Kisherend község képviselő testületének 5/2015 (IV.29.) önkormányzati rendelete
Kisherend Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 04. 30- 2016. 04. 04Kisherend község képviselő testületének 5/2015 (IV.29.) önkormányzati rendelete
Kisherend Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kisherend Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2003. évi CCXXXVIII. törvény 92. § -ában kapott felhatalmazás alapján, a 34. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisherend Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 7763 Kisherend, Deák F. út 54.
(3) A képviselő-testület megnevezése:
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet szabályozza.
(3) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek adományozását és rendjét külön rendelet szabályozza.
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
3. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. Képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.
(2) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(3) Az önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait különösen rendeletalkotás, önkormányzati üzemeltetés, társulati működtetés, megbízási jogviszony keretei között, társulási megállapodások keretében, illetve intézmény-fenntartással valósítja meg.
(4) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a Képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
A képviselő-testület működése
1. Az alakuló ülés
4. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül kell összehívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik.
(2) Az alakuló ülést a korelnök (legidősebb települési képviselő) nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételéig.
(3) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) az önkormányzati választás eredményének ismertetése,
b) önkormányzati képviselők eskütétele, megbízólevelek átvétele,
c) polgármester eskütétele, megbízólevelének átvétele,
d) polgármester programjának ismertetése,
e) polgármester illetményének és költségátalányának megállapítása,
f) a képviselő-testület bizottságai tagjainak megválasztása,
g) alpolgármester választása, alpolgármester eskütétele,
h) alpolgármester illetményének megállapítása.
2. A képviselő-testület ülései
5. § (1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg. A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart. A képviselő-testület üléseit általában minden hónap utolsó csütörtöki napján 10 órakor tartja. Július hónapban nem tart ülést, azonban annak szükségessége esetén ettől eltérhet.
(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (2) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(4) A munkatervet a következő évre vonatkozóan minden év december 31-éig a polgármester terjeszti elő.
(5) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését.
6. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni:
a) az Mötv. 44 §-ban meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(3) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
3. A képviselő-testületi ülések összehívása
7. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskört az alpolgármester gyakorolja.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a testületi ülést a legidősebb települési képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.
(3) A képviselő-testület ülését- főszabályként – az önkormányzat székhely címére kell összehívni.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
(5) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása – a polgármester által –írásos formában történik, a meghívót és mellékleteit kell a képviselők részére megküldeni.
(6) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívásának megnevezését.
(7) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(8) A meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
(9) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a jegyzőt,
b) napirendi pont tárgya szerint érintett közösségek képviselőt,
c) valamint az egyéb érintetteteket, továbbá azon külsős meghívottakat, akikre a polgármester, az alpolgármester vagy a bizottságok tesznek javaslatot.
(10) A testületi ülésre meghívható (tanácskozási jog nélkül):
4. A képviselő-testület ülésének vezetése
8. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok, az ülést levezető elnök hatásköre:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
b) képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása, az egyebeken belül tervezett felszólalások
9. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen.
(3) A határozatképtelen ülést 7 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell újra mellékelni.
10. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
11. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.
(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
5. Előterjesztések
12. § (1) Az előterjesztések írásban, kivételesen indokolt esetben, szóban terjeszthetők elő. A rendelet megalkotásáról szóló előterjesztés, a rendelet-tervezet és ennek módosító indítványai, továbbá a határozati javaslat csak írásbeli előterjesztés lehet.
(2) Az előterjesztések lehetnek:
a) rendelet-tervezetek,
b) határozati javaslatok,
c) beszámolók,
d) kérelmek,
e) tájékoztatók.
(3) Az előterjesztések tartalmi elemei:
f) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
g) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
h) a téma ismertetése,
i) a jogszabályi háttér bemutatása,
j) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
k) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
l) rendelet-tervezet, rendelet-tervezet indoklása,
h) a végrehajtásért felelős megnevezését,
i) a végrehajtás határidejét.
(4) Az előterjesztés több határozati javaslatot vagy rendeletet is tartalmazhat, ha azok tárgya azonos, vagy egymással szorosan összefüggő.
(5) A polgármester, illetve a képviselő – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.
(6) Végrehajtásért felelősként a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, és intézményvezető jelölhető meg.
13. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak a kiküldött előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.
(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőkhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.
6. A szavazás módja
14. § (1) Szavazni személyesen „igen” – nel vagy „nem”- mel, vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
(3) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen a Mötv. 47. § (2) bekezdése szerint egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
(4) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) szavazata szükséges a Mötv. 50. §-ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetén.
7. A titkos szavazás
15. § (1) Titkos szavazást az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint zárt ülés tartásakor lehet elrendelni. A titkos szavazást a Képviselő-testület tagjaiból e célra létrehozott 3 fős eseti bizottság bonyolítja le. A bizottság tagjai közül elnököt választ.
(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolítására létrehozott bizottság elnöke ismerteti a szavazás lebonyolításának módját, a szavazást követően megszámolja a szavazatokat, elkészíti a jegyzőkönyvet, és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
(3) Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekintetni.
8. A név szerinti szavazás
16. § (1) Név szerinti szavazást az Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.
(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha
a) azt a törvény írja elő,
b) a képviselő-testület elrendeli.
(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC – sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
A Képviselő-testület döntései
17. § A Képviselő-testület a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
1. A rendelet
18. § (1) A Képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) települési képviselő,
b) önkormányzati bizottságok elnökeik útján,
c) polgármester, alpolgármester, jegyző,
d) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.
(3) A rendeletalkotáshoz kötelező az írásos előterjesztés.
(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(5) A képviselő-testület rendeleteit külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos, növekvő, sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával kell ellátni.
(6) A rendeletek jelölése a következő formában történik:
2. A határozat
19. § (1) A Képviselő-testület ülésére határozati javaslat írásbeli előterjesztéssel együtt terjeszthető be.
(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(3) A határozatok jelölése a következő formában történik.:…./év…/hó(……..) számú határozata.
A jegyzőkönyv
20. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
(2) A jegyzőkönyv a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza.
(3) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia.
(4) Az írásos jegyzőkönyv eredetei példányának mellékletét képezi:
a) a meghívó,
b) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példánya,
c) az írásos előterjesztések, és az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
d) név szerinti szavazásról készült névsor,
e) a képviselői indítványok, hozzászólások,
f) az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan.
(5) A testületi ülésről jegyzőkönyv és hangfelvétel készül. A hangfelvételt 6 hónapig meg kell őrizni, a hangfelvétel biztonságos tárolásáról a jegyző gondoskodik.
(6) A Képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyzőkönyv hitelesítő képviselők és a jegyző írja alá.
(7) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelybe csak az arra feljogosított személyek tekinthetnek be.
21. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti bekötéséről, vagy lefűzéséről a jegyző gondoskodik.
A települési képviselő
22. § (1) A képviselőt az Mötv- ben és az SZMSZ- ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(3) A képviselő főbb jogai:
a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
b) kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
c) A Hivataltól – a jegyzőn keresztül – igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást.
d) Bármely nyilvános bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
e) A Képviselő-testület a települési képviselőnek – a törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, igazolt költségtérítést állapíthat meg.
(4) A képviselő főbb kötelezettségei:
f) tevékeny részvétel a Képviselő-testület és – bizottsági tagok esetében – a bizottság munkájában.
g) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.
h) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
i) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titkok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll a mentesüléséig.
j) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről.
k) A személyes érintettség bejelentése.
l) Írásban vagy szóban a jegyzőnek, vagy a polgármesternek előzetesen bejelenteni, ha a testületi, bizottsági ülésen nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályozva van.
d) A képviselő köteles vagyonnyilatkozatot tenni.
Tisztségviselők
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
23. §
A polgármester
24. §
Az alpolgármester
25. §
A jegyző, aljegyző
Közös Önkormányzatai Hivatal
26. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre Kozármisleny város és Egerág község önkormányzati képviselő-testületeivel. A Közös Önkormányzati Hivatal a székhely szerinti önkormányzat szerve.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Kozármislenyi Közös Önkormányzati Hivatal
A helyi önkormányzat társulásai
27. § (1) A helyi önkormányzatok Képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy, vagy több, önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
Társulások
28. § (1) Kisherend Község Önkormányzata az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulások tagja:
Helyi népszavazás, európai polgári kezdeményezés
Lakossági fórumok
29. §
Helyi népszavazás, európai polgári kezdeményezés
30. § Az európai polgári kezdeményezésre a Helyi népszavazási törvény 62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
31. § Közmeghallgatás, lakossági fórumok
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásra vonatkozó szabályok:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek,
b) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a (2) bekezdésben említetteket a községháza hirdetőtábláján, a helyi újság útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal,
c) a közmeghallgatást a polgármester, vagy megbízatása esetén az alpolgármester vezeti,
d) a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok - és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hívhat össze.
Az önkormányzatok gazdasági alapjai
32. §
Az önkormányzat vagyona
33. §
Az önkormányzat költségvetése
34. §
Az önkormányzat gazdálkodása
35. §
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
36. §
Felterjesztési jog
Záró rendelkezések
37. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Kisherend Község Önkormányzata 11/2005. (X.14.) sz. rendelete a Szervezeti és működési Szabályzatáról, valamint a módosításokról szóló 6/2010.(X.12.), a 9/2011. (IX.15.), a 10/2011. (X.27.) és a 11/2011. (XI.24.) önkormányzati rendeletek.
(3) E rendelet rövid megjelölése: „SZMSZ”.
(4) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.
Bóli Ildikó |
dr. Korossy Ildikó |