Füzesgyarmat Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 134/E. §-ában kapott feladatkörében eljárva – a Gazdálkodási és Ellenőrzési Bizottság, a Településfejlesztési, Közbeszerzési és Turisztikai Bizottság, valamint a Szociális és Humánügyek Bizottság véleménye kikérése után - a következőket rendeli el:

1. §

E rendelet hatálya kiterjed Füzesgyarmat város közigazgatási területére és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 3. §-ában meghatározott személyekre.  

2. §

(1) A szociális ellátások iránti kérelmet - ha e rendelet másképp nem rendelkezik – a Füzesgyarmati Polgármesteri Hivatalánál (továbbiakban: Hivatal) lehet benyújtani.

(2) A szociális ellátások iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

            - a kérelmező nevét,

            - születési helyét és születési idejét

            - anyja nevét,

            - állandó lakcímét,

            - tartózkodási helyét,

            - a kérelmezővel egy háztartásban élők személyi adatait

            - vagyoni adatokat.

3. §

(1) A szociális ellátások iránti igény benyújtásakor a kérelmező köteles saját, illetve családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól – a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet mellékleteiben foglalt formanyomtatványon, amelyeket a Hivatal rendelkezésre bocsájt – nyilatkozni, azokat igazolni. 

(2) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság megállapításakor a jövedelemszámításra irányadó időszak tekintetében az Sztv. 10. §-ban foglalt eljárási szabályokat kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a kérelmező az előző bekezdésben megjelölt igazolásokat nem csatolja, úgy 15 napon belül hiánypótlásra kell felszólítani.

(4)      Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság megállapításakor a jövedelem, a vagyon, a család, a közeli hozzátartozó, stb. fogalmakat az Sztv. 4. §- ában foglaltak szerint kell alkalmazni.

(5) Nem állapítható meg e rendeletben meghatározott ellátás, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha az igénylő, illetve támogatott

a) szándékosan, valótlan adatok közlésével, vagy olyan körülmény elhallgatásával tévesztette meg az ellátás megállapítóját, amelynek figyelembe vételével nem lenne jogosult a  támogatásra.

b) önhibájából került nehéz szociális helyzetbe,

c) a környezettanulmány-készítés, illetve egyéb módon való tudomásszerzés során a kérelmező és családja életkörülményeiből arra lehet következtetni, hogy a kérelmező által közölt, illetve igazolt jövedelmen és rendszeres pénzellátáson kívül más jövedelemmel is rendelkezik, s létfenntartása nincs veszélyeztetve.

4. §

(1) A havi rendszerességgel nyújtott pénzbeli települési támogatás összegét, ha a támogatás nem a teljes hónapra jár, időarányosan kell megállapítani.

(2) A rendszeres támogatások esetében a megállapított támogatást utólag minden hónap 5. napjáig kell a támogatott által megjelölt pénzintézetnél vezetett lakossági folyószámlájára átutalni. A természetbeni ellátásokat utalvány formájában kell biztosítani a rászorulónak, a megállapítást követő 8 napon belül.

(3) Az igények elbírálása során a Hivatal a kérelmező által közölt adatokat, tényeket, valamint a szociális helyzetet környezettanulmány során ellenőrizheti.

5. §

(1) Fel kell függeszteni a támogatást a tudomásra jutást követő hó 1. napjától:

            a./ ha az igénylő a támogatást nem rendeltetésszerűen használja fel,

            b./ az igénylő szándékosan valótlan adatok közlésével, vagy olyan körülmény elhallgatásával tévesztette meg az önkormányzatot, amelynek figyelembevételével nem lett volna jogosult a támogatásra,

            c./ ha az igénylő nem tett eleget bejelentési kötelezettségének,

            d./ a jogosultság feltételei megszűntek.

(2)  Az (1) bekezdésben szereplő esetekben a jogosulatlanul felvett összeg visszafizetését kell elrendelni.

(3) Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének önként nem tesz eleget, úgy a jogosulatlanul felvett összeg közadók módjára kerül behajtásra.

6. §

(1)       Az önkormányzat tekintet nélkül a hatáskörére és illetékességére köteles az arra rászorulónak támogatást és a hajléktalan személynek szállást biztosítani, akkor ha ennek hiányában a késedelem a rászorulónak, illetve a hajléktalannak testi épségét, vagy életét veszélyeztetné.

(2)       Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedésről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet, s egyidejűleg visszaköveteli a kifizetett támogatás összegét.

Pénzbeli és természetbeni ellátások

7. §

Települési támogatások

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete a pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítésére vagy önállóan meghatározott esetekben települési támogatást (továbbiakban: támogatás) nyújt a szociálisan rászoruló személyek és családok számára az egyes ellátásoknál előírt feltételek fennállása esetén.

(2) Egy család részére évente maximum 120 eFt. összegben nyújtható támogatás (rendkívüli, természetbeni), kivéve a rendszeres támogatásokat.

(3) A rendszeres támogatásban részesülő személy vagy család csak kivételes méltánylást érdemlő esetben - létfenntartását veszélyeztető krízishelyzet - részesülhet más támogatásban.

(4) A települési támogatások elemei

            a/ Rendkívüli támogatások:

                        - gyógyszerkiadásokra

                        - kórházi kezelésre

                        - hátralékrendezésre

                        - gyermekszületésre

                        - iskolakezdésre

                        - elemi kár enyhítésére

                        - temetésre

                        - temetési kölcsöntámogatásra

            b/ Természetbeni támogatások:

                        - élelmiszervásárlásra

                        - szilárdhulladék szállításra

                        - rendkívüli támogatásra

            c/ Rendszeres támogatások:

                        - ápolásra

                        - lakhatásra

8. §

Gyógyszerkiadások támogatása

(1) Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz (továbbiakban: gyógyszer) kiadások támogatása adható annak a szociálisan rászorult személynek, akinek háziorvossal igazolt havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja a 6 ezer Ft-ot, s a családban az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum (továbbiakban: ÖNYM) kétszeresét, egyedül élő esetében annak kettő és félszeresét.

(2) A támogatás negyedévre egy alkalommal egy összegben adható.

(3) A támogatás mértéke a kérelmező gyógyszer költségétől és jövedelmi helyzetétől függően  negyedévente 6-tól 15 ezer Ft-ig terjedhet, erről a Szociális és Humánügyek Bizottság (továbbiakban: Bizottság) dönt.

(4) A támogatott a gyógyszertámogatásról számlával köteles elszámolni, amelyet a Szociális Csoportnál kell leadni. Ennek elmaradása esetén a kérelmező 6 hónapig ebben a támogatásban nem részesülhet.

(5) Nem részesülhet gyógyszertámogatásban az, aki közgyógyellátásban részesül.

9. §

Kórházi kezelés támogatása

(1) Támogatás adható annak a személynek, aki önhibáján kívül igazolt kórházi kezelésekre szorul, s annak költségei (utazási) viselése számára rendkívüli kiadást és terhet jelent, s a családban az egy főre eső jövedelem nem éri el az ÖNYM másfélszeresét, egyedülálló esetén annak kétszeresét.

(2) A Bizottság a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemhatártól 20 %-os mértékben eltérhet.

(3) A támogatás évente kétszer adható, mértéke esetenként 10 eFt., amelyről a Bizottság dönt.

10. §

Hátralékrendezési támogatás

(1) Támogatás adható azoknak a szociálisan rászorult személyeknek és családoknak, akik lakásánál több mint 100 eFt. közüzemi díjhátralék (víz- és csatorna, áram, szemétszállítás, vezetékes gáz) keletkezett, s a közszolgáltatást kikapcsolták vagy a kikapcsolás végrehajtás folyamata alatt áll, s ezt hitelt érdemlően igazolják.

(2) Támogathatóak azok a családok, akik háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az ÖNYM kétszeresét, egyedülálló esetében annak két és félszeresét és önerőt is tudnak vállalni.

(3) A támogatás mértéke a közüzemi díjhátralék 50 %-a erejéig terjedhet. A támogatás kifizetése az önrész igazolt kifizetését követően történhet a közszolgáltató felé.

(4) A támogatás kétévente egy alkalommal adható, a támogatásról a Bizottság dönt. 

11. §

Gyermekszületési támogatás

(1) Támogatásra jogosult azon újszülött családja,

1. akiknek a gyermek születését megelőzően legalább egy éve Füzesgyarmaton

van az állandó bejelentett lakóhelye, illetve tartózkodási helye, vagy

2. akik Füzesgyarmaton egy évnél rövidebb ideje rendelkeznek állandó lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel, azonban saját lakástulajdonuk van és

c)  a gyermeket saját háztartásban nevelik.

(2) A támogatás a gyermek születésétől számított 3 hónapon belül (jogvesztő) a gyermek születési anyakönyvi kivonatával (másolatával) együtt igényelhető, ennek mértéke egyszeri 20 eFt.

(3) A támogatásról a Bizottság dönt

12. §

Iskolakezdési támogatás

(1) Támogatást kaphat az a szülő (gondviselő), akiknek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az ÖNYM kétszeresét és aki megvásárolta gyermeke általános iskolai vagy középiskolai kötelező tankönyveit és ezt számlával igazolja évente szeptember 30-ig (jogvesztő).

(2) A jövedelem mértékétől függetlenül tanszervásárlási támogatásban részesülhetnek azok a szülők is, akik gyermekük után magasabb összegű családi pótlékban részesülnek.

(3) A támogatás mértéke általános iskolások esetében 6 eFt., középiskolások esetében 10 eFt., a rendelkezésre álló keret miatt a támogatás mértéke arányosan csökkenthető.

(4) A támogatásról a Bizottság dönt.

13. §

Elemi kár enyhítése miatti támogatás

(1) Támogatás adható annak a személynek vagy családnak, akiknél elemi csapás miatt lakóházukban súlyos kár vagy testi épségükben súlyos sérülés keletkezett, s a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az ÖNYM háromszorosát, egyedülálló esetében annak négyszeresét.

(2) A támogatásról a Polgármester dönt az elemi kár mértéke és a kérelmező életkörülményei mérlegelése alapján, annak összege maximum 50 eFt. lehet.

14. §

Temetési támogatás

(1) Temetési támogatás adható annak a személynek, aki közeli hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodik, s a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az ÖNYM háromszorosát, egyedülálló esetében annak négyszeresét.

(2) A támogatás mértéke 30 eFt., a támogatásról a Polgármester dönt

15. §

Temetési kölcsön

(1) Kamatmentes kölcsön nyújtható a szociálisan rászoruló személy (személyek) részére, amennyiben a temetésre köteles hozzátartozók a temetési költségek viselésére nem képes és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az ÖNYM kétszeresét, egyedülállók esetén két és félszeresét. 

(2) A kölcsön összege legfeljebb 100.000.-Ft összeghatárig terjedhet és legfeljebb 10 hónapra nyújtható. A törlesztést a folyósítást követő hónapban kell – megállapodás alapján – megkezdeni és minden hónap 10. napjáig kell a részletfizetési kötelezettségnek eleget tenni.

(3) A kölcsön visszafizetéséért a temetésre köteles hozzátartozók egyetemlegesen felelősek és hozzájárulnak, hogy minden meglévő és jövőbeni jövedelmükből a kölcsön teljes összege inkasszó benyújtásával beszedésre kerüljön, amennyiben két egymást követő hónapban nem teljesítik a törlesztő részletek befizetését.

(4) Amennyiben az adós jövedelmi viszonyában kedvezőtlen változás következik be a szerződés egy éven belül, egyszer módosítható.

(5) A kölcsöntámogatásról a Polgármester dönt.

16. §

Élelmiszervásárlási támogatás

(1) Élelmiszervásárlási támogatásban részesíthetőek azok a személyek, akik időszakosan vagy tartósan önhibájukon kívül létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerülnek és önmaguk, illetve családjuk megélhetéséről más módon gondoskodni nem tudnak.

(2) Nem támogatható az a család, amelynél az egy főre eső havi nettó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedül élők esetében annak kétszeresét. A kérelmekben fel kell tüntetni a benyújtás indokául szolgáló körülményeket.

(3) A Bizottság a kérelmező életkörülményeire, szociális helyzetére tekintettel a jövedelem határoknál 20 %-os eltérést alkalmazhat.

(4) A támogatás utalvány formájában, maximum 5 eFt. összeg erejéig adható évente négy alkalommal, megállapítására a Bizottság jogosult.

(5) A támogatott köteles utólagosan a vásárlási számlát, blokkot vagy nyugtát benyújtani a Szociális Csoporthoz. Aki ezt elmulasztja, az a következő 6 hónapban elesik e támogatástól

17. §

Rendkívüli települési támogatás

(1) Azonnali rendkívüli támogatásban részesíthetők azok a személyek vagy családok, akik egészségi, családi helyzetében, jövedelmi viszonyaikban önhibájukon kívül bekövetkezett negatív változás létfenntartásukat, megélhetésüket veszélyezteti és ezt saját erőből képtelenek megoldani.

(2) Támogathatóak továbbá azok is, akik az alkalmanként jelentkező többletkiadásaik miatt anyagi támogatásra szorulnak.

(3) A támogatás vásárlási utalvány vagy készpénz formájában történhet, amelynek mértéke esetenként nem haladhatja meg az 5 eFt-ot, kivételes méltánylást érdemlő esetekben a 10 eFt-ot.

(4) Az azonnali támogatás megállapítására a Polgármester jogosult. A támogatott köteles utólagosan a vásárlási számlát vagy nyugtát benyújtani készpénzes támogatás esetén a Szociális Csoporthoz.

18. §

Ápolási támogatás

(1) Ápolási támogatás adható annak a szociálisan rászoruló hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött, önmaga ellátására képtelen, állandó felügyeletre-gondozásra szoruló tartósan beteg személy gondozását végzi és e jogcímen más szervtől ellátást nem kap.

(2) Az ápolási szükségletet háziorvosi vagy szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

(3) Nem állapítható meg támogatás az ápolást végző hozzátartozó részére, amennyiben családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az ÖNYM összegének kétszeresét.

(4) A támogatás összege havonta 23.600 Ft., amelyről a Bizottság dönt.

(5) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó az Sztv. 42. § (1) bekezdésében leírt esetekben.

(6) Meg kell szüntetni az ellátást, ha annak feltételei (Sztv. 42. § (2) bekezdés) nem állnak fenn.

19. §

Szilárdhulladék elszállítási támogatás

(1) Az önkormányzat által meghatározott keret erejéig a szilárdhulladék szállítási közszolgáltatás díjának megfizetése alól mentesülhetnek azok a helyi lakosok, akik a szolgáltatásért közvetlenül fizetésre kötelezettek, így:

a/ a 75. év feletti házaspárok, (amennyiben mindkét fél betöltötte a korhatárt), akiknél az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az ÖNYM legkisebb összegének a másfélszeresét,

b/ a 75. év feletti egyedül élő személyek, akiknél a havi jövedelem nem haladja meg az ÖNYM legkisebb összegének kétszeresét

(2) 50 %-os kedvezményt kaphatnak a fentiekben meghatározottak, akiknél az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének a kétszeresét, egyedül élők esetében annak két és félszeresét.

(3) A támogatás (mentesség) egy ingatlan után illeti meg a magánszemélyt.

(4) A támogatásról a Bizottság dönt. A Bizottság a kérelmező életkörülményeire, szociális helyzetére tekintettel a jövedelem határoknál 20 %-os eltérést alkalmazhat.

20. §

Lakhatási támogatás

(1) E támogatás nyújtható annak a szociálisan rászorult háztartás által lakott lakás céljára szolgáló épület fűtésével kapcsolatos költségek viseléséhez, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az ÖNYM kétszeresét, egyedülállók esetén két és félszeresét. 

(2) A támogatás a fűtési idényre (október-március) korlátozódik és csak tűzifa vagy utalvány formájában nyújtható, illetve a közszolgáltatónak utalható át.

(3) A támogatás mértéke fűtési idényre 18 eFt., vagy időarányos, a kérelem benyújtásától esedékes, visszaható hatállyal nem bír. A megállapított támogatás a kérelem benyújtását követő hó 5. napjáig egy összegben kerül kifizetésre.

(4) A támogatásról a Jegyző dönt.

21. §

Köztemetés

(1) Az önkormányzat köteles gondoskodni a közigazgatási területén elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a tartásra képes és köteles személy nem gondoskodik az eltemettetésről vagy az nem lelhető fel.

(2) A közköltségen történő eltemetés díja nem haladhatja meg a legolcsóbb temetési szolgáltatás díját.

(3) A köztemetéssel kapcsolatos eljárásra az Sztv. 48. §-a előírásait kell alkalmazni.

(4) A támogatásról a Polgármester dönt.

22. §

Vásárlási utalvánnyal kapcsolatos eljárási szabályok

(1) E rendelet által meghatározott szociális célú vásárlási utalvány közokiratnak minősül, ellenértékének megtérítésére az önkormányzat felelősséget vállal.

(2) Az utalvány az azon feltüntetett számú személyi igazolvánnyal együtt érvényes.

(3) Az utalvány azon kereskedelmi egységekben váltható be, amelynek üzemeltetőjével a Jegyző előterjesztése alapján a Polgármester megállapodást kötött.

(4) Az utalvány a támogatottat gyógyszer, élelmiszer, tisztálkodó szerek, ruhanemű, tanszer-, tüzelő vásárlására jogosítja fel.

(5) Az utalvány egyéb célra nem használható fel, arra élvezeti cikket, alkoholtartalmú italt vásárolni tilos. Az utalvány sem egészben, sem részben készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható. A támogatott köteles az utalvány felhasználásáról bizonylattal elszámolni.

(6) Az utalvány 100.-, 500.-, 1.000-, 5.000.-Ft-os címletekben, címletenként eltérő színben, nyomdai előállítással készül 100 lapos tömbökben. Az utalvány előre sorszámozott, szigorú számadású nyomtatványként kezelendő a Hivatalban.

(7) Az utalvány három részből áll a következők szerint:

a/ Tőszelvény, annak tartalma:

aa/ utalvány értéke,

ab/ sorszáma.

            A tőszelvény minden esetben a tömbben marad.

            b/ Vásárlási utalvány, annak tartalma:

ba/ kibocsátó önkormányzat megnevezése és számlaszáma,

bb/  utalvány sorszáma,

bc/  „Vásárlási utalvány” elnevezése és névértéke,

bd/  az utalvány alapján vásárolható árucikkek, fizetési lehetőségek felsorolása,

be/  felhasználási korlátozások,

bf/  az utalvány érvényességi ideje,

bg/  vásárlásra, felhasználásra jogosult személy személyi igazolványának száma,

bh/  kiállítás kelte,

bi/  a kiállító aláírása,

bk/ a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzője

c/ Ellenőrző szelvény, annak adatai:

ca/  utalvány értéke és annak sorszáma,

cb/ segélyezett neve és lakcíme 

­­­­­­­­­­

(8) A Hivatal eljáró dolgozója a kitöltött utalványt az ellenőrző szelvénnyel együtt adja át a kedvezményezett részére, melyről a bizonylati rend szabályai szerint nyilvántartást vezet. Az utalványok átvételét a segélyben részesülőknek aláírásukkal igazolniuk kell.

(9) A Hivatal a kereskedelmi egységektől átvett utalványok ellenértékét az ellenőrző szelvények és a belső nyilvántartások ellenőrzését követően egyenlíti ki.

(10) Az utalványtömbök elkészítéséről, bizonylati rendjének megszervezéséről és szabályozásáról, az utalványok felhasználásával kapcsolatos egyéb ügyviteli kérdések rendezéséről és az ellenőrzés megszervezéséről a Jegyző a Pénzügyi Osztály útján gondoskodik.

(11) Az utalványt a kiállítástól számított 6 hónapon belül lehet felhasználni (érvényességi idejük 6 hónap). A fenti határidő jogvesztő.  

23. §

1.  A szociális földprogramban – annak megvalósulása esetén – Füzesgyarmat városban legalább egy éve lakóhellyel rendelkező szociálisan hátrányos helyzetű személyek az önkormányzat részére a Nemzeti Földalapból e célra átadott földrészlet hasznosításában, használatában kötelesek személyesen közreműködni.

2.  Az (1) bekezdés vonatkozásában szociálisan hátrányos helyzetűnek kell tekinteni azokat a személyeket, illetve családokat, akik:

a/ jövedelemmel nem rendelkeznek,

b/ akik álláskeresési támogatásban, vagy aktív korúak ellátásában részesülnek.

(3) Az önkormányzat által támogatott, szociálisan hátrányos helyzetű személyek körébe nem tartozhat az egyéni vállalkozó, valamint gazdálkodó szervezetnek a tevékenységében személyesen közreműködő tagja.

24. §

Szociális szolgáltatások

(1) Az önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások formái:

            a/ étkeztetés,

            b/ házi segítségnyújtás,

            c/ családsegítés,

            d/ nappali ellátás,

            e/ szociális információs szolgáltatás

(2) A szociális alapszolgáltatások szervezése, működtetése a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézményének Füzesgyarmati Telephelye (továbbiakban: Kistérség) feladata, amely a Sztv. és egyéb vonatkozó jogszabályok szerint történik.

(3) A Kistérség füzesgyarmati tagintézményében folyó szakmai munka megfelelő színvonaláért, valamint törvényességéért az intézményvezető felel.

25. §

Szociálpolitikai kerekasztal

(1) Az önkormányzat által létrehozott szociálpolitikai kerekasztal tagjai: a polgármester, a jegyző, a szociális bizottság elnöke, az ESZI (Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény) helyi vezetője.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.

(3) A szociálpolitikai kerekasztal ülésén meghívottként részt vehet a gyámhatóság, a háziorvosok és a védőnői szolgálat képviselője, valamint az iskola és az óvoda vezetője.

26. §

A rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Egyúttal hatályát veszti a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 5/1993. (VI. 25.) önkormányzati rendelet és annak módosításai.

Füzesgyarmat, 2015. február 5.

Bere Károly                                                                                                   dr. Makai Sándor

polgármester                                                                                                           jegyző

Kihirdetve: 2015. február 18.