Orosháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja a szociális igazgatási feladatok helyi végrehajtásának, valamint a települési pénzbeli és természetbeni ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályozása.

2. A rendelet hatálya, hatáskörök

2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában felsorolt azon személyekre – figyelemmel az ott felsorolt feltételekre -, akik életvitelszerűen Orosházán élnek és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. Köztemetés vonatkozásában az Orosházán elhunyt személyek esetében kell e rendelet szabályait alkalmazni.

(2) E rendelet hatálya kiterjed azokra a hajléktalan személyekre is, akik az ellátás igénybevételekor Orosháza közigazgatási területét jelölik meg nyilatkozatukban tartózkodási helyként.

3. § (1) Orosháza Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) az Szt.-ben és az e rendeletben foglalt szociális igazgatási hatásköreit gyakorolják és feladatait végrehajtják:

a) döntéshozó szervként: a képviselő-testület, a polgármester,

b) döntés előkészítő és javaslattevő szervként a képviselő-testület bizottságai az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt munkamegosztás szerint,

c) döntés előkészítő és végrehajtó szervként az Orosházi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal).

(2) Közreműködőként részt vesznek döntések előkészítésében és egyes szociális igazgatási határozatokban foglalt döntések végrehajtásában az Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központja és Családsegítő Szolgálata Orosházán működő munkatársai (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) és az Orosháza Városi Önkormányzat Egységes Szociális Központ munkatársai, amennyiben a határozatban foglalt döntés végrehajtása úgy látszik biztosítottnak. A határozatban rendelkezni kell a közreműködő bevonásáról.

4. § A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az Szt.-ben és az e rendeletben a települési önkormányzatok képviselő-testületéhez rendelt szociális igazgatási feladat- és hatásköröket az I. fokú eljárásban.

5. § E rendelet alkalmazásában

1. elemi kár: a károsult mindennapi életviteléhez elengedhetetlenül szükséges, személyi tulajdonát képező ingóságokban - beleértve a személyazonosítást szolgáló iratokat is - , valamint a károsult lakhatását biztosító, tulajdonában lévő lakóépületben természeti csapás (földrengés, árvíz, vihar, jégeső, rendkívüli mértékű csapadékmennyiség, belvíz, villámcsapás) vagy tűz által bekövetkezett károsodás,

2. speciális élethelyzet: a gyermek születése, haláleset, 3 hónapot meghaladó tartós betegség, súlyos fogyatékosság; speciális élethelyzetű az egyedülélő, valamint a gyermekét egyedül nevelő személy.

II. Fejezet

Eljárási rendelkezések

3. Pénzbeli és természetbeni ellátás igénylése

6. § Az Szt. és az e rendelet alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokat maga az ellátást igénylő vagy az általa meghatalmazott személy, illetve kiskorú, gyámság vagy gondnokság aláhelyezett személyre tekintettel a szülő, vagy a törvényes képviselő kérheti a hivatalban az e rendelet 1- 7. mellékleteiben foglalt formanyomtatványok felhasználásával.

7. § A polgármester által az Szt. 7.§ (1) bekezdése alapján nyújtott rendkívüli települési támogatás megtérítését az ellátás kifizetését követő 8 napon belül követelni kell a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől.

8. § (1) Az Szt-ben és az e rendeletben foglalt szociális ellátásokra való jogosultság megállapításához és az ellátás felülvizsgálata alkalmával a kérelmező, illetve az ellátott köteles saját maga, családtagjai, háztartásának tagjai jövedelmi viszonyairól, - ha a jogszabály kéri - vagyoni viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni a rendelkezésre bocsájtott 6. § (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelem benyújtásakor, felülvizsgálatkor, de legkésőbb a hivatal hiánypótlási felhívásában szereplő határidő betartásával.

(2) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a hivatalt.

(3) Ha a lakhatási települési támogatás, a rendszeres települési támogatás és a gyógyszer-kiváltás települési támogatása jogerősen megállapításra került, a támogatás a jogosultat a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(4) Lakcímváltozás vagy a jogosult halála esetén a lakhatási települési támogatást a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. A változás hónapjára járó támogatást a hivatal teljes összegben folyósítja.

(5) A hivatal illetékességét érintő lakcímváltozás esetén a rendszeres települési támogatást és a gyógyszer-kiváltás települési támogatását a változás hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni. A változás hónapjára járó rendszeres települési támogatást a hivatal teljes összegben folyósítja. A 3 hónapra előre kifizetett gyógyszer-kiváltás települési támogatása a jogosult szerzett joga, nem kell megtéríttetni.

(6) Az e rendelet alapján megállapított, de a jogosulthalála miatt fel nem vett szociális ellátás nem képezi hagyaték tárgyát, azt az Önkormányzat számára haladéktalanul vissza kell vételezni.

9. § A rendkívüli települési támogatás ügyintézési ideje 8 nap, a települési támogatás ügyintézési ideje 15 nap. Az Szt. 7. § (1) bekezdésben foglalt esetek azonnali ügyintézést igényelnek.

10. § (1) A pénzbeli ellátások közül

a) a lakhatási települési támogatást és a rendszeres települési támogatást utólag, a tárgyhót követő hó 5. napjáig kell folyósítani a jogosult folyószámlájára történő utalással, vagy postai úton,

b) a temetés települési támogatása, a gyermekek rendkívüli települési támogatása, az átmeneti települési támogatás kifizetése a hivatali segélypénztárban történik az ellátás megállapítója által megjelölt időpontban,

c) a gyógyszer-kiváltás települési támogatásának folyósítása 3 havi rendszerességgel előre történik postai úton vagy a jogosult folyószámlájára történő utalással, az ellátás megállapítója által megjelölt hónapok 5. napjáig, első alkalommal a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül.

(2) A pénzbeli ellátások közül az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt ellátásokat természetbeni ellátás formájában is lehet nyújtani, ha az a rendeltetési célt hatékonyabban szolgálja.

(3) Kizárólag természetbeni ellátás formájában nyújtott szociális ellátás a szemétszállítási települési támogatás, az adósságkezelési célú települési támogatás és a köztemetés.

(4) Ha a jogosult a jogerős határozatból eredő készpénzben kifizetendő ellátási igényét a megjelölt kifizetési időpontban és az azt követő 8 napon belül nem érvényesíti, az ellátás megállapítója haladéktalanul megvizsgálja a jogérvényesítés elmaradásának okát, intézkedés szükségességét.

(5) A jogosult az e rendelet alapján jogerős határozattal megállapított szociális ellátás iránti igényét a határozat jogerőre emelkedése napját követő 6 hónapon belül érvényesítheti.

4. Pénzbeli és természetbeni ellátás felhasználásának ellenőrzése

11. § (1) Az e rendelet alapján nyújtott pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátás felhasználásának ellenőrzését a polgármester írásban rendelheti el, amennyiben gyanú merül fel az ellátás rendeltetésellenes felhasználására. Rendszeresen folyósított ellátás esetén a folyósítás ideje alatt, alkalmi jelleggel nyújtott ellátás esetén az igénybevételt követő30 napon belül rendelhető el az ellenőrzés.

(2) A szociális ellátás nyújtását előkészítő ügyintéző a munkáját közvetlenül irányító vezető által kijelölt ügyintézővel együtt, az elrendelés napját követő 3 munkanapon belül megkezdi és lehetőség szerint lezárja a felhasználás ellenőrzését. A szociális ellátást igénybevevő személynek együtt kell működnie az ellenőrzést végzőkkel.

12. § Rosszhiszeműnek kell tekinteni a szociális ellátás igénybevevőjét, ha

a) a jogosultságát érintő változás esetén elmulasztja 15 napon belüli bejelentési kötelezettségét,

b) valótlan adatok közlésével vagy olyan körülmény elhallgatásával tévesztette meg az ellátás megállapítóját, amelynek figyelembe vételével nem lett volna jogosult az ellátásra,

c) az igénybe vett ellátásra való jogosultság felülvizsgálata alkalmával, vagy az ellátás felhasználásának ellenőrzése során nem együttműködő.

13. § Az Szt.-ben vagy az e rendeletben foglalt feltételek hiányában vagy az Szt., illetve az e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

14. § (1) A megtérítés elrendelője a kötelezett személy méltányossági kérelmére a megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és kamatának megfizetésére részletfizetést engedélyez, amennyiben az egy összegű megfizetés a kötelezett személy és családja megélhetését veszélyeztetné.

(2) Akkor tekinthető a kötelezett személy és családjának megélhetése az egy összegű megtérítés esetén veszélyeztetettnek, ha azegy főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét.

(3) Részletfizetés engedélyezése esetén, kéthavi részlet megfizetésének igazolatlan elmulasztását követően a megtérítés egy összegben esedékessé válik, és kezdeményezni kell a végrehajtást.

15. § (1) A képviselő-testület pénzügyi bizottsága a kötelezett személy méltányossági kérelmére a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és kamatát csökkentheti vagy elengedheti, amennyiben a megtérítés a kötelezett személy és családja

a) megélhetését súlyosan veszélyeztetné, vagy

b) egészségét veszélyeztető helyzetet idéz elő, vagy

c) speciális élethelyzetében szociális biztonságát veszélyezteti, vagy

d) lakhatása megszűnését eredményezheti.

(2) A képviselő-testület pénzügyi bizottsága a méltányossági kérelem ügyében hozott döntése ellen a kötelezett fellebbezést nyújthat be a képviselő-testülethez.

(3) Akkor tekinthető a kötelezett személy és családjának megélhetése a megtérítés esetén súlyosan veszélyeztetettnek, ha a megtérítés összegének legalább 2.000,- Ft/hó részletekben való megfizetése esetén maradó egy főre jutó havi jövedelmük nem érné el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(4) A szociálisan nehéz helyzet az (1) bekezdésben felsorolt ismérveinek halmozott előfordulása megalapozza a megtérítés összegének teljes elengedését.

16. § A 3. § (2) bekezdésében foglalt intézményeknek a szociális igazgatásban meghatározott közreműködői feladataik ellátásához a krízishelyzetek kezeléséhez a költségvetés éves keretet biztosít az önkormányzati segélykeret terhére, elszámolási kötelezettség mellett, a mindenkori költségvetési rendelet kihirdetését követő 15 napon belül. Az elszámolási kötelezettségnek a tárgyév december 31. napjáig kell eleget tenni a hivatal pénztárában.

MÁSODIK RÉSZ

Az egyes szociális ellátásokra vonatkozó szabályok

III. Fejezet

Az Önkormányzat kríziskezelő rendkívüli települési támogatása

5. Kríziskezelő rendkívüli települési támogatás típusai

17. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére pénzbeli vagy természetbeni ellátásként rendkívüli települési támogatást nyújt, melynek formái:

a) gyermekek rendkívüli települési támogatása,

b) átmeneti települési támogatás,

c) rendszeres települési támogatás.

(2) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az abban felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt.

6. Gyermekek rendkívüli települési támogatása

18. § (1) A képviselő-testület a gyermekek esetenkénti létfenntartási gondjainak enyhítésére, az alkalmanként jelentkező többletkiadások fedezése céljából a gyermekek rendkívüli települési támogatását nyújtja, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, amennyiben

aa) a gyermeket egyedülálló szülő, vagy más törvényes képviselő gondozza, vagy

ab) a gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos, vagy

ac) a nagykorúvá vált gyermek közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és a 23. életévét még nem töltötte be, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be,

ad) a családban gyámság alatt álló, vagy családba fogadott, vagy nevelésbe vett gyermek nevelkedik;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át az a) pont alá nem tartozó esetben.

(2) A gyermekek rendkívüli települési támogatására való jogosultságnak és a támogatás összegének megállapításánál figyelembe kell venni a gyermekek rendkívüli települési támogatását kérővel közös háztartásban élő valamennyi vérszerinti és örökbefogadott gyermeket, a házastárs gyermekeit, a családban gyámság alatt álló, vagy családba fogadott, vagy nevelésbe vett gyermeket, valamint azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, illetőleg 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

(3) A pénzbeli gyermekek rendkívüli települési támogatásának összege alkalmanként

a) az első gyermekre 5.000 forint,

b) a második gyermekre 2.000 forint,

c) a harmadik gyermekre 1.000 forint,

d) a negyedik és minden további gyermekre 500-500 forint.

(4) A támogatásra okot adó körülményekre tekintettel a gyermekek rendkívüli települési támogatását természetbeni ellátás formájában kell nyújtani, ha a támogatás

a) védelembe vett gyermek részére került megállapításra, amely esetben a segélyező a Gyermekjóléti Központ családgondozójának bevonásával gondoskodik az önkormányzati segély rendeltetésszerű felhasználásáról,

b) célja a tankönyvek és tanszerek árának, a tandíjnak, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjának, illetve egyéb, az iskoláztatással összefüggő ellátás térítési díjának részben vagy egészben történő átvállalása, amely esetekben a gyermekek rendkívüli települési támogatása a követelés jogosultjának a számlájárakerül átutalásra.

(5) A természetbeni ellátás formájában nyújtott gyermekek rendkívüli települési támogatásának pénzbeli ellenértéke alkalmanként legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

(6) A gyermekek rendkívüli települési támogatása- a pénzbeli és természetbeni ellátási forma együtt - ugyanazon jogosultra tekintettel négy alkalommal nyújtható egy évben, kivéve, ha vélelmezni lehet, hogy a további gyermekek rendkívüli települési támogatása iránti kérelem nem teljesítése esetén a gyermek és a gyermeket nevelő család, valamint a nagykorúvá vált gyermek a 15. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt élethelyzetek valamelyikébe kerül, illetve veszélyeztetetté válik a bölcsődei, a nevelési-oktatási és a felsőoktatási intézményi ellátás.

7. Átmeneti települési támogatás

19. § (1) A képviselő-testület esetenként a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, önmagukról vagy családjukról más módon gondoskodni nem tudószemélyek részére pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában átmeneti települési támogatást nyújt.

(2) Átmeneti települési támogatásra az a család jogosult, amelyben az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedülélő esetén 200 %-át.

(3) Kivételes méltányosságból a (2) bekezdésben foglalt feltétel hiányában is nyújtható átmeneti települési támogatás. Kivételes méltánylást érdemlő esetek különösen a létfenntartást veszélyeztető helyzetek és fizetési kötelezettségek halmozódása, úgy mint elemi kár, gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiváltása, tüzelővásárlás, kiugróan magas közüzemi számlák kifizetése.

(4) Az átmeneti települési támogatás- pénzbeli és természetbeni forma együtt – ugyanazon jogosultra tekintettel négy alkalommal nyújtható egy évben, kivéve, ha vélelmezni lehet, hogy a további átmeneti települési támogatás iránti kérelem nem teljesítése esetén a kérelmező és családja a 15. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt élethelyzetek valamelyikébe kerül.

(5) Nem részesülhet átmeneti települési támogatásban a 18. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti nagykorúvá vált gyermek a gyermekek rendkívüli települési támogatásának igénybe vétele esetén, kivéve, ha az átmeneti települési támogatás hiányában bekövetkeznek a (3) bekezdésben felsorolt feltételek, vagy veszélybe kerül vállalt tanulmányi kötelezettségének teljesítése.

(6) Az átmeneti települési támogatás összege alkalmanként legalább 2.000 forint és legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos.

20. § (1) Elemi kár esetében az átmeneti települési támogatás a 19. § (6) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapítható

a) a mindennapi életvitelhez elengedhetetlenül szükséges, a károsult személyi tulajdonát képező ingóságokban bekövetkezett kár enyhítésére és a személyazonosítást biztosító iratok pótlására szolgáló támogatás pénzben nyújtható a károsodás mértékéhez igazodóan, de legfeljebb 50.000 forint összegben, elszámolási kötelezettség nélkül;

b) a károsult lakhatást biztosító, tulajdonában lévő lakóépületben bekövetkezett kár enyhítésére szolgáló, 50.000 forintot meghaladó összegű támogatás elsősorban természetbeni juttatás formájában nyújtható, feltéve, hogy a károsult az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja

ba) a természetbeni juttatás - kivételesen pénzbeli juttatás - rendeltetésszerű felhasználását,

bb) a bizonyító erejű dokumentumokkal (számlák, szállítólevelek, adásvételi szerződés) történő elszámolást a felhasználásról,

bc) a helyreállítási munkák elvégzésének, illetve a megsemmisült dolgok pótlásának ellenőrzését,

bd) rendeltetésellenes felhasználás, rosszhiszeműség esetén a támogatás visszafizetését, illetve pénzbeli ellenértékének megfizetését.

(2) Az elemi károsultak (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatására központi forrás biztosítása esetén kerülhet sor.

8. Rendszeres települési támogatás

21. § (1) Képviselő-testületi hatáskörben a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdőszemélyek részére rendszeres települési támogatás nyújtható pénzbeli ellátásként.

(2) Különösen akkor indokolt rendszeres települési támogatást nyújtani, ha a kérelmező

a) önhibáján kívül átmenetileg nem rendelkezik jövedelemmel,

b) alkalmi munkavállalási lehetősége korlátozott (egészségi állapot, életkor, téli időszak miatt), továbbá

c) nincs olyan közeli hozzátartozója, aki vállalná és tudná biztosítani a napi létfenntartását.

(3) A rendszeres települési támogatás évente egy alkalommal, a támogatásra okot adó körülmény fennállásának időtartamára, de legfeljebb 6 hónapra állapítható meg, havi összege 20.000 forint. Rendszeres települési támogatás ugyanazon személy részére nem állapítható meg az előző rendszeres települési támogatás lejártától számított 6 hónapon belül.

IV. Fejezet

Az Önkormányzat szociális biztonságot erősítő települési támogatásai

9. A szociális biztonságot erősítő települési támogatás típusai

22. § A képviselő-testület az Szt. pénzbeli és természetbeni ellátásainak kiegészítéseként a személyek és családok szociálisbiztonságának erősítése érdekében, célhoz kötötten, települési támogatás keretében az alábbi támogatásokat nyújtja:

a) lakhatási települési támogatás,

b) szemétszállítási települési támogatás,

c) adósságkezelési célú települési támogatás,

d) gyógyszer-kiváltás települési támogatása,

e) temetési települési támogatás.

10. Lakhatási települési támogatás

23. § (1) A lakhatási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A lakhatási települési támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Támogatható lakhatási kiadások: áramdíj, gázfogyasztás díja, víz- és csatorna-használat díja, szemétszállítás díja, lakbér, albérleti díj, közös költség, tüzelőanyag költsége.

(3) Lakhatási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakhatási települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakhatási települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összeg 450 forint.

(8) A lakhatási települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 m²,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 m²,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m²,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) A lakhatási települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

24. § (1) A lakhatási települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(2) Az adósságkezelési célú települési támogatásban részesülő személy a támogatás időtartama alatt lakhatási települési támogatásra jogosult, amelynek összegét is a 23. §-ban foglalt szabályok alapján kell kiszámítani. Az adósságkezelés jogcímen nyújtott lakhatási települési támogatásban részesülő személy egyidejűleg további lakhatási települési támogatás megállapítására és folyósítására nem jogosult. Azon személy esetében, akinél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, alakhatási települési támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

(3) A lakhatási települési támogatás kérelmezőjének jogosultsága megállapításához a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, külön rendeletben szabályozott feltételeket is teljesítenie kell. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítani. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(4) Amennyiben a lakhatási települési támogatás iránti kérelmet a (3) bekezdés szerinti okból el kellett utasítani, vagy a megállapított lakhatási települési támogatást meg kellett szüntetni, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat belakhatási települési támogatás iránti kérelmet.

(5) Lakhatási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet, a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit és az osztatlan közös tulajdonban lévő lakrészeket, ha külön háztartások lakják.

(7) Nem állapítható meg lakhatási települési támogatás azon kérelmezőnek, aki tárgyévre már szemétszállítási települési támogatásban részesült.

25. § (1) A lakhatási települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt, amelyek az alábbiak:

a) a 4. melléklet szerinti vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása, valamint

c) a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat megállapítására, igazolására szolgáló irat bemutatása vagy másolatának csatolása, továbbá - a 25. § (6) bekezdése szerinti, társasházban lakó jogosult esetében - a közös képviselő 3. melléklet szerinti nyilatkozata szükséges.

(2) Az adósságkezelési célú települési támogatás keretében nyújtott lakhatási települési támogatás megállapítása iránt külön kérelmet nem kell benyújtani.

(3) A természetbeni szociális ellátás formájában megállapított lakhatási települési támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik és annak összegét a támogatással érintett költség tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(4) A hivatal a (3) bekezdés szerinti támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

(5) Az adatszolgáltatást a 8. melléklet szerinti formátumban kell teljesíteni, és tartalmaznia kell

a) a határozatot hozó szerv megnevezését,

b) a határozat számát,

c) a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személy nevét és születési idejét,

d) a jogosult lakcímét az irányítószámnak, a helységnek, a közterület nevének és jellegének, a házszámnak, az épületnek, lépcsőháznak, emeletnek és ajtónak a megjelölésével,

e) a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatokat,

f) a támogatásra való jogosultság kezdő és végső időpontját,

g) a támogatás havi összegét,

h) amennyiben az nem azonos a g) pont szerinti összeggel, akkor a támogatás folyósításra kerülő összegét, azon hónapok megjelölésével, amelyekre tekintettel a folyósításra sor kerül,

i) a támogatás f) pontban jelölt időtartamon belüli megszüntetése esetén a jogosultság végső időpontját.

(6) Amennyiben a lakhatási települési támogatás jogosultja társasházi fogyasztó, az adatszolgáltatás során az (5) bekezdés e) pontja tekintetében a társasház szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot kell megadni.

(7) A lakhatási települési támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában vagy részszámlában havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.

(8) Ha a jogosult közös mérővel rendelkező, vagy a szolgáltató részére díjszétosztás nélkül fizető társasházban lakik, a szolgáltató a támogatást a társasház részére kiállított számlában vagy részszámlában külön soron, a társasházban lakó jogosultakra összesen jutó támogatást összevontan kezelve érvényesíti. A szolgáltatónak továbbá a társasház részére kiállított számlán vagy annak mellékletében a támogatással érintett lakás pontos címét - házszám, épület, lépcsőház, emelet, ajtó jelöléssel - és az adott számlán rájuk tekintettel jóváírt összeget tételesen fel kell tüntetnie. A szolgáltatás költségének megfizetése során a jogosult háztartására jutó összeget a támogatás beszámításával a közös képviselő állapítja meg. Amennyiben a közös képviselő a társasház részére kiállított számlában érvényesített támogatást a fogyasztó részére nem állapítja meg, a hivatal erre határozatban kötelezi.

(9) A szolgáltató a támogatást első ízben a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában érvényesíti.

(10) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlában a teljes jóváírásig érvényesíteni kell.

(11) A (10) bekezdés szerinti különbözeti összeget a (6) bekezdése szerinti, társasházban lakó jogosult esetében a közös képviselő érvényesíti.

26. § Amennyiben az adósságkezelési célú települési támogatás megszűnése miatt megszűnik az adósságkezelés keretén belül nyújtott lakhatási települési támogatásra való jogosultság, hivatalból meg kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a 23. § (1) bekezdése szerinti lakhatási települési támogatásra való jogosultság feltételei. Az ügyintézési határidőt az adósságkezelési célú települési támogatásra való jogosultság megszűnésének napjától kell számítani.

27. § (1) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

(2) Ha a 23. § (1) bekezdés szerinti lakhatási települési támogatás természetbeni szociális ellátás formájában kerül biztosításra és a támogatás folyósításának időtartama alatt támogatásban részesülő személy lakcíme megváltozik vagy szolgáltató váltás történik, a szolgáltató és a fogyasztó közti - a 25. § (6) bekezdése szerinti, társasházban lakó jogosult esetében a közös képviselő és a fogyasztó közti - elszámolást követően fennmaradó összeget a szolgáltató, illetve a közös képviselő a fogyasztónak 15 napon belül kifizeti.

11. Szemétszállítási települési támogatás

28. § (1) A lakásfenntartással kapcsolatos terhek csökkentésére a még meg nem fizetett tárgyévi szemétszállítási díj részben vagy egészében történő kiegyenlítésére képviselő-testületi hatáskörben szemétszállítási települési támogatás nyújtható.

(2) A szemétszállítási települési támogatásra jogosultak azok a kérelmezők, akik esetében - figyelemmel a velük egy háztartásban élő személyekre is - az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) nem állnak lakhatási települési támogatás hatálya alatt,

b) az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

c) 70. életévüket betöltötték.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában a fogyasztási egység vonatkozásában a 23. § (4)-(6) bekezdésében foglalt szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(4) A szemétszállítási települési támogatás összegének megállapítása a tárgyévi meg nem fizetett szemétszállítási díj összegéről a szolgáltató által kiállított igazolás alapján történik. A támogatás természetbeni ellátásként kerül átutalásra a jogosultnak a szolgáltatónál vezetett számlájára.

(5) A szemétszállítási települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az abban felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt.

12. Adósságkezelési célú települési támogatás

29. § (1) A képviselő-testület a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének enyhítése és lakhatási körülményeinek javítása érdekében adósságkezelési célú települési támogatást nyújt, amelynek keretében a jogosultak adósságcsökkentési támogatásban és 12 hónapon át adósságkezelési tanácsadásban részesülnek. Az adósságkezelési célú települési támogatás igénybevételének időtartamára a jogosultak lakhatási települési támogatásban is részesülnek az adósságkezelési célú települési támogatásról szóló határozat hatályba lépésének hónapja első napjától.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adósságkezelési tanácsadást az Orosházi Kistérség Egyesített Gyermekjóléti Központja és Családsegítő Szolgálatának adósságkezelési tanácsadója (a továbbiakban: adósságkezelési tanácsadó) biztosítja.

(3) Adósságkezelési célú települési támogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy (a továbbiakban: adós), akinél az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélő esetén 200 %-át,

b) a (6) bekezdésben meghatározott adósságai

ba) összességükben meghaladják az 50.000 forintot, és az adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább 6 havi, vagy

bb) miatt a közüzemi szolgáltatást kikapcsolták,

c) az adósnak vagy háztartása bármely tagjának nincs vagyona,

d) az (5) bekezdés szerinti minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik,

e) vállalja az adósság és a megállapított adósságkezelési célú települési támogatás különbözetének megfizetését egy összegben, vagy - a hitelezővel kötött megállapodással igazoltan - az adósságkezelési célú települési támogatás időtartama alatt részletekben,

f) vállalja az együttműködést a hitelezővel és az adósságkezelési tanácsadóval,

g) életvitelszerűen benne lakik az adóssággal érintett lakásban, és a lakhatása jogszerűségét igazolni tudja,

h) a személyi igazolványa, illetve lakcímkártyája érvényes bejegyzéssel az adóssággal érintett lakáshoz köti.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában a fogyasztási egység vonatkozásában a 23. § (4)-(6) bekezdésében foglalt szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(5) A (3) bekezdés d) pontja alkalmazásában:

a) Minimális lakásnagyság az egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek számától függően 2 személyig 2 lakószoba és minden további személy esetén személyenként további egy lakószoba. E rendelet alkalmazásában a félszoba is egy lakószobának minősül. A helyiség besorolását az határozza meg, hogy a kérelmező milyen rendeltetésre használja. Vitás esetben a kérelmező nyilatkozata és a helyszín megtekintése képezik a döntés alapját.

b) Elismert minőségű az a lakás, amelynek becsült forgalmi értéke - kirívóan magas igényszintje miatt - nem lépi túl a vele azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakások helyben szokásos forgalmi értékét.

(6) Adósságkezelési célú települési támogatás nyújtható az alábbi adósság fajták rendezéséhez:

a) vezetékes gázdíjtartozás,

b) áramdíjtartozás,

c) víz- és csatornahasználati díjtartozás,

d) szemétszállítási díjtartozás,

e) központi fűtési díjtartozás (többlakásos lakóépületeknél, háztömböknél),

f) közös költség hátralék,

g) lakbérhátralék, ide értve a bizonyító erejű magánokiratba foglalt albérleti szerződéssel igazolt lakáshasználat során keletkezett albérleti díjhátralékot is,

h) az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,

i) a kikapcsolt közüzemi szolgáltatás visszakapcsolásának költsége.

30. §(1) Nem részesülhet adósságkezelési célú települési támogatásban az, aki jogcím nélküli lakáshasználó.

(2) Az e rendeletbe foglalt feltételeknek megfelelő igényjogosultak közül előnyben kell részesíteni azt a személyt,

a) akinek a háztartásában három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak,

b) aki gyermekét egyedülálló szülőként neveli,

c) akinek a háztartásában súlyosan fogyatékos személy él,

d) aki átmeneti vagy tartós nevelésből a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül került ki,

e) aki, illetve akivel egy háztartásban élők mindegyike betöltötte a 70. életévét,

f) aki, illetve akivel egy háztartásban élők egyike sem rendelkezik keresőtevékenységgel.

31. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke az adósságkezelés körébe vont adósság legfeljebb 75%-a, a további – legalább - 25 % adósságrészt az adós köteles megfizetni. Az adósságcsökkentési támogatás összege legfeljebb 300.000 forint.

(3) Az adósságkezelésbe vonható adósságok összegének felső határa 400.000 forint.

Amennyiben az adósságok összege meghaladja a kezelhető felső határt, az adósságkezelési célú települési támogatás akkor nyújtható, ha az adós vállalja, hogy egy összegben vagy a hitelezővel kötött előzetes megállapodás alapján megfizeti az adóssága és a kezelésbe vonható adósság felső határa közötti különbözetet.

(4) Nem vonható be az adósságkezelésbe az az adósság, amelynek behajtására végrehajtási eljárás van folyamatban. A végrehajtási eljárás felfüggesztése esetén az adósság kezelhető, amennyiben az e rendeletben foglalt többi feltétel teljesül.

32. § (1) Az adósságkezelési célú települési támogatás iránti kérelmet az adósságkezelési tanácsadónál folyamatosan lehet benyújtani az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon az abban felsorolt dokumentumok egyidejű csatolása mellett. A vagyonnyilatkozathoz a 4. melléklet szerinti formanyomtatványt kell felhasználni.

(2) Az adósságkezelési célú települési támogatásról szóló határozatot az adósságkezelési tanácsadó javaslatának figyelembe vételével készíti elő a hivatal az alábbi tartalommal:

a) az adós személyi adatai,

b) az adósságkezelésbe vont adósságok összege,

c) az adósságcsökkentési támogatás összege, a folyósítás módja, az érintett hitelezők neve, címe, számlaszáma és az adós számla adatai adósságtípusonként,

d) az adósságkezelés időtartama,

e) az adós kötelezése arra, hogy  a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kössön megállapodást az adósságkezelési tanácsadóval, és igazolja azt,

f) az adós kötelezése arra, hogy  a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kössön megállapodást a hitelezővel az adósság 25% önrésze megfizetésének módjáról és igazolja azt, illetve a kezelhetőség mértékének a 28. § (3) bekezdésében foglalt felső határát meghaladó adósság esetén – a 25 % önrészen túl - a felső határt meghaladó adósságrész megfizetésének módjáról és igazolja azt,

g) tájékoztatást arról, hogy az f) pontban foglalt megállapodás megkötésére vonatkozó kötelezettség alól az adós akkor mentesül, ha a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül teljesíti a megállapodás tárgyát képező fizetési kötelezettségét és igazolja azt,

h) tájékoztatást az adós mulasztásának jogkövetkezményeiről.

(3) Ha az adós elmulasztja a (2) bekezdés e), f) és g) pontjában foglalt határidőben a megállapodások megkötését, illetve a fizetési kötelezettségek teljesítését és azok igazolását, úgy az eljárást meg kell szüntetni. Ebben az esetben ugyanaz a személy vagy háztartásának tagja újabb kérelmet adósságkezelési célú települési támogatás iránt az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő három hónap eltelte után nyújthat be.

(4) Az adósságcsökkentési támogatás hitelezőkhöz történő átutalására egy összegben kerül sor 8 napon belül azt követően, hogy az adós a hivatalban igazolta a határozatban foglalt kötelezettségeinek teljesítését.

33. § (1) Az adósságcsökkentési támogatást vissza kell téríteni, ha a jogosult

a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe és megszegi az adósságkezelési tanácsadóval kötött megállapodást,

b) az általa vállalt adósságtörlesztés 3 havi részletét nem teljesíti,

c) az adósságkezelési célú települési támogatás időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt visszatérítéstől számítva ugyanazon személy vagy háztartásának tagja 48 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési célú települési támogatásban.

(3) Az adósságkezelési célú települési támogatás 12 hónap időtartama alatt és az azt követő 24 hónapon belül ugyanazon személy vagy háztartásának tagja nem részesülhet adósságkezelési célú települési támogatásban.

34. § (1) Az adósságkezelési tanácsadó feladata:

a) döntés-előkészítés és javaslattétel az adóstól közvetlenül átvett adósságkezelési célú települési támogatás iránti kérelmek ügyében,

b) az adósságkezelési megállapodás megkötése az adóssal,

c) havonkénti kapcsolattartás az adóssal az adósságkezelési célú települési támogatás időtartama alatt.

(2) Az adósságkezelési tanácsadó a döntés-előkészítés során:

a) környezettanulmányban felveszi az alapvető adatokat a lakásban élő személyekről, a lakás jellemzőiről, a lakáshasználati jogcímről,

b) számba veszi a fizetési hátralékok teljes körét, felhalmozódásának idejét, adósságtípusonként,

c) megvizsgálja az adós háztartás gazdálkodását, fizetési kapacitását,

d) megismeri az adós motiváltságát, elhatározásának erősségét az adósság törlesztésére,

e) vizsgálja az adósságkezelés várható eredményességét,

g) javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelem teljesítésére, a kezelésbe vonandó adósságok körére és összegére, adósságtípusonként.

(3) Az adósságkezelési tanácsadó az adósság rendezésének feltételeiről írásos adósságkezelési megállapodást köt az adóssal, melynek kötelező tartalmi elemei:

a) az adósságkezelési tanácsadó javaslata és az adós vállalása az adós háztartás fogyasztásának racionalizálására,

b) tanácsadás felajánlása az adósnak a hitelezővel kötendő megállapodásához, az adós törlesztési kapacitásának kiszámítása az önrész teljesítéséhez,

c) az adós hozzájárulása az adósságkezelési tanácsadó részére az adósságra vonatkozó információk és adatok nyilvántartásához, a változások követéséhez, az adósságkezelési megállapodásban foglaltak folyamatos figyelemmel kíséréséhez,

d) az adós és az adósságkezelési tanácsadó havonkénti kapcsolattartásának szabályai az adósságkezelés időtartamára,

e) az adósságkezelési tanácsadóval és a hitelezővel kötött megállapodások be nem tartásának jogkövetkezményei, az adós nyilatkozata a következmények tudomásul vételéről.

(4) A folyamatos kapcsolattartás során az adósságkezelési tanácsadó

a) figyelemmel kíséri az adósságrendezés érdekében kötött megállapodások betartását,

b) feltárja az adósságkezelés időtartama alatt felmerülő problémákat és okait,

c) közvetítőként részt vesz a megoldások keresésében,

d) az adós egyetértésével preventív intézkedéseket hoz az újabb eladósodás elkerülése érdekében.

(5) Ha az adósságkezelési tanácsadó az adóssal való kapcsolattartása során arra okot adó körülményt észlel, haladéktalanul kezdeményezi az adósságkezelési szolgáltatásra vonatkozó döntés módosítását.

(6) Az adósságkezelési tanácsadó jogosult kezdeményezni a hivatalban az adós részére megállapított adósságkezelési célú települési támogatás megszüntetését és az adósságcsökkentési támogatás visszatérítésének elrendelését, ha arra okot adó körülményt észlel, illetve az adós nem működik együtt az adósságkezelési tanácsadóval.

(7) Az adósságkezelési célú települési támogatás eredményessége érdekében a hivatal és a tanácsadó folyamatosan együttműködik, az adósra vonatkozó adatok változásáról haladéktalanul értesítik egymást.

13. Gyógyszer-kiváltás települési támogatása

35. § (1) A képviselő-testület gyógyszer-kiváltás települési támogatását nyújtja kérelemre azon személy számára, aki az Szt. szerinti alanyi vagy normatív közgyógyellátásra nem jogosult, de esetében

a) a havi rendszeres gyógyszerszükséglet - beárazva az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által közzétett, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek térítési díja alapján - eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át, és

b) az egy főre számított havi családi jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a, egyedülélő esetén 200 %-a.

(2) A gyógyszer-kiváltás települési támogatása iránti kérelem a hivatalban nyújtható be a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon, az abban felsorolt csatolandó dokumentumokkal egyidejűleg. A havi rendszeres gyógyszerszükséglet igazolását a kérelmezőnek a háziorvosától kell kérni a 7. melléklet szerinti formanyomtatvány felhasználásával. Az alanyi vagy normatív közgyógyellátásra való jogosultság hiányát a járási hivatal 3 hónapnál nem régebben jogerőre emelkedett, az alanyi vagy normatív közgyógyellátás iránti kérelmet elutasító határozatával kell igazolni.

(3) Ha a kérelmező az (1) bekezdésben foglalt együttes feltételeknek megfelel, részére egy évre gyógyszer-kiváltás települési támogatására való jogosultságot kell megállapítani. A támogatás mértéke a háziorvos igazolása alapján - a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek figyelembe vételével - a  havi rendszeres gyógyszerszükséglet térítési díjának 75 %-a, de összege legfeljebb havi 6.000 forint. A támogatás összegét 100 forintra felfelé kerekítve kell megállapítani.

(4) A gyógyszer-kiváltás települési támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani. Az új kérelem a támogatás lejárta előtti 2 hónapban nyújtható be.

(5) A gyógyszer-kiváltás települési támogatása összegének felülvizsgálatára a jogosult kérelmére lehetőség van, amennyiben a jogosult egészségi állapotában, a gyógykezelését szolgáló terápiában, a támogatás megállapításakor figyelembe vett gyógyszerek térítési díjában olyan változás következik be, amelynek következtében havi rendszeres kiadása a gyógyszerkeret megállapításakor figyelembe vett gyógyszerköltséghez képest legalább 1.000 forinttal megváltozik. A gyógyszer-kiváltás települési támogatása összegének újbóli megállapítására – az egy évre megállapított jogosultság időtartamából még hátralévő időtartamra - abban az esetben kerül sor, ha a figyelembe vehető gyógyszerköltség havi változásának összege az 1.000 forintot eléri.

14. Temetési települési támogatás

36. § (1) Temetési települési támogatás nyújtható képviselő-testületi hatáskörben annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját maga, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetés céljából - kérelmére - temetési települési támogatást kell megállapítani annak az eltemettetőnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedülélő esetén annak 250%-át.

(3) A temetési települési támogatásösszege 20.000,- forint.

(4) A temetési települési támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az abban felsorolt csatolandó mellékletekkel együtt. A kérelmező az eltemettetést a nevére kiállított temetési számlával igazolja, melyet a temetkezési szolgáltató állított ki.

V. Fejezet

Az Önkormányzat kötelező természetbeni szolgáltatása

15.Köztemetés

37. § A köztemetést az Orosházi Kórház vagy az eltemettetésre köteles, de arra nem képes vagy azt teljesíteni nem szándékozó személy kezdeményezheti.

38. § Az orosházi lakóhelyű, köztemetés útján eltemetett elhunyt esetében a hivatal

a) a közjegyző útján hagyatéki teherként bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba a köztemetés költségét az Önkormányzat javára, és

b) a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdése alapján az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

39. § (1) A 38. § b) pontjában foglalt megtérítés megfizetésére a kötelezett kérelmére részletfizetési kedvezményt kell nyújtani, ha az egyösszegű teljesítés a kötelezett megélhetését veszélyeztetné. A köztemetés költségére kamat nem számolható fel.

(2) Akkor tekinthető a kötelezett megélhetése a köztemetés költségének megtérítése esetén veszélyeztetettnek, ha a kötelezettnek, illetve családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(3) A részletfizetést engedélyező határozatban rendelkezni kell arról, hogy kéthavi törlesztő részlet megfizetésének igazolatlan elmulasztása esetén a megtérítés egy összegben esedékessé válik és kezdeményezni kell a végrehajtást.

40. § A 38. § b) pontjában foglalt megtérítés csökkentésére vagy elengedésére a kötelezett méltányossági kérelmet nyújthat be a képviselő-testület bizottságához. A méltányossági kérelem elbírálása során a 15. § (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.

41. § Ha az eltemettetésre kötelezett személy a köztemetés költségét megtérítette, a hivatal kérelemre intézkedik az ingatlan-nyilvántartásba a köztemetés költségének összegében bejegyzett hagyatéki teher törlése iránt.

42. § Köztemetésen egyházi búcsúztatásban közreműködő egyházi szervezetek szolgáltatási díja temetésenként 9.000 forint, amelyet az Önkormányzat a köztemetést végző temetkezési szolgáltatóhoz benyújtott számla alapján térít meg a temetkezési szolgáltatóhoz történő utalással, a köztemetés többi költségének az átutalásával együtt. A temetkezési szolgáltató a jogosult egyházi szervezet részére az átutalt szolgáltatási díjat kifizeti.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

43. § (1) E rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba. A folyamatban lévő ügyekben a 2015. február 28-án hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) Az egyes szociális ellátások feltételeként a lakókörnyezet rendezettségének biztosításáról szóló 2/2012. (II.06.) önkormányzati rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„E rendelet hatálya a lakhatási települési támogatást kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) vagy a lakhatási települési támogatásra jogosult (a továbbiakban: jogosult) személyekre terjed ki.”

(3) Hatályát veszti

1. a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 26/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelet,

2. az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 22/2011. (X.24.) önkormányzati rendelet,

3. a rendszeres szociális segélyre jogosult, egészségkárosodottnak nem minősülő személyek együttműködési kötelezettségéről szóló 23/2011. (X.24.) önkormányzati rendelet.