.

(5) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, vagy közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevételeitől, vagy költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.

(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely tételesen tartalmazza ezek könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az elszámolt értékcsökkenés összegét, az azokban bekövetkezett változásokat.

(7) A vagyonkezelő köteles évente egyszer, a tárgyévet követő év március 31-ig a vagyonkezelésbe vett ingatlanok és egyéb vagyoni eszközök állapotának tárgyévi változásairól beszámolót készíteni, és a Polgármesternek beszámolni.

8) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,

c) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást.

17. §

(1) A vagyonkezelői jogok gyakorlásának, szabályszerűségének, célszerűségének tulajdonosi ellenőrzéséhez a szerződésben a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság szempontokat határozhat meg. Az ellenőrzés célja a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, a jogszerűtlen, szerződésellenes vagy a tulajdonos érdekeit sértő, az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(2) A Tulajdonos meghatalmazottja az ellenőrzés keretében jogosult:

1. a vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,
2. az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő, az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,

c)   az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

(3) A Tulajdonos meghatalmazottja a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a)  jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b)  tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,

c)  megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést észrevételezésre az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének 30 napon belül megküldeni.

(4) A vagyonkezelő jogosult az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, annak megállapításait megismerni, észrevételt tenni.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő köteles együttműködni,

b)  tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

b)  az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

(6) A Polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben a tárgyévet követő év május 30-ig tájékoztatja a Közgyűlést.

(7) Ha a vagyonkezelői jog felmondással szűnik meg, a felmondási idő jogszabály, vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában:

a)   rendes felmondás esetén hat hónap,

b)  rendkívüli felmondás esetén két hónap.

(8) Az Önkormányzat a határozatlan idejű, vagy határozott idejű vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg, ha

a)  a vagyonkezelő a számára jogszabályban előírt kötelezettségét megsérti, vagy a vagyonkezelési szerződésben előírt kötelezettségét súlyosan megszegi;

b)  a vagyonkezelő a vele szemben a vagyonkezelési szerződés megkötését megelőzően megindult csőd- vagy felszámolási eljárásról az Önkormányzatot nem tájékoztatta, vagy a vagyonkezelővel szemben a vagyonkezelési szerződés hatályának időtartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul;

c)   a vagyonkezelő adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint három hónapja lejárt, és ennek megfizetésére halasztást nem kapott.

(9) Azonnali felmondásnak van helye, ha a vagyonkezelő a kezelésbe adott önkormányzati vagyonnal a vállalt önkormányzati feladatot nem látja el, vagy a vagyonkezelésbe adott vagyonban kárt okoz.

 (10) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

VII. Fejezet

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának szabályai

1. Cím

Bérleti jogviszony létrejötte

18. §

(1) A helyiség bérbe adható határozott időre legfeljebb 10 évre.

(2) Bérleti jogviszonyt legfeljebb 15 éves időszakra is létre lehet hozni ha:

a)  a határozatlan idejű bérleti jogviszony kerül határozott idejűvé alakításra és a bérlő, valamint a bérbeadó szabad akaratukból megállapodnak az átalakítás feltételeiben.

b) ha a bérlő olyan értéknövelő beruházást végez, melynek költsége meghaladja a 10 éves időtartamra számított bérleti díj 50%-át. Amennyiben a beruházás a szerződéskötést követő két éven belül nem valósul meg, abban az esetben a szerződés időtartama 10 évre csökken.

(3) Ha a bérlő az értéknövelő beruházást részben az Európai Unió által nyújtott támogatásból valósítja meg, és a támogatási szerződés kötelező fenntartási időszakot ír elő, a bérleti jogviszony időtartama a fenntartási időszakra meghosszabbítható, amennyiben az értéknövelő beruházás költsége meghaladta az ingatlan forgalmi értékének 10 %-át.

19. §

(1) Nem lakás célú helyiséget nyílt versenyeztetés útján, valamint az e rendeletben szabályozott esetekben zárt versenyeztetés útján, vagy közvetlenül lehet bérbe adni.

(2)  Zártkörű versenyeztetés folytatható le, ha:

a) a vagyontárgy, illetve az ellátandó feladat jellegéből adódóan a pályázati feltételeket csak bizonyos kör tudja teljesíteni

b) kötelező vagy önként vállalt feladat ellátása azt szükségessé teszi.

(3) A versenyeztetés lefolytatására az 1. mellékletben foglalt előírásokat kell alkalmazni.

(3) A Nvt. és költségvetési törvénynek megfelelően az ott meghatározott versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó értékű üres üzlethelyiség a versenyeztetési eljárás feltételiről szóló döntés alapján lefolytatott három eredménytelen eljárást követően közvetlenül is bérbe adható.

(4) A Közgyűlés versenyeztetési eljárás kiírása nélkül dönt a Nvt. és költségvetési törvénynek megfelelően az ott meghatározott versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó értékű ingatlan tekintetében:

1. a kötelező és az Önkormányzat által vállalt feladatok ellátása esetén az illetékes bizottság véleményezését követően az egyes helyiségek közvetlen bérbeadásáról,
2. a Városimázs Bizottság véleménye alapján a kizárólagosan műteremként hasznosítható helyiségek bérbeadásáról.

(5) Az ingatlan bérbeadása során ingatlanközvetítő az eljárásba bevonható.

2. Cím

A bérleti díj mértékének meghatározása

20. §

(1) Az üres, vagy a korábbi bérleti jogviszony, bérleti jog megszűnését követően üressé váló helyiség versenyeztetési eljárás során történő bérbeadásakor alkalmazandó induló éves bérleti díj minimális mértékét a helyiség 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint megállapított aktuális forgalmi értékének 15%-a, és a helyiség városon belüli elhelyezkedése szerinti övezeti besorolásától függően meghatározott mértékű eltérés alapján kell meghatározni.

(2) A kiírási feltételek jóváhagyása során meghatározhatók azon preferált, vagy támogatott profilok, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén az (1) bekezdés alapján meghatározott induló bérleti díj összegéből kedvezmény adható. Meghatározhatók azon üzleti profilok is, amelyeknek a helyiségben tervezett folytatása esetén a bérlő emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni, továbbá azok is melyek folytatása az adott helyiségben nem lehetséges.

(3) Eger Városának az (1) bekezdés szerinti övezeti besorolását, az induló bérleti díj megállapítása során az egyes övezetekben alkalmazható eltérés mértékét, továbbá a (2)

bekezdés szerinti preferált, támogatott, vagy nem támogatott profilokat, és a megállapítható kedvezmény mértékét a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A harmadik sikertelen versenyeztetési eljárás lefolytatása után, vagy 6 hónap időtartamot meghaladóan hasznosítatlanul álló üres ingatlanok esetében, az induló bérleti díj (1) bekezdés szerinti meghatározása során 20%-os mértékű csökkentés alkalmazható.

(5) A Közgyűlés jogosult maximum 12 hónap időtartamra mentesíteni a bérlőket a bérleti díjnak a bérleti szerződésben előírt infláció-követésének tűrése alól az 2. melléklet szerint meghatározott egy adott övezet vagy az övezet jól körülhatárolható részén az összes nem lakás célú helyiség bérlőjére kiterjedő hatállyal.

(6) Ha a bérleti jogviszony keretében bérbe adott helyiség megszakítás nélkül 60 napot meghaladó időtartamban üresen áll, akkor a bérlő által fizetendő bérleti díj automatikusan 20% mértékben megemelkedik, ha pedig 120 napot meghaladó időtartamban is üresen áll, akkor az a bérlő súlyos szerződésszegésének minősül, és a bérleti szerződés a bérbeadó részéről rendkívüli felmondással megszüntethető.

3. Cím

Felek jogai és kötelezettségei

21. §

 (1) Ahol a Lt. a bérbeadó és a bérlő jogai, kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, a helyiség kezeléssel megbízott szerv jogosult az említett megállapodás tartalmának meghatározására.

(2) Eltérő megállapodás hiányában teljes egészében saját költségén a bérlő köteles gondoskodni:

1. a helyiségekhez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, cseréjéről;
2. az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, vagy tart üzemben;
3. az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról, megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé;
4. a tevékenysége során keletkezett kommunális hulladék elszállíttatásáról. 
5. a közüzemi szolgáltatókkal, ha ez műszakilag nem kizárt, a saját nevében közüzemi szerződést kötni, a díjakat közvetlenül a szolgáltatónak fizetni, a közüzemi díjak megfizetését a bérleti jog vagy bérleti jogviszony időtartama alatt minden évben június 30. és december 31. napi lezárású hátralékmentes igazolásokkal az Önkormányzat felé igazolni;
6. ha a közvetlen díjfizetés műszakilag nem megoldható, köteles a bérbeadónak megfizetni azon szolgáltatás díját, melyet a bérbeadó megfizetett a szolgáltatónak; ha a szolgáltató közvetlenül a bérlőt hívja fel teljesítésre, úgy annak eleget tenni;
7. a helyiség, vagy az azt magába foglaló épület felújítása, karbantartása esetén bérlő köteles az említett tevékenységet tűrni. Ezen időszakra bérleti díjkedvezményt csak akkor igényelhet, ha a tevékenység a helyiség használatát kizárja, vagy nagymértékben korlátozza. A bérlő bérleti jogviszonya szünetel arra az időtartamra, amíg a rendeltetésszerű használat nem biztosítható. A bérleti szerződésben rögzített tevékenységétől eltérő tevékenység végzéséhez a Polgármester hozzájárulása szükséges.

(3) Ha a bérlő a bérleti szerződésben rögzített tevékenységétől eltérő tevékenységet kíván folytatni, azt csak a tulajdonos hozzájárulásával teheti meg. A hozzájárulás megadására a Polgármester jogosult. A hozzájárulás beszerzésének elmulasztása a bérleti szerződés rendkívüli felmondással történő megszüntetését vonja maga után.

4. Cím

Értéknövelő beruházások

22. §

1. A bérlő a bérleményen értéknövelő beruházást csak a tulajdonos előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulásban előzetes költségvetés alapján rögzíteni kell a tulajdonos által elismert, a bérbeszámítás alapjául szolgáló összeget. A bérbeszámítás mértéke nem lehet több a mindenkori havi bérleti díj 50%-nál, az ezt meghaladó beszámításról a Közgyűlés dönt.

(2) A bérlő előzetes költségvetés alapján kérelmezheti az értéknövelő beruházásnak nem minősülő, a bérlemény homlokzatát, homlokzati portálját érintő, annak esztétikai megjelenését javító költségek maximum 50%-ának a megtérítését, amelyhez a Városképi és Környezetvédelmi Bizottság véleményének kikérését követően a Városgazdálkodási Bizottság adhat hozzájárulást. A bérbeszámítás mértéke nem lehet több a mindenkori havi bérleti díj 50%-nál.

(3) Az értéknövelő beruházások a Bérlő részéről az érintett ingatlanon tulajdoni vagy az e rendeltben szabályozott eseteken kívül megtérítési igényt nem keletkeztethetnek.

(4) A bérbeadó és a bérlő a helyiség birtokbavételekor, visszaadásakor és az értéknövelő beruházás átvételekor kötelesek az ingatlan műszaki állapotát jegyzőkönyvben rögzíteni.

(5) A bérleti jogviszony, bérleti jog lejárat előtti megszűnése esetén a még beszámításra nem került értéknövelő beruházás tekintetében a felek megállapodása az irányadó.

VIII. Fejezet

Bérleti jogra és jogviszonyra vonatkozó különös rendelkezések

1. Cím

VIII. Fejezet

Bérleti jogra és jogviszonyra vonatkozó különös rendelkezések

1. Cím

Bérleti jog, bérleti jogviszony folytatása

23. §

(1) Üzlethelyiségre vonatkozó bérleti jog vagy jogviszony szerződés szerinti időtartamának leteltét legalább 60 nappal megelőzően, a bérleti díj és egyéb díjtartozással nem rendelkező bérlő, kezdeményezheti az Önkormányzatnál a bérleti szerződés időtartamának lejáratát követő naptól a lejáró bérleti szerződéssel megegyező. de maximum 10 éves időtartamra új bérleti szerződés megkötését bérleti jogviszony keretében.

(2) Az új bérleti jogviszony versenyeztetési eljárás nélküli létesítésének feltétele, hogy az üzlethelyiség bruttó forgalmi értéke ne haladja meg az Nvt-ben és a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési értékhatárt.

(3) Új bérleti jogviszony versenyeztetési eljárás nélküli megkötése esetén a bérleti jog jogosultja köteles a bérleti szerződés aláírásával egyidejű egyszeri szerződéskötési díj megfizetésére az Önkormányzat javára, amelynek összege a bérleti jog jogosultja által az utolsó hónapban aktuálisan fizetendő bérleti díj háromszorosa.

(4) Amennyiben a bérleti jog jogosultja az ingatlant albérletbe adás útján kívánja tovább hasznosítani, az új bérleti jogviszony létesítésének feltétele a bérleti szerződés aláírásával egyidejű egyszeri szerződéskötési díj megfizetése az Önkormányzat javára, amelynek összege a bérleti jog jogosultja által az utolsó hónapban aktuálisan fizetendő bérleti díj tízszerese.

(5) A (2) vagy (3) bekezdés rendelkezései alapján megfizetett szerződéskötési díj a bérleti szerződés bármely okból való megszűnése vagy megszüntetése esetén a bérlő részére nem jár vissza.

(6) Az induló bérleti díj mértékét a bérleti jog lejártának időpontjában aktuálisan fizetendő bérleti díjjal egyező összegben kell meghatározni, azzal a feltétellel, hogy a bérleti jogviszony alapján fizetendő bérleti díj induló összege a bérleti jog hátralévő időtartama alatt még érvényesítésre kerülő fogyasztói árindex mértékével növelt összegben kerül megállapításra.

(7) Ha a bérlő az általa bérelt nem lakás célú helyiséget a bérleti jog lejártát, vagy a határozott időre kötött bérleti jogviszony esetén a határozott időtartam lejártát közvetlenül megelőző legalább 60 naptári hónapban mindvégig albérletbe adás nélkül közvetlenül maga használta és hasznosította, úgy őt, mint korábbi bérlőt a nem lakás célú helyiségnek az Önkormányzat versenyeztetési eljárás útján történő ismételt, a bérleti jog, bérleti jogviszony megszűnését követő első, bérleti jogviszony keretében történő hasznosítása esetén előbérleti jog illeti meg. 

2. Cím

Bérleti jog, bérleti jogviszony folytatásának különleges esetei

24. §

(1) Ha az egyéni vállalkozói igazolvány alapján tevékenységet folytató bérlő halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, továbbá özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse, vagy cselekvőképességének elvesztése esetén a törvényes képviselője, ha megfelel a törvényben előírt feltételeknek, a vállalkozó elhalálozása vagy cselekvőképességének elvesztése időpontjától számított három hónapon belül a járási hivatalhoz történő bejelentés alapján folytatja a vállalkozást, és ezáltal kerül a bérleti jog vagy a bérleti jogviszony átadásra.

(2) Ha a bérlő vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet folytatott, halála esetén bérlő örököse a bérlő házastársa, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, jogszerűen befogadott gyermekétől származott unokája, valamint örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője jogosult azonos tevékenységgel a bérleti jogot folytatni.

(3) A bérlő jogutódja az egyéni vállalkozó által alapított egyéni cég is.

3. Cím

Bérleti jog cseréje, albérletbe adás

25. §

(1) Amennyiben ingatlancsere kapcsán kerül sor bérleti jog biztosítására, arról a döntést versenyeztetés kiírása nélkül a Közgyűlés hozhatja meg.

26.§

(1) A bérleti joggal rendelkező bérlő a helyiséget csak az Önkormányzat előzetes hozzájárulásával, kizárólag természetes személy vagy átlátható szervezet részére adhatja albérletbe vagy bármilyen más jogcímen használatba.

(2) Nem adható albérletbe az a helyiség, amelyre csak bérleti jogviszonnyal rendelkezik a bérlő, kivéve bérleti jog jogviszonyként történő folytatása esetén, amennyiben a bérlő a 23. § (2) – (3) bekezdésekben foglalt szerződéskötési díjat megfizette.

(3) A bérleti jog alapján használt helyiség albérletbe adásakor az albérletbe adó által a bérbeadónak eddig fizetett, bérbe adandó területre eső éves bérleti díj automatikusan megemelkedik az aktuális bérleti díj 10 %-ával az albérleti jogviszony időtartamára.

(4) Az albérletbe, vagy bármilyen más jogcímen a bérlő által átadott használati jog semmilyen jogcímen nem adható tovább.

4. Cím

Helyiség meghatározott részének használatba adása, bérleti jog átruházása

27. §

(1) Ha a bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő által bérelt helyiség egy részére olyan bérlő jelentkezik, aki a bérleti szerződés feltételeit elfogadja, a bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulhat a bérleti szerződés közös megegyezéssel való módosításához, oly módon, hogy háromoldalú bérleti szerződés jön létre.

(2) A módosítás feltétele, hogy a módosított bérleti szerződés alapján fizetendő éves bérleti díj megemelkedik az aktuális bérleti díj 10 %-ával a jogviszony időtartamára.

(3) Az új bérleti szerződés közvetlen megkötésének feltétele továbbá, hogy az abban foglalt helyiség forgalmi értéke ne haladja meg a Nvt-ben és a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt, és a hatályos bérleti szerződéssel rendelkező bérlő bérleti díj hátralékkal ne rendelkezzen a szerződés-módosítás időpontjában.

(4) A hozzájárulás  további feltétele a harmadik személy részéről az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozat, az átadásról szóló minden megállapodásnak a kérelemhez történő csatolása.

(5) Bérbeadó jogosult ellenőrizni, hogy a helyiségben, valamennyi bérlő működési engedély birtokában, vagy bejelentési kötelezettség teljesítése mellett tevékenységet folytat. Amennyiben az üzlethelyiséget ténylegesen csak az új bérlő használja, a bérleti szerződést a bérbeadó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja.

28. §

(1) A bérleti jog átruházása, vagy az az alapján használt helyiség albérletbe, vagy harmadik személynek használatba adásához a hozzájárulás iránti kérelmet az átadás időpontját megelőző legalább 15 nappal korábban a bérlőnek, a helyiség kezelésével megbízotthoz kell benyújtania.

(2) Önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti joga nem apportálható.

(3) A hozzájárulás nélkül történő átruházás, albérletbe adás vagy bármilyen más jogcímen használatra átengedés esetén a bérleti szerződés a bérbeadó részéről rendkívüli felmondással megszüntethető.

29. §

(1) A bérleti szerződést a bérbeadó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a helyiség hasznosításában részt vevő bármely – a bérlővel közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek.

5. Cím

Bérleti jog megszűnése

30. §

(1) A bérleti jog lejárat előtti megszűnése esetén a bérlő részéről az Önkormányzatnak a bérleti jog ellenértéke címén ténylegesen megfizetett összeg a bérleti jog időtartamából kitöltött időtartamra eső ellenérték levonását követően az alábbiak szerint visszajár:

1. amennyiben a szerződésben kitételként szerepel, hogy a bérleti jog bérbeadói rendkívüli felmondással történő megszűnése esetén a teljes, fizetendő ellenérték 20 %-ának megfelelő mértékű összeg kárátalány jelleggel, nem szerződésszerű teljesítési kötbérként az Önkormányzatot illeti meg;
2. a bérleti jog egyéb módon történő megszűnése esetén a bérbeadót és az Önkormányzatot bérleti joggal kapcsolatban ért károk összegének levonását követően a bérlő részére a fennmaradó összeg visszajár. A bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését követően a Közgyűlés eltérő döntése hiányában a helyiség ismételt bérbeadása érdekében versenyeztetést kell lefolytatni. Ha ennek során a helyiség új bérlője által fizetendő bérleti díj alacsonyabb mértékű lenne, mint a korábbi bérlő által a bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését megelőző utolsó hónapban fizetett bérleti díj, akkor a bérleti díj különbségének a helyiség új bérlőjével létesített bérleti szerződés megkötése napjáig számított összege az Önkormányzatot ért kárnak minősül, és a bérleti jog ellenértékének időarányosan visszajáró összegéből levonásra kerül. Amennyiben a bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a helyiség ismételten, versenyeztetés útján történő bérbeadásra irányuló eljárás a megszüntetéstől számított 6 hónapon belül eredménytelenül zárul, úgy a korábbi bérlő által a bérleti jog közös megegyezéssel történő megszüntetését megelőző utolsó hónapban fizetett bérleti díjnak a megszüntetéstől számított 6 hónapra számított összege az Önkormányzatot ért kárnak minősül, és a bérleti jog ellenértékének időarányosan visszajáró összegéből levonásra kerül. A bérleti jog ellenértékének jelen bekezdés szerint számított összege a helyiség ismételt bérbeadását követő 15 napon belül, eredménytelen versenyeztetés esetén pedig a bérleti jog megszüntetését követő 6. hónap elteltét követő 15 napon belül fizetendő vissza a bérlő részére.

(2) A bérleti jog, bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a megszüntetés feltételeiről a Polgármester dönt kivéve, ha a bérleti jog ellenértékének részbeni visszafizetésére kell fedezetet biztosítani, ebben az esetben a döntéshozatal a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

6. Cím

Garázs, pincehelyiség bérbeadása

31. §

(1) Garázs, pincehelyiség, a Városgazdálkodási Bizottság döntése alapján közvetlenül bérbe adható.

32. §

(1) A lakossági tárolásra szolgáló, rekeszekkel osztott pincehelyiségek bérleti díjának kiszámlázása évente egy összegben történik, az elszámolás egysége lakossági pincetároló rekesz. Az újonnan kötendő bérleti szerződések esetén a bérleti díj összege egységesen 550,- Ft/m2/év + ÁFA. A bérleti díj minden év május 1. napján automatikusan megemelkedik az előző évi fogyasztói árindex 100%-ával.

(2) A lakossági tárolásra szolgáló, rekeszekkel osztott pincehelyiségeken fennálló bérleti jogviszony más bérlő általi folytatásához hozzájárulás adható abban az esetben, ha a bérlő az éves bérleti díjnak megfelelő, vissza nem térítendő összeget megfizet a bérbeadó részére.

(3) Az Önkormányzat tulajdonát képező, külterületen lévő pincehelyiségeket nem mezőgazdasági célra természetes személy vagy átlátható szervezet számára is bérbe lehet adni.

(4) A bérbeadásról 1 évet meg nem haladó időtartam esetén a Polgármester, 1-3 évig terjedő időtartamra a Városgazdálkodási Bizottság, 3 évet meghaladó időtartam esetén a Közgyűlés dönt. A döntéshozó döntésében meghatározza a :

1. a bérlő kiválasztásának módját,
2. a bérleti jogviszony időtartamát,
3. a fizetendő bérleti díjat,
4. az ingatlanon végezhető tevékenységet. 

IX. Fejezet

Mezőgazdasági hasznosítású ingatlanokkal kapcsolatos szabályok

33. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő azon  közterületnek nem minősülő ingatlanokat, ingatlanrészeket, elsősorban beépítetlen területeket, amelyek átmenetileg, vagy véglegesen más módon nem hasznosíthatóak és amelyek nem felelnek meg az erdő- és mezőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. § 17. pontjában meghatározott mező-, illetve erdőgazdasági föld fogalmának, mezőgazdasági célra is lehet hasznosítani. Ezen ingatlanok használatára maximum 5 évig terjedő időszakra köthető használati szerződés azzal a kikötéssel, hogy azt közösségi célú igénybevétel esetén a használó azonnali hatállyal kártalanítási igény nélkül köteles az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

(2) Ingatlanok esetén a bérlő kiválasztása versenyeztetési eljárás útján történik. A használat jogát az a természetes személy vagy átlátható szervezet pályázó nyeri el, aki összességében a legelőnyösebb ajánlatot teszi.

(3) Ingatlanrészek mezőgazdasági célra történő hasznosítása a szomszédos ingatlan tulajdonosa részére történhet bérleti jogviszony keretében. Ebben az esetben a hasznosítás versenyeztetési eljárás mellőzésével történhet, amennyiben kizárólag egy használó részére biztosítható az ingatlanrész használata.

(4) Versenyeztetési eljárás mellőzésével biztosítható az ingatlan, illetve az ingatlanrész további használata annak bérlője számára az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén:

1. a bérlő a bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló szándékáról még bérleti jogviszonyának fennállása alatt tájékoztatja az Önkormányzatot,
2. a már meglévő bérleti szerződéséből eredő valamennyi kötelezettségének eleget tett,
3. a már meglévő bérleti szerződéséből eredő tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn.

(5) Versenyeztetési eljárás mellőzésével biztosítható az ingatlan, illetve az ingatlanrész további használata annak korábbi bérlője számára abban az esetben, ha bérleti szerződése 2012. szeptember 30. és 2015. december 31. közötti időszakban szűnt meg és a szerződés megszűnése, valamint az új szerződés megkötése között eltelt időszakban az ingatlan, illetve ingatlanrész használatáért az Önkormányzat részére használati díjat fizetett és ebből eredő tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn.

(6) Versenyeztetési eljárás mellőzésével biztosítható az ingatlan, illetve az ingatlanrész használata annak új bérlője számára az alábbi esetekben:

1. az ingatlan, illetve ingatlanrész bérlője és annak leendő bérlője teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan megállapodnak az ingatlanra, illetve ingatlanrészre vonatkozó bérleti jog átadásáról vagy
2. amennyiben a korábbi bérlő ingatlanra, illetve ingatlanrészre vonatkozó bérleti szerződése 2012. szeptember 30. és 2015. december 31. közötti időszakban szűnt meg és a szerződés megszűnését követően az Önkormányzat részére használati díjat fizetett, amelyből eredő tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn, az ingatlan, illetve ingatlanrész leendő bérlőjével teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan megállapodnak az ingatlanra, illetve ingatlanrészre vonatkozó bérleti jog átadásáról.
3. a bérlő az ingatlant rendeltetésszerűen művelte, földhasználati vagy haszonbérleti díj és egyéb, a bérleti jogviszonnyal összefüggésben keletkezett tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn;
4. a bérlő az Önkormányzat részére egyösszegű, egyszeri díjat fizet, amelynek összege megegyezik az átadás évében aktuális bruttó bérleti díj ötszörösével; a Ptk. 8:1. § (1) bekezdésé 2. pontja szerinti hozzátartozók közötti, az a) pontban meghatározott megállapodás alapján történő átadás mentes a jelen pont szerinti díjfizetési kötelezettség alól;

(7) A versenyeztetési eljárást az 1. mellékletben foglalt szabályok figyelembe vételével kell lebonyolítani.

(8) Mezőgazdasági hasznosításra nem adható bérbe az a terület, amelynek ilyen célú hasznosítása jogszabályi, hatósági, vagy a vonatkozó településrendezési tervek előírásaiba ütközik.

34. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, a Földforgalmi tv. 5. § 17. pontja alapján mező-, vagy erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlanok (továbbiakban: termőföld) vonatkozásában az ingatlanok elidegenítésének és vásárlásának szabályairól rendelkező XII. fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha jelen fejezet másként nem rendelkezik.

(4) Az erdő művelési ágú földrészletekkel kapcsolatban az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető vadászati joggal kapcsolatos jogokat az Önkormányzat nevében a Polgármester gyakorolja.

35. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonát képező termőföldet elsősorban haszonbérlet vagy rekreációs célú földhasználat útján kell hasznosítani.

(2) Haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati jogviszony csak határozott időre, haszonbérlet esetén legfeljebb 10 éves időtartamra, rekreációs célú földhasználat esetén legfeljebb 5 éves időtartamra jöhet létre.

(3) Mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok haszonbérbe-, illetve használatba adásakor a Közgyűlés által határozatban megállapított haszonbérleti, illetve földhasználati díjat kell alkalmazni.

(4) Azon ingatlanokra, amelyekre vonatkozóan a szerződéskötés idején érvényben lévő településrendezési tervi előírások olyan szabályozást tartalmaznak, amely az ingatlannak a szerződés lejártát megelőzően történő közösségi célú igénybevételét vagy felértékelődését valószínűsíti, csak olyan szerződés köthető, mely a tulajdonos rendelkezési jogát nem korlátozza.

(5) Haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati jogviszony esetén a haszonbérlő, illetve a földhasználó az ingatlanon évelő növényzet és ültetvény telepítésére, valamint ideiglenes és végleges jellegű felépítményt létesítésére kizárólag a tulajdonos előzetes hozzájárulásával jogosult.

(6) Haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati jogot - a (8)-(10) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével - versenyeztetési eljárás keretében lehet elnyerni.

(7) A versenyeztetési eljárást az 1. mellékletben foglalt szabályok figyelembe vételével kell lebonyolítani.

(8) Versenyeztetési eljárás mellőzésével lehet haszonbérleti jogot biztosítani a korábbi haszonbérlő, valamint annak a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott hozzátartozója javára az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén:

1. a haszonbérlő haszonbérleti jogviszonyát meg kívánja hosszabbítani vagy azt hozzátartozója javára át kívánja adni és erre vonatkozó szándékáról még jogviszonyának fennállása alatt értesíti az Önkormányzatot, az ingatlant rendeltetésszerűen használja, valamint haszonbérleti díj-tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn,a haszonbérleti szerződés meghosszabbítása esetén az ingatlanra vonatkozó haszonbérleti jogviszonyának időtartama a hosszabbítással együtt nem haladja meg a 20 évet,
2. amennyiben a haszonbérlő szervezet, abban az esetben az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott módon nyilatkozatot tesz.

(9) Versenyeztetési eljárás mellőzésével biztosítható az ingatlanra, illetve ingatlanrészre további haszonbérleti jog annak korábbi haszonbérlője számára abban az esetben is, ha haszonbérleti szerződése 2012. szeptember 30. és 2015. december 31. közötti időszakban szűnt meg és a szerződés megszűnése, valamint az új szerződés megkötése között eltelt időszakban az ingatlan, illetve ingatlanrész használatáért az Önkormányzat részére használati díjat fizetett és ebből eredő tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn.

(10) Versenyeztetési eljárás mellőzésével lehet új, haszonbérleti jogviszony esetében legfeljebb 10 éves, rekreációs célú jogviszony esetében legfeljebb 5 éves időtartamra szóló haszonbérleti vagy rekreációs célú jogviszonyt létesíteni az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén:

1. a haszonbérlő vagy földhasználó és a leendő haszonbérlő vagy földhasználó írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan megállapodnak az ingatlanra vonatkozó haszonbérleti vagy földhasználati jog átadásáról, vagy a haszonbérlő vagy földhasználó írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan lemond az ingatlanon fennálló haszonbérleti vagy földhasználati jogáról a leendő új haszonbérlő vagy földhasználó javára;
2. a haszonbérlő vagy földhasználó az előző pontban meghatározott átadó vagy lemondó nyilatkozatát még az ingatlanra vonatkozó haszonbérleti vagy rekreációs célú földhasználati jogviszonyának fennállása alatt teszi meg,
3. az új bérlő vagy földhasználó természetes személy vagy átlátható szervezet, mely szervezet ezt az Nvt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozattal igazolja;
4. az a) pontban meghatározott okiratban rendelkezni szükséges az ingatlanon található, a haszonbérlő vagy földhasználó által jogszerűen létesített felépítményeknek és ültetvényeknek a leendő új haszonbérlő vagy földhasználó részére történő átruházásáról vagy a javára történő lemondásról is;
5. a haszonbérlő vagy földhasználó az ingatlant rendeltetésszerűen művelte, földhasználati vagy haszonbérleti díj és egyéb, a földhasználati vagy haszonbérleti jogviszonnyal összefüggésben keletkezett tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn;
6. a haszonbérlő vagy földhasználó az Önkormányzat részére egyösszegű, egyszeri díjat fizet, amelynek összege megegyezik az átadás évében aktuális bruttó földhasználati vagy haszonbérleti díj ötszörösével; a Ptk. 8:1. § (1) bekezdésé 2. pontja szerinti hozzátartozók közötti, az a) pontban meghatározott megállapodás alapján történő átadás mentes a jelen pont szerinti díjfizetési kötelezettség alól;
7. a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Csoportjához a haszonbérlő vagy földhasználó írásos kérelmet terjeszt elő, amelyhez mellékeli az a) és c)d) pontban meghatározott tartalmú okiratot is;
8. az új bérleti vagy földhasználati jogviszonyban a fizetendő induló földhasználati vagy haszonbérleti díj mértéke a Közgyűlés által megállapított, szerződéskötéskor hatályos díjmértékekhez igazodik.

(11) Versenyeztetési eljárás mellőzésével lehet új, legfeljebb 10 éves időtartamra szóló haszonbérleti jogviszonyt létesíteni abban az esetben is, amennyiben a korábbi haszonbérlő ingatlanra, illetve ingatlanrészre vonatkozó bérleti szerződése 2012. szeptember 30. és 2015. december 31. közötti időszakban szűnt meg és a szerződés megszűnését követően az Önkormányzat részére használati díjat fizetett, amelyből eredő tartozása az Önkormányzat felé nem áll fenn és az ingatlan, illetve ingatlanrész  leendő bérlőjével teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan megállapodnak az ingatlanra, illetve ingatlanrészre vonatkozó haszonbérleti jog átadásáról.

(12) Rekreációs célú földhasználat esetén versenyeztetési eljárás mellőzésével lehet új földhasználati jogot biztosítani a korábbi földhasználó, valamint az általa megjelölt személy részére, amennyiben a korábbi jogviszony fennállta idején az ingatlant rendeltetésszerűen, valamint jogszabályban meghatározottak szerint használta, valamint a földhasználati díjat maradéktalanul megfizette, továbbá amennyiben a használó természetes személy vagy átlátható szervezet, mely szervezet ezt az NVt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott előírt cégszerűen aláírt nyilatkozattal igazolja. E paragrafus rendelkezései csak abban az esetben alkalmazhatóak, amennyiben a korábbi földhasználó és a leendő földhasználó a (8) bekezdés a) - g) pontjában foglalt feltételeknek eleget tesz.

36. §

(1) Az Önkormányzati tulajdonú, mezőgazdasági célú külterületi ingatlanokra a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, valamint a tulajdonos engedélyével létesített épületek vagy építmények elhelyezésére szolgáló területre földhasználati jog biztosítható.

(2) A földhasználati jogért egyszeri földhasználati díj fizetendő. A földhasználati díj mértéke az ingatlan forgalmi értékének 100%-a. A forgalmi érték megállapítására a 7. § (6) bekezdésének rendelkezései az irányadóak. A fizetendő díjat az épület vagy építmény által elfoglalt és az építési engedélyezési dokumentációban meghatározott szerkezettel növelt bruttó alapterülettel kell számolni.

(3) Földhasználati jog legfeljebb az önkormányzati tulajdonú területen elhelyezett épület vagy építmény fennállásának idejére biztosítható.

(4) Nem köthető földhasználati szerződés olyan ingatlanokra, amelyekkel kapcsolatban a szerződés megkötése idején érvényben lévő településrendezési terv attól eltérő előírásokat tartalmaz.

(5) A földhasználati jog létesítésével, a földhasználati szerződés megkötésével, ingatlan nyilvántartási átvezettetésével kapcsolatos mindennemű költség a földhasználót terheli.

37. §

(1) Az önkormányzati tulajdonú termőföld esetében akkor köthető értékarányos földcsere szerződés, ha az a város birtok összevonási törekvéseit szolgálja, vagy a tulajdoni és használati viszonyok rendezése érdekében történik.

(2) A földcsere szerződés előtt a cserélendő ingatlanok forgalmi értékének meghatározására a 6. § (2) bekezdés a) és b) pontban foglaltak az irányadóak.

(3) A  termőföldet érintő ingatlancsere esetében a jogügyletről a 7. § (5) bekezdésben meghatározott döntéshozó jogosult dönteni a csere tárgyát képező ingatlanok egyedi nettó forgalmi értékének figyelembe vételével.

38. §

(1) Az önkormányzat a termőföldet annak haszonbérlője vagy földhasználója részére versenyeztetési eljárás nélkül, forgalmi értéken értékesítheti.

(3) Az Önkormányzat tulajdonát képező termőföld elidegenítéséről és vásárlásáról, valamint annak módjáról és a kiírás feltételeiről a 7. § (5) bekezdésében meghatározott döntéshozó dönt.

(4) Azon ingatlanok amelyeket haszonbérleti vagy földhasználati jog nem terhel versenyeztetési eljárás során értékesíthetők.

X. Fejezet

Ingatlan hasznosítás

39. §

(1) A VII-IX. Fejezetek hatálya alá nem tartozó önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása esetén az ingatlan használata után fizetendő minimális díjat a Közgyűlés határozatban állapítja meg, melyet évente felülvizsgálhat.

(2) A hasznosítási szerződés megkötéséről és tartalmáról a 7. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárok figyelembevételével az ott meghatározott döntéshozó dönt a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott forgalmi értékhatáron belül, az ezt meghaladó értékhatár fölött minden esetben kötelező versenyeztetési  eljárás lefolytatása kivéve, ha törvény a versenyeztetés mellőzését lehetővé teszi.

(3) A hasznosítási szerződés megkötéséhez minimálisan a következőkről kell döntést hozni:

1.          a hasznosító kiválasztásának módjáról,

2.         a hasznosításra átadás időtartamáról,

3.         a hasznosító által minimálisan fizetendő díj mértékéről, és annak évente történő változtatásának módszeréről,

4.         a hasznosítótól elvárt felújítási és karbantartási igényről,

5.         az ingatlanban folytatható tevékenység meghatározásáról.

(4) Az ingatlanon épület, építmény a tulajdonos előzetes hozzájárulásával helyezhető el. A hozzájárulás feltétele, hogy felek előzetesen megállapodjanak a felépítmény sorsáról, a bérleti szerződés megszűnése vagy felbontása esetén.

40.§

Belterületi építési telekre földhasználati szerződés köthető az alábbiak szerint:

1. a földhasználati szerződés időtartama maximum 100 évre, vagy az épület, építmény fennállásáig tarthat;
2. a földhasználati jog odaítélésére az ingatlan-elidegenítés szabályait kell alkalmazni;
3. a földhasználati díjat egy összegben kell megfizetni a szerződés megkötésekor;
4. kivételt képez a versenyeztetési eljárás alól, ha már meglévő felépítmény található a telken. Ebben az esetben annak tulajdonosával kell a szerződést megkötni.

XI. Fejezet

 Jogcím nélküli használat

41. §

 (1) Önkormányzati ingatlant jogcím nélküli használó, a jogosult felszólításától számított 8 napon belül köteles a helyiséget kiüríteni és az Önkormányzatnak visszaadni.

(2) A jogcím nélküli használó, a jogcím nélküli használat kezdetétől a jogosult részére, a használat ellenértékeként, a korábban a helyiségen fennálló bérleti jog, bérleti jogviszony alapján fizetendő bérleti díjjal azonos mértékű, ennek hiányában a piaci bérleti díjnak megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni.

(3) A használati díj mértéke 6 hónap elteltével a kétszeresére, 1 év elteltével háromszorosára emelkedik.

XII. Fejezet

Az ingatlanok elidegenítésének és vásárlásának szabályai

42. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonát képező, forgalomképes ingatlanok elidegenítése versenyeztetéssel, kivételes esetben közvetlen értékesítéssel történhet természetes személy vagy átlátható szervezet részére.

(2) Mezőgazdasági ingatlan rekreációs célra történő elidegenítése versenyeztetés vagy közvetlen értékesítés útján történhet.

(3) Zártkörű versenyeztetési eljárás folytatható le a 19. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben.

(4) A közvetlen értékesítés esetei – az Nvt-ben és a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott versenyeztetési értékhatárt meg nem haladó bruttó forgalmi értéken belül – az alábbiak:

1.          A Közgyűlés döntése alapján:

1. a város életét jelentősen befolyásoló ingatlanértékesítés. A döntéshez minősített szavazattöbbség szükséges,
2. a szociális lakásépítésre kijelölt telkek elidegenítése, a Városi Szociális és Családügyi javaslata alapján,
3. a felépítmény tulajdonosának kérelmére az önkormányzat telkén nem önkormányzati tulajdonú, de jogszerűen épített nem ideiglenes jellegű felépítmény alatti telek értékesítése,
4. vagyontárgyak gazdasági társaságokba apportálása,
5. Eger Megyei Jogú Város vállalkozásfejlesztési és befektetés-támogató programjáról szóló önkormányzati rendelet szerint a támogatott vállalkozás ingatlan vásárlása,
6. külső ajánlat beérkezése,
7. rekreációs célra történő ingatlanértékesítés.

2.         A Városgazdálkodási Bizottság döntése alapján:

1. a jogerős bírósági ítélet végrehajtása vagy peren kívüli és perbeli egyezség megkötése érdekében,
2. önálló építési teleknek nem minősülő telekértékesítés,
3. ingatlancsere esetén, beleértve a tulajdonjog, bérleti jog cserét is,
4. kisajátításnál csereingatlan biztosítása,
5. jogszabály szerinti kisajátítási ok fennállása esetén csereingatlan biztosítása,
6. ha a vevőt az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló kizárólagos jogosultság illeti meg.

(5) Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházásáról kizárólag a Közgyűlés dönthet minősített szavazattöbbséggel.

(6) Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról az Önkormányzat vagy intézménye javára mondtak le, a tulajdonszerzési nyilatkozatra a 7. § (2) bekezdésben megfogalmazott értékhatárok szerinti döntéshozó jogosult.

(7) Nem fogadható el olyan ingyenes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.

43. §

Ingatlanvásárlásról a 7. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatárok, mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok esetén a 7. § (5)  bekezdésében meghatározott értékhatárok szerint meghatározott döntésre jogosult dönt.

44. §

Ingatlanvásárlással és értékesítéssel ingatlanközvetítő is megbízható.

XIII. Fejezet

Ingóságok elidegenítésének, megszerzésének valamint hasznosításának szabályai

45.§

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingóságok elidegenítéséről a 7. § (6) bekezdésében megfogalmazott értékhatárok szerint a Polgármester, a Városgazdálkodási Bizottság, vagy a Közgyűlés jogosult dönteni.

(2) Az intézményi tulajdonban lévő ingóság értékesítéséből származó bevétel az Önkormányzat intézményének költségvetését illeti meg. Az 5 millió Ft egyedi forgalmi értékhatárt elérő ingóság értékesítéséből származó bevétel akkor illeti meg az intézmény költségvetését, ha a döntéshozó másként nem dönt.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingó vagyon hasznosítására természetes személlyel vagy átlátható szervezettel hasznosítási szerződés köthető az 7. § (6) bekezdésében meghatározott összeghatárok figyelembevételével.

XIV. Fejezet

A gazdasági társasági tulajdon létrehozásának, elidegenítésének,

vásárlásának, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályai

46. §

(1) A társasági jog hatálya alá tartozó önálló gazdasági társaság alapításáról, már létrejött gazdasági társaságban történő üzletrész, részvény megvásárlásáról, vagy eladásáról az Nvt. előírásainak megfelelően a Városgazdálkodási Bizottság és az illetékes szakbizottság véleményezése után a Közgyűlés dönt.

(2) Az elővételi jog gyakorlásáról

1. 50%-ot meghaladó tulajdonosi részarány vagy 20 millió forintot meghaladó üzleti érték esetén a Közgyűlés dönt,
2. 10-50% közötti tulajdonosi részarány vagy 5-20 millió forint közötti üzleti érték esetén a Városi Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tájékoztatása mellett a Városgazdálkodási Bizottság dönt,
3. A 10%-ot el nem érő tulajdonosi részarány, vagy 5 millió forintot el nem érő üzleti érték esetén a Polgármester dönt.

(3) A vállalkozást az Önkormányzat alapításkor ellátja a tevékenységi körének ellátásához szükséges induló vagyonnal. A vállalkozás gondoskodik a rábízott vagyon és más eszközök gazdaságos felhasználásáról és gyarapításáról, kötelezettségeiért a rábízott vagyonával maga felel.

(4) A vállalkozásba fektetett vagyonnal az alapítói célkitűzést biztosító, vagy a legnagyobb hozamot, vagyongyarapítást biztosító módon kell gazdálkodni.

(5) Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(6) Az apport tárgyának és értékének meghatározására a 7. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatárok mellett az ott megnevezett döntéshozó jogosult. Ingatlanforgalmi szakvélemény készítése a 6. § (2) bekezdés a) és b) pontja előírásai szerint szükséges könyvvizsgáló bevonásával.

47. §

(1) A Közgyűlés a Ptk. alapján a tulajdonosi jogok gyakorlását a következőkben határozza meg.

(2) Az alábbiakban felsorolt ügyek az egyszemélyes gazdasági társaságok esetében a Közgyűlés hatáskörébe tartoznak. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő többszemélyes gazdasági társaságok esetében a Közgyűlés döntése szükséges arról, hogy a társaság közgyűlésén az alábbi ügyekben Eger Megyei Város Önkormányzatának képviselője milyen javaslatokat tegyen, vagy milyen döntési alternatívákat támogasson:

1.           gazdasági társaság alapítása,

2.          alapító okirat elfogadása, alapító okirat módosítása,

3.          társasági szerződés elfogadása, társasági szerződés módosítása

4.          vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok könyvvizsgálók megválasztása,

5.          vezető tisztségviselő visszahívása, megbízatásának meghosszabbítása valamint a munkáltatói jogok gyakorlása,

6.          a felügyelő bizottság tagjai, valamint a könyvvizsgáló megbízatásának meghosszabbítása, visszahívása,

7.          a vezető tisztségviselők díjazásának és prémiumfeladatainak meghatározása, a prémiumfeladatok teljesítésének értékelése, a könyvvizsgáló, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagjai díjazásának meghatározása,

8.          az ügyvezető, a felügyelő bizottsági tagok, valamint a könyvvizsgáló ellen kártérítési igények érvényesítése,

9.          számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, előtársasági beszámoló elfogadása,

10.        éves üzleti terv elfogadása, az éves üzleti terv I. negyedéves, féléves, valamint az I-III. negyedéves teljesítéséről készült beszámolók elfogadása

11.         pótbefizetés elrendelése és visszatérítése,

12.         osztalékelőleg és osztalék fizetésének elhatározása,

13.         üzletrész felosztásához való hozzájárulás, és az üzletrész bevonásának elrendelése,

14.        elővásárlási jog gyakorlása a társaság által

15.         elővásárlásra jogosult személy kijelölése, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása,

16.        törzstőke emelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása,

17.         törzstőke emelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése,

18.        törzstőke felemelésekor, vagy az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása

19.        törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása,

20.        olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával, élettársával köt,

21.         a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának              elhatározása,

22.        a társaság több évre szóló stratégiai tervének jóváhagyása,

23.        azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik a további gazdálkodó szervezet alapításához vagy megszüntetéséhez történő hozzájárulás,

24.        azon társaságok esetében, ahol az Önkormányzat többségi befolyással rendelkezik más gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzéséhez vagy átruházásához történő hozzájárulás.

25.        egyszemélyes társaságok esetében a Ptk 3:109. § (4) bekezdésében meghatározottak alapján a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó ügyekben a Közgyűlés írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

(3) A Polgármester vagy az általa írásban megbízott gyakorolja a döntési hatásköröket a (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben.

(4) Ha a társaság legfőbb szerve, az e § szerinti döntéshozó által előzetesen nem tárgyalt kérdésekben kíván dönteni, úgy az Önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását kell kérni, kivéve, ha a társaság legfőbb szerve az utólagos önkormányzati jóváhagyást a társasági döntés érvényességi feltételeként elfogadja.

(5) Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságokban a tulajdonosi képviseletet a Polgármester vagy az általa megbízott személy látja el, azzal, hogy döntésének kialakítására az e § szerinti döntési hatáskörök az irányadók.

(6) A nettó 10 millió Ft-ot meghaladó forgalmi értékű ingatlanoknak nem pénzbeli hozzájárulásként gazdasági társaság rendelkezésére bocsátására az Önkormányzat társasági részesedésének mértékétől függetlenül csak az Önkormányzat érdekeit megfelelően biztosító garanciák mellett kerülhet sor. Az ingatlanok forgalmi értékének meghatározása során több ingatlant érintő apportálás esetén a rendelet együttértékesítésre vonatkozó 7. § (7) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadóak.

XV. Fejezet

A vagyongazdálkodás tervezése

1. cím

A vagyongazdálkodás irányelvei

48. §

(1) A Közgyűlés a vagyon működtetésének tervezhetősége érdekében középtávú vagyongazdálkodási irányelveket fogad el.

(2) Az irányelvek tartalmazzák a vagyon forgalomképességének megfelelő bontásban az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó aktuális célkitűzéseket.

2. cím

A finanszírozási műveletek szabályai

49. §

(1) Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala az Önkormányzat fizetési számláin lévő átmenetileg szabad pénzeszközeinek hasznosítását az adott évre vonatkozó  önkormányzati költségvetési rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt tranzakciókkal összefüggésben a számlavezetőn kívül más pénzintézetnél is számlát nyithat.

(3) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv a fizetési számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a fizetési számlához kapcsolódó alszámlán kötheti le.

(4) Az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv értékpapírt nem vásárolhat.

(5) Az Önkormányzat a finanszírozási műveletek alakulását a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, I-III negyedéves tájékoztatóban és az éves beszámolóban bemutatja.

(6) A kötelezettségvállalási, utalványozási, pénzügyi ellenjegyzési vagy az e rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben az Önkormányzat költségvetéséről, végrehajtásának rendjéről szóló rendelkezései, valamint az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek Polgármesteri Hivatal belső szabályzataiban foglaltak az irányadóak.

XVI. Fejezet

Vagyon-nyilvántartás, mérleg, leltár

50. §

(1) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon kimutatása.

(2) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

1. az ingatlanokat és vagyoni értékű jogokat tételesen,
2. az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,
3. az értékpapír, üzletrész vagyont, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, tételesen és névértéken
4. a vagyontárgy elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölésével tartalmazza.

(4) A vagyonleltár alapján összeállított vagyonmérleget az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Közgyűlésnek be kell mutatni.

(5) Az önkormányzati vagyonkimutatás a jogszabályi előírások szerint kerül kialakításra a zárszámadás mellékleteként.

(6) A vagyonleltárak elkészítéséért az intézmények vezetői, vagy a vagyonkezeléssel megbízott szervezetek vezetői a felelősek.

(7) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás folyamatos vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről a jegyző gondoskodik.

(8) A intézményvezető felel:

1. a vagyonnyilvántartás folyamatos vezetéséért,
2. az ingatlan kataszter és az ingatlanokról vezetett kataszteri napló folyamatos vezetéséért,
3. a vagyonnyilvántartásnak a számvitellel, a földhivatali nyilvántartással, az önkormányzati intézmények nyilvántartásával és a természetbeni állapottal való egyezőségéért és hitelességéért.

(9) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.

(10) A intézményvezető köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni.

51. §

(1) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást, új ingatlan létrejöttét, vagy a vagyonban bekövetkezett csökkenést, az adott vagyontárgy kezelője, üzemeltetője, az Önkormányzat intézménye, a Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységei, valamint az Önkormányzat megbízásából eljáró vagyonkezelő, vagy beruházó, a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül a változást dokumentáló okirat másolatának, valamint az okirat alapján kitöltött módosító adatlap csatolásával együtt köteles jelenteni az ingatlan kataszter vezetésével megbízott Vagyongazdálkodási Csoportnak és a Gazdasági Irodának.

(2) Az ingatlan kataszteren a változást annak bekövetkezésétől számított legfeljebb 30 napon belül kell a nyilvántartáson átvezetni.

XVII. Fejezet

Záró rendelkezések

52. §

(1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 6/20012. (II.24.) önkormányzati rendelete.

                   Dr. Kovács Luca                                                       Habis László

                            jegyző                                                                polgármester