1. § (1) A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.

2. § (1) A rendelet hatályára vonatkozóan az Szt. 3. §-a az irányadó.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya kiterjed Juta Község Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.

3. § (1) A rendelet alkalmazásában, a szociális igazgatásban alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. §-a tartalmazza.

(2) E rendeletet az Szt-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (111.27.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet az önkormányzati hivatalban lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(5) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott intézmény útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az Alapszolgáltatási Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(6) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét formanyomtatványon nyújthatja be.

(7) A képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

4. § (1) A kérelmező köteles a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat kérelméhez becsatolni.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza: az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ban meghatározott adatait,

5. § (1) A rendszeres támogatások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5. napJaIg, a nem rendszeres támogatások kifizetése az ellátást megállapító határozatban megjelölt időpontban történik a házipénztárbó,l vagy a jogosult lakossági folyószámlájára történő átutalás útján.

(2) Házipénztárból történő kifizetés esetén a támogatást a jogosult, vagy meghatalmazottja veheti fel. A házipénztárból történő, a döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(3) A rendkívüli települési támogatás és a lakásfenntartási költségekhez nyújtott települési támogatás természetbeni formában is nyújtható. A folyósítás módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(4) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultságot annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amely hónapban a jogosultság megszűnt.

6. § (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást állapít meg.

(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható.

(4) Rendkívüli települési támogatás természetbeni juttatásként is nyújtható.

(5)¹ Rendkívüli települési támogatásként - külön kérelem és jövedelemvizsgálat nélkül - egyszeri támogatás állapítható meg a jutai állandó lakcímmel rendelkező 65 év feletti lakosoknak. A támogatás összegéről, és annak formájáról a képviselő-testület évente határozattal dönt, a költségvetésben rendelkezésre álló források figyelembevételével

7. § (1) Rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni kérelemre azt a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyt, akinek a családjában az 1 főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át nem haladja meg.

(2) A rendkívüli települési támogatás alkalmankénti összege nem haladhatja meg a 10.000 Ft-ot.

(3) Az adott naptári évben egy személy, illetve család részére nyújtott rendkívüli települési támogatás éves összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(4) Rendkívüli települési támogatást ugyanazon családban élők részére évente legfeljebb négy alkalommal lehet megállapítani.

(5) A rendszeresen nyújtott települési támogatásban részesülő személy, illetve családja részére évente legfeljebb két alkalommal állapítható meg rendkívüli települési támogatás.

(6) Az (1) és a (4)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően évente egy alkalommal - jövedelemre való tekintet nélkül - legfeljebb 28.500 Ft összegű rendkívüli települési támogatást lehet megállapítani, ha a kérelmező létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, vagy a kérelmező családjában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll elő.

(7) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező családjában igazoltan:

8. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeresen kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Az önkormányzat az e rendeletben meghatározott jogosultaknak a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, illetve a tüzelőanyag költségeihez települési támogatást nyújt.

(3) Juta Község Önkormányzata Képviselő-testülete a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeresen kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesíti azt a személyt - lakásonként 1 főt - akinek a háztartásában az 1 fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

(5) Ha a háztartás

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) Egyszemélyes háztartás esetén a kérelmezőre tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeresen kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft.

(9) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeresen kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

(10) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeresen kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

9. § (1) Az önkormányzat évente négy alkalommal gyógyszertámogatásban részesítheti azt a közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkező tartósan beteg személyt, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén a 180 %-át nem haladja meg, továbbá a havi igazolt gyógyszerköltsége meghaladja a (2) bekezdés a-d) pontja szerinti mértéket.

(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelelő személy, akinek a krónikus betegsége kezelésére szolgáló rendszeres havi gyógyszerköltsége

(3) A gyógyszertámogatás alkalmankénti összege:

(4) A gyógyszertámogatás negyedévente igényelhető.

(5) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapításának céljából a kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a vele együtt élő közeli hozzátartozói jövedelmét igazoló iratokat, a háziorvos igazolását, melynek tartalmaznia kell a kérelmező részére rendelt - a krónikus betegsége kezeléséhez szükséges, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott - gyógyszerek megnevezését és havonta szükséges mennyiségét, valamint a háziorvosi igazolás alapján kiállított gyógyszertári igazolást a kérelmező által fizetendő gyógyszerköltség összegéről.

(6) A gyógyszer támogatásra való jogosultság megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

10. § (1) Juta Község Önkormányzata Képviselő-testülete támogatásban részesíti azt a jutai állandó lakóhellyel rendelkező szülőt, akinek gyermeke születik.

(2) A támogatás összege gyermekenként 20.000 Ft.

(3) A támogatás megállapításának feltétele a születési anyakönyvi kivonat bemutatása.

(4) A támogatás megállapítását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

(5) A támogatás iránti kérelem a gyermek 6 hónapos koráig nyújtható be.

11. § (1) Az önkormányzat települési támogatás keretében a jogosultság fennállásáig továbbra is biztosítja az ápoláshoz kapcsolódó települési támogatást, annak a közeli hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végzi, és aki részére az ellátás a 2015. február 28-ig benyújtott kérelme alapján került megállapításra.

(2) Az ápoláshoz kapcsolódó települési támogatás havi összege bruttó 23.600 Ft.

(3) Az ápoláshoz kapcsolódó települési támogatásra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. A jogosultság felülvizsgálata során a Szt., a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(111.27.) Korm. rendelet, továbbá a helyi szociális ellátásokról szóló 14/2013. (XII. 16.) önkormányzati rendelet méltányossági ápolási díjra vonatkozó, 2015. február 28-án hatályos szabályait kell alkalmazni.

12. § (1) Temetési költségekhez nyújtott települési támogatásban részesíthető - a temetést követő 3 hónapon belül - az a kérelmező, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetében a 300 %-át nem haladja meg és vagyona a család tagjainak nincs.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a segély összege alkalmanként a becsatolt temetési számla 10%-a, de legfeljebb 20.000 Ft.

(3) Az eltemettetés költségei közül a gyászjelentés és a koszorú költségeit figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

(5) A támogatás megállapítása esetén annak összegét az eredeti számlára rá kell vezetni.

(6) A temetési költségekhez nyújtott támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

13. § (1) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben az eltemettetésre köteles személyt, a terhére megállapítható köztemetés költségeinek megfizetése alól részben vagy egészben mentesítheti.

(2) Mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 120 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(3) Részben mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 180 %-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(4) A megfizetésre egyetemlegesen kötelezhető hozzátartozók esetén a (2)–(3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni.

(5) Amennyiben az elhunyt hagyatéka a köztemetés költségét részben fedezi, az eltemettetésre köteles személyt csak a köztemetés és a hagyatéki vagyon különbsége közötti összeg tekintetében lehet a (2)–(3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén részben vagy egészben mentesíteni.

14. § (1) Az önkormányzat az arra rászorultak részére a (2) bekezdésben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátási formákat biztosítja.

(2) A személyes gondoskodás formái:

(3) Az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, és az idősek nappali ellátását az önkormányzat a Somogyjád székhellyel működő intézményi társulás keretében létrehozott és fenntartott Alapszolgáltatási Központ és Együtt Könnyebb Időskorúak Otthonával (továbbiakban Alapszolgáltatási Központ) együttműködve biztosítja.

15. § (1) Juta Község Önkormányzata Képviselő-testülete

(2) Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt. 59/A. §. alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében vizsgálni kell. A szociális rászorultságot, annak

16. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez kell benyújtani, a 9/1999. (Xl. 24.) SzCsM rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

(3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

(4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (Xl. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

17. § (1) A tanyagondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a település intézmény hányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz valóhozzájutást, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését, és közreműködik a szociális étkeztetés biztosításában.

(2) A tanyagondnoki szolgáltatást a képviselő-testület a 11/2008. (IV. 16.) önkormányzati rendelet alapján látja el.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a közös önkormányzati hivatalban kell benyújtani, a kérelemről a Polgármester dönt.

18. § (1) Az étkeztetés jogosultsági feltételeire vonatkozóan az Szt. 62. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a somogyjádi Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

19. § (1) A házi segítségnyújtásra vonatkozóan az Szt. 63. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

(4) A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

(5) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője intézkedése alapján az Szt. 93-94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

20. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételére a jogosultság igazolására vonatkozóan az Szt. 65. §-ában foglaltak az irányadók.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti Alapszolgáltatási Központ lntézményvezetőjéhez kell benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ Intézményvezetője dönt.

21. § (1) A családsegítésre vonatkozóan az Szt. 64. §-ban foglaltak az irányadók.

(2) A családsegítés keretében a képviselő-testület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselő-testület az Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.

22. § (1) Az ellátás szabályozására az Szt. 65/F. § rendelkezései az irányadók.

(2) A nappali ellátás térítési díjára vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (11.17.) Korm. rendelet. 15. §-ban foglaltak az irányadók.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti Alapszolgáltatási Központ intézményvezetőjéhez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt.

23. § (1) Az intézményi térítési díjak megállapítására vonatkozóan a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (11.17.) Korm. r. 2–7. §-ban foglaltak az irányadóak.

(2) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119/B. §-ában foglaltak az irányadók.

(3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület állapítja meg.

(4) Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

24. § (1) A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének az Sztv. 114-119/B. §. az irányadók.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó alapellátások igénybevétele esetén a személyi térítési díj amennyiben a kötelezett jövedelmi, vagyoni viszonya, egészségi állapota indokolttá teszi

(3) A személyi térítési díj csökkentésére és elengedésére az (1) bekezdés szerinti kérelmekben az intézmény vezetőjének előkészítését követően - a polgármester átruházott hatáskörben - dönt.

25. § (1) A személyi térítési díj megfizetésére vonatkozóan az Szt. 114-119/B. §-ában, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (11.17.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

26. § Az intézményi jogviszony keletkezésére vonatkozóan az Szt. 94.-94/D. §-ában foglaltak az irányadók.

27. § Az intézményi ellátás megszűnésére az Szt. 100. § és 101. §-ában foglaltak az irányadók.

28. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a települési támogatások tekintetében folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 14/2013. (Xll.16.) önkormányzati rendelet.

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz,