Kisvárda Város Önkormányzata Képviselő-testülete, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés a) és g) pontjaiban,

a 2. § (1) és (2) bekezdése tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében,

a 3. § (1) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében,

a II. Fejezet tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében,

a 13. § (2) bekezdéses, a 15. § (1) bekezdése, a 33. § (1) bekezdése, a 45. § (1) bekezdése, az 55. § (2) bekezdése, a 60. § (1) bekezdése, a 61. § (1) bekezdése, a 78. § (1) bekezdése tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében,

a 60. § (2) bekezdése tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § (4) bekezdésében,

a 81. § (2) bekezdés tekintetében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/B. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A (2) bekezdés kivételével a rendelet hatálya Kisvárda Város Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező természetes személyekre terjed ki, akik életvitelszerűen Kisvárdán élnek, valamint azon hajléktalan személyekre, akik az ellátás igénybevételekor nyilatkozatukban tartózkodási helyként Kisvárda Város Önkormányzat illetékességi területét jelölték meg.

(2) A 7. alcím hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed továbbá, minden Kisvárda Város Önkormányzat területén tartózkodó rászoruló természetes személyre.

2. Hatásköri és eljárási rendelkezések

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott elsőfokú önkormányzati szociális feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület – a rendelet rendelkezései szerint – a Polgármesterre, vagy a Városüzemeltetési Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza.

(2) Méltányossági jogkör gyakorlására – e rendelet rendelkezései szerint – a Képviselő-testület Városüzemeltetési és Egészségügyi Bizottsága, vagy a Polgármester jogosult.

(3) A Polgármester és a Városüzemeltetési Szociális és Egészségügyi Bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott elsőfokú döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett, de a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal Lakosságszolgálati Osztályához benyújtandó illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

3. § (1) A szociális ellátás igénybevételének eljárása kérelemre indul, melyhez formanyomtatvány áll rendelkezésre. A kérelemhez az egyes ellátási formáknál felsorolt mellékleteket és nyilatkozatokat kell csatolni, a jövedelemről tett nyilatkozathoz másolatban mellékelni kell a jövedelem típusának megfelelő igazolást.

(2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(3) A  házastársak akkor tekinthetők különélőnek, ha a lakcímük különböző.

4. § (1) Az egyes ellátási formáknál a fogalmakat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint kell értelmezni.

(2) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(3) Ha az ellátást megállapító szerv a jövedelmet vélelmezi, akkor a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló Kormány rendelet vonatkozó rendelkezései az irányadók.

(4) A vagyoni helyzet vizsgálatakor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló Kormány rendelet vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

5. § Ha a rendszeres szociális ellátásra jogosult személy lakcíme az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó ellátást az önkormányzat teljes összegben folyósítja.

6. § Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmek – a hátralékkezelési szolgáltatás iránti kérelem kivételével – személyesen az Ügyfélszolgálati Irodában, vagy postai úton nyújthatók be. A hátralékkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Kistérségi Szociális Szolgálat adósságkezelési tanácsadójához kell benyújtani.

7. § A szociális ellátás és támogatás iránti kérelmeket érdemi döntés meghozatalára a Lakosságszolgálati Osztály készíti elő.

8. § A szociális ellátást igénylő család, illetve háztartás szociális helyzetéről az érdemi döntést előkészítő hivatali egység, az e rendeletben előírtak szerint, továbbá indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából környezettanulmányt készíthet, szükség esetén az önkormányzati intézmények bevonásával.

9. § Rendkívüli települési támogatás nyújtása esetén, a támogatásban részesített személy bejelentett lakóhelye szerinti önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni kell. A kifizetett rendkívüli települési támogatás összegét, az illetékességgel rendelkező önkormányzattól vissza kell igényelni.

10. § (1) Az e rendeletben szabályozott havi rendszeres szociális ellátásokat utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani.

(2) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó

a) normatív települési lakásfenntartási támogatás és a rendszeres gyógyszertámogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától,

b) gondozási díj a kérelem benyújtásának napjától,

c) a hátralékcsökkentési támogatás, valamint a rendelet 16. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti települési lakásfenntartási támogatás, a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

11. § A nem havi rendszerességgel adott rendkívüli települési támogatást a kifizetéssel kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában kell folyósítani.

12. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló Kormány rendelet vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

3. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

13. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell az ellátás visszafizetésére.

(2) Indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – a rendelet rendelkezései szerint – a Városüzemeltetési, Szociális és Egészségügyi Bizottság, vagy a Polgármester, a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

4. Ellátási formák

14. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítéseként, pótlásaként pénzbeli, illetve természetbeni szociális ellátás nyújtható.

(2) Kisvárda Város Önkormányzata e rendelet keretében az alábbi pénzbeli és természetbeni ellátásokat nyújtja.

a) Pénzbeli szociális ellátások:

aa) települési lakásfenntartási támogatás

ab) települési gondozási támogatás

ac) rendkívüli települési támogatás

ad) rendszeres gyógyszertámogatás

b) Természetbeni szociális ellátások:

ba) köztemetés,

bb) hátralékkezelési támogatás

bc) szociális tűzifa támogatás - fűtési szezonban történő időszaki támogatás

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

5. Települési lakásfenntartási támogatás

15. § A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a Polgármester az e rendeletben meghatározottak szerint települési lakásfenntartási támogatást nyújt. A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló személyek részére, a szociálisan rászoruló személyek által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásainak viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

16. § (1) A Polgármester a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő - szolgáltatás díjához, a lakbérhez, vagy az albérleti díjhoz, illetve a tüzelőanyag költségeihez települési lakásfenntartási támogatást nyújt

a) az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: normatív települési lakásfenntartási támogatás), vagy

b) a hátralékkezelési szolgáltatásban  részesülő személynek.

(2) A települési lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása, a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

17. § (1) Normatív települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a természetes személy, akinek a háztartásában, az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át

és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(2) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik, a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A települési lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4)  Ha a háztartás

a) (3) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

18. § (1) Az a természetes személy jogosult települési lakásfenntartási támogatásra, aki a jogosultság megállapítását megelőzően, lakókörnyezetének rendben tartását vállalja. A vállalásnak tartalmaznia kell:

a) A kérelmező általa életvitelszerűen lakott lakás, ház (a továbbiakban: ingatlan) udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezését, és rendeltetésszerű használatát.

b) Az ingatlanhoz tartozó udvar, kert rendben tartását, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, gyom- és parlagfű mentesítésre.

c) Az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területének a gondozását, tisztán tartását, szemét- és gyommentesítését.

d) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát, az alábbiak szerint:

da) az ingatlan folyamatos tisztán tartását, takarítását,

db) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használatát, rendszeres takarítását, fertőtlenítését.

e) Az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítését.

(2) A kérelmező, a jogosultság megállapításához az (1) bekezdésben foglaltakról nyilatkozni köteles. Nyilatkozat hiányában a jogosultság nem állapítható meg.

(3) Az ellátásra jogosult köteles, az (1) bekezdésben meghatározott vállalását, a jogosultság megállapítását követően folyamatosan teljesíteni. Amennyiben az ellátásra jogosult jelen bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, úgy öt napos határidővel fel kell szólítani az elvégzendő tevékenység teljesítésére. Ha az ellátásra jogosult a felszólítást követően sem teljesíti vállalását, úgy – a természetbeni szociális ellátás formájában megállapított települési lakásfenntartási támogatás kivételével – a települési lakásfenntartási támogatás folyósítása felfüggeszthető. A felfüggesztés addig tart, ameddig az ellátásra jogosult vállalását nem teljesíti.

(4) Amennyiben a felfüggesztés időtartama a három hónapot meghaladja, úgy a lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni. A támogatás megszüntetésének napja, a mulasztás hónapjának utolsó napja.

(5) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított települési lakásfenntartási támogatás jogosultjának, a (3) bekezdésben meghatározott mulasztása esetén, az eredménytelen felszólítást követően a támogatást meg kell szüntetni. A támogatás megszüntetésének napja, a mulasztás hónapjának utolsó napja.

19. § (1) A normatív települési lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége, az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.

(2) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege: 450 Ft.

(3) A normatív települési lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m²,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m²,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m²,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

20. § A hátralékkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt 2.500 Ft összegű települési lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen települési lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult.

21. § Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a települési lakásfenntartási támogatást, vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő eszköz (a továbbiakban: kódhordozó) formájában kell nyújtani.

22. § (1) A normatív települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában, az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása, a következő képlet alkalmazásával történik:

TM = 0,3 –    J– 0,5 NYM   x   0,15

       NYM

(3) A (2) bekezdésben alkalmazott képletben:

a) a „J” a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet,

b) az „NYM” az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét

jelöli.

(4) A (2) bekezdés alapján számított TM értéket századra kerekítve kell meghatározni.

23. § A települési lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.

24. §  A normatív települési lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

25. § Amennyiben a települési lakásfenntartási támogatást a Polgármester a 18. § (4) bekezdése alapján megszünteti, úgy ugyanazon lakásra vonatkozóan

a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint

b) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a normatív települési lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.

26. § (1) Települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

27. § (1) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított települési lakásfenntartási támogatás folyósítása a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni a természetbeni szociális ellátásra jogosultnak a szolgáltató általi beazonosításához, valamint a támogatás összegének jóváírásához szükséges adato(ka)t.

(2) A Polgármester a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott települési  lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére – a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig – elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

(3) Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell:

a) a határozatot hozó szerv megnevezését,

b) a határozat számát,

c) a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személy nevét és születési idejét,

d) a jogosult lakcímét az irányítószámnak, a helységnek, a közterület nevének és jellegének, a házszámnak, az épületnek, lépcsőháznak, emeletnek és ajtónak a megjelölésével,

e) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által meghatározott azonosító adato(ka)t,

f) a támogatásra való jogosultság kezdő és végső időpontját,

g) a támogatás havi összegét,

h) amennyiben az nem azonos a g) pont szerinti összeggel, akkor a támogatás folyósításra kerülő összegét, azon hónapok megjelölésével, amelyekre tekintettel a folyósításra sor kerül,

i) a támogatás f) pontban jelölt időtartamon belüli megszüntetése esetén a jogosultság végső időpontját.

(4) Az Önkormányzat a természetbeni szociális ellátás folyósításának adminisztratív feladatai vonatkozásában a szolgáltatóval keretmegállapodást köt.

(5) A keretmegállapodásban a szolgáltató vállalja, hogy

a) a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti,

b) a támogatást első ízben a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában érvényesíti,

c) amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeget a következő számlában érvényesíti, és amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlá(k)ban a teljes jóváírásig érvényesíti.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezések akkor is a keretmegállapodás részét képezik, ha azok a keretmegállapodásban nem szerepelnek.

28. § (1) Azon személy részére, akinél előrefizetős mérő működik, a települési lakásfenntartási támogatást részben vagy egészben kódhordozó formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.

29. § (1) A hátralékkezelési szolgáltatás megszűnése miatt, a 16. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnik.

(2) Az (1) bekezdés megvalósulása esetén, hivatalból meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a rendelet 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételei. Az ügyintézési határidőt a rendelet 16. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megszűnésének napjától kell számítani.

(3) Annak az (1) bekezdéssel érintett személynek, aki a települési lakásfenntartási támogatást részben vagy egészben kódhordozó formájában kapta, és a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, a támogatás részben vagy egészben továbbra is kódhordozó formájában nyújtható.

30. § (1) Ha a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti normatív települési lakásfenntartási támogatásban részesülő személy más településre költözik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(2) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott települési lakásfenntartási támogatás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén, a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

31. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet a Lakosságszolgálati osztály által biztosított formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításához

a) a vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása,

c) családi állapot igazolása – kivéve, ha a kérelmező házasságban él, valamint

c) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat másolatának csatolása szükséges.

32. § A normatív települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell, a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségekről.

6. Települési gondozási támogatás

33. § (1) A képviselő-testülettől átruházott hatáskörben, a Városüzemeltetési Szociális és Egészségügyi Bizottság települési gondozási támogatás formájában anyagi hozzájárulást biztosít a tartósan gondozásra szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző nagykorú hozzátartozónak, ha az igénylő:

a) egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;

b) a 18.életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;

c)  a gondozó és gondozott között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.  

(2)   A hozzátartozó fogalmát a Polgári Törvénykönyv szerint kell értelmezni.

(3) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(4) A gondozást végző személy számára egyidejűleg csak egy települési gondozási támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy gondozott személyre tekintettel csak egy gondozást végző személy számára állapítható meg települési gondozási támogatás.

34. § (1) Nem jogosult települési gondozási támogatásra a hozzátartozó, ha

a) a gondozott személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó, vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

ab) a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

b) rendszeres pénzellátásban részesül,

c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

d) keresőtevékenységet folytat.

(2) A települési gondozási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) a gondozott személy állapota az állandó gondozást már nem teszi szükségessé,

b) a gondozást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) a gondozott személy meghal,

d) a gondozást végző vagy a gondozott személy tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(3) A gondozott személy halála esetén a települési gondozási támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(4) A gondozást végző személy, gondozási kötelezettségének abban az esetben nem tesz eleget, ha a gondozott személy

a) közvetlen lakókörnyezete elhanyagolt, nem tiszta,

b) nincs megfelelő hőmérséklet biztosítva,

c) nincs megfelelően élelmiszerrel ellátva,

d) a gondozást végző személy a gondozott állapotában beállt változásról a kezelőorvost nem tájékoztatja

e) a szükséges gondozási feltételeket a gondozást végző személy nem biztosítja, annak gyógyszereiről és a szükséges gondozási eszközökről nem gondoskodik,

f) felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el, illetve akadályoztatása esetén arról nem gondoskodik.

35. § (1) A települési gondozási támogatás csak az abban az esetben állapítható meg, ha a gondozó családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28.500 Ft),

és vagyonnal nem rendelkeznek.

36. § A települési gondozási támogatás havi összege: 23.600,-Ft

37. § A települési gondozási támogatás megállapítása iránti kérelmet a benyújtást követő legközelebbi Városüzemeltetési és Szociális Bizottság ülésén kell elbírálni.

38. §  A települési gondozási támogatásra való jogosultság egy évre kerül megállapításra.

39. § (1) A települési gondozási támogatás igényléséhez szükséges kérelem formanyomtatványát a Lakosságszolgálati Osztály biztosítja.

(2) Ha a kérelmet a gondozott személy nem írja alá, akkor az ügyben eljáró megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.

(3) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a háziorvos igazolását arról, hogy a gondozott tartósan beteg, előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó  gondozást igényel. Az igazolás kiadásához szükséges formanyomtatványt a Lakosságszolgálati Osztály biztosítja. 

b) igazolást a gondozó és családtagjai jövedelméről,

c) nyilatkozatot, mely szerint a gondozó vagy családtagja a Járási Hivataltól nem részesül ápolási díjban.

40. § A települési gondozási támogatás megállapítása előtt minden esetben környezettanulmányt kell készíteni.

41. § (1) Az Önkormányzat a gondozást végző személy gondozási kötelezettségének teljesítését bármikor ellenőrizheti.

(2) Ha az Önkormányzat a gondozási kötelezettség elmulasztását valószínűsíti, a gondozási tevékenység ellenőrzése végett környezettanulmányt készít.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott ellenőrzést követően az Önkormányzat a települési gondozási támogatásra való jogosultság megszüntetéséről határozatban dönt, ha

a) az ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy a gondozást végző személy, gondozási kötelezettségének nem tesz eleget,

b) a gondozást végző személy az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé, és ezáltal a gondozási  kötelezettség ellenőrzése nem lehetséges.

42. § Ha a települési gondozási támogatásban részesülő személy a települési gondozási támogatásra való jogosultság fennállása alatt a Járási Hivatalhoz ápolási díj más jogcímen történő megállapítása iránt nyújt be kérelmet, és a kérelem alapján az ápolási díj az új jogcímen megállapítható, a korábbi jogcímen megállapított települési gondozási támogatást az új jogcímen megállapított ellátásra való jogosultság kezdő időpontját megelőző napon meg kell szüntetni.

43. § Azok a személyek akik 2015.02.28.-ig méltányossági ápolási díjra voltak jogosultak, 2015.03.01.-től e jogcímen települési gondozási támogatásban részesülnek 2015.03.31. - ig.

44. § (1) A 2015.02.28-án méltányossági ápolási díjban részesülők jogosultságát, az e rendelet hatálybalépését követően - április hónapban - felül kell vizsgálni.

(2) Ha a felülvizsgálat alapján a kérelmező nem felel meg az e rendeletben szabályozott feltételeknek, a méltányossági ápolási díj jogcímen  folyósított települési gondozási támogatás folyósítását 2015.03.31. napjával meg kell szüntetni.

(3) Ha a felülvizsgálat alapján a kérelmező megfelel az e rendeletben szabályozott feltételeknek, részére 2015.04.01. naptól települési gondozási támogatást kell folyósítani.

7. Rendkívüli települési támogatás

45. § (1) A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben, a Polgármester, az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt rendkívüli települési támogatást a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, de nem kizárólagosan, ha a kérelmező igazolt módon:

a) elemi csapás,  tartós betegség, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, baleset, a családfenntartó halála  miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved, vagy

b) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy

c) nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása).

(3) Létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező:

a) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény miatt veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többletkiadása keletkezik,

b) válsághelyzetben lévő várandós anya,

c) a gyermek családjával való kapcsolattartás biztosítása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése érdekében került létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe.

(4)  A polgármester rendkívüli települési támogatást nyújt különösen:

a) rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartási gond esetén,

b) gyógyszerkiadás mérséklésére,

c) kamatmentes kölcsönként,

d) temetés költségeinek enyhítésére.

46. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni azt a 45. § (2) és (3) bekezdésben meghatározott rendkívüli élethelyzetbe került, vagy létfenntartási gonddal küzdő személyt, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő és egyedül élő esetén a 250 %-át nem haladja meg, és a szociális körülményeinek feltárásában együttműködik az Önkormányzati Hivatal Lakosságszolgálati Osztályával.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a kérelmező és családja jövedelemigazolását.

b) a 45. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szakorvos vagy védőnő általi igazolást a várandósság és a terhes gondozás tényéről.

c) A 45. § (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a gyámhivatali határozatot.

47. § (1) A Polgármester rendkívüli települési támogatást állapít meg a rendkívüli élethelyzetbe került, vagy létfenntartási gonddal küzdő személy eseti gyógyszerkiadásainak mérséklésére, ha az egyes családtagok eseti gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költsége együttesen olyan nagymértékű, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem 10%-át meghaladja.

(2) Az eseti gyógyszerkiadás mérséklését szolgáló rendkívüli települési támogatást a Járási Hivataltól közgyógyellátásban, valamint az Önkormányzattól rendszeres havi gyógyszertámogatásban nem részesülő személy részére kell megállapítani, ha a családjában az egy főre számított jövedelem a nyugdíjminimum legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő személy esetén a 300%-át nem haladja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célra nyújtott rendkívüli települési támogatás iránti kérelem kötelező melléklete, a kérelmező és családja jövedelemigazolása mellett, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök eseti vagy havi költségéről szóló igazolás.

48. § (1) A Polgármester, a legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszöröséig terjedő kamatmentes kölcsönként, rendkívüli települési támogatásban részesítheti azt a rászorult, és bizonyítottan a család létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(2) Az e § szerinti rendkívüli települési támogatás kizárólag temetés, és elemi kár esetén adható.

(3) Elemi kárnak az elemi csapás (így különösen a jégeső, árvíz, belvíz, fagy, aszály, vihar, földrengés, tűz, robbanás) okozta olyan kár minősül, amely eléri a 100 000 forintot. Az elemi csapást a kár tényét igazoló okmánnyal (a mezőgazdasági szakigazgatási, a katasztrófavédelmi szerv által kiállított szakvéleménnyel vagy jegyzőkönyvvel, vagy a Lakosságszolgálati osztály építési ügyintézője által tett megállapítással és költségvetéssel) kell igazolni. Az elemi kár igazolása mellett a kérelmező és családja jövedelemigazolását kell csatolni.

(4) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) igazolást az elemi kár tényéről (szakhatósági jegyzőkönyvet, vagy a (3) bekezdésben leírtak szerinti igazolást),

b) a kérelmező és családja jövedelemigazolását,

c) temetést végző szolgáltató igazolását a temetés költségéről.

(5) A temetés céljára igényelt kölcsön összegét az Önkormányzati Hivatal a temetést végző szolgáltató részére utalja át.

(6) Nem részesíthető kölcsönben az, aki a (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak egyébként megfelel, de:

a) korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza,

b) nem rendelkezik a (7) bekezdésben meghatározott olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a visszafizetésre,

c) az adott elemi kár megtérítésére biztosítási szerződéssel rendelkezik.

(7) A visszafizetést garantáló jövedelemforrásnak kell tekinteni a munkabért, a rendszeres családi támogatást, GYED-et, GYES-t, tartásdíjat, nyugellátást, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátást, az árvaellátást, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át eléri.

(8) Ha a kölcsön összege

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg 3 hónap,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 101 – 200 %-a 6 hónap,

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 201 – 300 %-a 9 hónap,

d) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 301 – 500 %-a 12 hónap

alatt kell visszafizetni, havonta előre meghatározott részletekben.

(8) A kölcsönben részesülőkkel a polgármester szerződést köt. A szerződés megkötéséhez a kölcsönben részesülőknek két készfizető kezest kell biztosítania. A szerződés tartalmazza a kölcsön felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a késedelmes visszafizetés következményeit és a behajtás módját. Kezes nem lehet az aktív korúak ellátásában részesülő személy.

(9) A kölcsönben részesülő rendkívüli települési támogatásban nem részesülhet, ha a kamatmentes kölcsön visszafizetési kötelezettségének rendszeresen és folyamatosan nem tesz eleget.

49. § (1) A temetés költségeinek enyhítésére, rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolása mellett, a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(3) A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 3 hónapon belül lehet előterjeszteni.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott rendkívüli települési támogatás összege, a köztemetőt üzemeltető temetkezési vállalkozó által – minden év január hónapban – közölt helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10%-a.

(5) Az e § alapján megállapított rendkívüli települési támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét, az erről szóló határozat számával együtt, a temetési számlára rá kell vezetni, és a számlát a kérelmező részére vissza kell küldeni.

50. § (1) A rendkívüli települési támogatás alkalmanként adott összege – a 48. és 49. §-okban szabályozott települési támogatás kivételével – nem haladhatja meg a 20.000 Ft-ot.

(2) Az igénylő, és a vele közös háztartásban élő családtagjai számára, a rendkívüli települési támogatás összege, az adott naptári évben nem haladhatja meg:

a) egyedül élő, és családos esetében, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja rendszeres gyógyszertámogatásban és települési lakásfenntartási támogatásban részesül,

b) egyedül élő esetében:

ba) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át, amennyiben a kérelmező települési lakásfenntartási támogatásban, vagy rendszeres gyógyszertámogatásban részesül.

bb) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem részesül rendszeres gyógyszertámogatásban és települési lakásfenntartási támogatásban sem.

c) családos esetében:

ca) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja települési lakásfenntartási támogatásban, vagy rendszeres gyógyszertámogatásban részesül.

cb) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, amennyiben a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő családtagja nem részesül rendszeres gyógyszertámogatásban és települési lakásfenntartási támogatásban sem.

(3) A 48. és 49. §-okban szabályozott települési támogatás összege, az 50. § (2) bekezdésben meghatározott összegébe nem számít be.

(4) A hátralékkezelési szolgáltatásban részesülő és házastársa, a jogosultság ideje alatt csak akkor kap rendkívüli települési támogatást, ha a család elemi csapást szenved.

51. § A rendkívüli települési támogatás megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli élethelyzet és létfenntartási gond megállapításához a kérelmező lakhatási és életkörülményeinek részletes ismerete szükséges.

52. § A rendkívüli települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható.

53. § A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez formanyomtatványt, a Lakosság-szolgálati Osztály biztosít.

54. § A szociális ellátásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel, a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

8. Rendszeres gyógyszertámogatás

55. § (1) A havi rendszeres gyógyszertámogatás, a szociálisan rászorult személy részére, az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.

(2) A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a Polgármester, az e rendeletben meghatározottak szerint gyógyszerkiadásainak mérséklésére, havi rendszerességgel, legfeljebb egy évre  megállapított gyógyszertámogatást biztosít, ha az igénylő

a) családjában az egy főre számított havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülélő esetén 220%-át, illetve 70. életévét betöltő személy esetén 300%-át nem haladja meg, továbbá

b) a havi egyéni rendszeres gyógyszerköltség eléri a 8000 Ft-ot, 

c) nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal, és

d) vagyonnal nem rendelkezik.    

(3) A rendszeres havi egyéni gyógyszerköltséget a gyógyszertár számolja ki, a háziorvos által összeállított lista alapján. A háziorvos az „Igazolás a biztosított havi gyógyszerköltségéről” ( a továbbiakban: Igazolás ) nyomtatványon feltünteti  az utolsó hat havi rendszeresen szedett, a társadalombiztosítási támogatásba bevont gyógyszereket, azok hatóanyagait, a napi gyógyszeradagot, valamint a szakorvos által, illetve a szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszereket.

(4)  A gyógyszerköltség meghatározásánál a kérelmező krónikus betegségéhez igazodó, egyhavi mennyiségre számolva legalacsonyabb költségű, elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket kell alapul venni.  A gyógyszerköltség megállapítása során legfeljebb havi 6000 forintig vehetők figyelembe a nem csak szakorvos által, illetve nem csak szakorvosi javaslatra rendelhető gyógyszerek.  8000,-Ft-os, vagy a fölötti gyógyszerköltség csak szakorvos által, illetve csak szakorvosi javaslat alapján rendelhető gyógyszerek figyelembevételével állapítható meg.

(5) A Polgármester a havi egyéni rendszeres gyógyszertámogatás összegének megállapításakor az Igazoláson feltüntetett gyógyszerköltséget veszi figyelembe.

(6) A háziorvosnak a (3) bekezdésében meghatározott igazolás kiadásához nyomtatványt az Önkormányzat biztosít.

56. §  A havi rendszeres gyógyszertámogatás mértéke, az 55. § (3) bekezdés szerint igazolt havi gyógyszerköltség összege, de maximum 10.000 Ft lehet, azzal, hogy a havi egyéni gyógyszerköltség összegét 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni.

57. § (1) Az Önkormányzat a havi rendszeres gyógyszertámogatás három hónapnak megfelelő összegét - első alkalommal a jogosultság kezdő időpontjával - folyósítja a jogosult részére.

(2) Az (1) bekezdésben részletezett folyósítást  követően, a következő három hónapra, a rendszeres gyógyszertámogatás abban az esetben kerül folyósításra, ha  a jogosult,  a nevére szóló gyógyszertári számlával  igazolja, hogy a rendszeres gyógyszertámogatás címen kapott előző három havi összeget teljes egészében gyógyszerkiadásaira fordította. A számlát a megállapítást követő minden harmadik hónap utolsó munkanapjáig kell benyújtani.

(3) Abban az esetben, ha a jogosult a gyógyszertári számlával kevesebb gyógyszertámogatás felhasználást igazol, mint a részére folyósított háromhavi összeg, akkor a következő folyósítás alkalmával a hiányzó összeg levonásra kerül, ha annak összege az 1000 Ft-ot meghaladja.

(4) A havi rendszeres gyógyszertámogatásra való jogosultság a háziorvosi igazoláson feltüntetett időpontig, de legfeljebb egy év időtartamra állapítható meg.

(5) Meg kell szüntetni a támogatásra való jogosultságot, a következő folyósítás esedékessége előtt, ha a jogosult nem teljesíti a (2) bekezdésben foglaltakat.

58. § (1)  A már megállapított gyógyszertámogatás időtartama alatt, a jogosult részéről a gyógyszerköltség felülvizsgálata nem kezdeményezhető.

(2) Újabb rendszeres gyógyszertámogatás iránti kérelem legkorábban a meglévő jogosultság lejárta előtt egy hónappal nyújtható be.

(3) Abban az esetben, ha a jogosult lakcíme Kisvárdán megszűnik, vagy a jogosult elhalálozik, a támogatásra való jogosultságot a következő folyósítás esedékessége előtt meg kell szüntetni.   

59. § (1) A havi rendszeres gyógyszertámogatás iránti kérelemhez csatolni kell:

a) az egyedül élő, vagy a család teljes jövedelmét igazoló iratokat,

b) egy hónapnál nem régebbi Igazolást a biztosított havi gyógyszerköltségéről.

(2)  A havi rendszeres gyógyszertámogatás iránti  kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.

(3) Egy családon belül csak egy fő részére állapítható meg rendszeres gyógyszertámogatásra való jogosultság.

(4) El kell utasítani a havi rendszeres gyógyszertámogatásra való jogosultság iránti kérelmét annak:

a) akinek a jogosultság iránti kérelme 6 hónapon belül azért lett elutasítva jogerősen mert a havi egyéni gyógyszerköltsége nem érte el a 8000 Ft-ot

b) akinek 6 hónapon belül - a jogosultsági időtartam lejárta előtt, azért lett megszüntetve a rendszeres gyógyszertámogatás folyósítása, mert nem teljesítette határidőre a számlával történő igazolási kötelezettségét.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

9. Köztemetés

60. § (1) A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a Polgármester gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha teljesülnek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben szabályozott feltételek.

(2) Az eltemettetésre köteles személy a visszatérítési kötelezettség alól:

a) egészben mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

b) 50%-ban mentesül, ha családjának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150% -át,

feltéve, hogy annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

10. Hátralékkezelési szolgáltatás

61. § (1) A Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a Polgármester – lakhatást segítő ellátásként – a szociálisan rászorult személyek részére hátralékkezelési szolgáltatást nyújt. A Képviselő-testület a hátralékkezelési szolgáltatás megállapítására és megszüntetésére vonatkozó hatásköreinek gyakorlását a Polgármesterre ruházza át, és felhatalmazza az hátralékkövetelés jogosultjaival történő megállapodások megkötésére.

(2) A Polgármester határozatában megjelölt időponttól hátralékkezelési támogatásban részesíti azt a személyt,

a) akinek, vagy vele együttlakó hozzátartozójának

aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át és c) vagyonnal nem rendelkezik

d) az általa lakott lakás nagysága – a lakásminőségtől függetlenül - nem haladja meg a 100 m²-t.

feltéve, hogy vállalja az adósság és a Polgármester által megállapított hátralékkezelési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során hátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) közösköltség-hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,

c) a lakbérhátralék.

62. § (1) A hátralékkezelési szolgáltatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelmet 21 napon belül kell elbírálni.

(2) A hátralékkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.

63. § (1) A hátralékkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

64. § Hátralékkezelési szolgáltatás esetén a jogosult

a) hátralékkezelési tanácsadásban, és

b) hátralékcsökkentési támogatásban

részesül, amelyet a hátralékkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

65. § A hátralékcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg a hátralékkezelés körébe bevont adósság 75%-át, de legfeljebb háromszázezer forintot. A támogatás egy összegben vagy havi részletekben nyújtható, az adós vállalásától függően.

66. § (1) Azon személynek, akinek vezetékes gáz-, illetőleg áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható, feltéve, hogy települési lakásfenntartási támogatásban részesül, és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát.

(2) A hátralékcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

67. § (1) A hátralékcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a) a hátralékkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) az általa vállalt hátraléktörlesztés három havi részletét nem teljesíti, illetőleg

c) a hátralékkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(2) A hátralékcsökkentési támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. Ezen időpontot követően is csak akkor, ha a kifizetett összeget visszatéríti az Önkormányzat részére.

(3) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja a hátralékkezelési szolgáltatás lezárásától – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést – számított 36 hónapon belül nem részesülhet hátralékkezelési szolgáltatásban.

(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit a 2015.02.28.-án és azt megelőzően adósságkezelési szolgáltatásban részesülőkre is alkalmazni kell.

68. § Nem részesülhet hátralékcsökkentési támogatásban

a) az adós, ha a háztartásában élő személy vagyonnal rendelkezik,

b) aki lakása egészét vagy egy részét bérbe vagy albérletbe adja, használatra átengedte, nem lakás céljára használja, vagy egyéb módon hasznosítja.

69. § A hátralékkezelési szolgáltatás körébe tartozó hátraléktípusokból keletkezett adósságokból maximum 400.000 forintot lehet a hátralékkezelési szolgáltatás körébe bevonni.

70. §. (1) Az önrész, vagy az önrész első részlete befizetésének a hátralékkövetelés jogosultja általi igazolása után, a támogatás egy összegben, vagy havi részletekben kerül átutalásra.

(2) A támogatás egy összegben történő teljesítésére csak az önrész egyösszegű befizetése esetén kerülhet sor.

(3) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós részletfizetési kötelezettségének tárgyhónap 20. napjáig köteles eleget tenni, melyről az adósságkezelési tanácsadó igazolást ad ki. A hátralékcsökkentési támogatás ezt követően utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kerül átutalásra a hátralékkövetelés jogosultjának.

(4) A hátralékcsökkentési támogatás havi utalása csak ahhoz a szolgáltatóhoz történik, ahová az adós a tárgyhavi önrész befizetési kötelezettségét teljesítette.

(5) A hátralékcsökkentési támogatásban részesülő személy, a hátralékcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában a hitelezővel szerződést köt a tartozása megfizetéséről.

(6) A hátralékkezelési szolgáltatásban részesülő személy nem kötelezhető azon hátraléktípusba tartozó adósság visszafizetésére, amelyhez kapcsolódóan hátralékcsökkentési támogatásban nem részesül.

71. § (1) A hátralékkezelési szolgáltatás iránti kérelmet év közben folyamatosan be lehet nyújtani.

(2) A hátralékkezelési szolgáltatás iránti kérelemhez csatolni kell a támogatást kérő nyilatkozatát

a) a lakásban tartózkodásának jogcíméről,

b) a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról,

c) azon hátralékának jogcíméről és összegéről, amelynek kezelését kéri,

d) arról, hogy vállalja a hátralékkezelési programba bevont adósság és a települési önkormányzat által megállapított hátralékcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését,

e) arról, hogy vállalja a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt,

f) arról, hogy amennyiben részére előrefizetős készüléket biztosítanak, vállalja a készülék legalább egyéves időtartamban történő rendeltetésszerű használatát.

(3) A hátralékkezelési szolgáltatás iránti kérelemhez csatolni kell

a) a háztartás tagjainak jövedelmét tanúsító igazolásokat,

b) a hátralékkövetelés jogosultja által kiállított iratot az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közszolgáltatás kikapcsolásának tényéről,

c) a hátralékkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező hátralékkezelési szolgáltatásba történő bevonására.

72. § (1) A megállapított hátralékcsökkentési támogatásnak a követelés jogosultja részére történő folyósításáról a jegyző gondoskodik.

(2) A 67. § (1) bekezdésének b)-c) pontja alkalmazásában a jogosult nem tesz eleget a kötelezettségének, ha a fizetési határidő leteltétől számított 15 nap eredménytelenül eltelt, és

a) a 67. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a fizetési kötelezettség teljesítése során együttvéve háromhavi elmaradás keletkezik,

b) a 67. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti esetben a jogosult három egymást követő hónapban nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének.

(3) A hátralékcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást adták.

(4) A hátralékcsökkentési támogatásnak a 67. § (1) bekezdése szerinti visszatérítése, a 16. § (1) bekezdésének b) pontja alapján nyújtott lakásfenntartási támogatást nem érinti.

73. § A 67. § (3) bekezdése alkalmazásában a harminchat  hónapos időtartamot a települési önkormányzat határozatában a hátralékkezelési szolgáltatás záró időpontjaként megjelölt napot követő első munkanaptól kell számítani.

74. § Ha a hátralékcsökkentési támogatásban részesülő személy lakcíme, a támogatás folyósításának időtartama alatt a jegyző illetékességét érintően megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást, az Önkormányzat teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

75. § (1) A Képviselő-testület a hátralékkezelési tanácsadás működését a Kistérségi Szociális Szolgálat szervezésében biztosítja. A hátralékkezelési tanácsadás szakmai feladatellátási feltétele, adósságkezelői tanfolyamot végzett személy alkalmazása.

(2) A hátralékkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó:

a) tájékoztatja az adóst a hátralékkezelés formáiról, feltételeiről,

b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz a hátralékkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,

c) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a továbbiakban: hátralékkezelési megállapodás) köt,

d) a hátralékkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

e) szükség esetén kezdeményezi a hátralékcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

76. § A hátralékkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles

a) hozzájárulni a hátralékra vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) aktívan közreműködni a hátralékkezelési megállapodás kidolgozásában,

c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

77. § A tanácsadó

a) a kérelmet a mellékletekkel együtt haladéktalanul továbbítja az Önkormányzati  Hivatalhoz,

b) a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak megszegését 3 munkanapon belül jelzi a jegyző felé,

c) adósonként nyilvántartja a hátralékkezelésbe bevont hátralékok, valamint a teljesített hátraléktörlesztés összegét.

11. Szociális tűzifa támogatás

78. § (1) Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben, a Városüzemeltetési Szociális és Egészségügyi Bizottság a költségvetésben rendelkezésre álló keret mértékéig, minden évben a rászoruló személyeket, vissza nem térítendő természetbeni támogatásként 1 q, de legfeljebb

5 q szociális tűzifa segélyben részesíti.

(2) A támogatás megállapításakor előnyben kell részesíteni azt, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint:

a) aktív korúak ellátására,

b) időskorúak járadékára,

c) települési lakásfenntartási támogatásra,

d) öregségi nyugdíjra,

e) rokkantsági ellátásra,

f) hozzátartozói jogon kapott ellátásra,

g) házastársi pótlékra,

h) vak személyi járadékra

i) egészségkárosodási járadékra,

j) rehabilitációs ellátásra,

k) rehabilitációs járadékra és

l) rokkantsági járadékra

jogosult

(3) Előnyben kell részesíteni továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családot, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át.

(4) A tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek, és háztartások számától.

79. § (1) Nem jogosult szociális célú tűzifa támogatásra – függetlenül a 78. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel teljesülésétől – az a személy, vagy akinek a háztartásában olyan személy él

a) aki erdőgazdálkodó, erdőtulajdonos és az elmúlt 2 évben engedéllyel fakitermelést végzett,

b) azon ingatlan lakói, mely ingatlanok vonatkozásában a tűzifával történő fűtés nem megoldott.

(2) Az üresen álló, nem lakott ingatlanra amelyben életvitelszerűen senki sem él, a támogatás nem kérhető.

80. § (1) A támogatás megállapítása iránti kérelmet minden év októberében, a Kistérségi Szociális Szolgálathoz kell benyújtani, az általuk biztosított formanyomtatványon.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a jövedelemigazolásokat,

b) a rendelet 78. § (2) bekezdése szerinti jogosultságokat igazoló dokumentumok másolati példányát, vagy annak hiányában a folyósítást végző szerv igazolását.

(3) A kérelmek elbírálásáról a Kistérségi Szociális Szolgálat által előkészített ügyek alapján a Városüzemeltetési Szociális és Egészségügyi bizottság dönt november hónapban.

(4) A tűzifa kiszállítására december hónapban kerül sor, a jogosult az átvételt elismervény aláírásával igazolja.

IV. Fejezet

Vegyes Rendelkezések

12. Szociálpolitikai Kerekasztal

81 §. (1) A Szociálpolitikai Kerekasztal üléseinek összehívásáról a Kisvárdai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal) Lakosságszolgálati Osztályának vezetője gondoskodik.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározottakon túl :

a) a Kistérségi Szociális Szolgálat Vezetője,

b) Kisvárda Város Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) Városüzemeltetési, Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke,

c) a Kisvárda Városi Egészségügyi Alapellátás vezetője,

d) az Önkormányzati Hivatal Lakosságszolgálati Osztályának vezetője,

e) a helyi egyházak képviselői,

f) a Felső-Szabolcsi Kórház Rehabilitációs Osztályának Vezetője,

g) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Kisvárdai Járási Hivatal Járási  Munkaügyi Kirendeltségének vezetője,

h) a Képviselő-testület lakossági tanácsnoka,

i) a Civil szociális kerekasztal képviselője.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

 82. § E rendelet 2015. március 1.-én lép hatályba.

 83. § Hatályát veszti az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 22/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet.