Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Eljárási rendelkezések

1. § (1) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítására irányuló kérelmet – amennyiben magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatalnál lehet előterjeszteni.

(2) A rendeletben foglalt szociális támogatások különösen szociális, egészségügyi, nevelési-oktatási intézmények, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet, valamint a Nemzetiségi Önkormányzatok testületei kezdeményezésére is megállapíthatók.

(3) A benyújtott támogatási kérelem elbírálásánál vizsgálni kell, hogy a kérelmező milyen egyéb szociális ellátásra vagy mentális gondozásra szorul, és szükség esetén kezdeményezni kell az ellátási formák kiterjesztését.

2. § (1) A Polgármesteri Hivatal a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához felhívhatja az ügyfelet arra, hogy a maga, valamint a vele egy családban, illetve a vele egy háztartásban élő személyek azonosításához szükséges adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzon, és az adatokra vonatkozó igazolásokat – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 36. §-ában foglaltak kivételével – csatolja.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához az alábbi igazolások szükségesek:

a) havi rendszeresen mérhető jövedelmek esetén a munkáltató által kifizetett mindennemű juttatással növelt, a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó keresetéről kiállított munkáltatói igazolás,

b) társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló irat,

c) nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: öregségi, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátások, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantsági járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, közszolgálati járadék folyósítása esetén a nyugdíjfolyósító igazgatóság által év elején kiadott, az ellátás összegét tartalmazó irat, valamint a kérelem beadását megelőző hónap jövedelmét igazoló irat,

d) járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátás esetén az ellátás jogerős megállapítását igazoló irat, valamint a kérelem beadását megelőző hónap nettó jövedelmét igazoló irat,

e) társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagának kiszámításához: adóbevallással már lezárt időszakról jövedelemigazolás, a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző, még nem lezárt adóévi jövedelemről nyilatkozat,

f) gyermektartásdíj esetén a jogerős bírósági határozat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat mellett a ténylegesen fizetett tartásdíj utolsó havi átvételét bizonyító bankszámla kivonat vagy postai feladóvevény, ezek hiányában a törvényes képviselő által tett nyilatkozat,

g) egyéb, havi rendszerességgel nem mérhető jövedelem esetén nyilatkozat a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap nettó átlagjövedelméről.

h) felsőoktatási intézményben tanulók esetén az intézmény igazolása a kérelem benyújtását megelőző havi ösztöndíjról.

(3)    A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásakor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § (2)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)    A benyújtott jövedelemnyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódisága a 13. melléklet szerinti környezettanulmány készítésével ellenőrizhető.

(5)  A tényállás tisztázása érdekében a döntést előkészítő szervnek az alábbi esetekben indokolt környezettanulmányt készítenie:

a) méltányosságból nyújtott támogatások elbírálásához,

b) fellebbezés elbírálásához,

c) ha a kérelmező által becsatolt jövedelemigazolásokból a kérelmező életkörülményeire tekintettel az állapítható meg, hogy a család vagy háztartás jövedelme nem fedezi a kiadásaikat.

 (6)   A támogatások elbírálásához egy évnél nem régebbi környezettanulmányok használhatók fel.

3. §     (1)     A rendelet alapján megállapított támogatások jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén az igénybevevőt visszafizetésre kell kötelezni az Szt. 17. §-ában foglaltak szerint.

    (2) Ha az önkormányzat képviselő-testületének szociális hatáskört gyakorló szerve – a hatáskörébe tartozó szociális ellátások esetén – megtérítést rendel el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét, amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné méltányosságból

a) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának vagy háztartásának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

b) legfeljebb 12 havi részletfizetést állapíthat meg.

4. §      A rendkívüli települési támogatás iránti kérelem elbírálása során méltánylást érdemlő körülmények különösen:

a) köztudomású elemi kár,

b) kórházi kezelés,

c) legalább 30 napot meghaladó táppénzes állomány,

d) krónikus betegség,

e) lakáskölcsön törlesztése,

f) három- vagy több gyermek nevelése,

g) gyermek egyedül nevelése,

h) munkanélküliség,

i) rokkantság, vagy súlyos fogyatékosság,

j) közszolgáltatók, társasházak, lakásszövetkezetek felé fennálló díjtartozás.

5. § (1) A rendszeres pénzbeli és természetbeni ellátásokat – amennyiben magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik – utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén az ellátás házipénztárból a döntést követően kifizethető.

(2)    A nem rendszeres ellátásokat – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a megállapítást követő 8 munkanapon belül a kedvezményezett részére ki kell utalni. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetén az ellátás házipénztárból a döntést követően kifizethető.

(3)    A rendelet alapján megállapított rendszeres és nem rendszeres ellátások a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központhoz, a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központhoz, illetve közszolgáltatókhoz, társasházakhoz, lakásszövetkezetekhez is utalhatók.

2. Értelmező rendelkezések

6. § E rendelet alkalmazásában:

1. Adós: a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy.

2. Adósság: a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralék.

3. Adósságkezelés: a lakhatási kiadásokkal kapcsolatos hátralék rendezése.

4. Adósságkezelési tanácsadó: a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyt segítő szakember.

5. Életvitelszerűség: az a lakcím, ahol az egyén ténylegesen tartózkodik, rendszerint elérhető, ahonnan dolgozni vagy iskolába jár, ahol leggyakrabban tölti éjszakai pihenését.

6. Időszakosan bekövetkezett, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen: krónikus betegség miatt bekövetkezett gyógyintézeti kezelés.

7. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

a)      közös háztartásban élő közeli hozzátartozók öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meg nem haladó egy főre jutó átlagos jövedelme mellett e személyek hirtelen fellépő és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete, a családfenntartó, közeli hozzátartozó halála, munkanélküliség,

b)      lakhatást biztosító épületet elpusztító, vagy rendeltetését akadályozó köztudomású elemi kár, illetőleg a lakhatást biztosító épület meghibásodása,

c)      lakáshasználat jogának elvesztése, hajléktalanná válás,

d)       bűncselekmény, vagy szabálysértés következtében elszenvedett létfenntartást veszélyeztető élethelyzet.

8.   Tartósan beteg: az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

3. Rendkívüli települési támogatás

7. §       (1)   Az Szt. 45. § (3)-(5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a polgármester átruházott hatáskörben a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani.

   (2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás formái:

1. pénzbeli rendkívüli települési támogatás:

a) eseti jelleggel megállapított,

b) havi rendszerességgel nyújtott,

2. természetbeni rendkívüli települési támogatás:

a) eseti jelleggel megállapított,

b) havi rendszerességgel nyújtott.

 (4) A tárgyévben megállapított rendkívüli települési támogatás együttes összege – a tüzifára biztosított települési támogatás, valamint a 11-13. §-ban szabályozottak kivételével – egy család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300%-át nem haladhatja meg.

(5) A rendkívüli települési támogatásról, a méltányossági jogkör gyakorlásáról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről átruházott hatáskörben a polgármester jogosult dönteni.

(6) Az eseti jelleggel, a gyógyszerkiadások viseléséhez és gyógyászati segédeszköz beszerzése céljából, valamint a gyermekvédelmi támogatásként megállapított rendkívüli települési támogatás a kérelmező rendkívüli élethelyzetére tekintettel a 4. §-ban foglaltakat figyelembe véve, továbbá a 6. § 6. és 7. pontja alapján méltányosságból is megállapítható, mely során a 7. § (4) bekezdésében és 11. § (2) bekezdésében foglalt támogatási értékhatártól, a 8. § (1) bekezdésében, a 11. § (1) bekezdésében és a 13. § (1) bekezdésében foglalt jövedelmi feltételektől, a 9. § (6) bekezdésében, valamint a 13. § (4) bekezdésében foglaltaktól a döntést hozó eltérhet.

(7) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

8. §        (1) Eseti jelleggel megállapított rendkívüli települési támogatás adható, annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át, egyedül élő személy esetén a 170%-át.

   (2) Az eseti jelleggel megállapított rendkívüli települési támogatás minimális összege – a 13. § (3) bekezdésben szabályozottak kivételével – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-a.

9. §       (1)   Meghatározott időszakra havi rendszerességgel megállapított rendkívüli települési támogatás adható, annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át, egyedül élő személy esetén a 170%-át.

  (2) Rendkívüli települési támogatás meghatározott időszakra havi rendszerességgel legfeljebb 6 hónap időtartamra állapítható meg. A havi rendszerességgel megállapított rendkívüli települési támogatás havi összege nem lehet alacsonyabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-ánál, de nem haladhatja meg annak 50%-át.

  (3)    Aktív korú, jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetén a havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatás további feltétele, hogy a kérelmező a munkaügyi kirendeltséggel együttműködjön.

  (4)    Az egy családban élők közül rendkívüli települési támogatás havi rendszerességgel csak egy személy részére állapítható meg.

  (5)    A havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatás folyósításának megszűnésétől számított hat hónapon belül újabb támogatás havi rendszerességgel sem a kérelmező, sem a családjában élő más személy részére nem állapítható meg. A havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatást a kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani.

(6)    Nem állapítható meg ugyanazon személy részére együttesen rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel és meghatározott időszakra havi rendszerességgel.

10. §     (1)   Az eseti jelleggel és a meghatározott időszakra havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatás természetbeni ellátás formájában különösen a tüzelősegély, a közszolgáltatási díjak, illetve az intézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtható.

(2)    Természetbeni ellátási forma megállapítása esetén a támogatás összegét a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központhoz, a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központhoz, a közszolgáltatókhoz, társasházakhoz, illetve lakásszövetkezetekhez kell utalni. A Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központhoz utalt támogatás esetén az intézmény gondoskodik a támogatás természetbeni ellátás formájában történő biztosításáról és annak felhasználásáról a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ vezetője 30 napon belül tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt.

11. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez, valamint gyógyászati segédeszköz beszerzése miatt eseti jelleggel megállapított rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, egyedül élő személy esetén a 230%-át nem haladja meg, és

a) a havi gyógyszerköltsége eléri, vagy meghaladja a család egy főre jutó havi jövedelmének a 10%-át, vagy

b) gyógyászati segédeszköz költsége eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 50%-át.

(2)    A tárgyévben a gyógyszerkiadások viseléséhez, valamint gyógyászati segédeszköz beszerzése céljából megállapított rendkívüli települési támogatás összege egy család esetében személyenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át.

(3)    A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell

a) az orvos által kiállított, a kérelmező egyhavi gyógyszerszükségletét tartalmazó 2. melléklet szerinti gyógyszerköltség igazolást,

b) gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez igényelt támogatás esetén a szakorvos egy hónapnál nem régebbi részletes igazolását, valamint a forgalmazók által kiállított, egy hónapnál nem régebbi számlát a költségekről.

(4) A gyógyszerkiadások viseléséhez igényelt rendkívüli települési támogatás egyszeri összege az orvos által leigazolt havi gyógyszerköltség legfeljebb 50%-a, de nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 80%-át. A támogatás összege gyógyászati segédeszköz vásárlása esetén nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(5)    Gyógyászati segédeszközök esetében csak a hatályos jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközökre adható támogatás.

(6)    Közgyógyellátásban részesülő személy részére az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a gyógyszerkiadások viseléséhez rendkívüli települési támogatás akkor állapítható meg, amennyiben a negyedéves gyógyszerkerete kimerítéséről nyilatkozik.

12. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás céljából eseti jelleggel megállapított rendkívüli települési támogatásban részesülhet az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300%-át és, aki

a) a meghalt személy eltemettetéséről úgy gondoskodott, hogy arra nem volt köteles, vagy

b) aki az eltemettetésre köteles volt ugyan, azonban a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési költségekre tekintettel igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet legkésőbb a temetés költségeit tartalmazó számla kiállításának napjától számított 60 napon belül kell benyújtani.

(3) A temetési költségekre tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás összege:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-a, amennyiben a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő személy esetén 200%-át,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a, amennyiben a család egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150-300%-a között, egyedül élő személy esetén a 200-300%-a között van.

13. §    (1)       Eseti jelleggel rendkívüli települési támogatás gyermekvédelmi támogatásként is megállapítható, annak a kiskorú gyermeket nevelő személynek, vagy a (2) bekezdésben meghatározott nagykorú gyermeknek a részére, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 130%-át, gyermekét egyedül nevelő személy esetén a 170%-át.

(2)    Rendkívüli települési támogatás gyermekvédelmi támogatásként a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, ha középfokú köznevelési intézmény, vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul, tanulói-, hallgatói jogviszonyának fennállása idején, de legfeljebb 25. életévének betöltéséig.

(3) A gyermekvédelmi támogatásként megállapított rendkívüli települési támogatás egyszeri összege gyermekenként nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-ánál, és nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

 (4)     Rendkívüli települési támogatás gyermekvédelmi támogatásként történő megállapítására tárgyévben gyermekenként legfeljebb négy alkalommal kerülhet sor.

4. Települési támogatás

14. § (1)       Az Szt. 45. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a polgármester átruházott hatáskörben települési támogatást nyújthat különösen

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,

c) a gyógyszerkiadások viseléséhez,

d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

(2)   A települési támogatás formái:

1. havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli települési támogatás:

a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére.

2. természetbeni települési támogatás:

a) eseti jelleggel a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére,

b) havi rendszerességgel a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.

(3) A települési támogatásról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről átruházott hatáskörben a polgármester jogosult dönteni.

4.1. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési lakhatási támogatás

15. § (1)       A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési támogatás a villanyáram, a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a víz- és csatornahasználat díjához, a lakbérhez, illetve a közös költséghez nyújtható.

(2) A települési lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadások viseléséhez kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A települési lakhatási támogatás akkor állapítható meg

a) ha a havi nettó jövedelem nem haladja meg

aa)   egyszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, fogyatékossági támogatás esetén a 300%-át,

ab)   kétszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át,

ac)    háromszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 600%-át,

ad)   négy- vagy többszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700%-át, és

b) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, és

c) a kérelmező 2013. december 31. napja óta folyamatos tiszaújvárosi lakcímmel rendelkezik, és életvitelszerűen a támogatással érintett ingatlanban lakik, ahol bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyet létesített.

 (4)   A települési lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani. A kérelmezőt a települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(5) A támogatás havi összege 4.500 Ft.

16. §       A települési lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

17. §   (1)     A települési lakhatási támogatásra jogosult a lakás tulajdonosa, haszonélvezője, használója, bérlője.

 (2)    A települési lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

   (3)   A 2. § (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a kérelem elbírálásához az alábbi iratok szükségesek:

a) a 12. melléklet szerinti vagyonnyilatkozat,

b) ha a kérelmező az ingatlannak nem tulajdonosa

ba) lakásbérleti szerződés, vagy

bb)   szívességi lakáshasználat esetén a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséről szóló megállapodás, ennek hiányában a tulajdonos nyilatkozata,

c)      a természetbeni szociális ellátás formájában havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás esetén az Szt. 18. § l) pont la) alpontja szerinti adat megállapítására, igazolására szolgáló irat.

18. §       Ha a települési lakhatási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a korábban illetékes folyósító szerv teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

4.2. A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott adósságcsökkentési települési támogatás

19. §      (1)     Eseti jelleggel természetbeni települési támogatásban részesülhet, az a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy,

a) aki 2013. december 31. napja óta folyamatos tiszaújvárosi lakcímmel rendelkezik, és életvitelszerűen a támogatással érintett ingatlanban lakik, ahol bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyet létesített, és

b) akinek a hátraléka meghaladja az ötvenezer forintot és az (7) bekezdésben meghatározott adósság típusok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

c) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és

d) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt –esetében a 220%-át, egyedül élő személy esetében a 250%-át, és

e) a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, feltéve, hogy

f) a kérelmező vállalja

fa) az adósságkezelésbe bevont hátralék és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének (a továbbiakban: önrész) egy összegben történő megfizetését, továbbá

fb) az adósságkezelési tanácsadóval való együttműködést, továbbá

fc)    az adósságkezelés igénybevételének időtartama alatt a lakhatással kapcsolatos rendszeres kiadásokkal összefüggő fizetési kötelezettségének teljesítését.

 (2)   Az adósság rendezéséhez nyújtott adósságcsökkentési települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(3) Adósságkezelés esetén a jogosult adósságkezelési tanácsadásban és adósságcsökkentési települési támogatásban részesül.

(4) Adósságcsökkentési települési támogatásra jogosult a lakás tulajdonosa, haszonélvezője, használója, bérlője.

(5) Az adósságcsökkentési települési támogatás iránti kérelmeket a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelmek benyújtása folyamatos.

(6) A 2. § (2) bekezdésben felsoroltakon kívül a kérelem elbírálásához az alábbi iratok szükségesek:

a)   a 12. melléklet szerinti vagyonnyilatkozat,

b) az 5. melléklet szerinti, a követelés jogosultja által kiállított igazolás az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről,

c)   ha a kérelmező az ingatlannak nem tulajdonosa

ca) lakásbérleti szerződés, vagy

cb) szívességi lakáshasználat esetén a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséről szóló megállapodás, ennek hiányában a tulajdonos nyilatkozata,

d)   az adósságkezelésbe bevont közszolgáltató által kiállított utolsó havi közüzemi számla.

(7)    Az adósságkezelésbe bevont adósságok típusa:

a) távhőszolgáltatási, valamint melegvíz- és csatornahasználati díjtartozás,

b) víz- és csatornahasználati díjtartozás,

c) vezetékes gázszolgáltatási díjtartozás,

d) áramszolgáltatási díjtartozás,

e) közös költség hátralék, valamint az épület- és fűtéskorszerűsítéssel járó külön költség hátralék,

f) lakbérhátralék.

 (8)   Az adósságcsökkentési települési támogatás nyújtásánál a kezelendő adósságok összegének felső határa 320.000 Ft. A települési támogatás mértéke a kezelésbe vont adósságok 75%-a, legfeljebb 240.000 Ft. Az adós köteles az adósságkezelésbe bevont tartozásainak 25%-át (önrész) a követelés jogosultja részére egy összegben megfizetni.

 (9) Az adósságcsökkentési települési támogatásnak a követelés jogosultja részére egy összegben történő folyósítására csak az önrész egy összegű megfizetése esetén kerülhet sor.

 (10)    Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül.

(11)   Az adósságkezelésben részesülő személy az adósságcsökkentési települési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában 15 napon belül köteles a követelés jogosultjával szerződést kötni a tartozása megfizetéséről.

20. §   (1)     Az adósságkezelés megszűnik és az adósságcsökkentési települési támogatás folyósítására nem kerül sor, ha a jogosult

a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) az önrészt a követelés jogosultjának nem fizeti meg, illetve

c) az adósságkezelés igénybevételének időtartama alatt a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokkal összefüggő fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2)    Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelés lezárásától, illetve az adósságkezelés 20. § (1) bekezdés szerinti megszűnésétől számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságcsökkentési települési támogatásban. A 24 hónapos időtartamot az adósságkezelés záró időpontjaként megjelölt naptól, illetve az adósságkezelés megszűnésének napjától kell számítani.

(3)    Az adósságcsökkentési települési támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha

a) a támogatásban részesülő az adósságkezelés időtartama alatt meghal, vagy

b) lakóhelye megváltozik, vagy

c) a lakást elidegeníti.

21. § (1)  Az adósságkezelési tanácsadó (a továbbiakban: tanácsadó) a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ Családsegítő Szolgálata keretében működik. A tanácsadó feladata:

a)   tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

b) az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását, készségét, és ezek alapján javaslatot tesz az adósnak az adósságkezelésbe történő bevonására, melyet a Polgármesteri Hivatal részére megküld,

c) az adósságcsökkentési települési támogatást megállapító jogerős határozat kézhezvételét követő 15 napon belül egyénre szabott adósságkezelési megállapodást köt az adóssal, mely tartalmazhatja az adós hozzájárulását az adóssággal kapcsolatos adatainak az adósságkezelés folyamatában való felhasználásra, előírhatja a bevételek és a kiadások nyomon követését szolgáló háztartási napló vezetését, amely akkor indokolt, ha az adósság keletkezése a háztartási költségvetés hibás tervezésének a következménye,

d)   a megállapodás egy példányát a Polgármesteri Hivatal részére megküldi,

e) a támogatási határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül az adósság rendezésének feltételeiről a megállapodás egy példányának megküldésével a Polgármesteri Hivatalt értesíti,

f)   az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozó útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását, és haladéktalanul jelzi a Polgármesteri Hivatalnak az adós fizetési képességének megváltozását,

g) tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt az adós együttműködési és fizetési kötelezettségeinek teljesítéséről,

h)   szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési települési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, megszüntetését,

i)       figyelemmel kíséri az adós és a követelés jogosultjai között kötendő megállapodásokat, melyek egy-egy másolati példányát a Polgármesteri Hivatalnak megküld,

j)    kezeli az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alapján az adós által rendelkezésre bocsátott adatokat és információkat,

k)      kezeli és nyilvántartja a rendeletben meghatározott adatokat, nyilatkozatokat és igazolásokat.

(2)    Az adósságkezelés igénybevétele alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles:

a) írásban hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez,

b) az adósságcsökkentési települési támogatást megállapító jogerős határozat kézhezvételét követő 15 napon belül megállapodást kötni az adósságkezelési tanácsadóval,

c) közreműködni az adósságkezelési megállapodások kidolgozásában, és a követelés jogosultjaival kötött megállapodások egy-egy példányát a tanácsadó rendelkezésére bocsátani,

d)   az önrész és a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásokkal összefüggő fizetési kötelezettségeinek teljesítését legkésőbb a határozatban foglalt záró időpontig igazolni,

e) havonta legalább egy alkalommal egyéni tanácsadáson részt venni, és személyesen találkozni a tanácsadóval, illetve ha a tanácsadó szükségesnek ítéli – a megállapodás alapján – a tanácsadásba az adós háztartásának tagjai is bevonhatók,

f)   a tanácsadót folyamatosan tájékoztatni a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról,

g) a tanácsadásról való távolmaradását és annak okát 5 nappal a tanácsadás előtt jelezni, új időpontot egyeztetni.

4.3. A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás

22. §     (1)      Az ápolás, gondozás céljából nyújtott települési támogatásra jogosult az a 2013. december 31. napja óta folyamatos tiszaújvárosi lakcímmel rendelkező nagykorú személy, aki életvitelszerűen lakó- vagy tartózkodási helyén él és, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozóját {Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont)} ápolja, gondozza, és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 170%-át.

(2)    A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a háziorvos 7. melléklet szerinti igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg.

(3)    Az ápolás, gondozás céljából nyújtott települési támogatás megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni.

(4)    Az ápolás, gondozás céljából nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani. A kérelmezőt a támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illeti meg.

(5)    Az (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás összege havi 23.600 Ft.

(6)    Nem jogosult az ápolás, gondozás céljából nyújtott települési támogatásra a hozzátartozó, ha

a) szakiskola, középiskola nappali iskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

b) rendszeres pénzellátásban részesül,

c) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.

(7)    Az (1) bekezdésben foglalt feltételek alapján megállapított települési támogatást a polgármester megszünteti, ha

a) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

b) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

c) az ápolt személy meghal.

d) a (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot kizáró körülmény következik be,

e) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül.

(8) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

 (9)   Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez a Polgármesteri Hivatal – írásos felkérés alapján – bevonhatja a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központot, mely

a) a felkérést követő 8 napon belül a helyszínen ellenőrzi az ápolási kötelezettség teljesítését és

b) az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt.

(10) Az ápolás, gondozás céljából nyújtott települési támogatásra való jogosultságot a jogosultság megszűnéséről való tudomásszerzés hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(11) Az ápolt személy halála esetén az ápolás, gondozás céljából nyújtott települési támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

5. Köztemetés

23. §     (1)   A polgármester átruházott hatáskörben az Szt. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével gondoskodik az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2)    Tiszaújvárosban a köztemetés helye a Tiszaújvárosi Városi köztemető és a Tiszaszederkényi Református temető.

(3)    Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb test-temetés rendelhető el.

(4)    A (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó többletköltséget az önkormányzat nem vállalja fel.

(5)    A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségének megtérítésétől részben vagy egészben eltekinthet, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

6. Hulladékszállítási díjtámogatás

24. § ^[1]

7. Kábel TV előfizetési díjtámogatás

25. §    (1)    Kábel TV előfizetési díjtámogatásra jogosult az a tiszaújvárosi lakóhellyel rendelkező kérelmező, aki

a) 65. életévét betöltötte és egyedül él, vagy

b) önálló háztartásban élő házastársak/élettársak, ha legalább az egyikük a 65. életévét betöltötte, vagy

c) 65. életévét betöltötte, egyedül vagy házastársával/élettársával él, és háztartásában kiskorú gyermek, illetve középfokú vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló nagykorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagy

d)   65. életévét betöltötte és háztartásában más 65. év feletti vagy fogyatékos személy is él, vagy

e) 65. életévét betöltötte és a háztartásában élő személy vagy személyek egy főre jutó havi jövedelme, ha a kérelmezővel egy fő él együtt nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, egyéb esetekben a 150%-át, azzal, hogy a jövedelemszámításnál a kérelmező jövedelmét figyelmen kívül kell hagyni,

és 2013. december 31. napján már Tiszaújvárosban lakóhellyel rendelkeztek, és a tiszaújvárosi lakóingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosai, társtulajdonosai, haszonélvezői, vagy önkormányzati tulajdonú lakás bérlői, bérlőtársai és életvitelszerűen ott laknak.

(2)    A kábel TV előfizetési díjtámogatás iránti kérelmeket a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet igényelni.

(3)    A kérelmező ingatlan- és népesség-nyilvántartásba bejegyzett adatait, valamint az önkormányzati lakásbérleti jogviszonyát a Polgármesteri Hivatal ellenőrzi.

(4)    A támogatásra való jogosultságot a döntés napját követő hónap első napjától kell megállapítani.

(5)    A támogatás mértéke a kábeltévé előfizetési díja, de legfeljebb havi 1.800 Ft.

A kérelemhez csatolni kell a szolgáltatóval kötött – a kérelmező nevére szóló – előfizetői szerződés másolatát.

(6)    A támogatás összegének jogosult részére történő kifizetése negyedévente utólag postai úton történik az alábbi időpontokig:

                                      a) április 5.,

                                      b) július 5.,

                                      c) október 5.,

                                      d) január 5.

(7) A támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az igénybe vevő

a) a szolgáltatóval az előfizetői szerződést felbontotta, és a szolgáltatás igénybevételét megszakította,

b) elhunyt,

c) Tiszaújvárosból elköltözött,

d) a lakóingatlanon fennálló tulajdonjoga, haszonélvezeti joga, bérleti joga megszűnt.

(8)    A támogatásra való jogosultság megszűnését a jogosult vagy közeli hozzátartozója köteles a jogosultság megszűnésétől számított 15 napon belül bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban, ellenkező esetben az elrendelés napján érvényes jegybanki alapkamattal növelten kell a jogosulatlanul igénybevett támogatást visszafizetni. A támogatást a jogosultság megszűnése hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(9)    A támogatásról, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás visszatérítésének elrendeléséről, illetve méltányosságból történő elengedéséről a polgármester jogosult dönteni.

8. Egyszeri év végi támogatás

26. §       (1)       Eseti jelleggel a karácsonyi ünnepeket megelőzően egyszeri év végi támogatásban részesülhetnek azok a szociálisan rászorult személyek, akik 2013. december 31. napja óta folyamatos tiszaújvárosi lakóhellyel rendelkeznek és életvitelszerűen jelenleg is lakóhelyükön élnek, valamint

a) 62. életévüket tárgyév október 31. napjáig betöltötték, vagy

b) saját jogon nyugellátásban, vagy

c) rokkantsági ellátásban, vagy

d) rehabilitációs ellátásban, vagy

e) korhatár előtti ellátásban, vagy

f) rokkantsági járadékban, vagy

g) szolgálati járandóságban

részesülnek.

(2)    Nem jogosultak a támogatásra azok a személyek, akik munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkeznek.

(3)    Az egyszeri évi végi támogatás akkor állapítható meg, ha:

a)   családosok esetén az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 400%-át nem haladja meg,

b)   egyedül élők esetén a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az 500%-át nem haladja meg.

 (4)       A támogatás mértéke családosok esetén jogosultanként 12.000 Ft/fő, egyedül élők esetén 15.000 Ft/fő.

(5)    A támogatás pénzbeli juttatás formájában nyújtható. A támogatás összegének jogosult részére történő kifizetése postai úton történik.

(6)    A kérelmek elbírálásáról a polgármester dönt.

(7)    A támogatást a 10. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet igényelni. A kérelmek benyújtási határideje: minden év október 1. és október 31. közötti időszak.

(8)    Az egyszeri év végi támogatás és a gyermekes családok év végi támogatása együttesen nem állapítható meg.

9. Gyermekes családok év végi támogatása

27. §      (1)     Eseti jelleggel a karácsonyi ünnepeket megelőzően egyszeri támogatásban részesíthetők azok a kiskorú gyermeket nevelő családok, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át, és 2013. december 31. napja óta folyamatos tiszaújvárosi lakóhellyel rendelkeznek és életvitelszerűen jelenleg is lakóhelyükön élnek.

 (2) A támogatás mértéke egy kiskorú gyermeket nevelő család esetén 12.000 Ft, két kiskorú gyermeket nevelő család esetén 19.000 Ft, három- vagy több kiskorú gyermeket nevelő család esetén 26.000 Ft.

(3)    A támogatás pénzbeli juttatás formájában nyújtható. A támogatás összegének jogosult részére történő kifizetése postai úton történik.

(4)    A kérelmek elbírálásáról a polgármester dönt.

(5)    A támogatást a 11. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet igényelni. A kérelmek benyújtási határideje: minden év október 1. és október 31. közötti időszak.

(6)    A gyermekes családok év végi támogatása és az egyszeri év végi támogatás együttesen nem állapítható meg.

10. Szociálpolitikai kerekasztal

28. §       (1)          A kerekasztal tagjai:

a) az önkormányzat működési területén szociális intézményt működtető fenntartók képviselői:

aa) polgármester vagy az általa felkért személy,

ab) az illetékes szakbizottság elnöke,

ac) az önkormányzat jegyzője, vagy az általa megbízott személy,

ad) a Nikodémus Idősek Otthonának képviselője,

b) az intézmények és társadalmi szervezetek képviselői:

ba) a Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ vezetője,

bb) a Római Katolikus Egyházközség, a Görög Katolikus Egyházközség képviselői,

bc) a Mozgáskorlátozottak, Egészségkárosodottak Tiszaújvárosi Egyesületének képviselője,

bd) a Tiszaújvárosi Nyugdíjas Egyesület képviselője,

be) a Tiszaújvárosi Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselője.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülést a polgármester vagy az általa felkért személy hívja össze.

(3) A titkári teendőket a Polgármesteri Hivatal megbízott munkatársa végzi.

(4)    A szociálpolitikai kerekasztal feladata:

a)   a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának értékelése,

b)   a feladatok végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése,

c)   vizsgálja az intézményi ellátás hatását a szociális ellátórendszer vonatkozásában,

d)   véleményezi az éves szociális költségvetést.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

11. Hatályba léptető rendelkezések

29. §    (1)    Ez a rendelet – a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2)    A rendelet 31. § (2) bekezdése 2015. március 31-én lép hatályba.

(3)    A rendelet 24. §-a 2015. április 1-jén lép hatályba.

(4) Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

12. Átmeneti rendelkezések

30. § A 2015. március 1. napját követően a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás megállapítása iránt benyújtott kérelmek esetében és a soron következő felülvizsgálat eredményeként a települési támogatást egy évre kell megállapítani.