RIGÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

RIGÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2022. 12. 14

RIGÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

RIGÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (V.31.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

2022.12.14.

Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében és 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat elnevezése és székhelye

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testülete

(2) Az önkormányzat székhelye: 8348. Rigács, Kossuth utca 19.

(3) Működési területe: Rigács község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzat jelképei: a község címere és zászlaja.

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.rigacs.hu

(6) Az önkormányzat hivatalának elnevezése: Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal Ukki Kirendeltségéhez tartozó település. Működési területe: Ukk, Rigács és Zalameggyes községek közigazgatási területe a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodás alapján.

(7)1 A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítását a www.goganfaikoh.hu honlapon teljesíti.

2. Az önkormányzat jelképei

2. § Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladatai, a hatáskörök gyakorlása

3. Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

3. § (1) Az önkormányzat biztosítja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben számára meghatározott kötelező feladatok ellátását.

(2) Az önkormányzat által önként vállalt önkormányzati feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.

(3)2 Az önkormányzat által alkalmazott kormányzati funkciók listáját az 5. melléklet tartalmazza.

4. Az önkormányzati hatáskörök átruházása

4. § Az átruházott hatásköröket az SZMSZ. 2. melléklet tartalmazza.

5. Az átruházott hatáskörök gyakorlása

5. §3 Az átruházott hatáskör címzettje az átruházott hatáskör gyakorlása során köteles figyelembe venni a képviselő-testület általános érvényű iránymutatásait.

6. § (1) Az átruházott hatáskörök gyakorlása során a személyiségi jogok védelmét biztosítani kell.

(2) A döntések végrehajtásáról, továbbá a bizottság működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételekről a jegyző – a hivatal útján – gondoskodik.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

6. A képviselő-testület létszáma, ülések előkészítése

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együttesen 5 fő.

(2)4

8. § A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatója az önkormányzati választások eredményéről;

b) Polgármester, valamint a képviselők eskütétele.

9. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület üléseinek helyszíne általában a Községháza, tárgyaló (Rigács, Kossuth utca 19.) Ha a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a község közigazgatási területén belüli másik helyszínen vagy másik településen is meg lehet tartani.

(3) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára a mindenkor hatályos információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

10. § (1)5 A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül. Rendkívüli ülést a polgármester előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben hívhat össze. A képviselő-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról. A rendkívüli ülésen kizárólag a kezdeményező által megjelölt, továbbá az önkormányzat érdekében halaszthatatlannak minősített napirend tárgyalására kerülhet sor.

(2)6 A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 44. §-nak rendelkezései alapján. A rendkívüli ülést 15 napon belüli időpontra a települési képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bármely bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára is. Az indítvány alapján a rendkívüli testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3)7 A települési képviselők egynegyedének a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó - (2) bekezdésben meghatározott - indítványában meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét és idejét. A javaslattevőnek a javasolt napirendi ponthoz írásbeli előterjesztést kell csatolnia. A képviselő-testület tagjai által benyújtott indítvány esetében szükséges, hogy az indítványt és az előterjesztést a települési képviselők saját kezűleg aláírják.

(4)8 Az indítványt a polgármesterhez kell benyújtani.

(5)9 A rendkívüli ülésre az indítványozók által megjelölteket, valamint a polgármester szerint szükségesnek tartott személyeket kell meghívni.

(6)10

(7)11

(8)12

11. § (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját 8 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.

12. § (1) A képviselő-testület ülésére rendelettervezet csak írásban nyújtható be. Egyéb előterjesztés szóbeli is lehet.

(2) A rendelettervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata.

(3) Rendeletalkotást a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a jegyző is kezdeményezhet.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a tényállást;

b) a döntési lehetőségeket és azok jogszabályai alapját;

c) lehetőség szerint döntési javaslatot;

d) szükség szerint határidőt és a végrehajtásért felelős megjelölését.

13. § (1) A képviselő – az ülést megelőző 8 nappal – a polgármesternél önálló képviselői indítványt terjeszthet elő.

(2) A képviselői indítványnak tartalmaznia kell az indítvány tárgyát, szövegét, az előterjesztő sajátkezű aláírását.

14. § (1) A sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző munkanap 12 óráig – sürgősségi indítvány nyújtható be a polgármesternél.

(2) Sürgősségi indítványt terjeszthet elő:

a) a polgármester;

b) a képviselő;

c) a jegyző.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.

7. A képviselő-testület összehívásának rendje

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. Akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármester jogosult az ülés összehívására. A polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén, vagy ha a két tisztség egyidejűleg betöltetlen, az ülés összehívását és vezetését a korelnök látja el.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3)13 A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 4 nappal előbb kell kézbesíteni.

(4)14 A 10. § (1) bekezdése szerinti rendkívüli ülést soron kívül is össze lehet hívni, amely ülésre az előterjesztés lehetőség szerinti csatolásával a meghívót legalább 48 órával előbb kell kézbesíteni.

(5) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztésével kell értesíteni.

(6) A képviselő-testület rendes üléseire meg kell hívni

a) a települési képviselőket;

b) a jegyzőt;

c) a napirendi pontok előadóit;

d) akiket a polgármester indokoltnak tart; és

e) azokat, akiknek törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet, tanácskozási jogot biztosít.

8. A képviselő-testületi ülés vezetése és az ülés vezetőjének jogköre

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester ülés vezetésének körébe tartozó feladatait, akadályoztatása esetén a települési képviselők közül választott alpolgármester, a 15. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a korelnök látja el.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.

17. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését

a) összehívja, megnyitja, vezeti, befejezettnek nyilvánítja, szünetet rendel el,

b) megállapítja a határozatképességet, továbbá a 20. §-ban meghatározottak szerint számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket és

c) figyelemmel kíséri a képviselő-testület munkájából való kizárási okot, kizárási ok felmerülése esetén a képviselő-testület döntését kezdeményezi.

(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:

a) az ülés vezetése,

b) a szó megadása, megtagadása,

c) a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben szó megadása és megtagadása,

e) az ülés félbeszakítása,

f) javaslat a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

g) tárgyalási szünet elrendelése,

h) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.

(3) A polgármester vitavezetési feladatai:

a) napirendi pontonként megnyitja és befejezettnek nyilvánítja a vitát,

b) szavazást rendel el,

c) megállapítja a szavazás eredményét és

d) kimondja a határozatot.

(4) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:

a) felszólítási jog a képviselő-testület ülésén bármikor,

b) az ülés rendjének biztosítása,

c) az aktuális ügyeket követően feltett képviselői kérdésekre tájékoztatás megadása.

18. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(3) A (2) bekezdés alkalmazása során

a) bármely vitában a 2 perces szókérés,

b) az interpelláció előadása és a viszontválasz

külön ügynek minősül.

19. § (1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha a polgármester rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, a polgármester elhagyja az ülésvezetői széket; az ülés ezzel félbeszakad, és polgármesteri összehívásra folytatódik.

(2) Ha valamely képviselő a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ, vagy más módon e rendeletnek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, a polgármester rendreutasítja. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a polgármester 5 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő a szünetet követően sem tartja be az ülés szabályait, az kötelezettségszegésnek minősül, amelyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(3) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, az ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

9. A képviselő-testület ülése, a képviselő-testület döntéshozatala

20. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele – 3 fő – jelen van.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését 8 napon belül – ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására – újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.

21. § A képviselő az akadályoztatását az ülés előtt köteles bejelenteni a polgármesternek. Az előzetesen be nem jelentett és két munkanapon belül meg nem indokolt távollét, igazolatlan hiányzásnak minősül.

22. § A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendhez bármely képviselő tehet módosító, kiegészítő indítványt. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot hoz.

23. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. A kiegészítés időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(2) Az előadóhoz a képviselő-testület tagja, az ülésen az adott ügyben tanácskozási joggal részt vevő kérdést intézhet, amelyre az előadó köteles válaszolni.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama a 8 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester a szót megvonhatja. A felszólalót viszontválaszra újabb 2 perc illeti meg, továbbá személyes érintettség esetén 2 perc felszólalási jog illeti meg.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, azt bármikor visszavonhatja.

(5) A vita lezárására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a polgármester – amennyiben felszólalásra nincs jelentkező – a vitát befejezettnek nyilvánítja.

(7) A vita lezárása után – a határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra azzal, hogy először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt az eredeti határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(9) A minősített többséggel meghozandó döntések esetében a hozzájuk érkező módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásához is minősített többség szükséges.

24. § A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett alakszerű határozat nélkül dönt:

a) interpellációra adott válasz elfogadásáról;

b) módosító, kiegészítő javaslatokról;

c) tájékoztató jelentés tudomásulvételéről;

d) amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az ügyrendi kérdésekről.

25. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges

a) a gazdasági program elfogadásához;

b) gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságban való belépéshez;

c) alapítvány létrehozásához, alapítói jogok gyakorlásához;

d) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához;

e) helyi népszavazás kitűzéséhez, amennyiben annak kitűzése nem kötelező.

26. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „IGEN” vagy „NEM” szavazattal szavaznak.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálása az ülés vezetőjének a feladata. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel és bármelyik képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.

(3) Személyi ügyekben – választás, kinevezés, vezetői megbízás – több jelölt esetén a szavazás a jelöltek névsora alapján történik azzal, hogy egy képviselő „IGEN” szavazattal csak egy jelöltet támogathat.

27. § (1) Titkos szavazás rendelhető el azokban az ügyekben, melyeket a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal vagy tárgyalhat.

(2) Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt bármely képviselő indítványozhatja, de az indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, döntését alakszerű határozatba foglalja.

(3) A bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, melyen a személyi kérdésekben a jelöltek neveit ABC sorrendben, egyéb esetekben a határozati javaslatot köteles feltüntetni. A szavazólapon „IGEN” és „NEM” szavazat leadására szolgáló kört kell elhelyezni. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját, tárgyát és hivatalos bélyegző lenyomattal kell azt ellátni.

(4) Érvényesen szavazni tollal, valamelyik körbe tett egymást metsző két vonallal lehet.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben elhelyezett urna igénybevételével történik.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

a) azt nem a (4) bekezdésben meghatározott módon adták le;

b) azt nem a hivatalos szavazólapon adták le;

c) a szavazólap nem tartalmaz szavazatot, vagy több szavazatot is tartalmaz.

(7) A szavazásról a bizottság külön jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza a szavazás napját, a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, a szavazás tárgyát, a szavazásban részt vett képviselők számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak nevét és aláírását.

(8) A titkos szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(9) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

28. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglalt eseten kívül, bármely képviselő indítványára, ha egy képviselő csatlakozik a kezdeményezéshez és az indítványozó képviselők a szavazáskor jelen vannak.

(2) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelen lévő képviselők nevük felolvasásakor „IGEN”-nel vagy „NEM”-mel szavaznak.

(3) A jegyző a névsoron a szavazatot a név mellett feltünteti, majd átadja a névsort a polgármesternek.

(4) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.

(5) A név szerinti szavazás tényét rögzíteni kell az ülésről készített jegyzőkönyvben, a jegyző által hitelesített névsort az ülésről készített jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

10. Az interpelláció és a kérdés

29. § (1) képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével a képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől feladatkörükbe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet (a továbbiakban: interpelláció). A képviselő-testület ülésén képviselőnként egy interpelláció terjeszthető elő.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 2. munkanap 8.00 óráig a polgármesterhez és a jegyzőhöz írásban is be lehet nyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét;

b) az interpelláció címszerűen megjelölt tárgyát;

c) az interpelláció alapjául szolgáló tények, körülmények közlését,

d) a címzettet és azt, hogy miért a címzett illetékes a válaszadásra és

e) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

30. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével a képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz a hatáskörébe tartozó ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kérdéseket a képviselőtestület ülését megelőző nap 8.00 óráig írásban is be lehet nyújtani,

b) a kérdés elmondására és a válaszra egyaránt két perc áll rendelkezésre,

c) viszontválaszra nincs lehetőség, és

d) a képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

11. Az önkormányzat döntései

31. § (1) Az önkormányzati rendeletet a jegyző kihirdetési záradékkal látja el és gondoskodik a rendelet kihirdetéséről.

(2) A rendeletet a megalkotásától számított 3 munkanapon belül a Községháza hirdetőtábláján (Rigács, Kossuth u. 19.) 15 napig történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő felhelyezés napja.

(3) Nagyobb terjedelmű rendelet esetében a teljes terjedelemben történő kihirdetés helyett hirdetmény útján kell tájékoztatni a lakosságot a rendelet elfogadásáról, hatályba lépésének időpontjáról és arról, hogy a rendelet az önkormányzat hivatalában megtekinthető.

(4) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző a hivatal útján nyilvántartást vezet.

32. § (1) A képviselő-testület határozatainak megjelölése naptári évenként 1-től kezdődően folyamatos arab sorszámmal, évszámmal, az ülés időpontját jelölő hónap (arab számmal) és nap (arab számmal) zárójelben való feltüntetésével és kt. rövidítéssel történik. A határozat megjelölése: Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/év. (határozathozatal hónapja. határozathozatal napja) kt. határozata.

(2) A képviselő-testület normatív határozatát a 32. § (1) – (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell közzétenni.

12. A képviselő-testület ülésének dokumentálása

33. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) az ülés jellegét (nyilvános, zárt, alakuló, közmeghallgatás, együttes), valamint kezdetének és befejezésének időpontját;

b) a napirend előtti és a napirend utáni felszólalások lényegét;

c) a távolmaradásukat előre bejelentő képviselők nevét;

d) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók nevét,

e) a titkos és a név szerinti szavazás tényét;

f) minősített többségű döntést igénylő ügyekben a szavazás számszerű eredményénél ennek feltüntetését;

g) a tanácskozás rendjének fenntartásával és vezetésével összefüggő intézkedéseket;

h) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket;

i) a polgármester és a jegyző aláírása mellett, a jegyzőkönyvben foglaltak hiteléül, amennyiben az ülést nem a polgármester vezette, az őt helyettesítő személy, illetve amennyiben a jegyző nem vett részt az ülésen, a jegyzőt helyettesítő megbízottjának aláírását is;

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:

a) az ülésre szóló meghívó;

b) a képviselői önálló indítványok, írásbeli interpellációk, írásbeli kérdések;

c) jelenléti ív;

d) név szerinti szavazásról készült névsor;

e) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv.

(3) A jegyzőkönyvet folyamatos sorszámozással kell ellátni, zsinórral össze kell fűzni, a zsinórt az utolsó lapon záró cédulával kell rögzíteni, a záró cédulát a képviselő-testület bélyegzőjével kell hitelesíteni. A jegyzőkönyv mellékleteit is az okirathoz kell fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, az okirat számával ellátva az okirathoz csatolva kell őrizni.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a hivatal őrzi.

(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv a hivatalban megtekinthető.

34. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére és tartalmára, mellékleteire a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntések nyilvánosságát a mindenkor hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.

35. § A közmeghallgatás jegyzőkönyvének elkészítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadóak.

IV. Fejezet

Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület szervei

13. Az önkormányzati képviselő

36. § (1) Az önkormányzati képviselőt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül megillető jogosítványok:

a) Napirend előtti felszólalási lehetőséget a képviselő szóban vagy írásban az ülést megelőzően, halaszthatatlan, fontos, napirenden nem lévő önkormányzati ügyben a polgármestertől kérhet, legfeljebb 3 perc időtartamban.

b) Önkormányzati ügyben, az ülésnap napirendi pontjainak tárgyalása után, az ülés részeként – a felszólalás tárgyát és okát megjelölve – legfeljebb 3 percben bármely képviselő felszólalhat.

(2) Az önkormányzati képviselő kötelezettségei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül:

a) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,

b) a képviselőtestület üléséről történő távolmaradásának bejelentése az ülés előtt a polgármesternél vagy a jegyzőnél,

c) a tudomására jutott minősített adat, üzleti és magántitok megőrzése.

37. § A képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek – külön önkormányzati rendelet alapján tiszteletdíjat állapít meg.

38. § (1) A képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a vagyonnyilatkozatok kezelésével és az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásával foglalkozó Ügyrendi Bizottság látja el.

(2) A vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos adminisztratív teendőket a hivatal látja el.

(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(4) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.

39. § A képviselő munkáját társadalmi megbízásként végzi.

14. A képviselő-testület bizottságai

40. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátásának biztosítása érdekében, döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság létrehozásáról és összetételéről a képviselő-testület külön határozattal dönt. A bizottság elnökének és tagjainak személyére a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Az ideiglenes bizottság a feladata végrehajtásával megszűnik.

(3) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – az ülés vezetője.

(4) A bizottságok működésére az e rendelet képviselő-testületre, annak működésére vonatkozó rendelkezéseit, a jelen Cím alatt meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

41. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze. A meghívót legkésőbb az ülést megelőző 3. napon ki kell küldeni.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

a) a képviselő-testület határozatára,

b) a polgármester indítványára,

c) a bizottsági tagok 1/3-ának javaslatára.

(3) A bizottságok közös feladat- vagy hatáskör esetén együttes ülést is tarthatnak.

(4) A polgármestert, a képviselőket, a jegyzőt a bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.

42. § A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – a korelnök vezeti.

43. § A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a rövid nevének megjelölésével hozza.

44. § (1) A bizottság tagja akadályoztatását az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni az ülés elnökénél.

(2) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

45. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság (rövid neve: ÜB), tagjainak száma: 3 fő. A bizottság valamennyi tagja önkormányzati képviselő.

(2)1516

15. Polgármester, alpolgármester

46. § (1)17 A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban benyújtandó, saját forrást nem igénylő pályázatokkal kapcsolatos kérdésekben.

(3)18 A polgármester minden kedd: 8.00 órától – 12.00 óráig, csütörtök: 8.00 órától – 12.00 óráig tart ügyfélfogadást.

(4) A polgármesterre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.

47. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(3) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak.

16. A jegyző, a hivatal

48. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Bazsi, Dabronc, Gógánfa, Hetyefő, Megyer, Sümegprága, Ukk, Zalaerdőd, Zalagyömörő, Zalameggyes községek önkormányzatainak képviselő-testületeivel közösen, Gógánfa székhellyel közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyet a jegyző vezet. (A hivatal szervezeti tagozódása 4. sz. melléklet)

49. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi és bizottsági üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyző általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint kell ellátni.

50. § (1) A jegyző és a hivatal ügyfélfogadási és munkarendjét a Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

(2) A hivatal Ukk községben kirendeltséget működtet.

(3) A hivatal és kirendeltségei hivatali struktúráját és működését a képviselő-testületek által jóváhagyott Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza.

(4) A hivatal fenntartásának költségeit a települések a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról megkötött megállapodásban foglaltak szerint viselik.

17. A Képviselő-testület társulásai

51. § A képviselő-testület az alábbi önkormányzati társulások tagja:

a) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján a Sümegi Kistérségi Többcélú Társulás,

b) A Hulladékról szóló törvény alapján az Észak-balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás,

c) A víziközmű szolgáltatásról szóló törvény alapján a Sümegi Regionális Szennyvíztársulás,

d) Marcal Vidéki Önkormányzatok Szociális Társulása.

e) Gógánfai Óvodafenntartó Társulás

V. Fejezet19

lakossági fórumok

18. Helyi népszavazás

52. §20

19. Lakossági fórumok

53. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára helyi közügyekben:

a) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

b) a közvetlen tájékoztatásra és

c) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a) közmeghallgatás,

b) az állampolgári közösségek rendezvényei.

(3) A közmeghallgatás meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű bejelentéseket, véleményeket, javaslatokat, kérdéseket a polgármester, illetve az általa megjelölt személy lehetőleg a közmeghallgatáson megválaszolja.

(5) A közmeghallgatáson felmerült – egyeztetések nélkül meg nem válaszolható - bonyolultabb ügyekben az egyeztetés, vizsgálat eredményéről a képviselő-testület az érintetteket írásban tájékoztatja. Az egész települést érintő ügyekben a képviselő-testület hirdetmény útján tájékoztatja a lakosságot.

(6) Az állampolgári közösségek, önszerveződő csoportok, lakossági társadalmi szervezetek érdekkörükbe tartozóan önkormányzati közügyekben, közszolgáltatásokban a tervezett döntésekről tájékoztatást kérhetnek, azokról az e célból szervezett rendezvényeken véleményt nyilváníthatnak; együttműködhetnek a végrehajtásban. E rendezvényekről a polgármester a képviselő-testületi ülésen ad tájékoztatást.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

20. A rendelet hatálybalépése

54. § (1) Jelen rendelet 2015. június 1. napján lép hatályba.

(2)21 Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a többször módosított 4/2011. (IV.21.) rendelet hatályát veszti.

1. melléklet az 5/2015. (V.31.) önkormányzati rendelethez22

A képviselő-testület önként vállalt feladatai

1. sport, szabadidős tevékenység támogatása, játszótér létesítése és fenntartása

2. civil szervezetek támogatása,

3. lakossági szolgáltatások színterének bővítése / teleház, stb./

2. melléklet az 5/2015. (V.31.) önkormányzati rendelethez23

A képviselő-testület által átruházott hatáskörök a Társulási Tanács részére

1. dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejéről, nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról

2. meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát

3. meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit

4. engedélyezi a csoportok átlaglétszámától való eltérést, meghatározza az adott nevelési évben indítható csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést

5. rendszeresen ellenőrzi a szakmai munka eredményességét, a gyermekvédelmi tevékenységet, a gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket

6. megbízza és kinevezi a köznevelési intézmény vezetőjét

7. a köznevelési intézmény vezetője felett gyakorolja a munkáltatói jogokat

8. jóváhagyja a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, házirendjét

9. értékeli a nevelési intézmény nevelési programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét

3. melléklet az 5/2015.(V.31.) önkormányzati rendelethez24

Polgármester feladata és hatósági hatásköre:

1. honosított, valamint visszahonosított személytől/személyektől állampolgársági eskü kivétele

2. kormányrendeletben megállapított polgári védelmi feladatok

3. rendezési terv – településrendezési eszközök - jóváhagyását megelőző egyeztető tárgyalás lefolytatása

4. ár- belvízvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása

5. honvédelemmel kapcsolatos feladatok

6. önkormányzat testületének működésével kapcsolatos feladatok

7. bizottság döntésének felfüggesztése, ha ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit

8. dönt a bizottsági elnök kizárásáról

9. felelős a helyi önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért

10. a képviselő-testület elé terjeszti a gazdasági programtervezetet, a költségvetési koncepciót, a költségvetési rendeletet, illetve az azt megalapozó rendelet tervezetet

11. gondoskodik a helyi önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról

12. tájékoztatást ad a képviselő-testületnek az önkormányzat évközi gazdálkodásáról, költségvetési egyensúly helyzetéről

13. a képviselő-testület el terjeszti az éves zárszámadást

14. a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalhat a költségvetés keretein belül maximum 500.000,- Ft összegig

15. vagyonhasznosítási jogügyletek megkötése

16. nem intézményi használatban lévő bérleti szerződések megkötése

17. biztosítási szerződések megkötése a pénzügyi – gazdasági fejlesztési bizottság véleménye alapján

18. elrendeli a vízkorlátozást, hozzájárulást ad előzetesen a szolgáltató számára a közkifolyók és tűzcsap áthelyezéséhez, vagy megszüntetéséhez

19. leveszi a választási bizottság tagjaitól az esküt

20. képviseli – megállapodás esetén a társulás tagjait a társulási tanácsban

21. közterület-használat engedélyezése

4. melléklet az 5/2015. (V.31.) önkormányzati rendelethez

Gógánfai Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódása

1. függelék az 5/2015 (V. 31.) önkormányzati rendelethez

RIGÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
2020. 07. 27.-től25

A

B

1.

Dr. Kertész -Bakos Ferenc

polgármester

2.

Szalai Tamás

alpolgármester

3.

Németh Zoltán

képviselő

4.

Rosta Béla

képviselő

5.

Papp Zsuzsanna

képviselő

2. függelék a 5/2015. (V.31.) önkormányzati rendelethez

Hatályos: 2022. január 10. napjától26
RIGÁCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
ÜGYERENDI BIZOTTSÁG

A

B

1.

Papp Zsuzsanna 27

ÜB Elnöke

2.

Rosta Béla

képviselő

3.

Németh Zoltán

képviselő

5. számú melléklet a 5/2015. (V.31.) önkormányzati rendelethez28

Alkalmazott kormányzati funkciók

Sorszám

Megnevezés
Rigács Község Önkormányzata

Kormányzati funkció száma

1.

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011130

2.

Köztemető-fenntartás és -működtetés

013320

3.

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

013350

4.

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041232

5.

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041233

6.

Országos közfoglalkoztatási program

041236

7.

Közfoglalkoztatási mintaprogram

041237

8.

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

045160

9.

Településfejlesztési projektek és támogatásuk

062020

10.

Közvilágítás

064010

11.

Zöldterület-kezelés

066010

12.

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

066020

13.

Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás

074040

14.

Könyvtári szolgáltatások

082044

15.

Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082092

16.

Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés

082094

17.

Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

104037

18.

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

107055

1

Módosítva: Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2016. (V.27.) önkormányzati rendeletével. Hatályos: 2016. május 27-től.

2

A 3. § (3) bekezdését a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

3

Az 5. § a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 7. § (2) bekezdését a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 7. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

5

A 10. § (1) bekezdése a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

6

A 10. § (2) bekezdése a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

7

A 10. § (3) bekezdése a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

8

A 10. § (4) bekezdése a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

9

A 10. § (5) bekezdése a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

10

A 10. § (6) bekezdését a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A 10. § (7) bekezdését a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

12

A 10. § (8) bekezdését a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

13

A 15. § (3) bekezdése a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

14

A 15. § (4) bekezdése a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

15

Kiegészítette: Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2019. /III. 18./ önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos: 2019. március 19-től.

16

A 45. § (2) bekezdését a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 7. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

17

Módosítva: Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. /X. 28./ önkormányzati rendelet 1. §-ával. Hatályos: 2019. október 28.-tól.

18

Módosítva: Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. /X. 28./ önkormányzati rendelet 2. §-ával. Hatályos: 2019. október 28.-tól.

19

Módosítva: Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2017. /X. 15./ önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdésével. Hatályos: 2017. október 16.-tól.

20

Hatályon kívül helyezve: Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2017. /X. 15./ önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdésével. Hatályos: 2017. október 16.-tól.

21

Az 54. § (2) bekezdése a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

22

Az 1. melléklet a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23

A 2. melléklet a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 3. melléklet a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

25

Az 1. függelék cím szövege a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

26

A 2. függelék szövege a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 6. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

27

A 2. függelékben foglalt táblázat A:1 mezője a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 6. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

28

Az 5. mellékletet a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 15.) önkormányzati rendelete 6. § (6) bekezdése iktatta be. Az 5. melléklet a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (X. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 5. melléklet a Rigács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.