Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a 2) bekezdésben, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, 115. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.  A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok figyelembevételével a pénzben és természetben nyújtható szociális támogatások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait, valamint az ellátásokra való jogosultság feltételeit.

2.  A rendelet hatálya

2. §

E rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3.§ (1) – (3) bekezdése szerint:

(1) szociális ellátások tekintetében az Szt. 32/A. §-ának figyelembevételével meghatározott személyek körére, - amennyiben életvitelszerűen a VII. kerületben élnek-, továbbá az Szt. 6.§-ában foglaltak figyelembe vételével Erzsébetváros ellátási körébe tartozó hajléktalanokra;

(2) szociális szolgáltatások tekintetében:

a) a b) és c) pontban foglalt kivételekkel a szolgáltatást végző intézmény ellátási területén életvitelszerűen élő, bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre,

b) a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ ápolást, gondozást nyújtó Időskorúak Gondozóházába és Idősek Otthonába történő beutalás esetén az intézmény ellátási területe kiterjed Magyarország közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre,

c) a nappali ellátások tekintetében a VII. kerület közigazgatási területén, a demens nappali ellátás esetén a főváros közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre.

3. §

A szociális ellátás iránti kérelmet e rendelet alapján az önkormányzat szociális hatáskört gyakorló szerve, illetve az érintett szociális intézmény vezetője bírálja el.

4. §

Az átmeneti gondozóház és az idősek otthona ellátás igénybevételét Magyarország közigazgatási területén, a demens nappali ellátás esetén Budapest közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személy kérelmezheti az e rendeletben szabályozott keretek között, azonban a VII. kerület közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyek elhelyezéséről kell elsődlegesen gondoskodni.

3. Értelmező rendelkezések

5. §

E rendelet alkalmazásában: Az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmakat kell alkalmazni, valamint

(1) külön háztartás: egy adott lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek esetében:

a) ha a lakás használatát bíróság jogerős ítéletével megosztotta, a megosztás szerint használt,

b) a társbérlők által használt,

c) albérleti szerződés alapján használt

lakásban élők közössége.

(2) lakásra megállapított havi állandó közös költség: a közös költség azon része, melyet nem terhel semmi rendkívüli, időszakosan megállapított költség (pl. kéménybélelés, lépcsőház festés stb.).

(3) elemi kár:  a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a hó-, a jég- és a széltörés, a vihar, a földrengés, valamint a természeti vagy a biológiai eredetű tűz okozta kár.

(4) életvitelszerű tartózkodás: a magánszemély otthona, amely családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál, továbbá máshol nincs olyan lakása, amelyet ténylegesen, rendeltetésszerűen használ.

(5) rokkant: Az a személy, akinek esetében az egészségkárosodás mértéke legalább 50%.

(6) súlyosan fogyatékos személy:

a) az a személy, aki fogyatékossági támogatásban részesül,  vagy

b) a lakcíme szerinti rehabilitációs szakigazgatási szerv által kiállított igazolás alapján súlyosan fogyatékos, vagy

c) 18 év alattiak esetében gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa által kiállított igazolás alapján súlyos fogyatékos gyermek,

és az 5/2003.(II.19.) ESZCSM rendelet, 1. számú melléklet szerinti K;L;M;N;P betűjelű betegségek egyikében szenved.

(7) családfenntartó: Az a személy, aki rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és a jövedelemvizsgálatba bevont személyek közül jövedelme a legmagasabb, vagy egyedüli keresőként további személy(ek) tartásáról gondoskodik.

(8) hozzátartozó: A Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott személy

(9) adós – az adósággal érintett lakás

aa)     bérlője, vagy bérlőtársa,

ab)     tulajdonosa, tulajdonostársa,

ac)     haszonélvezője,

ad)    az a jogcím nélküli személy, akinek bérleti jogviszonya a bérleti díj meg nem fizetése miatt szűnt meg, de a kilakoltatásról szóló végzéssel még nem rendelkezik, illetve

ae)     az a jogcím nélküli személy, akinek a bérleti jogviszonyra vonatkozó szerződése lejárt és a szerződés meghosszabbítása folyamatban van,

és aki életvitelszerűen a hátralék keletkezése óta a kérelemmel érintett lakásban él.

b) adósság a –

ba)     lakbérhátralék, illetve lakáshasználati díj hátralék,

bb)    lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz – és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtés díjtartozása)

bc)     társasházi lakások esetén fizetendő közös költség hátralék,

c) összes adósság –

           a rendeletben meghatározott támogatások és szolgáltatások igénybevételekor fennálló adósság összegzett mértéke, melynek legkisebb mértéke 50 000 Ft, amely azonban nem haladja meg az 300.000.- Ft-ot;

d) az igénybevételkor fennálló adósság összegzett mértéke –

           a tartozás azon időpontban fennálló mértéke, amikor az adós a családsegítő szolgálattal megköti a megállapodást az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételére;

e) kezelésbe vont adósság –

           az adós és a Családsegítő Szolgálat között megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott összeg, mely legfeljebb 300.000 Ft lehet;

f) önrész –

           a kezelésbe vont adósságnak a támogatáson felüli összege, melyet az adósságkezelési szolgáltatás megkezdését követően – az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint – az adós a lakhatással kapcsolatos adósság csökkentése érdekében az adósságkövetelés jogosultja felé teljesít;

g) hitelező –

          a b) pontban meghatározott adósság összegét számlázó, nyilvántartó és arra jogosult szolgáltató, illetve társasház, amely az adósságkövetelés jogosultja.              

h) vagyon –

              az Szt. 4.§. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon.

4. Hatásköri szabályok

6. §

(1) Az e rendeletbe foglalt szociális feladat- és hatásköröket az Szt. 4/A § (1) bekezdése alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások kivételével – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben I. fokon a polgármester gyakorolja.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről az Szt. 94/A § (1) a) pontja értelmében az intézményvezető dönt, és erről írásban értesíti az ellátást igénylőt, vagy törvényes képviselőjét.

(3) Az intézményvezető a(z)

a) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében az Szt. 59/A. § (1) bekezdés b) pont, a 65. § (4)-(6) bekezdés,

b) étkeztetés tekintetében az Szt.62.§ (1),

c) házi segítségnyújtás tekintetében az Szt. 63. § (4) és (6)-(7) bekezdés,

d) ápolást, gondozást nyújtó intézmények esetében az Szt. 68/A. § figyelembe

    vételével hozza meg döntését.

Az Szt. 94/A §(2)- (3)bekezdés rendelkezik a fellebbezés módjáról.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott átruházott hatáskör tekintetében a másodfokú hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja. A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározott esetekben a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság előzetes véleményezése és javaslata alapján méltányosságot gyakorolhat.

(5) A polgármester, a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság és a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntések, illetve előterjesztések előkészítését a Polgármesteri Hivatal végzi.

5.  Eljárási rendelkezések

7. §

(1)   Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti eljárást

a) a 11. §-ban meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a Polgármesteri Hivatalnál,

b) a személyes gondoskodást nyújtó intézményi ellátások esetében az intézmény vezetőjénél

kell kezdeményezni.

(2) E rendelet 13.§ és 13/A-D. §-ában körülírt támogatási forma tekintetében a kérelmeket a Családsegítő Szolgálattal történt egyeztetést követően lehetséges a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.

(3) A 2015. február 28-ig megállapított ápolási díj a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszűnéséig tovább folyósítható, azonban 2015. március 1-jét követően ápolási díj megállapítása iránti kérelem - ideértve a támogatás ismételt megállapítására irányuló kérelmet is - nem nyújtható be. ^[1]

8. §

Jelen rendeletben szabályozott valamennyi támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

(1) Gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében

a) a tartásdíjat megállapító bírósági ítélet másolatát, vagy az egyezség bíróság általi jóváhagyását, ennek hiányában,

b) a havonta rendszeresen folyósított, átutalt, kézbe adott összeg esetében az átutalás postai szelvényét, átutalási értesítőt, és a gyermektartásban részesülő szülő által aláírt hiteles nyilatkozatot, vagy

c) amennyiben a gyermek után a másik szülő nem fizet tartásdíjat, az erről szóló nyilatkozatot.

(2) Az egy főre jutó jövedelem megállapításához szükséges csatolni a kérelmező és a vele egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó személyek esetében az Szt. 10. § (1)-(7) bekezdés szerinti igazolásokat.

(3) Az Szt. 10.§ (6) bekezdésben foglaltak szerint további fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására kötelezhető a kérelmező.

(4) A települési támogatás tekintetében a kérelmező és háztartása jövedelemi viszonyainak pontos megállapítása érdekében a kereső tevékenységgel nem rendelkező kérelmező, valamint a vele együtt élőként figyelembe veendő munkanélküli személy esetében hitelt érdemlően igazolni kell a munkába állási szándékot, mely az illetékes munkaügyi központtal történő tartós – legalább 90 nap - együttműködésre utal, és egyértelműen bizonyítja, hogy az együttműködés valóban a munkába állás érdekében valósul meg, és nem pusztán egyszeri kapcsolatfelvétel a segélykérés céljából.

A 90 nap együttműködéstől csak abban az esetben lehet eltekinteni, amennyiben a munkanélküli személy a kérelem benyújtását megelőző 30 napban veszítette el állását, vagy a munkaviszonyának megszűnését követő 10 napon belül az illetékes munkaügyi hivatalnál nyilvántartásba vétette magát, és e tény, valamint a kérelem benyújtása közötti időszakban 90 nap még nem telt el. 

Hitelt érdemlő az igazolás, melyet a területileg illetékes Munkaügyi Kirendeltség állít ki, a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül.

(5) 16. év feletti személy esetében nevelési, oktatási intézmény által kiállított tanulói jogviszony igazolását, nappali tagozatos felsőfokú képzésben résztvevő személy esetén hallgatói jogviszony igazolást, melynek tartalmaznia kell a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban folyósított ösztöndíjakat, valamint a diákmunkáról szóló jövedelemigazolást vagy nyilatkozatot.

(6) A 13.§, 13/A-D.§-a által szabályozott támogatás esetében a kérelemhez az alábbiakat kell csatolni:

a) nyilatkozatokat, (vagyonnyilatkozat: kérelmező és a háztartás tagjaira vonatkoztatva, iratbeszerzésre vonatkozó nyilatkozat bérlakás esetében)

b) az adós és az adósságkezelési tanácsadó között megkötött adósságkezelési megállapodást, mely tartalmazza az adósságkezelés egyéni tervét, és a tanácsadó javaslatát az adósságcsökkentési támogatás mértékéről és ütemezéséről, valamint a jövedelemszámítási adatlapot,

c) a lakás használatának jogcímét igazoló dokumentum másolatát,

d) a hitelező (szolgáltató) által kiállított 30 napnál nem régebbi iratot az adósság jogcíméről és összegéről, (a lakás fenntartásával kapcsolatos – a szolgáltató(k) által kiadott – legalább hat hónap hátralékot tartalmazó igazolást), vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának tényéről szóló igazolást,

e) valamennyi közüzemi szolgáltatóra vonatkozó, a kérelem benyújtását megelőző 12 havi számlát vagy a szolgáltató által 12 hónapra kiállított igazolást a fogyasztáshoz kötődő havi díjtételekről, továbbá hiteltörlesztés esetén a hitelintézet által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző havi törlesztő-részéletről szóló igazolást,

f) a háztartásban élő, illetőleg súlyos fogyatékos személyről, a fogyatékosságát, rokkantságát megállapító határozatot,

g) fennálló gyámság, gondnokság igazolására szolgáló okiratok (gyámkirendelő, gondnok-kirendelő határozat).

(7) A szociális hatáskört gyakorló szerv az e rendeletben meghatározott támogatások jogosultsági feltételeit felülvizsgálhatja, ha olyan információ jut tudomására, mely a támogatás további folyósítását már nem indokolja.

(8) A kérelmező és a kérelemmel érintett egyéb személyek életkörülményeinek, vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális helyzetének, lakás- vagy egyéb körülményeinek pontos megállapítása érdekében, amennyiben a kérelemhez benyújtott dokumentumok alapján a tényállás nem tisztázható egyértelműen, a Polgármesteri Hivatal szemle keretében szociális helyzetfelmérést (környezettanulmány) készít. A II. fokú kérelmek esetében a felterjesztést előkészítő Polgármesteri Hivatal szükség esetén környezettanulmányt készít.

(9) A környezettanulmánynak tartalmaznia kell különösen:

a) a kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes adatait, jövedelmi és vagyoni viszonyait;

b) a kérelmező lakásának és az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti vagyonának fenntartási költségeire vonatkozó alapadatokat

c) a kérelmező szociális helyzetével és életkörülményeivel kapcsolatos fontos adatokat (pl. gyógyszerköltség, általános egészségi állapot, egyéb speciális körülmények, jövedelmi és vagyoni helyzet stb.);

(10) Az Szt. 17. § (1)-(3) bekezdésében foglalt szabályok szerint kell eljárni az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevővel szemben.

6. Fellebbezési eljárás

9.§

(1) A Képviselő-testület az adósságkezelési szolgáltatás, valamint a köztemetési költségek megtérítését elrendelő határozatok ellen érkezett fellebbezések esetében méltányosságot gyakorolhat. A megtámadni kívánt döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testületnek címzett és a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ellátások megtérítését elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezések esetében a megtérítendő összeget a Képviselő-testület a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság előzetes állásfoglalása alapján méltányosságból másodfokon

a) elengedheti,

b) csökkentheti, vagy

c) részletekben fizettetheti meg.

(3) E rendelet 13.§, 13/A-D.§-a szerinti támogatási forma esetében az I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálásakor a Képviselő-testület méltányosságot gyakorolhat ha a kérelmező háztartásában

a) egy fős háztartás esetében a havi összes jövedelem nem haladja meg az öregségi  nyugdíjminimum 300%-át;

b) több fős háztartás esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi  nyugdíjminimum 250%-át.

(4) A Képviselő-testület az I. fokú határozat ellen benyújtott fellebbezés esetében méltányosság gyakorlása során az alábbi körülmények mérlegelésével dönt:

a) a kérelemmel érintett háztartásban, három vagy több gyermek ellátásról, neveléséről gondoskodnak;

b) a kérelmező egy vagy több gyermekét egyedül nevelő szülő;

c) a kérelmező munkanélküli;

d) a kérelmező, vagy a PTK. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója rokkant,

e) a nagykorú kérelmező kérelme benyújtását megelőző 5 éven belül átmeneti vagy tartós nevelésben volt;

f) a kérelmező 70 éven felüli, egyedül élő személy,

g) ha az adós hitelt érdemlően igazolja, hogy az adósságkezelési szolgáltatás megkezdésének időpontját megelőző 6 hónapon belül méltányolható változás (hozzátartozó halála, válás, hirtelen fellépő egészségkárosodás, mely tartós kereset kieséssel jár) következett be;

h) a kérelemmel érintett háztartásban súlyosan fogyatékos gyermek ellátásáról, neveléséről gondoskodnak.

(5) A jogosulatlanul felvett támogatás visszafizetésére kötelező határozat ellen benyújtott fellebbezésre a fent felsorolt okok közül legalább kettő fennállása esetén a képviselő-testület a

a ) visszafizetendő összeg 35%-át, vagy a

b) teljes visszafizetendő összeget elengedheti.

(6) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy fellebbezése esetén a Képviselő-testület méltányossági jogkörében különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetében a kötelezettet részben, vagy egészben mentesítheti a költségek megfizetése alól.

(7) Köztemetés esetén különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül az, ha

a) a kötelezett háztartásában az egy főre eső jövedelem az érvényes öregségi nyugdíjminimum 150 %-a alatt van,

b) az egyedül élő kötelezett jövedelme az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200 %-a alatt van,

c) a kötelezett 80 évnél idősebb személy.

(8) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy fellebbezése esetén a Képviselő-testület részletfizetést engedélyezhet, ha a kötelezett háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 400%-át.

10. §

Közfoglalkoztatás

(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 8.§ (4) bekezdése határozza meg az önkormányzat feladatát a közfoglalkoztatás szervezésében.

(2) A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályozza a közfoglalkoztatási pályázat feltételeit, mely alapján a pályázó szervezet a munkaügyi szakigazgatás szervének kirendeltsége által kiközvetített álláskereső tevékenységet folytató számára a közfoglalkoztatást biztosítja az együttműködési szerződésben vállaltak szerint.

(3) A közfoglalkoztatáshoz szükséges álláshelyeket az Önkormányzat az általa fenntartott intézményekben biztosítja. 

7. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások

11. §

(1) Az Önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az Szt. 25. § (3) bekezdés b) pontjában, valamint a 48. § -ban meghatározott ellátási formákat biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl Erzsébetváros Önkormányzata az Szt. 26. §-a alapján - további kiegészítő, szociális rászorultságtól függő pénzbeli támogatást nyújt. A kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványokon kell benyújtani.

12.§

Átmeneti vagy tartós létfenntartási gondhoz nyújtott települési támogatás

(1) Erzsébetváros Képviselő-testülete a pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként az Szt. 45.§-ában meghatározott kötelezés és felhatalmazás alapján rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető váratlan élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(2)       Települési támogatás eseti jelleggel, átmeneti segélyként, vagy meghatározott időszakra rendszeres jelleggel – létfenntartási támogatásként - annak állapítható meg, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg 

a)         egyedül élő személy esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200 %-át,

b)         több fős háztartás esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.

(3)       Létfenntartási támogatásként nyújtható a települési támogatás, amennyiben a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója

a)         aktív korúak ellátása keretében egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti,

b)         öregségi nyugdíjban vagy időskorúak járadékában, vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül,

c)         rehabilitációs ellátásban, nyugdíj előtti munkanélküli ellátásban, rokkantsági járadékban vagy rokkantsági ellátásban részesül,

d)       gondnokolt személy.

(4) A 2015. január. 1-jét követően megállapított, és 2015.március 1-jét követően is fennálló önkormányzati létfenntartási segélyre való jogosultságot létfenntartási települési támogatásnak kell tekinteni. ^[2]

(5)       Eseti jelleggel azokat a személyeket indokolt települési támogatásban részesíteni, akiknek alkalmanként jelentkező többletkiadásuk:

a) fűtőberendezés, vízmelegítő, hűtőgép, mosógép vagy főzőkészülék meghibásodása esetén (amennyiben a készülékvásárlást/szerelést a kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi számlával igazolja a kérelmező);

b) rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak;

c) elsősorban a biztonságos lakhatást biztosító hátralékrendezése amennyiben a hátralék a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban keletkezett)

d) előre fizető mérő felszerelése;

e) kikapcsolt mérőóra visszaállítása;

f) sérelmére elkövetett bűncselekmény (amennyiben a bűncselekményt a kérelem benyújtását megelőző 30 napon belül követték el);

g) egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi vizsgálat/szolgáltatás/készülék  díja (kivéve az esztétikai és vagy rekreációs célból nyújtott szolgáltatások, MR, CT vizsgálat, altatásban végzett fogászati beavatkozás, ill. életmentő készülék vásárlása)

h) kártevő irtás

miatt létfenntartást veszélyeztető anyagi nehézségeik adódtak. Eseti jelleggel megállapított települési támogatás tárgyévben egyazon indok alapján csak egyszer folyósítható, alkalmanként és háztartásonként csak egy kérelmező számára állapítható meg, függetlenül a háztartásban élők számától. 

(6) Az előre fizető mérőóra felszereléséhez nyújtott támogatás, az éves települési támogatás segélykereten felül, az adósságkezelési szolgáltatás lezárását követően az ügyfél kérelmére, jövedelemi helyzetére való tekintet nélkül megállapítható, amennyiben a kezelésbe vont hátraléka villamos energia – vagy gáz szolgáltatás tekintetében keletkezett.

(7) Települési támogatás nem állapítható meg

a) nagy értékű háztartási eszköz beszerzéséhez;

b) annak a munkanélküli kérelmezőnek, aki, illetve akinek háztartásában élő személy munkanélküliként nem működik együtt munkahelykeresés céljából a 8. § (4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint;

c) hátralékrendezésre abban az esetben, amennyiben a kérelemmel érintett lakásra

ca) adósságcsökkentési támogatás került megállapításra; illetve

cb) lakásfenntartási támogatás került megállapításra, és a hátralék lakbér vagy közös  

költség tekintetében keletkezett.

(8) Az eseti jelleggel megállapított települési támogatás mértéke a kérelmező nevére kiállított számlával igazolt költségek 100%-a a (5) bekezdés d), e) és h) pontja, valamint a (6) bekezdésben foglalt esetekben, 50% a (5) bekezdés a) c) és g) pontja esetében. A települési támogatás alkalmanként, egy naptári évben maximum négy alkalommal, vagy létfenntartási támogatásként akár 12 hónapra, időarányosan is megállapítható, amelynek havi összege nem lehet több mint az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-ának 1/12-ed része. A települési támogatás éves mértéke nem haladhatja meg háztartásonként az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-át. Hátralékrendezés okán nyújtott támogatás esetében a támogatás összegét a hátralékkal érintett szolgáltató részére kell utalni.

(9) Tárgyévben egy alkalommal, a nyugdíjminimum háromszorosát meg nem haladó egy főre jutó havi jövedelem esetén vagyoni helyzetre való tekintet nélkül, a települési támogatás éves keretén túl, legfeljebb 100.000.-Ft összegű települési támogatásban részesülhet az a kérelmező, aki neki fel nem róható okból olyan, különösen méltánylást érdemlő esetnek tekinthető élethelyzetbe kerül, hogy annak átmeneti megoldására külső segítség nélkül, önállóan képtelen, és a segítség elmaradása helyrehozhatatlan kárt okozna.

Ilyen élethelyzetnek tekintendő:

a) létfenntartást befolyásoló hirtelen haláleset (családfenntartó halála)

b) elemi kár,

c) a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapban diagnosztizált súlyos betegség.

(10) Eseti jellegű, továbbá létfenntartási települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a jelen rendelet 8.§-ának (1)-(5) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, továbbá

a) a kifizetett eszközről vagy szolgáltatásról kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő hozzátartozója nevére kiállított számlát,

b) hátralék esetén a szolgáltató által kiállított igazolást a hátralék összegéről és fennállásának időtartamáról;

c) sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelentés jegyzőkönyvét,

d) továbbá minden olyan dokumentumot, mely a kérelem alapját képező okot alátámasztja.

12/A.§

Elhunyt hozzátartozó eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás

(1) Települési támogatás nyújtható az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként, amennyiben kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 300%-át.

(2) A haláleset okán kérelmezett települési támogatás beadási határideje a temetést követő harmadik hónap utolsó napja.

(3) A temetési költségekhez nyújtott települési támogatás összege a számlával igazolt temetési költségek 10 %-a, de nem lehet több, mint a helyben szokásos legolcsóbb - minden év januárjában meghatározott - temetés költségének, illetve a hamvasztást követő urnakiadás és szórás költségének 20 %-ánál.

(4) A temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 20. § (1) bekezdésére figyelemmel nem részesíthető temetési költségekhez kérelmezett települési támogatásban az a kérelmező, aki szerződésben vállalta, hogy gondoskodik a szerződő fél eltemettetéséről, mivel a temettetésre elsősorban az köteles, aki azt szerződésben vállalta.

(5) Temetési költségekhez nyújtott települési támogatás nem állapítható meg, ha a kérelmező által becsatolt számlák végösszege a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegét meghaladja.

(6) A temetési költségekre tekintettel igényelt települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a jelen rendelet 8.§-ának (1)-(5) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, továbbá a temetés költségeiről - a kérelmező, vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát.

(7) A temetési költségekre tekintettel megállapított települési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

12/B.§

Gyermekvédelmi települési támogatás

(1) Az önkormányzat évente az érvényes öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-os mértékéig települési támogatásban részesíti a gyermeket, ha a gyermeket gondozó háztartás időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, és a gyermeket gondozó háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-át. Támogatásra jogosult a gyermekkorú, valamint a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton tanulói jogviszonnyal, és a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek.

(2)     Létfenntartási gondnak, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen az Szt. 45.§ (4) bekezdése szerinti válsághelyzet, valamint a kérelem vizsgálatakor felmerülő egyéb ok, melynek ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni. Ilyen különös méltánylást érdemlő élethelyzet:

a)      a gyermek okmányainak beszerzése/pótlása/fordíttatása;

b)      a gyermek részére gyógyászati segédeszköz beszerzése, javíttatása, működéséhez szükséges tartozék pótlása,

c)      a gyermek időszakos gyógyszerköltségeihez, gyógykezeléseihez való hozzájárulás;

d)     a gyermek speciális diétájához nyújtott támogatás (tejfehérje allergia és tejcukor érzékenység, lisztérzékenység, cukorbetegség és egyéb súlyos anyagcsere betegségek esetén, továbbá ha a gyermek étkeztetése csak tápszerrel oldható meg);

(3)  A támogatás a kérelmező vagy gyermeke nevére kiállított számlával igazolt költségek esetében állapítható meg. Utólagos számlabemutatásra nincs mód.

(4)  A 12/B.§ (1)-(2) bekezdésében foglalt szabályoktól függetlenül települési támogatás  állapítható meg, amennyiben a késedelem a gyermek életét, vagy testi épségét veszélyeztetné.

(5)  Amennyiben a települési támogatás az Szt. 45.§ (5) bekezdése szerint hivatalból kerül megállapításra, a segély az érintett szervezet részére is utalható.

(6) A gyermekvédelmi települési támogatáshoz csatolni szükséges a jelen rendelet 8.§-ának (1)-(5) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat,

a) a  gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzését igazoló számlákat,

b) speciális diéta szükségességét igazoló orvosi szakvéleményt és a megvásárolt termékekről szóló számlákat,

c) továbbá minden olyan dokumentumot, mely a kérelem alapját képező okot alátámasztja. 

12/C.§

Beiskolázási települési támogatás

(1)  Beiskolázási települési támogatás állapítható meg minden olyan tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermek, és 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, gyermekként figyelembe veendő személy részére, aki jövedelmi viszonyai alapján nem jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200 %-át.

(2)     A rendkívüli beiskolázási támogatás csak az adott év VIII-IX. hónapjában kérelmezhető.

(3)     A támogatás összege 10.000.- Ft, évente egy alkalommal.

12/D.§

Lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás

(1) A lakhatáshoz kacsolódó települési támogatás (továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakásfenntartási támogatás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez állapítható meg.

(2) Abban az esetben állapítható meg a támogatás, amennyiben a kérelmező a kérelemmel érintett ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy haszonélvezője.

(3) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(5) A támogatás havi összege tekintet nélkül a lakásban élő személyek számára és a lakás nagyságára egységesen az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-a.

(6) A támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig, melynek összegét a támogatással érintett költsége(ek) tekintetében a szolgáltató írja jóvá.

(7) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtásának hónapjától számított egy évre kell megállapítani. A támogatás iránti új kérelmet legkorábban a lejárat hónapjában lehetséges előterjeszteni.

(9) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult a támogatással érintett lakást elhagyja (elköltözik), illetve a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(10) Ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.

(11) A lakásfenntartási támogatást megállapításához szükséges csatolni a jelen rendelet 8.§-ának (1)-(5) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat, vagyonnyilatkozatot, a lakásban tartózkodás jogcímét igazoló iratok másolatát (tulajdoni lap, adásvételi- vagy bérleti szerződés), a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közüzemi szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot, igazolást; továbbá a kérelmet megelőző hónapra vonatkozó valamennyi közüzemi számlát.

12/E.§

Gyógyszerkiadásokhoz nyújtott települési támogatás

(1) Az Önkormányzat gyógyszertámogatást állapít meg annak a kérelmezőnek, aki közgyógyellátással nem rendelkezik és igazolt gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz beszerzésének igazolt térítési díja meghaladja saját jövedelme 10%-át és háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) egyedül élő esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 330%-át

b) több együtt élő esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 300%-át

c) 80 éven felüli kérelmező esetében az érvényes öregségi nyugdíjminimum 400%-át.

 (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosult részére a gyógyszertámogatás összege havonta nem haladhatja meg az igazolt gyógyszer, vagy gyógyászati segédeszköz költségének 50%-át, ill. havi összege nem lehet több az öregségi nyugdíjminimum kétszeresének 1/12-ed részénél és egy naptári évben sem lehet több összesen az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-ánál.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl gyógyszertámogatásra jogosult az a személy is, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik és a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve (továbbiakban: Pénztár) által elismert összes rendszeres gyógyító ellátási költsége meghaladja az Szt-ben meghatározott egyéni gyógyszerkeret maximális összegét, melyet az éves központi költségvetés határoz meg.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben a gyógyszertámogatás mértéke, a Pénztár által elismert összes gyógyító ellátás költségének és az egyéni gyógyszerkeret Szt-ben meghatározott havi maximális mértéke különbözetének 50%-a, de egy naptári évben nem haladhatja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-át.

(5) Annak, akinek nincs közgyógyellátási igazolványa, de gyógyszertámogatási kérelméből vélelmezhető, hogy jövedelme és a gyógyszertár által kibocsátott gyógyszerköltsége alapján jogosult lenne közgyógyellátásra, kérelme alapján csak egyszeri támogatás állapítható meg, ami nem haladhatja meg az igazolt havi gyógyszerszükséglete 50%-át, és nem lehet több az öregségi nyugdíjminimum kétszeresének 1/12 részénél. Ez esetben a gyógyszertámogatást megállapító I. fokú határozatban fel kell hívni a jogosult figyelmét a közgyógyellátás kérelmezésére. Amennyiben ezen felhívás ellenére a következő gyógyszertámogatás kérelme beadásáig ezt nem tette meg, úgy a továbbiakban gyógyszertámogatás nem állapítható meg.

(6) Abban az esetben, ha a gyógyszertámogatást kérő személy közgyógyellátásra is beadta már a kérelmét, de abban döntés még nem született, csak egyszeri támogatás állapítható meg, a (5) bekezdésben meghatározott mértékig.

(7) Amennyiben a számítások alapján a gyógyszertámogatás havi mértéke az 500 Ft-ot nem érné el, gyógyszertámogatást nem lehet megállapítani. A támogatást 50.- Ft-ra kerekítve és az adott naptári évre időarányosan kell megállapítani, továbbá az egy esetben sem haladhatja meg évente az öregségi nyugdíjminimum 200%-át. A gyógyszertámogatás megállapítható egyszeri és rendszeres támogatásként, az ügyfél jogos érdekeinek figyelembevételével.

(8) A 2015. január 1-jét követően 2015. évre megállapított gyógyszertámogatást 2015. március 1-jét követően települési támogatás keretén belül nyújtott gyógyszertámogatásnak kell tekinteni. ^[3]

13. §

Lakhatási hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás

(1) A szociálisan hátrányos helyzetbe került, de fizetési kapacitással és készséggel rendelkező személyek, háztartások lakhatással kapcsolatos adósságterheinek enyhítése, valamint a folyamatos fizetési kötelezettségek teljesítéséhez való hozzásegítése végett adósságkezelés céljára szolgáló települési támogatás állapítható meg (továbbiakban adósságkezelési szolgáltatás).

(2) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére biztosított adósságkezelési szolgáltatás keretében a jogosultak részére a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ Esély Családsegítő Szolgálat szervezeti keretén belül (továbbiakban: családsegítő szolgálat) adósságkezelési tanácsadást működtet, és Erzsébetváros Önkormányzata adósságcsökkentési támogatást nyújt.

(3) Adósságkezelési tanácsadást csak a feladat ellátására alkalmas végzettséggel rendelkező személy végezhet. Ilyen személy hiányában az adósságkezelési szolgáltatás legfeljebb egy évig működtethető abban az esetben, ha a tanácsadást végző személy az adósságkezelési tanfolyamra időközben jelentkezett.

(4) Az adósságkezelési tanácsadás során a Családsegítő Szolgálat az adóssal együttműködve előkészíti a kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz való benyújtásra, segítséget nyújt a szükséges adminisztrációs tevékenységek ellátásban.

(5) A támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást kérő nyilatkozatát

a) a lakásban tartózkodásának jogcíméről,

b) a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról,

c) azon adósságának jogcíméről és összegéről, amelynek kezelését kéri,

d) arról, hogy vállalja az adósságkezelési programba bevont adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését,

e) arról, hogy vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt,

f) a háztartás tagjainak jövedelméről szóló nyilatkozatokat,

g) a hitelező által kiállított iratot az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közszolgáltatás kikapcsolásának tényéről,

h) az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására,

i) továbbá e rendelet 8.§-ának (1)-(6) bekezdése szerinti igazolásokat, dokumentumokat.

(6) Az adósság rendezése érdekében a Családsegítő Szolgálat és az adós együttműködési megállapodást kötnek, mely tartalmazza az adósságkezelés egyéni tervét és a tanácsadó javaslatát az adósságcsökkentési támogatás mértékéről és ütemezéséről.

(7) Az adósságkezelési megállapodás (továbbiakban: megállapodás) az adós és a Családsegítő Szolgálat között az adósságkezelés időtartamára szóló megegyezési forma, mely a felek jogait és kötelezettségeit írásos formában rögzíti.

(8) A megállapodásban a felek rögzítik különösen:

a) a támogatás igénybevételéhez szükséges együttműködés idejét,

b) az adós által fizetendő önrész mértékét és fizetésének ütemét.

(9) Az adós köteles az együttműködési megállapodás szerint

a) az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban

b) az adósságcsökkentési támogatás időszaka alatt és

c) az adósságcsökkentési támogatás folyósítását követő három hónapos utánkövetői időszakban az adósságkezelési tanácsadóval együttműködni,

d) az adósságkezelés eredményes lebonyolítása érdekében háztartása vagyoni, jövedelmi viszonyait valósan feltárni,

e) a fennálló adósságra vonatkozó adatokat, iratokat, információkat beszerezni és/vagy a beszerzésükben közreműködni és azok megismeréséhez az adósságkezelésben

résztvevő tanácsadót hozzásegíteni,

f) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és   tájékoztatni a megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

(10) Az adós köteles a jogosultságot megállapító határozat kézhezvételét követő 5 napon belül felkeresni a Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tanácsadóját a hitelezővel történő – a tartozás megfizetéséről szóló - szerződés megkötése érdekében. 

(11) Az adós köteles az önrész befizetését érintő akadályokról 15 napon belül értesíteni a Családsegítő Szolgálatot, amely erről soron kívül tájékoztatja a Polgármesteri Hivatalt.

(12) Az adósságkezelési szolgáltatást nyújtó adósságkezelési tanácsadók által ellátandó feladatok:

a) hátralékosság okainak feltárása,

b) a hátralékos háztartás jövedelmi helyzetének, fizetési készségének és képességének, valamint törlesztési kapacitásának vizsgálata,

c) erőforrás felkutatása, ügyfelek motiválása,

d) az adósságkezelés időtartama alatt hátralékossal folyamatos kapcsolattartás és legalább havonta egy személyes találkozás, valamint háromhavonta családlátogatás meghatározása,

e) javaslattétel az adósságcsökkentési támogatás megállapítására, a támogatás mértékére, szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását, életvezetési tanácsadás szervezése,

f) a kérelem benyújtása előtt szociális helyzetfelmérés készítése, és másolat megküldése a Polgármesteri Hivatal részére.

(13) A szociális helyzetfelmérés az alábbiak vizsgálatára terjed ki:

a) a lakásban együtt élő személyek száma, jövedelmeik;

b) van-e arra utaló jel a lakásban, hogy a kérelemben az ügyfél által megjelölteken kívül más személyek is élnek?

c) a lakásban meglévő és kikapcsolt közművek felsorolása, mivel történik a lakás fűtése, van-e a kérelemmel érintett lakásra hiteltörlesztési vagy jelzálog fizetési kötelezettség?

d) kérelmező és a lakásban élő személyek mióta lakják a kérelemmel érintett ingatlant?

e) a háztartásban él-e rokkant, fogyatékos, súlyos fogyatékos vagy tartósan beteg személy?

f) részesült-e már a háztartás bármely tagja korábban adósságkezelésben? ha igen, mikor ért véget és a sikeres adósságkezelést követően milyen ok(ok)ból kifolyólag keletkezett újból hátralék?

g) A háztartás aktuális erőforrásainak részletes bemutatása, ill. annak feltárása, hogy az adósság keletkezésének időszakában a háztartás milyen erőforrásokkal rendelkezett, különös tekintettel az esetlegesen bekövetkezett szociális válsághelyzetre, mely egyértelműen bizonyítja, hogy az adós önhibáján kívül keletkezett a hátralék.

(14) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb 12 hónap.

13/A.§

Az adósságcsökkentési támogatás

(1) Adósságcsökkentési támogatásra jogosult a kérelmező a határozatában megjelölt időponttól amennyiben a kérelemmel érintett ingatlan vonatkozásában az összegzett adósság mértéke meghaladja az ötvenezer forintot, de kevesebb, mint 300.000 Ft, és tartozása legalább hat havi (valamennyi közüzemi díjtartozás tekintetében) továbbá

a)   háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a

aa) gyermeké(eit)t egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetében ahol, fogyatékos vagy tartósan beteg, rokkant személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-át,

ab) egyedül élő személy estén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250% át,

ac) egyéb háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át;

b)   vállalja,

ba) a támogatás első alkalommal történő megállapítása esetén a legalább 25%-os önrész egy összegben, vagy a hitelezővel kötött írásosos megállapodás alapján részletekben történő megfizetését,

bb) a támogatás második alkalommal történő megállapítása esetén a legalább 50%-os önrész egy összegben, vagy a hitelezővel kötött írásosos megállapodás alapján részletekben történő megfizetését, és

bc) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adósságkezelési tanácsadóval való folyamatos együttműködést; továbbá

c)   kérelmező és a háztartás tagjai nem rendelkeznek vagyonnal.

(2) Nem részesíthető adósságkezelési szolgáltatásban az a személy, akinek a háztartásában a lakásfenntartás havi költsége (beleértve az önrész egy havi összegét is) meghaladja a háztartás havi összes jövedelmének 60%-át.

A háztartás összkiadásainak megállapítására a kérelem benyújtását megelőző 12 havi közmű számlák egyhavi átlagát, vagy közmű szolgáltatók által kiállított igazolás alapján számított 12 havi kiadások egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

A lakásfenntartásának költségeibe a hiteltörlesztésből fakadó egy havi kötelezettség is beleértendő.

(3) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül.

13/B.§

Az adósságcsökkentési támogatás folyósításának szabályai

(1) A támogatás folyósítására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a kedvezményezett az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a számára előírt önrész megfizetését a Családsegítő Szolgálattal való megállapodás szerinti részletekben megkezdte, vagy egy összegben teljesítette. Amennyiben a megfizetésére a fenti határidő leteltét követően kerül sor, úgy a kedvezményezett támogatásra való jogosultságát meg kell szüntetni.

A támogatás folyósításának megkezdéséről a Polgármesteri Hivatal végzésben rendelkezik.

(2) A Családsegítő Szolgálat minden hónap utolsó napjáig jelzi az önkormányzat felé, hogy az önrész befizetése megtörtént.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás egy személy részére csak egy lakás vonatkozásában állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke első kérelem esetén nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, és összege legfeljebb 225. 000 Ft.

(5) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke második kérelem esetén nem haladhatja meg az az adósságkezelés körébe bevont adósság 50%-át, és összege legfeljebb 150. 000 Ft.

(6) Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell utalni

a) egy összegben, ha az adós az önrészt egy összegben fizette meg, vagy

b) havi részletekben az adós vállalásától függően.

(7) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságcsökkentési támogatásról szóló határozat birtokában a hitelezővel szerződést köt a tartozása megfizetéséről.

13/C.§

Az adósságcsökkentési támogatás megszüntetése

(1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, ha a jogosult

a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) az általa vállalt adósságtörlesztés kettő részletét nem teljesíti, illetve

c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének két hónapig nem tesz eleget, vagy

d) a kérelemmel érintett lakást elidegenítette, vagy

e) bérleti jogviszonya megszűnt és a lakást elhagyta.

(2) Ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(3) Nem állapítható meg a támogatás, ill. a már megállapított támogatás tovább folyósítását meg kell szüntetni amennyiben az adós

a) a támogatás iránti kérelemben, illetve annak elbírálására irányuló eljárás során valótlan adatot közöl, lényeges információt eltitkol, valamint akinél - a 13. § 13) bekezdése alapján végzett szociális helyzetfelmérés során tapasztalt életvitel és a kérelem mellé csatolt jövedelemnyilatkozatok/igazolások között jelentős ellentmondás tapasztalható.

b) azon tartozásrészre is támogatást igényel, mely akkor keletkezett, amikor a lakásra lakáshasználati joga nem volt.

(4) Amennyiben az (1) bekezdésében foglalt valamely feltétel bekövetkezik, az adósságkezelési tanácsadó a tudomásra jutástól számított 8 munkanapon belül értesíti a Polgármesteri Hivatalt és javaslatot tesz a támogatás megszüntetésére.

(5) Az adósságcsökkentési támogatás az (1) bekezdés a-c) pontjában foglaltak szerinti megszüntetéstől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg, továbbá a folyósításra (kifizetésre) került összeget vissza kell követelni.

(6) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást adták.

(7) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 24 hónapon belül - ide nem értve az (1) bekezdés a-c) pontok szerinti megszüntetést - nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.

(8) Az adósságkezelési szolgáltatás akkor tekinthető lezártnak, ha az adósságkövetelés jogosultja igazolást állít ki a tartozás maradéktalan rendezéséről. Az igazolás hiányában az (5) bekezdés szerint kell eljárni.

(9) Adósságkezelési szolgáltatásban ugyanazon személy, illetve ugyanazon háztartás, ugyanazon lakás vonatkozásában két alkalommal részesülhet.

(10) Amennyiben az adósság villamos energia vagy gáz szolgáltatás meg nem fizetése miatt keletkezett, úgy az adósságkezelési szolgáltatás lezárását követően előre fizető mérőórát kell felszereltetni jelen rendelet 12.§-ának (6) bekezdése figyelembevételével. Amennyiben mérőóra felszerelésére nem kerül sor, és ismételten hátralék keletkezik a fenti szolgáltatások tekintetében, úgy újabb adósságcsökkentési támogatás nem állapítható meg.

(11) E rendelet értelmében megkezdett adósságkezelési szolgáltatásnak minősül az is, ha a jogerősen megállapított adósságcsökkentési támogatás folyósítására a kérelmezőnek felróható okból nem került sor.

13/D.§

Az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó adatok kezelése

(1) A jegyző és a Családsegítő Szolgálat vezetője gondoskodik az adósságkezelési szolgáltatásra jogosultak adatainak törvényes kezeléséről, ennek keretében nyilvántartást vezet a jogosultakról és a részükre nyújtott ellátásokról.

(2) A jegyző és a Családsegítő Szolgálat vezetője a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.

(3) Az e rendelet alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére az Szt. 18-24. §-a, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadóak.

14.§

                                               Kiegészítő szállítási támogatás

(1) Az a család, melyben 24 éven aluli súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg személy nevelése, ápolása folyik, kérheti a beteg szállításához való támogatást.

(2) A kérelemhez azon intézmény (pl. rehabilitációs intézet) igazolását kell csatolni, melybe vagy melyből a beteg szállítását bonyolítani kell (az igazolás a szállítás tényét dokumentálja). Amennyiben kísérettel a fogyatékos személy tömegközlekedési eszközöket igénybe tud venni, abban az esetben ehhez is megállapítható a támogatás a kísérő családtag és a fogyatékos személy számára is. A BKV bérlethez való támogatás csak egy kísérőnek állapítható meg.

(3) A támogatás a szállítás költségeihez való utólagos hozzájárulás, melyhez a kérelmező nevére kiállított számla benyújtása szükséges (taxi, benzin számla stb.). A számla esetében vizsgálni kell a költség és a szükséges távolság elfogadható arányát. A BKV bérlethez nyújtott támogatás esetében azt számlára kell megvásárolni, s ezt kell a támogatási kérelemhez benyújtani, illetve azzal utólagosan elszámolni.

(4) A támogatás mértéke a szállítás igazolt költségének 100 %-a, mely évente nem  haladhatja meg a nyugdíjminimum négyszeresét.

15. §

 Köztemetés

(1) A közköltségen történő temetés elrendelésekor az Szt. 48. §-a, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet szerint kell eljárni.

(2) A köztemetés költségeként az önkormányzat csak a szolgáltatást végző temetkezési intézet által kibocsátott számlán szereplő, a kegyeleti szabályok betartásával indokolt temetkezési szolgáltatási, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 34. § (3) bekezdésében előírt költségeket ismeri el.

(3) A köztemetés költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályzást az Szt. 48. § (3) bekezdése tartalmazza.

(4) Nem mentesíthető a közköltségen történő temetés költségeinek megtérítése alól az a személy, aki a temetést szerződésben vállalta.

(5) Amennyiben a köztemetési kérelem beérkezésekor, vagy a Polgármester eljárása során több, a közköltségen történő temetés költségeinek megtérítésére kötelezhető személy azonosítható be, akkor a költségek megtérítését azonos arányban kell megállapítani.

16. §

Fűtési támogatás

(1) Az Önkormányzat a lakhatás biztonságának megőrzése érdekében fűtési támogatást nyújt annak a lakástulajdonosnak vagy bérlőnek, aki életvitelszerűen a kérelemmel érintett lakásban él,

a) 65 év feletti és

aa) egyedül élő, havi jövedelme nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 280%-át

ab) házastársával, élettársával él két személyes háztartásban és a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 220%-át

b) mozgásszervi, értelmi fogyatékos, hallás- vagy látássérült, halmozottan fogyatékos, illetve autista személy vagy háztartásában él a fent említett személy, és háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-át,

c) háztartásában 3 vagy több gyermek tartásáról, neveléséről gondoskodnak, és a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 150%-át,

d) előrefizető mérőórával rendelkezik és háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 250%-át.

(2) A fűtési támogatás összege havi 2500.-Ft.

(3) A fűtési támogatás szempontjából elismert fűtési időszak a december, január, február hónapok. A támogatás a kérelem benyújtásával érintett hónap első napjától állapítható meg. A beadás időpontjától függetlenül az adott hónapra a teljes támogatási összeget kell megállapítani.

(4) A kérelmet minden év december 01-től február 28-ig lehet benyújtani.

(5) A fűtési támogatás egyazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Nem állapítható meg a fűtési támogatás, amennyiben a kérelemmel érintett lakásra adósságcsökkentési támogatás került megállapításra.

(7) A fűtési támogatás megállapításához csatolni kell

a) a jelen rendelet 8.§-ának (1)-(5) bekezdése szerinti nyilatkozatokat és igazolásokat,

b) a lakásban tartózkodás jogcímét igazoló iratok másolatát (tulajdoni lap, adásvételi- vagy bérleti szerződés),

c) az 1. bekezdés b) pontja eseteiben a kérelemhez csatolni kell a kérelmező lakcíme szerinti rehabilitációs szakigazgatási szerv által kiállított igazolást a súlyos fogyatékosság fennállásáról vagy a fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozatot vagy 18 év alattiak esetében a fogyatékosság fennállásáról szóló, gyermekklinika, gyermek-szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosa által kiállított igazolást (5/2003.(II.19.) ESZCSM rendelet, 1. számú melléklet K;L;M;N;P).

d) az 1. bekezdés d) pontja esetében a szolgáltatóval kötött szerződés másolati példányát.

8. Szociálpolitikai Kerekasztal

17. §

(1) Az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint Erzsébetváros Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: kerekasztal) hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet hivatalos megnevezése Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Szociálpolitikai Kerekasztala.

(3) A szociálpolitikai kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai:

a) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának polgármestere,

b) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzatának szociális ágazatot felügyelő alpolgármestere,

c) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata illetékességi területén működő nem önkormányzati szociális intézmények fenntartói,

d) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testülete által a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság tagjai közül delegált három tag,

e) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros illetékességi területén lévő, a Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működő szociális intézmény(ek) képviselője.

f) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata fenntartásában működő egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi intézmény képviselője

(4) A szociálpolitikai kerekasztal ülésein tanácskozási joggal résztvevő állandó meghívottak:

a) a Budapest Főváros Kormányhivatala, Budapest VI., VII., VIII., IX. kerületi Népegészségügyi Intézet;

b) Budapesti Rendőr-főkapitányság VI-VII. kerületi Rendőrkapitányság;

c) Fővárosi ellátottjogi képviselő;

d) Erzsébetváros illetékességi területén működő történelmi egyházak képviselői, amennyiben nincs fenntartói képviseltük a szociálpolitikai kerekasztalnál;

e) Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetvárosi Polgármesteri Hivatal jegyzője, vagy az általa megbízott személy;

f) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének szociális és egészségügyi tanácsnoka

(5) A kerekasztal szakértő meghívottai:

a) szociális ügyekért felelős minisztérium szociális szolgáltatásokkal érintett főosztálya által delegált képviselő;

b) Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal szociális ügyekért felelős főosztályának képviselője;

c) A Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal által delegált személy, a szervezet képviselője;

d) a kerületi szociális és gyermekvédelmi területen működő egyéb szervezetek képviselői (pl. Gyámhivatal, gyermekintézmények)

18. §

(1) A kerekasztal évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal ülést tart. A kerekasztal üléseit a polgármester hívja össze. A működéssel kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

(2) A kerekasztal döntéseit a szavazati joggal rendelkezők szavazatai nyomán született határozatok formájában hozza. A határozatok meghozatalának szabályairól a kerekasztal ügyrendje rendelkezik.

(3) A kerekasztal tevékenységéről évente tájékoztatja Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületét, valamint a delegált taggal rendelkező szociális intézményi fenntartókat.

(4) A kerekasztal ügyrendjében meghatározott módon bővítheti a tanácskozási joggal meghívottak körét.

9.  A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

19. §

Erzsébetváros Önkormányzata az ellátási területén élő szociálisan rászoruló személyek ellátásának biztosítására személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményhálózatot tart fent és működtet.

20. §

(1) E rendelet alkalmazásában szociális alapszolgáltatás:

             a) étkeztetés, (Szt. 62. §)

             b házi segítségnyújtást, (Szt. 63. §))

             c) családsegítés, (Szt. 64. §)

             d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, (Szt. 65. § )

 e) nappali ellátás, (idősek klubja, pszichiátriai betegek nappali ellátása) (Szt. 65/F. §.)

(2) Ellátási szerződés keretében biztosítjuk:

a) utcai szociális munka,

b) nappali ellátáson belül fogyatékos személyek ellátása,

c) nappali melegedő,

d) éjjeli menedékhely,

e) hajléktalan személyek átmeneti szállása.

(3) E rendelet alkalmazásában szociális szakosított ellátás:

a) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény: Időskorúak Gondozóháza (Szt. 82. §)

b) ápolást, gondozást nyújtó intézmény: Idősek Otthona (Szt. 67-68/B.§)

21. §

(1)       A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladat- és hatáskörét az Szt. 92/A-C. szakaszai tartalmazzák. A törvényi szabályozáson túli kérdésekben e rendelet és a kapcsolódó jogszabályok az irányadók.

(2) Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata az Szt. 86. §-ában meghatározott szolgáltatásokat biztosítja a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel együtt.

22. §

Az Szt. 99. §-a tartalmazza a tartós bentlakásos intézményben tartózkodók érdekvédelmét ellátó érdekképviseleti fórum működésének szabályait.

23. §

(1) A szociális ellátások igénybevételének módját az Szt. 94.§-94/D §-a szabályozza

24. §

(1) Az átmeneti gondozóházba történő elhelyezéshez az e rendelet 23. § (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően csatolni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. mellékletében meghatározottakat.

(2) Az átmeneti gondozóházba való bekerüléskor az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmáról az Szt. 66. § (2) bekezdései szerint gondozási tervet kell készíteni.

(3) Annak a kérelmezőnek, aki nyugdíjasházi lakóként kéri az átmeneti gondozóházi ellátást, lehetősége van a szolgáltatást saját nyugdíjasházi lakrészében - ellátási szerződés (megállapodás) alapján - igénybe venni. Ezen kérelmező esetében arra is mód nyílik, hogy egészségügyi okból az ellátást az intézmény az átmeneti gondozóház betegszobájában biztosítsa.

(4) Az átmeneti elhelyezés időtartama az Szt. 80. § (1) bekezdése szerint legfeljebb egy év, mely különös méltánylást érdemlő esetben, az Szt. 80. § (2) bekezdésébe foglaltak alapján egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

(5) Átmeneti gondozóházból történő végleges idősotthoni elhelyezéskor intézményvezetői döntés alapján lehetőség van a (4) bekezdésben foglalt határidők egyszeri meghosszabbítására. Erre akkor nyílik lehetőség, ha az Szt-ben és az e rendeletben meghatározottak szerint az elhelyezés időtartama már lejárt és az érintett személy rendelkezik végleges elhelyezést biztosító idősotthoni beutalással, azonban a hely elfoglalására még nincs lehetőség.

25. §

(1)     Átlagos tartós elhelyezést biztosító intézményben az Szt. 67. § - 68. §-ában, valamint 68/A. §-ában foglalt szabályok szerint helyezhető, illetve látható el szolgáltatást igénylő személy.

(2)     A soron kívüli elhelyezési igény esetén az Szt. 94/B §-a szerint kell eljárni.

(3)     Az ellátások iránti kérelemhez csatolni kell a 23. § (2) bekezdésben foglaltakat

(4)    Az Önkormányzat azon személyek részére, akiknek emelt szintű idősek otthona ellátását átminősítette idősek otthona ellátásra a megállapodásuk megszűnéséig az alábbi szolgáltatásokat nyújtja továbbra is:

a)    lakhatás, fűtés, világítás, melegvíz-ellátás;

b)    napi ötszöri étkezés (legalább egy alkalommal főtt étel);

c)    szükség szerint a ruházattal, illetve textíliával való ellátás és a textíliák, ruházat mosása, javítása;

d)    az ellátást igénybe vevő mentális gondozása, egészségügyi ellátás illetve az ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, gyógyszereinek beszerzése;

e)    szabadidő kulturált eltöltése (egyeztetett módon);

f)    vagyontárgyak őrzése (házirendben szabályozott módon);

g)    benntartózkodó érdekeinek védelme;

h)    alapfeladatokat meghaladó szolgáltatások és programok (ezen szolgáltatásokért önköltségi mértékű térítési díj szedhető);

i)     kulturált és zavartalan körülmények az ellátott és hozzátartozója közötti kapcsolattartáshoz.

26. §

Az önkormányzat az Szt. 59. § (1) bekezdése szerint személyes gondoskodás nyújtó alapellátások megszervezésével nyújt segítséget a szociálisan rászorulók részére.

27. §

Az Szt. 66.§ (1) bekezdése szabályozza az ellátott megfelelő ápolást, gondozást nyújtó intézményben történő elhelyezésének szükségességét. Az idősek otthonában való elhelyezés szabályait az Szt. 68.§ - 68/B. §-ai tartalmazzák.

28. §

Az átlagot meghaladó szolgáltatást nyújtó intézmény feltételeit a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 43. §-a tartalmazza.

10. Térítési díj

29. §

(1)  Az Szt.114.§. (1) bekezdése szerint személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A térítési díj (intézményi térítési díj) megállapításáról az Szt. 115. § (1) bekezdése rendelkezik. A személyi térítési díj összegének meghatározásáról az Szt.115.§(2)-(3) bekezdése rendelkezik, melyet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet (továbbiakban: térítési díj kormányrendelet) alapján az intézményvezető konkrét összegben állapít meg.

(2)     A szociális étkeztetést az önkormányzat napi egyszeri és napi háromszori étkeztetés formájában biztosítja. Házhoz szállítás esetében e rendelet szabályainak figyelembe vételével szállítási díjat is fel kell számítani úgy, hogy a közös háztartásban élők számára szállított étel kiszállításáért személyi térítési díjat csak egy személyre lehet megállapítani. A szállítási díjat annak a személynek kell megállapítani, akit a közös háztartásban élők nyilatkozatukban megjelölnek.

(3)     Egyéb szolgáltatások díjtétele az 1. melléklet szerint az egyéni igények alapján kerülnek megállapításra.

(4) Az átmeneti gondozást nyújtó ellátás térítési díja:

a) VII. kerületi ellátottak esetében e rendelet 1. melléklete szerint;

b) más ellátottak részére külön megállapodás alapján 2415 Ft/fő/nap

c) nyugdíjasházi lakó ellátása esetén a térítési díj a jövedelem 60 %-a, csökkentve a nyugdíjasházi lakás „rezsi” költségének összegével. A közös mérővel mért fogyasztás esetében, a mért fogyasztásból az adott lakrészre jutó költséget kell figyelembe venni.

(5) Az önkormányzat által biztosított szociális szolgáltatások térítési díjának megállapítására a Szt. 115. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A térítési díj megállapításakor figyelembe kell venni az Szt. 115. § (2) bekezdésében, az Szt. 116. § (3) bekezdésében, az Szt. 117. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakat. Az intézményi térítési díjat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6)     A szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás, valamint a szociális étkeztetés házhozszállításának személyi térítési díját az Szt. 114. § (3) bekezdésének figyelembe vételével, a házhozszállítás tekintetében pedig a (2) bekezdés szerint az intézmény vezetője állapítja meg.

(7) Az önkormányzat által biztosított szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, valamint az étkeztetés házhoz szállításának személyi térítési díjait az 1. melléklet tartalmazza figyelembe véve az Szt. 115. § (1) bekezdését. A jövedelemsávok alapján – 2. melléklet - meghatározandó személyi térítési díjak megállapításához a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X.6.) kormányrendelet 11. §-ában meghatározott, a tárgyévben érvényes öregségi nyugdíjminimum összegét kell alkalmazni.

30. §

(1)     A szociális étkeztetés és a házhoz szállítás esetében fizetendő térítési díjat az igénybe vevő által meghatározott napokra előre kell megfizetni. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet 9. § (6) bekezdése értelmében, ha a jogosult a szolgáltatást valamely okból nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az intézmény vezetőjének legalább két munkanappal a távolmaradást megelőzően írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása esetén a kötelezett a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a távolmaradás kezdetétől számított 3. munkanaptól mentesül. A kötelezett a távolmaradás - fentiek szerint figyelembe vehető - idejére mentesül a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól.

(2)     Amennyiben az (1) bekezdés alapján az adott hónapra fizetendő térítési díj kevesebb lenne, mint a már befizetett összeg, az előre befizetett térítési díjat a következő befizetés alkalmával be kell számítani, vagy azt vissza kell fizetni. A visszafizetésről a lemondás közlésétől számított 15 napon belül a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ gazdasági szervezetének vezetője intézkedik.

(3)     Az (1) bekezdésbe nem tartozó szolgáltatások esetében a személyi térítési díjat a tényleges igénybevétel alapján utólag kell megfizetni.

        (4)       Az intézmény minden étkezést igénybevevővel köteles közölni azt a telefonszámot, ahol reggel 8 óra és délután 16 óra között az étkezést lemondhatja (a (1) bekezdés szerinti 

31. §

(1)     A személyi térítési díj összegét e rendelet 2. melléklete tartalmazza, mely összeg az intézményvezető egyedi döntése alapján csökkenthető, vagy elengedhető, amennyiben az Szt. 7. § (1) bekezdése szerint a szociális ellátás elmaradása az ellátásra szoruló életét, vagy testi épségét veszélyezteti.

(2)     A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg. Kivéve, ha a kötelezett jövedelme oly mértékben csökken, hogy fizetési kötelezettségének az eredeti fizetési besorolás szerint nem tud eleget tenni, vagy ha jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 25 %-át meghaladó mértékben növekedett.

A felülvizsgálatra e rendelet felhatalmazása alapján az intézmény vezetője jogosult. Az intézményvezető köteles a személyi térítési díjat felülvizsgálni:

a)    minden év elején, a jogosult év eleji nyugdíjközlőjének kézbesítését követő három héten belül, legkésőbb február 28-ig és

b)    a 2. mellékletben foglalt térítési díjtételek változása esetén, vagy

c)    évközbeni jövedelemváltozás esetében

(3)       Az önkormányzat az Szt. 114.§ (3) bekezdése szerint ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat

a) aki nem rendelkezik jövedelemmel,

b) bentlakásos ellátás esetében azt, aki jövedelemmel nem rendelkezik és vagyona sincs.

11. Az ellátás megszűnésének esetei

32. §

Az önkormányzat fenntartásában működő szociális intézményben az intézményi jogviszony megszűnése, vagy megszűntetése esetére az Szt. 100-104.§-aiba foglalt szabályokat kell alkalmazni.

12. Adatkezelés

33.§

Az e rendelet alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére az Szt. 18. §-24. §-a,   valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései az irányadóak.

13. Záró rendelkezések

34. §

(1) E rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba, mely naptól rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 63/2013. (XII.16.) és a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének adósságkezelési szolgáltatásról szóló 25/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelete.