Bükkszentmárton Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §
   

(1) A rendelet célja, hogy Bükkszentmárton Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén élő egyének és családok szociális biztonságának megőrzése, elősegítése érdekében megállapítsa a települési támogatás keretében nyújtott támogatások formáit, az azokra való jogosultság feltételeit, kifizetésének, folyósításának és ellenőrzésének szabályait.

2. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat illetékességi területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, és életvitelszerűen Bükkszentmárton Község közigazgatási területén élő

a.) magyar állampolgárokra;

b.) bevándoroltakra és letelepedettekre;

c.) hontalanokra;

d.) magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak az Önkormányzat területén tartózkodó állampolgáraira is.

(3)   A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik az Önkormányzat illetékességi területén.

3. §

(1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek, családok részére települési támogatást biztosít.

(2) Települési támogatás keretében igényelhető ellátások:

 a) lakhatási támogatás,

 b) temetési támogatás,

 c) szociális kamatmentes kölcsön,

 d) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

 e) rendkívüli települési támogatás,

 f) tűzifa támogatás.

(3) A (2) bekezdés a) pontjai szerinti ellátás havi rendszerességgel nyújtott ellátás, míg a (2) bekezdés b)-f) pontjai szerinti ellátások eseti ellátások.

(4) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a polgármester és a képviselő-testület (a továbbiakban együtt: önkormányzati szociális hatóság) gyakorolja.

4. §

(1) A rendszeres ellátások havi együttes összege személyenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összegbe a 2015. március 1-je előtt megállapított, a kérelem benyújtásakor is fennálló jogosultság alapján kapott lakásfenntartási támogatás és méltányossági közgyógyellátás összege beszámít.

(3) Az e rendeletben szabályozott ellátások megállapítása kérelemre és hivatalból is történhet. Kérelemre történő megállapításkor a kérelmet e célra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni, melyhez csatolni kell a formanyomtatványon felsorolt, az egyes ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges mellékleteket.

(4) A kérelmet postai úton az Önkormányzat vagy a Bélapátfalvai Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) postacímére címezve, személyesen az Önkormányzatnál vagy a Hivatalban lehet benyújtani.

(5) A (4) bekezdés szerinti formanyomtatványok beszerezhetőek az Önkormányzatnál és a Hivatalban, valamint letölthetőek az Önkormányzat honlapjáról (www.bükkszentmarton.hu).

(6) A kérelem benyújtására az ellátás igénylője, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja jogosult.

(7) Rendszeres ellátás iránti kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejárta előtt egy hónappal lehet benyújtani, mely esetben az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultág lejártát követő nap.

(8) A kérelemben foglaltak ellenőrzése céljából az eljáró hatóság ügyintézője környezettanulmányt végezhet, valamint a gyermeket nevelő családoknál e célra a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő és a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó szervek javaslata, környezettanulmánya is felhasználható.

(9) Az önkormányzati szociális hatóság – a hatáskörébe tartozó ellátás felhasználásának ellenőrzése céljából a felhasználást igazoló dokumentumok bemutatására kötelezheti a jogosultat.

(10) A rendszeres ellátásokat utólag minden hónap 5-éig, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.

(11) A pénzbeli ellátások folyósítása általában postai úton, vagy – külön kérésre, a számlaszám igazolása mellett – lakossági folyószámlára utalással történik a jogosult, vagy törvényes képviselője részére. Kivételes esetben a polgármester házipénztárban történő kifizetést engedélyezhet.

(12) A rendszeres ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

 a) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be,

 b) a jogosult azt kéri,

 c) a jogosult meghalt,

 d) az e rendeletben meghatározott egyéb okból.

(13) A (12) bekezdés a) és c) – d) pontjai szerinti megszüntetés időpontja a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.

(14) A jogosult által lakott lakáshoz kapcsolódó rendszeres ellátásra való jogosultságot – a (12) bekezdés szerinti eseteken kívül – meg kell szüntetni abban az esetben is, ha a jogosult a támogatással érintett lakásból elköltözött.

(15) Az Szt-ben., a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e jogszabályok megsértésével nyújtott ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

 a) a pénzbeli ellátás visszafizetésére,

 b) természetben nyújtott ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére.

(16) Ha a rendszeres ellátásra való jogosultság a (15) bekezdés alapján szűnt meg, a jogosult a döntés jogerőre emelkedésétől számított ez évi nem jogosult a megszüntetettel azonos típusú rendszeres ellátásra.

(17) A lakáshoz kapcsolódó rendszeres ellátások vonatkozásában a (16) bekezdés szerinti korlátozás kiterjed a lakásban él valamennyi személyre.

(18) Ha az önkormányzati szociális hatóság a hatáskörébe tartozó ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, vagy pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – a polgármester méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti, vagy

c) részletfizetést engedélyezhet.

Lakhatási támogatás

5. §

(1) A polgármester lakhatási támogatást állapít meg a szociálisan rászoruló személyek részére a háztartásuk tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez.

(2) A lakhatási támogatás a villanyáram-, a víz- és csatorna, gázfogyasztás és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtható.

(3) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy,

 a) aki a kérelemben megjelölt lakásban bejelentet lakcímmel rendelkezik, abban életvitelszerűen lakik és annak tulajdonosa vagy bérlője és

 b) akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és

 c) akinek háztartása egyik tagjának sincs vagyona.

(5) Nem jogosult lakhatási támogatásra, aki lakásfenntartási támogatásban részesül.

(6) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(7) Fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

 a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

 b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

 c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

 d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

 e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(8) Ha a háztartásban

 a) a (7) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül,

 b) a (7) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti személyre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

 c) gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(9) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 450,- Ft.

(10) Az elismert lakásnagyság

 a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

 b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

 c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

 d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

 e) ha négy személynél több lakik a háztartásban a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

     de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(11) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

 a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

 b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

      de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100  

      forintra kerekítve kell meghatározni.

(12) A (11) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(13) A lakhatási támogatást hat hónapra kell megállapítani azzal, hogy a kérelmezőt az ellátás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(14) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(15) A (14) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

Temetési támogatás

6. §

(1) A polgármester temetési támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek

 a) aki a meghalt – Ptk. szerinti – hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, és

 b) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 % -át.

(2) Nem jogosult temetési támogatásra, aki az eltemettetésre – ellenszolgáltatás fejében - szerződésben vállalt kötelezettséget.

(3) Nem állapítható meg temetési támogatás annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(4) A temetési támogatás összege a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 17%-a.

(5) A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége: 120 000,- Ft.

(6) A temetési támogatás iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 90 napos, jogvesztő határidőn belül kell benyújtani.

(7) A temetési támogatás összegét vagy a érelem elutasításának tényét az arról szóló  határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

Szociális kamatmentes kölcsön

7. §

(1) A polgármester szociális kamatmentes kölcsönt állapít meg:

 a) halálesetnél biztosítási díj felvételéig,

 b) elemi vagy bűncselekményből származó kár mérsékléséhez, ha a károsult a bekövetkezett kár vonatkozásában biztosítással nem rendelkezik,

 c) rendkívüli élethelyzetből (ilyen különösen: kórházi ellátás, súlyos betegség) eredő költségek mérséklésére.

(2) Kölcsön csak azoknak nyújtható, akik a kérelem benyújtásakor (igazolt) rendszeres havi jövedelemmel rendelkeznek, és az egy főre jutó havi nettó jövedelmük meghaladja

 a) egyedül élőknél az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

 b) családok esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

és nem haladja meg az öregégi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) A kölcsön egy családon belül csak egy személynek állapíthat meg.

(4) A kölcsön összeg nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(5) A kölcsön futamideje legfeljebb 12 hónap, mely időtartam a jogosultság megállapítása hónapját követő második hónap első napján kezdődik. A havi törlesztő részlet összege a kölcsönösszeg és a futamidő hónapjai számának hányadosa.

(6) A kölcsön nyújtásáról szerződést kell kötni, amelyben meg kell határozni a visszafizetés idejét, a törlesztés feltételeit és a visszafizetést biztosító garanciákat.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

8. §

(1) A Képviselő-testület rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapít meg annak a kiskorú vagy nagykorúvá vált gyermeket nevelő személynek, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsősorban azokat a családokat kell rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve. az alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen betegség, gyermek étkeztetése, iskoláztatása, ruházattal ellátása – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) További feltétele a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásnak, hogy a család egy főre jutó havi jövedelmének összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

(4)   Egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, ha a gyermek 

 a) középfokú nappali oktat munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy

 b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be,

feltéve, hogy önálló keresőtevékenységet nem folytat.

(5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esti jelleggel, gyermekenként havonta legfeljebb egy, egy naptári évben legfeljebb három alkalommal – a rendkívüli települési támogatást is beszámítva - állapítható meg.

(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy alkalommal adható összege gyermekenként legfeljebb 3000 Ft.

(7) A rendkívüli élethelyzet súlyosságára tekintettel, különös méltánylást érdemlő esetben az (3) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól el lehet tekinteni.

(8) A kérelemhez mellékelni kell a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek, nagykorúvá vált gyermek esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról.

Rendkívüli települési támogatás

9. §

(1) A Képviselő-testület rendkívüli települési támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek,

 a) aki létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy

 b) alkalmanként jelentkező többletkiadások, így különösen betegséghez, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattatásához, a gyermek családba való visszakerülésének elsegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel, családonként havonta legfeljebb egy, egy naptári évben legfeljebb három alkalommal – a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást is beszámítva - állapítható meg.

(3) A rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításának további feltétele, hogy az egy főre számított családi jövedelem, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg.

(4) A segély összege egy alkalommal nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át.

(5) A polgármester halaszthatatlan esetben dönthet a rendkívüli települési támogatásról 10.000 Ft-ig.

Tűzifa támogatás

10. §

(1) A képviselő-testület települési támogatást tűzifa formájában annak nyújthat, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg.

(2) A támogatás megállapításakor előnyben kell részesíteni azt, aki

 a) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel,

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerint

    ba) lakásfenntartási támogatásra,

    bb) aktív korúak ellátására vagy

    bc) időskorúak járadékára

(3) Háztartásonként legalább 0,5 m3, legfeljebb 5 m3 tűzifa biztosítható.

Köztemetés

11. §

(1) Az Szt. 48. §-a szerinti köztemetésekről a polgármester gondoskodik.

(2) A Képviselő-testület az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól – különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén – részben vagy egészben mentesítheti. Különös méltánylást érdemlő körülmény, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, a kötelezettnek és családjának számottevő vagyona nincs, továbbá a hagyaték nem nyújt megfelelő fedezetet a hagyatéki teherként bejelentett temetési költségek kielégítésére.

Szociális szolgáltatások

12.§

(1) Az Önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások

a) az étkeztetés,

b) a házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) nappali ellátás.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott szociális alapszolgáltatások a Bélapátfalva és Térsége Gyermekjóléti és Szociális Társulás és intézménye által valósulnak meg.

Étkeztetés

13. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Szociálisan rászorult:

a) aki a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó kizárólag: saját jogú nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő,

b) aki egészségi állapota miatt önmaga, illetve eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel az étkezést nem tudja biztosítani,

c) a fogyatékos, aki fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, magasabb összegű családi pótlékban részesül,

d) pszichiátriai beteg, mentális beteg,

e) a szenvedélybeteg,

f) a hajléktalan személy.

(3) A szociális rászorultság fennállását a kérelem benyújtása során hitelt érdemlően igazolni kell.

(4) Az önkormányzat az étkeztetést a hét öt napján biztosítja oly módon, hogy azt az igénylő helyben fogyasztja el, saját maga elszállítja, vagy házhoz szállítással.

(5) A szociális szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani az arra rászorulónak, aki krízishelyzetben van és az étkeztetés biztosítása életmentő számára.

Az ellátás megszüntetésének esetei és módja

14. §

(1) A jogviszony megszüntetését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti.

(2) A jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.

(3) Az intézmény vezetője a jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult

a) másik intézménybe történő elhelyezése indokolt,

b) a házirendet súlyosan megsérti,

c) intézményi elhelyezése nem indokolt.

(4) Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét.

Térítési díjak

15. §

A személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjakat az 1. melléklet tartalmazza.

Megállapodással összefüggő kérdések

16. §

(1) Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője között kötött megállapodás az Szt. 94/C.§ (3) bekezdésén túl az alábbi:

A jogosult és hozzátartozója nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy az

a) intézményi felvételkor kapott tájékoztatást tudomásul vette és tiszteletben tartja,

b) adatot szolgáltat az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz,

c) a szociális ellátásra való jogosultság feltételeit, és a jogosult, továbbá a közeli hozzátartozója személyi azonosító adataiban beállott változásokat haladéktalanul közli az intézmény vezetőjével,

d) a személyi térítési díjat havonta utólag, a tárgyhót követő 15. napjáig megfizeti az ellátást nyújtó intézménynél.

Átmeneti és záró rendelkezések

17 . §

(1) Bükkszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének jelen, 6/2015 (II. 26.) önkormányzati rendelete 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Az önkormányzati segély megállapítása iránt 2015. március 1-jén folyamatban lévő ügyben – kiskorú vagy nagykorúvá vált gyermeket nevelő családok vonatkozásában e rendelet rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra, egyéb családok vagy személyek vonatkozásában a rendkívüli települési támogatás szabályait kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 13/2003. (IX. 09.) rendelet, valamint az azt módosító 18/2003. (XII.17.), 3/2004. (II.27.), 17/2004. (VI.30.), 8/2005. (V.25.), 11/2005. (IX.14.), 8/2006. (III.28.), 11/2006. (VI.28.), 17/2006. (XI.29.), 6/2008. (VII.9.), 3/2009. (IV.1.), 2/2010. (II.13.), 4/2010. (III.31.), 2/2011. (II.16.), 7/2011. (III.30.), 14/2011. (IX.08.), 16/2011. (XI.30.), 1/2012. (I.25.), 5/2012. (III.28.), 9/2012. (VII.25.), 4/2013. (IV.09.) önkormányzati rendeletek.