Heves Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Kt.) a Magyarország Alapörvénye 32. cikk (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 134/E.§-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatiról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § (1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

(3) E rendelet a Szt.-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.

Ellátások formái

         2. § (1) A jogosult részére - az e rendeletben meghatározott feltételek szerint -

                     a) szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

• települési támogatás
  • lakhatáshoz kapcsolódó támogatás
    
  • havi rendszerességgel nyújtható támogatás
  • gyógyszer-kiadási támogatás
    
  • rendkívüli települési támogatás
  • temetési támogatás
    

           b) természetben nyújtott szociális ellátások

• köztemetés
  
• rendkívüli települési támogatás

         (továbbiakban együtt: szociális ellátás) nyújtható.

A rendelet hatálya

3. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Heves Város Önkormányzatának közigazgatási területén életvitelszerűen élő

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében meghatározottakra.

(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, a Heves Város területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.

Értelmező rendelkezések

        4. § (1) E rendelet alkalmazásában - ettől eltérő rendelkezés hiányában -

1. a jövedelem, a vagyon, a család, a közeli hozzátartozó, az egyedül élő, a háztartás, a keresőtevékenység, az aktív korú fogalmának meghatározására az Szt. ide vonatkozó rendelkezései az irányadók;
   
2. e rendeletben szabályozott szociális ellátások tekintetében családként az 1997.évi III. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 19. § (4) bekezdésében meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozókat kell figyelembe venni;
3. gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:10. § (1) bekezdése szerinti kiskorú;
4. fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki 25. évét még nem töltött be;
5. természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel az önkormányzat anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével nyújt segítséget;
6. elemi kár: időjárással összefüggésbe hozható esemény - különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhőszakadás stb. - hatására, valamint tűzeset miatt bekövetkező kár;
7. nyugellátás alatt, ezen rendelet vonatkozásában a társadalombiztosítási nyugellátásáról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 4. § (1) bekezdésének a), b) és e) pontjában meghatározott ellátásokat értjük.

(2) E rendelet alkalmazásában nem minősülnek jövedelemnek az Szt. 4. § (1a) bekezdésében meghatározott juttatások, valamint e rendeletben szabályozott szociális ellátások.

Eljárási rendelkezések

5. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet - az igénylésre rendszeresített nyomtatványon - egész évben folyamatosan lehet benyújtani a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal szociális ügyeket feladatkörükben ellátó szervezeti egységnél (továbbiakban: Szociális Csoport).

(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a kerületben működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

II. fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közös szabályai

6. § (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokra vonatkozó kérelmet ezen rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően, annak mellékletét képező formanyomtatványon lehet benyújtani a Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági, Szociális és Építésügyi Iroda Szociális Csoportjánál (a továbbiakban: Szociális Csoport).

(2) Az önkormányzati segély megállapítása egyszerűsített határozattal történik.

(3) Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatásra jogosult az a személy, aki a köztisztaság fenntartásáról valamint a zöldterületek használatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint gondoskodik az általa lakott ingatlan és az ingatlanához tartozó közterület tisztántartásáról.

(4) Ha a kérelmező a lakókörnyezetének vizsgálatához nem járul hozzá, akkor részére ellátás nem állapítható meg, kérelmét el kell utasítani, a már fennálló jogosultságot felülvizsgálati eljárás keretében meg kell szüntetni.

(5) E rendelkezést az ellátások megállapítása és felülvizsgálata során kell alkalmazni.

Települési támogatás

Lakhatáshoz kapcsolódó támogatás

7. § (1) A jegyző a lakhatáshoz kapcsolódó kiadások viseléséhez a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez hozzájárulást nyújt. A támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeinek kifizetéséhez állapítható meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, közüzemi szolgáltatóknál, pénzintézetnél vagy közös költség címén fennálló hátralékokra nyújtott rendkívüli települési támogatás a közüzemi szolgáltatókhoz, illetve a társasház közös képviselője által megadott számlaszámra kell utalni.

(3) A támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) A támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(5) A támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

1. a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
   
2. a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
3. a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
4. a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
5. a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(6) Ha a háztartás

1. (5) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
   
2. (5) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
   

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8) A támogatás esetében a lakás fenntartásának elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét – az energiaárak várható alakulására figyelemmel – az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(9) A támogatás esetében elismert lakásnagyság

a)            ha a háztartásban egy személy lakik 35 m²

b)           ha a háztartásban két személy lakik 45 m²

c)            ha a háztartásban három személy lakik 55 m²

d)           ha a háztartásban négy személy lakik 65 m²

e)           ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m²,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

8. § (1) A támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb, mint 2500 Ft és nem lehet több, mint 6.500 Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni, amely a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem a 7.§ (4) bekezdése szerinti mértéket nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(3) A támogatást egy évre kell megállapítani.

(4) Ugyanazon lakásra támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói ítélettel megosztott lakás lakrészeit.

(6) A lakhatáshoz kapcsolódó támogatás iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

Havi rendszerességgel nyújtható támogatás

9. § (1) Kérelemre havi rendszerességgel települési támogatás adható, ha az igénylő a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül bekövetkezett, előre láthatóan tartós jövedelem-kiesést szenved a vele közös háztartásban élő házastárs/élettárs, gyermek, szülő tartós betegsége miatt, feltéve, hogy aktív korúak ellátásában vagy ápolási díjban nem részesül.

(2) Kérelemre, havi rendszerességgel támogatás állapítható meg:

1. az egyedül élő személynek, amennyiben jövedelme a nyugdíjminimum összegének 220 %-át, vagy
   
2. a családban élő személynek, ha az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összegének 130 %-át nem haladja meg,

feltéve, hogy a kérelmezőnek Heves Város Önkormányzata felé nincs lejárt határidejű köztartozása és egyéb tartozása, továbbá önkormányzati bérlakás bérlőjének, vagy a bérlakásban élő jogosultnak az üzemeltető felé lakbér, lakáshasználati díj, külön szolgáltatási díj, - és egyéb lakáshasználattal kapcsolatos tartozása nincs, valamint kérelmező illetve családtagjai vagyonnal nem rendelkeznek.

(3) A közös háztartásban élő családtagok külön-külön nem részesülhetnek havi rendszerességgel megállapított települési támogatásban.

(4) Havi rendszerességgel legfeljebb 6 hónapra lehet megállapítani a települési támogatást melynek havi összege a nyugdíjminimum 20 %-a.

(5) A havi rendszerességgel nyújtandó települési támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

Gyógyszer-kiadási támogatás

10. § (1) Kérelemre a jegyző a gyógyszer-kiadások viseléséhez települési támogatást állapíthat meg. A támogatás a háziorvos által igazoltan krónikus betegségben szenvedő, közgyógyellátásban nem részesülő személy részére állapítható meg, ha a gyógyszerfogyasztás havi költsége létfenntartását veszélyezteti, és vagyonnal nem rendelkezik. A kérelmező létfenntartását a gyógyszerfogyasztás akkor veszélyezteti, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében 250 %-át nem haladja meg, és a rendszeres gyógyító ellátásnak az arra kijelölt szerv által elismert havi díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.

(2) A gyógyszer-kiadási támogatás jogosultságának megállapítása iránti kérelmet a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A kérelem elbírálásához csatolni kell a havi rendszeres gyógyító ellátásokról kiállított 3. számú melléklet szerinti háziorvosi igazolást, továbbá a jövedelmi viszonyokra vonatkozó jogosultságot igazoló iratokat, valamint a járási hivatal igazolását arról, hogy kérelmező alanyi, illetve normatív közgyógyellátásra nem jogosult.

(4) A háziorvosi igazoláson kizárólag a kérelmező személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyító ellátást lehet feltüntetni.

(5) A háziorvosi igazoláson meg kell jelölni a külön jogszabályban meghatározottak szerint csak szakorvos által rendelhető (SZ jelzésű), és az első ízben csak szakorvos által rendelhető (J jelzésű) gyógyszereket. A háziorvosi igazoláson fel kell tüntetni azokat a szakorvos által havonta rendszeresen rendelt gyógyító ellátásokat is, melyekről a szakorvos tájékoztatta a háziorvost.

(6) A háziorvosi igazoláson a havi rendszerességgel szedett gyógyszerek árának és a gyógyszerész aláírásának és pecsétjének a megléte is szükséges a költségek igazoltságának elismeréséhez.

11. § (1) Ha a támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet jogerősen elutasították, és a hat hónapon belül benyújtott új kérelem a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének a gyógykezelést szolgáló terápia, illetőleg a gyógyszerek térítési díjának változása következtében történt emelkedésén alapul, akkor az újabb kérelemhez mellékelni kell a háziorvos erre vonatkozó nyilatkozatát.

(2) Nem állapítható meg gyógyszer-kiadási támogatás abban az esetben, ha a kérelmező alanyi vagy normatív jogcímen közgyógyellátásban részesül.

(3) A támogatás egy évben négy alkalommal állapítható meg, melynek alkalmankénti összege a 8.000,- Ft, azzal, hogy a támogatás negyedévente egy alkalommal kérhető.

12. § Kérelmére gyógyszerkiadási támogatásra jogosult a 35, vagy ennél többszörös önkéntes véradó, amennyiben a rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 10 %-át meghaladja, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 700 %-át nem éri el.

Rendkívüli települési támogatás

13. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatás adható, elsősorban a Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben. Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni továbbá, ha a kérelmező:

1. a lakásfenntartással összefüggő alkalmankénti jelentős kiadások következtében (pl. tüzelővásárlás, kimagaslóan magas villamos energia, fűtés, vízdíj számla) a közüzemi szolgáltatóknál, közös költség címén fennálló tartozása miatt pénzbeli segítségre szorul, feltéve, hogy adósságkezelési támogatásban nem részesül,
   
2. elemi kár következtében lakhatását biztosító ingatlana és ingósága megrongálódott, és helyrehozatali költségének teljesítése átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti, vagy
3. egyéb súlyos krízishelyzet megoldásához segítségre szorul.

(2) Kérelemre, alkalmanként pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában rendkívüli települési támogatás állapítható meg:

1. az egyedül élő személynek, amennyiben jövedelme a nyugdíjminimum összegének 160 %-át, vagy
   
2. a családban élő személynek, ha az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összegének 130 %-át nem haladja meg,
   
3. egyedül élő rendszeres nyugellátásban részesülő személy, akinek a havi jövedelme nem haladja meg a 110.000 Ft-ot,

feltéve, hogy a kérelmezőnek Heves Város Önkormányzata felé nincs lejárt határidejű köztartozása és egyéb tartozása, továbbá önkormányzati bérlakás bérlőjének, vagy a bérlakásban élő jogosultnak az üzemeltető felé lakbér, lakáshasználati díj, külön szolgáltatási díj, - és egyéb lakáshasználattal kapcsolatos tartozása nincs, valamint kérelmező, illetve családtagjai vagyonnal nem rendelkeznek.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetében jövedelem határtól függetlenül is megállapítható a rendkívüli települési támogatás.

(4) A közös háztartásban élő családtagok külön-külön nem részesülhetnek rendkívüli települési támogatásban.

(5) Nem nyújtható rendkívüli települési támogatás annak a személynek, aki, illetve akinek vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa vagy közeli hozzátartozója munkahellyel nem rendelkezik és a Munkaügyi Kirendeltség igazolása szerint nem regisztrált, vagy 90 napnál rövidebb ideje regisztrált álláskereső. 

(6) Az (1) bekezdés a) és c) pontja alapján az alkalmankénti települési támogatás összege legalább 4.000,- Ft, legmagasabb összege 10.000,- Ft, egy naptári évben legfeljebb 15.000,- Ft lehet.

(7) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a rendkívüli települési támogatás összege a nyugdíjminimum háromszorosát nem haladhatja meg.

(8) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, közüzemi szolgáltatóknál vagy közös költség címén fennálló hátralékokra nyújtott rendkívüli települési támogatás a közüzemi szolgáltatókhoz, illetve a társasház közös képviselője által megadott számlaszámra kell utalni.

(9) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

Temetési támogatás

14. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt temetési támogatásra jogosult az eltemettető, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

(2) Temetési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(3) Temetési támogatás a temetési számla kiállítását követő 30 napon belül igényelhető, mely iránti kérelmet a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) Temetési támogatás mértéke 12.000 Ft.

III.          fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Természetben nyújtott szociális ellátások közös szabályai

15. § A természetben nyújtott szociális ellátásokra vonatkozó kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően, annak mellékletét, valamint jelen rendelet mellékletét képező formanyomtatványon lehet benyújtani Hevesi Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Csoportjánál.

Köztemetés

16. § Heves Város Polgármestere az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól 100 %-ban mentesítheti, amennyiben a kötelezett személy családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, vagyon nincs, továbbá az elhunyt után a költségek megtérítését lehetővé tevő hagyatéki vagyon nem maradt.

IV.          fejezet

Záró és hatályba léptető rendelkezések

17. § Ez a rendelet a 2015. március 1. napján lép hatályba.

18. § Hatályát veszti a 1/2014. (II. 05.) Heves Város Önkormányzat Képviselő-testületének önkormányzati rendelet a helyi szociális támogatásokról, valamint az igénylés, a folyósítás és a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésének rendjéről.

19. § A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.

Heves, 2015. február 19.

                                Sveiczer Sándor                                                Dr. Nagy Péter

  polgármester sk.                                       jegyzői feladatkörben eljáró

köztisztviselő sk.