Tiszavárkony Község Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Tiszavárkony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdés, a 25. § (3) b) pont, a 26. §, a 32. § (3) bekezdés, a 45. §, a 48. § (4) bekezdés, a 91. § (1) bekezdés, a 62. §, a 132. § (4) bekezdés g) pont; 10. § (1) bekezdés alapján, az alábbi rendeletet alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Tiszavárkony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) szociális ellátásként az alábbi ellátásokat nyújtja:

a) települési támogatás

1. egyszeri települési támogatás a család kiadásainak csökkentésére
2. lakásfenntartási támogatás
3. rendkívüli települési támogatás

b) köztemetés

c) szociális alapszolgáltatások, ezen belül:

1. tanyagondnoki szolgáltatás,
2. étkeztetés,
3. házi segítségnyújtás,
4. családsegítés,
5. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
6. közösségi ellátások (közösségi pszichiátriai ellátás, szenvedélybetegek közösségi ellátása)

d) személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások:

1. a gyermekjóléti szolgáltatás,

e) közösségi ellátások:

1. szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása
2. hajléktalanok, szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali ellátása (Nappali Centrum)
3. hajléktalan személyek átmeneti szállása
4. hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és időszakos férőhelye
5. helyettes szülői ellátás

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdés a1) és a2) pontjában foglalt támogatásokat pénzben vagy természetben biztosítja.

(3) A képviselő-testület az (1) bekezdés a3) és b) pontjában foglalt támogatásokat pénzben biztosítja.

(4) A képviselő-testület az c)-e) pontban biztosított alapszolgáltatásokat, alapellátásokat és közösségi ellátásokat a Szolnoki Kistérség Többcélú Társulásán keresztül biztosítja.

2. Egyszeri települési támogatás a család kiadásainak csökkentésére

2. § (1) Egyszeri települési támogatás a család kiadásainak csökkentésére adható annak a kérelmezőnek, akinek a jövedelme:

a) Egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg.

b) Családban élők esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(2) A támogatás összege évente nem haladhatja meg:

a) a kiskorú gyermek(ek)et nevelő családokban az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a másfélszeresét;

b) egyéb esetekben családonként, vagy egyedülállónak az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.

(3) A támogatás folyósítására utólag, minden hónap 5. napjáig kerül sor.

(4) A támogatás egyszeri összege minimum 2.000,-Ft, de nem haladhatja meg a (1) bekezdésben meghatározott éves összeg 50%-át.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 30 napon belül nyújthatja be.

(6) Az egyszeri települési támogatás megítéléséről, elutasításáról átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság dönt.

3. Lakásfenntartási támogatás

3. § (1) Lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás díjához költségeihez nyújtott támogatás.

(2) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 forint.

(6) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(7) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(8) A (7) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(9) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(10) A kérelmező köteles a változást annak bekövetkeztét követő 15 napon belül bejelenteni, ha a benyújtott kérelemben feltüntetett adatokban (mint pl: háztartásban lakó, vagy bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek létszámában, vagy a feltüntetett jövedelemben, egyéb) a folyósítás tartalma alatt változás következik be.

(11) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(12) A (11) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(13) A lakásfenntartási támogatás megítéléséről, elutasításáról, felülvizsgálatáról, megszüntetéséről, visszafizetésről, visszafizetés elengedéséről, részletfizetéséről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

4. Rendkívüli települési támogatás

4. § (1) A képviselő-testület rendkívüli települési támogatást biztosít a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 45. § (4) bekezdésében meghatározott személyek részére.

(2) A rendkívüli települési támogatás mértéke legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

(3) Rendkívüli élethelyzet, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gond elsősorban:

a) a hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegség, ha az legalább 8 napos kórházi kezelést igényel, továbbá a súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó baleset,

b) a családtag hirtelen elhalálozása,

c) ha a kérelmező, illetve családja egy hónapot meghaladóan pénzellátás nélkül marad (nyugdíjellátás, rokkantellátás, járadék folyósításának, illetve egyéb ellátás megszűnése),

d) munkaviszony megszűnése a munkáltató rendes felmondása által, mely állapot a munkahely elvesztését követő 30 napon belül vehető figyelembe,

e) nem várt természeti esemény (vis maior), önhibán kívül bekövetkezett épületet elpusztító, vagy a rendeltetését akadályozó kár (pl.: tűz, szél- illetve hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, egyéb), illetőleg meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, egyéb) ha a biztosító vagy egyéb szerv nem fizet.

f) hajléktalanná válás,

g) bűncselekmény, vagy szabálysértés (pl. rablás, lopás, betörés, stb.) sértettjeként elszenvedett károsodás (első sorban anyagi).

h) krónikus betegség miatt bekövetkezett, 14 napot meghaladó időtartamú gyógyintézeti kezelés (kórházi, szanatóriumi ápolás, gyógyfürdő vagy egyéb orvosi ellátás időtartama),

i) gyógyászati segédeszközök beszerzése,

j) a közgyógyellátásra nem jogosult személy folyamatos 3 hónapnál hosszabb időtartamú, az öregségi nyugdíjminimum 25 %-át meghaladó havi rendszeres gyógyító költsége.

(4) A rendkívüli települési támogatás megítéléséről, elutasításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

5. Köztemetés

5. § (1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetésének elrendelése esetén az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt, a köztemetés költségeinek megtérítésére történő kötelezés alól különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az eltemettetésre kötelezett személy részben vagy egészben mentesíthető.

(2) A köztemetés költségeinek megtérítése alól nem mentesíthető az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetését szerződésben vállalta.

(3) A köztemetés költségei alóli teljes mértékű mentesítés különös méltánylást érdemlő körülménye különösen, ha

a) a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és vagyona nincs,

b) a temetésre kötelezett személy egyedül élő, jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és vagyona nincs,

c) az elhunyt személy kiskorú volt.

(4) A köztemetés költségei alóli részbeni mentesítés különös méltánylást érdemlő körülménye különösen, ha a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő személy esetén 200 %-át nem haladja meg és vagyona nincs. A köztemetés költségei alóli részbeni mentesítés mértéke a köztemetés költségének 50 %-a.

(5) A köztemetés költségének részbeni megfizetésére történő kötelezés esetében legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető, amennyiben az egyösszegű megfizetés a kötelezett és családja létfenntartását veszélyezteti.

(6) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak esetében a család, illetve az egyedül élő személy jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálatára az Szt. 4. § b) pontjában, illetve 10. §-ában foglaltak az irányadók.

(7) A köztemetés elrendeléséről, a kérelem elutasításáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(8) A köztemetési költség(ek) megtérítésére kötelezett személy fizetési kötelezettsége alóli részben vagy egészben történő mentesítés iránti kérelméről, valamint részbeni mentesítés esetén a részletfizetés engedélyezéséről egyedi elbírálás alapján a polgármester dönt.

(9) A köztemetés költségeinek hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél történő bejelentéséről, vagy a köztemetés költségeinek megtérítésére vonatkozó kötelezettség előírásáról átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

6. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

6. § (1) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevővel szemben az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az ellátás megtérítése méltányosságból, kérelemre akkor engedhető el, ha a visszafizetésre kötelezett

a) hajléktalanná vált, vagy

b) a háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 50 %-át.

(3) Az ellátás megtérítése méltányosságból, kérelemre akkor csökkenthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át.

(4) A csökkentés mértéke a fizetési kötelezettség 50 %-áig terjedhet.

(5) Az ellátás megtérítése részletekben, kérelemre akkor teljesíthető, ha a visszafizetésre kötelezett családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem éri el.

(6) Részletfizetés időtartama a fizetési kötelezettség összegétől függően:

a) 20 000 forintig 2 hónap,

b) 20 001 - 60 000 forintig 6 hónap,

c) 60 000 forint felett 9 hónap.

(7) A kérelmet a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül lehet benyújtani.

(8) Aki a részletekben történő visszafizetésre kötelező határozatban foglaltaknak nem tesz eleget a fennmaradó összeget köteles egy összegben visszafizetni az Szt. 17. § (2) bekezdésében foglalt kamattal együtt.

7. Egyéb rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba és a hatálybalépést követően indult eljárásokra kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti a helyi szociális ellátásokról szóló 2/2010. (II. 01.) rendelete önkormányzati rendelet.

(3) A rendelet 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt szociális ellátásokra vonatkozó kérelem jelen rendelet 1. melléklete szerinti kérelmen nyújtható be az abban meghatározott mellékletekkel együtt.

(4) Egy kérelmező a rendelet 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt szociális ellátások közül csak egy szociális ellátásra nyújthat be kérelmet.

(5) A kérelmezőnek a kérelmet és annak mellékleteit, valamint a további szükséges dokumentumokat, okiratokat a Rákóczifalvai Közös Önkormányzati Hivatal Tiszavárkonyi Kirendeltségéhez (5092 Tiszavárkony, Endre király út 37.) kell benyújtani.

(6) A rendeletben használt fogalmak meghatározásánál az Szt-ben használt fogalmak az irányadók.

Tiszavárkony, 2015. február 26.

A rendeletet a Képviselő-testület 2015. február 26-i ülésén fogadta el.

A rendelet 2015. február 27-én került kihirdetésre.