Detk Községi Önkormányzat Képviselőtestületének

5/2015.(III.31.) Önkormányzati rendelete

A KÉPVISELŐTESTÜLET ÉS SZERVEI

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Detk Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 

I. Fejezet

Alapvető rendelkezések

1. Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Detk Községi Önkormányzat

(2) Az önkormányzat székhelye: 3275 Detk, Árpád utca 16.

(3) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője:

     a Magyar Köztársaság hivatalos címerével ellátott

     „ Detk Községi Önkormányzat ” feliratú körpecsét.

(4) Az önkormányzat címere: félkörben végződő címerpajzs, középen kettős osztással. Az alsó osztásban, moha zöld mezőben három búzakalász, a felső osztásban citromsárga mezőben egy álló darumadár. A címerpajzson középen, felül egy narancssárga színű ötágú korona található. A címert 1/3 –áig alul tölgyfa koszorú foglalja félkörbe.

(5) Az Önkormányzat címerének képét az 1. melléklet tartalmazza.

(6) Az önkormányzat zászlaja:  fehér színű, alsó szélén arany rojtokkal, a község címerével,a címer alatt 1/3-áig alul tölgyfa koszorú, a címer felett arany felirattal”DETK”.

(7) A zászló képét a 2. melléklet tartalmazza.

(8) Detk Községi Önkormányzat  hivatalos honlapja a www.detk.hu.

2. §

(1) Az önkormányzat címerét és zászlaját, valamint a „Detk” nevet az önkormányzaton és intézményein kívül más személy vagy szervezet csak a polgármester engedélyével használhatja.

(2) A címer kizárólag hiteles alakban, az ábrázolás külsőségeinek, méretarányainak, színeinek betartásával szabad ábrázolni. A címer csak a hiteles ábrázolás sérelme nélkül kicsinyíthető és nagyítható.

(3) Megengedhető, hogy a címer kizárólag az előállításkor felhasznált anyag színét viselje.

(4) Nyomdai sokszorosítás esetén a címer fekete-fehér színben is ábrázolható.

(5) A címer domborművön is ábrázolható.

2. Az önkormányzat feladata és hatásköre

3. §

(1) Az Önkormányzat által ellátott feladatait, hatásköreit jelen rendelet 3. melléklete^1[1]tartalmazza.

(2) Az önkormányzat a kötelező feladatokon túlmenően önként vállalt feladatokat is elláthat.

(3) Az önként vállalt feladatokkal kapcsolatban a képviselő-testület a következőket köteles megtenni:

1. az éves költségvetésben, illetve a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben fedezet biztosítása;
2. új önként vállalt feladat vállalása előtt a feladat ellátásának anyagi, személyi, és tárgyi feltételeinek meghatározása.

(4) Az önkormányzat üzletszerűen, ellenérték fejében, alaptevékenységén kívül termelő vagy szolgáltató, vállalkozási tevékenységet nem végez.

(5) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik mindaz, amit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)  meghatároz, ezen túlmenően az alábbi hatásköröket a képviselő-testület szerveire érvényesen átruházni nem lehet:

1. a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás esetén a személyi alapbér meghatározása;
2. új önként vállalt feladat elvállalása;
3. önként vállalt feladatról történő lemondás;
4. gazdasági társaságban való részvétel, gazdasági társaságból való kilépés.

(6) A Képviselőtestület átruházott hatásköreinek felsorolását a szociális és gyermekjóléti ellátásokat szabályozó rendelet tartalmazza.

3. A képviselő-testület szervei

4. §

Detk Községi Önkormányzat Képviselőtestületének szervei:

1. a polgármester,
2. a jegyző,
3. az Ügyrendi Bizottság,
4. a Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság,
5. a Visontai Közös Önkormányzati Hivatal,
6. az Önkormányzat társulásai.

II. Fejezet

Az önkormányzat tisztségviselői

1. A polgármester

5. §

(1) Detk község polgármestere tisztségét főállásban tölti be.

(2) A polgármester átruházott hatáskörében meghozott határozatai tekintetében köteles a képviselő-testületnek írásban beszámolni a döntését követő munkaterv szerinti képviselőtestületi ülésén.

(3) A polgármesterre átruházott hatásköröket jelen rendelet  4. melléklet tartalmazza.

2. Az alpolgármester

6. §

(1) A Képviselőtestület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Detk község alpolgármestere tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

(3) Az alpolgármester a polgármester által kialakított munkamegosztással segíti, felügyeli és koordinálja az önkormányzat munkáját, segíti a polgármestert feladatai ellátásában.

3. A települési képviselő

7. §

A települési képviselő köteles

1. a képviselő-testületi, illetve bizottsági üléseken megjelenni, illetve távollétét az ülés megkezdése előtt legalább három órával, vagy ha ez nem lehetséges, az akadály felmerülését követően haladéktalanul a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének személyesen vagy telefonon bejelenteni;
2. a jogszabályi előírásoknak megfelelően megtartani a tudomására jutott szolgálati, állami titkot, valamint köteles figyelembe venni a magántitokra, a személyes adatokra és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályokat;
3. adott ügyben személyes érintettségét bejelenteni.

4. A bizottsági tag

8. §

A bizottság elnökére, tagjaira, azok visszahívására, új bizottsági tagra a polgármester vagy bármelyik települési képviselő tesz javaslatot, melyről a képviselő-testület minősített többséggel nyílt szavazással dönt.

9. §

A bizottsági tag jogosult

1. a bizottság feladatkörét érintően a polgármestertől, az alpolgármestertől és a jegyzőtől tájékoztatást kérni;
2. kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni;
3. megbízás alapján képviselheti a bizottságot;
4. a polgármestertől és a jegyzőtől igényelheti a bizottsági munkájához szükséges tájékoztatást;
5. közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre harminc napon belül érdemi választ köteles adni.

10. §

A bizottsági tag köteles

1. részt venni a bizottság munkájában;
2. a bizottsági üléseken megjelenni, illetve távollétét az ülés megkezdése előtt legalább három órával a bizottság elnökének személyesen vagy telefonon bejelenteni;
3. a jogszabályi előírásoknak megfelelően megtartani a tudomására jutott szolgálati, állami titkot, valamint köteles figyelembe venni a magántitokra, a személyes adatokra és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályokat;
4. adott ügyben személyes érintettségét bejelenteni.

III. Fejezet

A Képviselőtestület bizottságai

11.§

       (1) A képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:

1. Ügyrendi Bizottság – 3 fő
2. Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság – 3 fő

(2) Az Ügyrendi Bizottság feladatai: az önkormányzat szervezeti működésével kapcsolatos döntés tervezeteket véleményezi döntés előtt.

(3) A Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság feladatai: beszedi, ellenőrzi, nyilvántartja és hiánypótlásra visszaadja a képviselők és nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozatát.

IV. Fejezet

A képviselő-testület működésének alapjai

1. A munkaterv

12. §

(1) A képviselő-testület éves időszakra elkészített munkaterv alapján működik.

(2) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal, a munkaterv szerinti ütemezés, illetve szükség szerint tart ülést.

(3) A munkaterv tartalmazza:

1. a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját és a tárgyalni kívánt napirendi pontokat;
2. a tárgyalni kívánt napirendi pontok előterjesztőjének megnevezését;
3. jogszabályban előírt kötelező napirendi pontokat.

(4) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze. A munkaterv tervezetét az év utolsó munkaterv szerinti ülésén kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(5) A munkatervhez javaslatot tehet

1. a bizottság;
2. a települési képviselő;
3. az önkormányzati költségvetési szerv vezetője.

2. A meghívó

13. §

(1) Az éves munkatervet alapul véve a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval.

(2) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.

(4) A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

(5) A Képviselőtestület rendes üléseit keddi napokon tartja, az ülés kezdete du. 17.00 óra. A polgármester a meghívót olyan időpontban küldi meg, hogy a meghívottak az ülés előtt legalább 3, rendkívüli ülés esetén 1 nappal, megkapják.

(6) A meghívó mellékletként az alábbiakat tartalmazza:

1. az előterjesztést;
2. adott esetben az előterjesztés mellékletét;
3. adott esetben a határozati javaslat szövegét;
4. adott esetben a rendelet-tervezet szövegét.

(7) A meghívó az (1) és (2) bekezdésben megjelölt tartalmi elemeket – az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának és napirendjeinek kivételével – nem kell hogy tartalmazza, amennyiben azok a meghívó megküldésekor nem állnak rendelkezésre.

(8) A meghívót és mellékleteit, kivéve a (3) bekezdés esetét meg kell küldeni

1. a települési képviselőnek;
2. a jegyzőnek;
3. az érintett személynek, a rá vonatkozó napirendi pont tekintetében.

(9) A képviselő-testület ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a napirend tárgya szerinti illetékes szervek vezetőit.

(10) A Képviselőtestület és bizottságai ülésén, az érintett napirendi pontok tekintetében, tanácskozási jog illeti meg a tevékenységi körükhöz tartozó kérdésekben a községben működő önszerveződő közösségeket, melyek az alábbiak:

a) Polgárőrség Detk  Egyesület,

b) Detki Tanulók Támogatására Alapítvány

c) Tehetséges Gyermekeinkért Detk Közalapítvány

d) Együtt Detkért Egyesület

e)  Detk Községi Sportegyesület.

(11) Az ülés időpontjáról annak nyilvánossága biztosítása céljából a lakosságot a község belterületén található hirdetőtáblákon elhelyezett, valamint lehetőség szerint a képújság útján közzétett hirdetményben tájékoztatni kell.

3. A képviselő-testület rendkívüli ülése összehívásának szabályai

14. §

(1) A polgármester legalább a települési képviselők egynegyedének, valamely bizottság vagy a kormányhivatal vezetőjének indítványára rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni.

(2) Az indítványnak tartalmaznia kell:

1. az ülés összehívásának okát;
2. a napirendi javaslatot;
3. a kezdeményező települési képviselők aláírását.

(3) A polgármester az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő indítvány alapján a képviselő-testületi ülést az indítvány kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles összehívni.

4. A képviselő-testület ülése

15. §

(1) A képviselő-testület zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdése alapján tart, vagy tarthat.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásáról és ülésének vezetéséről az Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:

1. 30 napot meghaladó betegség,
2. 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

5. A képviselő-testületi ülés levezetésének rendje

16. §

Az ülést vezető feladatai és jogosítványai:

1. megnyitja és berekeszti az ülést;
2. megállapítja, és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét;
3. napirend előtt beszámol a képviselő-testület lejárt határidejű határozatai végrehajtásáról;
4. előterjeszti és szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot, illetve szavazásra bocsátja az ügyrendi javaslatot;
5. napirendi pontonként vezeti a vitát, és szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;
6. a napirendi pontok tárgyalásánál megkérdezi a jelenlévőktől, hogy kérdésük, észrevételük, hozzászólásuk van-e;
7. a napirendi pontok tárgyalásánál a kérdezőknek, az észrevételt tevőknek, és a hozzászólóknak megadja a szót a jelentkezési sorrendben;
8. az előterjesztőtől, az előkészítésbe bevont személyektől kiegészítést kérhet;
9. hozzászólás esetén megadja, illetve megvonja a szót;
10. hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a felszólalások (kérdés, hozzászólás, felvilágosítás kérése) időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;
11. figyelmezteti a felszólalót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ismétli az általa korábban elmondottakat;
12. a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a hozzászólótól a szót, melynek következtében az érintett személy ugyanazon ügyben az ülésen nem szólalhat fel;
13. a jegyzőnek soron kívül megadja a szót, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni;
14. a vita lezárását követően megadja a szót személyes megjegyzésre;
15. napirendi pontonként szavazásra bocsátja először a módosító, kiegészítő indítványokat, figyelemmel az előterjesztések időbeli sorrendjére;
16. napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, a határozati javaslatokat;
17. kihirdeti a döntés számszerű eredményét;
18. biztosítja a települési képviselők felvilágosítás kérési jogának gyakorlását;
19. biztosítja az ülés zavartalan rendjét;
20. szünetet rendel el.

6. Ügyrendi javaslat

17. §

(1) A napirendi javaslat elfogadását megelőzően a polgármester és a települési képviselő ügyrendi javaslatot tehet, melyben

1. javasolhatja valamely napirendi pont napirendre történő felvételét;
2. javasolhatja valamely napirendi pont napirendről történő levételét;
3. javasolhatja egyes napirendi pontok sorrendjének cseréjét;
4. javasolhatja a polgármester vagy települési képviselő ügyrendi javaslatának elutasítását.

(2) A napirendi javaslat elfogadását követően ügyrendi javaslatot érvényesen kizárólag az ülésvezető tehet.

(3) Az ügyrendi javaslatot a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel fogadja el vagy utasítja el.

7. Napirend előtti felszólalások és beszámolók

18. §

(1) A képviselőtestületi ülésen a körzeti megbízott napirend előtt adhat tájékoztatást a község aktuális közbiztonsági helyzetéről.

(2) A polgármester a munkaterv szerinti üléseken, a napirendek tárgyalása előtt tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről és tett intézkedésekről.

(3) A Képviselőtestület bizottságai a munkaterv szerinti üléseken, a napirendek tárgyalása előtt, beszámolnak az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

8. Vita

19. §

(1) A polgármester minden előterjesztés és határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adni. Nem kell vitát nyitni a tájékozató jellegű előterjesztések felett.

(2) A vita lezárása után személyes megjegyzésre van lehetősége annak, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.

(3) Az előterjesztő – a bizottság elnöke a bizottság döntése alapján – a határozati javaslatot, a települési képviselő módosító indítványát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(4) Az előkészítésben résztvevő előadó és a jegyző a határozathozatal előtt felszólalhat.

9. Módosító indítvány

20. §

(1) Az egyes napirendi pontok tárgyalásánál a szavazást megelőzően a települési képviselő, a bizottság nevében a bizottság elnöke módosító indítványt tehet az adott napirendi tárggyal kapcsolatban.

(2) Bizottság nevében előterjesztésre kerülő módosító indítványt írásban, legkésőbb a képviselő-testület üléséig kell a polgármesterhez benyújtani.

10. A jegyző jogszabálysértésre irányuló jelzése

21. §

A jegyző a Képviselőtestület és szervei döntésének vagy működésének jogszabálysértő voltára a Képviselőtestület és szervei ülésén szóban tesz  jelzést.  A jegyző a Képviselőtestület és szervei ülésén lehetőség szerint a döntés meghozatala előtt köteles a jogszabálysértésre vonatkozó jelzést megtenni. Ha a jogszabálysértés később jut tudomására, a tudomásra jutástól számított 3 napon belül írásban jelzi a polgármesternek, aki a következő ülésen gondoskodik a jogszabálysértő döntés Képviselőtestület vagy szerve általi felülvizsgálatáról.

11. Szavazás

22.§

(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozat javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról dönt a testület.

(2) A szavazás eredményét a polgármester számszerűen állapítja meg.

23. §

Már eldöntött kérdésre visszatérni, azt újratárgyalni, arról ismételten szavazni csak akkor lehet, ha a kérdés alapján hozott határozat végrehajtása még nem fejeződött be. Már eldöntött kérdésre való visszatérésre, újratárgyalásra, ismételt szavazásra a polgármester vagy bármelyik képviselő tehet javaslatot, a javaslatról a Képviselőtestület vita nélkül határoz.

12. Állampolgári részvétel az ülésen

24. §

(1) A polgármester felszólalási jogot adhat az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkezők részére.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el.

(3) A lakosság részéről megjelentek az ülésen elhangzottakhoz akkor szólhatnak hozzá, ha részükre a polgármester a szót megadja.

(4) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

13. Tájékoztatás kérés

25. §

(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén az „egyebek” napirendi pont tárgyalásánál a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben tájékoztatatást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A kért felvilágosításra választ a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottság elnöke, illetve a jegyző megbízásából a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, megbízott munkatársa adhat.

V. Fejezet

A képviselő-testület döntéshozatala

1. A képviselő-testület döntései

26. §

(1) A képviselő-testület döntéseit határozat vagy rendelet formájában hozza meg.

 (2) A döntésekről a jegyző a végrehajtás ellenőrzésére alkalmas nyilvántartást köteles vezetni.

(3) A képviselő-testület határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(4) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszámozása arab számmal történik. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját, év, hó, nap megjelöléssel.

(5) A Képviselőtestület határozatának jelölése a következő formában történik:

…… (szám) / ……. (év) (…..hónap….nap.) Önkormányzati határozat.

(6) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról, valamint a rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

(7) Az önkormányzati rendeletet a Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Detki Kirendeltsége hirdetőtábláján való közzététel útján kell kihirdetni.

2. Az előterjesztés

27. §

(1) A képviselő-testület döntéseit írásbeli vagy szóbeli előterjesztés alapján hozza meg. Előterjesztést az alábbi tárgyakban lehet tenni:

1. önkormányzati rendelettervezet,
2. beszámoló, jelentés, javaslat,
3. tájékoztató,
4. tájékoztatatás kérése,
5. módosító indítvány,
6. egyéb közlemény, észrevétel, hozzászólás, bejelentés.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést tehet

1. a polgármester,
2. a bizottság,
3. a települési képviselő,
4. a jegyző.

3. Rendeletalkotás

28. §

 (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

1. a polgármester,
2. a települési képviselő,
3. a képviselő-testület bizottsága,
4. a jegyző,
5. az állampolgárok a települési képviselők útján.

(2) Amennyiben az indítvány nem jogszabály végrehajtására irányul, a képviselő-testületnek előzetesen állást kell foglalni az önkormányzati rendeletalkotás szükségességéről.

(3) A képviselő-testület állást foglal a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről, melyben

1. meghatározza az előkészítés menetét, az egyeztetés rendjét,
2. az előkészítéssel megbízza valamely bizottságát, vagy külön bizottságot hoz létre,
3. dönt a társadalmi vitára bocsátás, közmeghallgatás indokoltságáról, szakértő igénybevételéről.

29. §

1. Az önkormányzati rendelet tervezetét indoklással együtt a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
2.  A Képviselőtestület rendeletének jelölése a következő formában történik:

. . . . (szám) / . . . .(év)( . . . hónap . . . nap) Önkormányzati rendelet.

(3) A rendelet tervezetének tartalmaznia kell:

1. a rendelet tárgyát és számát,
2. a rendelet közérthető szövegét,
3. a rendelet megszegőivel szemben alkalmazható szankciókat,
4. a felhatalmazást adó jogszabályt, a végrehajtásért felelős szerv megnevezését,
5. záró rendelkezést, ezen belül a hatálybalépés napját és a hatályon kívül helyezett vagy módosított korábbi rendeletek számát és tárgyát.

(4) Az indokolás tartalmazza:

1. a rendeletalkotás szükségességét, indokait,
2. a rendelet által elérni kívánt célt,
3. a szabályozási megoldások indokait,
4. a rendelet tervezet előkészítésében részt vett szervek és személyek körét,
5. a felvetett javaslatokat, valamint a felvetett, de elutasított indítványok szövegét, az elutasítás indokaival együtt.

4. A képviselő-testület döntéshozatali módja

30. §

(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Nyílt szavazás során a települési képviselő kézfelemeléssel szavaz.

(2) A képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, melynek érvényességéhez a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) A megválasztott települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges a minősített többséggel meghozandó döntésekhez, azaz

1. az Mötv.-ben foglalt esetekben;
2. a gazdasági program elfogadásához;
3. vagyonnal való rendelkezéshez;
4. a képviselő-testület hatáskörének átruházásához;
5. munkaterv elfogadásához;
6. a képviselő-testület által alapított címek, kitüntetések adományozásához.

(4) Név szerinti, vagy titkos szavazást bármely települési képviselő indítványára lehet tartani. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt, amennyiben azt jogszabály nem tiltja.

(5) Titkos szavazás esetén a települési képviselő szavazólap és urna segítségével szavaz. A szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le és megszámolja a leadott szavazatokat, melynek eredményét külön jegyzőkönyvben rögzíti.

(6) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt jogszabály előírja vagy a települési képviselők legalább egynegyede indítványozza.

(7) Nem rendelhető el név szerinti szavazás a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésben.

(8) Név szerinti szavazás esetén a települési képviselők alfabetikus sorrendben szavaznak, a polgármester utoljára szavaz. A név szerinti szavazást a polgármester vezeti le. A települési képviselők nevét a jegyző olvassa fel. A felolvasott név alapján az érintett települési képviselő „igen”-nel, „nem”-mel szavaz, vagy kifejezi tartózkodását. A szavazás lezárultát követően a polgármester összesíti a leadott szavazatokat.

5. A személyes érintettség bejelentése elmulasztásának következményei

31. §

A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja.

6. A polgármester rendkívüli döntési jogköre

32. §

(1) Amennyiben a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat a sürgős döntést igénylő olyan halaszthatatlan ügyekben, amelyekben a döntéshozatal elmaradása az önkormányzat és intézményei zavartalan és biztonságos működését veszélyeztetné vagy az önkormányzati vagyon sérelmét okozná.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) az önkormányzat és intézményei zavartalan és biztonságos működésének biztosításával kapcsolatos önkormányzati ügyekben,

b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges, halaszthatatlan ügyekben.

7. Jegyzőkönyv

33. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat tartalmazza, valamint a polgármester intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket).

(2) A polgármester az ülés megnyitása után jelöli ki a jegyzőkönyv hitelesítőjét. A jegyzőkönyv hitelesítésére a polgármester 1 fő települési képviselőt jelöl ki az ülésen jelen lévő képviselők közül. A jegyzőkönyv-hitelesítő feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírásával való hitelesítése.

(3) A jegyzőkönyvet egy példányban kell elkészíteni.

(4) A jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A jegyzőkönyv eredeti példányával – annak mellékleteként –együtt kell kezelni

1. a meghívót,
2. az előterjesztést,
3. az írásban benyújtott tájékoztatás kérést, módosító indítványt,
4. a jelenléti ívet,
5. a név szerinti, valamint a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.

(6) Zárt ülésről készült jegyzőkönyv vezetése megegyezik az általános szabályokkal, de kezeléséről – a korlátozott betekintési jogra tekintettel – a jegyző külön gondoskodik. A nyílt és a zárt ülésen hozott határozatok sorszámozása folyamatosan történik.

(7) A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és a lapokat olyan módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. Az összefűzött jegyzőkönyvet a hátoldalán önkormányzati bélyegzővel ellátott záró cédulával kell ellátni. A jegyzőkönyvek eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(8) A jegyzőkönyvekből az intézkedést igénylő határozatokról határozat-kivonatot kell készíteni. A kivonatot a képviselő-testületi ülést követő tizenöt napon belül meg kell küldeni

1. a végrehajtásért felelősöknek,
2. mindazoknak, akiket a határozat érint a végrehajtásért felelősök útján.

(9) A képviselő-testület nyílt ülésén készült jegyzőkönyvből a képviselő-testület tagja a jegyzőhöz intézett írásbeli kérelme alapján – képviselői munkájának elősegítése céljából – másolatot kérhet, illetve abba betekinthet. A jegyző az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni a képviselői kérelemnek, amennyiben az jogszabályba nem ütközik.

(10) A képviselő-testület zárt ülésén készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja a jegyzőhöz intézett írásbeli kérelme alapján – képviselői munkájának elősegítése céljából – betekintést kérhet.

(11) A jegyző az írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül az adatvédelmi előírások betartásával köteles eleget tenni a képviselői kérelemnek, amennyiben az jogszabályba nem ütközik. A települési képviselő a zárt ülésen készült jegyzőkönyvről másolatot, felvételt, kivonatot, jegyzetet nem készíthet.

8. Kép-és hangfelvétel a képviselőtestületi ülésről

34. §

(1) A Képviselőtestület üléséről  hangfelvétel készíthető.

(2) A hangfelvételt az Önkormányzat vagy a megbízása alapján más szervezet készíthet. Az elkészített felvételt a Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Detki Kirendeltségén lehet megtekinteni, köztisztviselő jelenlétében. Az elkészített felvétel felhasználásáról a Képviselőtestület rendelkezik.

(3) A hangfelvételt a Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Detki Kirendeltségén 5 évig meg kell őrizni.

(4) A képviselőtestület üléséről készült felvételről Detk Községi Önkormányzat Képviselőtestületének tagja részére, kérésére másolat adható.

9. A képviselő-testületi döntések végrehajtása

35. §

A képviselő-testület lejárt határidejű határozatairól a polgármester minden munkaterv szerinti testületi ülésen írásban köteles beszámolni.

VI. Fejezet

A képviselő-testület bizottságainak működési rendje

1. Meghívó

36. §

(1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának és a napirendi pontok megjelölését tartalmazó meghívóval.

(2) A meghívót a bizottsági ülés előtt legalább két nappal meg kell küldeni a bizottság tagjainak.

2. A bizottsági ülés rendje

37. §

(1) A bizottság a képviselő-testület munkatervéhez és a rá irányadó eljárási határidőkhöz igazodóan ülést tart, melynek időpontját úgy kell kitűzni, hogy megelőzze a képviselő-testületi ülés időpontját.

(2) A bizottsági ülésre a 17-23. § szabályai megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy képviselő-testület helyett bizottságot kell érteni.

38. §

(1) A bizottság elnöke a képviselő-testület által megválasztott települési képviselő, aki összehívja és vezeti a bizottság ülését.

(2) A bizottság ülését a bizottsági elnök akadályoztatása, valamint a bizottsági elnöki tisztség betöltetlensége esetén a képviselő-testület által a bizottság települési képviselő tagjai közül választott bizottsági tag hívja össze és vezeti.

39. §

A bizottsági ülés vezetésének rendjére a 15. § szabályai megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy képviselő-testület helyett bizottságot, települési képviselő helyett bizottsági tagot kell érteni.

40. §

(1) A bizottsági tag a bizottság ülésén a bizottság elnökétől és a jegyzőtől a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben tájékoztatást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Tájékoztatás kérésére egyebekben a 25. § szabályai megfelelően alkalmazandók azzal, hogy képviselő-testület helyett bizottságot kell érteni.

(2) Az egyes napirendi pontok tárgyalásánál a szavazást megelőzően a bizottsági tag módosító indítványt tehet a bizottság által tárgyalt napirendi ponthoz a 20. §-ban foglaltaknak megfelelően.

41. §

(1) A bizottsági döntéshozatal módjára a 30. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak azzal, hogy képviselő-testület helyett bizottságot kell érteni.

(2) A bizottság a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja.

(3) A bizottsági ülésen készült jegyzőkönyvet a bizottsági elnök és a bizottság egy tagja írja alá.

(4) A bizottsági ülések jegyzőkönyveit a jegyzőkönyvek terjedelmének függvényében évente vagy önkormányzati ciklusonként be kell köttetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(5) A bizottsági ülésről készített jegyzőkönyvre egyebekben a 23. § szabályai alkalmazandók azzal, hogy képviselő-testület helyett bizottságot kell érteni.

3. A bizottság döntései és azok előkészítése

42. §

(1) A bizottság valamennyi általa napirendre tűzött döntést igénylő ügyben határozatot hoz. A határozatra a 26. § (2)-(4) bekezdése megfelelően alkalmazandó azzal, hogy képviselő-testület helyett bizottságot kell érteni.

(2) Önkormányzati rendelettervezet esetén a bizottság határozatában arról dönt, hogy a rendelet-tervezetet elfogadásra javasolja-e a képviselő-testületnek.

(3) Az Ügyrendi Bizottság határozatának jelölése a következő formában történik:

…… (szám) / ……. (év) (…..hónap….nap.) Ü.B. Határozat

(4) A Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság határozatának jelölése a következő formában történik:

…… (szám) / ……. (év) (…..hónap….nap.)VNyE. B. Határozat

43. §

Az előterjesztések tárgyaira, illetve az előterjesztők személyére a 27. § szabályai alkalmazandók azzal, hogy a képviselő-testület helyett bizottságot kell érteni, de a bizottság elé bármely települési képviselő és a bizottság tagja is tehet előterjesztést.

4. Beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről

44. §

(1) A bizottság átruházott hatáskörében meghozott határozatai tekintetében a bizottság elnöke köteles a képviselő-testületnek írásban beszámolni.

(2) A beszámolóra a bizottság elnöke köteles a bizottsági ülést követő munkaterv szerinti képviselő-testület ülésén.

VII. Fejezet

A közös önkormányzati hivatal felépítése és működése

1. A jegyző

45. §

(1) Detk község polgármestere, Atkár község polgármestere, Visonta község polgármestere és Pálosvörösmart község polgármestere – pályázat alapján, lakosságszám arányos többségi döntéssel – jegyzőt nevez ki.

(2) Detk község polgármestere, Atkár község polgármestere, Visonta község polgármestere és Pálosvörösmart község polgármestere a jegyző javaslatára – lakosságszám arányos többségi döntéssel – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a pályázati eljárás lezárásáig Detk község polgármestere, Atkár község polgármestere, Visonta község polgármestere és Pálosvörösmart község polgármestere – lakosságszám arányos többségi döntéssel – a jegyzői, aljegyzői feladatok ellátására a közös önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselőt bízhat meg.

2. A közös önkormányzati hivatal

46. §

(1) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) Detk Községi Önkormányzat Atkár Községi Önkormányzattal, Visonta Községi Önkormányzattal és Pálosvörösmart Községi Önkormányzattal Visontai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt működtet.

(3) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Visontai Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 3271 Visonta, Hősök tere 3.

(4) Detken állandó Kirendeltség működik kirendeltség-vezető vezetésével.

(5) A közös önkormányzati hivatal szakmailag előkészíti a bizottság, illetve a képviselő-testület döntését, külön jogszabályokban foglalt tájékoztatási, ügyviteli közreműködési kötelezettségnek a jegyző útján eleget tesz.

VIII. Fejezet

A helyi lakosság bevonása a döntéshozatalba

1. Közmeghallgatás

47. §

(1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás céljából évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) Közmeghallgatást kell tartani, ha a képviselők több mint fele kéri.

(3) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről, napirendi pontjairól a lakosságot a fórum előtt legalább két héttel a község belterületén lévő hirdetőtáblákon és a kábeltelevízió képújságán elhelyezett hirdetmény útján értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.

(4) A képviselő-testület a közmeghallgatásról évenként munkaterve elfogadásakor dönt. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel elrendelheti a munkatervtől eltérő közmeghallgatás tartását.

(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg a helyszínen kell válaszolni.

(6) Az elhangzott és helyben meg nem válaszolható kérdéseket, javaslatokat a képviselőtestület a következő ülésén megtárgyalja és döntéséről az érdekeltet 15 napon belül értesíti.

2. Falugyűlés

48. §

(1) A képviselő-testület a lakosság tájékoztatása és véleményének megismerése céljából évente egy alkalommal falugyűlést tart.

(2) A képviselő-testület a falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot programjáról, munkájáról, véleményét kéri költségvetéséről, rendezési tervéről, más jelentősebb terveiről és azok végrehajtásáról, valamint egyéb fontos kérdésekről.

(3) A falugyűlés időpontjáról, helyéről, napirendi pontjairól a lakosságot a fórum előtt legalább két héttel a község belterületén lévő hirdetőtáblákon és a kábeltelevízió képújságán elhelyezett hirdetmény útján értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.

(4) A falugyűlésen közmeghallgatási napirendet kell beiktatni, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(5) A falugyűlés előkészítése és vezetése a polgármester feladata. A falugyűlés vezetésével a polgármester bármely képviselőt megbízhatja.

(6) A falugyűlésre kerülő napirendeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja.

(7) A falugyűlésen elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg a helyszínen kell válaszolni.

(8) Az elhangzott és helyben meg nem válaszolható kérdéseket, javaslatokat a képviselő-testület a következő ülésén megtárgyalja és döntéséről az érdekeltet 15 napon belül értesíti.

3. Lakossági fórum

49. §

A lakosság közvetlen tájékoztatása, valamint a lakosságnak a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében, a község teljes területének vagy egy érintett területének lakossága részére lakossági fórum hívható össze.

4. Helyi népszavazás

50. §

(1) A helyi népszavazást a választópolgárok legalább tíz százaléka kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább huszonöt százaléka kezdeményezi.

(3) A képviselő-testület mérlegeli a helyi népszavazás kitűzését, ha azt a választópolgárok legalább tíz százaléka, de kevesebb mint huszonöt százaléka kezdeményezi.

(4) A népszavazásra irányuló kezdeményezésről a képviselő-testület legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül határoz.

IX. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása

1. A gazdálkodás főbb szabályai

51. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Visontai Közös Önkormányzati Hivatal Detki Kirendeltsége látja el. E körben különösen:

1. a szakmai irányítást végző szervek által előirt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a szükséges adatszolgáltatásokat, s mindezeket megküldi az illetékes szerv részére,
2. beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
3. megigényli a címzett és céltámogatásokat,
4. gyakorolja az önkormányzat által fenntartott és működtetett intézmények tekintetében a gazdálkodási jogkört,
5. gondoskodik az önkormányzat által fenntartott és működtetett intézmények pénzellátásáról
6. biztosítja az önkormányzat könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül - a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint - kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
7. biztosítja az önkormányzat vagyonának elkülönített nyilvántartását,
8. elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát,
9. az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat pénzügyi kötelezettségeinek és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

(2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működő költségvetési szervek, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket csak a Képviselőtestület által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.

(3) Az intézmény vezetője egyszemélyi felelőse az intézményi gazdálkodás szabályszerűségének, a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, szabályzatok és utasítások végrehajtásának, az általa – a vonatkozó jogszabályok és a képviselő-testület felhatalmazása alapján – kiadott szabályzatokban foglaltak betartásának, az intézmény számára előírt bevételi terv teljesítésének.

2. Az önkormányzat vagyona

52. §

Az Önkormányzat vagyonát és a vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

3. A költségvetési rendelet megalkotásának módja

53. §

(1) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztést a Képviselőtestület állandó bizottságai megtárgyalják.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása egy fordulóban történik:

(3)  A költségvetési javaslat tartalmazza:

1. a bevételi forrásokat,
2. a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként)
3. a felújítási előirányzatokat célonként
4. a fejlesztési kiadásokat feladatonként,
5. valamint külön tételben az általános és a céltartalékot.

(4) Forráskiesés, többletfeladat, áremelkedés fedezetéül a képviselő-testület meghatározott költségvetési tartalékot képez.

(5) A zárszámadási rendelet előkészítésére és előterjesztésére az (1)-(5) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

X. Fejezet

Záró rendelkezések

54. §

(1) Ez a rendelet 2015. április 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Detk Községi Önkormányzat Képviselőtestületének   Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (VI.25.) Önkormányzati rendelete, Detk Község Önkormányzat Képviselőtestületének 5/1991.(VII.16.) rendelete Detk Község Címeréről és Zászlajáról