Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban Közgyűlés) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 58/B § (2) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 34. § (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében és a 151. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a települési támogatások helyi szabályairól a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. Fejezet

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szociális ellátások tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 3. § (3) bekezdése és a gyermekjóléti támogatások tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti személyekre, akik Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkeznek.

(3) A rendelet hatálya az átmeneti segély tekintetében az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4) A 31. § és a 35. § (2) bekezdés vonatkozásában a rendelet hatálya kiterjed a köztemetési költség, vagy jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére kötelezettekre, tekintet nélkül arra, hogy Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén rendelkeznek-e lakcímmel.

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a) nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege;

b) környezettanulmány (helyzetértékelés): a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 56-57/B. §-a szerinti helyszíni szemle, amelynek célja a kérelmező szociális, családi és vagyoni viszonyainak ellenőrzése, kötelezettségei teljesítésének vizsgálata. Készítésében a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény szociális munkás családgondozó szakemberei is részt vehetnek;

c) elemi kár: időjárással összefüggésbe hozható esemény - különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhőszakadás stb. – hatására, valamint tűzeset miatt bekövetkező kár;

d) gyermekintézmény: Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő bölcsőde, óvoda, általános iskola, szakiskola, középiskola és kollégium;

e) díjhátralék: a vezetékes gáz, távhő-szolgáltatási, víz és csatornahasználati, szemétszállítási díjtartozás, közösköltség-hátralék, lakbérhátralék;

f) adósságkezelési tanácsadó: a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézmény családsegítő szolgálata (továbbiakban Családsegítő Szolgálat) által kijelölt személy;

g) lakbér: a lakásbérleti szerződés alapján a bérlő által fizetett bérleti díj és a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokért fizetett díj együttes összege.

(2) Ahol e rendelet jövedelmet, rendszeres pénzellátást, vagyont, családot vagy háztartást említ, - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a Sztv. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell használni.

(3) A gyermekjóléti támogatások esetén család alatt a Gyvt. 19. § (4)-(5) bekezdése szerinti család fogalmat kell érteni a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban Gyer.) 66. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(4) A gyermekjóléti támogatások esetén vagyon alatt a Gyvt. 19. § (7) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni a Gyer. 65. § (5)-(7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

(5) Az e rendeletben szabályozott rendszeres települési támogatások közül a Sztv. 45. § (2) bekezdése szerint a lakhatási támogatást és a lakbértámogatást kell lakásfenntartási támogatásnak tekinteni, így a lakásfenntartási támogatáshoz kapcsolódó kedvezmények más jogszabály alkalmazásában ezekhez a támogatásokhoz is társulnak.

KÜLÖNÖS RÉSZ

II. Fejezet

Szociálpolitikai Kerekasztal

3. §

(1) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, amelynek feladata a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepció véleményezése.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal létszáma 9 fő, tagjai:

• A Közgyűlés Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottságának elnöke,
• A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szegedi Dr. Waltner Károly Otthon igazgatója,
• Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi igazgatója,
• Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény főigazgatója,
• Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Fogyatékkal Élők és Betegek Érdekvédelmi Szervezeteinek Fóruma képviselője,
• Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Idősügyi Tanácsa képviselője,
• Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-alföldi Régió képviselője,
• Szegedi Ősz Idősotthon intézményvezetője,
• Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke a Közgyűlés Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottságának elnöke.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal legalább évente egy alkalommal ülést tart, tagjai határozzák meg működésének rendjét, az üléseket a Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke hívja össze.

(5) A Szociálpolitikai Kerekasztal működése során az ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal szociális feladatokat ellátó irodája (továbbiakban: Iroda) látja el.

III. Fejezet

Rendszeres települési támogatás

4. §

A rendszeres települési támogatás fajtái:

a) lakhatási támogatás,

b) hátralékcsökkentési támogatás,

c) lakbértámogatás

d) gyógyszertámogatás.

Lakhatási támogatás

5. §

(1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez havi rendszerességgel nyújtott hozzájárulás, mely a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez adható.

(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartás

a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság 450-szerese.

(7) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(8) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra felfelé kerekítve kell meghatározni.

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM=0,3-(J-0,5xNYM)x0,15/NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig a nyugdíjminimumot jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

6. §

(1) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(2) A lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 12 hónapra kell megállapítani. Amennyiben a kérelmező lakhatási támogatásra való jogosultsága még fennáll, a jogosultság megállapítása iránti kérelem legkorábban a jogosultság lejáratának hónapjában adható be, és a lakhatási támogatást a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napjától kell megállapítani.

(3) A lakhatási támogatást – a (4)-(5) bekezdésekben foglalt kivétellel - természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amelyet a kérelmező a kérelmében megjelöl.

(4) Bérleti/albérleti jogviszony esetén a bérleti/albérleti díjhoz a kérelmező lakcímére vagy folyószámlájára is folyósítható a támogatás.

(5) Ha a kérelmező által megjelölt rendszeres kiadáshoz a 7. § (1) bekezdésben foglalt megállapodás hiánya miatt nem folyósítható a támogatás, vagy ha vegyes (szilárd) tüzelésű fűtési mód esetén a tüzelőanyag költségeihez kérik, azt a kérelmező lakcímére vagy folyószámlájára kell folyósítani.

(6) A lakhatási támogatást tárgyhónap 30. napjáig kell utalni.

7. §

(1) A lakhatási támogatást azon közüzemi szolgáltató vagy közös képviselő (továbbiakban szolgáltató) részére lehet folyósítani, mellyel az Önkormányzat megállapodást kötött.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell:

- azon adatok körét, melyek a kérelmezőnek, mint fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához, vagy a társasház azonosításához szükségesek, és amelyeket a lakhatási támogatást megállapító határozatában fel kell tüntetni,

- az átutalt lakhatási támogatás szolgáltató általi jóváírásának módját és határidejét.

(3) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában nyújtott lakhatási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

(4) Ha a lakhatási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában kerül biztosításra és a támogatás folyósításának időtartama alatt a támogatásban részesülő személy lakcíme megváltozik, vagy szolgáltatóváltás történik, a szolgáltató és a fogyasztó közti elszámolást követően fennmaradó összeget a szolgáltató a fogyasztónak 15 napon belül kifizeti.

(5) A lakhatási támogatást meg kell szüntetni, ha a kérelmező

a) lakcíme megváltozott,

b) a 36. § (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a lakhatási támogatásra már nem jogosult, vagy a felülvizsgálatot elvégezni nem lehetett,

c) elhunyt.

(6) A lakhatási támogatást a lakcímváltozás, a felülvizsgálat, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával bezárólag kell megszüntetni.

Hátralékcsökkentési támogatás

8. §

(1) A hátralékcsökkentési támogatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott ellátás, amely a kérelmező és háztartása által lakott helyiség lakhatásának megőrzését segíti elő. A hátralékcsökkentési támogatáshoz adósságkezelési tanácsadás is kapcsolódik. A támogatást tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a követelés jogosultjának kell folyósítani.

(2) Hátralékcsökkentési támogatásban részesülhet az a kérelmező és annak háztartása,

a) akinek díjhátraléka

aa) eléri az 50.000,-Ft-ot, de nem haladja meg az 500.000,-Ft-ot, és

ab) legalább hat havi, vagy a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták,

ac) olyan szolgáltatónál áll fenn, mellyel az önkormányzat keretmegállapodást kötött,

b) aki a legalább 25 %-os önrész megfizetését vállalja és ez a vállalás a rendelkezésre álló adatok alapján folyamatos fizetési kötelezettség mellett a háztartás jövedelmi viszonyait figyelembe véve teljesíthető,

c) akinek háztartásában

ca) egyszemélyes háztartás esetében az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum két és félszeresét,

cb) kettő és több személyes háztartás esetében az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, és

a háztartás legalább egy tagjának rendszeres pénzellátást, vagy árvaellátást folyósítanak, vagy rendszeres jövedelme keresőtevékenységből származik, valamint

d) a háztartás tagjai nem rendelkeznek vagyonnal, és

e) a lakhatás céljára szolgáló helyiség vagy helyiségcsoport alapterülete nem haladja meg az alábbi mértéket:

Egy háztartásban lakó személyek száma	Alapterület
Egyszemélyes háztartás esetén	60 m2
2 személyes háztartás esetén	70 m2
3 személyes háztartás esetén	80 m2
4 személyes háztartás esetén	90 m2
5 személyes háztartás esetén	115 m2
6 személyes háztartás esetén	125 m2
Minden további személy után +10 m2 -t.

(3) Egy lakásból álló családi ház esetén az alapterület 20 m²-rel meghaladhatja az egy háztartásban lakó személyek létszáma szerinti (2) bekezdés e) pontjában meghatározott mértéket.

(4) Több díjhátralék esetében legalább az egyik hátraléktípus tekintetében teljesülnie kell a (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti feltételnek.

(5) Az éves elszámoló számlában kimutatott díjhátralékot legalább hat havi elmaradásnak kell tekinteni.

(6) A díjhátralékba beleértendő valamennyi szolgáltatónál fennálló tartozás, kivéve azokat, amelyek a hátralékcsökkentési támogatás keretében nem rendezhetőek, vagy az ügyfél nem kéri bevonásukat, feltéve, hogy rendezésük érdekében az ügyfél a szolgáltatóval megállapodást kötött.

9. §

(1) Ha az adós egyidejűleg többféle díjhátralék kezelését kéri, a hátralékcsökkentési támogatást a kezelt díjhátralékok arányának figyelembevételével kell meghatározni.

(2) A hátralékcsökkentési támogatás mértéke legfeljebb a díjhátralék kezelés körébe bevont díjhátralék 75%-a, összege nem haladhatja meg a 300.000,- Ft-ot. A támogatás egy összegben vagy legfeljebb 18 havi részletben nyújtható azzal, hogy a támogatás folyósításának időtartama megegyezik a (3) bekezdés alapján vállalt önrész megfizetésének időtartamával.

(3) Az önrész megfizetése történhet

a) egy összegben, vagy

b) legfeljebb 18 havi részletben, az adós vállalásától függően.

(4) Ha az adós az önrész befizetését egy összegben vállalja, nem kell megfelelnie annak a feltételnek, hogy a háztartás legalább egy tagjának rendszeres pénzellátást, árvaellátást folyósítanak, vagy keresőtevékenységet végez.

(5) Ha az eredeti vállalástól eltérően a hátralékcsökkentési támogatás időtartama alatt az önrész egy összegben kifizetésre került, az önkormányzat által megállapított támogatás, vagy annak még fennálló része egy összegben is kiutalható.

(6) A hátralékcsökkentési támogatásban részesülő személy nem kötelezhető azon díjhátralék típusba tartozó díj megfizetésére, amelyhez kapcsolódóan hátralékcsökkentési támogatásban nem részesül.

(7) Az Önkormányzat a szolgáltatókkal keret-megállapodást köt. A keret-megállapodásnak tartalmaznia kell:

- a szolgáltató szerv hozzájárulását a fizetés halasztásához,

- a szolgáltató szerv által vállalt kedvezményeket (pld.: ingyenes óra visszakötés, járulékok, kamat elengedése, a végrehajtás felfüggesztése),

- a szolgáltató szerv kötelezettségvállalását arról, hogy haladéktalanul értesíti az Önkormányzatot és az adósságkezelési tanácsadót, amennyiben a hátralékos a részletfizetési megállapodásnak nem tesz eleget.

10. §

(1) Az Önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadója útján biztosítja.

(2) Az adósságkezelési tanácsadás keretében a hátralékcsökkentési támogatásban részesülőnek az adósságkezelési tanácsadó

• tájékoztatást, javaslatot ad, tanácsadást biztosít;
• a hátralékos hozzájárulásával előgondozás keretében megvizsgálja a hátralékos háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz a hátralékcsökkentési támogatásba történő bevonásra;
• a díjhátralék rendezésének feltételeiről a jogosulttal írásos megállapodást köt;
• a támogatás időtartama alatt a hátralékossal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri a megállapodásban foglaltak betartását;
• a hátralékcsökkentési támogatás megállapítására és megszüntetésére vonatkozó javaslatot, és a jogosultságot érintő változást írásban jelzi az Iroda felé;
• szakmai fórumok szervezésével a tanácsadás hatékonyságát elősegíti.

(3) A hátralékcsökkentési támogatás iránti kérelmet egy háztartáson belül bármelyik nagykorú személy benyújthatja.

(4) A hátralékcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(5) A kérelem az arra rendszeresített formanyomtatványon a Családsegítő Szolgálatnál is benyújtható, melyet az adósságkezelési tanácsadónak az átvételt követő 3 munkanapon belül az Irodára el kell juttatnia. A kérelemhez csatolni kell a fizetési kapacitás vizsgálat eredményét, amely tartalmazza a háztartás havi bevételét és összes kiadását és az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező hátralékcsökkentési támogatásba való bevonására.

11. §

(1) Ha a kérelmező vagy háztartásának tagja már részesült hátralékcsökkentési támogatásban, a kérelem benyújtására legkorábban a 12. § (6)-(7) bekezdésében foglalt időtartamok lejártát megelőző egy hónappal van lehetőség. A jogosultság a kérelem elbírálásának hónapjától, de legkorábban a 12. § (6)-(7) bekezdésében foglalt időtartamok lejártát követő naptól állapítható meg.

(2) A hátralékcsökkentési támogatásról szóló határozatban rendelkezni kell a támogatás összegéről, a részletfizetés időtartamáról, a szolgáltatóval történő részletfizetési megállapodás megkötésének határidejéről, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel kötelezettségéről.

(3) A hátralékcsökkentési támogatásban részesülő személy a hátralékcsökkentési támogatás megállapításáról szóló határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a díjhátralékot kezelő szolgáltatóval részletfizetési megállapodást köteles kötni.

(4) A hátralékcsökkentési támogatás folyósítása akkor rendelhető el, ha a jogosult a részletfizetési megállapodás megkötését igazolta. Legfeljebb 3 havi önrész vállalás esetén az előírt önrésznek vagy első részletének befizetését is igazolnia kell.

(5) Ha a jogosult a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének az erre vonatkozó felszólítás közlésétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, akkor a hátralékcsökkentési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni.

(6) A hátralékcsökkentési támogatást megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a támogatásban részesülő személy köteles felkeresni a Családsegítő Szolgálatot az adósságkezelési tanácsadás megkezdése érdekében.

(7) A hátralékcsökkentési támogatásban részesülő személy a támogatás időtartama alatt köteles együttműködni az adósságkezelési tanácsadójával. Az együttműködés során a támogatásban részesülő köteles

a) hozzájárulni a díjhátralékára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,

b) aktívan közreműködni a hátralékkezelési megállapodás kidolgozásában,

c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni a hátralékkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

12. §

(1) Ha a hátralékcsökkentési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, akkor a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a támogatást a változást követő hónap első napjától meg kell szüntetni.

(2) Ha a jogosult meghal, a halálesetet követő 15 napon belül a jogosulttal elhalálozása előtt egy háztartásban élő személyek bármelyike nyilatkozhat arról, hogy a hátralékcsökkentési támogatás további folyósítását kéri. Ebben az esetben a hátralékcsökkentési támogatást a jogosultság határozatban megállapított időtartamáig változatlan összegben folyósítani kell, a továbbiakban a nyilatkozattevőt, mint jogosultat terhelik az előírt kötelezettségek.

(3) A támogatást igénybe vevő kérésére, a megváltozott körülmények figyelembevételével és az adósságkezelési tanácsadó javaslatára a támogatás megszüntethető, illetve amennyiben a díjhátralék a támogatási időszak lejárta előtt a szolgáltató jelzése alapján kiegyenlítésre került, a hátralékcsökkentési támogatást meg kell szüntetni.

(4) A hátralékcsökkentési támogatást meg kell szüntetni, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a) az általa vállalt önrész törlesztése során a fizetési határidő leteltétől számított 15 nap eredménytelenül eltelt, és együttvéve három havi elmaradás keletkezik, vagy

b) a hátralékcsökkentési támogatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének együttvéve három hónapig nem tesz eleget.

(5) Ha a jogosult az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, és felhívásra nem igazolja, hogy önhibáján kívül eső okból nem tett eleget a kötelezettségének, a hátralékcsökkentési támogatást meg kell szüntetni, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni.

(6) A hátralékcsökkentési támogatás a (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetéstől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(7) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja a hátralékcsökkentési támogatás lezárásától - ide nem értve a (4)-(5) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 24 hónapon belül nem részesülhet hátralékcsökkentési támogatásban.

Lakbértámogatás

13. §

(1) Lakbértámogatásra jogosult az a szociális alapon bérbe adott lakás bérlője, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum két és félszeresét, és a háztartás nem rendelkezik vagyonnal - feltéve, hogy az általa bérelt lakás nagysága a (2) bekezdésben szabályozott, a háztartás létszáma szerinti elfogadható mértékét nem, vagy legfeljebb egy kategóriával haladja meg. Lakbértámogatás ugyanazon lakásban csak egy bérlőnek adható, függetlenül a bérlőtársak számától.

(2) A bérlő által lakott lakás elfogadható nagyságának kategóriái:

a) egyedül élő személy vagy kétszemélyes háztartás esetén legfeljebb 2 lakószoba,

b) háromszemélyes háztartás esetén legfeljebb 2,5 lakószoba,

c) 4-5 személyes háztartás esetén legfeljebb 3 lakószoba,

d) ha 5 személynél több lakik a háztartásban, a c) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 0,5 lakószoba.

(3) Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem számításánál a 5. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.

14. §

(1) A lakbértámogatás egy havi összege

a) a bérleti díj 33 %-a, ha a jogosult által bérelt lakás nagysága a 13. § (2) bekezdés szerinti mértéket nem haladja meg,

b) a bérleti díj 22 %-a, ha a jogosult által bérelt lakás nagysága a 13. § (2) bekezdés szerinti mértéket egy kategóriával meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2.500,- Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra felfelé kerekítve kell meghatározni.

(2) A lakbértámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a lakásbérleti szerződés érvényességéig, de legfeljebb 12 hónapra kell megállapítani.

(3) A jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt legkorábban annak megszűnését megelőző három hónapban adható be. Ebben az esetben a lakbértámogatást a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napjától kell megállapítani.

(4) A lakbértámogatást tárgyhónap 15-ig az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. számlájára kell utalni.

15. §

(1) Nem jogosult lakbértámogatásra az a bérlő, aki a (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével életvitelszerűen nem tartózkodik a lakásban, vagy aki a lakás hasznosításával jövedelemhez jut, vagy költségelvű, illetve piaci alapú lakbért fizet, továbbá aki a lakásába nem jogszerűen fogad be másik személyt.

(2) A lakbértámogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a bérlő azért van távol, mert

a) gyógykezelésben részesül,

b) katonai szolgálatot teljesít,

c) a lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása,

d) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait,

e) szabadságvesztés büntetését tölti,

f) az épület vagy a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni,

g) üdül, vagy családi, illetve egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik,

és ezt hitelt érdemlő módon bizonyítja.

(3) A lakbértámogatást meg kell szüntetni, ha a kérelmező

a) lakcíme megváltozott,

b) bérleti jogviszonya megszűnt,

c) a 35. § (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a lakbértámogatásra már nem jogosult, vagy a felülvizsgálatot elvégezni nem lehetett,

d) elhunyt.

(4) A lakbértámogatást a lakcímváltozás, a bérleti jogviszony megszűnése, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával bezárólag kell megszüntetni.

Gyógyszertámogatás

16. §

(1) A jövedelmi viszonyai alapján gyógyszertámogatásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, aki a krónikus betegségére tekintettel a járóbeteg-ellátás keretében rendelhető vényköteles gyógyszerek – ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – költségét létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az,

a) akinek közgyógyellátásra való jogosultsága nem került megállapításra, és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum háromszorosát, és

c) gyógyszertár által beárazott, háziorvosa és/vagy kezelőorvosa által kiállított igazolás szerint a kérelem benyújtását megelőző három hónapban a krónikus betegségéhez közvetlenül kapcsolódó vényköteles gyógyszerköltségének havi átlaga (továbbiakban havi rendszeres gyógyszerköltség) meghaladta a 3.000,- Ft-ot.

17. §

(1) A gyógyszertámogatás havi összege a kérelmező igazolt havi rendszeres gyógyszerköltsége 100 forintra felfelé kerekítve, de nem lehet magasabb az alábbi, jövedelemkategóriák szerinti összegeknél:

Egy főre jutó jövedelem                                                                   Havi, maximum összegek

 nyugdíjminimum                                                               Egyedülélő                                Családban élő

kétszereséig                                                                         10.000,- Ft                                   8.000,- Ft

kettő és félszereséig                                                               8.000,- Ft                                   5.000,- Ft

háromszorosáig                                                                      6.000,- Ft                                   4.000,- Ft

(2) Az egy családban élő személyek részére gyógyszertámogatás címén folyósított ellátás együttesen havonta nem haladhatja meg a 16.000,- Ft-ot.

(3) Amennyiben a kérelmező gyógyszertámogatásban részesül, vagy közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, a kérelmet legkorábban a gyógyszertámogatás vagy közgyógyellátási igazolvány lejáratának hónapjában nyújthatja be.

18. §

(1) A gyógyszertámogatást a kérelem benyújtásának hónapjától kell megállapítani. Amennyiben a kérelmet a gyógyszertámogatás vagy közgyógyellátás lejáratának hónapjában nyújtotta be a kérelmező, a jogosultság a lejáratot követő hónaptól állapítható meg.

(2) A gyógyszertámogatást 12 hónapra kell megállapítani és február, április, június, augusztus, október, december hónap (továbbiakban kifizetési hónapok) 30. napjáig két hónapra előre kell folyósítani. Az első összeg kiutalására a megállapító határozat meghozatalát követő legközelebbi kifizetési hónapban kerül sor.

(3) A gyógyszertámogatás postai úton vagy folyószámlára történő átutalással fizethető.

(4) A jogosult - a 35. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - 15 napon belül köteles bejelenteni, ha közgyógyellátásra való jogosultságát megállapították.

(5) A gyógyszertámogatást meg kell szüntetni, ha a kérelmező

a) más településre költözött,

b) a 35. § (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a gyógyszertámogatásra már nem jogosult, vagy a felülvizsgálatot elvégezni nem lehetett,

c) alanyi vagy normatív közgyógyellátásra jogosult,

d) elhunyt.

(6) A gyógyszertámogatást az (5) bekezdés a)-c) pontjai szerinti esetben a felülvizsgálat, illetve a változás hónapjának utolsó napjával, az (5) bekezdés d) pontja szerinti esetben annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyre a támogatás már kiutalásra került.

IV. fejezet

Rendkívüli települési támogatás

19. §

A rendkívüli települési támogatás fajtái:

a) átmeneti segély,

b) gyermekek átmeneti segélye,

c) temetési segély.

Átmeneti segély

20. §

Kérelemre, pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában átmeneti segély állapítható meg:

a) az egyedül élő személynek, amennyiben havi jövedelme a nyugdíjminimum kétszeresét, illetve a 21. § (1) bekezdés g) pontjában szabályozott esetben a nyugdíjminimum két és félszeresét,

b) a családban élő személynek, ha az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum másfélszeresét, illetve a 21. § (1) bekezdés g) pontjában szabályozott esetben a nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg,

és az egyedül élő személy, illetve a családban élő személyek vagyonnal nem rendelkeznek.

21. §

(1) Átmeneti segély adható

a) a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül bekövetkezett, előre láthatóan tartós jövedelemcsökkenés esetén;

b) gyógyszerköltségek, gyógyászati segédeszközök támogatásaként, kórházi kezelés, vagy egyéb, egészségi állapot miatt jelentkező váratlan kiadás esetén;

c) haláleset miatt bekövetkezett, a temetéssel kapcsolatos többletköltségek enyhítésére;

d) szabadságvesztés büntetéséből egy hónapnál nem régebben szabadult személynek, ha börtönkeresményéből a szükséges kiadásai nem fedezhetők;

e) ha lakásfenntartással összefüggő alkalmankénti jelentős kiadások következtében (pl. tüzelővásárlás, kimagaslóan magas fűtési számla, stb.) a kérelmező pénzbeli segítségre szorul, vagy közüzemi szolgáltatóknál, közös költség címén fennálló díjhátralékok rendezéséhez, előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék működtetéséhez, illetve, ha közüzemi díjhátralék miatt adósságkezelési szolgáltatásra, vagy hátralékcsökkentési támogatásra jogosult, a megállapított önrész megfizetéséhez;

f) „Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek környezete felújításának támogatása” című pályázatot nyert társasházban élő lakástulajdonos lakásának felújítási költségére, amennyiben a vállalt önerőt még nem fizette be;

g) ha elemi kár következtében lakhatását biztosító ingatlan és ingósága megrongálódott, és helyrehozatali költségének teljesítése átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti;

h) egyéb súlyos krízishelyzet megoldásához.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott, közüzemi szolgáltatóknál vagy közös költség címén fennálló díjhátralékokra nyújtott átmeneti segély abban az esetben állapítható meg, ha a díjhátralék a kérelmező vagy a kérelemben feltüntetett családtagja nevén szerepel.

(3) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott átmeneti segély ugyanazon lakásra csak egy lakástulajdonosnak és egy nyertes pályázatra csak egy alkalommal állapítható meg, függetlenül a lakás tulajdonosainak számától és a tulajdonos személyének változásától, feltéve, hogy a kérelem a nyertes pályázatról szóló értesítést követően a vállalkozói szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül került benyújtásra. Kivételes méltánylást érdemlő esetben akkor is megállapítható, ha a kérelem a vállalkozói szerződés megkötésétől számított 6 hónapon túl került benyújtásra, de az önkormányzat és a társasház között megkötött támogatási szerződés megkötésétől vagy annak módosításától számított 6 hónap még nem telt el.

(4) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott átmeneti segély ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra egy alkalommal állapítható meg.

(5) Árvíz vagy belvíz okozta károkra igényelt átmeneti segélyt akkor lehet az (1) bekezdés g) pontja szerint elbírálni, ha a kérelmet a kihirdetett árvíz- vagy belvíz-védekezési készültség ideje alatt és azt követő 60 napon belül nyújtották be. Egyéb elemi kár esetén a kérelem benyújtásának határideje a káresemény bekövetkeztét követő 60 nap.

22. §

(1) Az átmeneti segélyek összege – a 21. § (1) bekezdés f) és g) pontjában szabályozott eset kivételével – egyedül élő kérelmezőnként, illetve családonként – a gyermekek átmeneti segélyével együtt – egy naptári évben legfeljebb 25.000,- Ft lehet.

(2) A 21. § (1) bekezdés f) pontjában szabályozott esetben a segély összege legalább 10.000,- Ft, legmagasabb összege – az egyéb indokkal adott átmeneti segélyekkel (a gyermekek átmeneti segélyét is beleértve) együtt – egyedül élő kérelmezőnként, illetve családonként egy naptári évben legfeljebb 100.000,- Ft lehet, azonban nem lehet magasabb a vállalt és meg nem fizetett önerő összegénél.

(3) A 21. § (1) bekezdés g) pontjában szabályozott esetben a segély összege legalább 10.000,- Ft, legfeljebb 420.000,- Ft, ugyanakkor nem lehet magasabb, mint a helyreállítási költség 90%-a és a biztosító által fizetett kártérítés különbsége.

23. §

(1) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti segélyt a kérelmező által megjelölt lakcímre vagy folyószámlára kell utalni. Krízishelyzet, továbbá hajléktalan személyek esetében pénztári kifizetést lehet alkalmazni.

(2) A 21. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott, közüzemi szolgáltatóknál vagy közös költség címén fennálló díjhátralékokra nyújtott átmeneti segélyt a közüzemi szolgáltatóhoz, illetve a társasház közös képviselője által megadott számlaszámra kell utalni.

(3) A 21. § (1) bekezdés f) pontja szerint megállapított átmeneti segélyt - a kérelmező által bemutatott önerő megfizetésére vonatkozó megállapodás megkötését követően - a társasház közös képviselője által megadott számlaszámra kell utalni.

Gyermekek átmeneti segélye

24. §

A szülő, törvényes képviselő kérelmére, pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában gyermekek átmeneti segélye állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét és a családnak vagyona nincs.

25. §

(1) Gyermekek átmeneti segélye

a) várandós anya gyermekének fogadására, gyermek beiskolázására, tandíjra, tankönyv és tanszervásárlás kiadásaira, tavaszi, téli ruhanemű pótlásához, a gyermek megnövekedett élelmezési költségére, illetve egyéb - a gyermeket érintő - nagyobb összegű, nem várt és indokolt kiadásokra;

b) táplálékallergiája vagy más alapbetegsége miatt speciális diétára szoruló, vagy rendszeresen gyógyszert fogyasztó gyermek egészségi állapotához igazodó étkeztetése, gyógyszerköltségének csökkentése érdekében;

c) a Gyámhivatal által nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartásra, a nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülése érdekében

a törvényes képviselőnek, a c) pontban foglalt esetben a kapcsolattartásra jogosult szülő részére adható.

(2) A gyermekek átmeneti segélyének összege családonként – a 21. § (1) bekezdés a), b), c), d) e) és h) pontja alapján nyújtott átmeneti segélyekkel együtt – egy naptári évben legfeljebb 25.000,- Ft lehet.

(3) A gyermekek átmeneti segélyét a kérelmező által megjelölt lakcímre vagy folyószámlára, a Nevelési-oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatához (továbbiakban: NGSZ), vagy a gyermekintézményhez kell utalni. Krízishelyzet esetén pénztári kifizetést lehet alkalmazni.

Temetési segély

26. §

(1) Temetési segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott (továbbiakban: eltemettető), és a kérelmet a temetést (hamvasztást) követő 2 hónapon belül terjesztette elő.

(2) Az elhunyt eltemettetéséhez temetési segély csak egy alkalommal állapítható meg.

(3) Temetési segélyre jogosult az az eltemettető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum háromszorosát nem haladja meg és vagyonnal a kérelmező, illetőleg családja nem rendelkezik.

(4) A temetési segély mértéke az alábbi jövedelemkategóriák szerint alakul:

a nyugdíjminimum                                                        testtemetés                                             hamvasztás

másfélszereséig                                                               45.000,-Ft                                            27.000,-Ft

háromszorosáig                                                               25.000,-Ft                                            18.000,-Ft

(5) Nem állapítható meg temetési segély, ha az elhunyt temetése közköltségen történt.

V. fejezet

Gyermekjóléti támogatás

27. §

A gyermekjóléti támogatás fajtái:

a) gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatás,

b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

Gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatás

28. §

(1) A gyermekintézményben - napközbeni ellátás keretében – biztosított étkeztetés térítési díjának megfizetésére a szülő, gyám (továbbiakban: törvényes képviselő) köteles.

(2) Gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatás (továbbiakban: térítési díj támogatás) állapítható meg, ha a család önhibáján kívül eső okból olyan rendkívüli szociális nehézséggel terhelt életkörülmények között él, mely miatt a gyermek(ek) megfelelő élelmezésének biztosítása veszélyben van.

(3) Térítési díj támogatás adható, ha

a) a törvényes képviselő saját háztartásában gyermekintézményi ellátást igénybe vevő kiskorú gyermeket vagy olyan fiatal felnőttet nevel, aki középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és

b) a család

ba) nem rendelkezik vagyonnal, és

bb) az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét.

(4) Nevelésbe vett kiskorú gyermekre tekintettel nem állapítható meg térítési díj támogatás.

29. §

(1) A térítési díj támogatásra jogosító időszak (továbbiakban: jogosultsági időszak)

a) bölcsőde esetén legfeljebb egy év,

b) köznevelési intézmény (óvoda, iskola) esetén legfeljebb tíz hónap

(szeptember 1-től június 30-ig)

(2) A térítési díj támogatást a törvényes képviselő kérelme alapján és az (1) bekezdésben foglalt időszak figyelembevételével, de legfeljebb a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(3) Kérelem benyújtására legkorábban az étkezés igénybevételét megelőző hónapban van lehetőség. Oktatási intézmények esetén a szeptember hónaptól igényelt támogatásra vonatkozó kérelmet június 1-jét követően lehet benyújtani.

(4) A térítési díj támogatás havi összege

a) gyermekenként – a b) pontban foglalt kivételével – 3.000,- Ft, mely összeget 1.500,-Ft-ra kell módosítani - amennyiben a gyermek részére a gyermekintézmény 50 %-os normatív étkezési kedvezményt állapít meg – a normatív étkeztetési kedvezmény megállapítását követő hónap első napjától.

b) gyermekenként 1.500,- Ft, ha a gyermek részére a gyermekintézmény 50 %-os normatív étkezési kedvezményt állapít meg. Ezt az összeget 3.000,-Ft-ra kell módosítani a megszűnés hónapjának első napjától, amennyiben a gyermek 50 %-os normatív étkezési kedvezményre való jogosultsága megszűnik.

(5) A térítési díj támogatás összegének szempontjából a jogosultsági időszak alatt minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.

(6) A térítési díj támogatás a jogosultsági időszak alatt havonta az adott hónap első munkanapján kerül átutalásra

a) az önkormányzat által fenntartott bölcsődék esetében a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi,

b) az önkormányzat által fenntartott óvodák és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott általános iskolák, szakiskolák, szakmunkásképző- és középiskolák, valamint kollégiumok esetében az NGSZ,

c) nem önkormányzati és nem állami fenntartású gyermekintézmények esetében az intézmény számlaszámára.

30. §

(1) Ha a térítési díj támogatásra jogosult gyermek a jogosultsági időszak alatt – Szeged közigazgatási területén – intézményt vált,

a) az önkormányzat vagy az állami intézményfenntartó központ által fenntartott gyermekintézmény köteles a változást az NGSZ felé jelezni a térítési díj támogatás átvezetése érdekében, ha a gyermek ugyancsak önkormányzati, vagy állami fenntartású új étkeztető gyermekintézménybe jár. Ha az új étkeztető gyermekintézmény nem önkormányzati vagy állami fenntartású, a még fel nem használt térítési díj támogatást vissza kell utalni az önkormányzat elszámolási számlájára, és az új gyermekintézményre vonatkozó térítési díj támogatásról új kérelem alapján kell dönteni;

b) a nem önkormányzati és nem állami fenntartású gyermekintézmény esetén, a még fel nem használt térítési díj támogatást minden esetben vissza kell utalni az önkormányzat számlájára. Az új gyermekintézményre vonatkozó térítési díj támogatásról új kérelem alapján kell dönteni.

(2) A jogosultsági időszak alatt folyósított térítési díj támogatásból fel nem használt összeget az (1) bekezdésben szereplő intézmény az időszak lejártát követően 30 napon belül visszautalja az önkormányzat elszámolási számlájára a gyermek nevének, szülője nevének és lakcímének feltüntetésével.

(3) Amennyiben a kedvezményezett gyermek törvényes képviselője az étkeztetést nem igényli meg, vagy a normatív étkezési kedvezményben változás történt, az (1) bekezdésben szereplő intézmény köteles azt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni az Irodához.

(4) A térítési díj támogatás megszüntetéséről kell rendelkezni, ha

a) a kedvezményezett gyermek törvényes képviselője az étkeztetést nem igényli meg, vagy a gyermek nem veszi igénybe,

b) a Gyámhivatal a gyermek nevelésbe vételét rendelte el,

c) a gyermek Szeged közigazgatási területén kívül eső gyermekintézménybe kerül,

d) a törvényes képviselő vagy a jogosult gyermek szegedi lakcíme megszűnik,

e) a kedvezményezett gyermek a Gyvt. alapján 100 %-os normatív étkezési kedvezményre szerzett jogosultságot,

f) a gyermekintézmény jelzése szerint a kedvezményezett gyermek bölcsődei, óvodai nevelése vagy tanulói jogviszonya megszűnt,

g) a jogosult kérésére.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

31. §

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az önkormányzat által tárgyév május hónapjában biztosított, a Gyvt. 20/A. §-a szerint meghatározott összegű egyszeri támogatás azok részére, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév május 1-jén fennáll.

VI. Fejezet

Köztemetés

32. §

A Sztv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelező jogerős határozat kézhezvételét követő 30 napon belül benyújtott kérelemre, méltányosságból engedélyezhető

a) a köztemetés költségének részletekben történő törlesztése, ha az eltemettetésre köteles személy

aa) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum háromszorosát nem éri el, vagy

ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum két és félszeresét nem éri el,

b) a köztemetés költségének legfeljebb 60%-kal történő csökkentése, ha az eltemettetésre köteles személy

ba) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum két és félszeresét nem éri el, vagy

bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum kétszeresét nem éri el,

c) a köztemetés költségének elengedése, ha az eltemettetésre köteles személy

ca) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum kétszeresét nem éri el, vagy

cb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum másfélszeresét nem éri el.

VII. Fejezet

Eljárási rendelkezések

33. §

(1) Az ellátás iránti kérelem az e célra rendszeresített nyomtatványon postai úton vagy ügyfélszolgálati időben szóban vagy írásban a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatain nyújtható be. A hátralékcsökkentési támogatás iránti kérelem az adósságkezelési tanácsadónál is előterjeszthető.

(2) A kérelemhez csatolni kell az e rendelet mellékletében meghatározott igazolásokat.

34. §

(1) Ahol a rendelet melléklete szerint jövedelemigazolás benyújtására van szükség, a jövedelem

a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén az erre rendszeresített – a béren kívüli juttatásokat is tartalmazó – formanyomtatványon,

b) álláskeresési támogatás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,

c) nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, illetve egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén a kifizetett ellátás igazoló szelvényével, banki átutalási igazolással, amennyiben az ellátást levonás terheli, a fenti igazolásokon felül a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy az ellátást megállapító határozattal,

d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, vagy banki átutalási igazolással, vagy a folyósító szerv igazolásával,

e) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolással, vagy a benyújtott adóbevallás másolatával, az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan havi bontásban könyvelői igazolással, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozatával,

f) ösztöndíj esetén a közép-, ill. felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással, vagy a számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott és a hallgató aláírásával ellátott adatlappal,

g) egyéb jövedelem esetén az erre rendszeresített formanyomtatványon tett nyilatkozattal igazolható.

(2) Az e rendeletben szabályozott ellátások esetén – a gyermekjóléti támogatások kivételével – a jövedelemszámításnál a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni.

(3) Gyermekjóléti támogatások esetén a jövedelemszámításnál a Gyvt. 131. § (2) bekezdését és a Gyer. 65. § (4), (8) és (9) bekezdéseit kell figyelembe venni.

35. §

(1) A tényállás tisztázásához az Iroda a kérelemben megjelölt lakcímen környezettanulmányt végezhet. Környezettanulmány készítése különösen akkor indokolt, ha

a) a jelenlegi és a korábban benyújtott bármely szociális ellátás iránti kérelmek adattartalma ellentmondásban áll egymással,

b) az adatfeldolgozó programban szereplő, a kérelem elbírálásához nélkülözhetetlen adatok eltérőek a kérelemben foglaltaktól,

c) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerinti adatok eltérnek a kérelemben szereplő adatoktól,

d) ellátás visszafizetése ügyében méltányossági kérelmet nyújtottak be.

(2) Ha a hatáskör gyakorlója a kérelemhez mellékelt jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, akkor a Sztv. rendelkezésein alapuló ellátásoknál a Sztv. 10. § (6) bekezdésében foglaltak, a Gyvt. rendelkezésein alapuló ellátásoknál a Gyvt. 131. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A határozatban megállapított kifizetésekről, átutalásokról Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája intézkedik.

36. §

(1) A települési vagy gyermekjóléti támogatásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi állapota, lakhelye, stb.) megváltozását, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles az Irodához bejelenteni. E kötelezettségről a megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében a jövedelmi viszonyok megváltozásának a Sztv. 25. § (7) bekezdésében meghatározott tartós jövedelemváltozás számít.

(3) E rendeletben szabályozott rendszeres települési támogatások esetén a jogosult bejelentése vagy hivatalból történő tudomásszerzés alapján az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatának elrendelésére van lehetőség. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a támogatás összege megváltozik, az új összeget a bejelentést követő hónaptól kell folyósítani.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén vizsgálni kell a támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét. E rendeletben szabályozott települési támogatások jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén a Sztv. 17. §-ában foglaltakat, a gyermekjóléti támogatások jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén a Gyvt. 133. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(5) E rendeletben szabályozott ellátási formáknál a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő jogerős határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kérelemre, méltányosságból engedélyezhető

a) részletfizetés, ha a kötelezett személy

aa) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum két és félszeresét nem éri el, vagy

ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum kétszeresét nem éri el

b) csökkentés, ha a kötelezett személy

ba) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum kétszeresét nem éri el, vagy

bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum másfélszeresét nem éri el;

c) elengedés, ha a kötelezett személy

ca) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum másfélszeresét nem éri el, vagy

cb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem éri el.

(6) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a hat, hátralékcsökkentési támogatás esetén a tizenkettő hónapot.

37. §

(1) Lakhatási támogatás, hátralékcsökkentési támogatás, valamint lakbértámogatás esetén a 36. § (5) bekezdésben szabályozott jövedelemszámításnál család alatt háztartást kell érteni.

(2) Lakhatási támogatás nem állapítható meg, ha a kérelmező, vagy háztartásának tagja normatív vagy adósságkezelési szolgáltatáshoz kötődő lakásfenntartási támogatásra jogosult.

(3) A 6. § (2) bekezdés "lakhatási támogatásra való jogosultsága még fennáll" szövegrészében, valamint a 37. § (1) bekezdésében a lakhatási támogatás alatt a Sztv. 2015. február 28-án hatályos rendelkezései szerinti normatív és adósságkezelési szolgáltatáshoz kötődő lakásfenntartási támogatást is kell érteni.

(4) A 11. § (1) bekezdésében, a 12. § (6) bekezdésében, a 12. § (7) bekezdés "hátralékcsökkentési támogatás lezárásától" szövegrészében, valamint a 36. § (6) bekezdésében és 37. § (1) bekezdésében a hátralékcsökkentési támogatás alatt a Sztv. 2015. február 28-án hatályos rendelkezései szerinti adósságcsökkentési támogatást is kell érteni.

ZÁRÓ RÉSZ

VIII. Fejezet

38. §

(1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X. 04.) önkormányzati rendelet (továbbiakban R.) hatályát veszti.

(3) Méltányossági közgyógyellátással összefüggésben 2015. február 28-án folyamatban lévő ügyekben, illetve a 2015. március 1-jét megelőzően megállapított adósságkezelési szolgáltatás esetén a R., valamint az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2014. (XI.24.) önkormányzati rendelet 2015. február 28-án hatályos szabályai szerint kell eljárni.

(4) A Közgyűlés az e rendelettel szabályozott

a) rendszeres települési támogatások,

b) rendkívüli települési támogatások,

c) gyermekjóléti támogatások

megállapításával, felülvizsgálatával, megszüntetésével,

d) köztemetés elrendelésével,

az ellátások megtérítésével, az összeg követelésével, elengedésével, csökkentésével részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos hatásköreit a Jegyzőre ruházza át.

(5) A Közgyűlés a

a) lakhatási támogatással kapcsolatos megállapodások,

b) a hátralékcsökkentési támogatással kapcsolatos keretmegállapodások, valamint

c) a Családsegítő Szolgálattal az adósságkezelési tanácsadásra vonatkozó megállapodás .

megkötésével a Jegyzőt bízza meg.

39. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 3. sz. melléklet A jegyző Közgyűléstől átruházott hatáskörei a szociális ágazatban rész helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

A jegyző Közgyűléstől átruházott hatáskörei

Szociális ágazatban

1./ Dönt első fokon a rendszeres települési támogatásokkal kapcsolatos ügyekben.

(1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdése, 6/2015. (II.20.) önkormányzati rendelet 38. § (4) bekezdés a) pont)

2./ Dönt első fokon a rendkívüli települési támogatásokkal kapcsolatos ügyekben.

(1993. évi III. törvény 45. § (3)-(5) bekezdései, 6/2015. (II.20.) önkormányzati rendelet 38. § (4) bekezdés b) pont)

3./ Dönt első fokon a gyermekjóléti támogatásokkal kapcsolatos ügyekben.

(1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdése, 6/2015. (II.20.) önkormányzati rendelet 38. § (4) bekezdés c) pont)

4./ Dönt első fokon a köztemetés elrendelésével kapcsolatos ügyekben.

(6/2015. (II.20.) önkormányzati rendelet 38. § (4) bekezdés d) pont)

5./ Dönt első fokon az ellátások megtérítésével, az összeg követelésével, elengedésével, csökkentésével, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos ügyekben.

(6/2015. (II.20.) önkormányzati rendelet 38. § (4) bekezdés)

6./ Megköti a lakhatási támogatással kapcsolatos megállapodásokat.

(6/2015. (II.20.) önkormányzati rendelet 38. § (5) bekezdés a) pont)

7./ Megköti a hátralékcsökkentési támogatással kapcsolatos keretmegállapodásokat.

(6/2015. (II.20.) önkormányzati rendelet 38. § (5) bekezdés b) pont)

8./ Megköti a Családsegítő Szolgálattal az adósságkezelési tanácsadásra vonatkozó megállapodást.

(6/2015. (II.20.) önkormányzati rendelet 38. § (5) bekezdés c) pont)

9./ Dönt, amennyiben az ellátott vagy törvényes képviselője a személyi térítési díj összegét vitatja. (3/2013.(II.27.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés, és 8. § (3) bekezdés a) pontja)

10./ Dönt a bölcsődében és a köznevelési intézményekben biztosított ellátás igénybevétele kapcsán keletkező díjhátralék méltányosságból történő elengedéséről, csökkentéséről, a részletfizetési kedvezményről. (3/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet 4. § (4) bekezdés)

11./ Dönt a térítési díj hátralék behajtásával, vagy a behajthatatlan hátralék törlésével kapcsolatos ügyekben. (328/2011.(XII.29.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése, 3/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet 8. § (3) bekezdés b) pontja).