Újvárfalva Község Önkormányzat képviselő-testülete, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a lakások és helységek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3.§ (1)-(2) bekezdésében, 4.§ (3) bekezdésében, 5.§ (3) bekezdésében, 9.§ (1) bekezdésében, 10.§ (2) bekezdésében, 12.§ (5) bekezdésében, 13.§ (1)-(2) bekezdésében, 15.§- ában, 17.§ (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19.§- ában, 20.§ (3) bekezdésében, 21.§ (6) bekezdésében, 23.§ (3) bekezdésében, 31.§ (2) bekezdésében, 33.§ (3) bekezdésében, 34.§-ában, 35.§ (2) bekezdésében, 36.§ (2) bekezdésében, 42.§ (2) bekezdésében, 54.§ (3) bekezdésében, 58.§ (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában álló lakások és a nem lakás céljára szolgáló helységek bérletéről és elidegenítéséről a következőt rendeli el:

I. Rész

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed Újvárfalva község Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helységek bérletére.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helységek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2.§.

(1) A rendelet alkalmazásában a képviselő-testület a család, az egyedülálló, egyedül élő, háztartás, jövedelem fogalmak meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. szerinti, a közeli hozzátartozók fogalmának meghatározásánál a Ptk. szerinti fogalom-meghatározásokat alkalmazza.

(2) Vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja.

II. Rész

Lakásbérlet szabályai

3. A lakásbérlet általános szabályai

3.§

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakást, nem lakás céljára szolgáló ingatlant bérbe adni:

a, szociális helyzet alapján,

b, szolgálati célból,

c, vagyonnal való gazdálkodás céljából, üzleti alapon lehet.

(2) A lakások bérbeadásának (1) bekezdés a, és b, pontja szerinti pályázatának és kérelmének elbírálásának jogát a képviselő-testület gyakorolja.

(3) Az (1) bekezdés c, pont szerinti ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja, melyről évente beszámol.

(4) Lakást nem lakás céljára önkormányzati érdekből, a képviselő-testület egyedi döntése alapján lehet bérbe adni. A bérleti díjat ebben az esetben a helyiség értéke és az önköltségszámítás figyelembevételével kell meghatározni. A bérleti díj meghatározásakor figyelembe kell venni továbbá a leendő bérlő által végzett tevékenységet, és annak településre gyakorolt hatását.

(5) A bérlakások igénylésével kapcsolatos pályázati eljárások, kérelmek és a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos előkészítő, adminisztratív feladatokat a Somogysárdi Közös Önkormányzati Hivatal Újvárfalva Kirendeltsége, – a továbbiakban: Kirendeltség - látja el.

(6) Az (1) bekezdés a, pontban meghatározott célok alapján, szociális bérlakások bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot a képviselő-testület hirdeti meg úgy, hogy a megüresedő lakások bérbeadása folyamatos legyen.

4.§

(1) A 3.§.(1) bekezdés a, és b, pontja szerinti lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig, a 3.§. (1) bekezdés c, pontja szerinti bérleti jogviszony bérbeadó és a bérlő szerződése hozza létre határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig.

(2) A határozott idő leteltét vagy a meghatározott feltétel bekövetkezését követően azonnal, de legkésőbb 10 napon belül az (1) bekezdés szerinti bérlő köteles a lakást vagy ingatlant üresen, a lakás átadásakor készült lakásátadási jegyzőkönyv és leltár felvételekor készült állapot szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(3) A rendeltetésszerű használat és a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése során a bérlő köteles a lakásbérleti vagy bérleti jogviszony létrejöttétől számítva kéthavonta a bérbeadónak írásban igazolni, hogy a közüzemi szolgáltatók felé közüzemi díjtartozása nem áll fenn.

(4) A lakásbérleti jogviszony fennállása idején a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(5) A lakásbérleti jogviszony alatt a bérlő a lakásba a szerződéskötést követően további személyeket (élettárs, más hozzátartozó) csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be vendégként maximum 6 napra.

(6) A lakásbérleti jogviszony alatt a bérlő kérelmére bérlőtársi szerződés köthető, amennyiben a leendő bérlőtárs és a bérlő írásban nyilatkozik, hogy közöttük az élettársi viszony legalább 1 éve fennáll.

(7) Amennyiben a lakásbérleti jogviszonyt a felek közös megegyezéssel szüntetik meg, a bérlő másik lakásra vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

5.§

(1) A bérbeadó a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló ingatlant tisztán és rendeltetésszerű állapotban adja át a bérlőnek.

(2) A bérlő a lakást vagy a nem lakás céljára szolgáló ingatlant csak a bérbeadó hozzájárulásával alakíthatja át, korszerűsítheti. Az átalakítás korszerűsítés költségeit a bérbeadó és a bérlő megállapodása szerinti fél fizeti.

(3)  A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területet (kertet) térítés nélkül jogosult használni, azt köteles rendben tartani. A bérlő a lakáshoz tartozó területen, – az építésügyi előírások betartásával és a bérbeadó hozzájárulásával – az életvitelszerű tartózkodáshoz szükséges mértékig (pl. tűzifa tároló) melléképületet létesíthet.

(4) A bérbeadó és bérlő egyéb jogait és kötelezettségeit a lakásbérleti vagy bérleti szerződés tartalmazza.

4. A lakás bérbeadása szociális helyzet alapján

6.§

(1) Szociális helyzet alapján lakásbérleti jogviszony e rendelet 1. melléklete szerinti pályázati kérelemre legfeljebb 5 évre, de legfeljebb a jogosultsági feltételek fennállásáig hozható létre.

(2) Szociális helyzet alapján benyújtott lakásbérleti kérelmeket képviselő-testület a 3. melléklet szerinti pontozási szempontok alapján rangsorba állítja, amely azonban nem mentesít a rendeletben meghatározott feltételek alól.

(3) Szociális helyzet alapján nem hozható létre lakásbérleti jogviszony azzal a személlyel,

a, akinek tulajdonában vagy az együttköltöző személyek tulajdonában, haszonélvezetében ingatlan (lakás, hétvégi ház, földtulajdon) van,

b, aki az eddig lakott ingatlanát nem tartotta rendben, állagának romlását nem akadályozta meg, az alapvető karbantartási, felújítási munkálatokat nem végezte el, ezáltal az lakhatásra alkalmatlanná vált,

c, aki beköltözhető ingatlanát a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül értékesítette,

d, akinek és az együttköltözők Szt. szerinti vagyonának értéke meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj huszonötszörösét.

(4) A havi nettó jövedelem a kérelem benyújtását megelőző hónap munkáltató által igazolt jövedelme, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által előző évi igazolt jövedelem 1/12-ed része. Jövedelemcsökkentő tényező a kérelmező, vagy házastársa, élettársa által fizetett tartásdíj összege.

(5) Szociális helyzet alapján csak a rendelet 2. mellékletében meghatározott ingatlan adható bérbe, abból az okból, hogy az ingatlan fenntartási, közüzemi költségeit a bérlő - szociális helyzetére tekintettel, képes legyen megfizetni.

(6) A szociális bérlakások bérleti díját a 4. melléklet tartalmazza.

7.§

(1)  A bérleti jog elnyerésére irányuló pályázati felhívást helyben szokásos, írásos hirdetmény útján kell közzétenni.

(2)  A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell:

a)    a pályázati jogosultság feltételeit,

b)   a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres bérlakások számát,

c)    a bérleti jogviszony határozott időtartamát,

d)   a lakbér összegét,

e)   a pályázati kérelem benyújtásának helyét, módját és határidejét és

f)    a pályázatok elbírálásának valamint az eredmény ismertetésének várható határidejét.

g)    A pályázati adatlap tartalmazza:

ga)         a pályázó alapvető személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét,

gb) a pályázó fennálló lakhatásának jogcímét a pályázat benyújtásának időpontjában,

gc) a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző személyek alapvető személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét és

gd) a pályázó és a pályázóval jogszerűen együttköltözők jövedelemére vonatkozó igazolását, valamint a szociális és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat.

(3)  Egy pályázó egyidejűleg egy lakásra nyújthat be pályázatot.

(4)  Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat előkészítőjét vagy a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell, és 5 évig bérleti jog megszerzésére irányuló pályázati eljárásban nem vehet részt.

(5)  A rendelet hatálya alá tartozó bérlakás csak annak a kérelmezőnek, pályázónak adható bérbe, aki a rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel.

8.§.

(1)  A pályázatok elbírálásáról a képviselő-testület a rendelet 3. sz. mellékletében szereplő szempontrendszer segítségével dönt.

(2)  A pályázat eredményéről a pályázókat a Kirendeltség a döntéstől számított 8 napon belül értesíti.

(3)  A pályázat nyertese a döntés közlésétől számított 30 napon belül köteles a Kirendeltségen megjelenni és a bérleti szerződést megkötni. Amennyiben ezen határidőn belül a pályázó részéről nem kerül sor a bérleti szerződés aláírására, elveszíti a bérleti jogot.

(4)  A képviselő-testület által kijelölt bérlők vonatkozásában a bérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg és írja alá.

(5)  A pályázó a pályázati eredmény közlésétől számított 90 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba, ennek elmulasztása esetén elveszíti a bérleti jogot és a közléstől számított 2 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot nem nyújthat be.

(6)  A bérlő nem veszíti el a bérleti és az újabb pályázat benyújtásának a jogát, ha a (3) és (5) bekezdésben meghatározott cselekmény elmulasztásától számított 30 napon belül a mulasztás okát, hitelt érdemlően igazolja és az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül a bérlakásba beköltözik illetve a bérleti szerződést megköti.

(7)  A (3) és (5) bekezdésben foglalt bérleti jog elvesztése esetén a képviselő-testület ismételten dönt a benyújtott pályázatok alapján a bérlő kiválasztásáról.

9.§.

(1)  A bérlő a bérleti szerződésben szereplő időpontban jogosult a bérlakást a lakásátadási jegyzőkönyvben és leltárban felsorolt lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átvenni és azt használni, egyidejűleg két havi bérleti díjnak megfelelő összeget, kaucióként a bérlő számára megfizetni.

(2)  A Kirendeltség a lakásnak a lakásbérlő részére történő átadásakor lakásátadási jegyzőkönyvet és leltárt készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat és az átadott berendezési tárgyakat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(3)  A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni az önkormányzat felé. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő bejelentett, - elsősorban egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt erre hivatkozással a szerződést a bérbeadó részéről felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót annak felhívására írásban tájékoztatja.

(4)  A bérlő köteles a lakbért és a külön szolgáltatások díját a szerződésben meghatározott összegben és időpontban az önkormányzatnak, a közüzemi szolgáltatások díját a szolgáltatónak megfizetni. A bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak vissza nem adja.

(5)  A bérlő és a bérlőtársak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérelmezhetik a bérleti szerződés meghosszabbítását. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi, vagyoni helyzet igazolására szolgáló dokumentumokat és igazolni kell, hogy nincs lakbér és közüzemi díj-tartozásuk. A bérbeadó meggyőződik a lakás rendeltetésszerű használatáról és a bérbeadáskor készült lakásátadási jegyzőkönyvben és leltárban rögzítettek meglétéről, a lakás folyamatos karbantartásáról, állagának megóvásáról. A megállapított tények jegyzőkönyvben kerülnek rögzítésre, melyen a bérlő észrevételeit írásbeli rögzítésével aláírásával ismer el. A bérleti szerződés meghosszabbítása csak abban az esetben tagadható meg, ha a bérlő körülményeinél fogva e rendelet szerint lakásbérleti pályázat benyújtására nem lenne jogosult.

(6)  Ha a bérlő lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerződés megkötésétől, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított

a)   30 napon belül köteles ennek tényét bejelenteni a bérbeadó felé és

b)   90 napon belül köteles kiköltözni az önkormányzati bérlakásból.

10.§.

(1)  A bérbeadó a lakás visszaadásakor lakásátvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének a módjáról és határidejéről.

(2)  Amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, bérbeadó a kötelezettség behajtása érdekében eljár.

(3)  Amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére.

11.§.

(1)  Bérbeadó képviselője a lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, előzetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti időben évente legalább két alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles ellenőrizni.  A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

(2)  Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a Kirendeltség a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.

(3)  A képviselő-testület és a Kirendeltség tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyezteti, vagy a bérlők magatartása indokolja, előzetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenőrzést tart.

(4)  Amennyiben a bérbeadó képviselője az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles erről a körülményről a képviselő-testületet tájékoztatni. A bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról a képviselő-testület dönt.

(5)  A kirendeltség a pályázatok elbírálása előtt szükség szerint a lakásbérleti szerződések meghosszabbítására irányuló kérelmek elbírálását megelőzően minden esetben átfogó környezettanulmányt készít a kérelmezők jövedelmi, vagyoni viszonyaira, családi és lakáskörülményeire, valamint a rendeltetésszerű lakáshasználatra vonatkozóan.

12.§.

(1)  A bérlő a lakásba más személyt az Ltv. rendelkezéseiben foglaltakon kívül a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2)  A befogadáshoz való hozzájárulást a beköltözés előtt a bérlő és a befogadandó együttes írásbeli kérelemmel kezdeményezheti a képviselő-testülettől.

(3)  A kérelemben meg kell jelölni a befogadás okát, a befogadandó és a befogadó esetleges rokoni kapcsolatát, a befogadandó eddigi lakásának címét, az ott lakás jogcímét, a lakás komfortfokozatát, méretét, szobaszámát és az ott lakók számát.

(4)  A képviselő-testület a hozzájárulást megtagadhatja, ha a befogadó a befogadást indokolni nem tudja, a befogadás indoka nem valós, vagy a lakás nagysága miatt a zavartalan együttélés nem biztosított.

(5)  Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kívánt személy beköltözhető lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezik.

13.§.

(1)  A bérlő lakásbérleti szerződésének megszűnését követően a képviselő-testület hozzájárulásával befogadott, lakásban visszamaradó személy a lakást a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül köteles elhagyni, másik önkormányzati lakásra nem tarthat igényt.

(2)  Az (1) bekezdéstől eltérően a szociális bérlakásban visszamaradt személy kérelmére a lakásbérleti jogviszonyt folytathatja, amennyiben a rendelet szerint jogosult a szociális bérlakásra és a lakást közüzemi vagy lakbérhátralék nem terheli.

(3)  A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására az Ltv. rendelkezéseiben és a (2) bekezdésben meghatározott befogadott személyeken túl más személy nem jogosult. A bérlő halála esetén a befogadottnak a halál bekövetkezésének időpontját követő 90 napon belül a lakást el kell hagynia és elhelyezési igényt nem támaszthat.

14.§.

A bérbeadó a bérlő részére a lakás teljes vagy részleges további albérletbe adásához nem járul hozzá.

15.§.

(1) A lakásbérleti szerződés megszűnik felmondással a bérbeadó részéről, ha:

a)    a bérlő, a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg,

b)   a közüzemi és egyéb szolgáltatások díjával a bérlő kéthavi késedelembe esik a szolgáltató felé,

c)    a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,

d)   a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak,

e)   a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást rongálják, a lakást vagy a hozzá tartozó kertet rendeltetésükkel ellentétesen használják vagy nem gondozzák,

(2)  A 30.000 Ft alatti lakbértartozás esetén a szerződés bérbeadó részéről történő felmondása előtt, a képviselő-testület a lakásbérleti-díjtartozás közlésével tájékoztatja a bérlőt a tartozás részletekben történő megfizetésének lehetőségéről.

(3)  Amennyiben a bérlő a képviselő-testület tájékoztatásának kézhezvételétől számított 30 napon belül a fennálló lakbértartozása részletekben történő megfizetését nem kérelmezi, vagy a megállapodásban szereplő kötelezettségét a megállapodás aláírása után 2 egymást követő hónapban nem teljesíti, a képviselő-testület a lakásbérleti szerződést felmondja.

(4)  Amennyiben a bérlő a szerződés megszűnését követően a bérleményt nem adja át, az üzemeltető a szerződés megszűnésétől számított 2 hónapon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

5. A lakás bérbeadása szolgálati célból

16.§

(1) Szolgálati célból lakás kérelem alapján annak adható bérbe, aki Újvárfalva község közigazgatási területén közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy hivatásos szolgálati viszonyban közfeladatot lát el.

(2) Szolgálati célból lakás határozott időre, de legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott jogviszony fennállásáig adható bérbe.

(3) A kérelemhez csatolni kell a munkáltató írásbeli ajánlását.

(4) A kérelem elbírálásánál előnyt jelent, ha a munkavállaló:

1. olyan lakáskörülmények között él, ami munkavégzését jelentősen megnehezíti,
   
2. hosszabb ideje tölti (legalább 3 év) be a fent hivatkozott jogviszonyt, munkaviszonyt,
3. letelepedése Újvárfalva település érdekét szolgálja,
   
4. vállalja a lakás saját költségén való felújítását, melynek részleteit a bérleti szerződés tartalmazza.

(5) A szolgálati célból ugyanarra az ingatlanra érkezett kérelmeket előnyben kell részesíteni az üzleti célú kérelmekhez képest.

6. A lakás bérbeadása üzleti alapon

17.§

(1) Az önkormányzat a vagyonával való gazdálkodása céljából e rendelet 4. mellékletében szereplő bérleti díj ellenében adhatja bérbe a tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló ingatlanait.

(2) A bérleti szerződés határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig köthető.

(3) A lakás céljára nem szolgáló ingatlanon belül lévő helységet bérbe lehet adni meghatározott időszakra, vagy egy napra, vagy napon belül néhány órára is. A legrövidebb bérelhető időtartam naponta minimum 3 óra. A bérleti díjat a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A helyiség, lakás céljára nem adható bérbe.

(5) Helyiségre bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.

7. A lakásbér mértéke, a közüzemi díjak

18.§

(1) A bérbeadás jellegétől függő lakbér mértékét a 3. melléklet határozza meg.

(2) A közüzemi díjakat, különszolgáltatások díját a lakbér nem tartalmazza, azokat a bérlő köteles fizetni, közüzemi szolgáltatókkal, különszolgáltatókkal szerződést kötni.

III. Rész

8. Záró rendelkezések

19.§

E rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.