1. § E rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, s egyúttal biztosítják, hogy az állattartás mások – a szomszédos ingatlan használóinak, közterületen tartózkodó polgároknak –nyugalmát, biztonságát, és testi épségét ne veszélyeztesse, mások értékeit ne károsítsa, és mindenkor feleljen meg az állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi előírásoknak.

2. § (1) E rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével az önkormányzat közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a vakvezető- és jelző ebekre.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletben (továbbiakban: FVM rendelet) valamint ennek módosításáról szóló 178/2009. (XII.29.) FVM rendeletben foglaltakra. A mezőgazdasági haszonállat tartására vonatkozó előírások betartását az FVM rendeletben foglaltak szerint kell alkalmazni.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § Az állatok tartásának szabályaival összefüggő önkormányzati hatáskör gyakorlását Gagyvendégi Község Önkormányzata Képviselő- testülete a Selyebi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjére ruházza át.

5. § A Község közigazgatási területén állatot – a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi valamint építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett is – csak az e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

6. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztaságáról és folyamatos fertőtlenítéséről, a káros rovarok, az élősködők és rágcsálók rendszeres irtásáról.

(2) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

(3) Az állatot szabadon engedni, elhagyni tilos!

7. § (1) Az állattartónak biztosítania kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozzon.

(2) Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet ne szennyezze.

8. § (1) A nem kedvtelésből tartott állat tartásra szolgáló helyet el kell keríteni.

(2) Az állattartás céljára lekerített udvar (kifutó) nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz. A kerítéstől számítva legalább egy méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni. A lekerített rész tisztántartásáról is folyamatosan gondoskodni kell.

(3) Az istállót, ólat, ketrecet naponta egyszer, de szükséghez képest többször is ki kell takarítani, és szükség szerint, de évente legalább két alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni.

(4) Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetőségének lehetőségét, valamint az etető- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférését.

(5) A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.

9. § (1) Az állattartásra céljára szolgáló építménynek a szomszédos ingatlan felé eső oldala csak résmentes kialakítású lehet.

(2) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.

(3) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.

10. § (1) A trágya-és trágyalétárolót résmentes határoló szerkezetekkel, vízzáró módon kell kiképezni. Az ólakban és a trágyatárolókban az ammónia-képződés csökkentésére szagtalanító anyagokat kell használni.

(2) A híg trágyát zárt csöveken kell az aknába elvezetni. A szilárd trágyát szalmával keverve kell tárolni.

(3) A trágya tárolása lakóépülettől, ideiglenes tartózkodásra használt gazdasági épülettől legalább 10 méter távolságra történhet. A trágyát földdel, szalmával, fóliával lefedve kell tárolni.

(4) A trágya-és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni. A tárolóból a trágyalé kifolyását illetőleg a csapadékvíz oda való befolyását meg kell akadályozni. A trágya elhelyezése csak mezőgazdasági művelésű földterületen történhet. A kiszállítást hetente kell elvégezni. Amennyiben belterületre történik a szállítás, akkor a trágyát 24 órán belül a talajba kell forgatni.

(5) A haszonállatok alom nélküli, hígtrágyás tartása tilos.

11. § Az állat tulajdonosa az állati hullát köteles a mindenkor hatályos Állategészségügyi Szabályzatban megfogalmazottaknak megfelelően kezelni.

12. § (1) Külön hozzájárulás nélkül tartható belterületen lévő, egyedi beépítésű lakótelken 3 db 3 hónaposnál idősebb eb, valamint ezek szaporulata 3 hónapos korukig.

(2) Külön hozzájárulás nélkül tartható belterületen lévő, egyedi beépítésű lakótelken 3 db 3 hónaposnál idősebb macska, valamint ezek szaporulata 3 hónapos korukig.

(3) Az állattartó amennyiben az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túl újabb állatot kíván tartani, úgy azt kérelmeznie kell a jegyzőtől. Az engedély kiadásának feltétele – az állattartási feltételek biztosításán felül - a közvetlen szomszédok írásbeli hozzájárulása.

(4) A jegyzői hozzájárulást ismételten meg kell szerezni, ha az ebtartó új állatot kíván tartani.

13. § A jegyző az állattartásra vonatkozó engedélyét utóbb visszavonhatja, ha olyan körülmény merül fel, ami az engedélyezett tartást utóbb indokolatlanná, a lakókörnyezetben élők számára elviselhetetlenné teszi.

14. § Amennyiben a kedvtelésből tartott állatok darab száma meghaladja a 12. § (1)-(2) bekezdése szerinti mértéket, az állattartó ennek a rendeletnek a hatálybalépését követő 30 napon belül köteles a többlet-tartás iránti engedélyt kérelmezni vagy a többlet-tartást megszüntetni.

15. § Az állattartás ezen rendeletben megállapított szabályainak megszegése a közösségi együttélés alapvető szabályának a megsértését jelenti, így a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet szerinti eljárást vonhat maga után.

16. § Ez a rendelet 2015. április 10.-n lép hatályba.