Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 2. §-ában, 26. §-ában, és 32. § (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29.§ (2) bekezdésében és 131. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva, a véleményezési jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy a Balmazújváros Város Önkormányzat közigazgatási területén élő egyének és családok szociális biztonságának megőrzése, elősegítése érdekében megállapítsa a települési támogatás keretében nyújtott támogatások formáit az azokra való jogosultság feltételeit, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait.

A rendelet hatálya

2. §

E rendelet hatálya kiterjed a Balmazújvároson bejelentett lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen is Balmazújvárosban lakó

1. magyar állampolgárokra,
2. bevándoroltakra és letelepedettekre,
3. hontalanokra,
4. a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,
5. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolják,
6. az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Balmazújváros területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira és gyermekeikre, továbbá
7. a menedékjogról szóló törvény szerint arra a 18. életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre, aki jogszabály, vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá kerül – feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította.
   

A rendeletben szabályozott ellátási formák és az eljáró hatóságok

3. §

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek, családok részére települési támogatást biztosít az e rendeletben meghatározottak szerint.

(2) Települési támogatás keretében igényelhető ellátások:

1. lakhatási támogatás,
2. gyógyszertámogatás,
3. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
4. speciális nevelési, oktatási intézményben tanulók utazási támogatása,
5. helyben tanulók utazási támogatása,
6. temetési támogatás,
7. első lakáshoz jutók támogatása,
8. gyógyfürdő támogatás,
9. időskorúak támogatása,
10. rendkívüli települési támogatás.

(3) A gyógyszertámogatás kizárólag természetbeni formában, míg a többi ellátás elsősorban természetbeni, de adott esetben pénzbeli formában is nyújtható az eljáró hatóság döntése alapján.

(4) A rendszeres ellátások havi együttes összege személyenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(5) Az (5) bekezdés szerinti összegbe a 2015. március 1-je előtt megállapított, a kérelem benyújtásakor is fennálló jogosultság alapján kapott lakásfenntartási támogatás és méltányossági közgyógyellátás összege beszámít.

(6)Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását a képviselő-testület Balmazújváros Város Polgármesterére átruházza.

Általános eljárási rendelkezések

4. §

(1) Az e rendeletben szabályozott ellátások megállapítása, - az (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – kérelemre történik, melyet az e célra rendszeresített, az egyes ellátásoknál külön megjelölt, e rendelet mellékletét képező formanyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell a formanyomtatványban felsorolt, - az egyes ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges – mellékleteket.

(2) Nem jogosult lakhatási támogatásra és gyógyszertámogatásra, aki illetőleg akinek a családjában, vagy háztartásában élő személy az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal rendelkezik.

(3) A kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – postai úton a Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal) postacímére címezve vagy személyesen a Közös Önkormányzati Hivatalban lehet benyújtani.

(4) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványok beszerezhetőek a Közös Önkormányzati Hivatalban, valamint letölthetőek az önkormányzat honlapjáról (www.balmazujvaros.hu).

(5) A kérelem benyújtására az ellátás igénylője, annak törvényes képviselője, vagy meghatalmazottja jogosult.

(6) A rendkívüli gyermekvédelmi és települési támogatás hivatalból is megállapítható, különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény és természetes személy, vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére. Az időskorúak részére Karácsony ünnepe alkalmából nyújtott természetbeni támogatás megállapítása hivatalból történik.

(7) A kérelemben foglaltak ellenőrzése céljából az eljáró hatóság ügyintézője környezettanulmányt végezhet, valamint a gyermeket nevelő családoknál e célra a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő és a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, környezettanulmánya is felhasználható.

(8) A rendszeres támogatások (lakhatási-, gyógyszer-, speciális nevelési, oktatási intézményben tanulók utazási támogatása) a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a jogosultat.

(9) Az önkormányzati szociális hatóság – a hatáskörébe tartozó ellátás felhasználásának ellenőrzése céljából – a felhasználást igazoló dokumentumok bemutatására kötelezheti a jogosultat.

(10) A rendszeres ellátásokat utólag, minden hónap 5-ig, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.

(11) A pénzbeli eseti ellátások kifizetésére a házipénztárban kerül sor. Az (6) bekezdés szerinti esetben, a polgármester döntése alapján a segélyt a kezdeményező képviselője is átveheti, aki az ellátásjogosult részére történt átadását vagy a jogosult érdekében történt felhasználását 30 napon belül átvételi elismervénnyel vagy számlával köteles igazolni.

(12) A rendszeres ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

a) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be,

b) a jogosult azt kéri,

c) a jogosult meghalt,

d) az e rendeletben meghatározott egyéb okból.

(13) A (12) bekezdés szerinti megszüntetés időpontja a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.

(14) A jogosult által lakott lakáshoz kapcsolódó rendszeres ellátásra való jogosultságot – a (12) bekezdés szerinti eseteken kívül – meg kell szüntetni abban az esetben is, ha a jogosult a támogatással érintett lakásból elköltözött.

(15) A Szt.-ben, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm.rendeletben és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e jogszabályok megsértésével nyújtott ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

b) természetben nyújtott ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére.

(16) Ha a rendszeres ellátásra való jogosultság jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételre tekintettel szűnt meg, az ellátást így igénybevevő, a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy évig nem jogosult a megszüntetettel azonos típusú rendszeres ellátásra.

(17) A lakáshoz kapcsolódó rendszeres ellátások vonatkozásában a (14) bekezdés szerinti korlátozás kiterjed a lakásban élő valamennyi személyre.

(18) Ha az önkormányzati szociális hatóság a hatáskörébe tartozó ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – a polgármester méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti, vagy

c) részletfizetést engedélyezhet.

(19) Az e rendeletben nem szabályozott fogalmak, kérdések vonatkozásában a magasabb rendű szociális, gyermekre tekintettel megállapított ellátás vonatkozásában pedig a magasabb rendű szociális és gyermekvédelmi tárgyú jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Lakhatási támogatás

5. §

(1) A polgármester lakhatási támogatásra való jogosultságot állapít meg a szociálisan rászoruló személyek részére a háztartásuk tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

(2) Lakhatási támogatás havi rendszerességgel, a villanyáram-, a víz- és csatornahasználat, a gázfogyasztás, valamint a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtható.

(3) A lakhatási támogatást a lakásfenntartási kiadással érintett szolgáltató részére és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy,

1. aki a kérelemben megjelölt lakásban bejelentett lakcímmel rendelkezik, abban életvitelszerűen lakik és annak tulajdonosa, bérlője.
2. akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és
3. akinek, valamint a vele közös háztartásában élő személynek nincs vagyona.

(5) Nem jogosult lakhatási támogatásra, aki lakásfenntartási támogatásban részesül.

(6) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(7) Fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

1. a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
2. a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
3. a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
4. a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
5. a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(8) Ha a háztartásban

1. (7) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül,
2. (7) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti személyre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
3. gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(9) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 450,- Ft.

(10) Az elismert lakásnagyság

1. ha a háztartásban egy személy lakik, 35 m2,
2. ha a háztartásban két személy lakik, 45 m2,
3. ha a háztartásban három személy lakik, 55 m2,
4. ha a háztartásban négy személy lakik, 65 m2,
5. ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további megjelölt személy után 5-5 m2,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(11) A lakhatási támogatás egy hóra jutó összege

1. a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
2. a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2.500,- Ft, és nem lehet több, mint 6.000,- Ft azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(12) A (11) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(13) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(14) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(15) A (14) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a lakásbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakásrészeit.

(16) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. 

Gyógyszertámogatás

6. §

(1) A polgármester gyógyszertámogatásra való jogosultságot állapít meg annak a nagykorú személynek

1. akinek az egy főre számított havi családi jövedelme a nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyszerköltsége a nyugdíjminimum 20%-át eléri vagy meghaladja,
2. egyedül élő esetében az egy főre számított havi családi jövedelme a nyugdíjminimum 250%-át nem haladja meg és a       havi rendszeres gyógyszerköltsége a nyugdíjminimum 15%-át eléri vagy meghaladja,
3. aki a háziorvos igazolása alapján súlyos, állandó kezelést igénylő daganatos                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                betegségben szenved, vagy fekvő beteg és pelenka használata szükséges, és az egy főre számított havi családi jövedelem

ca) egyedül élő esetében a nyugdíjminimum 300%-át,

cb) kétszemélyes család esetében a nyugdíjminimum 250%-át nem haladja meg, ezzel egyidejűleg a havi rendszeres gyógyszerköltsége a nyugdíjminimum 20%-át eléri, vagy meghaladja.

(2) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki közgyógyellátásra jogosult.

(3) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) A gyógyszertámogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 1 év időtartamra kerül megállapításra.

(5) A támogatás mértéke havonta 3.000,- Ft, míg az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatás mértéke havonta 4.000,- Ft.

(6) A gyógyszertámogatás utalvány formájában, három havonta, egyenlő részletekben – első alkalommal a megállapító határozat jogerőre emelkedésnek időpontjában - kerül kiadásra.

(7) A gyógyszerköltséget a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon a háziorvos igazolja, kizárólag a kérelmező személyes szükségletének kielégítéséhez szükséges gyógyszerköltség figyelembevételével.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

7. §

(1) A polgármester rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a kiskorú vagy nagykorúvá vált gyermeket nevelő személynek, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsősorban azokat a családokat kell rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen betegség, gyermek étkeztetése, iskoláztatása és gyógyszemüveggel való ellátása – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a család

1. az egy főre jutó havi jövedelmének összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át,
2. gyermeket egyedül nevelő szülő esetében 200%-át.

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás eseti jelleggel, gyermekenként havonta legfeljebb egy, egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal állapítható meg. Az alkalmanként gyermekenként adható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegét, valamint az annak alapjául szolgáló jövedelemsávokat a 4. melléklet tartalmazza.

(5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az alábbi esetekben:

a) a gyermekintézmények étkezési térítési díját a szülő nem fizette meg, vagy

        b) tanévkezdéskor a szülő a tankönyv árát nem egyenlítette ki, vagy

        c) a gyermek részére felírt gyógyszereket a szülő nem tudja kiváltani, vagy

        d) a családnak közüzemi díjhátraléka keletkezett, vagy

        e) a család tüzelőbeszerzésről nem tud gondoskodni

elsősorban természetben nyújtandó.

(6) A természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

1. az (5) bekezdés a) pontja esetében az étkezési térítési díj hátralékos számlára történő utalással,
2. az (5) bekezdés b) pontja esetében a tankönyv árának kifizetésével,
3. az (5) bekezdés c) pontja esetében a településen működő gyógyszertárakban beváltható gyógyszerutalvány juttatásával,   
4. az (5) bekezdés d) pontja esetében a közüzemi díj szolgáltatóhoz történő utalásával,
5. az (5) bekezdés e) pontja esetében tüzelőutalvánnyal

nyújtandó.

(7) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható a családnak, ha a gyermek

1. középfokú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy
2. felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be,

feltéve, hogy önálló keresőtevékenységet nem folytat.

(8) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

(9) Az (7) bekezdésben meghatározott nagykorúvá vált gyermek vonatkozásában a szülő is benyújthatja a kérelmet, a nagykorúvá vált gyermek írásbeli hozzájárulásával.

Speciális nevelési, oktatási intézményben tanulók utazási támogatása

8. §

1. Ha a gyermek egészségi állapotának megfelelő napközbeni ellátása speciális nevelési intézményben, vagy speciális oktatási intézményben a lakóhelyen nem biztosított, akkor a lakóhely és a nevelési/oktatási intézmény között napi rendszerességgel történő utazás költségeinek viseléséhez havi rendszerességgel támogatás nyújtható.

Az erre irányuló kérelmet a 6. számú melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

2. A támogatás havi mértékének összege

1. személygépkocsival történő utazás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 35%-a,
2. tömegközlekedési eszköz igénybevétele esetén a nyugdíjminimum 10%-a,
3. támogató szolgálattal történő szállítás esetén a nyugdíjminimum 15%-a.

(3) Speciális nevelési, oktatási intézményben tanulók utazási támogatása iránti kérelemhez csatolni kell az intézmény igazolását a nevelési vagy tanulói jogviszony fennállásáról, és a napi bejárás tényéről.

(4) A támogatás a kérelem benyújtása hónapjától óvodai év/tanév végéig állapítható meg és azt a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítani kell.

Helyben tanulók utazási támogatása

9. §

1. Az önkormányzat a balmazújvárosi állandó bejelentett lakcímmel és diákigazolvánnyal rendelkező tanulók részére, a megvásárolt – helyi autóbuszjáratra érvényes – tanulóbérlet után a bérlet árának erejéig utazási támogatást nyújt, amennyiben ezt a jogosult vagy törvényes képviselője írásban kérelmezi.

A helyben tanulók utazási támogatása iránti kérelmet a 7. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tanulók részére a támogatás abban az esetben nyújtható, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum háromszoros összegét, melyről az igénylést megelőző 1 hónap jövedelmét tekintve a törvényes képviselő az igényléssel egyidejűleg nyilatkozik.

(3) Jövedelemnyilatkozat nélkül jogosult támogatásra az a tanuló, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy valamely szülője az aktív korúak ellátásában részesül.

Temetési támogatás

10. §

(1) A polgármester eseti jelleggel temetési támogatásra való jogosultságot állapít meg azon kérelmező részére, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartásra köteles hozzátartozó (Ptk. szerint) esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetőleg családja létfenntartását veszélyezteti, és

1. akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át, vagy
2. jövedelem és vagyoni érték nagyságától függetlenül jogosult az a személy, aki az elhunyt személy eltemetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles és tartásra köteles hozzátartozó nem volt fellelhető.

(2) A temetési költségekhez való hozzájárulásként nyújtott temetési támogatás összege a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 30%-a. A legolcsóbb temetés költsége a mindenkori helyi éves költségvetési rendeletben kerül meghatározásra a Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat közlése alapján.

(3) Rendkívüli élethelyzet, (különösen a hirtelen vagy tragikus körülmények közötti haláleset) és rendkívüli szociális körülmény (különösen a nyugdíjminimum alatti, illetőleg egyedül élő személy esetében a nyugdíjminimum 150%-a alatti egy főre jutó jövedelem) esetén a polgármester engedélyezheti a temetési költségekhez való hozzájárulásként nyújtott temetési támogatás kifizetését a számlák utólagos becsatolása mellett is.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az temetési támogatás összege kivételes méltányosságból a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 100%-áig terjedhet.

(5) Temetési támogatás megállapítása iránti kérelmet – temetési számlával együtt - a halálesetet követő 60 napon belül lehet benyújtani a 8. számú melléklet szerinti formanyomtatványon. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy egy vagy több személy részére lett –e temetési számla kiállítva. Amennyiben egy azon temetés vonatkozásában több személy részére megosztva lett a temetési számla kiállítva, úgy a számlák jogosultjainak egyöntetű írásos nyilatkozata szükséges arról, ki a temetési segély kérelmezője. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(6) A temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét a határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a határozattal együtt meg kell küldeni kérelmező részére.

Első lakáshoz jutók támogatása

11. §

(1) Építési és vásárlási támogatásban részesülhetnek:

1. a fiatal házaspárok,
2. az élettársi kapcsolatban élő fiatalok, amennyiben háztartásukban legalább egy kiskorú gyermeket nevelnek,
3. kiskorú gyermekét egyedül nevelő, a támogatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában 35. életévét be nem töltött szülő,
4. életkortól és családi állapottól függetlenül azok az igénylők, akiknek az ingatlan tulajdona elemi kár (tűz, vihar, belvíz, földrengés) miatt teljes egészében megsemmisült és az első lakáshoz jutók támogatásában vagy a helyi támogatás bármelyik formájában még soha nem részesültek, feltéve, ha a megsemmisült ingatlan tulajdonon kívül más ingatlan tulajdonnal vagy résztulajdonnal nem rendelkeznek a támogatásra való jogosultság megállapítására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában.

(2) A 3. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározottak akkor részesülhetnek támogatásban, ha külön-külön vagy együttesen lakáshasználati joguk, illetve lakástulajdonuk – függetlenül az ingatlan értékétől, állagától, nagyságától – soha nem volt.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően az első lakáshoz jutók egyszeri, vissza nem térítendő támogatása megállapítható, ha az igénylők

1. külön-külön legfeljebb ½-ed tulajdoni hányadban örökölt, haszonélvezeti joggal terhelt lakóház,
2. beépítetlen építési telek tulajdonosai, valamint ha
3. az igénylő legfeljebb ½-ed haszonélvezeti joggal terhelt vagy nem terhelt, örökölt ingatlantulajdonnal rendelkezik, s a lakóházat közeli hozzátartozótól vásárolja.

(4) Az (1) - (2) bekezdésben fennálló feltételek mellett akkor nyújtható támogatás, ha:

1. az igénylők által vásárolt vagy épített 1/1 tulajdonú ingatlant egymás között egyenlő arányban, de legalább ¾-ed – ¼-ed arányban szerzik meg,
2. örökölt tulajdoni hányad mellett történő vásárlás esetében az a) pontban meghatározott arány megmarad a résztulajdon szerzését követően is,
3. az együttköltöző családtagok létszámát figyelembe véve a vásárolni kívánt lakás nagysága vagy az építendő új lakóház nagysága a lakáscélú állami támogatásról szóló 12/2001. (I.31.) Kormányrendelet 3. §-ában meghatározott jogos lakásigény mindenkori felső határától egy szobával kevesebb.

A még gyermektelen, valamint az egy kiskorú gyermeket nevelő fiatalok esetében a 4 főre elfogadott lakásigény felső határa a meghatározó.

(5) A támogatás igénybevételére azon kérelmezők jogosultak, akiknek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét nem haladja meg. A jövedelem meghatározásánál a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadók.

(6) Az igényjogosultság

1. lakásvásárlók esetében az adásvételi szerződés keltétől számított 6 hónapig áll fenn,
2. az értékesítés céljára újonnan felépített lakóházat vásárlók esetében a felépítendő lakás használatbavételi engedélyének kiadásától számított 6 hónapig áll fenn,
3. építkezők esetében az építési engedély jogerőre emelkedését követő naptól a használatbavételi engedély kiadásáig áll fenn.

(7) A lakásvásárláshoz és új lakóház építéséhez nyújtott támogatás mértéke 300.000,- Ft. A támogatás egyszeri és a (10) bekezdésben foglaltakon kívül vissza nem térítendő.

(8) A megállapított támogatás a jogosultak által rendelkezésre bocsátott lakossági folyószámlára történő átutalás útján kerül teljesítésre.

(9) A támogatás a határozat kézhezvételét követő naptól számított 6 hónapon belül vehető igénybe.  Amennyiben a jogosultak a lakásvásárláshoz pénzintézeti hitelt kívánnak felvenni és az igényelt kölcsön összege meghaladja a vételár 50%-át, úgy a megállapított első lakáshoz jutók támogatásának kifizetésére a pénzintézettel kötött kölcsönszerződés a Közös Önkormányzati Hivatalnál történő bemutatását követően kerülhet sor.

(10) A támogatásban részesített lakásvásárlók a kifizetett támogatást egy összegben, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:47. §-ában meghatározott mértékű kamatokkal együtt kötelesek visszafizetni, amennyiben a tulajdonviszonyok tekintetében a támogatásra való jogosultságra jogosító adásvételi szerződés és a tulajdoni lap eltérő adatokat tartalmaz.

(11) Az első lakáshoz jutók támogatásáról a polgármester dönt.

(12) Az első lakáshoz jutók támogatása az erre a célra rendszeresített 9. számú melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével igényelhető a Közös Önkormányzati Hivatalban.

(13) Az első lakáshoz jutók támogatásában részesítettekről a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.

(14) E rendelet szempontjából fiatalnak tekintendő az a személy, aki a támogatás megállapítására irányuló kérelme benyújtásának időpontjában nem töltötte be a 35. életévét.

(15) Eltartott, közös háztartásban élő kiskorú gyermeknek kell tekinteni a saját, az örökbefogadott és a bíróság által elhelyezett gyermeket (gyermekeket).

(16) A jogos lakásigény meghatározásakor a szobaszám számításának tekintetében a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Kormányrendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározottakat kell figyelembe venni.

(17) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakra vonatkozóan az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendeletben meghatározottakat kell figyelembe venni.

Gyógyfürdő támogatás

12. §

(1) Gyógyfürdő támogatására jogosult az, aki szakorvosi beutalóval a balmazújvárosi Kamilla Gyógy-, Termál- és Strandfürdőben biztosított, Balmazaqua Kft. (továbbiakban: szolgáltató) által nyújtott, társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyfürdőellátást vesz igénybe.

(2) A kezelésekért, az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról szóló 5/2004. (XI.19.) EüM rendeletben foglaltak szerinti társadalombiztosítási támogatáson felüli, az igénybevevők által fizetendő térítési díj részletet a Balmazújváros Városkártyával rendelkezők esetében Balmazújváros Város Önkormányzata a 15x4 kúrát igénybevevők esetében 4.500,- Ft összegben, egyéb kezelés esetén 25 % mértékben megtéríti. Amennyiben a Balmazújváros Városkártyával rendelkező öregségi nyugellátásban, valamint az egészségkárosodása alapján rokkantsági járadékban, rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, úgy a társadalombiztosítási támogatáson felüli részlet 50 %-át vállalja át, illetőleg a 15x4 kúrát igénybevevőket 9.000,- Ft összegben támogatja.

(3) A támogatást e rendelet 10. számú melléklet szerinti formanyomtatványon lehet igényelni.

(4) A támogatás megállapításához a szolgáltató igazolása is szükséges (11. számú melléklet szerinti formanyomtatvány), mely tartalmazza az igénybevevő adatait, és az igénybe vett fürdőgyógyászati ellátás mennyiségét.

(5) Szolgáltató a támogatást igénylők kérelmét a (4) bekezdésben meghatározott igazolással együtt, hetente benyújtja a Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Osztály Szociális Csoportjához. Balmazújváros Város Polgármestere eseti jelleggel határozattal dönt az igénybevett gyógyfürdőellátás támogatásról.

(6) A támogatást a Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztály Költségvetési Csoportja a határozatban foglaltak szerint, a döntés jogerőre emelkedését követő 10 napon belül kifizeti a támogatott részére.

Időskorúak támogatása

13. §

Az önkormányzat a településen bejelentett lakóhellyel rendelkező, a tárgyévben 65. életévét betöltött nyugdíjas korú lakosok részére évente egy alkalommal természetbeni támogatást nyújt Karácsony ünnepe alkalmából.

A támogatás mértékéről a képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében dönt.

Rendkívüli települési támogatás

14. §

(1) Polgármester rendkívüli települési támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek,

1. aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy
2. alkalmanként jelentkező többletkiadások, így különösen betegséghez, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) Rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel családonként havonta legfeljebb egy, egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal állapítható meg.

(3) A rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításának további feltétele, hogy az egy főre számított havi családi jövedelem összege nem haladhatja meg

1. egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át,
2. nem egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(4) A polgármester méltányosságból eltekinthet a (2)-(3) bekezdésben foglaltaktól és

1. elemi kár vagy tűzkár bekövetkeztekor legfeljebb 200.000,- Ft
2. különös méltánylást érdemlő, halasztást nem tűrő élethelyzetben legfeljebb 100.000,- Ft

pénzbeli vagy természetbeni méltányos rendkívüli települési támogatást állapíthat meg.

(5) Az (4) bekezdés szerinti ellátások naptári évenként egy alkalommal állapíthatók meg családonként.

(6) A 2015. évben, március 1-je előtt megállapított önkormányzati segélyek – a 2015. év vonatkozásában a (2) és (5) bekezdés szerinti alkalmakba, illetve összegekbe beszámítanak.

(7) A rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a 13. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

Átmeneti és záró rendelkezések

15. §

Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

16. §

(1) Az önkormányzati segély megállapítása iránt 2015. március 1-jén folyamatban lévő ügyben – kiskorú vagy nagykorúvá vált gyermeket nevelő családok vonatkozásában – e rendelet rendkívüli gyermekvédelmi támogatására, - egyéb családok vagy személyek vonatkozásában – a rendkívüli települési támogatás szabályait kell alkalmazni.

(2) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított lakásfenntartási támogatás tekintetében – a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig – a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított méltányossági közgyógyellátás tekintetében, valamint a méltányossági közgyógyellátással összefüggésben 2015. február 28-án folyamatban lévő ügyekben – a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig – a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

17. §

Hatályát veszti Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének

1. a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 15/2013. (IV. 25.) számú,
2. a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyi szabályairól szóló 4/2010. (II. 17.) számú, és
3. az első lakáshoz jutók támogatásáról szóló 23/2004. (IV. 28.) számú rendelete.

Balmazújváros, 2015. február 18.

dr. Veres Margit                                                     Tóthné dr. Kertész Mariann                   

polgármester                                                                           jegyző

Záradék:

Kihirdetve: 2015. február 18. napján.

Tóthné dr. Kertész Mariann

Jegyző