Jánd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Jánd Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) és (7) bekezdésében, 48. § (4) (köztemetés) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésének a) és g) pontjában és 134/E. §-ban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra – meghatározza Jánd Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) teherbíró képességére figyelemmel a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról tudjanak gondoskodni, mivel az önkormányzatok mellett az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása is nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed Jánd Község közigazgatási területén életvitelszerűen élő és bejelentett lakcímmel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.

3. Adatkezelés

3. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Szt. 18-19. §-ban foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartást vezet.

(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles az Önkormányzatnak   bejelenteni.

4. Az ellátások formái

4. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális ellátás nyújtható.

(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a Képviselő-testület az arra jogosult személynek

a) települési támogatást:

aa) települési gyógyszertámogatást,

ab) települési lakhatási támogatást,

b) rendkívüli települési támogatást,

c) köztemetést.

(a továbbiakban együtt: szociális ellátások) állapít meg e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

5. Eljárási rendelkezések

5. § (1) Az e rendeletben, valamint az Szt. 17. § (5) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 45. §- ában, valamint 48. §-ában meghatározott szociális hatásköröket Jánd Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) gyakorolja.

(2)  Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti igényeket a Vásárosnaményi Közös Önkormányzati Hivatal Jándi Állandó Kirendeltségén (a továbbiakban: KÖH) az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani. Az eljárás – indokolt esetben – hivatalból is indítható.

(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles – az igényelt támogatás formájától függően – a családjában, vagy háztartásában élő személyek adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat becsatolni. Köteles továbbá a kérelem nyomtatványán felsorolt igazolásokat – illetve ezek hivatalból történő beszerzéseihez szükséges hozzájárulásokat – mellékelni.

(4) A jövedelem számításánál irányadó időszak, az igazolás módja, valamint a jövedelem számítása tekintetében az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. E rendelet alkalmazásában nem minősülnek jövedelemnek ezen rendeletben szabályozott szociális ellátások.

(5) A jövedelem igazolható:

3. munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással. Amennyiben az adott időszakban más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a munkabértől elkülönítve kell feltüntetni,

b) álláskeresési támogatás esetén az azt megállapító szerv által kiállított igazolással,

c) nyugdíj illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával;

d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve az adóhatóság által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással,

e) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával,

f) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával,

g) igazolás arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált álláskereső és támogatásban nem részesül,

h) az a)-f) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással.

(6) A családtámogatási ellátásra vagy fogyatékossági támogatásra vonatkozó adatot hivatalból az államháztartásról szóló törvény szerinti szociális nyilvántartásból kell közvetlen lekérdezéssel átvenni.

(7) Az ellátás megállapítása szempontjából

3. a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak,

b) házastársak akkor tekinthetők külön élőknek, ha lakcímük különböző.

6. § (1) Az igénylők szociális, vagyoni körülményeinek feltárása érdekében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálása során környezettanulmányt kell készíteni.

(2) A környezettanulmány az elkészítésétől számított három hónapig érvényes.

(3) A tényállás tisztázása érdekében háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmezőre és vele azonos lakcímen együtt lakó közeli hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk beszerezhetőek. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat – a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon – a kérelmező köteles beszerezni és az eljáró hatóságnak átadni.

(4) A jövedelemigazolás csak akkor mellőzhető, ha azok elkészítésének késedelme a rászoruló életét, testi épségét veszélyeztetné. Egyedi mérlegelés során azonban utólag a tényleges rászorultság tisztázása céljából pótolni kell.

7. § (1) A kérelmezőt a havi rendszerességgel folyósított szociális ellátások a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illetik meg.

(2) A települési gyógyszertámogatás és a települési lakhatási támogatás egy évre kerül megállapításra.

(3) Ha a jogosultság az ellátás folyósításának időtartama alatt szűnik meg, a megszűnés hónapjában a támogatást teljes összegben kell folyósítani.

(4) A rendszeres szociális ellátásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnése hónapjában is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

8. § (1) E rendeletben meghatározott egyes támogatások igényléséhez a jövedelem (igazolás) és vagyonnyilatkozat mellett a következő dokumentumok, igazolások benyújtása szükséges:

3. települési gyógyszertámogatás esetén

aa) a háziorvos igazolása a havi – a diagnosztizált krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódó – rendszeres gyógyszer szükségletről,

ab) a gyógyszerész igazolása a havi gyógyszerköltségről, amennyiben a vény nem

tartalmazza a gyógyszer árát.

b) a települési lakhatási támogatás esetén

ba) a lakásban tartózkodás jogcímének hitelt érdemlő igazolása,

bb) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása, valamint

bc) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot.

            c) rendkívüli települési támogatás esetén

ca) gyógyszertámogatásnál gyógyszerész igazolása a háziorvos által felírt gyógyszerek áráról,

cb) temetési támogatásnál a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példánya és az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonata.

cc) a rendkívüli élethelyzetet alátámasztó egyéb dokumentum.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.), valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

9. § (1) A megállapított pénzbeli ellátásokat a KÖH az alábbiak szerint folyósítja:

3. a települési gyógyszertámogatás esetében a tárgyhót követő hónap 5. napjáig a kérelmező részére,

b)                 a települési lakhatási támogatás esetében tárgyhót követő hónap 5. napjáig  a szolgáltató részére átutalással, illetve önkormányzati bérlakásban élők esetében a közüzemi díjba történő beszámítással,

c) az egyéb pénzellátásokat a döntést követő nyolc napon belül, létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében a döntést követően azonnal.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás kivételével az  ellátás kifizetése – az ügyfél kérése szerint – történhet postautalványon vagy lakossági folyószámlára történő átutalással, illetve készpénzben pénztári kifizetéssel történik.

7. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

10. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a)                 a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,

b)                 természetben nyújtott szociális ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

(2) Ha a szociális hatáskört gyakorló a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból:

a)                  elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, egyedül élő esetében a 100%-át,

b)                  csökkentheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében a 150%-át,

c) az összeg részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

II. Fejezet

Települési támogatás

8. Települési gyógyszertámogatás

11. § (1) A Képviselő-testület gyógyszertámogatás formájában települési gyógyszertámogatást nyújt a szociálisan rászorult azon személyek részére, akik egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak.

(2) Települési gyógyszertámogatás annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló személy esetében a 200%-át és krónikus betegségére tekintettel – a kérelem benyújtását megelőző három (vagy: hat)  hónapban – rendszeresen szedett gyógyszereinek a háziorvos által igazolt havi átlagköltsége eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, feltéve, hogy

3. a kérelmező közgyógyellátási igazolvánnyal és

b) a kérelmező és családja az Szt. szerinti vagyonnal

    nem rendelkezik.

(3) A támogatás összege az igazolt havi gyógyszerköltség 50%-a, de legfeljebb 4.000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(4) A rendszeres gyógyszer-kiadások viseléséhez nyújtott települési gyógyszertámogatás egy év időtartamra kerül megállapításra, azzal, hogy amennyiben a jogosult ezen időtartam alatt jogosultságot szerez közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszertámogatást e naptól meg kell szüntetni.

(5) Gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak a személynek, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti méltányossági közgyógyellátás került megállapításra, a jogosultság fennállásáig.

9. Települési lakhatási támogatás

13. § (1) A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által életvitelszerűen lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A képviselő-testület az elektromos áram- és a gázfogyasztás költségeihez települési támogatást nyújt annak kérelmezőnek, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 % -át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) Támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek lakóhelye vagy tartózkodási helye a közszolgáltatási szerződésben szereplő felhasználási hellyel megegyezik.

(4) Nem állapítható meg e rendelet alapján szabályozott lakhatási támogatás annak a személynek, akinek az Szt. 2015. február 28. napján hatályos 38. § (2) és (5) bekezdésében foglaltak alapján megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága fennáll.

(5) A támogatás összege az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata, de nem lehet kevesebb, mint 2500 Ft és nem lehet magasabb, mint  9000  Ft. azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét ezen § (7) bekezdése határozza meg.

(6) A települési lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság:

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,

b) a háztartás két személy lakik 45 m²,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m²,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²,

e) ha négy személynél több személy lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m² , de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(7) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege :

   a) ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj

       mindenkori legkisebb összegének 150 %-át: 100 Ft,

   b) ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

       összegének 150-200 %-a között van: 80 Ft.

(8) Azon személyek esetében, akiknél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztás mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást elsődlegesen a készülék feltöltéséhez kell biztosítani.

(9) A települési lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

10. Rendkívüli települési támogatás

14. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

3. a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének  betegsége,

b) a kérelmező közeli hozzátartozójának halála,

c) a kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének a munkáltató felmondása által bekövetkezett munkanélkülisége, a munkahely elvesztését követő 30 napon belül,

d) lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy e rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár (különösen tűz, szél- illetve hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás), vagy meghibásodás (különösen csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás),

e) a lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás,

f) bűncselekmény, vagy szabálysértés (különösen rablás, lopás, betörés) következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet,

g) egyedülálló személynek büntetés végrehajtási intézetből történő elbocsátása,

h) a kérelmező 3 egymást követő napot meghaladó kórházi kezelésre szorul,

3. a kérelmező gyermeke 3 egymást követő napot meghaladó kórházi kezelésre szorul,

j) a gyermek betegsége miatt a szülő harminc, egymást követő napot meghaladó táppénzt vesz igénybe,

k) a gyermek betegsége miatt társadalombiztosítási szerv által nem finanszírozott gyógyászati segédeszköz használatára szorul, és közgyógyellátásra nem jogosult,

l) a gyermek védelembe vételére kerül sor a család anyagi körülményei miatt,

m) a törvényes felügyeletet ellátó szülő halála esetén az árvaellátás megállapításáig.

(3) Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen:

3. adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe,

b) krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás), továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete,

c) gyógyászati segédeszközök beszerzése,

d) lakóingatlanhoz tartozó mezőgazdaságilag hasznosítható terület gépi megművelése, téli tüzelő beszerzése, szállítása.

15. § (1) Egy családban valamint egy lakásban élők – egyidejűleg – külön-külön nem segélyezhetők.

(2) A kérelmező és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 30 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra rendkívüli települési támogatás – kivéve az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igénylése esetén – nem állapítható meg.

(3) Rendkívüli települési támogatás keretében nyújtott gyógyszertámogatás igénybevételekor a jogosult köteles a gyógyszer kiváltását bizonyító számlát vagy nyugtát a szociális ellátás ügyintézője részére a támogatás nyújtását követő 1 napon belül bemutatni. Amennyiben a számla vagy nyugta határidőben nem kerül bemutatásra további gyógyszertámogatásra 90 napon belül nem jogosult.

11. Pénzbeli rendkívüli települési támogatás

16. § (1) Pénzbeli rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő, vagy egyedülállóként kiskorú gyermeket nevelő esetén a 150%-át.

(2) A támogatás összege alkalmanként nem haladhatja meg – a 16-17. §-ban foglalt kivétellel – a 3.000 Ft-ot, különös méltánylás érdemlő esetekben az 5.000 Ft-ot, az adott naptári évben pedig a 20.000 Ft-ot.

17. § (1) Közeli hozzátartozó halála esetén a temetési költségek megfizetéséhez pénzbeli rendkívüli települési támogatás annak állapítható meg, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegének a 200 % –át, egyedül élő esetében a 300 %-át és

a) az elhunyt személy eltemettetéséről úgy gondoskodott, hogy erre egyébként nem volt köteles, vagy

b) aki tartásra köteles volt, azonban a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési támogatás összege 28.500 Ft.

(3) Egy családban, valamint egy lakásban élők – egyidejűleg – külön-külön nem részesülhetnek temetési támogatásban.

(4) A temetési támogatás iránti kérelmet legkésőbb az erről szóló temetési számla kiállításának napjától számított 45 napon belül lehet benyújtani.

12. Természetbeni rendkívüli települési támogatás

18. § (1) A rendkívüli települési támogatások természetbeni ellátásként is nyújtható, mely elsőbbséget élvez.. Természetbeni ellátás a települési lakhatási támogatás és a rendkívüli települési támogatás e rendelet 14. § (3) d) pontja szerinti támogatás.

(2) A természetbeni ellátás megállapítása a pénzbeli rendkívüli települési támogatásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával történik. A támogatást – az ellátás formájától függően – az igénybevételére jogosító határozat, a támogatási összegnek a szolgáltatóhoz történő átutalásával vagy a jogosított személy részére az ellátás közvetlen rendelkezésre bocsátásával kell biztosítani.

13. Köztemetés

19. § (1) Az eltemetés módja szerint a köztemetés hamvasztással történik, kivéve, ha  a halál körülményeinek vizsgálatára hatósági vagy büntetőeljárás indult, és az elhunyt elhamvasztását az eljáró hatóság nem engedélyezi.

(2) A képviselő-testület az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek a megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – mentesíti:

3. a megtérítési összeget elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén a 150% - át,

b) a megtérítési összeget a köztemetés költségének 50%-ig csökkentheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy a családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén a 170%-át,

feltéve, ha a kérelmező és családja az Szt. szerinti vagyonnal nem rendelkezik.

III. Fejezet

Záró Rendelkezések

20. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendeletet az Szt.-ben, valamint a Pr.-ben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti Jánd Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális és gyermekvédelmi igazgatásról és ellátásokról szóló 11/2012. (XII. 5.) önkormányzati rendelete.

Asztalos István                                                                 dr. Szilágyi Péter

polgármester                                                                          jegyző

 ZÁRADÉK:

A rendelet kihirdetésének napja: 2015. február 26.

Dr. Szilágyi Péter

jegyző