Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015 (II.12.) önkormányzati rendelete

a települési támogatás keretében nyújtott pénzbeli-, a természetben nyújtott szociális- és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

Hatályos: 2015. 03. 01- 2016. 09. 29

Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015 (II.12.) önkormányzati rendelete

a települési támogatás keretében nyújtott pénzbeli-, a természetben nyújtott szociális- és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról

2015.03.01.

Felcsút Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Eljárási szabályok

1. § (1) E rendelet vonatkozásában:

a) a jövedelem,

b) a vagyon,

c) a család,

d) a közeli hozzátartozó:

e) az egyedülélő,

f) a háztartás,

g) a rendszeres pénzellátás,

j) a keresőtevékenység és

l) az egyedülálló

fogalma a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdésének a)-f), i)-j), l) pontjai szerint kerül alkalmazásra.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e rendelet alkalmazásában nem minősülnek jövedelemnek az Szt. 4. § (1a) bekezdésében meghatározottak.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségeknek minősülnek az Szt. 4. § (1b) bekezdésében meghatározottak.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősülnek az Szt. 4. § (1c) bekezdésében meghatározottak.

(5) Ahol e rendelet jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) az általános eljárási szabályokat

aa) az Szt. 5-16. §-ai és

ab) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése, a 2. §-a, 3. § (2)-(4) bekezdései, 4-5. §, 12-13. §-ai és

b) a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése vonatkozó szabályokat az Szt. 17. §-a határozza meg.

3. § A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az e rendeletben meghatározott pénzbeli- és természetben nyújtott szociális ellátások megállapítására, kifizetésére, folyósítására, valamint ellenőrzésére kiterjedő hatáskörét.

4. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet év közben folyamatosan az erre rendszeresített formanyomtatványon, a Felcsúti Közös Önkormányzati Hivatalhoz címezve kell előterjeszteni.

(2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelemviszonyairól szóló, a jövedelem típusának megfelelő igazolást.

(3) A jövedelem igazolható:

a) munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolással,

b) amennyiben az adott hónapban 13. havi munkabér, illetve más jogcímen egy-egy többletjuttatás is kifizetésre került, annak összegét a havi munkabértől elkülönítve kell feltüntetni

c) munkanélküli ellátás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,

d) nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényével, és a nyugdíjas igazolvány fénymásolatával,

e) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényével vagy a kifizető szerv igazolásával, amennyiben az ellátás nem szerepel a Magyar Államkincstár Szociális Ellátások Nyilvántartási rendszerében,

f) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV) benyújtott személyi jövedelemadó bevallással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással,

g) vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan a jövedelemről szóló könyvelői igazolással,

h) egyszerűsített foglalkoztatásban végzett munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó, a NAV által kiállított igazolással, vagy szerződéssel,

i) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával,

j) ösztöndíj esetén az ösztöndíjat folyósító intézmény igazolásával,

k) jövedelemmel nem rendelkező személyek esetén a munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül, vagy

l) az a.)-j.) pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással.

(4) A megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások folyósításáról a jegyző gondoskodik.

(5) A havi rendszeres támogatásokat utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. A kifizetés történhet postai úton, illetve a jogosult kérelme alapján kérelmező által megadott bankszámlaszámra, amennyiben csatolta a bank által kiállított igazolást arra vonatkozóan, hogy ő a számla jogosultja.

(6) A rendkívüli települési támogatás és a nem havi rendszerességgel nyújtott szociális ellátás kifizetése a döntésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 napon belül az (5) bekezdésben meghatározottakon túl házipénztárból is történhet.

(7) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

II. Fejezet

Települési támogatás

1. Rendszeres települési támogatás

5. § (1) A rendszeres települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A Képviselő-testület a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez, az albérleti díjhoz, továbbá a tüzelőanyag költségeihez rendszeres települési támogatást nyújt az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(2) A rendszeres települési támogatás olyan pénzbeli juttatás, amelyet a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Rendszeres települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

6. § (1) A rendszeres települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol:

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(2) Ha a háztartás:

a) (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

7. § (1) A rendszeres települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 Ft.

(2) Ha az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege változik, a változás időpontjától a lakásfenntartási támogatást az új összegnek megfelelően kell folyósítani.

8. § (1) A rendszeres települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(2) A rendszeres települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 500 forint és nem haladhatja meg a ……. forintot, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(3) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:


TM = 0,3-

J-0,5 NYM
─────


x 0,15,

NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(4) A települési támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

9. § (1) A rendszeres települési támogatás megállapításához:

a) a 2. számú melléklet szerinti vagyonnyilatkozat, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása és

b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása szükséges.

(2) A rendszeres települési támogatás iránti kérelmet 21 napon belül bírálja el a polgármester.

(3) A rendszeres települési támogatás egy évre kerül megállapításra.

(4) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

10. § (1) A rendszeres települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

11. § Ha a rendszeres települési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben folyósításra, de a támogatás további folyósítása megszüntetésre kerül.

12. § A rendszeres települési támogatásra jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást örököse veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

2. Rendkívüli települési támogatás

13. § (1) A rendkívüli települési támogatás megállapítására akkor kerülhet sor, ha a rászoruló egy főre számított családi jövedelemhatára az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegnek 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át nem haladja meg.

(2) A rendkívüli települési támogatás mértéke rászorultsághoz igazodva alkalmanként legfeljebb 10.000 Ft lehet.

(3) A rendkívüli települési támogatás elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála esetében hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege legfeljebb 50.000 Ft-ig terjedhet.

(4) Közeli hozzátartozó halála miatt kérelmet, a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

(5) A rendkívüli települési támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.

(6) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmeket a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.

3. Gyermekszületési települési támogatás

14. § (1) Gyermek születésével összefüggő költségek mérséklésére benyújtott kérelem alapján egyszeri, 25.000.-Ft összegű gyermek-születési települési támogatásra jogosult az a szülő:

a) akinek a családjában az egy főre számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg,

b) aki a gyermek születését megelőzően legalább két éve – megszakítás nélkül – állandó felcsúti lakcímmel rendelkezik,

c) életvitelszerűen Felcsúton tartózkodik,

d) gyermeke születési anyakönyvi kivonatát a polgármesternek bemutatta, a gyermek születését követő 30 napon belül.

(2) A gyermekszületési települési támogatásra a családban csak az egyik szülő jogosult. Ikerszülés esetén a születési támogatás gyermekenként kerül megállapításra.

(3) A gyermekszületési települési támogatás megállapítása iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátás

4. Köztemetés

15. § (1) A Polgármester különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól az eltemettetésre köteles személyt, a terhére megállapítható köztemetés költségeinek megfizetése alól részben vagy egészben mentesítheti.

(2) Mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimumot, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 120%-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(3) Részben mentesíthető a fizetési kötelezettség alól az az eltemettetésre köteles személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 120%-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg és vagyona sem neki, sem a családtagjainak nincs, továbbá ha az elhunyt személy után hagyatéki vagyon nem maradt, illetve az nem olyan mértékű, amely a köztemetés költségeit fedezné.

(4) A megfizetésre egyetemlegesen kötelezhető hozzátartozók esetén a (2)-(3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét külön-külön kell vizsgálni.

(5) Amennyiben az elhunyt hagyatéka a köztemetés költségét részben fedezi, az eltemettetésre köteles személyt csak a köztemetés és a hagyatéki vagyon különbsége között összeg tekintetében lehet a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételek megléte esetén részben vagy egészben mentesíteni.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1-én lép hatályba.