Vének Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 

 Általános rendelkezések

1.§

(1) Az önkormányzat elnevezése:

Vének Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

Székhelye: 9062, Vének, Petőfi Sándor út 3.

(2) Az Önkormányzat képviselő-testületének elnevezése:

Vének Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

Székhelye: 9062, Vének, Petőfi Sándor út 3.

(3) A Képviselő-testület bizottságának elnevezése:

Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság)

Székhelye: 9062, Vének, Petőfi Sándor út 3.

(4) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése:

Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

Székhelye: 9062, Kisbajcs, Kossuth Lajos u. 1.

(5)  Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben az Önkormányzat elnevezését és sorszámát.

(6) A Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a Hivatal elnevezését és sorszámát.

2. §

Az Önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.venek.hu

3. §

(1) Az Önkormányzat jelképe a település címere, zászlaja és pecsétje.

(2) A jelképek használatára vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg. 

4. §

Az Önkormányzat testvérközségi kapcsolatot tart fenn:

a) a szlovákiai Csicsó, Komáromfüss

b) a németországi Ringelai

c) a magyarországi Fenyőfő településekkel.

5.§

A Képviselő-testület létszáma

 A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 5 fő

 A képviselő-testület névjegyzékét az 1. sz. függelék tartalmazza.

6.§

Átruházott hatáskörök

A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

7.§

A Képviselőtestület üléseinek száma, helye

(1) A Képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal tart ülést.

(2) A képviselő-testület ülései: alakuló, rendes, rendkívüli ülés.

(3) A lakosságot a Képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal tájékoztatja. A tájékoztatás módja:

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtábláira,

b) a meghívó megjelentetése az önkormányzat honlapján.

(4) A Képviselő-testület ülésének helye a székhelye, a Képviselő-testület esetenként dönt arról, hogy ülését a székhelyétől eltérő helyen tartja meg.

8. §

Az előterjesztések

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) rendelet tervezet,

b) határozati javaslat,

c) egyéb döntést igénylő javaslat,

d) tájékoztató,

e) beszámoló.

(2) Napirendi pont előterjesztője lehet:

a) a polgármester;

b) a képviselő-testület tagja;

c) a jegyző, vagy

d a képviselő-testület által felkért személy, vagy szervezet.

(3) Az előterjesztés a képviselő-testület ülésén szóban is ismertethető, amennyiben a képviselő-testület az ülés napirendjére azt felveszi.

9.§

A képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Az ülést annak időpontja előtt legalább 3 munkanappal kiküldött meghívóval kell összehívni, amely tartalmazza:

a) az ülés helyét és kezdési időpontját;

b) a javasolt napirendi pontokat, és

c) a napirendi pontok előterjesztőinek nevét,

d) írásos előterjesztés csatolására vonatkozó utalást.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az írásos előterjesztéseket.

(4) Az ülésre meg kell hívni:

a) képviselőket;

b) jegyzőt;

c) nem állandó meghívottak: előterjesztők napirendhez kapcsolódóan, akit jogszabály előír, akik az adott napirendi pont kapcsán érintettek.

(5) A képviselő-testület rendkívüli ülést tart, ha azt a feladatellátás, hatáskörgyakorlás megkívánja, vagy más időközben felmerülő ok azt kötelezően szükségessé teszi.

(6) Rendkívüli esetben a képviselő- testületi ülés a polgármester indítványára 24 órán belül rövid úton, telefonon történő meghívással, vagy személyes megkereséssel-összehívható a rendkívüli összehívás indokának közlésével.

(7) A rendkívüli ülés összehívása során az (2)-(3) bekezdések alkalmazásától el lehet tekinteni.

(8) A határozatképtelen ülést 8 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

10. §

A Képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja.

11.§

Az ülésvezető jogkörei:

a) megállapítja az ülés határozatképességét;

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére;

c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat;

d) tárgyalási szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti;

e) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

f) figyelmezteti a hozzászólót, hogy mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel;

g) hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólás időtartamának korlátozását, vagy lezárja a vitát;

h) szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;

i) lezárja a napirendi pontok tárgyalását;

j) biztosítja az ülés zavartalan rendjét;

k) bezárja az ülést.

12.§

(1) A Képviselő-testület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) ülés napirendjének megállapítása

b) beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, amennyiben ilyen nincs beszámoló a két ülés közötti fontosabb eseményekről

c) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok;

d) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok;

e) egyéb döntést igénylő ügyek

(2) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben meghatározott tárgyalási sorrendtől ügyrendi javaslatra eltérhet.

(3) A napirendi pont tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő kiegészítést tehet az írásos előterjesztéshez;

b) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét;

c) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét;

d) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések;

e) vita az előterjesztéssel kapcsolatban;

f) módosító javaslatok megtétele;

g) döntés a módosító javaslatokról;

h) döntés az eredeti előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

13. §

(1) Az előterjesztő az előterjesztést legfeljebb 5 percben, szóban kiegészítheti.

(2) A napirendi pont felett a vitát a levezető elnök nyitja meg. A vita megnyitását követően a képviselők a jelentkezés sorrendjében kapnak szót.

(3) A vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) A tanácskozási joggal rendelkező meghívottak az egyes napirendi pontok tárgyalása során egy alkalommal legfeljebb két perces hozzászólásra jelentkezhetnek, illetve a hozzájuk intézett kérdésekre legfeljebb két percben válaszolhatnak. A levezető elnök a nyilvános testületi ülésen megjelent - tanácskozási joggal nem rendelkező - polgárok részére legfeljebb két perces hozzászólási lehetőséget adhat.

(5) Az ülés vezetője köteles az ülés rendjét fenntartani. Ennek érdekében jogosult

a) a rendzavarótól megvonni a szót;

b) a rendzavarót rendre utasítani;

c) ismételt rendreutasítást követően a rendzavarót – a képviselő-testület tagja kivételével – az ülésteremből kiküldeni.

14.§

 A döntéshozatali eljárás

(1) Az ülésvezető a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra.

(2) A módosító indítványt előterjesztője a szavazás megkezdése előtt visszavonhatja.

(3) Minősített többség szükséges Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban:Mötv.) 50. § -ában meghatározott eseteken kívül:

a) hitel felvétele;

b) kötvény kibocsátása;

c) gazdasági társasághoz való csatlakozás és abból való kiválás;

d) helyi közügy önálló megoldásának vállalásához, illetőleg arról történő lemondáshoz,

e)kitüntetés adományozása;

f) testületi hatáskörök átruházása;

g) polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása esetén, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a polgármester tisztségének megszüntetése iránti kereset benyújtása.

(4) Amennyiben egy javaslatot a Képviselő-testület elutasított, ügyrendi javaslatra, szünet elrendelése után a polgármester újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.

(5) Ha a Képviselő-testület az (4) bekezdésben szabályozott eljárásában elutasító döntést hoz, akkor az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésére ismételten napirendre kell tűzni, ha a döntésre törvényi kötelezettség teljesítése miatt van szükség.

(6) Ha a Képviselő-testület tagja a személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségét elmulasztja a Képviselő-testület a döntését a mulasztásról való tudomásszerzését követő ülésén felülvizsgálja.

15. §

(1) Névszerinti szavazás tartható:

a) jogszabályban meghatározott esetekben;

b) az éves költségvetés elfogadásával;

c) a helyi adók megállapításával;

d) a településrendezési terv jóváhagyásával;

e) önkormányzati vagyonnal;

f) hitelfelvétellel és kötvény kibocsátással;

g) intézményalapítással és megszűntetéssel;

h)hatósági ármegállapítással összefüggő kérdésekben bármely képviselő javaslatára.

(2) Névszerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, és a képviselők nevük elhangzása után igennel, nemmel szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak. A polgármester az ABC sorrend szerint szavaz. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti.

(3) A polgármester a név szerint leadott szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét kihirdeti. A névszerinti szavazásról készült listát a polgármester és jegyző írja alá, és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(4) Nyílt szavazás során a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatot. Majd a képviselő-testület kézfelemeléssel, időben egyszerre szavaz.

16. §

(1) Azokban az ügyekben, melyekben ezt a törvény lehetővé teszi bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2)  Titkos szavazás esetén a szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon történik.

(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó a szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet egyértelműen megállapítani.

(4) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(5) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatóak.

(6) A titkos szavazás eredményéről a jegyző külön jegyzőkönyvet készít, melyet a bizottság tagjai írnak alá. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

17. §

 A határozat

 (1) A Képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza

a) a Képviselő-testület megnevezését;

b) a „határozata” kifejezést;

c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját;

(3) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a Képviselő-testület döntését;

b) a végrehajtására szolgáló határidő és a végrehajtásáért felelős megnevezését.

(4) E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(5) A jegyző gondoskodik az önkormányzati határozatok nyilvántartásáról, a határozatok érintettekkel való közléséről.

18. §

 A rendelet

(1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) az önkormányzati képviselő;

b) a polgármester;

c) a jegyző.

(2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.

(3) A rendelet megjelölése a következő: „ Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/kihirdetés éve (hónapja, napja) önkormányzati rendelete a (rendelet címe).”

(4) A rendeletet az Önkormányzat hivatali épületében található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(5) Ha a rendelet szövegének terjedelme nem teszi lehetővé a hirdetőtáblán való közzétételt, akkor a közzétételnek utalnia kell a rendelet számára és tárgyára, továbbá arra, hogy a hivatali időben a Hivatalban tekinthető meg a rendelet teljes terjedelmében.

(6) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.

19.§

 A Képviselő-testület jegyzőkönyve

(1) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv tartalmát az Mötv. 52. (1) bekezdése határozza meg.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:

a) a jelenléti ív;

b) a meghívó;

c) előterjesztések anyagai;

d) a rendelet, valamint rendelet-tervezet, határozati javaslatok;

e) írásban benyújtott hozzászólás, indítványok, kérdések;

f) név szerinti szavazásról készült névsor, titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.

(3) A képviselő-testületi ülésekről készített, mellékletekkel felszerelt jegyzőkönyveket évente be kell köttetni.

(4) A jegyzőkönyvbe és annak mellékletét képező előterjesztésekbe való betekintést – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével- lehet kezdeményezni. A nyilvános ülés jegyzőkönyve a Hivatalban munkaidőben tekinthető meg.

20.§

 Lakossági fórumok

(1) A polgármester vagy a Képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható a község egészét, vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.

(3) A lakossági fórum időpontját és tárgyát legalább 5 nappal korábban az Önkormányzat hirdetőtáblain, illetőleg a község honlapján közzé kell tenni.

21.§

 Közmeghallgatás

(1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás során a polgármester beszámol az Önkormányzat gazdasági helyzetéről, és az önkormányzat következő évre vonatkozó céljáról, fejlesztési elképzeléséről, ezt követően pedig a jelenlévők közérdekű kérdéseket és javaslatokat intézhetnek a polgármesterhez, vagy a képviselőkhöz.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot 5 nappal előbb szükséges értesíteni. A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, a polgármester a hozzászólások időtartamát korlátozhatja.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(6) Amennyiben a közérdekű kérdés, vagy a javaslat az ülésen nem válaszolható meg, vizsgálat után a képviselő-testület soron következő ülése elé kell terjeszteni. A képviselő-testület döntéséről a kérdezőt, illetve a javaslattevőt tájékoztatni kell.

22.§

 A képviselő-testület bizottságai

(1) A Képviselő-testület állandó jelleggel Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(2) Az Ügyrendi Bizottság 3 fő képviselőből áll. Az Ügyrendi Bizottság névsorát 2. számú függelék tartalmazza.

(3) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok:

a) a polgármester és képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok,

b) tájékoztatja a Képviselő-testületet a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás eredményéről a soron következő ülésén,

c) kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezéseket, és annak eredményét a Képviselő-testület következő ülésére előterjeszti.,

d) javaslatot tesz a polgármester bérére és egyéb juttatásaira,

e) titkos szavazás lebonyolítása,

f) ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott egyéb feladatokat.

23.§

(1) A bizottság - az e rendeletben és az Mötv. 57. § -61. §-ában foglaltak figyelembevételével - maga állapítja meg működésének részletes szabályait.

(2) A bizottsági ülést a bizottság elnöke - akadályoztatása esetén pedig bármely képviselő tagja - hívja össze és vezeti.

(3) A bizottság elnökét a képviselő-testület választja meg a képviselő-testületi ciklussal egyező időtartamra.

(4) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén a helyettesítésről a bizottság esetenként dönt.

(5) A bizottság elnökének feladatai:

a) a bizottság munkájának szervezése és összehangolása;

b) a bizottság képviselete;

c) a jegyzőkönyv elkészítésének ellenőrzése;

d) a határozatok nyilvántartásának ellenőrzése.

24. §

(1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

25. §

 A képviselők jogai és kötelezettségei

(1) A települési –képviselő

a) köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;

b) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) köteles felkérés alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

d) köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

e) köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál.

(2) A települési –képviselő

a) a fogadóóráikat az általuk meghirdetett helyen és időben tarthatják. A fogadóórák megtartásához előzetes egyeztetés alapján a Hivatal irodáját igénybe veheti.

b) részére a Képviselő-testület tiszteletdíjat és egyéb juttatást állapíthat meg, melyet külön rendeletben szabályoz.

c) jogosult kezdeményezi a képviselő-testület határozathozatalát, valamint rendelet alkotását.

(3) A képviselő a határozathozatalt kezdeményezheti a képviselő-testületi ülésen szóban a napirendek elfogadását megelőzően, valamint a képviselő-testületi ülést megelőzően írásban. Ez esetben a határozathozatalt olyan időben köteles kezdeményezni, hogy a meghívóhoz összeállítandó előterjesztésekhez a határozati javaslat és annak indokolása csatolható legyen.

(4) A képviselő a rendeletalkotási kezdeményezését a képviselő-testület ülésén jelentheti be szóban, valamint az ülést megelőzően írásban úgy, hogy kellő idő álljon rendelkezésre a tervezet előkészítéséhez.

26.§

 A polgármester

(1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadása: minden szerdán 14.00 órától 15.00 óráig tart.

(3) A polgármester foglalkoztatási jogviszonyának, díjazásának, fegyelmi és kártérítési felelősségének megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) A polgármester feladatait, hatásköreit törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet állapítja meg. A polgármester a képviselő-testület által átruházott hatáskörben köteles eljárni.

27.§

 Az alpolgármester

(1) A Képviselő-testület a képviselő-testület tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

28.§

 Közös Önkormányzati Hivatal

(1) A képviselő-testület Kisbajcs és Nagybajcs Községek Önkormányzata Képviselő-testületeivel önálló egységes Hivatalt hoz létre és tart fenn. A Hivatal állandó kirendeltséget működtet Nagybajcs községben.

(2) A Hivatal hivatalos elnevezése: Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A kirendeltség hivatalos elnevezése: Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal Nagybajcsi Kirendeltsége

(4) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét és főbb feladatait a Kisbajcsi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

29.§

 Jegyző, aljegyző

(1) A képviselő-testület a Hivatal vezetésre a képesítési előírásoknak megfelelő jegyzőt alkalmaz.

(2) A Hivatalnál egy aljegyző kinevezésére kerül sor.

(3)  A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályozatásuk esetén a jegyzői feladatok ellátásának módját, legfeljebb hat hónap időtartamra a Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei együttesen határozzák meg.

(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, ha döntésüknél vagy az önkormányzat működését érintően jogszabálysértést észlel.  E jelzési kötelezettség az aljegyzőt is terheli.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakat a Bizottság esetében is alkalmazni kell.

30.§

 Az önkormányzat gazdasági alapjai

(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendelettel állapítja meg a Magyarország költségvetéséről és az államháztartásról szóló törvény alapján.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

(3) A képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben állapítja meg a törzsvagyon körébe tartozó fogalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat, valamint azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról és az üzleti vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

(4) Az önkormányzat kormányzati funkcióit a 3. számú függelék tartalmazza.

31.§

Helyi népszavazás

A Képviselő-testület a helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok számát önálló rendeletben szabályozza.

32.§

Társulás

(1) A képviselő-testület Kisbajcs és Nagybajcs községekkel együttesen tartja fenn a Kisbajcsi Mikrotérség Gyermekjóléti és Családsegítő Társulást (továbbiakban: társulás).

(2) A társulás önálló jogi személy.

(3) A társulás feladata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti családsegítés, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak ellátása.

33.§

 Záró rendelkezések

(1) Jelen rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Vének Község Önkormányzatának 12/2014. (XII.01.) önkormányzati rendelete Vének Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról.