Badacsonytördemic Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1.§     

A Badacsonytördemic község helyi építési szabályzatának, és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 4/2005. (VI.01.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni csak

• az általános érvényű jogszabályok rendelkezései,
• a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban Btv.)
  
• az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK),

• a jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek

szerint szabad.”

2.§     

A Rendelet 1. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„Jelen rendelet 1. melléklete a fogalom meghatározások, 2. melléklete az Sz-1 jelű 1:2000 méretarányú (a teljes igazgatási területre vonatkozó) szabályozási terv. A mellékleteket a rendelettel együtt kell alkalmazni.”

3.§     

A Rendelet 3. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:

          2. kertvárosi lakó,

3. falusias lakó,

• vegyes terület:1. településközponti vegyes,

2. központi vegyes

• gazdasági terület:1. kereskedelmi-, szolgáltató,
• 
  

2. borvidéki hétvégi házas,

• különleges terület:1. idegenforgalmi szabadidőközpont, sport,

2. kemping,

3. kikötő,

     4. strand,

5. temető,

6. turisztikai”

4.§     

A Rendelet 3. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„Beépítésre nem szánt terület lehet:

• közlekedési és közműterület,
• zöldterület,
• erdőterület,               
• mezőgazdasági terület:      1. általános

   2. kertes,

• vízgazdálkodási terület

5.§     

A Rendelet a következő alcímmel és 5/A. §-al egészül ki:

„Telekalakítási rendelkezések

5/A. §

1. A beépítésre nem szánt területen a Btv.-ben rögzítettnél kisebb telket kialakítani nem lehet.
2. Amennyiben a telekalakításra kizárólag a szabályozási terv szerinti közterület kialakítása céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a visszamaradó telek mérete kisebb, mint az övezeti előírások szerinti kialakítható legkisebb telekméret.
   
3. Magánút létesítése esetén, amennyiben a visszamaradó telek nagysága az övezetre, vagy építési övezetre előírt teleknagyságot nem éri el, a telek kialakítható, ha az eredeti területének a nagyságától 20 %-nál jobban nem tér el, és az övezetre, vagy építési övezetre megállapított egyéb építési paraméterek továbbra is betarthatók.
4. Közforgalom elől elzárt magánút 3 méternél keskenyebb nem lehet. A 100 méternél hosszabb, vagy teljes hosszában nem belátható közforgalom elől elzárt magánút, illetve a közforgalomnak megnyitott magánút 6 méternél keskenyebb nem lehet.
5. Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható.
6. Nyúlványos telek a településen kialakítható.”

6.§     

A Rendelet 9. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1)      Az Lke1 – O 20 / 4,2  800 jellel jelölt kertvárosi építési övezetben oldalhatáron álló építési mód szerinti, 4,2 m építménymagasságú épületek építhetőek úgy, hogy legfeljebb az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 4,2 m, és legalacsonyabb terepszinttől mért 4,5 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 20 % beépített területet elfoglaló földszint + tetőtér beépítéses épület helyezhető el.

Legkisebb kialakítható telek 800 m². A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 50 %.

(2)       Az Lke2 – O 15 / 4,2 900 jellel jelölt kertvárosi építési övezetben oldalhatáron álló építési mód szerinti, 4,2 m építménymagasságú épületek építhetőek úgy, hogy legfeljebb az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 4,2 m, és legalacsonyabb terepszinttől mért 4,5 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 15 % beépített területet elfoglaló földszint + tetőtér beépítéses épület helyezhető el.

Legkisebb kialakítható telek 900 m². A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 50 %.

(3)       Az Lke3 – O 15 / 4,0 900 jellel jelölt kertvárosi építési övezetben oldalhatáron álló építési mód szerinti, 4,0 m építménymagasságú épületek építhetőek úgy, hogy legfeljebb az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 4 m és legalacsonyabb terepszinttől mért 4,2 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 15 % beépített területet elfoglaló földszint + tetőtér beépítéses épület helyezhető el, lejtős terep esetén lehetőség szerint a telek alsó harmadába.

Legkisebb kialakítható telek 900 m². A megengedett legnagyobb burkolt felület 20 %. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 50 %.

(4)       Az Lke jelű kertvárosi építési övezetek szabályozási jellemzői:

7.§     

A Rendelet 13. § (6) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„A Vt jelű településközpont vegyes építési övezetek szabályozási jellemzői:

8.§     

A Rendelet 22/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A különleges turisztikai építési övezetben a kialakult beépítés figyelembe vételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

9.§     

A Rendelet 22/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az építési övezetben kialakítandó épülettömegek hossz-tengelyének tájolása jellemzően lejtőirányú lehet.”

10.§   

A Rendelet 22/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Utcától lejtő oldalon az épülettömeget tagoltan kell kialakítani, egy-egy tagolás legnagyobb szélessége a rendezett terepszint felett a 9,0 métert nem haladhatja meg.”

11.§   

A Rendelet 22/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kialakítható épületek anyaghasználata: a helyi hagyományokhoz igazodóan jellemzően bazalt, bazalt jellegű szürke, és tört fehér vakolt felületek. Az üvegfelület csillogásmentes legyen. Kőburkolat az épületek homlokzatán alkalmazható. Nyersbeton homlokzati felület, támfal nem alkalmazható. Az épületek harmonikus homlokzati megjelenéssel tervezendők, a tájegységtől idegen formaelemek, anyaghasználat (pl. fémlemez, fém rácsok homlokzati dominanciája) nélkül. Látszó betonfelület, fémlemez-falszerkezet, műanyag, hullámlemez nem alkalmazható (csarnokszerű épület sehol sem létesíthető).”

12.§   

A Rendelet 22/A. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szabályozási terven jelölt, növényi térszerkezetében megőrzendő - meglévő idős fákból álló kialakult - telekrészen új épület nem alakítható ki, sem terepszinten, sem terepszint alatt.”

13.§   

A Rendelet 22/A. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A 10 férőhelynél nagyobb parkolót fásítva kell kialakítani.”

14.§   

A Rendelet 22/A. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ingatlanokon a helyi hagyományokhoz, a környezethez és a terepadottságokhoz illeszkedő kőlábazattal kialakított áttört, lécmezős kerítés építhető, vagy növényzetből kialakított zöldkerítés létesíthető.”

15.§   

A Rendelet 22/A. §-a az alábbi (16) bekezdéssel egészül ki:

„Az övezetben lévő egyedi tájértékek megőrzendők, átépítés esetén karakterük megőrzése biztosítandó.”

16.§   

A Rendelet 26. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

A területen az építmény-elhelyezés övezeti előírásai a következők:

17.§   

A Rendelet 28. §-a az alábbi új (9) bekezdéssel egészül ki

„Az általános és kertes mezőgazdasági övezetekben kereskedelem, vendéglátás az engedélyezett gazdasági épületen belül létesíthető. 50 lm3 alatti, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények – közösségi kilátók és tájba illesztett közmű műtárgyak kivételével – a főépülettel egy tömegben létesíthetők.”

18.§

A Rendelet 30. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„A kialakult természetes terepfelszín, illetve a hagyományos szőlőtermesztéshez tartozó kőbástyák, támfalak (teraszok) megőrzendők.  Új támfalazás, tereplépcsőzés csak a gazdálkodás érdekében létesíthető. Meglévő kő támfal felújítható, új támfal látszó felülete hagyományos rakott jelleggel, bazalt kőből építhető. A támfal magassága az ingatlan 10 %-nál nagyobb átlagos tereplejtése esetén a 2 m-t, 10 %-nál kisebb átlagos tereplejtése esetén az 1 m –t nem haladhatja meg.”

19.§   

A Rendelet 30. §-a az alábbi új (3) bekezdéssel egészül ki:

„Az M-ke0 jelű övezetben új épület nem alakítható ki.”

20.§  

  A Rendelet 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A vízgazdálkodással összefüggő területek:

• vízgazdálkodási terület tómederben (Balaton): V
• vízgazdálkodási terület tómedren kívül: FV”

21.§   

A Rendelet 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Vízgazdálkodási területen épületek építése, bővítése nem engedélyezhető.”

22.§   

A Rendelet 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„A vízgazdálkodási területen (tómederben és tómedren kívül) meglévő nádasok teljes mértékben megőrzendők, a mindenkor hatályos nádminősítés figyelembe vételével.”

23.§   

A Rendelet 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Badacsonytördemic Balaton-parti külterületi területen a vízgazdálkodási övezetbe sorolt FV jellel jelölt területen kizárólag nádas, gyep, erdőművelési ág területhasználat engedélyezhető. Indokolt esetben közmű és közlekedési létesítmények az övezetben elhelyezhetők.”

24.§   

A Rendelet 33.§-a az alábbi (15), (16) és (17) bekezdéssel egészül ki:

„(15) Külterületen lakókocsi, sátor, nádszövettel, vagy ponyvaszerkezettel készült építmény, vagy forgalmi engedély nélküli gépjármű, jármű, mobil építmény nem helyezhető el.”

„(16) A vízpart mentén a világítási elemek tervezetten alakíthatók ki, de égbolt megvilágító elemek, fényreklám, villódzó fényreklám nem létesíthető.”

 „(17) A településen létesülő valamennyi építmény kialakítása és átalakítása esetén biztosítani kell a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzését, a tájak esztétikai adottságait meghatározó sajátosságok és a tájképi egység fenntartását. Az épületek elhelyezése, mérete, formája, színe, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez.”

25.§   

A Rendelet 33/A. §-a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki:

„A fokozottan védett hegytetőn köz- és díszvilágítás nem létesíthető.”

26.§   

A Rendelet 37. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:

„A földtani veszélyforrás által érintett területen a kőfolyásos, kőzettörmelékes, laza talajszerkezettel érintett területrészeken építeni geotechnikai szakvéleményben rögzített feltételek szerint lehet.”

27.§   

A Rendelet 1. melléklete címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK”

28.§   

A Rendelet 1. melléklete az alábbi d) – h) pontokkal egészül ki:

• „Az épület szélessége az épület, vagy több tagból álló épület esetén az épületrész hosszúságára (általában a legnagyobb kiterjedés) merőleges kiterjedése.
  

• A homlokzatmagasság az adott homlokzat külső és belső, sík vagy kiterített íves homlokzati felülete (F) e felület vízszintesen mért hosszával (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
  

• A támfal a földmű szintkülönbségei esetén a rézsűben nem állékony földtestek megtámasztására szolgáló műtárgy.
• Földdel takart pince: a természetes terepszint fölé a legmagasabb pontján földtakarással 1 m-t meg nem haladó magasságban kiemelkedő boltozott pince
  

• Gazdasági épület: a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló, és a tulajdonos számára tartózkodást biztosító épület, ahol kereskedelmi szálláshely nem létesíthető”
  

29.§   

A Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 20. § (3) bekezdése, 21. § (6) bekezdése, 22/A. § (3) bekezdése, 24. § (2) bekezdése, 31. § (4) bekezdése.

30.§ 

(1) A Rendelet 2. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 700/7, 907, 1122, 847. hrsz-ú utak által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 1. mellékletét képező M-1 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép.

1. A Rendelet 2. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 234/8, 463, 345, 388. hrsz-ú utak által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 2. mellékletét lépező M-2 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép.
2. A Rendelet 2.  mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 700/7, 766, 752. hrsz-ú utak és a belterületi határ által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 3. mellékletét lépező M-3 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép.
3. A Rendelet 2. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 059/5, 064/2. hrsz-ú út és a belterületi határ által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 4. mellékletét lépező M-4 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép.
4. A Rendelet 2. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap Mkef jelű övezeteket érintő területe normatartalma helyébe a rendelet 5. mellékletét képező M-5 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép.
5. A Rendelet 2. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 536, 700/7, 541/4. hrsz-ú utak és a belterületi határ által határolt telektömb normatartalma helyébe a rendelet 6. mellékletét képező M-6 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép.
6. A Rendelet 2. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 1015, 1027, 1038, 700/3. hrsz-ú utak által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 7. mellékletét lépező M-7 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép.
7. A Rendelet 2. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 066/9, 066/2. hrsz-ú utak, az erdőterület déli határa és a belterületi határ által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 8. mellékletét lépező M-8 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép.
8. A Rendelet 2. mellékletét képező Sz-1 jelű szabályozási tervlap 483, 700/3, 700/7, 500. hrsz-ú utak és a belterületi határ által határolt telektömb normatartalma helyébe e rendelet 9. mellékletét lépező M-9 jelű tervlapon lehatárolt telektömb normatartalma lép.

31.§ 

(1) Jelen rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

1. Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben abban az esetben kell alkalmazni, ha az kedvezőbb az ügyfél részére.