1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat anyagi teljesítő képességére figyelemmel a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli és természetbeni ellátások helyi formáit, a jogosultság feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit.

(2) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális ellátásokra vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit is.

2. § A rendeletet személyi hatálya Baks Község közigazgatási területén elő természetes személyek közül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott személyekre terjed ki.

3. § (1) Az eljárás kérelemre, vagy hivatalból indul.

(2) Környezettanulmányt akkor kell készíteni, ha az iratokból és a helyismeret alapján a rendelkezésre álló információkból megállapítható tényállás a kérelmező szociális helyzetére és körülményeire vonatkozóan az érdemi döntés meghozatala érdekében kiegészítésre szorul.

(2a) Amennyiben a kérelmező által igazolt anyagi helyzet és a kérelmező tényleges anyagi helyzetében eltérés vélelmezhető, környezettanulmányt kell készíteni, akkor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (6) bek. alapján kell eljárni.

(3) E rendelet 6. §-ában felsorolt pénzbeli ellátások kifizetése számlával rendelkező ügyfél estében átutalással, ennek hiányában a Baks Községi Önkormányzat házipénztárából ügyfélfogadási időpontban, vagy postai úton, lakásfenntartási támogatás esetén a kérelemben megjelölt szolgáltató részére átutalással.

(4) A kérelmezőt megillető rendszeres ellátásokból (pl. nyugdíj, munkanélküli járadék stb.) származó jövedelmét a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó, érvényes szelvénnyel, határozattal vagy számlavezető pénzintézet által kiadott igazolással kell igazolni.

(5) A (4) bekezdésen kívüli nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmet - pl. állattartásból, ingatlan bérbeadásból, értékpapírból származó jövedelmet – őstermelői igazolvánnyal vagy nyilatkozattal kell igazolni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2) bekezdése szerint.

(5a) Egyéni, vagy társas vállalkozók, szabadfoglalkozásúak, adóbevallást készítő őstermelők jövedelmüket az éves adóbevallás, vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiadott igazolással igazolhatják, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2) bek. b.) pontja és (3) bekezdés által meghatározottak szerint.

(6) Ahol e rendelet jövedelmet, rendszeres pénzellátást, vagyont, családot vagy háztartást említ – a 1993. évi III. törvény 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell használni és alkalmazni.

(7) Baks Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározott hatásköreinek gyakorlását rendkívüli települési támogatást, temetési támogatást a Szociális Bizottságra, a lakásfenntartási támogatást a jegyzőre ruházza át.

4. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Szociális ellátásból eredő visszafizetési kötelezettség alól a szociális ellátást gyakorló szerv részletfizetést, a visszafizetendő összeg csökkentését, vagy elengedését engedélyezheti méltányosság címén.

5. § Az adatkezelésre és az adatok védelmére vonatkozóan a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

6. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására, pénzbeli és természetbeni szociális ellátás nyújtható.

(2) Az e rendeletben szabályozott szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások:

(2a) Települési támogatás

(2b) rendkívüli települési támogatás

b) temetési támogatás

c) lakásfenntartási támogatás

(3a) szilárd hulladék elszállítására vonatkozó díjkedvezmény

7. § (1) Települési támogatást a hatáskört gyakorló szerv nyújt alkalmanként, és havi rendszerességgel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben foglaltak alapján.

(2) Rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedül élő esetében a 150 %-át.

(3) Az rendkívüli települési támogatás mértéke – rászorultsághoz igazodva – alkalmanként minimum 1.000 Ft, maximum 5.000 Ft lehet, maximum 3 alkalommal.

(4) Rendszeres rendkívüli települési támogatás legfeljebb 6 hónap időtartamra állapítható meg.

(5) Elemi csapás, hosszan tartó betegség vagy baleset estén hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb 1 alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható a rendkívüli települési támogatás. Elemi csapás esetén a támogatás összege maximum 30.000 Ft lehet.

(6) Meghalt személy halála miatt, legfeljebb a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a temetési költségekhez való hozzájárulás céljából a kérelmező nevére szóló eredeti, temetéshez kapcsolódó bizonylat bemutatása mellett. Temetési támogatás akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át. A temetési támogatás mértéke 10.000 Ft. A jelen bekezdésben szabályozott támogatás nyújtását követően támogatási kérelem nem terjeszthető elő.

(7) Az e paragrafusban szabályozott támogatási formák természetbeni szociális ellátásként is nyújthatók élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, tankönyvvásárlás, tanszervásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából, továbbá az ellátási formák vonatkozásában a támogatás harmadik személynek is kiutalható, vagy kifizethető, ha a kérelmező azt kéri, vagy az összeg felhasználására testi vagy szellemi állapota miatt nem képes. A támogatás felhasználására indokolt esetben elszámolási kötelezettség is megállapítható.

(8) Az e paragrafusban szabályozott támogatási formák e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.

8. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt.

(2) A lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

(4a) Ha a háztartás

(5) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 400 Ft.

(6) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

(7) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint és nem lehet több, mint 5000 Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(7a) TM kiszámítása a következő módon történik, ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(8) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. Ha az ellátás időtartama alatt a ellátás nyújtásának feltételei nem állnak fenn, akkor a változás bekövetkezésének napjában lévő hónap utolsó napjával kell az ellátást megszüntetni.

(9) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

9. § Az Önkormányzat az ingatlantulajdonos írásbeli kérelmére a szilárd hulladékkezelésre megállapított díj 30 %-ának megfelelő díjkedvezményt biztosít, ha egyedül élő 70 éven felüli, az önálló háztartásban élő házaspár ill. élettárs, ha egyikük 70 éven felüli, az a személy, aki önálló nyugdíjjal, keresettel, egyéb jövedelemmel nem rendelkező 70 éven felüli közeli hozzátartozója eltartásáról gondoskodik.

10. § (1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(1a) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a Baks Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról szóló 7/2014.(V.30.) önkormányzati rendelete.

(1b) A rendelet hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel 2015. február 25.-én kihirdetést nyert.