Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015 (V.28.) önkormányzati rendelete
Sé Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 05. 29- 2020. 09. 30Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015 (V.28.) önkormányzati rendelete
Sé Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2015-05-29-tól 2020-10-01-ig
Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének
4/2015. /V.28./ önkormányzati rendelete
(egységes szerkezetbe foglalva a 5/2016.(IV. 29.) és a 7/2017. (XI. 23.) számú sámú rendelettel)
Sé Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Sé Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az Önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe, kapcsolatai
1.§ /1/ Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Sé Község Önkormányzata (a
továbbiakban: Önkormányzat)
/2/ Az Önkormányzat székhelye: 9789. Sé Szabadság u.29.
/3/ Az Önkormányzat illetékességi területe: Sé község közigazgatási területe.
/4/
/5/ Az Önkormányzat hivatalának megnevezése: Séi Közös Önkormányzati Hivatal
/a továbbiakban: Közös Hivatal/.
/6/ Sé község testvér-települési kapcsolatot tart Kiskorpád községgel.
Az Önkormányzat jelképei, nyilvánosság
2.§ /1/ Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
/2/ Az Önkormányzat címere: vágással két részre osztott kék színű dombor pajzs alsó
mezőjében zöld talajon arany búzakéve áll. A felső mezőben három gombos aranykorona középső ágára támaszkodó aranymarkolatos, kétélű, egyenes, balra döntött kard látható.
/3/ Az Önkormányzat zászlója: téglalap alakú, kék-arany színű, rajta az Önkormányzat címerével.
(4) A címert és a zászlót kizárólag hiteles alakban szabad ábrázolni. A címer használatának köre:
- a település életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléklapokon;
- ünnepségeken, rendezvényeken;
- idegenforgalmi propagandában, nemzetközi kapcsolatokban;
- a polgármester és a jegyző tevékenysége kapcsán;
- az Önkormányzati Képviselő-testület külön engedélye alapján.
Az állami címer elsőbbségét a használat során biztosítani kell.”
3.§ /1/ Az Önkormányzat díszpolgári címet adományozhat.
/2/
4.§ Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal hivatalos
kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő
felirat olvasható:
a.) Sé Község Önkormányzata
b.) Sé Község Polgármestere
c.) Séi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
d.) Séi Közös Önkormányzati Hivatal
5.§ /1/ Az Önkormányzat hivatalos lapja a Séi Telegráf.
/2/ Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.se.hu
Az Önkormányzat feladatvállalása
6.§ Az Önkormányzat által használt kormányzati funkciókat az 1. számú melléklete
tartalmazza.
7.§ /1/ Az Önkormányzat önként vállalt feladata:
a.) a közösségi és versenysport támogatása
b.) a civil szervezetek, alapítványok támogatása
/2/ További feladatok felvállalását megelőzőn előkészítő eljárást kell lefolytatni,
melynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat vállalásának jogszabályban
meghatározott feladat és hatáskör szerinti feltételei fennállnak-e. Vizsgálni kell továbbá a feladat vállalásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárásról összegző előterjesztés készül a képviselő-testület részére.
/3/ Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, fedezet
biztosításával egyidejűleg kell a képviselő-testületnek döntést hoznia.
Önkormányzati hatáskörök
8. § (1) A Képviselő-testület operatív döntést igénylő esetekre tekintettel, egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át. A képviselő-testület a hatáskör gyakorlás átruházásáról vagy visszavonásáról annak felmerülésekor, vagy az egyes tárgykörökben rendeletalkotásakor dönt.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményeiről a képviselő-testület következő ülésén beszámol.
(3) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
II.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
9. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 6 fő, A képviselők névjegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
A Képviselő-testület összehívása
10.§ /1/ A Képviselő-testületi ülést a polgármester papíralapon vagy elektronikus úton
meghívóval, és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze, az ülést
megelőzően öt nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt
napirendeket és a napirendek előterjesztőinek nevét.
/2/ Indokolt esetben az /1/ bekezdésben meghatározottaktól eltérően szóban vagy
telefonon is intézkedhet az ülés összehívásáról, a határnapra tekintet nélkül.
11.§ /1/ A Képviselő-testület nyilvános üléseinek időpontjáról a lakosságot hirdetmény útján kell tájékoztatni.
/2/ A nyilvánosság biztosításához az ülésteremben a feltételeket meg kell teremteni.
(3) Az írásos meghívóval rendelkezők az ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt.
/4/ Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a napirenddel közvetlenül érintett szervezet képviselőjét.
Előterjesztések
12.§ /1/ A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések általában szóbeliek.
/2/ Írásos előterjesztést az alábbi esetekben kell készíteni:
- valamennyi rendelet tervezetnél,
- az önkormányzati tulajdonnal, vagyonnal összefüggő döntések előkészítésénél,
- amelyek előterjesztése során a képviselő-testület előzetesen írásos előterjesztést jelöl meg.
/3/ Az előterjesztések törvényességéért és határidőre történő elkészítéséért az előterjesztő felelős.
/4/ A határozati javaslatok törvényességét a jegyző köteles megvizsgálni.
A Képviselő-testület ülése
13.§ /1/ A képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti. A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.
/2/ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg
egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze és vezeti a
képviselő-testület ülését.
/3/ A polgármester az ülés kezdetén megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés végéig folyamatosan figyelemmel kísér.
A napirendek tárgyalása előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.
/4/ A polgármester a /3/ bekezdésben leírt tájékoztatás után javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
/5/ A polgármester a napirend sorrendjében, minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.
A vita megnyitása előtt, az előadóhoz a képviselők kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt kell válaszolni.
/6/ A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
/7/ A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
/8/ A képviselő-testületi ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joga.
A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok hozzászólását a polgármester engedélyezi.
13/A. § (1) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a hozzászólásra kapott időintervallumot túllépte, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt az ülésen, közmeghallgatáson jelenlévő választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
d) az ülés elhagyására kötelezheti azt a választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
(2) A ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
(3) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.
Szavazás
14.§. /1/ A képviselő-testület a határozatait általában szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Minősített többség szükséges:
- helyi népszavazás kiírásához,
- hitel felvételhez, kötvény kibocsátáshoz,
- fegyelmi ügyek elbírálásához.
/2/ A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon külön helyiség és urna
igénybevételével történik. A titkos szavazást a képviselő-testület által erre a célra
létrehozott 3 főből álló ideiglenes bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön
jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a szavazást
lebonyolító bizottság tagjainak nevét, a szavazás során felmerült körülményeket, a
szavazás eredményét. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült
jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
15.§ /1/
/2/ A szavazásra feltett kérdést közérthetően úgy kell megfogalmazni, hogy az igennel vagy nemmel eldönthető legyen.
/3/ A polgármester a szavazást követően megállapítja a javaslat mellet, majd ellene szavazók, végül a tartózkodók számát.
16.§ /1/
/2/ A név szerinti szavazás esetén a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy
szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) szavazati
íven rögzíti, melyet aláírásával hitelesít. A szavazati ívet a jegyzőkönyvhöz kell
csatolni.
17.§ /1/ A képviselő-testület döntésével rendeletet alkot, normatív vagy egyedi határozatot
hoz.
(2) A képviselő határozat meghozatalát vagy rendelet megalkotását írásban vagy szóban kezdeményezheti a Képviselő-testület ülésén.
/3/ Rendelet alkotási kezdeményezésre jogosult a polgármester, az önkormányzati
képviselő és a jegyző.
(4) Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán való kifüggesztéssel kell kihirdetni, továbbá közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.
18.§. /1/ A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat,
melyre a /2/-/6/ bekezdés kivételével a rendes képviselő-testületi ülésre vonatkozó
szabályok az irányadóak.
/2/ A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések
polgármesterei írják alá.
/3/ Amennyiben az együttes ülés helyszíne Sé, akkor az együttes ülést Sé polgármestere
vezeti.
/4/ Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-
külön megállapított határozatképessége figyelembe vételével kell megállapítani.
/5/ A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek
külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén
a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a döntések eredményét
településenként kell határozatba rögzíteni.
/6/ Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről
készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett
települések polgármesterei és jegyzői írják alá.
Jegyzőkönyv
19.§ (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely a törvényi előírásokon túl tartalmazza:
- szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, és
- az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat
/2/ Az állampolgárok – a zárt ülés kivételével – a közös önkormányzati hivatalban a
testületi ülések jegyzőkönyveit megtekinthetik.
III.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
20.§ /1/ A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó
vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságaként Vagyonellenőrző és Méltatlanságot Ellenőrző Bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság tagjait a képviselők közül kell megválasztani. A bizottság tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.
(3) A Vagyonellenőrző és Méltatlanságot Ellenőrző Bizottság feladata: a polgármester, a képviselők, valamint jogszabályban meghatározott hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának jogszabály szerinti kezelése, ellenőrzése. A bizottság jogosult az összeférhetetlenség és méltatlanság megállapítására irányuló kérelem kivizsgálására
/4/ A Vagyonellenőrző és Méltatlanságot Ellenőrző Bizottság szükség szerint ülésezik. Üléseit a bizottság elnöke hívja össze.
/5/
/6/
/7/
/8/
/9/
21.§ /1/ A képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
Az ideiglenes bizottságok megbízatása, feladata elvégzéséig tart.
/2/ A bizottságok összetétele, létszáma a feladat ellátásához igazodik.
21/A. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények megjelölésével, a polgármesternek címezve kell benyújtani.
(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, illetve képviselői vagy bizottsági indítványt (a továbbiakban együtt: kezdeményezés) a polgármester átadja a kijelölt bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén a kijelölt bizottság tagja részére.
(3) A kijelölt bizottság az átvételt követő 8 napon belül kivizsgálja a kezdeményezést, amelynek során meghallgathatja az érintett képviselőket és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.
(4) A kijelölt bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet a kijelölt bizottság vizsgálatának megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról.
21/B. § A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
21/C. § A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségre, méltatlanságra vonatkozó iratokat az önkormányzati hivatalban e célra kijelölt helyen elkülönítetten kezeli, és gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.
IV.
A KÉPVISELŐ
22.§ /1/
/2/
23.§ /1/ A képviselő a vele szemben a fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
/2/
24.§ /1/ A képviselőt megilleti a kérdezési és az interpellációs jog.
Az interpellációkra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, ezt követően a képviselő-testület határoz.
/2/ A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.
25.§
V.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ
26.§ A polgármester megbízatását – tiszteletdíjasként – társadalmi funkcióban látja el.
A polgármester hetente pénteki napon 9 – 12 óráig hivatali irodájában tart fogadó
órát.
27.§ A polgármester akadályoztatása esetén az e Rendelet 13.§ /1/ és /2/ bekezdésében
foglaltak kell alkalmazni.
Tartós akadályoztatásnak minősül, a legalább 30 napos távollét. Ebben az esetben a
polgármester megbízása nélkül is jogosult az alpolgármester eljárni.
28.§
29.§ /1/ A képviselő-testület egy alpolgármestert választ, aki tevékenységét társadalmi
funkcióban látja el.
/2/ Az alpolgármestert a polgármester tartós távollétében vagy tartós akadályoztatása esetén a polgármester jogosultságai illetik meg. Egyéb esetben a helyettesítés rendjét a polgármester az általa meghatározott körben és terjedelemben, íráűsbeli felhatalmazással szabályozza.
30.§ /1
(2) A jegyző feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:
a) előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
b) előkészíti a képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezeteket;
c) ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos igazgatási teendőket;
d) szükség esetén törvényességi észrevételt tesz a szavazás előtt az előterjesztés vitájában;
e) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert és a képviselőket az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.”
/3/
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a közös hivatal pénzügyi vezetője látja el.
VI.
KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
31.§ /1/ A Képviselő-testület Bucsu, Narda és Perenye községekkel együtt közös
önkormányzati hivatalt hozott létre Séi Közös Önkormányzati Hivatal
elnevezéssel.
/2/
VII.
AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE
32.§ Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb
megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:
- Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása, melynek feladata családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása
- Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek feladata a szilárd hulladékkezelési rendszer létrehozása és működtetése.
VIII.
LAKOSSÁGI FÓRUMOK
33.§ /1/
/2/ A közmeghallgatáson az állampolgárok a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.
/3/ A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot a helyben szokásos módon, a rendezvény előtt, legalább öt nappal értesíteni kell.
A helyben szokásos mód alatt a lakosság szórólapon, és a hivatalos honlapon történő értesítését kell érteni.
/4/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
/5/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére megállapított szabályok. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
34.§ /1/ Az állampolgárokat érintő fontosabb községfejlesztési és közszolgáltatási kérdésekben, a lakosság véleményének megismerése céljából lakossági fórum tartható.
/2/ Összehívására, vezetésére, bonyolítására a 33.§.-ban leírtak az irányadók és kötelezőek.
XII.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
35.§ A helyi népszavazás, valamint a népi kezdeményezés részletes szabályait a
választási eljárásról szóló hatályos törvény tartalmazza.
36.§ A helyi népszavazást, valamint a népi kezdeményezést a választópolgárok
25%-a nyújthat be.
XI.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
37.§. /1/
/2/ Az önkormányzat belső ellenőrzéséről, jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik, eseti megbízás formájában, illetve társulás keretében.
38.§.
XII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39.§ /1/ A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
/2/ A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének az Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2011./IV.29./ önkormányzati rendelete.
Sé, 2015. május 27.
/: Sörös István :/ /: Dr. Deák Mariann :/
polgármester jegyző
Záradék:
A rendeletet kihirdetése 2015. május 28.
P.H.
dr Deák Mariann
jegyző