Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikkének (1) bekezdés a) pontjában, (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény  13. § (1) bekezdés 8. és 10. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt) 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. §-ában, 60. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésben rögzített felhatalmazás alapján a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások szabályozására az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Szentes városban lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, valamint a külön jogszabályokban meghatározott személyekre.

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a települési támogatás keretében  adható alábbi ellátásokra:

a)rendkívüli települési támogatás

b)lakásfenntartási támogatás

c)gyógyszertámogatás

d)adósságcsökkentési támogatás

e)köztemetés.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a következő személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra:

a) tanyagondnoki szolgáltatás

b) étkeztetés

c) házi segítségnyújtás

d) családsegítés

e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

f) közösségi alapellátás

g) nappali ellátás

h) idősek otthona

i) éjjeli menedékhely

j) hajléktalan személyek átmeneti szállása.   

II. fejezet

Pénzbeli, természetbeni települési támogatások

Rendkívüli települési támogatás

3. §

(1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható:

a)élelmiszerre,

b)ruhaneműre,

c)gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetésére,

d)tüzelőre,

e)a megélhetést érintő előre nem tervezhető többletkiadásokra, temetési költségekre.

(2) Rendkívüli települési támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező, illetve a családja jövedelmi viszonyait figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg:

a)családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-kát,

b)egyedül élő, illetve gyermekét egyedül  nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-kát.

(3) Temetési költségek viseléséhez rendkívüli települési támogatás annak állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 250 %-kát.

 (4) Rendkívüli települési támogatás nyújtható pénzbeli ellátásként, valamint természetbeni ellátásként élelmiszerre, gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetésére,  szemétszállítási díjra, gazdálkodást segítő támogatásra, valamint  kamatmentes szociális kölcsön megállapítása esetében.

(5) A rendkívüli települési támogatás felhasználásáról a jogosultat el lehet számoltatni. Ha elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget,  az újabb segélykérelmét el lehet utasítani.

6) A megállapított rendkívüli települési támogatás a célzott felhasználás biztosítása érdekében gyermek-  és ifjúságvédelmi felelős, valamint családgondozó részére is kiutalható. A pénz felvételére jogosult köteles a felhasználásról elszámolni.

(7) A rendkívüli települési támogatás összege háztartásonként, gyermeket nevelő családok esetében gyermekenként évente nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.

(8) Rendkívüli települési támogatás egy háztartásban élőknek, illetve egyedül élő kérelmező esetén egy személynek naptári évente legfeljebb három alkalommal nyújtható.

(9) A temetési költség viseléséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás összege – a temetkezési szolgáltatók által kimutatott költségek figyelembe vételével – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.

(10) A (2)-(3), valamint (8) bekezdésben meghatározottaktól méltánylást érdemlő esetekben el lehet térni, különösen:

a)krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés,

b)nagyobb összegű, váratlan, vagy tervezhető, és önhibán kívüli kiadások

c)elemi károsultság,

d)baleset,

e)egyéb támogatási formákból való kiszorulás.

(11) Az alkalmanként jelentkező többletkiadások között a lakhatás feltételeinek biztosítására tekintettel csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező, illetve a családja nem részesül lakásfenntartási támogatásban, adósságcsökkentési támogatásban.

(12) Az alkalmanként jelentkező többletkiadások között gyógyszer kiváltására tekintettel csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha kérelmező nem részesül az e rendeletben meghatározott gyógyszertámogatásban.

Kamatmentes kölcsön

4. §

(1) Rendkívüli települési támogatás különösen indokolt esetben kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható.

(2) A kamatmentes szociális kölcsön összege maximum 100.000,-Ft lehet.

(3) A kamatmentes szociális kölcsön legfeljebb 12 hónapra adható.

(4) Szociális kölcsön kizárólag lakással vagy lakhatással kapcsolatos kiadások, tartozások rendezéséhez kérhető.

(5)  A kölcsön hosszantartó betegség esetén felmerülő kiadásokra, valamint temetési költségekre is biztosítható.

(6) Szociális kölcsön abban az esetben nyújtható, ha a kérelmező, illetve családja jövedelmi viszonyait figyelembe véve a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-kát.

(7) A kölcsönről és annak visszafizetéséről szóló megállapodást a megállapító határozat alapján az önkormányzat részéről a polgármester írja alá.

(8) A visszafizetés megkezdése legfeljebb 3 hónapig halasztható.

(9) Ha a kölcsön visszafizetésének ideje alatt a kérelmező családjának jövedelmi helyzetében munkanélküliség, betegség, vagy előre nem tervezhető többletkiadás miatt tartós romlás áll be, kérelemre a törlesztő-részlet csökkenthető a futamidő meghosszabbításával egyidejűleg, vagy a fennálló tartozás elengedhető.

(10)A visszafizetés ideje alatt kérelmező minden hónap 20-ig köteles bemutatni az aktuális törlesztő-részlet befizetéséről szóló igazolást a Szociális Irodán.

Családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás

5.§

(1) Családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás nyújtható annak a személynek, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg a 7. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárt.

(2) Segítő támogatásnak minősül különösen

     a) a földhasználati lehetőség

     b) állattenyésztés segítése (sertés, baromfi).

(3) Az adott gazdasági évre családonként csak egyféle gazdálkodást segítő támogatás nyújtható.

(4) Mezőgazdasági földhasználati lehetőség biztosítása esetén a vissza nem térítendő támogatás mértéke családonként maximum 25.000,- Ft, az önkormányzati tulajdonú föld éves bérleti díja egységesen 1,- Ft/m2, mely összeget a vissza nem térítendő támogatás tartalmaz.

(5) Állattartási támogatásban az részesülhet, aki az állattartáshoz szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik. A támogatás mértéke családonként maximum 70.000,- Ft vissza nem térítendő támogatás.

(6)A vissza nem térítendő támogatás összege tartalmazza az alapvető gépi munka (talajelőkészítés), költségét, a kihelyezett malac árát, a meghatározott súly eléréséhez szükséges takarmányt.

(7) A támogatásban részesülő köteles a kihelyezett állatot a jó gazda gondosságával ellátni és  hasznosítani. A kihelyezett malac a program befejezése után kedvezményezett tulajdonát képezi, azt tovább nevelheti, eladhatja, levághatja.

(8) Bárminemű termelési rendellenességet (betegség, elgyöngülés, elhullás stb.) kedvezményezett 24 órán belül köteles a Szociális Iroda részére jelezni, állatorvosi igazolással. Állategészségügyi probléma esetén köteles a jószág gyógykezeléséről gondoskodni és a felmerülő költségeket téríteni.

(9) A támogatásban részesülő köteles a számára biztosított földterületet rendeltetésszerűen használni, műveléséről gondoskodni.

(10) Amennyiben a támogatásban részesülő a (7)-(9) bekezdésben foglaltakat nem, vagy csak részben teljesíti, újabb családi szükséglet kielégítését szolgáló támogatásban nem részesülhet.

Köztemetés

6. §

(1) A köztemetési költség megtérítése elengedhető,

      a) ha az elhalt vagyontalan,

      b) ha az elhalt gyermeke intézeti nevelésben volt, vagy a szülők különélése miatt nem tartották a

          kapcsolatot, az elhalt a gyermek neveléséről, gondozásáról soha nem gondoskodott,

      c) ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 3. § (2)

          bekezdésében meghatározott összeghatárt.

Gyógyszertámogatás

7. §

(1) Gyógyszertámogatás adható a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében.

(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a kérelmező, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

     a) családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és krónikus, hosszantartó betegségére tekintettel háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  15%-át,

     b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és krónikus, hosszantartó betegségére tekintettel háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át.

(2) Méltányosságból abban az esetben is megállapítható a gyógyszertámogatás, ha

a) családok esetében az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és krónikus, hosszantartó betegségére tekintettel háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át,

b) egyedül élő esetén az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és krónikus, hosszantartó betegségére tekintettel háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20-%-át.

 (3) Méltánylást érdemlő körülmény különösen, ha a kérelmező idős, vagy egyszemélyes háztartásban lakik, vagy kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik.

(4) Nem állapítható meg gyógyszertámogatás annak a kérelmezőnek, aki közgyógyellátásban részesül vagy arra jogosult, de nem kérte annak megállapítását.

(5) Gyógyszertámogatás évente legfeljebb négy alkalommal adható, a támogatás eseti összege maximum 10.000,-Ft lehet.

Lakásfenntartási támogatás

8. §

(1) Az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújthat.

(2) Lakásfenntartási támogatás adható annak a kérelmezőnek, aki egynél több lakás tulajdoni vagy bérleti, haszonélvezeti jogával nem rendelkezik, lakás hasznosításából jövedelme nem származik, vagyona nincs. Vagyon alatt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései az irányadók.

(3) Lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Indokolt esetben a támogatás a jogosult részére készpénzben is kiutalható.

(4) Lakásfenntartási támogatás akkor adható, ha a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg több személy esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, egyedül élő esetén a két és félszeresét.

(5) A támogatás minden komfortfokozatú lakásra megállapítható.

(6) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(7) A támogatást 12 hónapra kell megállapítani oly módon, hogy a 15-ig beérkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadása hónapjának első napjától, a 15-e után érkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadását követő hónap 1. napjától kell megállapítani.

(8) A megállapított támogatást elsődlegesen közüzemi szolgáltatók részére kell átutalni. Az átutalást követően a támogatottak adatait és az átutalt összeget az érintett szolgáltatókkal közölni kell

(10) A kérelmet évközben folyamatosan lehet benyújtani.

(11) A támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani.

(12) A lakásfenntartási támogatás havonta egységesen 2.500,-Ft.

(13) Nem állapítható meg lakásfenntartási támogatás, ha a kérelmező lakbértámogatásban részesül. Meg kell szüntetni a támogatást, ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult másik lakásba költözik. Újabb kérelem benyújtására 3 hónap eltelte után kerülhet sor.

Adósságcsökkentési támogatás

9. §

(1) Az önkormányzat elmaradt közüzemi díjtartozás kifizetéséhez adósságcsökkentési támogatást nyújthat.

(2) Adósságcsökkentési támogatásban részesülhet az a család vagy egyedül élő személy,

a) akinek közüzemi díjtartozása nem éri el az 50.000,-Ft-ot,

b)  közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

c)  akinek a háztartásában az 1 főre eső havi jövedelem nem haladja meg

-több személy együttélése esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona,

-egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és vagyona nincs.

(3) Méltányosságból a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatártól el lehet térni különösen:

a)krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés,

b)nagyobb összegű, váratlan, vagy tervezhető, és önhibán kívüli kiadások

c)elemi károsultság,

d)baleset,

e)egyéb támogatási formákból való kiszorulás esetén.

(4) Az adósságkezelési támogatás körébe vonható tartozások:

-lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (gáz, víz, csatorna, áram, távhő, szemétszállítás),

-lakbérhátralék,

-közösköltség-hátralék.

 (5)  Adósságcsökkentési támogatás évente legfeljebb négy alkalommal igényelhető, a támogatás eseti összege maximum 10.000,-Ft lehet.

(6) A adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet a Szentesi Családsegítő Központban kell igényelni, amit az adósságkezelési tanácsadó továbbít az elbíráláshoz szükséges igazolásokkal együtt a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Irodájához.

(7) A támogatás megállapítására az adósságkezelési tanácsadó tesz javaslatot. Ha kérelmezőnek többféle adóssága van, az adósságkezelési tanácsadó megvizsgálja, hogy mely tartozás veszélyezteti leginkább az adós lakhatási feltételeit, és ennek figyelembe vételével teszi meg javaslatát.

(8) Ha kérelmezőnek többféle közüzemi díj hátraléka keletkezik, az adósságkezelési tanácsadóval szükség esetén köteles együttműködni. Az együttműködés keretében az adósságkezelési tanácsadó segítséget nyújt a tartozás megszüntetése érdekében

a)esetleges karitatív szervezetek felkutatásában, akik a tartozás rendezéséhez segítséget tudnak nyújtani,

b)ha kérelmező jogosultsága fennáll, védett fogyasztóvá nyilvánításában,

c)részletfizetési megállapodások megkötésében,

d)a lehetséges fizetési haladékok elérésében.

(9) A megállapított támogatást közüzemi szolgáltatók részére kell átutalni. Az átutalást követően a támogatottak adatait és az átutalt összeget az érintett szolgáltatókkal közölni kell.

(10) Adósságcsökkentési támogatás évente legfeljebb négy alkalommal adható, a támogatás eseti összege maximum 10.000,-Ft lehet.

III. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Tanyagondnoki szolgáltatás

10. §

(1) Az alapszolgáltatási feladatok keretén belül a tanyagondnoki szolgálat, együttműködve a szolgáltatásokat végző intézményekkel, segítséget nyújt a rászorulóknak, hogy képesek legyenek otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, vagy egészségi állapotukból, mentális állapotukból, vagy egyéb okokból származó problémáik megoldásában.

(2) A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó alapszolgáltatási feladatok:

a)közösségi és szociális információs szolgáltatás,

b)családsegítésben való közreműködés,

c)intézmények és az ellátott közötti kapcsolattartás elősegítése,

d)házi segítségnyújtásban való közreműködés,

e)jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban közreműködés,

f)étkeztetésben való közreműködés,

g)egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása.

(3) A szociális információs szolgáltatás keretén belül a tanyagondnok feladata az intézmények szolgáltatásainak a lakosok felé való közvetítése, tájékoztatás a szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, családtámogatási, munkaügyi és egyéb ellátások tekintetében, szükség szerint együttműködve a Családsegítő Szolgálattal.

(4) A tanyagondnok jelzéssel él a családsegítő szolgálat felé, ha olyan problémát észlel, ahol családgondozó segítségére van szükség, biztosítja a családgondozó eljuttatását az ellátotthoz, valamint segíti a házi segítségnyújtásban dolgozó házi gondozó nem szakmai jellegű tevékenységét (pl. bevásárlás, gyógyszerkiváltás stb.). A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban az ellátott személy segélyhívása esetén a tanyagondnok segíti az ügyeletes gondozó helyszínen történő haladéktalan megjelenését, amennyiben az időjárási, illetve egyéb problémák miatt akadályoztatva van.

(5) A tanyagondnoki szolgálat biztosítja az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást oly módon, hogy elszállítja az ellátottakat a háziorvosi, házi gyermekorvosi, szakellátási rendelésekre, a probléma súlyosságától függően értesíti a mentőszolgálatot, továbbá ha igény van rá, biztosítja a különböző egészségügyi szűréseken való megjelenést.

(6) Kiegészítő és közvetett szolgáltatás jellegű feladatok abban az esetben illetik meg ingyenesen a tanyasi lakosságot, ha az élethelyzetéből adódó probléma önerőből nem oldható meg.

     A tanyagondnok az Szt-ben meghatározott egyéni és közösségi szintű szükségletek teljeskörű teljesítésének segítése érdekében az alábbi szolgáltatási feladatokat köteles biztosítani:

     a.) személyszállítási feladatok,

     b.) ügyintézési feladatok,

     c.) termény- és áruszállítási és egyéb szolgáltatás jellegű feladatok.

(7) A szolgálat a személyszállítási feladatok között ellátja:

a)az óvodások, iskolások oktatási, nevelési intézménybe, szakköri foglalkozásra, sporttevékenységekre, különórákra, nyelvórákra, korrepetálásokra, intézményi rendezvényekre történő alkalmankénti oda-vissza szállítását, ha az intézmény munkarendje, vagy a tevékenységek időpontja nem alkalmazkodik a tömegközlekedés rendjéhez.

b)betegek háziorvosi rendelőbe, egészségügyi intézménybe történő szállítását

c)kapcsolattartásra kötelezett munkanélküliek munkaügyi központba történő szállítását

d)az igénylők családi eseményekre történő szállítását

e)kórházba, idősek otthonába stb. látogatás céljára történő szállítást

f)temetésre, temetőbe történő szállítást

g)havonta egy alkalommal bevásárló utak szervezésével nagybevásárlás céljára történő szállítást,

h)önkormányzat, illetve a település által szervezett rendezvényekre történő szállítást.

(8) A tanyagondnokok az ellátottaknak a különböző hivatali vagy postai ügyintézésben is segítséget nyújtanak, elkísérik a szükséges helyekre, vagy ha az ellátottak igénylik, személyesen intézkednek.

(9) A tanyagondnok az egyéb szolgáltatás jellegű feladatok között ellátja a háztartási gépek javíttatását, gázpalack cseréjét, bútorok szállítását, táp- és terménybeszerzést, adományok eljuttatását stb,  valamint, ha szükséges, besegít az apróbb ház körüli munkákba (pl. tűzifaaprítás stb.)

(10) A tanyagondnoki szolgálat működési engedély szerinti ellátási területe Szentes Város közigazgatási területe.

     Az ellátási terület engedélyezett körzetei és azok működési területei:

a.) I. Cserebökényi körzet: Veresháza, Veresegyház, Terehalom, Belsőecser, Cserebökény, Újosztás, Józsefszállás, Külsőecser, Mucsihát, Kajánújfalu

     b.)  II. Lapistói körzet: Lapistó-Fertő, Dónát, Lapistó, Derekegyházi oldal

c.) III. Magyartési körzet: Zalota, Magyartés, Mentettrét, Felsőrét, Szentes-Nagytőke, Vekerzug, Kistőke, Hékéd,

d) IV. Nagynyomási körzet: Nagynyomás, Szent László, Vekerhát, Berekhát.

(11) A tanyagondnoki körzetek zavartalan feladatellátását a körzetekhez rendelt tanyagondnokok biztosítják. A tanyagondnok a más tanyagondnoki körzetben csak helyettesítés céljából, rendkívüli és katasztrófahelyzetben, vagy külön vezetői utasításra láthat el feladatot.

(12) A tanyagondnoki ellátás biztosításához a körzetek számával egyező számú gépkocsi, továbbá 1 db utánfutó áll rendelkezésre. A gépkocsik a szolgálat nyitvatartási ideje alatt kizárólag tanyagondnoki feladatok ellátására használhatók. A járművek eltérő paraméterekkel rendelkeznek (terepjárók, személyszállító mikrobusz) annak érdekében, hogy minden felmerülő szükségletre megfelelő módon tudjon reagálni a szolgáltató. E cél megvalósítása érdekében a tanyagondnoki szolgálat vezetője a tanyagondnokok jelzései alapján köteles a járműveket és az utánfutót napi szinten úgy beosztani a körzetek között, hogy az a legjobb hatékonysággal tudja szolgálni az aktuálisan jelentkező ellátotti igényeket.

(13) A tanyagondnoki szolgáltatás tevékenységét a jogszabályban meghatározott tevékenységnaplóban kell nyilvántartani, melyben az ügyfél által történő aláírás mellőzendő.

Étkeztetés

11. §

(1) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni:

a)életkora miatt rászoruló az a személy, aki 65. életévét betöltötte,

b)egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni,

c)fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fogyatékossági támogatásban részesül,

d)pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes,

e)hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekintetni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

(2) A népkonyha alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással napi egyszeri egy tál meleg ételt biztosít azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem vesznek igénybe.

(3) A népkonyha igénybevétele térítésmentes.

(4) Étkezés nyújtható – a lehetőségeken belül – azon kérelmezőknek is, akik nem szociálisan rászorultak, de a rendeletben meghatározott térítési díj fizetését vállalják.

(5) Az intézményvezető azonnali hatállyal megtagadhatja, ismételt esetben a szociális étkeztetést megszünteti, ha az ellátott

            – az étkezési hely házirendjét megsérti, agresszív magatartást tanúsít,

            – a közegészségügyi-járványügyi szabályokat nem tartja be.

Házi segítségnyújtás

12. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak.

(2) A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell a rászorulók személyi és környezeti tisztaságáról, napi egyszeri étkeztetésükről, érdekeik védelméről és lelki gondozásukról.

(3) Nem részesíthető házi segítségnyújtásban, aki fertőző beteg,  illetve aki önmagára és környezetére veszélyt jelentő állapotban van.

Családsegítés

13. §

(1)  A családsegítő szolgálat a megelőző tevékenységek körében az alábbi feladatokat látja el:

a)figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagy számban előforduló, az egyén és a család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság, vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé;

b)veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

14. §

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szabad kapacitás esetén a szociálisan nem rászorult személy részére is nyújtható, a rendeletben meghatározott térítési díj ellenében.

Nappali ellátás

15. §

(1) Nappali ellátás az idősek, az értelmi fogyatékosok, pszichiátriai betegek, valamint hajléktalanok részére biztosít lehetőséget napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

(2) A hajléktalan személyek nappali ellátása térítési díj fizetése nélkül a napközbeni tartózkodásra, pihenésre, információ szolgáltatásra, hivatalos ügyek intézésére, tisztálkodási és mosási lehetőségek biztosítására, valamint étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgál.

(3) Nem vehető fel a nappali ellátásba az a személy, aki

a)mozgásában oly mértékben korlátozott, hogy önállóan vagy segítséggel nem képes igénybe venni a szolgáltatást,

b)fertőző beteg vagy kórokozó hordozó,

c)közösségi életvitelre, a közösségi normák betartására képtelen,

d)veszélyeztető magatartást tanúsít,

e)orvosi ellátást és állandó ápolást igényel.

Ápolást, gondozást nyújtó ellátás

Idősek otthona

16. §

(1) Tartós bentlakásos intézménybe az a személy vehető fel, aki megfelel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 68. §-ában  előírt feltételeknek.

 (2)  Az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről, kivéve, ha az ellátást igénylő helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja.

(3) Több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelem esetén az igény kielégítésének sorrendjéről az intézményvezető dönt.

(4) Az intézmény vezetője az ellátás igénybevételének megkezdésekor megállapodást köt az ellátást igénylővel, illetve törvény képviselőjével és a felvételről értesíti a lakó-, illetve tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterét.

(5) Az intézményvezető köteles minden hónap 10-ig tájékoztatást adni az előző havi gondozotti forgalomról, a férőhely kihasználtságról, a felvételt nyert személyek összetételéről és a várakozókra vonatkozó fontosabb adatokról.

(6) Az intézményvezető az elhelyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról szóló értesítés egy példányának megküldésével a fenntartót tájékoztatja.

Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás

Hajléktalanok átmeneti szállása, éjjeli menedékhely

17. §

(1) A hajléktalanok átmeneti szállása a hajléktalan személyek időleges tartózkodására szolgál térítési díj fizetése mellett.

(2) A hajléktalanok átmeneti szállásán elhelyezettek részére biztosítani kell a fűtést, világítást, hideg-melegvíz szolgáltatást, éjszakai pihenésre,  személyes tisztálkodásra, ételmelegítésre szolgáló helyiségeket, takarót, tisztálkodáshoz szükséges textíliát,  mosási lehetőséget, zárható szekrényt és elsősegély felszerelést.

(3) A hajléktalanok éjjeli menedékhelye térítési díj fizetése nélkül a hajléktalan személyek éjszakai pihenésére vagy időleges tartózkodására szolgál.

IV. fejezet

Térítési díj

18. §

(1) A térítési díjat az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott személy köteles megfizetni.

(2)  Az ellátásokért fizetendő intézményi térítési díjakat a Képviselő-testület a rendelet 1. számú mellékletében állapítja meg.

(3) Az intézményi térítési díj összegéről a lakosságot tájékoztatni kell.

(4) Az ellátott által fizetett személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, amelyről írásban értesíti az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően. A személyi térítési díjakat a jövedelemvizsgálat után a jövedelemkategóriáknak megfelelően kell megállapítani. Különös méltánylást érdemlő esetekben egyedi elbírálás alapján a polgármester a mellékletben meghatározott díjaktól eltérhet. Méltánylást érdemlő eset:

            a.) a hosszantartó, krónikus betegségből származó jövedelem kiesés, vagy

            b.) egyszemélyes háztartásban élő idős, beteg kérelmező.

     Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében azt a kérelmezőt, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.

(5) A térítési díj megállapítása, illetve mértéke ellen az  érdekeltek a Szociális Bizottsághoz fellebbezést nyújthatnak be.

(6) A hajléktalanok átmeneti szállásán az intézményi ellátás megszűnésekor az ellátásban részesülő a befizetett térítési díj 30%-a erejéig szociális előtakarékossági támogatásra jogosult abban az esetben, ha az intézményben tartózkodása során együttműködést tanúsított az intézmény dolgozóival, a házirendet maximálisan betartotta és az előtakarékosság összegét önálló lakhatás kialakítására fordítja.

(7) A szociális előtakarékosság támogatásának, igénylésének, kifizetésének feltételeit szabályzatban kell rögzíteni.

Idősotthoni ellátás térítési díja

19. §

(1) Az idősotthoni ellátás igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni, amelyet a kötelezett jövedelmi helyzete, valamint az intézményi térítési díj figyelembe vételétével kell megállapítani.

(2) Az idősotthoni ellátás intézményi térítési díját a Képviselő-testület a rendelet 2. számú melléklete szerint határozza meg.

(3) A megállapított intézményi térítési díjról a lakosságot tájékoztatni kell.

(4) A személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, illetve vizsgálja felül.

(5) Ha az intézményvezető által megállapított személyi térítési díj összegét az ellátást igénybe vevő vitatja, az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről.

(6) A személyi térítési díjat a kötelezett havonta, utólag, a tárgyhónapot követő 10. napjáig köteles az intézményhez  befizetni. Késedelmes befizetés esetén az intézmény késedelmi kamatot számol fel.

(7) Az intézmény vezetője köteles felszólítani az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott térítési díj fizetésére kötelezettet, ha a térítési díj befizetését két egymást követő hónapban elmulasztotta.

V. fejezet

Szociálpolitikai Kerekasztal

20. §

(1) Szentes Város Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre és gondoskodik működésének feltételeiről.

(2) A Kerekasztal feladata a szolgáltatásszervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése, a szociális ellátórendszer működésének véleményezése, továbbfejlesztésére javaslatok kidolgozása, a helyi igények felmérése és az önkormányzat felé közvetítése.

(3) A Kerekasztal tagjai:

a)Szentes Város Polgármestere/Alpolgármestere,

b)szociális,  és gyermekjóléti intézmények vezetői,

c)Szociális Bizottság képviselője,

d)Szociális Iroda képviselője,

e)Nagycsaládosok Egyesületének képviselője,

f)Szentesi Romák Nemzetiségi Önkormányzatának képviselője,

g)Szentesi Ifjúsági Diákönkormányzat képviselője

h)Vöröskereszt Szentesi Szervezetének képviselője

i)Máltai Szeretetszolgálat Szentesi Szervezetének képviselője

j)Egyházközségek képviselői

(4)A Kerekasztal első ülését a polgármester hívja össze. A Kerekasztal első ülésén egyszerű szótöbbséggel saját tagjai közül választja meg elnökét.

(5) A Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. Ezen túlmenően a Kerekasztal maga határozza meg működésének és ülésezésének rendjét, a különböző civil és karitatív szervezetek közül az állandó meghívottak névsorát.

(6) A Kerekasztal elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni a Szociális Bizottság nyílt üléseire.

V. fejezet

Eljárási szabályok

21. §

(1) A pénzbeli, természetbeni támogatások iránti kérelmet a Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal  Szociális Irodáján lehet előterjeszteni a támogatások fajtájától függő igénylőlapon. Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet a Szentesi Családsegítő Központnál lehet benyújtani.

(2)  Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat Szentes Városi Gondozási Központja, a Szentesi Családsegítő Központ, Szentes Város Hajléktalan Segítő Központja, valamint a Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon keretében biztosítja.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások, szolgáltatások igénybevételére vonatkozó kérelmeket az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásban, az ellátást, szolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjénél  nyújthatja be.

(4) A támogatás iránti eljárást, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat  az is kezdeményezheti, aki tudomást szerez a rászoruló személyről.

(5) A támogatások folyósítása iránti eljárás hivatalból is megindítható. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények vezetői hivatalból is kezdeményezhetik  az ellátást, a gondozásba vételhez azonban szükséges az érintett hozzájárulása.

(6) A soron kívüli elhelyezés szabályaira a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben foglaltak az irányadók.

(7) Külön eljárás keretében ellátás nyújtható, ha az igénylő önmaga ellátására képtelen, nincs olyan hozzátartozó, aki el tudná látni és más támogatási formában sem biztosítható az ellátása.

(8) Az intézményi jogviszony megszüntetésére az Szt. 100-104. §-aiban foglaltak az irányadók.

22. §

(1) A kérelemre indult eljáráshoz minden kérelem esetében külön szükséges igazolni az erre rendszeresített igénylőlapon a  személyazonosító adatokat, a családi viszonyokat, az eltartottak számát, a tartásra kötelezettek adatait,  a jövedelmi és vagyoni helyzetet. Az igazolható jövedelemmel nem rendelkezőknek büntetőjogi felelősségük tudatában kell nyilatkozniuk jövedelmükről.

(2) A támogatási kérelemhez szükséges jövedelemszámításnál a szociális törvényben meghatározottak szerint kell eljárni.

(3) A különböző támogatási formákra való jogosultság megállapítása érdekében az előzőeken túl a kérelmezőnek csatolnia kell orvosi igazolást, vényt, közüzemi számlákat, igazolást arról, hogy más hatóságtól a kérelemben megjelölt célra támogatást nem kap,  eredeti temetési számlát, iskolalátogatási igazolást, vagy a kérelemben megjelölt indokhoz kapcsolódó iratot,  valamint ki kell tölteni a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben meghatározott vagyonnyilatkozatot.

(4)  Ha a benyújtott vagyonnyilatkozatban az ingatlanra, a járműre, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi érték vitatható, az önkormányzat

a)ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ingatlan fekvése szerint illetékes megyei adóigazgatóságánál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik,

b)a jármű, munkaeszköz értékét a forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembe vételével– szakember bevonásával – állapítja meg.

23. §

(1) A rendeletben szabályozott pénzbeli, természetbeni támogatási kérelmek elbírálásáról átruházatott hatáskörben a Polgármester, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátást biztosító intézmény vezetője dönt.

(2) Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Szt. 92/B. § /1/ bekezdés b.)-c.)-d.) pontban foglalt feladatait a Szociális Bizottságra ruházza át. E hatáskörök gyakorlásához a Képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskörök bármelyikét visszavonhatja.

(3) A Polgármester átruházott hatáskörben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezések elbírálása Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete hatáskörébe tartozik, azokat előzetesen a Szociális Bizottságnak véleményeznie kell.

(4)  Az intézményvezető döntése ellen Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szociális Bizottságához lehet fellebbezéssel élni.

24. §

(1) Az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a kérelmező lakásán környezettanulmányt lehet készíteni. Nem szükséges környezettanulmány, ha más egyéb eljárás során  keletkezett iratokból az igénylő körülményei ismertek. A környezettanulmányok elkészítésében a Szentesi Családsegítő Központ szükség esetén közreműködik.

(2) A körülmények tisztázása során az igénylő a Szociális Irodával köteles együttműködni. Amennyiben együttműködési  kötelezettségének nem tesz eleget, a szükséges igazolásokat nem csatolja, vagy nem teszi lehetővé környezettanulmány elkészítését, kérelmét el kell utasítani, a folyósított támogatást meg kell szüntetni.

(3) A rendeletben meghatározott pénzbeli, természetbeni  ellátásra beadott  kérelmet el lehet utasítani, valamint a megállapított  ellátás folyósítását meg lehet szüntetni, ha a jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága a környezettanulmány során megkérdőjelezhető, ha a kimutatott alacsony jövedelem és a család életvitele, körülményei nem állnak összhangban.

(4) A megállapított támogatások folyósítására – ha e rendelet másképp nem rendelkezik -, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben meghatározottak az irányadók.

(5) A rendeletben nem szabályozott eljárási rendelkezésekben, az ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jogok és kötelezettségek megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

25. §

(1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 28/2013. (XII.06.), és az azt módosító 6/2014. (IV.01.), valamint 27/2014. (XII.29.) önkormányzati rendelete.

       Dr. Sztantics Csaba s.k.                                                              Szirbik Imre s.k.

                  jegyző                                                                                      polgármester

Záradék:

Megalkotta Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2015. január 30. napján megtartott ülésén.

Kihirdetve: 2015. február 03. napján.                                       

                                                                                                                   Dr. Sztantics Csaba 

                                                                                                                              jegyző

1. sz. melléklet    

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díja

1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (mentes az adó alól)

2. Nappali ellátások (mentes az adó alól)

3. Nappali ellátásokhoz kapcsolódó étkeztetés (a térítési díj az áfát tartalmazza)

4. Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (mentes az adó alól)

4. Szociális étkeztetés (a térítési díj az áfát tartalmazza)

2. sz. melléklet

A Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthonban nyújtott ellátások intézményi térítési díja

1. Tartós bentlakásos ellátás intézményi térítési díja (mentes az adó alól)

2.  Tartós bentlakásos ellátás ellátotti nyersanyagnormája (a norma az áfát nem tartalmazza)