Szarvas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015.(II.20.) önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és a szociális, valamint gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2015. 03. 01- 2015. 11. 30

Szarvas Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában és 132. § (4) bekezdésének g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, és 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. - 8a. pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja


1. § A rendelet célja, hogy Szarvas városában a szociális biztonság megteremtése, illetve megőrzése érdekében a képviselő-testület:

a) Szarvas város költségvetése terhére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben megállapított ellátások mellett továbbiakat határozzon meg,

b) ha jogszabály másként nem rendelkezik, szabályozza a hatáskörébe tartozó szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a kérelmező nyilatkozatának és igazolásainak tartalmát, illetve azok benyújtásának részletes szabályait,

c) továbbá szabályozza a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.

2. Hatásköri rendelkezések


2. § (1) A Képviselő-testület szociális és gyermekvédelmi feladat- és hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

(2) A szociális és gyermekvédelmi ellátásra irányuló kérelmeket - a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek támogatására irányuló kérelem kivételével - az e célra rendszeresített nyomtatványok felhasználásával a polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egységéhez kell benyújtani.

(3) Az e rendelet szerinti ellátások alatt a rendelet szerinti támogatásokat is érteni kell.

3. Az ellátások pénzügyi feltétele, a pénzügyi források felhasználásának rendje


3.§ (1) A szociális és gyermekvédelmi jellegű kiadások pénzügyi fedezetét és a felhasználható pénzügyi keretet az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben kell meghatározni.


(2) Az önkormányzat által nem kötelezően nyújtandó szociális és gyermekvédelmi ellátások megállapítására csak abban az évben van lehetőség, melyben az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet alapján, az ellátások megállapításához szükséges források rendelkezésre állnak.


4. Az ellátások kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének általános szabályai


4. § (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a megállapított pénzbeli ellátások kifizetése és folyósítása a polgármesteri hivatal pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egységén keresztül legkésőbb a jogosultság megállapítását követő hónap ötödik napjáig a kérelmező nyilatkozata alapján átutalással, vagy postai úton történik.


(2) Az e rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását - a jogosultság megállapítását követően is - a polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egysége bármikor jogosult ellenőrizni.


(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn, úgy a polgármesteri hivatal szociális és feladatokat ellátó szervezeti egysége az ellátás megszüntetése iránt intézkedik.


(4) Az e rendeletben megállapított feltételek hiányában nyújtott szociális ellátás megtérítésére és a megtérítéssel kapcsolatos méltányosságra vonatkozóan a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályai szerint kell eljárni.


(5) E rendelet szerinti ellátásokhoz benyújtott kérelmek elbírálása során a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény által használt fogalmak az irányadók.

5. Települési támogatás


5.§ (1) A polgármester támogatást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére, a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez (villanyáram, a víz- és csatornahasználat, gázfogyasztás, előrefizetős gáz-, illetve áramszolgáltatást mérő készülék feltöltésére, a távhő-szolgáltatás, szemétszállítás díjához, a önkormányzati szociális bérlakás lakbéréhez, egyéb lakásbérleti díjhoz, közös költséghez).


(2) Az a személy, aki önkormányzati szociális bérlakásban lakik, kizárólag a lakbérhez való hozzájárulás céljából kérheti a támogatást.


(3) A lakásbérleti díjhoz kért támogatás feltétele, hogy a kérelmező a támogatással érintett ingatlanban bejelentett állandó lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkezzen. A kérelmező köteles továbbá kérelmével egy időben bemutatni az általa lakott lakás használati jogcímének megfelelő igazolását (lakásbérleti szerződést).


(4) Lakhatási támogatás pénzbeli támogatásként kizárólag abban az esetben nyújtható, ha a kérelmező egyetlen szolgáltatóval sem rendelkezik közüzemi szerződéssel, valamint lakásbérleti díj támogatására kéri.


(5) Kivételes esetben lakhatási támogatás pénzbeli támogatásként abban az esetben is nyújtható, ha a kérelmező rendelkezik közüzemi szerződéssel, de a fogyasztása negyedéves viszonylatban havonként 1.000,- Ft-ot nem éri el.


(6) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.


(7) Lakhatási támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától biztosítható és hat hónapra, havi rendszerességgel folyósítható.


(8) A kérelem benyújtója részére a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az általa lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő a kérelem elbírálását megelőzően.


(9) A feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat ötnapos határidő tűzésével a polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egységének - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek a felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani. Abban az esetben, ha a már megállapított támogatás folyósítása alatt a polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egységének - tudomására jut, hogy a támogatott megszegi a (8) bekezdésben foglalt kötelezettségét, úgy a részére nyújtott támogatást meg kell szüntetni.


(10) Amennyiben a lakhatási támogatás iránti kérelmet a polgármester a (9) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a már megállapított támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja részére sem állapítható meg lakhatási támogatás.


(11) A lakhatási támogatás havi összege a rendelet 1. melléklete szerint kerül megállapításra.


6. § (1) A polgármester támogatást nyújt a szociálisan rászoruló, krónikus betegségben szenvedő személy részére a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök térítési díjának támogatására.


(2) A támogatás annak a személynek állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetében annak 200%-át nem haladja meg, vagyonnal nem rendelkezik (ide értve a kérelmezővel azonos helyre bejelentett lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozó vagyonát is), valamint a betegségéből adódóan rendszeresen szedett gyógyszerekre, továbbá gyógyászati segédeszközökre kifizetett térítési díj meghaladja, vagy eléri a havi 5000,- Ft-ot és közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik.


(3) A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától biztosítható és hat hónapra állapítható meg.


(4) A támogatás összege a háziorvos vagy szakorvos által kiállított és a gyógyszertár vagy gyógyászati segédeszköz bolt által beárazott gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök térítési díjának 20%-a, de legfeljebb 5.000,- Ft havonként.


(5) A támogatás hat havi összege egy összegben kerül kifizetésre a megállapítást követő hónap 5. napjáig.

7. § (1) A polgármester támogatást nyújt a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó szociálisan rászoruló személyek részére.


(2) Támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében 250%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, továbbá:

a) aki(k) a lakás egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe nem adják, használatra át nem engedik, illetve azt lakás céljára használják,

b) aki(k) lakására tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést nem kötöttek,

c) aki(k)nél az általa(uk) lakott lakás nem minősül önkényesen elfoglalt lakásnak,

d) aki(k) nem az általa(uk) lakott lakáson kívüli, részben vagy egészben a tulajdonukat képező, vagyon meghatározásában szereplő mértéket meghaladó értékű lakáshoz kéri(k) a támogatást.


(3) Támogatásra jogosult az, akinek a hátraléka meghaladja az ötvenezer forintot és a hátralék legalább hat hónapja fennálló (5) bekezdés szerinti közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatás felfüggesztését helyezték kilátásba, továbbá a rendelet 2. melléklete szerint megállapított minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik.


(4) Támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.


(5) Hátraléknak minősül a 200.000,- Ft-ot meg nem haladó lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhőszolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási díj, közös költség, lakbérhátralék).


(6) A támogatásban való részvétel feltétele a hátralékot felhalmozónak (kérelmezőnek) a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása családsegítői feladatokat ellátó intézményének alkalmazásában lévő adósságkezelési tanácsadóval (a továbbiakban: tanácsadó) való előzetes, legfeljebb három hónap időtartamú együttműködése. Az együttműködés kezdeti időpontja nem lehet korábbi, mint a szolgáltató által a hátralékról kiadott igazolás időpontja.


(7) Az előzetes együttműködés célja a hátralékot felhalmozó fizetőképességének helyrehozatala, valamint a további hátralékok felhalmozódásának megakadályozása.


(8) Az együttműködés tartalmát a hátralékot felhalmozó és a tanácsadó között létrejövő írásbeli megállapodás határozza meg.


(9) A kérelem benyújtójának a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan, az általa lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettséget teljesítenie kell az (6) - (8) bekezdésekben foglalt együttműködés keretén belül. A kérelmező kérelme csak abban az esetben kerülhet a polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egységéhez, amennyiben lakókörnyezete rendezett. A lakókörnyezet rendezettségét a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása családsegítői feladatokat ellátó intézménye ellenőrzi.


(10) A támogatás iránti kérelem év közben, folyamatosan, a tanácsadóhoz nyújtható be. A szükséges kérelemnyomtatványt a tanácsadó bocsátja a kérelmező rendelkezésére.


(11) A tanácsadó a benyújtott kérelem elbírálására vonatkozó javaslatát - az ügy összes iratával együtt - megküldi a polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egységéhez, amely a kérelmet - az ügy összes körülményeit figyelembe véve - véleményezésre az önkormányzat szociális ügyekben illetékes bizottsága (a továbbiakban: szakbizottság) elé terjeszti, majd ezt követően, a szakbizottság véleményének ismeretében döntési javaslatot tesz a hatáskör gyakorlója felé.


(12) A támogatás egy összegben vagy legfeljebb tizenkettő havi részletekben nyújtható - a hátralékot felhalmozó vállalásától függően - és mértéke nem haladhatja meg a támogatásba bevont hátralék 50%-át.


(13) A támogatás a szakbizottság véleményezését követő hónap első napjától biztosítható.


(14) A támogatás időtartama alatt havi egyenlő részletekben, a támogatás megállapítását követő hónap ötödik napjáig és azt követően minden hónap ötödik napjáig történik az utalás, amennyiben a kérelmező a hátralék részletekben történő megfizetéséről állapodott meg. Egy összegben, tíz napon belül történik az utalás, amennyiben a hátralékot felhalmozó a hátralék különbözetét egy összegben már megfizette.


(15) A tanácsadáson a hátralékot felhalmozó havonként legalább egy alkalommal, a tanácsadóval előzetesen egyeztetett időpontban köteles megjelenni.


(16) A támogatás lejártát követően a támogatott- legfeljebb három hónapig - köteles továbbra is együttműködni, melynek tartalmát a támogatott és a tanácsadó között létrejövő írásbeli megállapodás határozza meg.


(17) Ugyanazon személy, vagy háztartásának tagja a támogatás lezárásától számított huszonnégy hónapon belül újabb nem részesülhet támogatásban.


(18) A támogatás megszüntetésre kerül (tovább nem folyósítható) és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult az általa vállalt hátralék-törlesztés kéthavi részletét nem teljesíti, illetőleg a támogatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének két hónapig nem tesz eleget. A fenti körülményről a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása családsegítői feladatokat ellátó intézménye haladéktalanul tájékoztatja a polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egységét.


(19) A (18) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetéstől számított negyvennyolc hónapon belül támogatás ismételten nem állapítható meg.

8. § A rendelet 5.§-a és 7.§-a szerinti ellátásoknál a polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egysége a szolgáltató felé - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap ötödik napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít.

9. § Nem nyújtható települési támogatás annak a személynek vagy családnak, aki, vagy amely bentlakásos szociális intézményben nyert elhelyezést.

6. Rendkívüli települési támogatás


10. § A polgármester a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

11. § (1) Rendkívüli települési támogatás azon személyek részére kerül megállapításra

a) akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy,

b) akik alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak különösen betegség, közműtartozás, téli tüzelő beszerzése vagy elemi kár bekövetkezése miatt.


(2) A rendkívüli települési támogatás az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén annak 150%-át.


(3) A rendkívüli települési támogatás összege az (1) bekezdés szerinti esetben összesen naptári évenként nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél.

12. § (1) Rendkívüli települési támogatás kerül megállapításra továbbá méltánylást érdemlő rendkívüli élethelyzetre tekintettel, ha a kérelmező

a) részére rendszeres pénzellátás valamely ok miatt késik (pl.: eljárás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása, stb.),

b) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van,

c) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul.


(2) A rendkívüli települési támogatás az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül akkor állapítható meg és alkalmanként legfeljebb ötvenezer forintig terjedő összegben akkor adható, ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át.

13.§ (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni az egy, vagy több 18. életévét be nem töltött gyermekről gondoskodó családot, különösen:

a) a gyermek fogadásának előkészítése,

b) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében,

c) ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére,

d) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz,

e) gyermek betegsége, tartós kórházi kezelése esetén felmerülő költségek,

f) tanulói jogviszonyban álló gyermek iskoláztatásával kapcsolatos kiadásainak biztosítása,

g) nevelési intézménnyel jogviszonyban álló gyermek kiadásainak biztosítása céljából.


(2) A rendkívüli települési támogatás az (1) bekezdésben meghatározott feltételek közül akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.


(3) A rendkívüli települési támogatás összege az (1) bekezdésben foglalt esetekben elsősorban a felmerülő kiadások mértéke, de gyermekenként legfeljebb 10.000,- Ft, amelyet indokolt esetben természetbeni ellátás formájában kell biztosítani (tankönyv- és tanszer ellátás, étkezési díj az iskolához történő utalással).


(4) Kivételesen indokolt esetben kötelezhető a támogatást igénylő arra, hogy a rendkívüli települési támogatás összegét a határozatban kijelölt családgondozóval együttműködve használja fel, amennyiben - a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása családsegítői feladatokat ellátó intézményével történt egyeztetés alapján - nem látszik biztosítottnak a készpénzben megállapított rendkívüli települési támogatásnak a gyermek érdekében történő felhasználása.


(5) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

14. § (1) Azon személy részére, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti, az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatást kell megállapítani, amelynek összege legfeljebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege, de legalább 10.000,- Ft.


(2) A rendkívüli települési támogatás az (1) bekezdésben meghatározottakra tekintettel akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át.


(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított hatvan napon belül lehet előterjeszteni. E határidő elmulasztása jogvesztő.


(4) A temetési hozzájárulásként igényelt rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, a temetési számlákat eredeti példányban, melyet a döntés után vissza kell küldeni az eltemettető részére, azzal, hogy a támogatás kifizetéseket rá kell vezetni a számlára.


(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége: 100.000 Ft.


(6) Rendkívüli települési támogatás temetési költségekhez történő hozzájárulásként nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.


15. § (1) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem benyújtója részére a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására a lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség írható elő.


(2) A feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a polgármesternek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező a feltételeknek a felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.

16. § (1) A rendkívüli települési támogatás megállapítását megelőzően a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása családsegítői feladatokat ellátó intézményével történt egyeztetést követően a szakbizottság véleményezi valamennyi támogatás jogosságát.


(2) Halasztást nem tűrő élethelyzetben - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a rendkívüli települési támogatás házipénztárból kifizethető a polgármester döntése alapján.


(3) A rendkívüli települési támogatás a 11. § (1) bekezdés és 12. § (1) bekezdés szerinti esetekben a ki nem fizetett közüzemi számla-tartozás esetén szolgáltatóhoz utalással, illetve önkormányzati bérlakás esetén a lakáskezelőhöz utalással természetben történik.


(4) A rendkívüli települési támogatást megállapító határozatokban az igénylő névre szóló számla, vagy a befizetésről szóló igazolás utólagos bemutatására kötelezhető.


(5) Amennyiben az igénylő névre szóló számla, vagy a befizetésről szóló igazolás bemutatását nem teljesíti, részére újabb rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg, csak abban az esetben, ha a fenti igazolásokat utólagosan bemutatta.


(6) Nem nyújtható továbbá rendkívüli települési támogatás annak a személynek vagy családnak, aki(amely) bentlakásos szociális intézményben nyert elhelyezést, vagy azon kérelmezőnek aki vagyonnal rendelkezik, vagy akinek közeli hozzátartozója vagyonnal rendelkezik.

7. Térítésmentes helyi és helyközi nyugdíjas bérlet


17. § (1) Szarvas városban állandó lakóhellyel rendelkező hatvan és hatvanöt év közötti öregségi nyugdíjban, hozzátartozói ellátásban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át nem haladja meg, helyi és a távolsági (külterületről-belterületre) buszközlekedésre jogosító nyugdíjas bérlet biztosítható a kérelem benyújtását követő hónap első napjától a tárgyév december harmincegyedik napjáig, legfeljebb egy naptári évre.


(2) A bérleteket a polgármesteri hivatal pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egysége vásárolja meg, és azokat a jogosultak rendelkezésére bocsátja.

8. Hulladékkezelési közszolgáltatási díj átvállalása


18. § (1) A hetvenedik életévét betöltött és a szolgáltatással érintett ingatlanban egyedül élő személy kérelmére a hulladékkezelési közszolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) teljes összegének megfizetését az önkormányzat átvállalja, amennyiben a kérelmező havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 390%-át nem haladja meg.


(2) Az átvállalásról határozatlan időre szólóan kell rendelkezni, az átvállalás kezdő időpontját a Szarvasi Önkormányzat hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos helyi rendeletében foglaltak, valamint a szolgáltatóval történő egyeztetés alapján kell megállapítani.


(3) A polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egysége az átvállalt összegről a polgármesteri hivatal pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egységét, valamint a szolgáltatót értesíti. Az átvállalt díjat a polgármesteri hivatal pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egysége utalja át a szolgáltató részére.

9. Térítésmentes helyi és helyközi tanulóbérlet


19. § (1) Szarvas város alap- és középfokú oktatási intézményeiben tanuló szarvasi állandó lakóhelyű tanulók részére a helyi és a távolsági (külterületről-belterületre) buszközlekedéshez tanulóbérlet biztosítható, amennyiben a tanuló családjában a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át nem haladja meg.


(2) A térítésmentes tanulóbérlet biztosítása iránti igényt a tanulók törvényes képviselői az érintett oktatási intézményhez jelenthetik be.


(3) A bejelentett igényeket minden év szeptember hó ötödik napjáig az oktatási intézmény küldi meg a polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egysége felé, egyúttal közli a törvényes képviselő személyi azonosító adatait és a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, évfolyamának és osztályának számát, a jövedelemre vonatkozó nyilatkozatot.


(4) A térítésmentes tanulóbérlet biztosítása az oktatási intézmény által megküldött adatok alapján egy tanulmányi évre, szeptember hó l. napjától június hó 30. napjáig állapítható meg.


(5) A jogosultságot megállapító határozat alapján a polgármesteri hivatal pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egysége megvásárolja a tanuló bérleteket. A polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egysége által készített havi lista alapján az oktatási intézmény a törvényes képviselő által aláírt átvételi elismervény mellett a bérletet a tanulók részére átadja.


(6) Az oktatási intézmény a térítésmentes helyi és távolsági tanulóbérlet biztosításáról havonként elszámolást nyújt be a polgármesteri hivatal pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egységéhez. Az elszámolás alapja a törvényes képviselő által havonként aláírt átvételi elismervény.


(7) Az oktatási intézmény haladéktalanul köteles a polgármesteri hivatal szociális feladatokat ellátó szervezeti egységét tájékoztatni arról, ha a térítésmentes tanulóbérlet jogosultjának tanulói jogviszonya bármely ok miatt megszűnik. A tanulói jogviszony megszűnését követő hó első napjától az ellátást meg kell szüntetni.

10. A köztemetési költség (utólagos) megfizetésével kapcsolatos méltányosság


20. § (1) Szarvas város költségvetésének terhére biztosított köztemetés költségeinek megfizetésére a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény alapján az eltemettetésre köteles személyt utólagosan kötelezni kell.


(2) Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén részben vagy egészben mentesíthető az eltemettetésre köteles személy, amennyiben a mentesítésre vonatkozóan kérelmet terjeszt elő, továbbá családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.

11. Záró rendelkezések


21. § A rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

22. § Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2013. (X. 18.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.