Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) a Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdés első fordulatában meghatározott hatáskörében, a 26.§ -28.§ tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 1. és 2. pontjában és 25. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

I.                   Fejezet

Bevezetés

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló (a továbbiakban: Kerület) közigazgatási területére, valamint a közterületet használó jogképes jogalanyokra.

(2) E rendelet hatálya az MÁSODIK RÉSZ vonatkozásában kiterjed a közhasználatra szolgáló minden olyan Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló területre – kivéve az Önkormányzat kezelésében lévő közutakat-, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, továbbá a közterületnek közútként szolgáló azon részére, amelynek a kezelője a Fővárosi Önkormányzat és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részére.

(3) E rendelet hatálya a HARMADIK RÉSZ vonatkozásában kiterjed az Önkormányzat közigazgatási területén lévő, az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő helyi közutakra, azok műtárgyaira és tartozékaira (a továbbiakban együtt: helyi közutak).

(4) E rendelet hatálya a HARMADIK RÉSZ vonatkozásában nem terjed ki a külön jogszabály szerint Budapest Főváros Önkormányzatának (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) kezelésében, vagy tulajdonában és kezelésében lévő közutakra (a továbbiakban együtt: fővárosi közutak).

(5) E rendelet hatálya nem terjed ki a reklámhordózók közterületen történő elhelyezésére és egyéb reklámtevékenység végzésére (ideértve a választási kampány idején az önálló hirdető-berendezések és választási plakátok elhelyezését, valamint a közterületen folytatott politikai kampánytevékenységet is), továbbá a gépjárművek közterületen való parkolásának engedélyezésére.

2. Értelmező rendelkezések

2.§ E rendelet alkalmazásában:

1.közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan az Önkormányzat tulajdonában álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tartja nyilván; a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára megnyitott és kijelölt része; továbbá az a magánterület, amely azonos feltételekkel bárki használhat;

2.közút: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület, így közútnak minősül a járda, a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút is;

3. épület: az a szilárd térelemekkel részben vagy egészben körülhatárolt, talajhoz rögzített, vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, közterületen ideiglenesen elhelyezett 20 m² vagy annál nagyobb alapterületű építmény, ami kereskedelmi- és szolgáltató tevékenység végzésére szolgál;

4. pavilon: az a szilárd térelemekkel részben vagy egészben körülhatárolt, talajhoz rögzített, vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, közterületen ideiglenesen elhelyezett 0-20 m² alapterületű építmény, ami kereskedelmi- és szolgáltató tevékenység végzésére szolgál;

5.építési tevékenység: az építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése;

6. felvételkészítés: állókép, mozgókép vagy hang önálló vagy kombinált, technikai eszközzel történő rögzítése;

7. filmforgatás: a mozgóképről szóló törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti felvételkészítés;

8. mozgóárusítás: olyan jellemzően kézből történő árusítás, melynek előkészítéseként a kereskedő vagy megbízottja mozgóboltnak nem minősülő eszköz (különösen: kosár, kézikocsi, stb.) segítségével viszi az értékesítés helyszínére az eladásra kínált árut;

9. mozgóbolt: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott jármű vagy eszköz;

10. tömegrendezvény: közterület-használattal járó olyan kulturális, szabadidős, sport, továbbá karitatív, vagy egyéb társadalmi rendezvény, amelyen a résztvevők száma meghaladja az 1000 főt, és amelynek a magtartására nem a gyülekezési jogról vagy a sportról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni;

11. politikai rendezvény: a gyülekezési jogról, valamint a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá eső minden olyan rendezvény, amelynek célja a választói akarat befolyásolása;

12. rendezvény kiszolgáló területe: a rendezvény idejére, annak teljes körű megvalósítását biztosító területek és az ahhoz kapcsolódó berendezések, felszerelések (különösen: a bejáró, út, büfé, vendéglátást előkészítő helyiség, pult, italpult, körasztal, szék, vizesblokk, mellékhelyiség, színpad, a rendezvény céljaihoz kapcsolódóan elkerített terület, stb.) összessége a rendezvényt látogató vendégek járműveinek tárolására szolgáló terület kivételével;

13. vendéglátó-ipari terasz: közterületen kijelölt, a vendéglátóegységhez kapcsolt szintkiegyenlítő szerkezet ráhelyezésével kialakított szabadtéri fogyasztótér;

14. vendéglátó-ipari előkert: közterületen kijelölt, a vendéglátóegységhez kapcsolt szabadtéri fogyasztótér;

15. vendéglátó-ipari fogyasztópult: közterületen elhelyezett 1m²-nél nagyobb alapterületű, vagy a közterület fölé 1 m-nél mélyebben benyúló olyan szerkezet, mely a vendéglátó-ipari által értékesített vendéglátó-ipari termék állva történő fogyasztását teszi lehetővé;

16. zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott, állandó növényzettel fedett közterület, amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását szolgálja;

17.zöldfelület: közterületen létrejött természetes felület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj vagy a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg, kivéve a –jármű közlekedésére szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú – földútnak minősülő utat;

18. a közlekedésben való részvétel feltételeinek meg nem felelő jármű: az a jármű, amelyik nem felel meg a közúti közlekedés szabályairól szóló együttes rendeletben meghatározott feltételeknek;

19. ünnepek előtti egyedi árusítás: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben bekezdésében meghatározottak szerint történő közterületi értékesítés;

20. árubemutatás: üzlethelyiség vagy pavilon tevékenységéhez kapcsolódóan, az üzlethelyiség vagy pavilon közterületi homlokzatához illeszkedően, az ott értékesített áru bemutatás céljából történő elhelyezése;

21. sátorgarázs: a gépjármű elhelyezésére és az időjárástól való védelmére szolgáló fémvázas, sátorponyvával fedett mobil létesítmény;

22. szórólaposztás: kis terjedelmű, terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő ingyenes átadása;

23. művészeti jellegű tevékenység: a szerzői jogról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység;

24. mutatványos tevékenység: olyan eszközzel, berendezéssel vagy ezek nélkül nyújtott szórakoztató tevékenység, amely nem tartozik a szerzői jogról szóló törvény hatálya alá.

25. út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetve magánterület (közút, magánút);

26. úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része; 

27. útpadka: az útnak az úttest mellett levő, útburkolattal el nem látott része;

28. útburkolat: az útnak az ideiglenes vagy végleges szilárd szerkezete (szabályosan lerakott kő vagy műkő, beton vagy aszfalt az alappal és az ágyazattal együtt);

29. földút: jármű közlekedésre szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú (pl. zúzottkő, kavics, murva, kohósalak stb.) út, amelyen legfeljebb talajszerkezetet javító beavatkozás történt, ideértve azon földutat is, amely a szilárd burkolatú úthoz való csatlakozás, illetve a vasúti átjáró előtt legfeljebb 50 méter hosszban szilárd burkolattal rendelkezik;

30. szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek útteste szabályosan lerakott kő vagy műkő, továbbá beton vagy aszfalt burkolattal rendelkezik;

31. járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része;

32. kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt út;

33. gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt út, illetőleg olyan út, amely kizárólag a gyalogosok közlekedését szolgálja és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el;

34. útcsatlakozás: útnak, járműforgalmat szolgáló létesítmény területének, illetve a járművek közút melletti ingatlanról a közútra való ráhajtását szolgáló területnek a közúthoz csatlakozása;

35. közút nem közlekedési célú igénybevétele: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 36. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a közút területnek (vagy e terület egy részének) ideiglenes vagy tartós elfoglalása

a)építési munka elvégzése céljából (közút fejlesztése, felújítása, fenntartása; közúthoz csatlakozás létesítése; a közút területén lévő vagy területét érintő közmű létesítése, fenntartása, valamint a közút burkolatának felbontásával járó egyéb munkák végzése) vagy

b)építési munkával nem járó célból (pl. közúton rendezvények tartása, vendéglátó- ipari vagy kereskedelmi létesítmények, berendezések elhelyezése, közút melletti épületek állványozása, egyéb ideiglenes anyagok vagy berendezések elhelyezése;

36. közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele: Kkt. 38. §-ban meghatározottak szerint, a közútnak az egyes közművek üzemzavarának idejére vonatkozó, halasztást nem tűrő hibaelhárítás és helyreállítás céljából történő; illetve ár- vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatti igénybevétele;

37. közút kezelője (Közútkezelő): e rendelet hatálya alá tartozó helyi közutak tekintetében Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete;

38. közút forgalomtechnikai kezelője (Forgalomtechnikai kezelő): Budapest Főváros teljes közforgalomnak megnyitott közúthálózata tekintetében - jogszabályban meghatározott esetekben - a Fővárosi Közgyűlés;

39. üzemeltető: a rendelet hatálya alá tartozó helyi közutak tekintetében e rendelet 4. §-ban meghatározott feladatok esetében – a Kkt. 33. § (1) bekezdés bb) pontja szerint – a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt..

3.Hatásköri és eljárási szabályok

3. § (1) A MÁSODIK RÉSZ vonatkozásában közterület-használati szerződés megkötését a Képviselő-testület a Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottságra, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a Polgármesterre ruházza át.

(2) A Képviselő-testület átruházott hatáskörében Polgármester dönt:

a) a 3 hónapot meg nem haladó építési tevékenység végzésével összefüggésben állványzat, építőanyag és építési törmelék tárolásához, törmeléktároló konténer elhelyezéséhez, építési területen létesített egyéb konténer elhelyezéséhez, építési tevékenység végzéséhez szükséges terület lehatárolásához, építési célból daru, valamint betonpumpa elhelyezéséhez, továbbá építőanyag szállítás vagy deponálás közterület foglalásához kapcsolódó közterület használat kérdésében;

b) az ünnepek előtti egyedi árusításhoz, a művészeti jellegű tevékenységhez, a mutatványos tevékenységhez, továbbá a szórólaposztáshoz kapcsolódó közterület használat kérdésében;

c) a települési szilárdhulladék-gyűjtő és törmeléktároló konténer 24 órát meghaladó időtartamra közterületre történő kihelyezéséhez kapcsolódó közterület használat kérdésében;

d) a közlekedésben való részvétel feltételeinek meg nem felelő jármű közösségi közlekedés által nem használt mellékútvonalon történő, 10 napot meghaladó, de legfeljebb 90 napig tartó elhelyezéséhez kapcsolódó közterület használat kérdésében; és

e) filmforgatásra irányuló közterület-használati szerződés jóváhagyása vonatkozásában.

(3) A HARMADIK RÉSZ vonatkozásában a Jegyző dönt:

a)a közút területének burkolatbontással járó nem közlekedési célú igénybevételéhez való hozzájárulás és az igénybevétel feltételeinek meghatározása;

b)nyilvántartás vezetése; és

c)ellenőrzés.

(4) A HARMADIK RÉSZ vonatkozásában a közút területének burkolatbontással nem járó nem közlekedési célú igénybevételéhez való hozzájárulás és az igénybevétel feltételeinek meghatározása kérdésében a Képviselő-testület a Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottságra, a (5) bekezdésben meghatározott esetekben a Polgármesterre ruházza át.

(5) A Képviselő-testület átruházott hatáskörében Polgármester dönt:

a) a 3 hónapot meg nem haladó építési tevékenység végzésével összefüggésben állványzat, építőanyag és építési törmelék tárolásához, törmeléktároló konténer elhelyezéséhez, építési területen létesített egyéb konténer elhelyezéséhez, építési tevékenység végzéséhez szükséges terület lehatárolásához, építési célból daru, valamint betonpumpa elhelyezéséhez, továbbá építőanyag szállítás vagy deponálás közterület foglalásához kapcsolódó közterület használat kérdésében;

b) az ünnepek előtti egyedi árusításhoz, a művészeti jellegű tevékenységhez, a mutatványos tevékenységhez, továbbá a szórólaposztáshoz kapcsolódó közterület használat kérdésében;

c) a települési szilárdhulladék-gyűjtő és törmeléktároló konténer 24 órát meghaladó időtartamra közterületre történő kihelyezéséhez kapcsolódó közterület használat kérdésében;

d) a közlekedésben való részvétel feltételeinek meg nem felelő jármű közösségi közlekedés által nem használt mellékútvonalon történő, 10 napot meghaladó, de legfeljebb 90 napig tartó elhelyezéséhez kapcsolódó közterület használat kérdésében; és

e)filmforgatásra irányuló közterület-használati szerződés jóváhagyása vonatkozásában.

(6) A közút kezelőjének üzemeltető útján ellátott feladatai:

a)fejlesztés, felújítás;

b)üzemeltetés: vizsgálat, fenntartás, karbantartás; és

c)utak műszaki állapotával kapcsolatos ellenőrzés.

(7) A Képviselő-testület átruházott hatáskörében a Polgármester nyilatkozik a Forgalomtechnikai kezelő megkeresése alapján a forgalmi rend kialakításáról.

4. § A 3.§-ban meghatározott döntés előkészítése a Polgármesteri Hivatal feladata.

MÁSODIK RÉSZ

A közterület-használat általános szakmai szabályai

II.                Fejezet

A közterület-használat létrejöttére vonatkozó általános szabályok

4.A közterületek övezeti besorolása

5.§ A Kerület közterületeit négy övezetbe kell sorolni:

a) az I. övezetbe tartoznak a védendő területek;

b) a II. övezetbe tartoznak az összvárosi jelentőségű kiemelt területek;

c) a III. övezetbe tartoznak a kerületi jelentőségű kiemelt területek

d) a  IV. övezetbe tartoznak az I., II. és III. övezetbe nem sorolt területek.

6.§ A Kerület közterületeinek övezetek szerinti besorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

5.A közterület-használatának szabályai

7.§ (1) A közterület-használat keletkezhet szerződés nélkül vagy szerződéssel. A szerződés nélkül létrejött közterület-használat bejelentés-köteles. A szerződéssel keletkező közterület-használat kezdeményezéssel vagy pályázati eljárás útján jön létre. A közterület-használati szerződésre a felek a polgári jog szabályait alkalmazzák.

(2) Különös szabályok vonatkoznak a közterület-használat alábbi eseteire:

a)a közterületnek filmforgatás céljára történő igénybevételére;

b)taxiállomások létesítésére;

c)vendéglátó teraszok és vendéglátó-ipari előkertek elhelyezésére;

d)idény-jellegű kitelepüléssel történő közterület-használatra;

e)tömegrendezvények céljára szolgáló közterület-használatra;

f)törmeléktároló konténer elhelyezésére és a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező gépjármű elhelyezésére irányuló közterület-használatra; és

g)a Bosnyák téren és az Örs vezér téren elhelyezett pavilonok közterület-használatára.

8. § (1) Közterület-használati szerződés szükséges:

a) a közterület fölé nyúló védőtető, előtető, üzlethomlokzat és ernyőszerkezet, valamint kirakatszekrény kialakításához  és fennmaradásához;

b) a közösségi közlekedési járművek megállójában utasváró pavilon, az üzemanyagtöltő állomás, az üzemanyag-egységárat jelző berendezés létesítéséhez és fennmaradásához;

c) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és berendezések elhelyezéséhez és fennmaradásához;

d) az építési tevékenységhez szükséges építmények, létesítmények, állványzat, eszközök, gépek és szerelvények elhelyezéséhez és fennmaradásához vagy tárolásához, továbbá az építési tevékenységhez szükséges építőanyag szállítás vagy deponálás közterület foglalásához;

e) a pavilon vagy épület létesítéséhez  és fennmaradásához,  mozgóbolt közterület használatához, mozgóárusítás közterület használatához, továbbá  árubemutatás kihelyezéséhez és fennmaradásához;

f) a felvételkészítéshez;

g) a  nyilvántartásba vett civil és egyéb szervezetek érdekében végzett adománygyűjtéshez, ételosztáshoz, továbbá az ehhez szükséges berendezések elhelyezéséhez;

h) az utcai árusító és kereskedelmi, szolgáltató és vállalkozói tevékenység igénybe vételét lehetővé tévő automaták (különösen: pénzváltó-, ital-, bankautomata, jegy- és bérletautomata stb.) telepítéséhez és fennmaradásához;

i) a művészeti jellegű tevékenységhez, mutatványos tevékenységhez, továbbá a szórólaposztáshoz kapcsolódó közterület-használathoz;

j) a közlekedésben való részvétel feltételeinek meg nem felelő jármű közösségi közlekedés által nem használt mellékútvonalon történő, egy naptári éven belül a 10 napot meghaladó, de legfeljebb 90 napig tartó elhelyezéséhez;

k) az ünnepek előtti egyedi árusításhoz;

l) a sport, kulturális, művészeti vagy családi rendezvények (a továbbiakban együtt: rendezvények) kiszolgáló területét érintő közterület-használathoz;

m) a települési szilárdhulladék-gyűjtő és törmeléktároló konténer 24 órát meghaladó közterületre                           történő kihelyezéséhez;

n) a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló MT rendeletben meghatározott járművekre;

o) a közterület turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari (különösen: vendéglátó-ipari terasz, előkert, fogyasztópult) célú hasznosításához;

p) a hőlégballon alkalmi (különösen: bemutató, felszállóhely, stb.) tartózkodásához;

q) tűzijáték szervezéséhez szükséges közterület-használathoz;

r) városnéző lassú jármű, járműszerelvény (gépi meghajtású vagy lóvontatású) használatára, és állomáshelyének igénybevételére; és

s) az elektronikus hírközlési építmények és közművek létesítéséhez, javításához és fenntartásához szükséges munkálatokkal összefüggő közterület-használathoz.

9. § (1) Nem szükséges közterület-használati szerződés:

a)az úttartozékok, valamint a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló építmények és berendezések elhelyezéséhez és fenntartásához;

b)a közterület fölé nyúló védőtető, előtető, üzlethomlokzat és ernyőszerkezet, valamint kirakatszekrény kialakításához és fennmaradásához feltéve, hogy elhelyezése vagy fennmaradása kizárólag az érintett üzlethelyiségben folytatott tevékenységhez kapcsolódik, továbbá nem nyúlik 10 centiméternél túl a közterület fölé azon épület falának a síkjától, amelyre rögzítették és közterületet érintő felülete a 2 m²-t nem haladja meg;

c)a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez, valamint a közút kezelője és üzemeltetője által a fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez és fennmaradásához;

d)az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges munkálatokkal és tevékenységgel összefüggő közterület-használathoz;

e)a futóverseny útvonalát érintő közterület használathoz és a futóversenyhez kapcsolódó 50 m²-t meg nem haladó közterület-használathoz;

f)az állvány  vagy egyéb technikai segédberendezés használata nélkül, nem haszonszerzési céllal történő felvételkészítéshez feltéve, hogy a készített felvétel nem kerül a nagynyilvánosság elé;

g)az Önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, az ezek fenntartásában lévő intézmények, vagy az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által szervezett rendezvényhez kapcsolódó közterület-használathoz;

h)a közparkban nem elkerített területen tartott rendezvények résztvevői által elfoglalt zöldterület használatához;

i)a politikai rendezvényekhez kapcsolódó közterület használathoz, ide nem értve a kereskedelmi, vendéglátó és reklám tevékenység végzésével járó közterület-használatot;

j)a lomtalanítási munkálatokhoz;

k)a Fővárosi Állatkert területére vagy területéről történő állatszállításhoz;

l)az olyan gazdasági társaság közterület-használatához, amelynek 100%-os tulajdonosa az Önkormányzat;

m)a közigazgatási hatóság hivatalos hirdetményének elhelyezéséhez, továbbá az Önkormányzat által létesített ingyenes lakossági hirdetőtáblán hirdetések elhelyezéséhez;

n)az ételosztáshoz; és

o)a közterület-fenntartói vagy közrendvédelmi, közbiztonsági szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért, berendezésekért.

(2) Az (1) bekezdés g), i), n) és o) pontjában meghatározott közterület használatot a közterület használója köteles legkésőbb 24 órával a megkezdése – írásban – bejelenteni a Polgármesteri Hivatalnak. Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott közterület használatot a közterület használója köteles legkésőbb 30 nappal a megkezdése – írásban – bejelenteni a Polgármesteri Hivatalnak.

10.§ (1) Nem köthető közterület-használati szerződés:

a) pavilonok vagy épületek létesítéséhez a mindenkor hatályos helyi építési szabályzatban meghatározott közterületi helyszínek kivételével

b) az 5 m²-t meghaladó árubemutatás kihelyezéséhez, továbbá az árusítás céljából történő közterület használathoz az ünnepek előtti egyedi árusítás, valamint a 31.§ - 34.§-ban meghatározottak kivételével;

c) a nem önjáró mozgóboltból történő kereskedelmi tevékenység folytatásához;

d) a közlekedésben való részvétel feltételeinek meg nem felelő jármű 1 naptári éven belül 90 napos időtartamot meghaladó elhelyezéséhez valamint annak főútvonal vagy közösségi közlekedés által használt mellékútvonal mentén történő elhelyezéséhez;

e) a járműnek a jármű eredeti rendeltetésétől eltérő szolgáltatási tevékenység céljából történő közterület-használatához;

f) a közösségi közlekedési járművek megállóját érintően kivéve, ha a közterület használata az utasforgalom céljait, az utasok ellátását vagy az utasok tájékoztatását szolgálja,

g) az olyan járdaszakaszt érintően, ahol a közterület használata a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná;

h) az e rendelet 2. mellékletében tiltottként jelzett közterület-használathoz;

i) jármű iparszerű javításához;

j) rendezvény kiszolgáló területén belül parkoló kialakításához;

k) az osztott pályás utak középső területére bármilyen tevékenység végzésére;

l) a közútnak a közúti közlekedés szabályairól szóló KPM-BM együttes rendelet 16.§ (4) bekezdésében meghatározott jelzőtáblától számított 100 méteres szakaszára;

m) a belső vendégtérrel nem rendelkező szeszesitalt forgalmazó vendéglátó-ipari egységek kialakításához és fennmaradásához, továbbá ezek előtti terasz létesítéséhez;

n) gépjármű reklámhordozóként történő elhelyezéséhez;

o) a göngyölegtároláshoz;

p) használtcikk-piac tartásához;

q) a közterületen állatforgalmazási tevékenység végzéséhez;

r) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet  alapján a közterületen nem értékesíthető termékek forgalmazásához;

s) olyan közterületet érintően, melynek vonatkozásában a közterület-használati szerződés iránti kezdeményezés előterjesztésekor van hatályos közterület-használati szerződés feltéve, hogy a kezdeményezésben meghatározott közterület használat a hatályos közterület-használati szerződésben meghatározott közterület használatot akadályozná vagy korlátozná;

t) ha a közterület-használati szerződés iránti kezdeményezés előterjesztésekor a kezdeményezőnek az  Önkormányzattal  szemben   az  Önkormányzat  által  megállapított, közterület-használati ügyből származó lejárt tartozása van, a tartozás megfizetéséig;

u) arra a közterületre, amelynek vonatkozásában a kezdeményező által igénybe venni kívánt közterület-használati mód kapcsán – így különösen pavilon, épület, vendéglátó-ipari terasz és előkert stb. - lejárt közterület-használati díjtartozás áll fenn, a tartozás megfizetéséig;

v) olyan tevékenységekhez kapcsolódó közterület-használathoz, melynek vonatkozásában településképi eljárás lefolytatása kötelező, azonban az eljárás megindítására kötelezett ügyfél a településképi eljárást nem kezdeményezte, a kezdeményezés elutasításra került vagy a településképi eljárásban kapott döntés feltételeit nem teljesítette az ügyfél;

w) közpark besorolású közterületre, ha a tervezett használat az ott lévő zöldfelületet helyrehozhatatlanul károsítja;

x) a városképi-, műemléki és környezeti követelményeket ki nem elégítő közterület-használatra;

y) sátorgarázs elhelyezésére; és

z) olyan közterület vonatkozásában, amelyet a tulajdonos egyéb céllal kíván hasznosítani vagy használni.

(2) Ha a közterület használója 1 évet meghaladó időtartamban használja a közterületet, akkor a közterület-használati jogosultság lejárta előtt legalább 6 hónappal írásban értesíteni kell a használót arról, ha a tulajdonos a közterületet egyéb céllal kívánja hasznosítani vagy használni. Az értesítést követően az értesítéssel érintett közterület vonatkozásában a közterület-használati szerződés meghosszabbítása nem lehetséges.

III.Fejezet

Kezdeményezésre kötött közterület-használati szerződés

6.A közterület-használati szerződés kérelmezése és időtartama

11.§ (1) A közterület-használati szerződés megkötését a közterület tényleges használójának kell kezdeményeznie (a továbbiakban: jogosult).

(2) A (1) bekezdés szempontjából a közterület tényleges használója:

a) a pavilon esetében: a pavilon tulajdonosa;

b) épület esetén: az épület tulajdonosa;

c) a mozgóbolt esetében: a gépjármű tulajdonosa, ha pedig személye eltér, akkor üzembentartója;

d) az ünnepek előtti egyedi árusítás esetében: az áru tulajdonosa, ha pedig személye eltér, akkor az árusítást végző;

e) az üzleti védőtető esetében: az üzlet tulajdonosa;

f) a vendéglátó-ipari terasz esetében: a vendéglátó-ipari tevékenységet végző;

g) a vendéglátó-ipari előkert esetében: a vendéglátó-ipari tevékenységet végző;

h) a rendezvény esetében: a rendezvényszervező;

i) az automata gép esetében: a gép tulajdonosa;

j) az árubemutatás esetében: az áru tulajdonosa, ha pedig személye eltér, akkor az árusítást végző;

k) a fogyasztópult esetében: a vendéglátó-ipari tevékenységet végző;

l) a hőlég-ballon felállítása esetében: a hőlég-ballon tulajdonosa;

m) a tűzijáték esetében: a tűzijáték szervezője;

n) az építési tevékenység esetében: az építtető;

o) a közlekedésben való részvétel feltételeinek meg nem felelő jármű tárolása esetében: a jármű tulajdonosa, ha pedig személye eltér, akkor üzembentartója.

(3) A közterület-használati szerződés megkötését az e rendelet 3. mellékletében előírt nyomtatványon kell kezdeményezni. A nyomtatványt csak szükség esetén szabad szerkeszteni, de a kezdeményezés adattartalma szerkesztett kezdeményezés esetén sem térhet el a 3. mellékletben meghatározott nyomtatvány adattartalmától. A 3 hónapnál hosszabb időtartamú közterület-használat megkezdése előtt a kezdeményezést legalább 30 nappal kell benyújtani. Amennyiben 30 napnál rövidebb időn belül kerül benyújtásra a kezdeményezés, úgy a döntésre jogosult nem köt szerződést a kezdeményezővel.

12.§ (1) A közterület-használati hozzájárulás előzetes feltétele:

a) közút és járda területét érintő közterület-használatoknál a forgalomtechnikai és közútkezelői hozzájárulás, kivéve szórólaposztás, utcazenélés, mutatványos tevékenység, mozgóárusítás, az Önkormányzati kezelésű közparkok területére vonatkozó közterület-használat eseteit;

b) műemléki védettség alatt álló területen az örökségvédelmi hatóság hozzájárulása;

c) a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben szabályozott eljárásban hozott érdemi döntés, vagy építéshatósági eljárásban hozott érdemi döntés;

d) közparkok területére vonatkozó közterület-használat esetén tulajdonosi hozzájárulás,

az itt felsoroltak beszerzéséről a kezdeményező gondoskodik.

(2) A döntésre jogosult a jelen rendeletben foglaltakon túlmenően a kezdeményezésben megjelölt tevékenységhez igazodóan – további, a kezdeményezés elbírálásához szükséges dokumentumok benyújtására, adatok közlésére hívhatja fel a kezdeményezőt. Hiányosan benyújtott kezdeményezés esetén a kezdeményezőt egy alkalommal, határidő tűzése mellett hiánypótlásra hívja fel a döntésre jogosult. A felhívás eredménytelensége esetén a döntésre jogosult a közterület-használat megtagadására jogosult.

(3) A hozzájárulás iránti kezdeményezésnek a 11. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül taxiállomás létesítése esetén tartalmaznia kell:

a) az állomás közvetlen környezetében lévő épületek, intézmények funkciójának megnevezését;

b) az állomás közvetlen környezetében lévő épületek, intézmények megközelítési lehetőségeit tartalmazó helyszínrajzot; és

c) a taxiállomáson elhelyezni kívánt reklámtábla szövegét és az elhelyezésére vonatkozó rajzot.

7.      A közterület-használati hozzájárulás megadása

13.§ (1) A közterület-használati szerződést határozott időre, de legfeljebb 5 évre vagy valamely feltétel bekövetkeztéig köthető, amely meghosszabbítható. A szerződés időtartamát napokban, hetekben, hónapokban vagy években lehet meghatározni.

(2) A közterület-használat iránti kezdeményezés elbírálása során figyelembe kell venni a helyi építési szabályzat előírásait, a városképi, városrendezési, örökségvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, zajterhelési, közegészségügyi és köztisztasági, kereskedelmi és turisztikai szempontokat, és azokat a közterület-használati szerződés megkötése során érvényesíteni kell.

(3) A közterület tulajdonosa – az ügy egyedi körülményei alapján és a rendelet keretei között – jogosult a közterület-használati hozzájárulását a kezdeményezésben foglaltaktól eltérő mértékű területre vagy eltérő időszakra megadni. A felek egyező akarattal a közterület-használati szerződést a kezdeményezéstől eltérő feltételekkel is megköthetik.

(4) A közterület-használati szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

a) a természetes személy jogosult nevét, lakcímét, elérhetőségét, vagy a nem természetes személy székhelyét, képviseletre jogosultjának nevét, levelezési címét;

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a szerződés hatályos;

c) a közterület-használat pontosan körülírt helyének, módjának, mértékének és további feltételeinek meghatározását, a hozzájárulástól eltérő más célra történő használat tilalmát;

d) a használó kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az arra illetékes hatóságok által a használatra vonatkozóan előírtakat a használat teljes időtartama alatt teljesíti és betartja;

e) a használó kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a szerződés megszűnése esetén a közterület eredeti állapotát kártérítési igény nélkül helyreállítja;

f) közterület-használati díj mértékét és megfizetésének módját, a díjmentesség vagy díjkedvezmény jogalapját, a díjfizetés határidejét, ütemezését, a díjfizetési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit;

g) a jogosult közterületet érintő tevékenységében részt vevők nevét, elérhetőségét;

h) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást;

i) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását;

j) a közterület-használati jog átruházásának tilalmát;

k) a közterület-használati szerződés megszűnésének eseteit, így különösen a közterület-használati hozzájárulás visszavonásának kikötését, annak rögzítésével, hogy az Önkormányzat a jogcím nélküli használóval szemben a használati jog megszűnését követő naptól használt terület visszaadásáig a közterület-használati díj kétszereséig terjedő díjat jogosult érvényesíteni; és

l) a használó felhatalmazását arra, hogy az Önkormányzat a vonatkozó jogszabály keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a tulajdonosi hozzájárulásról való döntés, valamint a közterület-használati szerződés megkötése érdekében szükségesek.

(5) A kezdeményező a közterület-használati szerződést a közterület-használati hozzájárulás kézhezvételétől követő 30 napon belül jogosult megkötni, ezt követően a hozzájárulás érvényét veszíti. A kezdeményezőnek felróható mulasztást követő egy évig nem adható közterület-használati hozzájárulás annak a kezdeményezőnek, aki 6 hónapon belül két alkalommal is elmulasztja a szerződéskötési határidőt.

(6) A közterület-használati szerződést közölni kell:

a) a kezdeményezővel;

b) a Polgármesteri Hivatal pénzügyi-gazdálkodási feladatait ellátó szervével;

c) az Önkormányzat közterület-felügyeleti feladatait ellátó szervével; és

d) közterületen végzett kereskedelmi, vendéglátó-ipari, vagy élelmiszer árusítására irányuló tevékenység esetén a Polgármesteri Hivatal kereskedelmi és iparkereskedelmi feladatait ellátó szervével.

 (7) A rendezvények tartására irányuló kezdeményezések esetén a közterület-használati szerződésről értesíteni kell a Budapesti Rendőr-főkapitányságot.

8.A közterület-használati díj megállapítása

14.§ (1) A közterület használatáért a jogosult közterület-használati díjat köteles fizetni. A közterület-használati díj mértékét az e rendelet 2. mellékletében lévő díjtáblázat tartalmazza. A díjtáblázatban lévő díjtételek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

(2) A döntésre jogosult az e rendelet 2. mellékletében lévő díjtáblázatban meghatározott középértékektől felfelé és lefelé legfeljebb 25%-kal eltérhet. Az eltérés mértékének mérlegelésénél a döntésre jogosult a folytatott tevékenység ellátásának szempontjából ítéli meg a kezdeményezést, azt vizsgálja, hogy a kezdeményezés célja hiánytevékenység végzésére irányul-e, valamint vizsgálja a vállalkozás nyereségességét.

(3) A vállalkozás nyereségességének vizsgálatához a döntésre jogosult bekéri a közterület-használatot kezdeményező gazdasági tevékenységének adatait (adóbevallását, éves beszámolóját, stb.), vagy előzetes gazdasági számítását. Az eltérés határozott időre, legfeljebb egy évre engedélyezhető és felülvizsgálat után meghosszabbítható, ha az engedélyezés feltételei fennállnak.

(4) A díj meghatározása során a döntésre jogosult figyelembe veszi a közterület elhelyezkedését, övezeti besorolását, infrastruktúráját, gazdasági-kereskedelmi ellátottságát, valamint a tervezett közterület-használat jellegét.

(5) Ha egy adott közterületi helyszín két vagy több közterületi övezetbe is besorolható, akkor az e rendelet 2. mellékletében feltüntetett, magasabb övezeti besorolás díjtételét kell előírni.

(6) A közterület használati díj megállapításánál mindazon terület nagyságát figyelembe kell venni, amelyet a jogosult ténylegesen igénybe vesz a közterületből.

(7) A közterület használat díjának alapja az épület-építmény alapterületén túlnyúló szerkezet, födém merőleges vetülete szerint kerül megállapításra. A ténylegesen használt közterület nagyságát a közterület-használati szerződésben rögzíteni kell. A ténylegesen használt közterület nagyságának számításakor minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.

(8) Ha a közterületi árubemutatás és az áru tárolása védőtető-előtető alatt valósul meg, akkor az árubemutatás szerinti közterület használati díjat kell előírni.

15.§ (1) A három hónapot meg nem haladó időtartamra szóló közterület-használati szerződés megkötésének feltétele 3.000,-Ft szerződéskötési díj és a közterület-használati díj teljes összegének megfizetése.

(2) A három hónapot meghaladó, de hat hónapot meg nem haladó időtartamra szóló közterület-használati szerződés megkötésének feltétele 3.000,-Ft szerződéskötési díj és a közterület-használati díj teljes összege 50%-nak megfizetése.

(3) A hat hónapot meghaladó, de az egy évet meg nem haladó időtartamra szóló közterület-használati szerződés megkötésének feltétele 3.000,-Ft szerződéskötési díj és a közterület-használati díj 10%-nak, de legfeljebb két havi közterület-használati díjnak megfelelő összeg megfizetése.

(4) Egy évet meghaladó időtartamra szóló közterület-használati szerződés megkötésének feltétele az éves bruttó közterület-használati díjnak megfelelő, de minimum 300.000,- Ft összegű - esedékes közterület-használati díjon felüli - szerződéskötési díj előre, egy összegben történő megfizetése. A tulajdonosi jog gyakorlója - a használó kérelmére - indokolt esetben dönthet úgy, hogy a szerződéskötési díjtól eltekint. A szerződéskötési díj a közterület-használat bármely okból történő megszűnése esetén - a tulajdonosi hozzájárulás közérdekből történő visszavonásának esetét kivéve - nem jár vissza.

(5) A közterület-használati díj mértékét - a filmforgatási célú, ahhoz kapcsolódó technikai vagy stáb parkolási célú, továbbá a közterület-hasznosítási pályázat útján nyert közterület-használatot kivéve - közterület kategóriák szerint a rendelet 2. melléklete határozza meg. A díjtételeket az Önkormányzat minden évben, a KSH által közzétett általános fogyasztói árindexek szorzatával jogosult emelni. A közterület-használati díjak éves mértékét az Önkormányzat hivatalos honlapján és hirdetőtábláján is nyilvánosságra hozza. A közterület-használati díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.

(6) A közterület-használati díj számítása szempontjából minden megkezdett nap egy napnak, minden megkezdett hét egy hétnek, minden megkezdett hónap egy hónapnak számít. A közterület-használati díjat előre,

a) egy összegben vagy

b) a közterület-használati szerződésben meghatározott időszakonként kell megfizetni.

(7) A közterület-használati díj összegét és megfizetésének módját közterület-használati szerződésben, filmforgatás céljára történő használat esetén hatósági szerződésben kell rögzíteni.

(8) A közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára tekintet nélkül a közterület-használati szerződés szerinti időtartamra és módon kell megfizetni. A közterület használatának díját a jogcím nélküli használó erre vonatkozó szerződés nélkül, a használatra tekintettel a 2. mellékletében lévő díjtáblázatban meghatározott díj kétszeres összegével számolt díjjal köteles megfizetni. Ha a használat olyan magatartással valósul meg, melyre a díjtáblázat nem tartalmaz díjtételt, akkor a fizetendő díj e rendelet 2. mellékletének legdrágább díjtételének kétszerese függetlenül a használt terület nagyságától. A döntésre jogosult az ily módon megemelt díjtól felfelé legfeljebb 50%-kal eltérhet.  

(9) Közterület-hasznosítási pályázat kiírása esetén a közterület-használati díj legalacsonyabb mértéke a rendelet 2. mellékletében a használati jogcímre megállapított díjtétel. A döntésre jogosult a pályázat nyertesével jogosult magasabb összegű közterület-használati díjban is megállapodni.

16. § (1) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított területét kell figyelembe venni.

(2) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek.

(3) A kézből történő utcai árusítás, a szórólaposztás, továbbá az utcazenélés esetében a fizetendő díj szempontjából az 1 fő által elfoglalt terület egységesen 1 négyzetméternek tekintendő.

17. § (1) A közterület használója a használat feltételeként legkésőbb a használati szerződés aláírásáig, a tulajdonosi hozzájárulásban előírt óvadékot köteles befizetni. Az óvadék mértéke a használat típusára előírt bruttó közterület-használati díj 3 havi mértékének megfelelő összeg. Az óvadék a szerződés megszűnésekor visszajár, amennyiben a használó az eredeti állapotot helyreállítja és a használati díjfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz.

(2) Az Önkormányzat jogosult a tulajdonosi hozzájárulásban előírni, hogy a használó pénzforgalmi hatósági megbízásra szóló, a használó számlavezető bankja által záradékolt felhatalmazást adjon a közterület-használati díj megfizetésének biztosítékául.

(3) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott 500 m²-t meghaladó, e rendeletben meg nem nevezett és nem tiltott közterület használat esetében a Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság egyedi döntése során figyelembe veszi a közterület elhelyezkedését, övezeti besorolását, infrastruktúráját, valamint a tervezett közterület használati tevékenység jellegét. Az egyedi közterület-használati díj megállapításakor a Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság a közterület használat céljának és övezeti besorolásának megfelelő és a 2. melléklet IV. 3. pontjában meghatározott, 500 m²-t meg nem haladó díjtételek alapul vételével dönt oly módon, hogy a felfelé történő eltérítés legfeljebb 50% lehet.

9.A közterület-használati díj megfizetésének módja

18.§ (1) A közterület-használati díjat a közterület-használati díjról kiállított számlán feltüntetett határidőben kell a jogosultnak megfizetnie. A díj megfizetését az Önkormányzat által kiadott készpénz-átutalási megbízással, vagy az Önkormányzat számlájára történő átutalással kell teljesíteni. 

(2) Késedelmes fizetés esetén a jogosult késedelmi kamatként a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét köteles megfizetni.

(3) A közterület-használati szerződés jogosultja a közterületen az Önkormányzat engedélyével, a megvalósításhoz szükséges hatósági engedélyek birtokában az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a közterület értékét növelő beruházást valósíthat meg.

(4) A beruházás eredményeként létrejött műtárgy annak műszaki átadását követően az Önkormányzat tulajdonába kerül.

(5) Az együttműködési megállapodás alapján a közterület-használati szerződés jogosultja jogosult a beruházás független műszaki kolaudációjával megállapított és számlákkal igazolt beruházási értékének megfelelő összegnek a közterület-használati díjba történő beszámítására.

(6) Az együttműködési megállapodás megkötéséről, azt követően a műszaki kolaudáció megállapításai szerint a beruházás költségének számlái alapján a beszámítás mértékéről a Képviselő-testület dönt.

10.Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

19.§ (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért;

b) a fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény elhelyezésével kapcsolatos közterület használatért;

c) a taxi-szolgáltatás céljára kijelölt állomáshelyekért;

d) a örökségvédelem alatt álló épület felújítási munkáival kapcsolatos közterület használatért;

e) az 50%-nál nagyobb arányban önkormányzati, valamint fővárosi önkormányzati vagy állami tulajdonban levő épületek felújításával vagy önkormányzati , valamint fővárosi önkormányzati, illetőleg állami beruházásban megvalósuló épületek építésével kapcsolatos közterület használatért;

f) a pavilon előtetői merőleges vetülete alatti közterület használatért, ha azt a pavilon használója nem veszi igénybe;

g) a szelektív hulladékgyűjtő sziget elhelyezéséért;

h) a Magyar Állam, a fővárosi, vagy a kerületi önkormányzat tulajdonában álló intézmény, gazdasági társaság által használt, feladatai ellátásához szükséges ingatlannal határos közterület közcélú használatáért;

i) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet mellékleteinek hatálya alá tartozó épületekkel kapcsolatos karbantartási, felújítási és építési munkálataihoz szükséges közterület használatért;

j) a közösségi közlekedési szolgáltatók által a közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyek kialakításáért, valamint a megállóhelyeken fülke és várakozóhelyiség elhelyezéséért és fenntartásáért; és

k) a nyilvántartásba vett civil és egyéb szervezetek érdekében végzett adománygyűjtéshez, adományosztáshoz, ételosztáshoz, továbbá az ehhez szükséges berendezések elhelyezéséhez.

(2) A mentesség nem terjed ki a közösségi közlekedési szolgáltatók közterületen elhelyezett állomáshelyein, fedett várakozóhelyein és jegypénztáraiban lévő árusító és vendéglátó-ipari helyiségek, teraszok által elfoglalt területekre.

IV.Fejezet

Pályázat alapján kötött közterület-használati szerződés

11. A pályázati eljárás

20. § (1)  A Képviselő-testület amennyiben nagyobb, összefüggő területet meghatározott céllal, meghatározott városképi megjelenéssel kíván hasznosítani, akkor pályázatot írhat ki, s a közterület-használatot a lefolytatott pályázat elbírálásával engedélyezheti.

(2) Nem lehet pályázati eljárást alkalmazni, ha a közterület használata

a) humanitárius és karitatív célok érdekében végzett tevékenység,

b) az Önkormányzat más intézménye által szervezett kulturális, sportrendezvények

keretében történik.

21. § (1) A pályázati felhívást legalább egy országos napilapban egy alkalommal, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a pályázat benyújtásához szükséges valamennyi feltételt, így különösen:

a) a használatba vehető közterületen folytatható tevékenységre vonatkozó legfontosabb adatokat és előírásokat, az igénybe veendő közterület legfontosabb adatait, továbbá a lebonyolítással kapcsolatos követelményeket és előírásokat;

b) a közterület használatáért fizetendő minimális díj összegét és a fizetési feltételeket, elnyerés módját (licit eljárás vagy ajánlattételi eljárás);

c) a pályázóval szemben támasztott esetleges pénzügyi, gazdasági és műszaki követelményeket, az alkalmasság igazolásának módját;

d) a pályázat benyújtására nyitva álló időt;

e) a pályázat felbontásának időpontját;

f) a pályázat elbírálásának határidejét, módját és szempontjait;

g) az elbírálásnál értékelendő szempontok fontossági sorrendjét, ha az elbírálás szempontjai alapján a pályázat nyertese az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázó ;

h) a közterület-használat módját, célját és városképi megjelenését és

i) az eredménytelenné és érvénytelenné nyilvánításjogát fenntartja magának.

(3) A pályázati kiírással egy időben állapítja meg a Képviselő-testület a bontó- és licitelési munkacsoport tagjait. A pályázatok felbontásánál a Képviselő-testület tagjai, a Hivatal munkatársai és a pályázók lehetnek jelen.

22. § (1) A pályázónak a pályázati felhívásban meghatározott követelményeknek és előírásoknak megfelelően kell pályázatát elkészítenie. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó kifejezett nyilatkozatát arról, hogy a közterületet milyen célra kívánja használatba venni, ezért milyen összegű díj megfizetését ajánlja és vállalja, s nyilatkoznia kell a felhívásban foglalt követelmények és előírások teljesítésének módjáról.

(2) A pályázó a felhívásban szereplő módon köteles igazolni a követelmények és előírások teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat a pályázathoz csatolni kell.

(3) A pályázaton való részvétel biztosíték adásához köthető, amit a pályázónak a pályázat benyújtásával egyidejűleg, a pályázati felhívásban szereplő módon és mértékben kell az Önkormányzat rendelkezésére bocsátania.

(4) A pályázó a pályázatban szereplő nyilatkozataihoz (ajánlatához) a pályázat benyújtására nyitva álló idő lejártától a közterület használatára vonatkozó szerződés megkötéséig, de legalább 45 napig kötve van.

(5) Ha a pályázó az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az ő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti és az az Önkormányzatot illeti meg. Egyéb esetekben a biztosítékot a pályázónak vissza kell fizetni, vagy nyertes pályázó esetén a biztosíték összege a fizetendő közterület-használati díjba beszámítható.

(6) A pályázatot a pályázati felhívásban meghatározott idő lejártáig lehet érvényesen benyújtani. A pályázat benyújtására nyitva álló idő nem lehet rövidebb 30 napnál. E határidő - indokolt esetben - egy alkalommal, az eredeti határidő lejárta előtt meghosszabbítható. A meghosszabbítást az indokok megjelölésével közzé kell tenni.

23. § (1) A pályázatok felbontásakor ismertetni kell a pályázók nevét, székhelyét (lakhelyét), legfontosabb nyilatkozataikat, különösen az általuk fizetendő közterület-használati díjat.

(2) A pályázatok ismertetésekor meg kell állapítani, hogy mely pályázatok érvénytelenek.

(3) Érvénytelen a pályázat, ha:

a) a pályázati felhívásban meghatározott idő lejártát követően nyújtották be;

b) nem felel meg a pályázati felhívásban meghatározott követelményeknek és előírásoknak;

c) a pályázó a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre.

(4) A pályázati eljárásból ki kell zárni azt a pályázót, aki a pályázatában hamis adatokat szolgáltatott vagy egyébként rosszhiszeműen járt el.

(5) A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az (1)-(4) bekezdésben foglalt legfontosabb adatokat. Ha azt állapítja meg a bontó munkacsoport, hogy az ajánlatok azonosak, akkor licitelési eljárást nyit, és licitelési munkacsoportként folytatja munkáját.

24. § (1)  A pályázatokról a döntésre e rendelet szerint hatáskörrel rendelkező Képviselő-testület számára előterjesztést kell készíteni, amely tartalmazza a döntéshez szükséges legfontosabb információkat, különösen az alábbiakat:

a) a pályázat megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott követelményeknek és előírásoknak;

b) a pályázó rendelkezik-e a felhívásban szereplő követelmények és előírások teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági és műszaki feltételekkel;

c) a pályázó milyen összegű díjat kíván fizetni a közterület használatáért és milyen ütemezésben;

d) a pályázati felhívásban meghatározott elbírálási szempontoknak megfelelően a benyújtott pályázatok közül szakmai szempontból (különösen városképi, közlekedési, környezetvédelmi, városrendezési, kereskedelmi, vállalkozási) összességében melyik a legelőnyösebb pályázat, továbbá hogy melyik pályázatban szerepel a legmagasabb közterület-használati díj.

(2) Az érvényes pályázatok elbírálásának szakmai előkészítése a Polgármesteri Hivatal feladata.

25. § (1) A Képviselő-testület a pályázatokat soron következő ülésén, de legkésőbb a felbontástól számított 30 napon belül bírálja el. E határidő - indokolt esetben - egy alkalommal, az eredeti határidő lejárta előtt meghosszabbítható. A meghosszabbítást az indokok megjelölésével közzé kell tenni. A határidők elmulasztása esetén a pályázati eljárás eredménytelen.

(2) A Képviselő-testület a pályázatokat a pályázati felhívásban meghatározott követelmények és előírások szerint, az abban szereplő módon bírálja el és állapítja meg a pályázati eljárás nyertesét.

(3) A pályázati eljárás eredményét nyilvánosan kell kihirdetni. A képviselő-testület a pályázati eljárást eredménytelenné és érvénytelenné nyilváníthatja. A kihirdetésre valamennyi pályázót meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem lévő pályázókat a döntésről haladéktalanul, írásban értesíteni kell.

(4) A pályázati eljárás eredményének kihirdetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a pályázat győztesének és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázónak az adatait, az esetleges eredménytelenség tényét és okait, továbbá az eljárás során felmerült valamennyi lényeges körülményt.

(5) A pályázat nyertesével, vagy ha ezt a pályázati kiírás lehetővé teszi, az általa létesített szervezettel az Önkormányzat köti meg a szerződést a pályázati eljárás eredményének kihirdetését követően 30 napon belül. A nyertes visszalépése esetén a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval csak akkor köthető meg a szerződés, ha ő is maradéktalanul megfelel a pályázati felhívásban meghatározott előírásoknak és követelményeknek.

V.Fejezet

A közterület-használat egyes eseteire vonatkozó különös szabályok

12. Filmforgatás céljára történő használat jóváhagyása

26. § (1) Az Mktv. szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás céljára történő közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmforgatásra irányuló használatot a polgármester abban az esetben hagyja jóvá, ha a kezdeményező a következő feltételek teljesítését vállalja a hatósági szerződésben:

a)

b)

c)

d)

e)

(3) A hatósági szerződés jóváhagyásának egyedi feltételeként kell meghatározni mindazon előírásokat, amelyeket a kérelmezett közterület-használattal kapcsolatban a közútkezelő a véleményében, a forgalomtechnikai kezelő-üzemeltető az általa jóváhagyott forgalomtechnikai tervben, a zöldfelület kezelője-üzemeltetője a hozzájárulásban, vagy bármely más, a kérelmezett közterület-használat folytán érintett szerv, szervezet nyilatkozatában meghatároz. A közút közterület-használatára vonatkozó közútkezelői vélemény hiányában a hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(4) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogosan vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(5) A hatósági szerződésben ki kell kötni, hogy a közterület-használati díj megfizetése a hatósági szerződés hatályba lépésének feltétele, e nélkül a kezdeményező a használatra a kétoldalúan aláírt és előzetesen jóváhagyott szerződés birtokában sem válik jogosulttá, köteles viselni a jogellenes használat jogkövetkezményeit.

(6) Amennyiben a közterületre vonatkozóan több közterület-használat iránti kérelmet nyújtottak be, a korábban benyújtott kezdeményezés az elbírálás során elsőbbséget élvez.

27.§ (1) Ha a hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a hatósági szerződés jóváhagyását meg kell tagadni.

(2) Meg kell tagadni a hatósági szerződés jóváhagyását annak a kezdeményezőnek, aki a kezdeményezés benyújtását megelőző egy évben a közterületet jogellenesen, a használati szerződéstől vagy a jóváhagyott hatósági szerződéstől eltérően használta, avagy a kezdeményezés benyújtásakor az Önkormányzat felé adó-vagy díjtartozása van.

(3) A filmforgatási célú közterület-használatáért fizetendő közterület-használat díjai – e rendelet 2. mellékletében meghatározott felvételkészítés díjától eltérően – megegyeznek az Mktv. 3. mellékletében a kerületekre megállapított díjtételek mindenkori legmagasabb mértékével. A használat díját a közterület igénybevételét megelőzően kell az önkormányzat számlájára átutalni. A díjak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.

(4) Amennyiben a kezdeményezés fizetőparkolók igénybevételét is tartalmazza, akkor a közterület használatáért az Mktv.-ben előírt legmagasabb díjtétel alkalmazandó.

(5) Mentesül a kezdeményező a 27.§ (3) bekezdés szerinti közterület-használati díj megfizetése alól, ha

a)

b)

 és az a) és b) pontban nem a közvetlen haszonszerzés érdekében termék, vagy szolgáltatás forgalmazására irányul.

28.§ (1) A filmforgatást akadályozó, de a kezdeményezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén az akadály elhárulása után az esetleges kárelhárítást vagy helyreállítást követő 10 munkanapon belül biztosított a közterület olyan időtartamban, ameddig a filmforgatás akadályozva volt.

(2) Az 27.§ (5) bekezdés alapján a vállalkozások részére nyújtott kedvezmény mértékének (vagyoni juttatásnak) meg kell felelnie az Európai Közösségek Bizottsága EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimális) támogatásokra vonatkozó alkalmazásáról szóló 69/2001/EK rendeletben foglalt szabályoknak.

13. Taxiállomások létesítése és használata

29.§ (1) Közterületen taxiállomás létesítése, használata és üzemeltetése a Budapest főváros közterületein a taxiállomások létesítéséről, használatáról és üzemeltetésének rendjéről szóló fővárosi közgyűlési rendelet és a jelen rendelet szabályai szerint engedélyezhető, végezhető.

(2) A közterület-használati hozzájárulásban - indokolt esetben - a vonatkozó jogszabályban meghatározott számú taxi férőhely közterületi burkolaton történő felfestése írható elő a taxiállomás üzemeltetője részére.

(3) A taxiállomás üzemeltetőjének kötelessége az elfoglalt terület és közvetlen környezetének tisztántartása és a lakosságot zavaró tevékenységek (különösen rádiózás, gépjármű motorjának indokolatlan üzemeltetése) megakadályozása.

(4) Az hatályos közterület-használati szerződésben meghatározott számú taxi férőhelyen az e számot meghaladó taxi várakozása a jogellenes közterület-használat jogkövetkezményeit vonja maga után.

14. Vendéglátó teraszok és vendéglátó-ipari előkertek kialakításának feltételei

30.§ (1) Vendéglátó teraszok és vendéglátó-ipari előkertek kialakítására lehetőség van az OTÉK 50.§ (2) bekezdésében foglaltak teljesülése esetén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a közterület-használati szerződése a településképi bejelentési eljárásban hozott tudomásulvétel esetén köthető meg.

(3) A településképi bejelentési eljárásban jóváhagyott tervtől eltérően létesített vagy átalakított, fedett árnyékolót a közterület tulajdonosa kártalanítás nélkül elbontja.

(4) A tevékenység megszűnése vagy az üzlethelyiség egy hónapnál hosszabb zárva tartása esetén a kezdeményező a szerkezetet köteles elbontani, a közterületet és a homlokzatot eredeti állapotnak megfelelően visszaállítani.

15. Idény-jellegű kitelepüléssel történő közterület-használat

31.§ (1) Május 1. napja és augusztus 31. napja közötti időszakban, valamint az adventi időszakban a 31.§ - 34.§-okban foglalt eltérésekkel árusítható zöldség-gyümölcs, fenyőfa, folytatható az itt meghatározott területen vendéglátó-ipari tevékenység.

(2) Zöldség-gyümölcs árusítás a fenti időszakban azzal lehetséges, hogy a közterület-használat nagysága nem haladhatja meg a 15 m²-t – mely területnek magában kell foglalni a tevékenység folytatásához szükséges hatósági követelményeknek megfelelő kialakításához szükséges berendezések elhelyezését is. A közterület-használati kezdeményezéshez a 11.§ (3) bekezdésben meghatározottakon túl csatolni kell a Főépítésznek az árusítóhelyet látványtervének jóváhagyó véleményét, e nélkül a szerződés nem köthető meg. Hozzájárul a kezdeményező ahhoz, hogy amennyiben a közterület-használat megszűnését követően az igénybe vett terület takarítását nem végzi el, akkor a takarítás költségét az Önkormányzat pénzforgalmi hatósági megbízás keretében érvényesíti.

(3) A jóváhagyott látványtervtől eltérő kialakítású árubemutató a jogosulatlan közterület-használat következményeit vonja maga után. Megszüntethető a közterület-használati szerződés akkor is, ha a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatása szerint a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételei nem megfelelőek.

32.§ Fenyőfa az adventi időszakban 21 napos időszakban azzal, hogy az igénybe vett területnek magában kell foglalni a tevékenység folytatásához szükséges hatósági követelményeknek megfelelő kialakításához szükséges berendezések elhelyezését is. 

33.§ A közterület-használat díját a szerződéskötést megelőzően kell befizetni. A közterület-használati szerződés megszüntethető, ha a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatása szerint a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételei nem megfelelőek. Hozzájárul a kezdeményező ahhoz, hogy amennyiben a közterület-használat megszűnését követően az igénybe vett terület takarítását nem végzi el, akkor a takarítás költségét az Önkormányzat pénzforgalmi hatósági megbízás keretében érvényesíti.

34.§ (1) A 4. mellékletben meghatározott területen a kereskedelmi törvény szerinti mozgóboltból folytatható vendéglátás azzal, hogy az igénybe vett terület nagysága nem haladhatja meg kezdeményezőnként a 20m²-t és mely területnek magában kell foglalni a tevékenység folytatásához szükséges hatósági követelményeknek megfelelő kialakításához szükséges berendezések elhelyezését is.

(2) A közterület-használati kezdeményezéshez a 11.§ (3) bekezdésben meghatározottakon túl csatolni kell a Főépítésznek a tevékenység folytatására szolgáló jármű látványtervének jóváhagyó véleményét, e nélkül a szerződés nem köthető meg. Hozzájárul a kezdeményező ahhoz, hogy amennyiben a közterület-használat megszűnését követően az igénybe vett terület takarítását nem végzi el, akkor a takarítás költségét az Önkormányzat pénzforgalmi hatósági megbízás keretében érvényesíti.

(3) A jóváhagyott látványtervtől eltérő kialakítású jármű a jogosulatlan közterület-használat következményeit vonja maga után. Megszüntethető a közterület-használati szerződés akkor is, ha a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatása szerint a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételei nem megfelelőek.

16. A tömegrendezvények közterület-használatára vonatkozó szabályok

35.§ (1) A szervező a tömegrendezvény megtartására vonatkozó kérelmét köteles a tervezett időpont előtt legalább 45 nappal írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a)a szervező, nem természetes személy esetén a képviseletére jogosult személy nevét és elérhetőségét,

b)a tömegrendezvény megnevezését, kezdési és befejezési időpontját, valamint a programmal és a várható létszámmal kapcsolatos előzetes adatokat,

c)az igénybe venni kívánt közterület nagyságát a helyszín pontos megjelölésével.

(2) A kezdeményezéshez a 11.§ (3) bekezdésben meghatározottakon túl csatolni kell a tömegrendezvény biztonsági tervét, amely tartalmazza:

a)a tömegrendezvény adatait, jellegét, a helyszín leírását, vázlatrajzát, a biztonsági veszélyek értékelését,

b)a helyszínre való belépés rendjét, a bebocsátható maximális létszámot, és azon szabályokat, amelyek miatt a belépés megtagadható,

c)a belső rendre vonatkozó biztonsági rendszabályokat, a résztvevők tájékoztatásának módját, továbbá azon magatartásokat, amelyek tanúsítója a rendezvényről eltávolítható,

d)a rendezvény biztosítását ellátó rendező szerv nevét, címét, a biztosításért felelős vezető nevét és elérhetőségét, a rendezők (biztonsági őrök) számát és feladatait, valamint az alkalmazni kívánt technikai-védelmi berendezéseket,

e)a rendezvényhelyszín baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét.

(3) Tömegrendezvény csak olyan közterületen szervezhető, ahol a rendezvény a résztvevők személyét és vagyonát, valamint a környezetet nem veszélyezteti.

(4) A szervező köteles meghatározni a rendezvényen való részvétel feltételeit, a be nem vihető tárgyak körét, a belső rendre vonatkozó egyéb szabályokat, amelyeket a résztvevők tudomására kell hoznia.

(5) A szervező köteles a veszélyes időjárási hatások következtében esetleg előálló katasztrófahelyzet megelőzéséről intézkedni. Ennek érdekében folyamatosan tájékozódnia kell az Országos Meteorológiai Szolgálatnál a térségre irányadó előrejelzési adatokról, és második szintű (narancs) veszélyességi fokozat esetén megfelelő óvintézkedéseket bevezetni.

Harmadik szintű (piros) veszélyességi fokozat esetén a résztvevők tájékoztatása és megfelelő óvintézkedések mellett a rendezvényt megszakíthatja vagy berekesztheti.

(6) Ha tömegrendezvény résztvevőinek magatartása annak biztonságos megtartását veszélyezteti és a megbomlott rend másként nem állítható helyre, a továbbá, ha pánikhelyzet alakul ki, a rendező köteles a szükséges és elégséges személyi- és vagyonvédelmi intézkedések megtétele mellett a rendezvényt megszakítani vagy berekeszteni.

17. Törmeléktároló konténer elhelyezésére és a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező gépjármű elhelyezésére irányuló közterület-használat

36.§ (1) Törmeléktároló konténer elhelyezésére irányuló közterület-használati kezdeményezés esetén a kezdeményezést a használat megkezdését megelőzően 8 nappal kell beadni. A közterület-használati díj és a szerződéskötési díj a közterület-használat megkezdését megelőzően fizetendő. A Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatára érkezett kezdeményezés beérkezését követő 3 munkanapon belül a döntésre jogosult a megfelelő adattartalommal kitöltött nyomtatványt záradékkal látja el és azt a befizetett díj igazolását követően adja át a kezdeményezőnek.

(2) A közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező gépjármű elhelyezésére irányuló közterület-használat esetén a kezdeményezést a használat megkezdését megelőzően 8 nappal kell beadni. Kezdeményezőnek a kezdeményezés nyomtatványhoz csatolni kell a gépjármű forgalmi engedélyének másolatát.

(3) Amennyiben kezdeményezőnek tartozása nem áll fenn, akkor a döntésre jogosult záradékkal látja el a kezdeményezést és azt a közterület-használati díj, továbbá a szerződéskötési díj befizetését igazoló postai feladóvevény bemutatását követően kézbesíti a kezdeményezőnek. A gépjármű a záradékolt kezdeményezés birtokában helyezhető el a közterületen.

18. Az Örs vezér téren és a Bosnyák téren elhelyezett pavilonokra vonatkozó speciális szabályok

37.§ Az e rendelet hatályba lépésekor már meglévő pavilonok vonatkozásában csak a lefolytatott településképi bejelentési eljárásban született tudomásulvétel birtokában a településképi bejelentési eljárásban meghatározott feltételek kötelező megtartása mellett köthető a hatályos közterület-használati jogosultság lejártát követően e rendelet alapján közterület-használati szerződés.

VI.Fejezet

A közterület-használat vonatkozó közös szabályok

19. A közterület-használat módja

38.§ (1) A közterületet használója csak a közreműködő szakhatóságok szerződésben foglalt előírások megtartásával használhatja. A közterület rendeltetésétől eltérő céllal történő használatát megkezdeni csak hatályos közterület-használati szerződés alapján lehet, a használatot fenntartani pedig csak a közterület-használati szerződés hatálya alatt lehet.

(2) A jogosult köteles a közterület-használat során a közterület-használathoz kapcsolódó szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási munkálatokat saját költségén elvégezni.

(3) A közterületet csak a jogosult valamint a közterület-használati szerződés iránti kezdeményezésben meghatározott közreműködő használhatja.

(4) A jogosult vagy a közreműködő köteles a közterület-használatra való jogosultságát az ellenőrzést végző személynek az ellenőrzés során hitelt érdemlően igazolni.

(5) A jogosult és a közreműködő a közterület-használat során köteles a társadalmi együttélés szabályait megtartani.

(6) A közterület-használati szerződés kizárólag a jogosult részére szól, azonban a jogosultnak lehetősége van a közterület használathoz közreműködőket igénybe venni azzal, hogy a közterület-használat joga át nem ruházható.

20. A közterület-használati szerződés módosítása

39.§ A megkötött közterület-használati szerződés adataiban bekövetkező változások esetén módosítani kell a közterület-használati szerződést.

40.§ (1) A szerződés módosítására az alábbi esetekben kerülhet sor:

a)közreműködő személyének változása

b)az igénybe vett közterület nagyságának változása esetén

c)a közterület-használat időtartamának változása esetén.

 (2) Az a) pont esetén 3.000,-Ft szerződéskötési díj megfizetése szükséges – Polgármesteri Hivatal átvezeti a változást.

 (3) A b) és c) pont esetén a módosításra irányuló kezdeményezés alapján a szerződéskötési eljárást úgy kell lefolytatni, mintha újonnan beérkező kezdeményezés érkezett volna a döntésre jogosulthoz.

41.§ A fentiekben nem szabályozott módosítási esetkörökkel kapcsolatos eljárásra a szerződés megszűnésének eseteit kell alkalmazni.

21. A közterület használatra való jogosultság megszűnése

42. § (1) A közterület használatra való jogosultság megszűnik:

a) a szerződésben meghatározott idő elteltével vagy feltétel bekövetkeztével;

b) a közterület-használati szerződés felmondásával;

c) a jogosult jogképességének elvesztésével;

d) ha a jogosult bejelenti az Önkormányzatnak, hogy a közterület használatával - érdekkörében felmerült méltányolható okból - felhagy;

e) ha az Önkormányzat használatba adott közterületen fennálló tulajdonjoga vagy a használt közterület közterületi besorolása ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel megszűnik,

f) közös megegyezéssel,

g) ha a használó a közterületen végzett tevékenységéhez szükséges jogosultságát bármely okból elveszíti.

(2) A közterület-használati szerződést a tulajdonos jogosult azonnali hatállyal felmondani:

a) ha a területre üzemzavar elhárítás miatt, vagy fontos közérdekből szükség van;

b) jogellenes közterület használat esetén, ha a jogellenes közterület használat megszüntetésére a hatóság felhívása ellenére sem kerül sor;

c) ha a jogosult a közterület-használati szerződésben megjelölt tevékenység végzésére való jogosultságát elveszti;

d) ha a jogosult díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem megfelelő módon teljesíti és annak az erre irányuló felszólítás kézhezvételétől számított 20 naptári napon belül sem tesz eleget;

e) ha a közterületet nem a közterület-használati szerződésben meghatározott jogosult vagy a tevékenységben közreműködőként elismert személy használja.

 (3) Fontos közérdekből a közterület használat szünetelése rendelhető el. A közterület használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába, és nem lehet hosszabb, mint a közterület-használati szerződés lejártáig még hátralevő idő. A közterület használat szünetelésének idejére közterület-használati díj nem számítható fel.

(4) A közterület-használat megszűnésekor rendelkezni kell – az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére is figyelemmel – a már megfizetett közterület-használati díj időarányos részének visszafizetéséről.

(5) A közterület-használati szerződés azonnali hatályú felmondásáról, felmondásáról, a közterület használatának szüneteléséről és a közterület használati díj visszafizetéséről szóló döntést a közterület-használati szerződést kötő szerv hozza meg.

(6) Ha a közterület használatára való jogosultság megszűnik vagy szünetel, akkor a jogosult kártérítési igény nélkül, saját költségén köteles a közterület eredeti - rendeltetésszerű használatra alkalmas - állapotát - különösen annak tisztaságát - haladéktalanul helyreállítani. A jogosult a helyreállítást úgy köteles elvégezni, hogy a helyreállítást követően a közterület ne legyen élet-és balesetveszélyes. Ha a jogosult a közterület eredeti állapotba történő helyreállítási kötelezettségét nem teljesíti, akkor az Önkormányzat a jogosult helyett, annak költségére és veszélyére a helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti.

22. A jogellenes közterület-használat és következményei

43. § (1) Jogellenes közterület használatot valósít meg, aki a közterület használatot:

a) olyan közterületen vagy olyan célra valósítja meg, ahova vagy amelyre közterület-használati szerződés nem adható;

b) annak ellenére valósítja meg közterület-használati szerződés nélkül, hogy közterület használatához szükséges lett volna közterület-használati szerződés;

c) úgy valósítja meg, hogy azzal a részére megadott közterület-használati szerződéstől eltér.

(2) Aki jogellenes közterület használatot valósít meg, köteles a közterület használatot megszüntetni és kártérítés nélkül, saját költségén - az élet- és balesetveszély előidézését mellőzve - a közterület eredeti állapotát helyreállítani. E kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását elvégeztetheti feltéve, hogy a közterület jogellenes használója helyreállítási kötelezettségét a felhívásától számított 8 napon belül nem teljesíti.

(3) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal állíthatja helyre, ha:

a) a közterület jogellenes használójának személye nem állapítható meg;

b) az az élet- vagy balesetveszély avagy jelentős hátrány elhárítása érdekében indokolt;

c) az a közrend, közbiztonság, a közterület rendje vagy rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében indokolt.

(4) Az Önkormányzat a közterület eredeti állapotát a közterület jogellenes használójának költségére és veszélyére állítja helyre. Ha a közterület jogellenes használójának személye nem állapítható meg, akkor az eredeti állapot helyreállításának költségeit az Önkormányzat viseli. Ha a közterület jogellenes használójának személye ismertté válik, akkor az eredeti állapot helyreállításának költségeit a közterület ismerté vált jogellenes használója köteles megtéríteni.

(5) A közterület jogellenes használója - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az eredeti állapot helyreállításának napjáig köteles az e rendelet 2. mellékletében megállapított közterület használati díj ékének kétszeresét megfizetni. Ha a jogellenes közterület használat olyan magatartással valósul meg, melyre a díjtáblázat nem tartalmaz díjtételt, akkor az alapdíj e rendelet 2. mellékletének tevékenységi besorolás szerinti legdrágább díjtétele függetlenül a használt terület nagyságától. A fentiekben megállapított díjakat a döntésre jogosult felfelé legfeljebb 50%-kal megemelheti.

(6) Az a jogosult, aki a részére kiadott közterület-használati szerződésben meghatározott jogosultsági idő lejártát megelőzően közterület-használatra irányuló újabb kérelmet nem terjesztett elő, és a közterületet a közterület-használati szerződésben meghatározott jogosultsági idő lejártát követően a közterület-használati szerződésben meghatározott módon tovább használja, a kezdeményezés előterjesztésének napjáig, ennek hiányában a közterület szerződés nélküli használatának idejére az e rendelet 2. mellékletében meghatározott díj értéke kétszeresének megfelelő közterület-használati díjat köteles megfizetni.

VII.Fejezet

Az egyéb burkolatbontással járó, zöldfelületeken és közparkokban végzett munkákhoz kapcsolódó közterület-használat

23. Egyéb burkolatbontással járó, zöldfelületeken és közparkokban végzett munkákhoz kapcsolódó közterület-használat szabályai

44.§ Egyéb burkolatbontással járó, zöldfelületeken és közparkokban végzett munkákhoz kapcsolódó közterület-használat vonatkozásában a közterület-használati szerződés megkötését megelőző eljárásra a HARMADIK RÉSZ szabályait, a díj mértéke vonatkozóan az 5. melléklet díjait kell alkalmazni.

HARMADIK RÉSZ

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat tulajdonában és kezelésben lévő helyi közutak kezelésének szakmai szabályai

VIII. Fejezet

Igazgatási feladatok

24. A közút nem közlekedési célú igénybevétele

45.§ (1) Közútkezelői hozzájárulás szükséges a közút burkolatbontással nem járó nem közlekedési célú igénybevételéhez, továbbá a külön jogszabályokban előírt esetekben.

(2) Közútkezelői és munkakezdési hozzájárulás vagy egyszerűsített munkakezdési hozzájárulás szükséges a közút burkolatbontással járó nem közlekedési célú igénybevételéhez.

46.§ A 47. § szerinti hozzájárulások jogosultja köteles a közút nem közlekedési célú igénybevételét megelőzően a munkavégzéssel érintett terület vonzáskörzetében élő lakosságot tájékoztatni.

25. Közútkezelői hozzájárulás

47.§ (1) A közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az ott meghatározott mellékletekkel együtt.

(2) A közútkezelői hozzájárulás jogosultja az, aki a helyi közutat igénybe kívánja venni.

(3) A közútkezelői hozzájárulás nem mentesít az egyéb, más jogszabályok által előírt engedélyek, hozzájárulások, nyilatkozatok beszerzési kötelezettsége alól.

(4) A közútkezelői hozzájárulás a kiállítás napjától számított két évig érvényes.

48.§ (1) A közút állagának védelme, valamint a közúti közlekedés biztonsága érdekében a közút kezelője a közútkezelői hozzájárulásban - a közút nem közlekedési célú igénybevételének feltételeként - előírhatja, hogy a közút igénybevételének idejére a munka csak a közútkezelő képviselőjének személyes jelenlétében végezhető.

(2) A közúton burkolatbontással nem járó, de a közút területének, vagy egy részének ideiglenes vagy tartós elfoglalása esetén köteles a kivitelező a közútkezelőt a munka tényleges megkezdését megelőzően legalább 72 órával értesíteni, valamint a munkaterületet hat hónapnál nem régebbi forgalomtechnikai kezelői hozzájárulással ellátott ideiglenes forgalomszabályozási tervnek megfelelően biztosítani.

49.§ (1) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért a 10. mellékletben szerinti igénybevételi díjat kell fizetni, ha a számított díj összege az 1000,-Ft-ot nem haladja meg, akkor a kérelmezőnek nem kell igénybevételi díjat fizetnie. A közút burkolatbontással járó nem közlekedési célú igénybevétele esetén a díjszámítás alapja a munkavégzés során elkorlátozott terület nagysága.

(2) Nem kell díjat fizetni az 52. § (1) bekezdésében foglaltak, valamint az Önkormányzat saját beruházásai esetében.

(3) Az (1) bekezdés szerinti díj megfizetését a munkakezdési hozzájárulás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell. A díj megfizetésének hiányában munkakezdési hozzájárulás nem adható.

26. Munkakezdési hozzájárulás

50.§ (1) Munkakezdési hozzájárulás szükséges az alábbi tevékenységek tekintetében a munkavégzés tényleges megkezdése előtt:

a)közút fejlesztése, felújítása,

2. közúthoz útcsatlakozás létesítése,

c)közút területén, az alatt vagy felett lévő, a közút területét érintő közmű bontása, építése, javítása, karbantartása.

(2) A munkakezdési hozzájárulást annak kell beszereznie, aki a helyi közutat munkavégzés céljából igénybe kívánja venni (a továbbiakban: kivitelező).

(3) A munkakezdési hozzájárulás tovább nem ruházható, a munkakezdési hozzájárulás jogosítottja a kivitelező.

(4) A munkakezdési hozzájárulás iránti kérelmet a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon a szükséges mellékletek csatolásával kell benyújtani.

(5) A munkakezdési hozzájárulás nem mentesít az egyéb, más jogszabályok által előírt engedélyek, hozzájárulások, nyilatkozatok beszerzési kötelezettsége alól.

(6) Burkolatbontással járó munkavégzéshez november hó 15. és március hó 15. közötti időszakban munkakezdési hozzájárulás csak rendkívüli esetben adható. Ennek tekinthető, ha a várható időjárási viszonyok a munkát megengedik, és a hozzájárulás jogosultja kötelezettséget vállal a téli munkavégzés feltételeinek a biztosítására.

(7) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, irányelvek, szabványok, útügyi műszaki előírások, továbbá az előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezések munkaterületen való betartásáról.

(8) Nincs szükség munkakezdési hozzájárulásra a közút nem közlekedési célú - külön jogszabályban meghatározott - rendkívüli igénybevétele esetén.

51.§ (1) A közút végleges helyreállítását – ideértve az útburkolati jeleket is – a munkakezdési hozzájárulásban előírt határidőre kell befejezni.

(2) Amennyiben az engedélyezett határidőn belül a munka nem készül el, a határidő lejártát megelőzően a határidő hosszabbítására vonatkozó kérelmet kell benyújtani.

(3) A határidő hosszabbításról a közútkezelő soron kívül dönt.

27. Egyszerűsített munkakezdési hozzájárulás

52.§ (1) Egyszerűsített munkakezdési hozzájárulást kell kérni:

a) a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele 72 órát meghaladó munkálatainak folytatása,

b) a nem önkormányzati tulajdonú közművek szerelvényeinek, aknafedlapjainak cseréje, javítása, szintbehelyezése esetén.

(2) Az egyszerűsített munkakezdési hozzájárulás iránti kérelmet e rendelet 8. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) Az egyszerűsített munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles a munkavégzés helyszínén 1,00 m x 0,50 m méretű, az igénybevevő nevét, elérhetőségét, a munkálatok megnevezését feltüntető táblát kell elhelyezni.

53.§ (1) A közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételét az igénybevevő köteles a közútkezelőnek – az igénybevétel megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg – bejelenteni valamint az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket megtenni. A bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy a közutat az előírt hozzájárulás nélkül vették nem közlekedési célból igénybe.

(2) Az igénybevevő a rendkívüli igénybevétel okának megjelölését, a halaszthatatlanságra vonatkozó szakvéleményt vagy üzemeltetői nyilatkozatot a rendkívüli esemény tudomására jutásának idején, de legkésőbb a munka megkezdését követő 12 órán belül köteles megküldeni a közútkezelőnek. A bejelentést igazoló dokumentumot a munkavégzés ideje alatt a helyszínen kell tartani.

(3) Az igénybevevő köteles a munkát a közútkezelő által az egyszerűsített munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételek figyelembe vételével végezni, valamint az igénybe vett útterületet az abban foglalt előírások szerint helyreállítani.

(4) Nem mentesít az 52. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség alól, ha az igénybevevő a rendkívüli igénybevételre rendelkezésre álló 72 óra elteltével a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételét ismételten bejelenti.

28. A nyilvántartás vezetése

54.§ A közútkezelő az engedélyezett és a folyamatban lévő valamennyi munkáról - beleértve a rendkívüli igénybevétel bejelentéseket is - nyilvántartást vezet.

 IX. Fejezet

A munkavégzésre vonatkozó előírások

29. A munkaterület átadása és átvétele

55.§ A munkakezdési hozzájárulás jogosultja a munka megkezdése előtt átadás-átvételi eljárás keretében veszi át a munkaterületet a kezelőtől. A munka megkezdése előtt az eredeti állapotot a kivitelezőnek fényképsorozattal vagy videofelvétellel dokumentálni kell.

30. A munkaterület és a forgalom elválasztása

56.§ (1) A közúton végzett munkákkal érintett munkaterületet a forgalomtól - a külön jogszabályban meghatározottak és a jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási terv szerint - el kell választani. A munkaterületre előjelzéssel fel kell hívni a figyelmet és azt közúti jelzéssel meg kell jelölni.

(2) A közúti útelzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemeinek meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályokban, valamint szabványokban, útügyi műszaki előírásokban és irányelvekben foglalt követelményeknek.

(3) A forgalom számára fenntartott területen munkagép, anyagszállító jármű nem tartózkodhat, anyagot nem tárolhat, a közútnak bármilyen célból csak a forgalomszabályozási tervben megjelölt része foglalható el.

31. Az ideiglenes forgalmi rend kialakítása és forgalmi rend helyreállítása

57.§ (1) Közúton végzett, vagy a közutat érintő munkák kivitelezésének ideje alatt a forgalmat a forgalomtechnikai kezelő hozzájárulásával ellátott forgalomszabályozási tervben foglaltak alapján kell fenntartani. Az ideiglenes forgalomszabályozási terv tartalmára külön jogszabály rendelkezései az irányadóak.

(2) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles a fővárosi közlekedési tájékoztatási feladatokat ellátó szervezetet az ideiglenes forgalmi rend kialakításáról - az ideiglenes forgalmi rend életbe lépését megelőzően legalább 3 munkanappal korábban - értesíteni.

(3) A közúton végzett munkálatok ideje alatt az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó forgalomtechnikai eszközök üzemeltetése a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának feladata és felelőssége.

(4) Amíg az ideiglenes forgalmi rend van érvényben, az ellentétes értelmű közúti jelzéseket letakarással vagy leszereléssel kell érvényteleníteni.

(5) Az ideiglenes jelzőtáblák kivételesen hordozható kivitelű oszlopokra is helyezhetők, a felborulás ellen védeni kell.

(6) A munkavégzés során az általános forgalomtechnikai üzemeltetői és technológiai előírásokat be kell tartani.

58.§ Az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően (vagy azzal egyidejűleg) az építést megelőző forgalmi rendet a munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles helyreállítani, az új forgalmi rendet kialakítani a fővárosi közlekedési tájékoztatási feladatokat ellátó szervezet egyidejű értesítése mellett.

32. A munka megkezdése, végzése és az anyagok tárolása

59.§ (1) Bontással járó munka akkor kezdhető meg, amennyiben a folyamatos munkavégzéshez és az előírt határidőre történő befejezéshez minden feltétel biztosított, továbbá a munka megkezdésének pontos időpontja és szükség esetén a munkavégzés ütemezésének bejelentése megtörtént.

(2) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja a közútkezelő felhívására igazolni köteles, hogy a munka folyamatos végzésének feltételei biztosítottak, a munka végzéséhez szükséges engedélyek és hozzájárulások rendelkezésre állnak. A munka végzéséhez szükséges engedélyeket és hozzájárulásokat a kivitelezés teljes időtartama alatt a munkavégzés helyszínén kell tartani.

(3) A munkákat a vonatkozó szakági előírások betartása mellett kell végezni, és a munkák befejezését követően a helyreállítást azonnal meg kell kezdeni.

(4) Járdán, gyalogúton és kerékpárúton nyomvonalas létesítmény munkálatait úgy kell végezni, hogy a vezetékfektetés, valamint a helyreállítás folyamatosan kövesse a nyomvonalat. A nyitott munkaárok hossza nem haladhatja meg az egy kábeldobon levő kábelmennyiség hosszát.

(5) A munkaárok visszatöltését szakszerű tömörítéssel kell elvégezni, mely során a kitermelt, de visszatöltésre alkalmatlan, fagyott vagy veszélyes anyagot nem szabad felhasználni.

60.§ (1) A munka végzése során biztosítani kell az építőanyagok kiszállítására és a munkahelyen történő megfelelő tárolására vonatkozó előírások maradéktalan betartását.

(2) A munkavégzéshez szükséges anyagokat a munkaterületen úgy kell tárolni, hogy az a közlekedést ne akadályozza, biztonságát ne veszélyeztesse, és szennyeződést ne okozzon. A kitermelt és ott felhasználásra nem kerülő anyagot késedelem nélkül el kell szállítani.

(3) A felbontott burkolat jó állapotú, de visszaépítésre nem kerülő idomköveit megtisztítva az üzemeltető által megjelölt helyre kell szállítani, és ott idomba rakva – dokumentálva – átadni.

(4) A közutat, a műtárgyait és tartozékait föld-, törmelék,- gép-, szerszámtárolásra felhasználni nem lehet.

33. Ideiglenes helyreállítás

61.§ (1) Közutak fejlesztését, felújítását megelőző közműépítés miatti útburkolat bontás helyreállítása esetén az útburkolatot ideiglenes jelleggel lehet helyreállítani.

(2) Az ideiglenes helyreállítás módját az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a közútkezelő egyedileg határozza meg.

(3) Az útburkolatot - annak végleges helyreállításáig - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania.

34. Végleges helyreállítás

62.§ (1) A közutat a közútkezelő által a munkakezdési hozzájárulásban, a vonatkozó irányelvekben, jogszabályokban, a szabványokban és útügyi műszaki előírásokban előírt módon, legalább a felbontott útburkolattal azonos minőségű, tartósságú, valamint teherbírású burkolatnemmel kell véglegesen helyreállítani.

(2) A közút területén, alatta, felette elhelyezkedő közművek, közmű fedlapok, szerelvények közutat érintő bontása, építése, javítása, karbantartása esetén a közmű üzemeltetője vagy megbízottja köteles az úttestet úgy helyreállítani, hogy az út függőleges vonalvezetésében a közmű fedlapok, szerelvények indokolatlan eltérést ne okozzanak.

63.§ A munka befejezéséről és a helyreállítás megtörténtéről, valamint a műszaki átadás-átvétel tervezett időpontjáról az igénybevevőnek a kezelőt értesíteni kell.

35. A helyreállítás módja

64.§ (1) A kiemelt munkaárok visszatöltésére csak arra alkalmas anyagot szabad felhasználni, melyet legfeljebb 25 cm-es terítési vastagságban, réteges tömörítéssel kell beépíteni. A közművezetékek környezete minimum Trg=85%-os, a töltéstest minimum Trg=90%-os, a földmű, úttükör, ágyazat minimum Trg=95%-os tömörségű legyen. A földmű felszínén minimum E₂=50 MN/m² teherbírási értéket kell elérni, a burkolatalap alá minimum E₂=60 MN/m² teherbírási értékű ágyazatot kell építeni.

(2) Az ágyazat vastagsága járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, kapubehajtó burkolatok alaprétege alatt min. 15 cm, úttest alatt minimum 20 cm vastag legyen. A tömörítést és a teherbírást bizonylatolni kell.

(3) A felbontott burkolatok alapját földnedves betonból, vagy hidraulikus kötőanyagú stabilizációs alaprétegből kell kialakítani úgy, hogy annak minősége és vastagsága az eredetivel megegyező legyen, és a vonatkozó jogszabályok, szabványok és útügyi műszaki előírások, irányelvek feltételeit kielégítse. A betonalap együttdolgozása érdekében a meglévő betonalap csatlakozó felületét érdesre kell kialakítani.

65.§ (1) Aszfaltburkolatú utaknál az aszfalt útpályát minimum 10 cm összvastagságú, 2 rétegű hengerelt aszfaltburkolattal kell helyreállítani, az eredetivel megegyező, vagy annál jobb minőségű aszfaltfajtával.

(2) Az útpálya aszfaltburkolat helyreállítását kötőréteg szintig a munkaárok szélességi méreteihez képest mindkét oldalon és hosszirányban is rétegenként 30-30 cm-es túlnyújtással kell megépíteni.

(3) A kopóréteg helyreállításának mértéke aszfalt burkolatú utaknál:

1. amennyiben a beruházással érintett úttest átlagszélessége 3 m alatt van, függetlenül a megbontott nyomvonal helyzetétől az úttest burkolatának kopórétegét az úttest teljes keresztmetszetében helyre kell állítani a nyomvonal teljes hosszán;
2. amennyiben az érintett úttest átlagszélessége 3 m fölött van, a kopóréteget minden bontással érintett forgalmi sáv teljes szélességében kell újraaszfaltozni minimum a szélességgel megegyező hosszon, vagy a nyomvonal teljes hosszán.

(4) Amennyiben a munkaárok széle a kiemelt szegélytől 80 cm-re, vagy annál kisebb távolságra van, akkor az útpályát a kiemelt szegélyig teljes szerkezettel újra kell építeni.

(5) Pontszerű bontások (közmű fedlapok, szerelvények javítása, cseréje, szintbehelyezése) helyreállításánál, - meglévő hengerelt aszfalt esetén is - a közúti forgalomra alkalmas minőségű, minimum 8 cm MA-11 öntött aszfalt alkalmazható.

66.§ (1) Kerékpárút, gyalogút és járda felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után a burkolatot teljes szélességben kell újraépíteni, az eredetivel megegyező burkolatnemmel.

(2) A pályaszerkezeti rétegeket átlapolással, a munkaárok szélességi méreteihez képest mindkét oldalon és hosszirányban is rétegenként 20-20 cm-es túlnyújtással kell megépíteni.

67.§ (1) Betonkő burkolatú pályaszerkezetek helyreállításakor az eredeti, vagy azzal megegyező típusú, vastagságú, színű és felületi megjelenésű burkolóköveket kell alkalmazni.

(2) A felbontott kis- és nagykő-burkolatokat a meglévő és megmaradó burkolattal azonos anyagú és azonos méretű kövekből, azonos sor és hézagkiosztással, a környező ívszeleteket és hullámvonalakat megtartva kell helyreállítani úgy, hogy a helyreállított felületek a környezetükhöz illeszkedjenek.

68.§ (1) Amennyiben egyazon beruházás alatt a nyomvonal szakaszosan érinti az úttestet, úgy a kopóréteget, a 65. § (4) bekezdés szerinti esetben a teljes pályaszerkezetet a beruházás kezdő és végpontja között kell helyreállítani. Szakaszos helyreállítás nem elfogadható.

(2) Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben hézag- és lépcsőmentesen kell csatlakoztatni, a szélek élvágóval történő levágása, valamint „kellősítése”, bitumenes hézagtömítő szalag elhelyezése után. A vágások kizárólag az út tengelyével párhuzamosak és arra merőlegesek lehetnek.

(3) A helyreállítás során egybefüggő szabályos négyszög felületet kell kialakítani.

(4) Az útburkolat szakszerű megépítése a szükséges alépítményi munkák elvégzése után kezdhető meg.

(5) A helyreállított burkolatok felületét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz elvezetése biztosított legyen.

69.§ (1) A nyomvonalba eső útcsatlakozásokat, kapubehajtókat, kijelölt gyalogátkelőhelyeknél a szegélyeket le kell süllyeszteni, gyalogút és a járda burkolatát maximum 8%-os rámpával kell a szegélykőhöz csatlakoztatni. Ezeken a helyeken a vakok és gyengénlátók számára eltérő kontrasztú taktilis kövek helyezendők el.

(2) A csatlakozási rámpába eső közműszerelvényeket megfelelő szintbe és esésbe kell helyezni.

X. Fejezet

Az Üzemeltető feladatai

36. A közutak fejlesztése, felújítása

70.§ (1) Az Önkormányzat a rendelkezésére álló források alapján évente a költségvetésében meghatározza az üzemeltetés adott évére vonatkozó szolgáltatási szintjét és az adott évben elvégzendő legfontosabb feladatokat, amelyeket az üzemeltető köteles érvényesíteni.

(2) Üzemeltető az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ütemezéséről negyedévente előre tájékoztatja a közútkezelőt.

37. A közutak üzemeltetési, ellenőrzési feladatai

71.§ Az üzemeltető útellenőri szolgálatot működtet, melynek keretében:

a) a közút állapotát figyelemmel kíséri, a vizsgálat megállapításairól a helyszínen jegyzőkönyvet és fotódokumentációt készít, melyet megküld a közútkezelőnek,

b) a közúti jelzések, forgalomtechnikai létesítmények hibáinak, rongálódásáról a forgalomtechnikai kezelő felé bejelentést tesz.

72.§ Az üzemeltető folyamatosan köteles gondoskodni az általa kezelt közutak biztonságos közlekedésre alkalmas állapotának fenntartásáról, karbantartásáról. Ennek érdekében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - gondoskodik

1. a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető helyzetek kialakulásának megelőzéséről, a már kialakult helyzetek haladéktalan megszüntetéséről,
2. a forgalomban résztvevőket veszélyeztető útrongálódások azonnali kijavításáról, az úton keletkezett akadályok eltávolításáról, a már kialakult egyéb veszélyhelyzetek megszüntetéséről.

73.§ (1) Az üzemeltető 59. § (2) bekezdésben foglaltakat a (2) bekezdés szerinti esetekben ellenőrzi, a munkavégzés során ellenőrizheti.

(2) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja a munka befejezését követően a munkaterület átadás-átvételi eljárás során legalább az alábbiakat köteles a közútkezelőnek átadni, melyek a jegyzőkönyv mellékletét képezik.

a) a beépített anyagok minőségét és mennyiségét igazoló bizonylatokat,

b) a tömörségi, mérési jegyzőkönyveket (ideértve a jótállási és szavatossági jogok érvényesítéséhez szükséges iratanyagot is).

74.§ Amennyiben az üzemeltető az ellenőrzés során az engedélyekben, hozzájárulásokban foglaltaktól eltérést tapasztal, a helyszínen jegyzőkönyvet és fotódokumentációt készít, melyet megküld a közútkezelőnek.

XI. Fejezet

Egyéb rendelkezések

38. Burkolatbontási tilalom

75.§ (1) A közút fejlesztését, felújítását, burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 évig azon burkolatbontással járó munka - a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételének kivételével - nem végezhető. A közútkezelő csak kivételesen indokolt esetben járulhat hozzá az ilyen munkák 5 év letelte előtti megkezdéséhez.

(2) A közút építésének, fejlesztésének, a burkolatának teljes szélességű helyreállításának megkezdése előtt szükséges:

a) figyelmeztetni az ingatlantulajdonosokat arra, hogy ha a burkolatbontással járó igényeiket (pl.: kapubehajtó létesítése, közműbekötési csatorna, víz-, gázbekötés, stb.) kielégítő munkálatokat az útépítéssel összhangban nem végeztetik el, úgy arra az útépítés befejezését követő 5 éven belül nem lesz lehetőségük;

b) felhívni az érintett közművek kezelőit arra, hogy hálózatukat vizsgálják meg, és a szükséges felújítási munkákat a közút építésének megkezdése előtt végezzék el, ideértve az érintett ingatlanok hiányzó csatlakozó-vezetékeinek - ha ezek elvégzése 5 éven belül lenne esedékes – kiépítését is.

39. Kártérítés

76.§ A közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapota vagy forgalomtechnikai hiba miatt keletkezett kár esetén a károsultnak a kárigényt haladéktalanul be kell a közútkezelőhöz jelenteni, aki köteles a kárigény-bejelentéseket körültekintően kivizsgálni.

40. Jótállás, szavatosság

77.§ Ha a nem közlekedési célú vagy a rendkívüli igénybevétel miatt a helyreállítás befejezésétől számított 5 éven belül a közúton süllyedés vagy más hiba keletkezik, az igénybevevő - amennyiben lakóhelye vagy székhelye ismeretlen, a közút területén (alatt) elhelyezett kárt okozó létesítmény tulajdonosa (üzemeltetője) - köteles azt kijavítani.

XI.             Fejezet

A közút burkolatbontással nem járó nem közlekedési célú igénybevétele

41. A közút burkolatbontással nem járó nem közlekedési célú igénybevételének szabályai

78.§ A közút burkolatbontással nem járó nem közlekedési célú igénybevételének vonatkozásában a közútkezelői eljárás során a MÁSODIK RÉSZ szabályait, a díjtételek vonatkozásában a 10. mellékletet kell alkalmazni.

XII.Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

79.§ (1) E rendelet 2016. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 16/2013. (IV.29.) önkormányzati rendelete, és  Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 44/2013. (XI.27.) önkormányzati rendelete.

 (3) E rendeletet a hatályba lépésekor folyamatban lévő közterület használati eljárásokban is alkalmazni kell.

(4) E rendelet hatályba lépésekor közterület-használati engedéllyel rendelkező jogosult vagy engedéllyel nem rendelkező közterület-használó jelen rendelet hatályba lépésétől számított 3 hónap időtartamon belül köteles eleget tenni jelen rendeletben foglalt előírásoknak.

(5) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

                                              Karácsony Gergely                            Hoffmanné dr. Németh Ildikó         

                                                   polgármester                                                     jegyző

1. melléklet 48/2015. (X.21.) önkormányzati rendelethez

 A Közterületek Övezeti Besorolása

I. Védendő területek:

-           A Gundel Károly út és az Állatkerti körút (HRSZ 29732/2)

-           Hermina út (HRSZ 29739/1)

-           Örs vezér tere (HRSZ 31919/4, HRSZ 31919/2, HRSZ 39217/1, HRSZ 39221/96)

-           Bosnyák tér (HRSZ 31262/4, HRSZ 31265, HRSZ 31262/1, HRSZ 31263)

II. Az összvárosi jelentőségű főutak mentén, a közterületi telekhatártól számított 10 méteren belül elhelyezkedő közterületek:

-           Hungária körút

-           Kerepesi út

-           Nagy Lajos király útja

-           Fogarasi út

-Csömöri út

-Thököly út

-Dózsa György út (HRSZ 29731/1, HRSZ 29731/2, HRSZ 32849/7)

-Mogyoródi út

-Egressy út

III.      Kiemelt kerületi jelentőségű fő- és gyűjtőútvonalak:

-           Dózsa György út (HRSZ 32848/3, HRSZ 32951/4)

-           Róna utca

-           Stefánia út

IV. Egyéb területek (lakótelepek, közparkok, egyéb területek):

-           az I., II., és III. pontok alá nem tartozó közterületek.

2. melléklet 48/2015. (X.21.) önkormányzati rendelethez

A közterület-használati díjszabás

Közterület-használati díjtételek

(az Áfa összegét nem tartalmazzák)

I. Kereskedelmi, szolgáltató és vállalkozási tevékenységek:

 II. Szórakoztató tevékenységek:

III. Építkezéssel, szereléssel kapcsolatos tevékenységek:

IV. Egyebek:

3. melléklet 482015. (X.21.) önkormányzati rendelethez

A közterület-használati szerződés iránti kezdeményezés nyomtatvány

4. melléklet a 48/2015. (X.21.) önkormányzati rendelethez

Mozgóboltból történő árusítás területi határa

 Hermina út – Ajtósi Dürer sor – Dózsa György út – Kerepesi út – Nagy Lajos király útja – M3 bevezető

5. melléklet 48/2015. (X.21.) önkormányzati rendelethez

Burkolatbontással járó közterület-használat díjai

(az Áfa összegét nem tartalmazzák)

  Zöldfelület esetén: 150 Ft/m2/nap

  Egyéb burkolat esetén: 100 Ft/m2/nap       

6. melléklet 48/2015. (X.21.) önkormányzati rendelethez

KÖZÚTKEZELŐI HOZZÁJÁRULÁS IRÁNTI KÉRELEM

A kérelem mellékletei az igénybevételtől függően:

1. amennyiben a kérelmező nem azonos a hozzájárulás jogosultjával, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás a kérelmező részére, hogy helyette és nevében a közútkezelői hozzájárulás megkérése ügyében eljárhat,
2. az igénybevétel helyét feltüntető, méretezett helyszínrajz,
3. az igénybevétel célját ábrázoló tervdokumentáció és műszaki leírás,
4. a forgalomtechnikai kezelői hozzájárulás,
5. a közműszolgáltatók hozzájárulása; amennyiben nem érint közműnyomvonalat, a nemleges közműnyilatkozat,
6. nyilatkozat arról, hogy a közműegyeztetés teljes körűen, valamennyi érintett közmű- és közműjellegű hálózat üzemeltetőjével megtörtént, és a megoldás megfelel az egyeztetés eredményének, továbbá a jogszabályi és egyéb előírásoknak,
7. útcsatlakozás létesítése esetén az érintett ingatlan tulajdoni lapja.

7. melléklet 48/2015. (X.21.) önkormányzati rendelethez

MUNKAKEZDÉSI HOZZÁJÁRULÁS IRÁNTI KÉRELEM

Az igénybevételi díjat Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának 11784009-15514004 számú bankszámlájára átutalással, vagy készpénz átutalási megbízáson kell megfizetni és a megfizetést igazoló átutalási megbízás, illetve feladóvevény másolatát (díjfizetési igazolás) a kérelemhez mellékelni kell.

A kérelemhez csatolni kell:

1. a közmű-üzemeltetők által egyeztetett kiviteli tervdokumentációt; mely tartalmazza különösen, de nem kizárólagosan: a közút igénybevételét bemutató helyszínrajzot, a közút érintett szakaszának keresztmetszeti rajzát, a helyreállítás módjára vonatkozó munkarészt, építési ütemtervet,
2. a tervező vagy a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a kiviteli tervet minden, a munkával érintett közmű és közműjellegű hálózat üzemeltetőjével egyeztette, és a megoldás megfelel az egyeztetés eredményének, továbbá a jogszabályi és egyéb előírásoknak,
3. az érintett ingatlan(ok) tulajdonosi hozzájárulása,
4. a munkavégzéssel érintett zöldterületek, fasorok kezelőjének nyilatkozatát,
5. az építési engedélyt vagy a létesítési hozzájárulást,
6. hat hónapnál nem régebbi, forgalomtechnikai kezelői hozzájárulásával ellátott munkavégzés alatti ideiglenes forgalomszabályozási tervet,
7. díjfizetés igazolását,
8. amennyiben a kérelmező nem azonos a hozzájárulás jogosultjával meghatalmazást.

8. melléklet 48/2015. (X.21.) önkormányzati rendelethez

EGYSZERŰSÍTETT MUNKAKEZDÉSI HOZZÁJÁRULÁS IRÁNTI KÉRELEM

A kérelemhez csatolni kell:

1. a közút igénybevételét bemutató, legalább M=1:500 helyszínrajzot, a közút érintett szakaszának keresztmetszeti rajzát, a helyreállítás módjára vonatkozó munkarészt, építési ütemtervet,
2. a tervező vagy a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a kiviteli tervet minden, a munkával érintett közmű és közműjellegű hálózat üzemeltetőjével egyeztette, és a megoldás megfelel az egyeztetés eredményének, továbbá a jogszabályi és egyéb előírásoknak,
3. szükség esetén hat hónapnál nem régebbi, forgalomtechnikai kezelői hozzájárulásával ellátott munkavégzés alatti ideiglenes forgalomszabályozási tervet,
4. amennyiben a kérelmező nem azonos a hozzájárulás jogosultjával meghatalmazást.

9. melléklet 48/2015. (X.21.) önkormányzati rendelethez

JEGYZŐKÖNYV

munkaterület átadás-átvételről

A kivitelező köteles a munkavégzés teljes időtartama alatt gondoskodni a vonatkozó jogszabályok, szabványok, útügyi műszaki előírások és irányelvek, továbbá a munkakezdési hozzájárulásban előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezések munkaterületen való betartásáról.

A munkavégzés során esetlegesen okozott, a közúton lévő műtárgy, geodéziai jel, úttartozék megrongálódásából származó, vagy egyéb, a munkavégzéssel összefüggésbe hozható kárért, balesetért, továbbá a munkavégzés miatt esetlegesen jelentkező kártérítési igényekért a kivitelezőt anyagi és büntetőjogi felelősség terheli.

Melléklet: ……….. db fotó

_______________________________                              _______________________________                                      

                   Kivitelező                                                                              közútkezelő

Kelt:

_______________________________                              _______________________________                                     

                   kivitelező                                                                               közútkezelő

10. melléklet 48/2015. (X.21.) önkormányzati rendelethez

A.Burkolatbontással nem járó közút igénybevételi díjak

I. Kereskedelmi, szolgáltató és vállalkozási tevékenységek:

 II. Szórakoztató tevékenységek:

III. Építkezéssel, szereléssel kapcsolatos tevékenységek:

IV. Egyebek:

B.Burkolatbontással járó közút igénybevételi díjak