1. § A Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata (a továbbiakban: Újbuda Önkormányzata) tulajdonában és kezelésében lévő Budapest XI. kerületi közterületek, járdák, valamint a helyi, útburkolattal ellátott és el nem látott közutak (a továbbiakban együtt: közút), azok műtárgyai és tartozékai tekintetében a közútkezelői feladatokat Újbuda Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Közútkezelő) látja el. A Közútkezelő feladatai:¹

2. § (1) A kiadandó közútkezelői hozzájárulás, nyilatkozat, engedély (a továbbiakban: közútkezelői hozzájárulás) megadásakor a Közútkezelő megállapítja a hozzájárulás - e rendeletben foglaltak alapján meghatározott - feltételeit.

(2) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért a Közútkezelő díjat állapít meg, amelynek összegét az 1. mellékletben foglalt díjtétel és szorzószám alkalmazásával kell meghatározni. Nem kell díjat fizetni a 6. § szerinti rendkívüli igénybevétel, valamint a közutak igazgatásáról szóló rendeletben foglaltak esetében.

(3) A közút (2) bekezdés szerinti igénybevételéért fizetendő díjat az igénybevétel előtt kell megfizetni, a díj megfizetését igazolni kell.

3. § (1) A közútkezelői hozzájárulást annak kell beszereznie, aki a helyi közutat igénybe kívánja venni (a továbbiakban: kérelmező).

(2) A kérelmezőnek a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmét a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti tartalommal és mellékletekkel a Budapest Főváros XI. Kerület Újbudai Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell benyújtania.

4. § (1)² A burkolatbontással járó

(2) A közút fejlesztését, felújítását, burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 éven belül, azon burkolatbontással járó munka - a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételének (6. §) kivételével - nem végezhető. A Közútkezelő csak kivételesen indokolt esetben, közérdekből járulhat hozzá az ilyen munkák 5 év letelte előtti megkezdéséhez. Az öt éves burkolatbontási tilalom hatálya alatt álló utak, járdák címjegyzéke a Polgármesteri Hivatalban megtekinthető.

5. § (1) A közutakon végzett következő tevékenységek tekintetében a tényleges munkavégzés megkezdése előtt a kérelmezőnek a Közútkezelőtől munkakezdési hozzájárulást kell kérnie:

(2)³ Nem kell munkakezdési hozzájárulást kérni a közút nem közlekedési célú - a 6. §-ban meghatározott - rendkívüli, 120 órát meg nem haladó igénybevétele esetén. A munka megkezdését azonban a közút ilyen igénybevevője is köteles bejelenteni - a 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a Közútkezelőnek.

(3)⁴ A munkakezdési hozzájárulás iránti kérelmet az Önkormányzat honlapján elérhető formanyomtatvány kitöltésével, az alábbi mellékletek csatolásával kell benyújtani:

(4) A Közútkezelő indokolt esetben (a forgalom jelentős zavarása, elterelése vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok, stb. miatt) a munkák végzésének a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételeit, új munkakezdési hozzájárulással, a korábbi hozzájárulás visszavonásával megváltoztathatja.

(5)⁵ A Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság mentességet adhat a 4. §-ban meghatározott burkolatbontási tilalom alól

(6)⁶ A Közútkezelő a munkakezdési hozzájárulásban határozza meg a kérelmező által benyújtott dokumentumok alapján a munkavégzés idejét, a közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díj nagyságát és a helyreállítás módját. A munkakezdési hozzájárulás kiadására 30 nap áll rendelkezésre. Amennyiben a benyújtott kérelem elbírálásához e rendelet szerint a Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság döntése szükséges, ez a határidő a Bizottság döntésének beszerzéséhez szükséges idővel meghosszabbodik.

6. § (1)⁷ A közút nem közlekedési célú - a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott - rendkívüli, 120 órát meg nem haladó igénybevétele esetén az igénybevevő a munkálatok megkezdését, annak várható befejezési időpontját, a rendkívüli igénybevétel okának meghatározásával a munkakezdés időpontját megelőzően lehetőleg 12 órán belül, de legkésőbb a munka megkezdéséig - elektronikus úton vagy telefaxon - köteles bejelenteni a Közútkezelőnek. A bejelentést igazoló dokumentumot a munkavégzés ideje alatt a helyszínen kell tartani.

(2) A rendkívüli igénybevétel idejére az igénybevevőnek a munkavégzés helyszínén egy 1,00 m x 0,50 m méretű, az igénybevevő nevét, elérhetőségét, a munkálatok megnevezését feltüntető táblát kell elhelyeznie.

(3)⁸ Ha a rendkívüli igénybevétel (az útburkolat helyreállítását is beleértve) 120 órán belül nem fejezhető be, az igénybevevő köteles a munka folytatásához a Közútkezelő hozzájárulását megkérni, és a munkát a Közútkezelő által meghatározott feltételek figyelembevételével kell elvégeznie.

(4)⁹ A közút rendkívüli igénybevételének (3) bekezdés szerinti 120 órás időtartama az (1) bekezdés szerinti ismételt bejelentéssel nem hosszabbítható meg.

(5)¹⁰ Ha a rendkívüli igénybevétel (az útburkolat helyreállítását is beleértve) 120 órán belül nem fejezhető be, a Közútkezelő kérelemre munkakezdési hozzájárulást ad ki.

7. § (1)¹¹ A munkakezdési hozzájárulás jogosultja a kivitelezési munkák tényleges megkezdésének időpontját a Közútkezelő felé írásban köteles bejelenteni, amelyhez a munkálatok megkezdése előtt a munkaterületről és annak környezetéről fényképfelvételt kell készíteni és azt kérésre a Közútkezelő részére átadni, továbbá az érintett lakosságot előre köteles írásban tájékoztatni legalább 72 órával a munka megkezdése előtt.

(2) A munkakezdési hozzájárulás jogosultjának a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodnia kell arról, hogy a munkaterületen a vonatkozó jogszabályokat, valamint a szabványokat, az útügyi műszaki előírásokat és irányelveket, továbbá a Közútkezelő által előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezéseket betartsák. Az erre vonatkozó hozzájárulásokat a munkaterületen kell tartani.

8. § (1) A közúton végzett munkákkal érintett munkaterületet a forgalomtól - a külön jogszabályban meghatározottak és a jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási terv szerint - el kell választani. Ennek megfelelően a munkaterületre előjelzéssel fel kell hívni a figyelmet, és azt közúti jelzéssel meg kell jelölni.

(2)¹² A gyalogosok, a mozgáskorlátozottak, valamint a megkülönböztetett jelzést használó gépjárművek biztonságos közlekedését, a célfuvarok teljesítését, a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítását, továbbá az ingatlanokra, üzletekbe való bejárás lehetőségét a közúton - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a munkavégzés ideje alatt is biztosítani kell. Ennek megfelelően egy adott utca mindkét oldalán a járdát egyidőben felbontani nem lehet.

(3) Az útelzáró berendezéseken fel kell tüntetni a munkát végző cég nevét és címét, valamint közmű esetén annak fajtáját (gáz, elektromos áram, csatorna stb.).

(4) A közúti útelzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemeinek meg kell felelniük a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglalt követelményeknek.

(5) A forgalom számára fenntartott területen munkagép, anyagszállító jármű nem tartózkodhat, anyagot nem tárolhat, a közútnak bármilyen célból csak a forgalomszabályozási tervben megjelölt része foglalható el.

(6)¹³ A kopórétegnek a rendeletben meghatározott vagy a Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság határozatában előírt helyreállításáig a terület munkaterületnek tekintendő.

(7)¹⁴ Az oktatási intézmények környékén csak tanítási szünetben végezhető az azokhoz vezető közutak, járdák felbontásával járó munkavégzés. Az egészségügyi intézmények megközelítésének zavartalanságát folyamatosan biztosítani kell.

9. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles a Budapest főváros közlekedési tájékoztatási feladatainak ellátóját az ideiglenes forgalmi rend kialakításáról - az ideiglenes forgalmi rend életbe lépését megelőzően legalább 3 munkanappal korábban - értesíteni.

(2) A közúton végzett munkálatok ideje alatt az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó forgalomtechnikai eszközök üzemeltetése a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának feladata és felelőssége.

(3) A jelzőtáblák kivételesen hordozható kivitelű oszlopokra is helyezhetők. Az ellentétes értelmű közúti jelzőtáblákat ebben az esetben is letakarással vagy leszereléssel kell érvényteleníteni.

(4) A munkavégzés során az általános forgalomtechnikai üzemeltetői és technológiai előírásokat is be kell tartani.

10. § (1) A munkavégzés során biztosítani kell a közművek és a forgalomtechnikai létesítmények megközelíthetőségét. A közmű-létesítmények felszíni szerelvényeit szabadon kell hagyni.

(2) A bontási munkákat - kézi feltárással történő kivitelezés esetén is - különös óvatossággal kell elvégezni.

(3) Földmunka esetén a munkaárok fát 2 m-nél jobban nem közelíthet meg. Amennyiben a nyomvonalas létesítmény kiépítése más módon - valamilyen kényszerhelyzet miatt - nem oldható meg, a gyökérzet megóvása mellett kézi vagy gépi átfúrást kell alkalmazni. Az átfúrás a fa törzsét 1 m-nél jobban nem közelítheti meg.

(4) Fa törzsétől mért 3 m-es sugarú körön belül a gyökérzónában lévő föld kitermelését kizárólag kézzel szabad végezni. A munkák során 5 cm-nél vastagabb gyökér nem vágható el. A 2 és 5 cm közötti vastagságú elvágott gyökerek esetében merőleges, sík metszési felületet kell kialakítani, azokat óvni kell a huzamosabb kiszáradástól, ezért mielőbbi földtakarást kell alkalmazni.

(5) Az építési munkák által érintett területen a munkagépek hatósugarán belüli, és a szállítójárművek útvonalába eső fák törzsét - amennyiben a fák sérülésének veszélye fennáll - a munkálatok ideje alatt kalodával kell védeni. A kalodát a törzshöz rögzíteni nem szabad.

(6) Az építési munkák során be kell tartani a zöldfelületek megóvásáról és a fás szárú növények védelméről szóló önkormányzati rendeletekben foglaltakat is.

11. § (1) Ha az előre tervezett bontási munkák folyamán az útburkolat szintjéhez viszonyítva gyalogúton, járdán, kerékpárúton, valamint gyalog- és kerékpárúton a 25 cm-t, úttesten a 40 cm-t meghaladó mélységig kell lehatolni, ezt a hozzájárulás jogosultja a munka megkezdése előtt köteles az érintett közműszolgáltatónak bejelenteni. Erősáramú kábel biztonsági övezetében (felette és mellette 1-1 m távolságban) földmunkagépekkel munkavégzés nem folytatható.

(2) Járdán, gyalogúton és kerékpárúton a vezeték- (kábel-) fektetési munkát úgy kell végezni, hogy az, valamint a föld visszatöltése, tömörítése és a betonalap készítése folyamatosan kövesse a nyomvonalat. A nyitott munkaárok hossza nem haladhatja meg az egy kábeldobon levő kábelmennyiség hosszát. Újabb szakasz bontására csak akkor és olyan mértékben kerülhet sor, ha és amennyiben a korábban megnyitott munkaárok-szakasz visszatöltése és ideiglenes helyreállítása megtörtént.

(3) Közmű fektetésénél vagy javításánál a vezetékek helyszínrajzi bemérése (rögzítése) után a munkaárok visszatöltését szakszerű tömörítéssel kell elvégezni. Ennek során a kitermelt, de visszatöltésre alkalmatlan, fagyott vagy veszélyes anyagot nem szabad felhasználni.

(4) A munkavégzés során a hozzájárulás jogosultjának gondoskodnia kell a csapadékvíz akadálytalan lefolyásáról, és az egyéb szennyeződések folyamatos eltakarításáról.

(5) A földmérési jelek megrongálódását, jogosulatlan elmozdítását a hozzájárulás jogosultja köteles a területileg illetékes földhivatalnak bejelenteni, és a helyreállítás költségeit viselni.

12. § (1) A munka végzése során biztosítani kell az építőanyagok, csövek, sínek, stb. kiszállítására és a munkahelyen történő megfelelő tárolására vonatkozó előírások maradéktalan betartását. A munkahelyen csak a folyamatos munkavégzést biztosító anyagmennyiség tárolható.

(2) A felbontott burkolat olyan idomköveit, amelyeket a hozzájárulás jogosultja visszaépít, úgy kell tárolni, hogy az a közlekedést ne akadályozza, biztonságát ne veszélyeztesse, és ne okozzon szennyeződést.

(3) A kitermelt anyagot - mind a gyalogos-, mind a járműforgalom felőli oldalon - a szétszóródást megakadályozó megtámasztással kell biztosítani.

(4) A hézag-kiöntő anyagot (bitument stb.) az elszállításig úgy kell tárolni, hogy az útburkolatot ne szennyezze be.

(5) Fák tövében, zöldterületen, a közművek felszíni szerelvényein az építési anyagokat, a kitermelt földet és törmeléket tárolni még ideiglenes jelleggel sem szabad.

(6) A felbontott burkolat olyan - jó állapotú - idomköveit, amelyeket nem építenek vissza, megtisztítva a Közútkezelő által megjelölt helyre kell szállítani, és ott idomba rakva kell - dokumentálva - átadni.

(7) A munkavégzés folyamán kitermelt, de fel nem használt anyagot (föld, törmelék, kőanyag stb.) közterületen tárolni nem szabad. Azt a hozzájárulás jogosultjának késedelem nélkül - legkésőbb a következő nap reggel 7 óráig - el kell szállítania.

(8) A munkaterületen kívüli terület használatára külön közterület-használati hozzájárulást kell kérni a Polgármesteri Hivatalban.

13. § (1) A munka elvégzésével egy időben - amennyiben a végleges helyreállítás nem történhet meg azonnal - az útburkolatot ideiglenes jelleggel kell helyreállítani. Az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával, vagy az erre a célra szolgáló műkő- vagy betonidomokkal kell elvégezni úgy, hogy az ideiglenesen helyreállított burkolat a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen.

(2) Az útburkolatot - annak végleges helyreállításáig - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania.

14. § (1) A közutat érintő munka befejezését követően a felbontott burkolat - ideértve az útburkolati jeleket is - végleges helyreállítását azonnal meg kell kezdeni, és a munkakezdési hozzájárulásban előírt határidőre be kell fejezni.

(2) A bontási helyet véglegesen csak az eredeti, és a Közútkezelő által a munkakezdési hozzájárulásban előírt vagy annál magasabb értékű, vagy nagyobb teherbírású burkolatnemmel szabad helyreállítani.

(3) A helyreállítási (földvisszatöltési) munkák során a Közútkezelő a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának terhére talajmechanikai, vagy egyéb ellenőrző vizsgálatokat rendelhet el.

(4) Zöldterület megrongálása esetén a kivitelezéssel érintett zöldterületek növényzetét helyre kell állítani, és az ennek tényét igazoló iratokat át kell adni a zöldterületek kezelőjének.

(5) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles az igénybevett munkaterületet az építkezés befejezése után, de a forgalom részére történő átadást megelőzően, műszaki átadás-átvételi eljárás során a Közútkezelőnek visszaadni. Ennek keretében át kell adnia a Közútkezelő részére a munkavégzés (földvisszatöltés, burkolat-helyreállítás) minőségére vonatkozóan a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott vizsgálatok bizonylatait. Az átadás-átvételi eljárást jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A helyreállított munkaterületről és annak környezetéről, a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásához fényképfelvételt kell készíteni és azt kérésre a Közútkezelő részére átadni. Építési engedéllyel megvalósított új létesítmények csak a forgalomba-helyezési engedély birtokában adhatók át a forgalomnak.

(6) Nyomvonalas közműépítések, valamint közút fejlesztése, felújítása esetén megvalósulási tervdokumentáció elkészítése szükséges, melyet az átadás-átvételi eljárás keretében a Közútkezelő részére át kell adni. A dokumentációt két példányban, (papíron vagy elektronikus formában) kell megküldeni.

15. § (1) A helyreállítás során a kiemelt munkaárok visszatöltésére csak arra alkalmas anyagot szabad felhasználni, amelyet anyagától függően 10-25 cm-es terítési vastagságokban, réteges tömörítéssel kell beépíteni. A közművezetékek környezetében Trγ = 85%-os, a töltéstestben Trγ = 90%-os tömörséget, és a földmű felszínén E2 = 40 MN/m2 teherbírási értéket kell elérni. Az alapburkolat alá minimum 20 cm vastag, Trγ = 95%-os tömörségű, E2 = 60 MN/m2 teherbírási értékű homokos kavics ágyazatot kell helyezni. A további helyreállítás csak a megfelelő tömörséget igazoló mérési jegyzőkönyvek megléte esetén folytatható. A Közútkezelő tömörségi ellenőrző mérést végeztethet.

(2) A kivitelezést úgy kell végrehajtani, hogy az a vonatkozó szabványok és az útügyi műszaki előírások feltételeinek is megfeleljen.

(3) Aszfalt burkolatú utaknál az aszfalt pályaszerkezeti rétegeket általában az eredetivel megegyező aszfaltfajtával és vastagsággal kell visszaépíteni 30-30 cm-es rétegenkénti túlnyújtással. Az aszfaltrétegek anyagának és vastagságának megválasztásakor a vonatkozó útügyi műszaki előírást is figyelembe kell venni.

(4) Kis felületű, vagy pontszerű bontások helyreállításánál - meglévő hengerelt aszfalt burkolat esetén is - a közúti forgalomra alkalmas minőségű öntött aszfalt kopó- és kötőréteg is alkalmazható.

16. § (1) A felbontott járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút alapját földnedves betonból vagy hidraulikus kötőanyagú stabilizációs alaprétegből kell kialakítani úgy, hogy annak minősége és vastagsága az eredetivel megegyező legyen, de legalább a vonatkozó útügyi műszaki előírás feltételeit kielégítse. Az alapréteg alá minden esetben min. 15 cm vastag, Trγ = 95%-os tömörségű homokos kavics ágyazatot kell beépíteni. Egyéb burkolatalapot a Közútkezelő egyedi elbírálás útján előírhat. A betonalap együttdolgozása érdekében a meglévő betonalap csatlakozó felületét érdesre kell kialakítani. C 12 szilárdsági osztályú beton alkalmazásakor az alapréteg folytonosságát 2 m-ként kereszthézagolással meg kell szakítani.

(2) Úttest, járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után (közmű fedlap és szerelvény szintbehelyezések, szegélyjavítások, betonalap javítások és helyreállítások) kezdhető meg az útburkolat szakszerű megépítése.

(3) Járda felbontása esetén, a szükséges alépítményi munkák elvégzését követően, a járdaburkolatot az alábbi szempontok figyelembevételével kell helyreállítani:

(4) Lépcsős járda felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzését követően, a helyreállítást a nyomvonal hosszában a lépcső teljes szélességében a teljes szerkezet átépítésével kell elvégezni.

17. § (1) A helyreállítás során az útburkolat felületét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz elvezetése biztosított legyen.

(2) Ha a meglévő útburkolat keresztmetszeti szélességének

(3) A kivitelezés során megrongálódott zöldterületet, annak növényzetével együtt a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának az eredeti állapotnak megfelelően, és a zöldterület teljes vagy részleges átépítése esetén a zöldterület kezelője által elfogadott zöldterület-rendezési tervnek megfelelő módon helyre kell állítania vagy állíttatnia, az alábbiak szerint:

18. § (1) A burkolat helyreállításának mértéke a munkakezdési hozzájárulással vagy hozzájárulás nélkül történő felbontása esetén - a 19. §-ban foglalt esetek kivételével -:

(2)¹⁵ A 18. § (1) bekezdés c) pontjának cc) alpontjában foglaltaktól el lehet térni, amennyiben az útburkolat bontás helyreállítása európai uniós támogatásból finanszírozott közműberuházás keretében történik. Az eltérés engedélyezéséről a Városüzemeltetési és Környezetvédelmi Bizottság dönt.

19. § A helyreállítás mértéke az öt éves burkolatbontási tilalom hatálya alatt álló közterületeken, munkakezdési hozzájárulással (felmentéssel), vagy hozzájárulás nélkül történő felbontás esetén:

20. § Közutak felújítását megelőző közműépítés miatti útburkolat bontás helyreállításának mértéke:

21. § Amennyiben a beruházás kapcsán a tömegközlekedési járatok mellékútra történő terelésére kerül sor, a többletterhelésből eredő útburkolati meghibásodások helyreállításának kötelezettsége a kérelmezőt terheli. A tényállás megállapítására, az érintett feleknek közös bejárás keretében - a terelés megkezdése előtt, és az eredeti forgalmi rend visszaállítását követően - állapotfelmérést kell készíteni.

22. § Az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően - vagy azzal egyidejűleg - az építést megelőző forgalmi rendet a munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles helyreállítani, és az előírt forgalmi rendet kialakítani. (Helyreállítás esetén a munkavégzés és forgalomterelés miatt kihelyezett ideiglenes közúti jelzőtáblákat, útburkolati jeleket el kell távolítani, az eredeti közúti jelzőtáblákat vissza kell szerelni, ki kell takarni, az eredeti útburkolati jeleket helyre kell állítani, a jelzőlámpákat eredeti állapotába és üzemmódjába kell helyezni és a Budapest főváros közlekedési tájékoztatási feladatainak ellátóját 3 munkanappal a helyreállítás befejezése előtt értesíteni kell.)

23. § (1) A Közútkezelő az engedélyezett és a folyamatban lévő összes munkáról - beleértve a rendkívüli igénybevétel bejelentéseket is - nyilvántartást vezet. A munkákat rendszeresen - indokolt esetben az Újbuda Közterület-felügyelet és a rendőrség bevonásával - ellenőrzi kell.

(2) A Közútkezelő az ellenőrzés során tapasztalt hibák megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) Az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának - az építési engedélyt, a közútkezelői hozzájárulást, a munkakezdési hozzájárulást, a tervdokumentációt, a munkára vonatkozó ütemtervet, valamint az ideiglenes forgalomszabályozási tervet a munka helyszínén kell tartania.

24. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja, vagy a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azokért az általa vagy megbízottja, kivitelezője által okozott károkért, balesetekért, amelyek az e rendeletben, a közútkezelői hozzájárulásban vagy a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételeknek a megsértéséből erednek, és amelyek egyébként a kivitelezési munkák során, vagy azokkal összefüggésben keletkeznek.

(2) Ha a munkakezdési hozzájárulás jogosultja nem tartja be a munkakezdési hozzájárulásban előírt, vagy a rendkívüli igénybevételre meghatározott határidőt, nem végzi el a szükséges útburkolat-helyreállítási munkát (az útburkolati jeleket is beleértve), a Közútkezelő - a munkakezdési hozzájárulás jogosultja, vagy az ideiglenes igénybevétel bejelentője terhére (költségére) - a vonatkozó beszerzési szabályok figyelembevételével elvégeztetheti.

(3) A kivitelezési munkák befejezése után, a közúton maradt anyagokat, az ideiglenes forgalmi rendhez kapcsolódó közúti jelzéseket a Közútkezelő - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának, vagy a rendkívüli igénybevétel bejelentőjének terhére (költségére) - a vonatkozó beszerzési szabályok figyelembevételével elszállíttathatja.

(4) Ha a véglegesen helyreállított közúton - a kivitelezési munka nem megfelelő elvégzése miatt - süllyedés vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, vagy a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét a Közútkezelő felhívja a hiba megszüntetésére. A hibából fakadó, annak megszüntetéséig bekövetkező balesetekért, a balesetből eredő károkért a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, vagy a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség.

(5)¹⁷ Aki a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül veszi igénybe, a Rendelet 1. mellékletében meghatározott igénybevételi díj tízszeresének megfelelő díj megfizetésére köteles.

(6)¹⁸ Aki a közutat a hozzájárulástól eltérő módon, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben veszi igénybe, a ténylegesen igénybevett alapterület alapján megállapított, a Rendelet 1. melléklete szerinti használatbavételi díj ötszörösének megfelelő díj megfizetésére köteles.

25. § (1) Az e rendeletben foglalt kötelezettségek megszegéséből eredő károkért a károkozó a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítés általános szabályaira vonatkozó rendelkezései és a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezései szerint felelős.

(2) A közút nem közlekedési célú igénybevétele során az igénybevevő által harmadik személynek okozott károkért az igénybevevő felel.

(3) A közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapota, vagy forgalomtechnikai hiba miatt keletkezett kár esetén a károsultnak a kárigényét a Közútkezelőhöz kell - haladéktalanul - bejelentenie.

(4) A Közútkezelő a kárigény-bejelentéseket körültekintően kivizsgálja, és a kárigény bejelentőjét írásban értesíti a felelősség elismeréséről, vagy a kárigény elutasításáról.

(5) Ha a Közútkezelő megállapítása szerint a közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapotáért más személy vagy szervezet a felelős, erről a kárigény bejelentőjét írásban értesíti.

26. §¹⁹ (1) Újbuda Önkormányzata tulajdonában és kezelésében levő közterületekhez történő csatlakozás esetén meg kell kérni a Közútkezelő hozzájárulását. A döntést a Közútkezelő hozza meg, kikérve az útüzemeltető véleményét.

(2) A kivitelezés csak a közútkezelői hozzájárulás és annak alapján megkért munkavégzési hozzájárulás birtokában kezdhető meg.

(3)²⁰ Az útcsatlakozás létesítése kérelemre induló eljárás; a kérelmet az Önkormányzat honlapján elérhető formanyomtatvány kitöltésével, az abban szereplő munkarészek benyújtásával kell beadni.

(4)²¹ Az útcsatlakozás kiépítéséhez tartozó munkakezdési hozzájárulás iránti kérelmet az Önkormányzat honlapján elérhető formanyomtatvány kitöltésével, és benyújtásával lehet megkezdeni.

(5) Közterület felől induló gépkocsibehajtó esetén kötelező kaput építeni a közterületi telekhatárra.

(6)²² A telek esetében a közterületi vagy magánúti telekhatáron, vagy közhasználat céljára átadott magánterületi határon lakóingatlanonként vagy 30,0 méterenként - a (6a) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb összesen 6,0 m szélességű gépkocsibehajtó alakítható ki.

(6a)²³ 15 lakást meghaladó beépítés esetén a (6) bekezdésben foglaltnál szélesebb gépkocsibehajtó is kialakítható előzetes közútkezelői egyeztetés után.

(7) Zártsorú beépítés esetén, az udvar megközelítésére az utcafrontról nyíló áthajtó a teremgarázskaputól vagy -behajtótól függetlenül is létesíthető, legfeljebb 4,0 méter szélességgel.

(8) Saroktelek vagy átmenő telek esetén mindkét közterületi telekhatáron létesíthető egy áthajtó vagy behajtó.

26/A. §²⁵ Az e rendeletben szabályozott, és a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben büntetni rendelt magatartások esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

27. § (1) Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba.

(2)²⁶