Györtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete
Györtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületének
Hatályos: 2015. 03. 01- 2015. 03. 31Györtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (II.26.) önkormányzati rendelete
a települési támogatás és az önkormányzat által nyújtott egyéb szociális ellátások helyi szabályairól
2015-03-01-tól 2015-03-31-ig
Györtelek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ban, 132. § (4) bekezdésének a) és g) pontjában és a 134/E. §-ban, , a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben 18. §. (2) bekezdésében, a 131. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya - ettől eltérő rendelkezés hiányában - kiterjed Györtelek község közigazgatási területén életvitelszerűen élő és bejelentett lakcímmel, lakóhellyel rendelkező
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.
(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint a község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(3) Az e rendeletben, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 17. § (5) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 45. §-ában (települési támogatás), valamint 48. §-ában (köztemetés) meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását a képviselő-testület a (továbbiakban: Képviselő-testület) a polgármesterre ruházza át.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában - ettől eltérő rendelkezés hiányában -
a) a jövedelem, a vagyon, a család, a közeli hozzátartozó, az egyedülélő, a háztartás, a keresőtevékenység, az aktív korú fogalmának meghatározására az Szt. ide vonatkozó rendelkezései az irányadók;
b) a rendeletben szabályozott gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel igényelt települési támogatás tekintetében családként az 1997. évi III. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 19.§ (4) bekezdésében meghatározott közös háztartásban élő közeli kozzátartozókat kell figyelembe venni;
c) gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:10. § (1) bekezdése szerinti kiskorú;
d) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki 25. évét még nem töltött be;
e) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel az önkormányzat anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével nyújt segítséget;
f) elemi kár: időjárással összefüggésbe hozható esemény - különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhőszakadás stb. - hatására, valamint tűzeset miatt bekövetkező kár;
g) rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező
ga) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, vagy
gb) elemi kár elhárítása (ár-, belvíz, tűz) miatt anyagi segítségre szorul, vagy
gc) legalább öt nap kórházi kezelés alatt állt, vagy kórházi kezelést vett igénybe, műtéten esett át, műtéti beavatkozást vesz,vett igénybe, baleset, egyéb ok (egyéb ok elsősorban: életvitelt befolyásoló-születésszabályozó- gyógyászati- segédeszközt vesz igénybe) miatt anyagi segítségre szorul, (a vonatkozó igazolások bemutatásával), vagy
gd) szülő gyermeke születése miatt szorul anyagi segítségre, vagy
ge) szülő, gyám a gyermeke, fiatal felnőtt középiskolai, vagy felsőoktatási beiskolázása miatt szorul anyagi segítségre.
h) létfenntartási gondnak kell tekinteni, ha a kérelmező
ha) egyedülálló, és rokkantsági, öregségi vagy egyéb nyugdíjban részesül, és a jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,
hb) megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése okán igazolt módon veszélyeztetve van.
hc) egyedülálló, ellátatlan személy.
(2) E rendelet alkalmazásában nem minősülnek jövedelemnek az Szt. 4. § (1a) bekezdésében meghatározott juttatások, valamint e rendeletben szabályozott szociális ellátások.
(3) A rendeletben szabályozott ellátásokra nem jogosult az a személy, aki az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik, kivéve az elhunyt eltemettetésére igényelt települési támogatás, gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel igényelt települési támogatás, köztemetés, 70 év felettiek támogatása esetében.
3.Ellátások formái
3.§ (1) A jogosult részére - az e rendeletben meghatározott feltételek szerint –
a) települési támogatás
aa) gyógyszertámogatás
ab) lakhatási támogatás
b) rendkívüli települési támogatás:
ba) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás, (továbbiakban: temetési támogatás )
bb) eseti támogatás
bc) közmű-visszakötési támogatás
c) gyermekek és fiatal felnőttek rászorultságára tekintettel igényelt települési támogatás (továbbiakban: beiskolázási és születési támogatás)
d) köztemetés
e) 70 év felettiek támogatása
f) karácsonyi támogatás (továbbiakban együtt: szociális ellátás) nyújtható.
4. Eljárási rendelkezések
4. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti igényeket, kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatalban, vagy annak Kirendeltségénél (továbbiakban: Hivatal) - az erre rendszeresített formanyomtatványon - lehet benyújtani. Az eljárás - indokolt esetben – hivatalból is indítható.
(2) A kérelem benyújtására az ellátás igénylője, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja- igazoló dokumentum mellett- jogosult.
(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához szükséges adatokra vonatkozóan a kérelmező köteles - az igényelt támogatástól függően - a családjában, vagy háztartásában élő személyek adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat becsatolni. Köteles továbbá a kérelem nyomtatványon felsorolt igazolásokat - illetve ezek hivatalból történő beszerzéseihez szükséges hozzájárulásokat – mellékelni. A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
(4) A jövedelem számításánál irányadó időszak, az igazolás módja, valamint a jövedelem számítása tekintetében az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(5) A jogosultsági feltételek fennállását, a rokkantságot, a fogyatékosságot, munkanélküliséget, az önkormányzattól vagy szociális intézményektől igénybe vett ellátást, közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a Hivatalnál, az önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.
5. § (1) A hivatal a kérelmező által benyújtott kérelmet, illetve a közölt igazolások, adatok valódiságát megvizsgálja, szükség esetén környezettanulmányt végezhet az igénylők szociális, vagyoni körülményeinek feltárása érdekében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálása során. A kérelmeket az egyes szociális ellátásokra vonatkozó feltételek megvizsgálása után döntésre előkészíti, a támogatásra való jogosultság fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri.
(2) A környezettanulmány az elkészítésétől számított három hónapig érvényes.
(3) A tényállás tisztázása érdekében háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmezőre és vele azonos lakcímen együtt lakó közeli hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk beszerezhetőek. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat – a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon – a kérelmező köteles beszerezni és az eljáró hatóságnak átadni.
(4) A kérelemben foglaltak, a benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése céljából a hivatal megkeresheti:
a) az állami adóhatóságot,
b) a polgárok személyi adatait lakcímét nyilvántartó szervet,
c) az igazolást kiállító szervet,
d) a munkáltatót.
6. § (1) A támogatás megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
(2) A házastársak akkor tekinthetők külön élőknek, ha lakcímük különböző.
(3) Rendszeres ellátás iránti kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejárta előtt egy hónappal lehet benyújtani, mely esetben az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejártát követő nap.
(4) A rendszeres ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:
a) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be,
b) a jogosult azt kéri,
c) a jogosult meghalt,
d) az e rendeletben meghatározott egyéb okból.
(5) A (4) bekezdés szerinti megszüntetés időpontja a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.
7.§ (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell:
a) a pénzbeli szociális ellátás jegybanki alapkamattal megemelt összegben történő visszafizetésére,
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték jegybanki alapkamattal megemelt összegben történő megfizetésére.
(2) Amennyiben megállapításra kerül, hogy a rendeletben szabályozott ellátást jogosulatlanul vagy rosszhiszeműen vette igénybe a kérelmező, a megállapítástól számított egy éven keresztül nem igényelhet újból szociális ellátást az önkormányzattól.
(3) Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére, e körben méltányosság gyakorlására az Szt. 17. §-ának rendelkezései az irányadók, de a visszafizetés nem mentesít az egyéb, így különösen a büntető-, vagy szabálysértési felelősség alól.
(4) A támogatás rendeltetésétől eltérő célra való felhasználása esetén az önkormányzat az igénybe vevőt a pénzbeli támogatás visszafizetésére, természetben nyújtott támogatás esetén pedig a dolog visszaszolgáltatására, vagy a dolog, illetve a szolgáltatás értékének megfelelő pénzösszeg visszafizetésére kötelezi. Amennyiben a visszafizetés nem vezet eredményre, úgy az ingatlanra a tartozás ellenértékéig jelzálogjogot kell bejegyeztetni. A kérelmek elbírálása, a kár felmérése az építésügyi hatóság szakvéleménye alapján történhet.
(5) A Képviselő-testület –vagy az átruházott hatáskörben eljáró polgármester a települési támogatás felhasználásának ellenőrzése keretében a felhasználást alátámasztó dokumentumok (számla, nyugta stb.) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.
(6) Az Szt. 17.§ (5) bekezdés szerinti - méltányossági jogkörben - hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
5. Az egyes ellátásokra vonatkozó szabályok
Gyógyszertámogatás
8. § (1) Gyógyszertámogatás állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 145 %-át, egyedülélő esetében 200 %-át, azon családok esetében, ahol a család minden tagja betöltötte 70. életévét 200 %-át, 70 éven felüli egyedülélők esetében 250 %-át, feltéve, hogy
a) az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdése alapján közgyógyellátásra nem jogosult,
b) krónikus betegségére tekintettel - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - rendszeresen szedett gyógyszereinek, használt gyógyászati segédeszközeinek az egészségbiztosítási szerv által igazolt havi átlagköltségét igazolja, az arról szóló igazolást bemutatja.
(2) A támogatás éves keretösszege maximum 30.000 forint/ kérelmező, amely egy év időtartamra állapítható meg.
(3) A támogatás kiutalása természetbeni formában történik azt követően, hogy a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz térítési díjáról szóló igazolást a kérelmező bemutatja, (gyógyszertári igazolás, háziorvosi igazolás alapján.)
(4) A gyógyszertámogatás iránti kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) kormányrendelet 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, vagy a helyileg rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.
(5) A kérelemhez mellékeltni, csatolni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) kormányrendelet 10. számú melléklete szerinti háziorvosi igazolást, vagy a formanyomtatványhoz tartozó igazolást a bizotsított havi receptköteles gyógyszerköltségéről, és a kérelmező és a csládja jövedelemigazolásait, jövedelemnyilatkozatot, továbbá az Szt. 50.§-a szerinti közgyógyellátás elutasításáról szóló határozatot.
Lakhatási támogatás
9.§ Az önkormányzat képviselő-testülete a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, mint hulladékszállítási költség, víz- és csatornahasználati díj, villanyáram, gázfogyasztás költségeihez, (továbbiakban: lakhatási támogatás) települési támogatást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez.
10.§ (1) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, továbbá olyan háztartás esetében, ahol egyedülélő, nyugdíjas él a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, továbbá az adott lakásra vonatkozóan igazolnia kell a lakás jogos használatát.
(2) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. Amennyiben több kérelem érkezik egy lakásra vonatkozóan az elbírálás érkezési sorrend alapján történik.
(3) A lakhatási támogatásra való jogosultság, az ellátást érintő lényeges változások esetében felülvizsgálható.
11.§ (1) A lakhatási támogatás összege havi 2.000,-Ft, folyósítása természetbeni formában történik a szolgáltató részére.
(2) A támogatás elsősorban természetben adható és az alábbi szervezetek részére kell folyósítani a következő sorrendben:
a) a kérelmező víz – és csatornadíj hátralékának mérséklése érdekében a szolgáltató részére;
b) a hulladékszállítási díj hátralék mérséklése érdekében a szolgáltató részére;
c) villanyáram számlahátralék esetén a szolgáltató részére;
d) gázszámla hátralék esetén a szolgáltató részére.
(3) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.
12.§ A lakhatási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező által lakott lakásra, a lakcímével egyező fogyasztási helyre vonatkozó, a kérelmező nevére szóló, előző havi közüzemi számla másolatokat, továbbá a lakás jogos használatát igazoló dokumentumot (tulajdoni lap, bérleti szerződés.)
13.§ A lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek ( ideértve, hogy ugyanazon lakásra vonatkozóan) e rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultság fennállásáig.
Rendkívüli települési támogatások
Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás, temetési támogatás
14.§ (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha életvitelszerűen Györtelek község közigazgatási területén él, és bejelentett lakcímmel rendelkezik, továbbá, ha az elhunyt személy, akinek az eltemettetéséről gondoskodik a község közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkezett, és életvitelszerűen a község közigazgatási területén élt.
(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelem az eltemettetés időpontját követő két hónapon belül nyújtható be.
(3)Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás összege a mindenkori helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 11 %-a. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének összege a költségvetési rendeletben kerül meghatározásra.
(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát.
(5) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg annak az eltemettető személynek:
a) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül,
b) aki köztemetést vesz igénybe.
Eseti támogatás
15.§ A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint eseti jelleggel eseti rendkívüli települési támogatást (továbbiakban: eseti támogatást) nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére elsősorban az Szt. 45.§ (3) bekezdésében meghatározott esetekben.
16.§ (1) Eseti támogatás állapítható meg annak a személynek – Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra vonatkozó 14.§-ban foglalt kivétellel -, aki a 2.§ (1) bekezdés g-h) pontja szerint rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd.
(2) A rendkívüli települési eseti támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a rendkívüli élethelyzetet, létfenntartási gondot igazoló bizonyítékokat.
(3) A kérelmező és a vele közös, egy háztartásban élő családtagjai számára az ugyanazon rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 60 napon belül ismételten benyújtott kérelemre vagy hivatalból indult eljárásra eseti támogatás - a elhunyt személy eltemettetésére igényelt települési támogatásra vonatkozó 9.§-ban foglalt kivétellel - nem állapítható meg.
(4) Az eseti támogatás alkalmanként adható, egyszeri összege nem lehet kevesebb 3.000,-Ft-nál, és a segély összege nem haladhatja meg a 10.000,-Ft-ot. A támogatás, vagy annak egy része természetbeni ellátás formájában nyújtható, amennyiben a rendkívüli élethelyzet indokolja.
(5) Az eseti rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapítását a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
Közmű-visszakötési támogatás
17.§ (1) Azon háztartások esetében, ahol a közmű kikapcsolásra került, az önkormányzat képviselő-testülete egyszeri alkalommal közmű-visszakötési támogatást biztosíthat kérelemre a feltételek fennállása esetén.
(2) A közmű-visszakötési támogatás összege a visszakötési díj összegének 30%-a.
18.§ A kérelmezőnek a kérelemhez csatolnia kell a szolgáltatóval kötött visszakötési megállapodást, vagy az arról szóló igazolást. Az igazolásnak, megállapodásnak tartalmaznia kell a visszakötés díját annak érdekében, hogy a támogatás összege megállapítható legyen. Ennek hiányában nem állapítható meg a támogatás.
Gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel igényelt rendkívüli települési támogatás
19.§ (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel igényelt rendkívüli települési támogatás adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek a családja gyermek szóletése, vagy a gyermek, fiatal felnőtt középiskolai, vagy felsőoktatási beiskolázása miatt került rnedkívüli élethelyzetbe, és emiatt szorul anyagi segítségre (továbbá a gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás), további feltétel, hogy a Gyvt. szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság nem áll fent. A 2.§ (1) bekezdés g-h) pontjaiban foglalt rendelkezések irányadóak, alkalmazandóak az előbbi helyzet meghatározására vonatkozóan.
(2) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel igényelt rendkívüli települési támogatás évente egy alkalommal adható, melynek összege:
a) középiskolai beiskolázási támogatás esetén 5.000,- Ft gyermekenként,
b) felsőoktatási beiskolázás esetén 10.000,- forint gyermekenként
c) születés esetében 10.000,- forint.
(3) A támogatás iránti kérelem benyújtása a (2) bekezdés a-b) pontjaiban meghatározott esetekben minden év augusztus 15. napjától szeptember 15-ig napjáig terjedő időszakban lehetséges, a (2) bekezdés c) pontja esetében a születést követő három hónapon belül lehetséges a kérelem benyújtása. A határidő jogvesztő.
20.§ (1) A támogatás iránti kérelem mellé csatolni kell az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról, születés esetén pedig a születési anyagkönyvi kivonat másolatát.
(2) A beiskolázási támogatás esetén további feltétel, hogy a gyermek, fiatal felnőtt nappali tagozaton tanulmányokat folytató kiskorú, vagy nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató nagykorú: legfeljebb a 23. életéve betöltéséig; vagy nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató nagykorú: legfeljebb a 25. életéve betöltéséig.
(3) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel igényelt, és nyújtott rendkívüli települési támogatás megállapítása esetében a támogatást a gyermekre, illetve a fiatal felnőttre kell megállapítani, és a törvényes képviselőjének, illetve a fiatal felnőttnek kell folyósítani.
Köztemetés
21. § (1) A köztemetés elrendeléséhez az Szt. szabályait kell alkalmazni.
(2) A polgármester kérelemre a köztemetés összegének megtérítését csökkentheti vagy elengedheti, ha az eltemettető családjában nincs vagyon és az egyéb forrásból származó egy főre jutó nettó havi jövedelem a mindenkori legkevesebb öregségi nyugdíj kétszeresét, egyedülálló esetén két és félszeresét nem haladja meg.
70. éven felüliek támogatása
22.§ (1)A község közigazgatási területén életvitelszerűen élő, bejelentett lakcímmel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, 70. életévüket betöltött személyek részére, az idősek napja alkalmából a képviselő-testület évente egyszer, 5.000- forint értékű támogatást biztosíthat természetbeni formában.
(2) Az (1) bekezdésben megállapítható támogatás nyújtható kérelemre, vagy hivatalból. A támogatás megállapítása függ az önkormányzat mindenkori rendelkezésére álló, e célra fordítható előirányzatának erejéig.
Karácsonyi támogatás
23.§ Az önkormányzat képviselő-testülete a községben életvitelszerűen élő, bejelentett lakcímmel rendelkező családokat évente egyszer karácsonyi támogatásban- természetbeni formában, például tartós élelmiszer támogatásban- részesítheti, az önkormányzat erre a célra fordítható, rendelkezésre álló előirányzatának erejéig.
24. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
25 .§ (1) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a 9/2012. (IV.13.) önkormányzati rendelet.
b) 12/2012. (V.31.) önkormányzati rendeletének 2.§ (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja, valamint az 5.§-a.
Halmi József dr. Sipos Éva
polgármester jegyző