Erdőbénye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

6/2015.(IX.17.) Önkormányzati

R e n d e l e t e

a

Helyi adókról

Erdőbénye Község  Önkormányzatának Képviselő-testülte a Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§. (1.) bekezdésében biztosított felhatalmazás  alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1.) bekezdésének a.) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a kövezőket rendeli el:  

1. §.

Általános rendelkezések

Az Önkormányzat  a község területét kedvező és kedvezőtlen övezetekre nem bontja az adó megállapítása szempontjából.

I.

MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA

2. §.

/1./  Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki a naptári év első napján         az építmény, ingatlan tulajdonosa, vagyoni értékű jog gyakorlója, továbbá azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában       álló lakás bérleti jogával rendelkezik

3. §.

Adókötelezettség keletkezik építmény esetében a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján, beépített telek esetében a tulajdonjog megszerzését követő év első napján.

4. §.

/1./ Megszűnik az adókötelezettség az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év I. félévében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

/2./ Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik, és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

/4./ Építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség.

/5./ Adótárgy alatt a külön helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlan értendő.

/6./ Több tulajdonos esetében bejelentési, illetőleg adófizetési kötelezettség terheli a tulajdonostársakat tulajdoni hányadaik arányában.

5. §.

/1./   Az adó mértéke: adótárgyanként, illetőleg lakásbérletenként 10.000.-Ft.

/2./ A község közigazgatási területén, belterületen nem életvitelszerűen , nem állandó bejelentett lakcímmel használt ingatlan, zártkertben illetve külterületen lévő építmény tulajdonosa évi 10.000,- forint kommunális adó megfizetésére köteles.

/3./A község közigazgatási területén, belterületen lakás céljára használt, helyi  bejelentett lakcímmel, életvitelszerűen, lakott, vagy bérelt ingatlan tulajdonosa, vagy bérlője évi 3.000 forint adó megfizetésére köteles.

/4./ 70 éven felüli helyi lakos évi 2.000 forint magánszemélyek kommunális adóját kötelesek megfizetni.

6. §.

/1/. A magánszemély kommunális adója félévenként egyenlő részletekben a félév első napján esedékes. Késedelmi pótlék nélkül megfizethető a tárgyév első félévére március l5-ig, a második félévre szeptember l5. napjáig.

/2/. Az adót átutalási postautalványon a 11734145-15349806-02820000 számla javára kell       befizetni.

/3/. Az adótárgyakban bekövetkezett változásokat a tárgyévet      követő május 15-ig köteles bejelenteni. Adóbevallást kér attól, akiről nincs adata a hivatalnak. Bevallás elmulasztása esetén mulasztási bírságot kell kiszabni.

/4/. Az adózó adókötelezettségét  érintő változást 15 napon belül az előírt nyomtatványon        tájékoztatnia kell az adóhatóságot.

II.

IPARŰZÉSI ADÓ

7. §.

/1/. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén:

1. állandó jelleggel végzett vállalkozási (iparűzési) tevékenység, ha az nyereség, illetve jövedelemszerzésre irányul.
2. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja.

/2./ a.)   Ideiglenes jellegűnek minősül az iparűzési tevékenység, amennyiben az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó: piaci és vásározó kiskereskedelmet, vagy építőipari tevékenységet folytat, nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatos szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végezett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.

b.) Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, ekkor pedig éves bevallást kell tennie az adózónak.

c.) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén, a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére, melyet a tevékenység megkezdésének napjáig kell bejelenteni a helyi adóhatósághoz.

d.) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell megfizetni és bevallani.
                                                                        

8. §.

Adó alanya

Az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel    iparűzési tevékenységet végző vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő és a távközlési tevékenységet végző vállalkozások.

9. §.

Adó alapja

/1./ Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik.

/2./ Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

10.§.

Az adó mértéke:

/1/ Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 1,5 %-a.

/2/ Ideiglenes tevékenységgel végzett iparűzési tevékenység esetén  naptári naponként 3.000.-Ft.

/3/. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával kezdődik és megszűnésének napjával szűnik meg.

11. §.

/1/ A vállalkozó adóelőleget köteles fizetni. Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve az adóköteles tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül adóévre várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli.

/2/. Az éves adóbevallás határideje: adóévet követő év május 31. napja.

/3/. A vállalkozó adóelőleget félévi részletekben, március 15-ig és szeptember 15-ig fizeti meg.

/4/. A vállalkozónak az iparűzési előleget a várható, éves fizetendő adónak megfelelő összegre az adóév december 20-ig ki kell egészítenie.

/6/. Az ideiglenesen végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezésének napján kell megfizetni.

/7/ Az iparűzési adóval kapcsolatos eljárásban a helyi adókról és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

III.

 IDEGENDORGALMI ADÓ

12. §.

Értelmező rendelkezések

/1/ szálláshely: egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan                            létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál;

/2/ szállásdíj: a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelező reggeli és                       egyéb szolgáltatások nélkül;

/3/ vendégéjszaka: vendégként eltöltött – éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt                                legfeljebb 24 óra;

13.§.

Az adókötelezettség, az adó alanya

Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt,  aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

14.§.

Adómentesség

Adókötelezettség alól mentes 1990.évi C. tv. 31.§-a szerint:

/1/ a 18 életévét be nem töltött, továbbá a 70 életévét betöltött magánszemély,

/2/ a közép-és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói hallgatói jogviszony alapján, hatóság      vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség       teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Htv.37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási  tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá

/3/ aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a        használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati  jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója  (Ptk. 685.§.b)pontja), és ezen túlmenően a szállásdíj fizetésére nem kötelezett  magánszemély.

15.§.

Az adó alapja

Az adó alapja az 12.§. szerinti adókötelezettség esetén a megkezdett vendégéjszakák száma.

16.§.

Az adó mértéke

Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300.-Ft

17.§.

Az adó beszedésére kötelezett

/1/ A 15.§. alapján fizetendő adót:

     a./ kereskedelmi szálláshelyeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető,

     b./ a fizető-vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó jogosult beszedni

     c.) Szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutaló jegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó    vagy üzemeltető szerv jogosult beszedni.

/2/ A fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

18.§.

Az adó befizetése

Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő hó 15 napjáig kell bevallást tennie, és a bevallással egyidejűleg a beszedett idegenforgalmi adót befizetnie.

IV.

TALAJTERHELÉSI DÍJ

19.§.

A rendelet hatálya

/1./ A rendelet hatálya a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktd.) 2. §-ában meghatározottakra terjed ki.

/2./ A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és a Ktd. 11. §. /1./. bekezdése szerinti helyi vízgazdálkodási engedélyezési jogkörben, egyedi szennyvíztározó  szennyvízelhelyezést alkalmaz.

20.§.

Mértéke

/1./A talajterhelési díj mértéke a talajterhelési díj alap, az egységdíj, valamint a területérzékenységi és veszélyeztetési szorzó alapján kerül meghatározásra.

/2/ A talajterhelési díj alapja (A) helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a naptári évben szolgáltatott víz mennyisége (m³), csökkentve.

• külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel.

A talajterhelési díj egységdíjának (E) mértéke: 120.-Ft/m3

A veszélyeztetési szorzó (V): 1.0

/3/ A talajterhelési díj kiszámítását a Törvény 3. számú melléklete tartalmazza

21. §.

Díjkedvezmény, mentesség

/1/ Díjkedvezményt vehet igénybe, illetve nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a lakossági kibocsátót, akit a települési önkormányzat rendelete rászorultság  alapon díjkedvezményben részesít, illetve mentesít a díjfizetési kötelezettség alól.

/2/ Kedvezményre, vagy mentességre jogosultak azok a szociálisan rászorult kérelmezők, akik a szennyvízhálózatra rá nem csatlakoztatott ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosai, társtulajdonosai, bérlői, valamint önálló használói.

/3/ Mentesség vagy kedvezmény igénybevételének jogosultságát a (2) bekezdés szerinti kibocsátónak a jövedelmet igazoló dokumentumok becsatolásával írásban benyújtott kérelemben kell kezdeményeznie.

/4/ Az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz mennyisége után számított díj.

22,§.

/1/ Díjkedvezmény igénybevételének feltételei:

- 50%.os díjkedvezményre jogosult az a lakossági kibocsátó, aki egyedül él és rendszeres jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg.

- 50%-os díjkedvezményre jogosult az a lakossági kibocsátó, aki több személlyel él közös háztartásban és az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg.

/2/ Díjmentességre jogosult:

• az, az egyedül élő lakossági kibocsátó, akinek a rendszeres jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.
• az a lakossági kibocsátó, aki több személlyel él közös háztartásban és az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100 %-át.

/3/ A díjkedvezményre és díjmentességre vonatkozó jogosultság évente felülvizsgálatra kerül.

/4/ Gazdasági tevékenységet folytató társaságok, vállalkozások kedvezményre nem jogosultak.

23.§.

A talajterhelési díjfizetési kötelezettség alóli mentességet biztosít az önko9rmányzat:  

• beépítetlen építési telkekre, ha azok egyébként a vízközmű szolgáltató nyilvántartása szerint önálló vízfogyasztási helynek minősülnek.
• akinél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számunkra rendelkezésre,

24.§.

A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó a szennyvíztározójából arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

25.§.

A díjfizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás

A kibocsátó által teljesítendő díjfizetési kötelezettség megállapításához a víziközmű-szolgáltató évente, a tárgyévet követő év február 28-ig szolgáltat adatokat az önkormányzati adóhatóság számára, amely tartalmazza a kibocsátó, illetve vízfogyasztó nevét, címét és a tárgyévben fogyasztott vízmennyiséget.

26.§

A díj befizetése

/1/ A kibocsátó a negyedévi díjat a negyedév zárónapján történő esedékességgel fizeti meg díjelőlegként a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetendő teljes díj negyedének megfelelő összegben, az önkormányzati adóhatóság részére postai utalványon, vagy átutalással,  önkormányzat 11734145-15349806-03920000 számú számlájára.

/2/ Általánydíj ott állapítható meg, hol nincs mérhető szennyvíz kibocsájtás. Mértékét a 47/1999. (XII.28.) KHVM. rendelet határozza meg.

/3/ A tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján befizetett díjelőleg különbözetét, illetve a túlfizetés összegét az adóhatóság a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja,

27.§.

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi.

28.§.

Záró rendelkezések

/1/ A fennálló hátralék beszedésére az önkormányzat hivatala intézkedik.

/2/ Az önkormányzati adóhatóság magányszemélyek esetében az 50.000 Ft-ot, gazdasági társaság és vállalkozások esetében 100.000 Ft-ot elérő tartozásokat az állami adóhatóságnak végrehajtásra kimutatja.

29.§.

/1/ A rendelet a kihirdetést követő naptól lép hatályba.

/2/. A rendelet hatályba lépésével a Helyi adókról szóló , többször módosított 3/1991.(IV.01., az Idegenforgalmi adóról szóló, többször módosított 11/2004.(XII.17.), és a Talajterhelési díjról szóló 13/2004. (XII.01.) önko9rmányzati rendeletek – módosító rendeleteikkel együtt hatályon kívül helyezi.

Erdőbénye, 2015. szeptember 15.

Szabó Judit                                                                                         Kántor Dezső

jegyző                                                                                                 polgármester