Csorna Város Képviselő-testületének 4/2015 (II.17..) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2026. 01. 01Csorna Város Képviselő-testületének 4/2015 (II.17..) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról
Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§ (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdés d) és g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18.§-ában, 29.§ (1) bekezdésében és a 131.§ (1) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX törvény 13.§ (1) bekezdés 8.pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy Csorna Város közigazgatási területén élő személyek számára meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátások, szolgáltatások formáit, jogosultsági feltételeit, igénybevételének módját.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Csorna város közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.
(2) szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások tekintetében, a társulási megállapodásokban meghatározott ellátási területen lakóhellyel rendelkező személyekre.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) Adósság:
aa) vezetékes gáz díjtartozás,
ab) áramdíjtartozás,
ac) távhő-szolgáltatási díjtartozás,
ad) víz- és csatorna használati díjtartozás,
ae) szemétszállítási díjtartozás,
af) közös költség hátralék,
ag) lakbérhátralék
b) A jövedelemszámításra irányadó időszak: a Szt. 10. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott időszak.
c) Együtt élő személyek:
ca) a helyi lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyek,
cb) egyéb ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozók.
d) Fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
da) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma: 1,
db) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma: 0,9,
dc) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma: 0,8,
dd) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma: 0,8,
de) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma: 0,7, azzal, hogy ha a da)-dc)szerinti személy magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy az dd)-de) szerinti kiskorú személyre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak vagy a háztartásban legalább egy gyermekét egyedül nevelő szülő él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik.
e) Egy fogyasztási egységre jutó jövedelem: a háztartás 3. § b) pontban megjelölt időszakra eső 6. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt családi jövedelem és a 2. § (d) pontja szerinti fogyasztási egység összegének hányadosa.
f) Gyermekét egyedül nevelő szülő az, aki
fa) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,
fb) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, vagy
fc) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató legalább egy gyermekét egyedül neveli.
h) Hozzátartozó – az ápolási támogatás 13. § § (2) bekezdés b) pontjának kivételével - a Sztv. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó
i) Jövedelemnek minősülnek a Sztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak a Sztv. 4. § (1a)-(1c) bekezdése figyelembe vételével azzal, hogy a jövedelemszámításnál figyelmen kívül hagyandó a Sztv. 10. § (4) bekezdésében felsorolt jövedelem.
j) Tartós jövedelemváltozás: a Sztv. 25. § (7) bekezdésében felsorolt jövedelemváltozások.
k) Tartósan és súlyosan beteg személy az, aki:
ka) a háziorvos szakvéleménye szerint előre láthatóan 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolásra, gondozásra szorul,
kb) a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs szakigazgatási szerv komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket,
kc) fogyatékossági támogatásban részesül vagy
kd) emelt összegű családi pótlékban részesül, valamint aki után szülője vagy eltartója emelt összegű családi pótlékban részesül.
4. Az eljárásra vonatkozó szabályok
4. § 2Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha a Sztv. eltérően nem rendelkezik, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
5. § (1) Az ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul, melyet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon a Csornai Polgármesteri Hivatalhoz, a személyes gondoskodás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.
(2) A kérelem tartalmazza
a) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 1. § (1) bekezdésben meghatározott adatokat és
b) nyilatkozatot:
ba) a helyi lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyekről, vagy
bb) egyéb ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozókról.
6. § (1) A kérelemhez mellékelni kell :
a) igazolás az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről (a továbbiakban: családi jövedelem),
b) a helyi lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési támogatás esetén a kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat,
c) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozat,
d) 30 napnál nem régebbi igazolás a 16. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról vagy
e) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolás.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás:
a)3 a munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által a bér-rendszerből kiállított igazolás vagy a fizetési jegyzék,
b) álláskeresési ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve által kiállított igazolás,
c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap,
d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolás,
e) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,
f) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat vagy átvételi elismervény,
g) ösztöndíjról a középiskola, vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom vagy
h) az a)-g) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.
6/A. §4 (1) A gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekek napközbeni ellátására (bölcsődei ellátásra), valamint a természetbeni ellátásra (gyermekétkeztetésre: intézményi és szünidei gyermekétkeztetésre) való jogosultság megállapítása kérelemre indul. A család- és gyermekjóléti központi, a család- és gyermekjóléti szolgálat eljárása és intézkedése hivatalból, vagy kérelemre indul.
(2) A gyermekek napközbeni ellátására vonatkozó kérelmet és az intézményi gyermekétkeztetésre vonatkozó kérelmet a napközbeni ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a 328/2011. (XII. 29.) Korm.rendelet (továbbiakban: Gytr.) által meghatározott igazolásokat, nyilatkozatokat. A szünidei gyermekétkeztetésre jogosult a Gytr. 7. melléklet szerinti igénybevételi nyilatkozatot a jegyzőhöz nyújtja be.
7. § (1) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás utólag, minden hónap 5. napjáig kerül folyósításra postai vagy folyószámlára történő utalással.
(2) A rendkívüli települési támogatás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból a (1) bekezdésben meghatározottakon túl, házipénztárból is kifizethető.
8. § (1) Az ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállása évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, az ellátás továbbfolyósításra kerül.
(2) Az ápolási támogatásra való jogosultság jövedelmi feltételeinek fennállását - az (1) bekezdésben foglaltakon túl – felül kell vizsgálni, ha:
a) a támogatás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy
b) az ellátás megállapításánál figyelembe vett közeli hozzátartozók létszáma megváltozott.
(3) A felülvizsgálat során nem kell jövedelemként figyelembe venni azt a támogatási összeget, amelyre a felülvizsgálat vonatkozik.
(4) Ha az ápolási támogatásra való jogosultság a felülvizsgálat eredményeként megszűnik, akkor a támogatás folyósítása a felülvizsgálati eljárásban hozott I. fokú határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával szűnik meg.
9. § (1) Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás megszűnése a jogosultsági feltételekben bekövetkező változás miatt következik be, a támogatás folyósítása - a rosszhiszemű igénybevétel kivételével – az I. fokú határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(2) Ha az ápolási támogatásra való jogosultság megszűnése az ápolt személy halála miatt következik be, a támogatás folyósítása a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
10. § Ápolási támogatás igénylése esetén a döntést megelőzően minden esetben környezettanulmányt kell készíteni az ápolásra szorulónál és a kérelmezőnél is. A környezettanulmányt a Szociális és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálat munkatársa végzi és az ápolási kötelezettség teljesítését fél évente ellenőrzi.
5. Jogosulatlanul igénybevett ellátás megtérítése
11. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy a rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni és a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt igénybe kötelezni kell
6. Hatásköri rendelkezések
12. § (1) A képviselő-testület által átruházott :
a) helyi lakásfenntartási támogatás,
b) ápolási támogatás,
c) rendkívüli települési támogatás,
d) gyógyszertámogatás, megállapítása, megszüntetése,
e) a Sztv. 17§ (1) bekezdés szerinti visszatérítésre kötelezés,
f) személyi térítési díj mérséklése, elengedése,
g)5 köztemetés a polgármester hatáskörébe tartozik.
(2) a képviselő-testület által átruházott :
a) adósságkezelési szolgáltatás,
b)6 A Sztv. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlása e rendelet 11. §-ban meghatározottak szerint a Jogi és Humán Bizottság hatáskörébe tartozik.
Rendszeres pénzbeli ellátások
7. Ápolási támogatás
13. § (1) Az ápolási támogatás a települési támogatás havi rendszerességgel nyújtott ellátása. A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának otthoni ápolását, gondozását végző nagykorú személy a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén ápolási támogatásra jogosult.
(2) Ápolási támogatásra jogosult az a személy, aki
a) állandó és tartós gondozásra szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását ápolását végzi,
b) az ápolt Ptk 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója, a jegyes kivételével és
c)7 családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 200%-át
(3) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó - a (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem -, ha
a) az ápolt két hónapot meghaladóan fekvőbeteg gyógyintézeti, nappali ellátásban vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,
b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amit az ápolási támogatás folyósítása alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján folyósítanak,
c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésében részt vevő hallgatója,
d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja vagy
e) a Sztv. 41. § (1) bekezdése vagy a 43-43/A. § alapján ápolási díjra jogosult.
(4) Az ápolási támogatás összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80%-a.
14. § (1) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
b) az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti vagy
c) az ápolt személy meghal.
(2) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és környezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról vagy az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.
15. § (1) Az ápolási támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz – a 6. §-ban meghatározottakon kívül – mellékelni kell:
a) a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy az ápolt tartósan beteg és szakvéleménye arról, hogy állandó és tartós gondozásra szorul és
b) ha az ápoló munkaviszonyban áll, és munkaideje
ba) meghaladja a napi 4 órát, a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről szóló igazolás vagy
bb) a napi 4 órát nem haladja meg, a munkáltató igazolása a foglalkoztatás napi időtartamáról.
8. Gyógyszertámogatás
16. § (1) A gyógyszertámogatás a települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez havi rendszerességgel nyújtott ellátása.
(2) Gyógyszertámogatásra az a személy jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
a)8 családban élők esetében a szociális vetítési alap összegének 175 %-át,
b)9 egyedül élő személy esetén a szociális vetítési alap összegének
250 %- át és
c)10 a kérelem benyújtását megelőző három naptári hónapban a háziorvos által igazolt, vényre kiváltott - gyógyszertár által beárazott - gyógyszerek, kérelmező által térített díjának havi átlagos költsége a szociális vetítési alap összegének családban élők esetében a 20 %-át , egyedül élő személy esetén a 15 %-át meghaladja.
(3) Nem jogosult gyógyszertámogatásra az a személy - a (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem -, aki
a) Sztv. 50. § (1)-(2) bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult vagy
b) a 2015. február 28-án hatályos, a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályzásáról szóló 36/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelet 8. § - a alapján méltányossági közgyógyellátásban részesül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt.
(4)11 A gyógyszertámogatás havi összege, amennyiben a kérelmező egy főre jutó havi családi jövedelme a szociális vetítési alap összegének
a) 200%-át nem haladja meg legalább 2.000 forint, de legfeljebb 5.000 forint,
b) 200%-át eléri, de nem haladja meg a 250%-át legalább 1.000 forint, de legfeljebb 3.000 forint között állapítható meg, a gyógyszerköltség figyelembe vételével.
(5)12 A támogatás hat hónapos időtartamra állapítandó meg a kérelem benyújtása hónapjának első napjától.
(6) A gyógyszertámogatás összege a támogatási időszak alatt nem módosítható.
17. § A gyógyszertámogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz 6. §-ban meghatározottakon kívül csatolni kell:
a) a háziorvos igazolását a gyógyszerekről, valamint az igazolás gyógyszertár által beárazott költségéről és
b) amennyiben a kérelmező a Sztv. 50. § (2) bekezdése alapján, a normatív közgyógyellátásra való jogosultság jövedelmi feltételeinek megfelel, úgy a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránt benyújtott kérelem elutasításáról rendelkező határozat.
Nem rendszeres pénzbeli ellátások
9. Rendkívüli települési támogatás
18. § (1)13 A létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személynek, családnak rendkívüli települési támogatás adható.
(2)14 rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, akinek az egy főre jutó nettó átlagjövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének:
a) családban élő személy esetén 300 %-át,
b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 350 %-át,
c) egyedül élő személy esetében 400 %-át.
(3)15 A (2) bekezdésen túl rendkívüli települési támogatásban részesíthető - a temetési számla kiállításának napjától számított 3 hónapon belül - az a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 400 %-át nem haladja meg.
(4)16 A rendkívüli települési támogatás összege - ide nem értve a (3) bekezdésben meghatározott esetet - nem lehet kevesebb 5.000 Ft-nál, de éves szinten nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegének 250 %-át.
(5)17 A (3) bekezdésben meghatározott esetben a rendkívüli települési támogatás összege amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:
a)18 a szociális vetítési alap összegét, a legolcsóbb temetés költségének 30 %-a,
b)19 a szociális vetítési alap összegének 250 %-át, a legolcsóbb temetés költségének 15 %-a.
(6) A legolcsóbb temetés költségét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(7)20 Évi egy alkalommal kivételesen indokolt esetben jövedelmére és vagyonára tekintet nélkül rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, aki különös méltánylást igénylő rendkívüli élethelyzetbe került.
(8)21 A rendkívüli települési támogatás összegét elsősorban természetbeni ellátás formájában kell biztosítani.
19. § (1) A rendkívüli települési támogatás elsősorban a Sztv. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben adható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl települési támogatás méltányosságból állapítható meg átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére aki
a) felhalmozott közüzemi tartozását nem tudja önerőből kifizetni,
b) jelentős egyszeri kiadásra kényszerül.
c) magas gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiadást nem képes megfizetni és köz- gyógyellátásban, gyógyszertámogatásban nem részesül.
d) téli tüzelő pótlásához.
e)22 temetési költségek enyhítésére – amennyiben az 5. § (3) bekezdésben meghatározott jövedelemnél magasabb jövedelemmel rendelkezik, de a temetés költsége az önkormányzati segélyt indokolttá teszi.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét a rendkívüli, indokolt élethelyzet jellegének megfelelő dokumentummal kell igazolni.
Természetbeni ellátások
10. Helyi lakásfenntartási támogatás
20. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez helyi lakásfenntartási támogatás nyújtható. A támogatás:
a) lakbérhez, albérleti díjhoz,
b) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletéhez,
c) távhő- szolgáltatási díjhoz,
d) közös költséghez,
e) víz és csatornadíjhoz,
f) szemétszállítási díjhoz,
g) villanyáram díjához,
h) gázfogyasztás díjához,
(2) A helyi lakásfenntartási támogatást természetbeni ellátás formájában kell nyújtani, és havonta a szolgáltatást végző intézményhez kell utalni. A támogatást azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
21. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatás önálló ellátásként nyújtható azon személyeknek, családoknak, :
a)23 családban élő személy esetében a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem a szociális vetítési alap összegének 300 %-át nem haladja meg, egyedülálló személy esetében a szociális vetítési alap összegének 400 %-át nem haladja meg, vagy
b) aki adósságkezelési támogatásban részesül, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(2) A helyi lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, aki a Sztv. 2015.február 28.-án hatályos 38. §-a alapján lakásfenntartási támogatásban részesül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt.
22. § (1)24 A helyi lakásfenntartási támogatás havi összege: 5.000 Ft.
(2) A helyi lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 25tárgyév december 31. napjáig kell megállapítani.
(3) A helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
23. § A helyi lakásfenntartási támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz – a 6. §-ban meghatározottakon kívül mellékelni kell:
a) a Sztv. 18. § l) pont la) alpontja szerinti adat megállapítására, igazolására szolgáló irat,
b) a lakás használati jogcímének igazolására szolgáló dokumentum.
11. Adósságkezelési szolgáltatás
24. § (1) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére adósságkezelési szolgáltatás nyújtható. A támogatás azon szociálisan rászorult család vagy személy részére nyújtható, akinek:
a) az adóssága meghaladja a ötvenezer forintot és az adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább 6 havi, vagy
b) közüzemi tartozás miatt a szolgáltatást kikapcsolták valamint,
c) vállalja az adósság és a megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.
(2) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb 12 hónap lehet és ugyanazon személy, vagy háztartásnak tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 24 hónapon belül ismételten nem részesülhet támogatásban.
(3) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
25. § (1) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható tartozás maximális összege legfeljebb kettőszázezer forint lehet és az adósságkezelési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %-át.
(2) A támogatás nyújtható egy összegben, vagy havi részletekben.
26. § Az adósságcsökkentési támogatást meg kell szüntetni és a kifizetett összeget vissza kell fizetni, ha :
a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
b) az általa vállalt adósságtörlesztést a második hónapban sem teljesíti, illetőleg
c) a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
d) az adósságkezelési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatás folyósítása történt.
26. §26
26/A. §27 Támogatásra az az igénylő jogosult, akinek háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 165 %-át, egyedül élő esetén a 250 %-át.
27. § (1) Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat biztosítja.
(2) Az adós
a) az adósságkezelési támogatási kérelem benyújtását megelőző három hónapban,
b) az adósságkezelési támogatás folyósításának időtartama alatt és
c) az adósságkezelési támogatás folyósítását követő három hónapos utánkövetői időszakban
az adósságkezelési tanácsadóval együttműködik.
(3) Az együttműködési kötelezettség az adós és az adósságkezelési tanácsadó között létrejövő együttműködési megállapodásban foglaltak betartását jelenti.
(4) Az adósságkezelési szolgáltatást nyújtó adósságkezelési tanácsadó feladata:
a) az adós tájékoztatása az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,
b) a hátralék okainak feltárása,
c) a hátralékos háztartás jövedelmi helyzetének, fizetési készségének és képességének, valamint törlesztési kapacitásának vizsgálata,
d) erőforrások felkutatása, ügyfelek motiválása,
e) a hátralékos háztartás gazdálkodásának rendszeres kontrollja,
f) javaslattétel az adósságkezelési támogatás megállapítására, a támogatás mértékére, időtartamára,
g) életvezetési tanácsadás,
h) környezettanulmány készítése,
i) havonta legalább egy alkalommal, személyes találkozás során az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartásának figyelemmel kísérése és
j) szükség esetén az adósságkezelési támogatásra vonatkozó döntés módosításának kezdeményezése.
28. § (1) Az adósságkezelési támogatás iránti kérelem a három hónapos előzetes együttműködési szakasz leteltét követően nyújtható be.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a 6. §-ban meghatározottakon túl:
a) a lakáshasználat jogcímét igazoló okiratot,
b) a lakásban együtt élő, de a bíróság által megosztott lakáshasználattal rendelkező adósok esetében közös nyilatkozat arról, hogy az adósság milyen arányban terheli a feleket,
c) kérelmező nyilatkozata, hogy vállalja
ca) az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, háztartási napló vezetését a családgondozó segítségével.
cb) a legalább 25%-os önrész megfizetését és
cc) hogy az adósságkezelés megállapításáról szóló jogerős határozat birtokában az adósság jogosultjával szerződést köt a tartozás megfizetéséről,
d) az adósság jogosultja igazolását az adósság összegéről, keletkezésének időszakáról, vagy a kikapcsolás tényéről és
e) az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására.
(3) Amennyiben az adósnak több szolgáltató felé fennálló adóssága van és az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonás kritériumai legalább egy adósságtípus vonatkozásában fennállnak, bármelyik adósságtípus kezelhető.
(4) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül.
(5) Ha az adós egyidejűleg több szolgáltatónál fennálló adósságának kezelését kéri, akkor az adósságkezelési támogatás megállapítása a kezelt adósságok aránya figyelembevételével történik.
(6) Az adósságkezelési támogatásban részesülő személy nem kötelezhető azon adósságtípusba tartozó hátralék visszafizetésére, amelyhez kapcsolódóan támogatásban nem részesül.
(7) A támogatás folyósítása az adósság jogosultja és az adós között létrejövő részletfizetési megállapodás megkötését követően minden hónap 5. napjáig esedékes az adósság jogosultjához.
(8) Amennyiben (2) bekezdés c) pont cc) alpontjában előírt szerződés megkötésére az adós hibájából az előírt határidőig nem kerül sor, az adósságkezelési támogatás nem folyósítható és a támogatásra való jogosultságot megszüntetendő.
12. Köztemetés
29. § Közköltségen történő temetés esetén a meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető azaz eltemettetésre köteles személy, akinek nincs vagyona és az egy főre jutó havi jövedelme:
a)28 családban élő esetében a szociális vetítési alap összegének 120 %-át, vagy
b)29 egyedül élő, illetve egyedülálló esetében a szociális vetítési alap összegének 150 %-át nem haladja meg.
13. Szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások
30. §30 Csorna Város Önkormányzata által fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Központ a személyes gondoskodás keretében az alábbi ellátásokat biztosítja:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás,
c) időskorúak nappali ellátása,
d) családsegítés,
e) gyermekjóléti szolgáltatás,
f) gyermekek napközbeni ellátása – bölcsőde.
31. §31 (1) Csorna Város Önkormányzata gyermekjóléti természetbeni ellátásként intézményi gyermekétkeztetést biztosít:
a) az általa fenntartott bölcsődében, óvodában, a közigazgatási területén a tankerületi központ és a szakképzési centrum részeként működő nevelési-oktatási intézményben, illetve szakképző intézményben,
b) a Gyvt. 21/B. §-ban foglaltak alapján ingyenesen vagy kedvezményesen az ellátásra jogosultak részére;
(2) Csorna Város Önkormányzata szünidei gyermekétkeztetést biztosít a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon, valamint az őszi, téli és a tavaszi szünet, valamint ezen időtartamra eső, a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatti munkanapokon egyszeri meleg ebéd/étel formájában, a Gyvt. 21/C §-a alapján.
(3) A szünidei gyermekétkeztetés során a déli meleg főétkezés helyben történő elfogyasztására az önkormányzat által megjelölt helyszínen van lehetőség. Az ételt elvinni az önkormányzat által megjelölt helyszínről, előre meghatározott időpontban lehet
32. § (1)32 A Szociális és Gyermekjóléti Központ a 30. § d) pontjában meghatározott ellátása keretében - a Sztv. 64. §-ában meghatározott feladatain túl - támogató szolgáltatást nyújt a Jogi és Humán Bizottság határozata alapján együttműködésre kötelezett, lakásbérleti szerződéssel rendelkező családok számára.
(2) A támogató szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások:
a) a háztartás jövedelmi helyzetének, fizetési képességének és készségének vizsgálata,
b) fennálló hátralék esetén a törlesztési kapacitás vizsgálata, a háztartás gazdálkodásának folyamatos kontrollja és
c) a háztartásban élők életvezetésének figyelemmel kísérése - ennek keretében környezettanulmány készítése -, életvezetési tanácsadás.
(3) A szolgáltatást biztosító családgondozó
a) az általa megállapított időpontokban - de legalább havonta egy alkalommal -, a Szociális és Gyermekjóléti Központban fogadja az együttműködésre kötelezett személyt,
b) biztosítja a (2) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat,
c) a szolgáltatás biztosítása során szerzett tapasztalatairól, a találkozásokról feljegyzést készít és
d) az együttműködési időszak végén az együttműködésre kötelezett együttműködési készségéről, az együttélési szabályok betartásáról, hátralék esetén annak csökkenéséről, növekedéséről összefoglalót készít, melyet a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységnek haladéktalanul megküld.
33. § (1) Napi egyszeri meleg étkeztetés annak a szociálisan rászorult személynek biztosítható, aki
a) öregségi nyugdíjban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban vagy korhatár előtti ellátásban, fogyatékossági támogatásban, időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben részesül, vagy
b) a háziorvos, illetve a kezelőorvos véleménye alapján étkezését betegségéből adódóan nem képes biztosítani.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően napi háromszori étkeztetés biztosítható annak a személynek, aki az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel és egyidejűleg az időskorúak nappali ellátását is igénybe veszi.
34. §33 (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele – ha a törvény másként nem rendelkezik – önkéntes és az ellátást igénylő kérelmére történik.
(2) Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás, valamint a bölcsődei ellátás biztosításáról és megszüntetéséről az intézményvezető saját hatáskörben dönt.
(3) Az intézményvezető külön eljárás nélkül biztosíthat ellátást annak személynek, akinek élete vagy testi épsége veszélyeztetésével járna az eljárás lefolytatásának időtartama, továbbá a családsegítő szolgáltatás külön eljárás nélkül igénybe vehető.
(4) Külön eljárás keretében biztosítható ellátás annak a személynek, akinek szociális helyzetében, egészségügyi állapotában kedvezőtlen változás következett be, és soron kívüli ellátása, elhelyezése vált szükségessé.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás megszűnik a Szoc.tv. 100. §-ában foglalt esetekben, továbbá az intézményvezető a megállapodást felmondással, írásban megszünteti, ha
a) az ellátott, illetve törvényes képviselője indoklás nélkül kéri,
b) az ellátott másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, vagy további elhelyezése nem indokolt,
c) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti,
d) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-fizetési kötelezettségének a – a Szoct.tv. 102. §-a szerint – nem tesz eleget:
da) ha az ellátott térítési díj-fizetési kötelezettségének annak ellenére nem tesz eleget, hogy azt jövedelmi, vagyoni viszonyai egyébként lehetővé tennék.
db) ha hat hónapon át folyamatosan térítési díj tartozása áll fenn, és ennek összege a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja.
(6) A Szoc.tv. 101. § (1) bekezdése alapján az intézményi jogviszony megszüntetését az ellátott, illetve törvényes képviselője írásban kezdeményezheti. Az ellátott, illetve törvényes képviselője írásbeli kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.
(7) Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodás kötelezően tartalmazza:
a) az ellátás nyújtását szabályozó jogszabályok megjelölését;
b) az ellátás időtartamát;
c) az ellátás térítési díjának mértékét, annak megfizetési módját és idejét;
d) az ellátás részletes leírását, az ellátásba tartozó egyes tevékenységeket;
e) az ellátás helyét,
f) az ellátás megszűnésének eseteit;
g) a panaszkezelés szabályait.
35. § (1)34 A Szociális és Gyermekjóléti Központban fizetendő személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díját e rendelet 2. számú melléklet , a gyermekek napközbeni ellátása intézményi térítési díját a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2)35 Az önkormányzat 50 % kedvezményt biztosít az étkeztetés és házi segítségnyújtás intézményi térítési díjából, ha a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelme a szociális vetítési alap összegének
a) egyedül élő esetében a 200 % -át,
b) családban élő esetében a 150 %-át nem haladja meg.
(3) A személyi térítési díjakat az intézmény vezetőjéhez benyújtott kérelemre a polgármester csökkentheti vagy elengedheti, ha a fizetésre kötelezett:
a) időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy
b)36 az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 100 %-át.
(4) A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díjat a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell alkalmazni.
(5) Bölcsődei gondozás után személyi térítési díjat csak arra a napra kell megállapítani, amelyen a gyermek a bölcsődei ellátást ténylegesen igénybe veszi.
36. § (1) Az önkormányzat szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek feladata a szolgáltatás-tervezési koncepció véleményezése.
(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai az önkormányzat területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá:
a)37 a Jogi és Humán Bizottság elnöke,
b) a Szociális és Gyermekjóléti Központ vezetője,
c) a Csornai Védőnői Szolgálat szakmai vezetője,
d) a Csorna Városi Rendőrkapitányság képviselője,
e) a Csornai Általános és Művészeti Iskola, Óvoda igazgatója,
f) a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Közoktatási Központ igazgatója,
g) az Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola igazgatója.
h) Máltai Szeretetszolgálat Támogató Szolgálat
i) Vöröskereszt Csornai Területi Szerve
(3) A polgármester legalább évente egy alkalommal köteles összehívni a szociális kerekasztalt, mely működésének rendjét maga határozza meg.
Záró rendelkezések
37. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 36/2013.(XII.17.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban : rendelet).
(3) A rendelet 2015. február 28-án hatályos 4. §-a alapján megállapított ápolási díjat 2015. március 1 . napját követően, ápolási támogatásnak kell tekinteni.
1. melléklet
2. melléklet40
|
Ellátás |
Intézményi térítési díj összege (Ft) |
|---|---|
|
Nappali ellátás |
|
|
Idősek klubja Csorna |
400 Ft/fő/nap |
|
Házi segítségnyújtás |
|
|
Személyi gondozás |
1.000 Ft/óra |
|
Szociális segítés |
1.000 Ft/óra |
|
Étkeztetés |
|
|
Napi egyszeri étkezés (ebéd) |
1.100/adag |
|
Napi egyszeri étkezés (ebéd) szállítással |
1.500 Ft/adag |
|
Reggeli, uzsonna |
1.670 Ft/nap |
|
Bölcsőde étkezési térítési díj |
565 Ft/nap |
|
Bölcsőde gondozási díj |
700 Ft/ nap* |
|
Az intézményi térítési díjak az ÁFA-t tartalmazzák. |
|
3. melléklet41
|
Ellátás |
Intézményi térítési díj bruttó összege (Ft) |
|---|---|
|
Bölcsőde étkezési térítési díj |
515 Ft/nap |
|
Bölcsőde gondozási díj |
550 Ft/nap* |
|
Csornai Napközi Otthonos Óvoda |
809 Ft/nap |
|
Általános Iskola |
|
|
napközi |
1 153 Ft/nap |
|
menza |
673 Ft/nap |
|
Középiskola |
|
|
napközi |
1 782 Ft/nap |
|
menza |
716 Ft/nap |
|
Kollégium |
1 782 Ft/nap |
|
Arany János EGYMI |
|
|
Óvoda |
809 Ft/nap |
|
Általános Iskola |
|
|
napközi |
1 153 Ft/nap |
|
menza |
673 Ft/nap |
|
Középiskola |
|
|
napközi |
1 782 Ft/nap |
|
menza |
716 Ft/nap |
|
Az intézményi térítési díjak az ÁFA-t tartalmazzák. *mentes az adó alól. |
|
Módosította a 6/2021. (V. 19.) polgármesteri rendelet 1.§-a. Hatályos 2021. május 20. napjától.
Módosította a 7/2018. (III. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2018. március 27. napjától.
A 6. § (2) bekezdés a) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (IX. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette a 6/2021. (V. 19.) polgármesteri rendelet 2. §-a. Hatályos 2021. május 20. napjától.
Módosította a 25/2015. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos 2015. november 24. napjától.
A 12. § (2) bekezdés b) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 13. § (2) bekezdés c) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés a) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés b) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés c) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (4) bekezdés nyitó szövegrésze a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § e) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 7/2016. (III. 30.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2016. április 1. napjától.
A 18. § (1) bekezdése a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (IX. 19.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (2) bekezdése a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (IX. 19.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 18. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (3) bekezdése a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (IX. 19.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 18. § (3) bekezdése a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § g) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 25/2015. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 2.0. Hatályos 2015. november 24. napjától. A 18. § (4) bekezdése a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (IX. 19.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 18. § (4) bekezdése a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § h) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 25/2015. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2015. november 24. napjától.
A 18. § (5) bekezdés a) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 18. § (5) bekezdés b) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § j) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 6/2021. (V. 19.) polgármesteri rendelet 3.§-a. Hatályos 2021. május 20. napjától.
A 18. § (8) bekezdését a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (IX. 19.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdése iktatta be.
Módosította a 25/2015. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2015. november 24. napjától.
A 21. § (1) bekezdés a) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (IX. 19.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 21. § (1) bekezdés a) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (1) bekezdése a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (IX. 19.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 7/2016. (III.30.) önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályos 2016. április 1. napjától.
A 26. §-t a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (IX. 19.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.
A 26/A. §-t a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2022. (IX. 19.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be. A 26/A. § a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § l) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § a) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § m) pontja szerint módosított szöveg.
A 29. § b) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § n) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 25/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 3.§-a, valamint a 6/2021. (V. 19.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2021. május 20. napjától.
A 30/A. §-t a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 19.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.
A 32. § (1) bekezdése a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 34. § a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 19.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 35. § (1) bekezdése a Csorna Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2021. (V. 19.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 7/2018. (III. 26.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2018. március 27. napjától. A 35. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § o) pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § (3) bekezdés b) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 2. § p) pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (2) bekezdés a) pontja a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (XI. 22.) önkormányzati rendelete 3. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Módosította a 7/2016. (III. 30.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2016. április 1. napjától.
Az 1. melléklet cím szövege a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2023. (I. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 31/2022. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (III. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 3. melléklet a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 3. melléklet a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Csorna Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2025. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.