Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015 (III.31..) önkormányzati rendelete

Nagyhalász Város Önkormányzat képviselő-testületének 5/2015 (III. 31.) önkormányzati rendelete az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről

Hatályos: 2015. 04. 01- 2020. 03. 31

Nagyhalász Város Önkormányzat képviselő-testületének

 5/2015 (III. 31.) önkormányzati rendelete


az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetéséről


Egységes szerkezetben.

Hatályos: 2015.IV.1


Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 48. § (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdésének c), pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el.


1.§.


A rendelet célja és hatálya


(1)  A rendelet célja az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetésére vonatkozó olyan szabályok megállapítása, melyek adott körülmények között a levegő tisztaságának védelmét elvárható és betartható módon biztosítják.

2. §.



Az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes kerti hulladékot elsősorban hasznosítani szükséges.


3. §.


(1) A szervezett háztartási hulladékgyűjtésbe és szállításba bekapcsolt területeken kisebb mennyiségű kerti hulladék a tárolóedényekbe gyűjthető úgy, hogy azok minden külső beavatkozás nélkül üríthetők legyenek. Az ingatlanon keletkező nagyobb mennyiségű kerti hulladék elszállíttatása az arra kijelölt helyre az ingatlantulajdonos feladata.

(2) A háztartási hulladék szállításba be nem kapcsolt területeken a kerti hulladék kezeléséről a tulajdonos, illetve a használó köteles gondoskodni.



4.§.


Az égetés szabályai


(1) A kerti hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.


(2) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – (3) bekezdés kivételével – előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata.


(3) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges.


(4) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni.


(5) A pillangósvirágú magvak hulladékai és egyéb hulladék, a fatisztogatás hulladékai (a továbbiakban: kerti hulladékok), a hernyófészkek és az arankafoltok – megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával – csak a helyszínen égethetők.


(6) A kerti hulladékok égetése csak szeptember 1. és november 25., valamint március 1. és  május 30. közötti időszakban, ünnepnapok kivételével naponta 7-18 óra között engedélyezett.


(7) A (6) bekezdésben szabályozott időszakon túl, csak a polgármester írásbeli külön engedélyével végezhető a növényi, kerti hulladék égetése.


(8) Tilos a növényi hulladék égetése hivatalok, iskolák, óvodák, bölcsődék, egészségügyi intézmények, sportlétesítmények, kulturális intézmények 100 méteres környezetében a tartózkodás ideje alatt. A tartózkodási időn túl, de legfeljebb 21 óra közötti időszakban engedélyezett a kerti hulladék égetése.


(9) Égetésre kizáró körülménynek kell tekinteni, ha az arra illetékes szerv tűzgyújtási tilalmat adott ki.


(10) A kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad égetni, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz, de legalább 10 méter távolságra legyen épülettől, éghető anyagoktól.


(11) Égetni csak megfelelően kialakított tűzrakó helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, nagykorú, cselekvőképes személy folyamatos felügyelete, és a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarása mellett szabad. A tűzrakóhely alapterülete nem haladhatja meg az 1 m2-t. A tűzrakóhely és annak környezetének gyommentesítéséről az égetést végző személynek gondoskodnia kell.


(12) A szabadban tüzet gyújtani csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen.


(13) Az őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni.


(14) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, bérlője (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az égetés során köteles gondoskodni a szükséges tűzoltási feltételekről, eszközökről (pl. oltóvíz, homok, lapát).


(15) Az égetés helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.


(16) A füstképződés csökkentése érdekében az avart és a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet.


(17) A tulajdonos egyszerre nagyobb mennyiségű avar- és kerti hulladék elégetési szándéka esetén a szomszédokat tájékoztatni köteles az égetés várható időpontjáról. Az égetés egy alkalommal maximum 4 óráig tarthat.


(18) Tilos az avar és kerti hulladék égetése a (3) bekezdésben engedélyezett időszakon kívül, valamint párás, ködös, esős időben, erős szél esetén.


(19) Az égetést azonnal be kell fejezni, ha a füstképződés veszélyeztetné lakókörnyezetet, vagy a közúti forgalmat.


(20) az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális, ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot.


(21) A kerti hulladék égetése során, az égetésre vonatkozó, a hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat kötelezően be kell tartani.


(22) A kommunális és ipari eredetű hulladékok nyílt téri égetése szigorúan tilos. A zárt térben történő hulladékégetés csak a FelsőTisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével lehetséges a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet határértékeinek betartásával.


(23) A kommunális és ipari eredetű hulladékokat a hulladékgazdálkodásról szóló, módosított 2000. évi XLIII. tv. előírásai szerint kell kezelni, hasznosítani, illetve ártalmatlanítani, figyelembe véve a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakat.


(24) A növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.


(25) Amennyiben az égetés során a tűz továbbterjed épületekre, egyéb éghető anyagokra azonnal értesíteni kell a tűzoltóságot és meg kell kezdeni a tűz oltását.


5.§.


Közterületen, utak mentén az avar és kerti hulladék égetése tilos.


6.§.


A hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.


7.§.


Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok, bevágás stb.) mentén a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül bármely növényzet égetése tilos.


8.§.


Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos.


9.§.


Védett természeti területen avar égetése szigorúan tilos, indokolt esetben csak a jegyző külön engedélyével végezhető.


10. §.


Záró rendelkezés


(1) A rendelet 2015. április 1-jén lép hatályba. 


(2) Hatályát veszti a település tisztaságáról szóló 4/2009.(III.06.) önkormányzati rendelet „Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése” alcíme, valamint 13, 14, 15 §-a.