Biatorbágy Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján eljárva a következőket rendeli el:

1.§ Az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 7/2009. (10.30.) Ör. számú rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (3) bekezdés a) és b) pontja az alábbiak szerint módosul:

a) Pénzbeli ellátások:

  aa) települési támogatás

     - lakhatási támogatás,

     - gyógyszertámogatás,

     - ápolási támogatás,

  ab) rendkívüli települési támogatás

     - eseti támogatás,

     - temetési támogatás,

  ac) kamatmentes szociális kölcsön,

b) Természetben nyújtott ellátások:

  ba) köztemetés,

  bb) tüzelő támogatás,

  bc) települési támogatás

     - hátralékkezelési támogatás.

2.§ A Rendelet 3. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(1) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja.

3.§ A Rendelet 3. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(2) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. §-ában biztosított jogkörével élve az (1) bekezdésben meghatározott hatásköreinek gyakorlását a Polgármesterre ruházza át.

4.§ A Rendelet 4. § (14) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

(14) A kamatmentes szociális kölcsön nem állapítható meg abban az esetben, amennyiben a kérelmezőnek, illetve a kérelmezővel egy háztartásban élők valamelyikének az Önkormányzattal szemben tartozása áll fenn (pl. kamatmentes szociális kölcsönből, lakásépítés vagy vásárlás céljából folyósított kamatmentes kölcsönből).

5.§ A Rendelet 6. §. 7. §, 8. §, és 10/A-10/B. §-ai hatályukat vesztik.

6.§ A Rendelet egy új, „Települési támogatás” fejezettel és az alábbi 10/C. §-sal egészül ki:

10/C.§ (1) A Képviselő-testület pénzbeli lakhatási támogatás formájában települési támogatást állapít meg a szociálisan rászorult személyeknek az általuk lakott lakás rendszeres fenntartási költségeinek viseléséhez.

(2) Lakhatási támogatásra az a személy jogosult,

a) amely kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élők egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,

b) amely kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élők vagyonnal nem rendelkeznek,

c) amely kérelmező az érintett magántulajdonú lakás tulajdonosa, haszonélvezője vagy bérleti szerződéssel rendelkező bérlője,

(3) A támogatással érintett lakás nagysága 3 személyig 2 lakószobás, illetve 1+2 félszobás lakás lehet, amelynek alapterülete nem nagyobb 90 m2-nél (3 személy felett személyenként további 20 m2 vehető figyelembe, azonban 70 év feletti egyedül élő személy esetében a lakás nagyságát figyelembe venni nem lehet).

(4) A lakás rendszeres fenntartási költségeként figyelembe vehető kiadások

a) lakástulajdon esetén közös költség,

b) vezetékes gáz-, áram-, víz- és csatornahasználati díj, szemétszállítási díj,

c) albérleti díj költsége.

(5) Az igazolt lakásfenntartási költséget a kérelmező nevére szóló közüzemi számlákkal kell igazolni, a kérelem benyújtását megelőző, legalább 3 hónapra vonatkozóan.

(6) Jogosultság esetén a lakhatási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, egy évi időtartamra kerül megállapításra és folyósításra.

(7) A lakhatási támogatás összege: 5.000,- Ft/hó. Egyszemélyes háztartás esetén, ahol a jövedelem nem haladja meg a legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át, a lakhatási támogatás összege: 7.000,- Ft/hó.

(8) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekintetni az albérletet, valamint a jogerős bírói határozattal megosztott lakást.

(9) Lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek 2015. március 1-jét megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

7.§ A Rendelet az alábbi 10/D. §-sal egészül ki:

10/D. § (1) A Képviselő-testület pénzbeli gyógyszertámogatás formájában települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult azon személyek részére, akik az Szt. 50. § (1) és (2) bekezdés szerinti közgyógyellátásra nem jogosultak, de egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak.

(2) Gyógyszertámogatásra az a személy jogosult, akinek az egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át, illetve amely kérelmező családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a gyógyszertár által beárazott, a diagnosztizált krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó háziorvosi igazolást.

(4) E rendelet értelmében rendszeres gyógyszerszedésnek minősül a krónikus betegség kapcsán legalább hat hónapot meghaladó gyógyszerszedés.

(5) A gyógyszertámogatás mértéke a gyógyszertár által beárazott gyógyszerköltség, de legfeljebb havi 6.000,- Ft.

(6) A gyógyszertámogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, egy évi időtartamra kerül megállapításra és folyósításra azzal, hogy amennyiben a jogosult ezen időtartam alatt jogosultságot szerez az Szt. szerinti közgyógyellátásra, a részére megállapított gyógyszertámogatást attól a naptól meg kell szüntetni.

(7) Az ellátásban részesülő, amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről az Önkormányzatot értesíteni.

(8) Gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak a személynek, aki nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül.

(8) Gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak, akinek 2015. március 1-jét megelőzően az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti méltányos közgyógyellátás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

8.§ A Rendelet az alábbi 10/E. §-sal egészül ki:

10/E. § (1) A Képviselő-testület pénzbeli ápolási támogatás formájában települési támogatást nyújt a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának otthoni ápolását, gondozását végző, szociálisan rászorult személy részére.

(2) Ápolási támogatás állapítható meg annak a Biatorbágy közigazgatási területén lakcímmel rendelkező hozzátartozónak, aki

a) 18. életévét betöltött tartós beteg Biatorbágy közigazgatási területén lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is Biatorbágy közigazgatási területén élő hozzátartozójának ápolását végzi, és

b) rendszeres pénzellátásban nem részesül, vagy kereső tevékenységet folytat, de munkaideje a napi 4 órát nem haladja meg, és

c) az ápoló családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében annak 250 %-át.

(3) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, vagy

b) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója.

(4) Az ápolási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy a 18. életévét betöltött, tartósan beteg három hónapot meghaladó gondozásra, ápolásra szorul.

(5) Az ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-a.

(6) Az önkormányzat az ápolási támogatásra való jogosultságot, illetve az ápolási kötelezettség teljesítését a jogosultság időtartama alatt bármikor ellenőrizheti. Az ápolási tevékenység ellenőrzése érdekében környezettanulmányt készít.

(7) Az ápolást végző személy, ápolási kötelezettségének abban az esetben nem tesz eleget, ha az ápolt személy

a) közvetlen lakókörnyezete elhanyagolt, nem tiszta,

b) nincs megfelelő hőmérséklet biztosítva,

c) nincs megfelelően élelmiszerrel ellátva,

d) állapotában beállt változásról kezelőorvosát, az ápolást végző személy nem tájékoztatja,

e) a szükséges ápolási feltételeket, az ápolást végző személy nem biztosítja, gyógyszereiről és a szükséges ápolási eszközökről nem gondoskodik,

f) felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el, illetve akadályoztatása esetén arról nem gondoskodik.

(8) A (6) bekezdésben szabályozott ellenőrzést követően az önkormányzat az ápolási támogatásra való jogosultság megszüntetéséről határozatban dönt, ha

a) az ellenőrzés során azt tapasztalja, hogy az ápolást végző a (7) bekezdés a)-f) pont valamelyikének nem tesz eleget,

b) az ápolást végző személy az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé, és ezáltal az ápolási kötelezettség ellenőrzése nem lehetséges.

(9) Az ápolási támogatásra való jogosultság a kérelem beérkezésének napjától egy évi időtartamra kerül megállapításra.

(10) Az Szt. 2015. március 01. napján hatályba lépő rendelkezései alapján megszüntetésre került ápolási díj esetében, amennyiben a kérelmező a megszüntetést követő 30 napon belül ápolási támogatásra való jogosultság iránti kérelmet nyújt be, abban az esetben az ápolási támogatás kezdő napja 2015. március 01.

9.§ A Rendelet egy új „Rendkívüli települési támogatás” fejezettel és az alábbi 10/F. §-sal egészül ki:

10/F.§ (1) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) A Képviselő-testület pénzbeli eseti támogatás formájában rendkívüli települési támogatást nyújt hivatalból, vagy kérelemre a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére, ha

a) a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 190%-át,

b) egyedül élő esetén, illetve gyermekeit egyedül nevelő szülő esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át.

(3) Eseti támogatás igényelhető

a) átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére,

b) közüzemi díjak (pl. szemétszállítási díj, tüzelőanyag vásárlás) támogatásához,

c) eseti gyógyszerkiadás mérséklésére, valamint gyógyászati segédeszközök vásárlására,

d) gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel.

(4) Az eseti támogatás alkalmanként, vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel nyújtható.

(5) Az eseti támogatás egy családon belül csak egy személynek állapítható meg.

(6) Eseti támogatásban egy naptári éven belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszereséig részesíthető.

(5) Az eseti támogatás kifizetése banki átutalással vagy postai utalással történik, azonban rendkívül indokolt esetben a támogatás kifizetése a Hivatal pénztárából – a pénztári nyitvatartási rend figyelembevételével – is teljesíthető.

10.§ A Rendelet az alábbi 10/G. §-sal egészül ki:

10/G.§ (1) A Képviselő-testület temetési támogatás formájában rendkívüli települési támogatást állapít meg annak a személynek, aki

a) az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési támogatás feltétele, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában Biatorbágy közigazgatási területén lakcímmel rendelkezzen.

(3) A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 45 napon belül lehet előterjeszteni. A kérelemhez csatolni szükséges:

a) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított, a temetés költségeit igazoló számlát eredetben, vagy

b) amennyiben – szociális helyzetéből kifolyólag – ezt előre nem tudja becsatolni, a Temetkezési Szolgáltatónál leadott megrendelőt eredetben, azzal a nyilatkozattal, hogy utólag a számlát bemutatja,

c) az eltemettető, illetve családjának jövedelemigazolását.

(4) Amennyiben az eltemettető, illetve családja szociális helyzete nem teszi lehetővé a temetési számla kifizetését, a támogatási kérelemhez a Temetkezési Szolgáltató által felvett megrendelőlap is helyettesíti a számlát azzal, hogy a temetési számlát utólag mutatja be a Polgármesteri Hivatal ügyintézője felé, melynek határidejét az önkormányzati segélyre való jogosultságot megállapító határozatban szerepeltetni szükséges.

(5) Az elhunyt temetőben, temetkezési emlékhelyen történő eltemettetése esetén a temetési támogatás minimális összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-a. Amennyiben a temetkezési szolgáltatás nem foglalja magában a temetőben, temetkezési emlékhelyen a sírba helyezést, illetve urnaelhelyezést, a temetési támogatás minimális összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A temetési támogatás azonban nem lehet kevesebb – a ténylegesen igénybe vett temetkezési szolgáltatások tekintetében – a helyben szokásos, legolcsóbb temetkezési szolgáltatás költségeinek 10%-ánál.

(6) A helyben szokásos temetés költsége a Temetkezési Szolgáltatók által minden tárgyév januárjában közölt adatai alapján állapítható meg.

(7) A megállapított temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az erről szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell küldeni.

11.§ A Rendelet 13. §, 15. §, 16. § és 17. §-a hatályát veszti.

12.§ A Rendelet egy új „Hátralékkezelési támogatás” fejezettel és az alábbi 17/B. §-sal egészül ki:

17/B. § (1) A Képviselő-testület hátralékkezelési támogatás formájában települési támogatást nyújt azon szociálisan rászorult személyek részére, akik lakhatással kapcsolatos kiadásaikhoz kapcsolódó hátralékot halmoztak fel.

(2) Hátralékkezelési támogatásban részesíthető az a család vagy személy (a továbbiakban: hátralékos), aki a hátralékkal terhelt ingatlanban bejelentett lakcímmel rendelkezik, ott életvitelszerűen lakik, és

a) akinek

- a hátraléka meghaladja az ötvenezer forintot, valamint a (3) bekezdésben meghatározott hátralékok valamelyikénél fennálló tartozása legalább három havi, vagy

- a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 210%-át, egyedül élő esetén annak 240%-át,

c) vállalja a hátralék és az önkormányzat által megállapított hátralékkezelési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá a hátralékkezelési tanácsadáson való részvételt,

c) akinek a lakás nagysága 3 személyig 2 lakószobás, illetve 1+2 félszobás lakás, amelynek alapterülete nem nagyobb 90 m2-nél (3 személy felett személyenként további 20 m2 vehető figyelembe, azonban 70 év feletti egyedül élő személy esetében a lakás nagyságát figyelembe venni nem lehet).

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során hátraléknak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó:

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, táv-hőszolgáltatás, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, több lakást tartalmazó lakóépületeknél, háztömböknél központi fűtési díjtartozás),

b) közösköltség-hátralék,

c) lakbérhátralék.

(4) A hátralékkezelési támogatás esetében a lakhatással kapcsolatos kiadásokhoz kapcsolódó hátralék összegének felső határa nem haladhatja meg a kétszázezer forintot.

(5) Amennyiben a többféle hátralék együttes összege a (4) bekezdésben meghatározott összeghatárt meghaladja, a kérelmező csak ahhoz a hátraléktípushoz kaphat hátralékkezelési támogatást, amely leginkább veszélyezteti a lakhatási feltételeket.

(6) A hátralékkezelési támogatás címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

(7) A hátralékos által fizetendő önrész, a kezelhető hátralék maximum összegének a legalább 25%-a, amely – a hátralékos vállalásától függően – teljesíthető egy összegben, vagy havi részletekben a hátralékkezelési szolgáltatás időtartama alatt.

(8) Méltányosságból az önrész 10%-át havi részletekben teljesítheti az a hátralékos– a hátralékkezelés időtartama alatt -, akinél az alábbi feltételek közül legalább kettő együttesen áll fenn:

a) az a család, ahol három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak,

b) gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő,

c) regisztrált munkanélküli személy,

d) a rokkant vagy súlyosan fogyatékos személy,

e) 70 éven felüli egyedül élő személy.

(9) A (7) bekezdésben megjelölt hátralékosok esetében a fennmaradó önrész 15 %-át az önkormányzat fizeti meg – olyan részletekben mint a hátralékos – a szolgáltató(k)nak.

(10) A hátralékkezelési támogatáshoz hátralékkezelési tanácsadás igénybevétele szükséges, melyet az önkormányzat a Családsegítő Szolgálat útján biztosítja.

(11) A hátralékkezelési támogatásra irányuló kérelmet év közben folyamatosan, a (10) bekezdésben megjelölt intézményben működő hátralékkezelési tanácsadónál kell benyújtani. A kérelem benyújtását követően a hátralékos együttműködik a hátralékkezelési tanácsadóval annak érdekében, hogy a tanácsadó megalapozott javaslatot tehessen a hátralék kezelésére.

(12) A hátralékkezelési tanácsadó a döntést előkészítő munkát követően javaslatot tesz a hátralékos hátralékkezelésbe történő bevonására és a kérelmet – annak benyújtásától számított maximum 90 napon belül – a szükséges mellékletekkel együtt továbbítja a Hivatalnak.

(13) A hátralékkezelésben történő részvételről határozattal kell dönteni és erről értesíteni kell a hátralékost, a hátralékkezelési tanácsadót és az érintett szolgáltatót is.

(14) A hátralékos köteles

a) aktívan részt venni és együttműködni a döntés előkészítésében, hozzájárulni a hátralékra, családja bevételeire és kiadásaira vonatkozó közvetlen és közvetett adatok, információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához, valamint

b) a hátralékkezelésben történő részvételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megállapodást kötni a hátralékkezelési tanácsadóval, illetve az adott szolgáltatóval, szolgáltatókkal, és

c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és őt tájékoztatni a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, a lakás fenntartásának körébe eső számlák kifizetéséről, valamint

d) a hátraléktörlesztés fizetését a megadott határidőre teljesíteni és a hátralékkezelés igénybevételét követően havonta rendszeresen eleget tenni a lakásfenntartással kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek is.

(15) A hátralékkezelési tanácsadó köteles

a) tájékoztatni a hátralékost a hátralékkezelés formáiról, feltételeiről, és átvenni a hátralékos erre irányuló kérelmét,

b) a hátralékos hozzájárulásával a döntés előkészítése során megvizsgálni a hátralékos háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tenni a hátralékkezelésbe történő bevonására,

c) a hátralék rendezésének feltételeiről a hátralékossal írásos megállapodást kötni és azt három munkanapon belül továbbítani a Hivatal Igazgatási Osztályának,

d) a hátralékkezelés időtartama alatt a hátralékossal kapcsolatot tartani és legalább havonta egy személyes találkozás útján figyelemmel kísérni a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

e) szükség esetén kezdeményezni a hátralékkezelési támogatásra vonatkozó döntés módosítását,

f) nyolc munkanapon belül értesíteni a Hivatal Igazgatási Osztályát – az ok megjelölésével -, ha a hátralékos részére a hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható.

(16) A hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult:

a) a hátralékkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) az általa vállalt hátraléktörlesztés két havi részletét nem teljesíti, illetőleg

c) a hátralékkezelés igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének két hónapig nem tesz eleget.

(17) A hátralékkezelési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást nyújtotta a Képviselő-testület.

(18) A hátralékkezelési támogatás (16) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 24 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(19) Azon hátralékos, aki hátralékkezelési támogatásban részesült és az adott hátraléktípus teljes összege kiegyenlítésre került a szolgáltató felé, ugyanazon hátraléktípusra vonatkozóan hátralékkezelési támogatásban a kiegyenlítést követő 12 hónapon belül ismételten nem részesíthető.

13.§ A Rendelet 18. §-a az alábbiak szerint módosul:

18. § (1) Az Önkormányzat a helyi szociális ellátórendszer közötti információ nyújtására, különösen a helyi esélyegyenlőségi programban, valamint a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére  Szociálpolitikai Kerekasztalt működtet.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal legalább két évente tart ülést, melynek tagjai: a helyi önkormányzat és bizottságainak tagjai, a Biatorbágyon működő általános iskolák igazgatói, gyermekvédelmi felelősei, a Benedek Elek Óvoda vezetője, gyermekvédelmi felelőse, a Gólyafészek Bölcsőde vezetője, gyermekvédelmi felelőse, a Családsegítő Szolgálat vezetője, védőnők, a Pászti Miklós Művészeti Iskola igazgatója, gyermekvédelmi felelőse, a biai és torbágyi római katolikus, a biai és torbágyi református egyházközségek, illetve a Keresztény Testvérgyülekezet szociális munkát ellátó képviselői, Biatorbágy és Környéke Mozgáskorlátozottak Egyesületének képviselője, Magyar Vöröskereszt biatorbágyi képviselője, Magyar Máltai Szeretetszolgálat képviselője, a Boldog Gizella Alapítvány képviselője, a Dr. Vass Miklós Alapítvány képviselője, a Fészek Fogyatékosok Nappali Ellátója képviselője.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztalt a polgármester hívja össze és vezeti, az összehívását a polgármesternél bármely tag önállóan is kezdeményezheti.

14.§ E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.