Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének

6/2015. (II.28.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásokról

Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdésének b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 132. § (4) bekezdésének g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében alapján kapott felhatalmazás alapján a települési támogatások helyi szabályairól a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a végrehajtására kiadott jogszabály alapján szabályozza a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásokat.

2. A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed a nyilatkozatuk alapján életvitelszerűen Kiskunfélegyházán tartózkodó, kiskunfélegyházi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre; továbbá az Szt. 7. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó személyekre.

3. Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában

a) család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak,

b) egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározottak,

c) egyedülélő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak,

d) elemi kár: időjárással összefüggésbe hozható esemény - különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhőszakadás stb. – hatására, valamint tűzeset miatt bekövetkező kár

e) gyermek: az Szt. 4. § db)-dc) pontjában meghatározottak,

f) háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározottak,

g) lakás: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 105. § (1) bekezdésében meghatározottak,

h) nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege,

i) vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő települési támogatások

4. §

Szociális rászorultságtól függő települési támogatás

            a) a pénzbeli rendkívüli települési támogatás

            b) a természetbeni rendkívüli települési támogatás

  c) a lakásfenntartási támogatás.

4. Pénzbeli rendkívüli települési támogatás

5. §

(1) Pénzbeli rendkívüli települési támogatásra jogosult az, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és vagyonnal a kérelmező, illetőleg családja nem rendelkezik.

(2) Pénzbeli rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet lehet benyújtani

a) a családot ért elemi kár esetén, ha elemi kár következtében lakhatását biztosító ingatlan és ingósága megrongálódott, és helyrehozatali költségének teljesítése átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti;

b) ha a család egyik tagja nyolc napot meghaladóan kórházi kezelésben részesült, és ez jövedelem kiesést okozott

c) a kérelmező vagy kiskorú gyermeke gyógyszerköltségeihez, (ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is) gyógyászati segédeszközéhez, amennyiben közgyógyellátásra nem jogosult,

d) a temetési költségek csökkentésére,

e) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,

f) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez, kapcsolódó kiadások fedezésére,

  g) egyéb súlyos krízishelyzet megoldásához

(3) Rendkívüli települési támogatás ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra egy alkalommal állapítható meg.

(4) Elemi kár esetén a kérelem benyújtásának határideje a káresemény bekövetkeztét követő 60 nap.

(5) Gyógyszertámogatás évente legfeljebb négy alkalommal adható, a támogatás eseti összege maximum 10.000,-Ft lehet.

(6) Temetési költségek csökkentésére rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott és a kérelmet, a temetést követő 60 napon belül terjesztette elő.

(7) Nem állapítható meg temetési segély, ha az elhunyt temetése közköltségen történt, a kérelmező a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült vagy a temetési segélyt igénylő a meghalt személlyel tartási-, életjáradéki-, öröklési szerződést kötött.

(8) A halálesetre tekintettel megállapított rendkívüli támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti temetési számlára kerül rávezetésre.

(9) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összegének 10 %-a, azaz 14.500 Ft állapítható meg települési támogatásként.

5. Természetbeni rendkívüli települési támogatás

6. §

(1) Természetbeni rendkívüli települési támogatásra jogosult az, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és vagyonnal a kérelmező, illetőleg családja nem rendelkezik.

(2) A természetbeni rendkívüli települési támogatás vásárlási utalvány formájában adható, mely élelmiszerre és alapvető tisztálkodási szerekre váltható be.

(3) A vásárlási utalvány értéke a kérelem benyújtásától számított három hónapon át

a) legfeljebb két fős család esetén havi 1500 forint,

b) legfeljebb négy fős család esetén havi 3000 forint,

  c) négy főnél nagyobb család esetén havi 4500 forint.

(4) A vásárlási utalvány családonként évente két alkalommal igényelhető.

6. Lakásfenntartási támogatás

7. §

(1) Az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási támogatást nyújthat.

(2) Lakásfenntartási támogatás akkor adható, ha a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg több személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén a 250%-át.

(3) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) A támogatást 12 hónapra kell megállapítani oly módon, hogy a támogatást, a kérelem beadását követő hónap 1. napjától kell megállapítani.

(5) A megállapított támogatást közüzemi szolgáltatók, társasház vagy bérbeadó részére kell átutalni. Az átutalást követően a támogatottak adatait és az átutalt összeget az érintett szolgáltatókkal közölni kell.

(6) A kérelmet évközben folyamatosan lehet benyújtani.

(7) A támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani.

(8) A lakásfenntartási támogatás összege havonta az alábbiak szerint kerül megállapításra:

a) egyedül élő kérelmező esetén, amennyiben a havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, havi 5000-Ft,

b) egyedül élő kérelmező esetén, amennyiben a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át meghaladja, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, havi 3500-Ft,

c) több személyes háztartás esetén, amennyiben a háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, havi 4000-Ft,

d) több személyes háztartás esetén, amennyiben a háztartásban élők egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át meghaladja, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, havi 2500-Ft.

(9) Amennyiben a kérelmező szilárd fűtéssel rendelkezik, a lakásfenntartási támogatást elsősorban fűtési támogatásként kell nyújtani.

(10) Amennyiben a kérelmező 2 hónapon túli szemét díjhátralékkal rendelkezik, úgy a lakásfenntartási támogatás megállapítása a szemétszállítást végző szolgáltató felé történő utalással történik.

(11) Amennyiben a kérelmező önkormányzati bérlakásban lakik, úgy a lakásfenntartási támogatás megállapítása a Városfenntartó és Szolgáltató Költségvetési Szervezet felé történő utalással történik.

(12) Meg kell szüntetni a támogatást, ha a támogatás folyósítása alatt a jogosult másik lakásba költözik.

(13) A lakásfenntartási támogatást benyújtó kérelmező, valamint az e támogatás jogosultja köteles a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, lakásának, kertjének rendben tartására az alábbiak szerint:

a) az általa lakott ingatlan vonatkozásában egy darab kommunális szeméttároló edény (külterületen az arra rendszeresített hulladékgyűjtő zsák) elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása a szemétszállítást végző szolgáltató céggel kötött szerződés alapján és a szolgáltatási díj – lakás esetében a szolgáltatási díjat is magában foglaló közös költség – folyamatos megfizetése, 2 hónapon túli díjhátralék megszüntetése;

b) az ingatlan udvarán, a lakásban felhalmozódott hulladéknak az a) pont szerinti szolgáltatás igénybevételével történő eltávolítása;

c) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az allergén és gyomnövények irtására, amennyiben a gyomborítottság a terület 20%-nál több egybefüggően 2 m²-től nagyobb, valamint a fű kaszálása, amennyiben a fű magassága a 15 cm-t meghaladja;

d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak) tisztán tartása, pormentesítéséről és síktalanításáról történő gondoskodása;

e) a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, legfeljebb az épület 30 méteres körzetén belüli területének a gondozása, tisztán tartása, szeméttől való mentesítése, gyommentesítése, amennyiben a gyomborítottság a terület 20%-nál több egybefüggően 2 m²-től nagyobb, valamint a fű kaszálása, amennyiben a fű magassága a 15 cm-t meghaladja;

f) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló területek tisztán tartása;

g) a csapadékvíz lefolyását akadályozó anyagok, hulladék és növények eltávolítása;

h) az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar vonatkozásában a rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése;

i) az ingatlanhoz tarozó utcafronti kerítés megléte, rendeltetésszerű használatához tartozó karbantartás elvégzése;

j) az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar használata során a környezetszennyező hulladékok (műanyagok, gumik, sprays dobozok, egyéb háztartási szemét) nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése vonatkozó tilalom betartása.

(14) A kérelmező köteles a (13) bekezdésben felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani, ami szúrópróbaszerűen is ellenőrizhető.

(15) Az önkormányzat a lakásfenntartási támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követően helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződhet meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

(16) A (13) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesítése esetén az önkormányzat megfelelő, de legalább 8 napos határidő megjelölésével és az elvégzendő tevékenységek konkrét meghatározásával a kérelmezőt, illetve a jogosultat végzésben felszólítja a lakókörnyezete rendezettsége biztosítására.

(17) Amennyiben a kérelmező, vagy a jogosult felszólítás ellenére sem tesz eleget a (13) bekezdésben írt feltételeknek, a támogatás megállapítására irányuló kérelmet az önkormányzat elutasítja, vagy a megállapított támogatást a tárgy hónap végével megszünteti.

III. FEJEZET

Szociális rászorultságtól független települési támogatások

8. §

Szociális rászorultságtól független települési támogatás

a) újszülöttek támogatása,

b) nagycsaládosok támogatása,

c) gyermeküket egyedül nevelő szülők támogatása.

d) halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek reggeli étkeztetése

7. Újszülöttek támogatása

9. §

(1) Vásárlási utalvány formájában nyújtott újszülöttek támogatására jogosult az a szülő, akinek a megelőző év december 1-je és tárgyév november 30-a között gyermeke születik.

(2) Indokolt esetben megállapítható a jogosultság akkor is, ha a gyermek a megelőző év november 15-e után született és abban az évben a szülők egyike sem igényelt utána újszülöttek támogatását.

(3) A vásárlási utalvány összege minden élve született gyermek után 5000,- Ft.

(4) Az újszülöttek támogatása iránti kérelmet legkésőbb tárgyév november 30. napjáig kell előterjeszteni. A határidő elmulasztása a (2) bekezdésben foglalt eset kivételével jogvesztő.

8. Nagycsaládosok támogatása

10. §

(1) Vásárlási utalvány formájában nyújtott nagycsaládosok támogatására jogosult az a szülő, aki három vagy több gyermeket nevel a háztartásában.

(2) A vásárlási utalvány összege családonként 5000,- Ft.

(3) A nagycsaládosok támogatása iránti kérelmet legkésőbb tárgyév november 30. napjáig kell előterjeszteni. A határidő elmulasztása jogvesztő.

9. Gyermeküket egyedül nevelő szülők támogatása

11. §

(1) Kedvezményes belépőjegy formájában gyermeküket egyedül nevelő szülők támogatására jogosult az a szülő, aki gyermekét egyedül neveli.

(2) A kedvezményes belépőjegy a kiállításától számított hat hónapig félárú belépést biztosít a Kiskun Múzeumba, a Petőfi Sándor Emlékházba, a Móra Ferenc Emlékházba és a Kiskunfélegyházi Városi Strand és Uszodába (a továbbiakban együtt: szolgáltatást nyújtó intézmények) a jogosult és az általa nevelt gyermek vagy gyermekek számára.

10. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek reggeli étkeztetése 

12. §

(1) Külön jövedelemvizsgálat nélkül napi egyszeri reggeli étkeztetésben (napi 40,-Ft/fő) részesülhetnek azon gyermekek, akik halmozottan hátrányos helyzetűek.

IV. FEJEZET

Eljárási rendelkezések

11. A hatáskör gyakorlása

13.§

(1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt

a) a települési támogatás iránti kérelemről,

b) az Szt. 17. § (1) bekezdése szerinti visszatérítésre kötelezésről, valamint

c) az Szt. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlásáról.

(2) A polgármester (1) bekezdés szerinti ügyekben született döntései ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

12. A kérelem előterjesztése

14. §

Az ellátások iránti kérelmeket a Szociális Csoporton személyesen, vagy törvényes képviselő útján ügyfélfogadási időben, vagy postai úton kell benyújtani.

13. A jogosultság igazolása

15. §

(1) A kérelem elbírálásához szükséges, a jövedelemre vonatkozó egyes adatokat és tényeket – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az alábbiak szerint

a) a munkaviszonyból származó jövedelmet munkáltatói igazolással,

b) a járási hivatal és a munkaügyi szervek által folyósított pénzbeli ellátást az arról szóló határozattal, hatósági bizonyítvánnyal, illetve a formanyomtatványon aláírással, pecséttel leigazolva,

c) az egyéb jövedelmet névre szóló kifizetői igazolással,

d) a bérbe adásból illetve egyéb jellegű hasznosításból származó jövedelmet bérleti illetve az egyéb jellegű hasznosításra irányuló szerződéssel,

e) az álláskeresési ellátást az illetékes munkaügyi központ határozatával, hatósági bizonyítványával,

f) a 16. életévét betöltött gyermek tanulói illetve hallgatói jogviszonyát iskolalátogatási igazolással,

g) a gyermektartásdíjat a megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, vagy átvételi elismervény, és a tartásdíjat megállapító jogerős bírósági ítélettel,

h) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjösszesítővel,

i) házasság felbontását, gyermektartásdíjat, bontóperi ítélettel, vagy a tartásdíj megállapítása, vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással, amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek, az erről szóló nyilatkozattal,

j) a Magyar Államkincstár területi szerve által folyósított családtámogatási ellátásra vagy fogyatékossági támogatásra vonatkozó adatot az államháztartásról szóló törvény szerinti szociális nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel,

k) az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem a munkáltató igazolásával, vagy a munkaszerződéssel

kell igazolni.

(2) Az alkalmi munkából származó jövedelem nyilatkozattal igazolható.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alá nem tartozó jövedelmet a jövedelem típusának megfelelő igazolással kell igazolni.

(4) Jövedelemmel nem rendelkező kérelmező esetében szükséges az illetékes Munkaügyi Központtal való együttműködés tényének igazolása.

16. §

(1) A 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elemi kár esetén be kell nyújtani az ingatlan tulajdonviszonyát, vagy lakáshasználat jogcímét igazoló okiratot vagy annak másolatát, a rendelkezésre álló kár felmérésben eljárt hatóság véleményét vagy igazolását, a helyreállítást vállaló szakember igazolását a költségekről, valamint amennyiben biztosító kártérítést fizetett, úgy az erről szóló dokumentumot.

(2) A 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kórházi kezelést az érintett egészségügyi intézmény igazolásával kell bizonyítani.

(3) A 5. § (2) bekezdés c) pontja szerinti

a) gyógyszerköltséget (ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is) a gyógyszertár igazolásával,

b) a gyógyászati segédeszközt forgalmazó által kibocsátott igazolást,

kell bizonyítani

(4) A 5. § (2) bekezdés d) pontja szerinti temetési költséget a segélyt kérő vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére a temetés költségeiről kiállított számlák eredeti példányával kell igazolni.

(5) A 5. § (2) bekezdés e) pontja szerinti várandósságot orvosi igazolással vagy terhességi kiskönyvvel kell bizonyítani.

(6) A 5. § (2) bekezdés f) pontja szerinti nevelésbe vételt vagy annak megszűnését gyámhivatali határozattal, a gyermekhez kapcsolódó kiadásokat a megfelelő számlákkal kell igazolni.

(7) A 9. § szerinti ellátásra való jogosultságot a gyermek vagy gyermekek születési anyakönyvi kivonataival kell igazolni.

(8) A 11. § szerinti ellátásra való jogosultságot a Magyar Államkincstár által kiállított, a gyermekét egyedül nevelő szülőként felvett emelt összegű családi pótlékra való jogosultságot igazoló okirattal kell bizonyítani.

14. Az ellátások ellenőrzésének szabályai

17. §

(1) Az ellenőrzés előkészítése a Szociális Csoport feladata – a munkaügyi, szociális, egészségügyi és gyermekjóléti szervek közreműködésével.

(2) A kérelemben és a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során elsősorban az alábbiakkal ellenőrizhető:

a) az ügyintéző igénybe veheti a kiskunfélegyházi polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó számítógépes nyilvántartást (Regiszter) illetve megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet (Okmányiroda), a helyi gépjármű nyilvántartót, a jövedelemigazolást kiállító munkáltatót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt,

b) igénybe veheti az országos földhivatali számítógépes hálózat (TakarNet) szolgáltatását.

(3) A tényállás tisztázásához a Szociális Csoport a döntés előkészítése során a kérelemben megjelölt lakcímen környezettanulmányt végezhet. Környezettanulmány készítése különösen akkor indokolt, ha:

a) a jelenlegi és a korábban benyújtott bármely szociális ellátás iránti kérelmek adattartalma ellentmondásban áll egymással, vagy

b) az adatfeldolgozó programban szereplő, a kérelem elbírálásához nélkülözhetetlen adatok eltérőek a kérelemben foglaltaktól, vagy

c) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerinti adatok eltérnek a kérelemben szereplő adatoktól.

(4) Ha az Önkormányzat a kérelmező által becsatolt jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívja a kérelmezőt az általa lakott ingatlan fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására jövedelem vélelmezés céljából.

15. Az ellátások folyósításának szabályai

18. §

(1) A megállapított ellátások folyósítása

a) postai úton,

b) lakossági folyószámlára utalással,

c) pénztári kifizetéssel,

d) közüzemi vagy egyéb szolgáltatóhoz,

e) társasházhoz vagy

f) a bérbeadóhoz történik.

(2) A támogatások kifizetésének módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

19. §

(1) Az önkormányzat által természetbeni támogatásként kiállított vásárlási utalvány tartalmazza

a) a kibocsátó önkormányzat megnevezését,

b) az utalvány sorszámát és névértékét,

c) a „Vásárlási utalvány” elnevezést,

d) a felhasználási korlátozásokat,

e) az utalvány érvényességi idejét,

f) a vásárlásra, felhasználásra jogosult személy nevét,

g) a kiállítás keltét,

h) a kiállító aláírását,

i) a Kiskunfélegyházi Önkormányzat hivatalos bélyegzőlenyomatát.

(2) Az utalványhoz kapcsolt ellenőrző szelvény tartalmazza

a) a segélyezett nevét, lakcímét,

b) az utalvány értékét,

c) az áru átadás-átvételének időpontját,

d) az üzletvezető vagy az általa meghatalmazott személy és a segélyezett aláírását.

(3) A Szociális Csoport a felhasznált vásárlási utalványok ellenértékét az ellenőrző szelvények alapján egyenlíti ki a Pénzügyi Osztály közreműködésével.

20. §

(1) Az önkormányzat által természetbeni támogatásról hatósági bizonyítványként kiállított kedvezményes belépőjegy tartalmazza

a) a kibocsátó önkormányzat megnevezését,

b) a belépőjegy sorszámát,

c) a „Kedvezményes belépőjegy” elnevezést,

d) a felhasználási korlátozásokat,

e) a belépőjegy érvényességi idejét,

  f) a felhasználásra jogosult szülő és az általa nevelt gyermek vagy gyermekek nevét, lakcímét és születési idejét,

g) a kiállítás keltét,

h) a kiállító aláírását,

i) a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőlenyomatát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány alapján a Szociális Csoport hatósági igazolványt állít ki, mely tartalmazza

a) a kibocsátó önkormányzat megnevezését,

b) a belépőjegy sorszámát,

c) a „Kedvezményes belépőjegy” elnevezést,

d) a felhasználási korlátozásokat.

(3) A Szociális Csoport az (1) bekezdés b) és e-f) pontja szerinti adatokat megküldi a 11. § (2) bekezdése szerinti szolgáltatást nyújtó intézményeknek.

(4) A jogosult a szolgáltatást nyújtó intézmények felé a belépőjegy és valamely személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány felmutatásával igazolja jogosultságát.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

16. Hatálybalépés

21. §

(1) Jelen rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

17. Hatályon kívül helyező rendelkezések

22. §

Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 29/2013 (XII. 27.) önkormányzati rendelete.

Kiskunfélegyháza, 2015. február 27.

                 Csányi József                                                            Dr. Faragó Zsolt

                 polgármester                                                                     jegyző

A rendelet kihirdetve: 2015. február 28.

                                                                                                    Dr. Faragó Zsolt

                                                                                                            jegyző