Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015 (II.10.) önkormányzati rendelete

A települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról

Hatályos: 2015. 03. 01- 2017. 03. 28

Bőny Község Önkormányzata képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132.§ (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) és a 131.§ (1) bekezdésében  kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. fejezet

A rendelet hatálya


1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Bőny Községben lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, valamint a külön jogszabályokban meghatározott személyekre.


2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a települési támogatás keretében adható alábbi ellátásokra:

a) rendkívüli települési támogatás

b) lakásfenntartási támogatás

c) gyógyszertámogatás

d) köztemetés.


(2) A rendelet hatálya kiterjed a következő személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra:

a) étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.

e) gyermekjóléti szolgáltatás,

f) gyermekek napközbeni ellátása.

II. fejezet

Pénzbeli, természetbeni települési támogatások

Rendkívüli települési támogatás


3. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható:

a) élelmiszerre,

b) ruhaneműre,

c) gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetésére,

d) tüzelőre,

e) a megélhetést érintő előre nem tervezhető többletkiadásokra, temetési költségekre.

(2) Rendkívüli települési támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező, illetve a családja jövedelmi viszonyait figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg:

a) családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-kát,

b) egyedül élő, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-kát.

 (3) Rendkívüli települési támogatás nyújtható pénzbeli ellátásként, valamint természetbeni ellátásként élelmiszerre, gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetésére.

(4) A rendkívüli települési támogatás felhasználásáról a jogosultat el lehet számoltatni. Ha elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az újabb segélykérelmét el lehet utasítani.

(5) A megállapított rendkívüli települési támogatás a célzott felhasználás biztosítása érdekében gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint családgondozó részére is kiutalható. A pénz felvételére jogosult köteles a felhasználásról elszámolni.

4.§(1) A rendkívüli települési támogatás összege háztartásonként, gyermeket nevelőcsaládok esetében gyermekenként évente nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét.

(2) Rendkívüli települési támogatás egy háztartásban élőknek, illetve egyedül élő kérelmező esetén egy személynek naptári évente legfeljebb három alkalommal nyújtható.

 (3) A 3.§(2),5.§(1)-(2) bekezdésben meghatározottaktól méltánylást érdemlő esetekben el lehet térni, különösen:

a) krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés,

b) nagyobb összegű, váratlan, vagy tervezhető, és önhibán kívüli kiadások

c) elemi károsultság,

d) baleset,

e) egyéb támogatási formákból való kiszorulás.

(4) Az alkalmanként jelentkező többlet kiadások között a lakhatás feltételeinek biztosítására tekintettel csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha a kérelmező, illetve a családja nem részesül lakásfenntartási támogatásban.

(5) Az alkalmanként jelentkező többletkiadások között gyógyszer kiváltására tekintettel csak abban az esetben állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha kérelmező nem részesül az e rendeletben meghatározott gyógyszertámogatásban.

5.§(1) Temetési költségek viseléséhez rendkívüli települési támogatás annak állapítható meg, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 250 %-kát.

(2) A temetési költség viseléséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás összege 10.000 Ft.

Köztemetés


6. § (1) A köztemetési költség megtérítése elengedhető,

a) ha az elhalt vagyontalan,

b) ha az elhalt gyermeke intézeti nevelésben volt, vagy a szülők különélése miatt nem tartották a kapcsolatot, az elhalt a gyermek neveléséről, gondozásáról soha nem gondoskodott,

c) ha a kérelmezőcsaládjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 3. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárt.

Gyógyszertámogatás


7. § (1) Gyógyszertámogatás adható a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében.

(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a kérelmező, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

 a) családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és krónikus, hosszantartó betegségére tekintettel háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át,

b) egyedül élőesetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és krónikus, hosszantartó betegségére tekintettel háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(2) Méltányosságból abban az esetben is megállapítható a gyógyszertámogatás, ha

a) családok esetében az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és krónikus, hosszantartó betegségére tekintettel háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át,

b) egyedül élőesetén az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és krónikus, hosszantartó betegségére tekintettel háziorvos vagy szakorvos által vényre felírt havi gyógyszerköltsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20-%-át.

(3) Méltánylást érdemlő körülmény különösen, ha a kérelmező idős, vagy egyszemélyes háztartásban lakik, vagy kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik.

(4) Nem állapítható meg gyógyszertámogatás annak a kérelmezőnek, aki közgyógyellátásban részesül vagy arra jogosult, de nem kérte annak megállapítását.

(5) Gyógyszertámogatás évente legfeljebb négy alkalommal adható, a támogatás eseti összege maximum 10.000,-Ft lehet.

Lakásfenntartási támogatás


8. § (1) Az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújthat. Támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek is, aki egynél több lakás tulajdoni vagy bérleti, haszonélvezeti jogával nem rendelkezik, de a lakás hasznosításából jövedelme nem származik, vagyona nincs. Vagyon alatt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben leírtak értendők.

(2) A lakásfenntartási támogatás havonta egységesen 2.500,-Ft. A támogatást természetbeni szociális ellátás formájában, készpénzátutalással, vagy kivételesen házipénztárból történő kifizetéssel nyújtható.

(3) Lakásfenntartási támogatás akkor adható, ha a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a 3 §. (2) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt.

(4) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A támogatást 12 hónapra kell megállapítani oly módon, hogy a 15-ig beérkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadása hónapjának első napjától, a 15-e után érkezett kérelmek esetében a támogatást a kérelem beadását követőhónap 1. napjától kell megállapítani.

Étkeztetés


9. §(1) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni:

a) életkora miatt rászoruló az a személy, aki 65. életév ét betöltötte,

b) egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen– nem tud gondoskodni,

c) fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fogyatékossági támogatásban részesül,

d) pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes,

e) hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekintetni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik.

(2)  Étkezés nyújtható – a lehetőségeken belül – azon kérelmezőknek is, akik nem szociálisan rászorultak, de a rendeletben meghatározott térítési díj fizetését vállalják.

(3) Az intézményvezető azonnali hatállyal megtagadhatja, ismételt esetben a szociális étkeztetést megszünteti, ha az ellátott

– az étkezési hely házirendjét megsérti, agresszív magatartást tanúsít,

– a közegészségügyi-járványügyi szabályokat nem tartja be.


Házi segítségnyújtás


10. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak.

(2) A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell a rászorulók személyi és környezeti tisztaságáról, napi egyszeri étkeztetésükről, érdekeik védelméről és lelki gondozásukról.

(3) Nem részesíthető házi segítségnyújtásban, aki fertőzőbeteg, illetve aki önmagára és környezetére veszélyt jelentő állapotban van.

Családsegítés


11. § (1) A  Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény családsegítő szolgálata a megelőző tevékenységek körében az alábbi feladatokat látja el:

a) figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagy számban előforduló, az egyén és a család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság, vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé;

b) veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésben.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás


12. § A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Bőny Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján biztosítja.

Gyermekjóléti szolgáltatás


13. § (1) Bőny Község Önkormányzata a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait a Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény útján látja el.

2) A Gyermekjóléti Szolgálat szervezési, szolgáltatási, és gondozási feladatokat lát el a Gyvt-ben meghatározottak alapján, együttműködve a gyermekvédelemmel foglalkozó más intézményekkel, szervezetekkel és személyekkel.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás részletes szakmai és gondozási tevékenységét az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.

Gyermekek napközbeni ellátása


14. § Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint bölcsődei, valamint óvodai napközi keretében szervezi meg.

IV. fejezet

Térítési díj


15. § (1) A térítési díjat az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott személy köteles megfizetni.

(2) Az ellátásokért fizetendő intézményi térítési díjakat a Képviselő-testület a rendelet 1. számú mellékletében állapítja meg.

(3) Az ellátott által fizetett személyi térítési díjat az intézményvezető állapítja meg, amelyről írásban értesíti az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően. A személyi térítési díjakat a jövedelemvizsgálat utána jövedelemkategóriáknak megfelelően kell megállapítani. Különös méltánylást érdemlőesetekben egyedi elbírálás alapján a polgármester a mellékletben meghatározott díjaktól eltérhet. Méltánylást érdemlőeset:

a.) a hosszantartó, krónikus betegségből származó jövedelem kiesés, vagy

b.) egyszemélyes háztartásban élő idős, beteg kérelmező.

Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében azt a kérelmezőt, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.

V. fejezet

Szociálpolitikai Kerekasztal


16. § (1) Bőny Község Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: Kerekasztal) hoz létre és gondoskodik működésének feltételeiről.

(2) Az Szt. 58/B. § (2) bekezdése szerinti szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottakon kívül a következő szervezetek képviselői:

a) roma nemzetiségi önkormányzat képviselője

b) vöröskereszt helyi megbízottja

c) szociális ügyekkel foglalkozó köztisztviselő

d) nyugdíjas egyesület képviselője,

e) helyi egészségügyi szolgáltatók képviselője

VI. fejezet

Eljárási szabályok


17. § (1) A pénzbeli, természetbeni támogatások iránti kérelmet a Bőnyi Polgármesteri Hivatalban lehet előterjeszteni a támogatások fajtájától függő igénylőlapon.

(2) Az önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény és Győr Megyei Jogú Várossal kötött megállapodás keretében biztosítja.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások, szolgáltatások igénybevételére vonatkozó kérelmeket az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője írásban, az ellátást, szolgáltatást nyújtó intézmény vezetőjénél nyújthatja be.

(4) A támogatás iránti eljárást, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat az is kezdeményezheti, aki tudomást szerez a rászoruló személyről.

(5) A támogatások folyósítása iránti eljárás hivatalból is megindítható. A személyes gondoskodást nyújtó intézmények vezetői hivatalból is kezdeményezhetik az ellátást, a gondozásba vételhez azonban szükséges az érintett hozzájárulása.

18. § (1) A kérelemre indult eljáráshoz minden kérelem esetében külön szükség es igazolni az erre rendszeresített igénylőlapon a személyazonosító adatokat, a családi viszonyokat, az eltartottak számát, a tartásra kötelezettek adatait, a jövedelmi és vagyoni helyzetet. Az igazolható jövedelemmel nem rendelkezőknek büntetőjogi felelősségük tudatában kell nyilatkozniuk jövedelmükről.

(2) A támogatási kérelemhez szükséges jövedelemszámításnál a szociális törvényben meghatározottak szerint kell eljárni.

(3) A különbözőtámogatási formákra való jogosultság megállapítása érdekében az előzőeken túl a kérelmezőnek csatolnia kell orvosi igazolást, vényt, közüzemi számlákat, eredeti temetési számlát, iskolalátogatási igazolást, vagy a kérelemben megjelölt indokhoz kapcsolódó iratot, valamint ki kell tölteni a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben meghatározott vagyonnyilatkozatot.

(4) Ha a benyújtott vagyonnyilatkozatban az ingatlanra, a járműre, gépi meghajtású termelő

- és munkaeszközre vonatkozó becsült forgalmi érték vitatható, az önkormányzat

a) ingatlan esetén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) ingatlan fekvése szerint illetékes megyei adóigazgatóságánál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik,

b) a jármű, munkaeszköz értékét a forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembe vételével– szakember bevonásával – állapítja meg.  

19.§ (1) A rendeletben szabályozott pénzbeli, természetbeni támogatási kérelmek elbírálásáról átruházatott hatáskörben a Polgármester a Szociális Tanácsadó Testület véleményét figyelembe véve dönt. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátást biztosító intézmény vezetője dönt.

(2) A Polgármester átruházott hatáskörben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezések elbírálása Bőny Község Önkormányzata Képviselő-testülete hatáskörébe tartozik.


20.§(1) Az eljárás során a tényállás tisztázása érdekében a kérelmező lakásán környezettanulmányt lehet készíteni. Nem szükséges környezettanulmány, ha más egyéb eljárás során keletkezett iratokból az igénylő körülményei ismertek. A környezettanulmányok elkészítésében a Bakony-ér Gyermekjóléti és Családsegítő Intézmény szükség esetén közreműködik.

(2) A körülmények tisztázása során az igénylő köteles együttműködni. Amennyiben együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a szükséges igazolásokat nem csatolja, vagy nem teszi lehetővé környezettanulmány elkészítését, kérelmét el kell utasítani, a folyósított támogatást meg kell szüntetni.

(3) A rendeletben meghatározott pénzbeli, természetbeni ellátásra beadott kérelmet el lehet utasítani, valamint a megállapított ellátás folyósítását meg lehet szüntetni, ha a jövedelemnyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága a környezettanulmány során megkérdőjelezhető, ha a kimutatott alacsony jövedelem és a család életvitele, körülményei nem állnak összhangban.

(4) A megállapított támogatások folyósítására – ha e rendelet másképp nem rendelkezik -, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló mindenkor hatályos szakmai jogszabályban vagy kormányrendeletben meghatározottak az irányadók.

(5) A rendeletben nem szabályozott eljárási rendelkezésekben, az ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintőjogok és kötelezettségek megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII. fejezet

Záró rendelkezések


21. § (1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 13/2013. (XII. 12.) önkormányzati rendelet.

Mellékletek