Sajókaza Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015 (IV.1..) önkormányzati rendelete
Sajókaza Község önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015.(IV. 01.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 04. 01- 2018. 03. 13Sajókaza Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015 (IV.1..) önkormányzati rendelete
Sajókaza Község önkormányzat Képviselő-testületének 7/2015.(IV. 01.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2015-04-01-tól 2018-03-14-ig
Sajókaza Község önkormányzat Képviselő-testületének
7/2015.(IV. 01.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Sajókaza Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) bekezdésében (a továbbiakban: Mötv.) foglaltakra a következő rendelete alkotja:
I.Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sajókaza Községi Önkormányzat.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 3720 Sajókaza Petőfi S. út 2.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Sajókaza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Sajókaza Község közigazgatási területe.
(5) A Képviselő-testület hivatala: Sajókaza Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (továbbiakban: Sajókazai Polgármesteri Hivatal)
Székhelye: 3720 Sajókaza, Petőfi S. út 2.
2. §
Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
3. §
Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
Önkormányzati kapcsolatok
4. §
(1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően közvetlenül részt vesz vállalkozásban, 100 %-os tulajdonú nonprofit kft. létrehozásával.
(2) A nonprofit kft. élére ügyvezetőt nevez ki és 3 tagú Felügyelő Bizottságot választ.
(3) A nonprofit kft. működéséről minden évben beszámolót köteles készíteni a Felügyelő Bizottság előzetes jóváhagyása szerint.
(4) A Felügyelő Bizottság azonnal – írásban – köteles a Képviselő-testület felé jelezni, ha a Kft. működésében súlyos szabálytalanságot, visszásságot tapasztal. A Képviselő-testület a soron következő ülésén köteles napirendre tűzni a Felügyelő Bizottság beadványát.
(5) Az önkormányzat vagyon-hasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.
II.Fejezet
Az önkormányzat feladat- és hatásköre
5. §
(1) Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait az Mötv-ben megfogalmazottak szerint látja el.
(2) Az önkormányzat a helyi közügyek önálló megoldását akkor vállalja, ha az nem veszélyezteti a kötelező feladatok ellátását és az önként vállalt feladatok ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételek biztosítottak.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatait a költségvetési rendeletben foglaltak szerint látja el.
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
6. §
(1) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörének átruházásáról, az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(2) az Mötv. 42.§-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
III.Fejezet
A Képviselő-testület működése
7. §
(1) A Képviselő-testület tagjainak száma 6 fő, polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők névsorát az 1. sz. függelék tartalmazza.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) Rendes ülést a Képviselő-testület –nyári szünet kivételével – évente legalább hat alkalommal tart.
(4) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
8.§
(1) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül a képviselők egynegyedének, a Képviselő-testület bizottságainak, illetve a kormányhivatal vezetőjének indokot is tartalmazó írásbeli indítványára.
(2) Halaszthatatlan esetben a rendkívüli ülés rövid úton is összehívható
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással
a napirend megjelölésével.
(3) a képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) az önkormányzati intézmények vezetőit,
d) a bizottságok nem képviselői tagjait,
e) a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnökeit,
f) a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott
g) akiket a polgármester, a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart, illetve akik meghívásáról a munkaterv elfogadásakor döntés születetett.
9.§
(1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(2) Az ülések időpontját, helyét és napirendjét hirdetmény útján az ülés előtt legalább 5 nappal közzé kell tenni a községben található hirdetőtáblákon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, a település hivatalos honlapján azzal, hogy az ülés napirendi anyagát (zárt ülés kivételével) a Polgármesteri Hivatalban meg lehet tekinteni.
Munkaterv
10. §
(1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját. Az éves munkaterv a képviselő-testület által tárgyalásra kerülő napirendeket fogalmazza meg havi bontásban.
(2) a munkaterv javaslatot minden év január 31-ig az Ügyrendi Bizottság készíti el és a bizottság elnöke terjeszti elő elfogadásra. A fő napirendek csak a munkatervben meghatározott bizottság előzetes véleményének kikérésével terjeszthetők elő.
(3) A munkaterv előkészítése során az Ügyrendi Bizottság javaslatot kér:
a) a polgármestertől,
b) az alpolgármestertől,
c) a bizottságok elnökeitől,
d) az önkormányzati intézmények vezetőitől,
e) a hivatal tevékenységével kapcsolatban a jegyzőtől.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét,
c) az előterjesztésben közreműködőket,
d) a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság megjelölését.
A Képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése
11. §
(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető vesz részt. A zárt ülés szavazásán csak a képviselők, a jegyző és a jegyzőkönyvvezető vehet részt.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(4) A polgármester az ülés megnyitása után
a) megállapítja annak határozatképességét. Határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja, s gondoskodik annak azonos napirenddel történő 8 napon belüli újbóli összehívásáról,
b) előterjeszti az ülés napirendjét.
(5) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(6) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között- vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók elfogadásáról.
Az előterjesztés
12. §
(1) A képviselő-testület ülésére az önálló napirend írásban, az egyéb kiegészítések szóban is előterjesztőek. Érdemi döntést, határozathozatalt igénylő ügy csak írásban terjeszthető elő. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(2) Az ülésre írásbeli előterjesztést tehet: a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a bizottságok elnöke, az önkormányzati intézmények vezetői tájékoztatók és beszámolók vonatkozásában, továbbá mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez, illetve felkér.
(3) Az írásbeli előterjesztések a képviselő-testület hivatalának általában 15 nappal, de legkésőbb 8 nappal az ülést megelőzően kell leadni.
(4) Az előterjesztés főbb elemei:
a) tárgy pontos meghatározás,
b) annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, akkor milyen döntés született,
c) az előkészítésben résztvevők megnevezése,
d) az előkészítés során felmerült kisebbség véleményének ismertetése,
e) határozati javaslat, amely egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből áll,
f) az esetleges alternatív döntésre előterjesztett javaslatok egymástól elkülönülő megfogalmazása,
g) a meghozandó döntés indokai,
h) a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megjelölése,
i) a végrehajtási határidő megjelölése.
(5) Az írásban kiküldött előterjesztésekkel, határozati javaslatokkal kapcsolatban a bizottságok és bármely képviselő módosító indítványt nyújthat be legkésőbb az ülés kezdete előtti napon a polgármesterhez.
A sürgősségi indítvány
13. §
(1) Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, a témakör szerint illetékes bizottság elnöke, a képviselő-testület tagja, a jegyző nyújthatnak be. A sürgősség tárgyában a képviselő-testület egyszerű többségű szavazással vita nélkül dönt.
(2) A sürgősségi indítványt a sürgősség tényének és rövid indokolásának ismertetése mellett legkésőbb – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a képviselő-testületi ülést megelőző napon írásban kell benyújtani a polgármesternél.
(3) A sürgősségi indítványként benyújtott előterjesztéseket a települési képviselőknek elektronikus levélben vagy egyéb rövid úton kézbesíteni kell.
(4) A (2) bekezdésbe foglaltaktól abban az esetben lehet eltérni, ha az önkormányzat érdeke azt indokolja. Erre figyelemmel a határidőn túli sürgősségi előterjesztést az önkormányzat érdekeire hivatkozással az előterjesztés keretében az előterjesztőnek indokolnia kell.
(5) A polgármester jogosult arra, hogy sürgősségi indítványt határidőn túl, indokolási kötelezettség nélkül is előterjesszen.
A vita, a szavazás
14. §
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztőhöz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő köteles rövid úton választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(5) A vita lezárására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(7) a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
15. §
(1) A Képviselő-testület döntéseit rendelet vagy határozat formájában hozza meg nyílt szavazással. Határozathozatalra általában egyszerű szótöbbséggel, kézfelemeléssel kerül sor. Ez az ülésen jelenlévő képviselők többségének szavazatát jelenti.
(2) A minősített többség a megválasztott képviselők több mint a felének (4 fő) egyetértő igen vagy nem szavazatát jelenti.
(3) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.
(4) A titkos szavazás borítékba helyezett, körbélyegzővel ellátott szavazólapon történik, arra kijelölt helyiség és urna igénybe vételével. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén – technikai szünet közbeiktatásával – újabb szavazást kell tartani. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazást a Képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni.
(6) A titkos szavazással hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni, figyelemmel a személyiségi jogok gyakorlására.
(7) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha
a) azt törvény előírja,
b) azt a polgármester vagy a jelenlévő képviselők többsége kéri.
(8) Név szerinti szavazás úgy történi, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét névsorrendben, de utoljára a polgármester szavaz. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
(9) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(10) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésen felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.
(11) A képviselő-testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
(12) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.
Kérdés, interpelláció
16. §
(1) A képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, a jegyzőhöz és bármely bizottság elnökéhez – önkormányzati ügyben – továbbá a polgármesteri hivatal és intézményei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben interpellációt, kérdést intézhet. Amennyiben a kérdés, interpelláció írásban az ülés előtt 3 nappal benyújtásra került, az érintett az ülésen köteles válaszolni. Az ülésen szóban előterjesztett kérdésre, interpellációra 8 napon belül kell választ adni. Annak elfogadásáról a testület következő ülésén dönt.
(2) A testületi ülésen előterjesztett kérdés, interpelláció illetve az erre adott válasz elmondásának időtartama maximum 5 perc.
(3) A kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik, a képviselő-testület határozattal dönt, ha a képviselő a választ nem fogadja el.
(4) A képviselő-testület az interpelláció alapján vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálatot a polgármester köteles lefolytatni, s abban az interpelláló képviselő is részt vehet. Ha a vizsgálat a polgármester személyét érinti, azt az alpolgármester folytatja le.
A tanácskozás rendjének fenntartása
17. §
(1) A képviselő-testület tanácskozási rendjének fenntartása a polgármester feladata.
A polgármester ennek érdekében:
a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,
b) figyelmezteti a hozzászólót, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentést tesz, ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a szót a hozzászólótól,
c) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel – felfüggeszti az ülést.
(2) A nyilvános lésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A jegyzőkönyv
18. §
(1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak alapján jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(3) A képviselő–testület az ülésen jelenlévő tagjai közül - a polgármester kivételével – jegyzőkönyv hitelesítőt választ.
(4) Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivitelével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6) Zárt ülésen a jelenlévők hangrögzítésre alkalmas eszközt nem használhatnak.
(7) A legszélesebb nyilvánosság illetve a betekintés biztosítása érdekében a jegyzőkönyvet és mellékleteit – kivéve a zárt ülések anyagát – folyamatosan, elkészülte után a Polgármesteri Hivatalban hozzáférhetővé kell tenni.
A közmeghallgatás, helyi fórumok
19. §
A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az állampolgárok, a társadalmi szervezeteknek, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű javaslataikat, kérdéseiket. A lakosság meghatározó körét vagy jelentős részét érintő testületi döntések meghozatala előtt a képviselő-testület közmeghallgatást köteles tartani, amelyen a résztvevők közvetlenül a döntéshozók előtt kifejthetik álláspontjukat az előterjesztésről. A közmeghallgatás kiírására a képviselő-testületi ülés összehívásával kapcsolatos szabályok az irányadóak.
20. §
A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek tájékoztatása, véleményének megismerése céljából évente legalább egy alkalommal falugyűlést tart. A falugyűlés kiírására a közmeghallgatással kapcsolatos szabályok az irányadóak.
IV. A képviselő-testület bizottságai
21. §
(1) A képviselő-testület állandó bizottságok útján látja el feladatainak előkészítését, szervezését és döntése végrehajtásának ellenőrzését.
(2) A képviselő-testület állandó bizottságai
a) Ügyrendi Bizottság,
b) Pénzügyi Bizottság,
c) Igazgatási és Kisebbségi Bizottság.
A bizottságok tagjainak nevét és lakcímét a 2. számú függelék tartalmazza.
(3) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.
(4) A bizottságok működésére vonatkozóan az önkormányzat működési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
22. §
(1) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2) A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a)átruházott jogkörben hozott döntésekről való beszámolás,
b)a képviselő-testület éves munkaterv javaslata,
c)a polgármester és az alpolgármester díjazására, jutalmazására vonatkozó előterjesztés,
d)A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,
b) a polgármester, és a képviselők díjazásával összefüggő döntések.
(4) Az ügyrendi bizottság feladatat- és hatásköre
a) előkészíti a képviselő-testület éves munkaterv javaslatát, és előterjeszti a képviselő-testület ülésén,
b) összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása,
c) a polgármester és alpolgármester díjazásának emelésére vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
d) a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
e) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,
f) a szervezeti és működési szabályzat célszerűségének, helyi igényeknek, adottságoknak való megfelelőségének nyomon követése,
g) ellátja a titkos szavazással kapcsolatos teendőket.
(5) A bizottság feladata, hogy a (4) bekezdés szerinti ügyekkel kapcsolatban
a) szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását,
b) nyomon kövesse a Polgármesteri Hivatal - különösen döntés előkészítésre és végrehajtásra irányuló - tevékenységét.
23.§
(1) A képviselő-testület elé az Ügyrendi Bizottság nyújtja be a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztatót, valamint az éves tevékenységéről szóló beszámolót.
(2) Az Ügyrendi Bizottság feladat- és hatásköre a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban
a) Mötv. 39. § (3) bekezdésébe foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás,
b) a vagyonnyilatkozat vizsgálata, ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,
c) a b) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása.
d) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,
(3) Az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít meg.
24. §
(1) A Pénzügyi Bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2) A pénzügyi bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül
a) a költségvetési koncepció tervezet véleményezése,
b) a költségvetési terv megalapozását célzó rendeletmódosítások kezdeményezése,
c) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérése, javaslattétel a gazdálkodással összefüggésben,
d) döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben.
(3) A képviselő-testület elé a pénzügyi bizottság által benyújtandó előterjesztések:
a) a terv szerinti gazdálkodás figyelemmel kísérésének tapasztalatairól szóló előterjesztések,
b) a gazdálkodással összefüggésben készített javaslattételek,
c) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló tájékoztató,
(4) A képviselő-testület elé a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések
a) az éves költségvetési terv,
b) a féléves költségvetési beszámoló,
c) az éves zárszámadási rendelet,
d) a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti ügyek.
(5) A pénzügyi bizottságra állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörök nincsenek.
25. §
(1) Az Igazgatási és Kisebbségi Bizottság tagjainak száma 5 fő.
(2) A Igazgatási és Kisebbségi Bizottság feladatai
a)az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása,
b)az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása,
c)Javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,
d)Javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.
e)A szociális tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése, részvétel a Szociális Kerekasztal munkájában,
f)Véleményezi és ellenőrzi a lakosság művelődésügyi, oktatásügyi, egészségügyi, szociálpolitikai és sport helyzetének alakulását.
g)Javaslatot tesz és dolgoz ki működéshez tartozó ügyekben,
h)A képviselő testület elé kerülő kisebbségi ügyekben véleményt nyilvánít és kapcsolatot épít ki a kisebbség szerveivel, segíti jogaik érvényesítését.
(3) A képviselő-testület elé a szociális bizottság által benyújtandó előterjesztések a (2) bekezdés c)-e) és h) pontjaiban meghatározott ügyek.
(4) A szociális bizottságra átruházott állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatásköröket a szociális és gyermekvédelmi tárgyú helyi rendeletek határozzák meg.
V. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
26. §
(1) A település választópolgárai – a választási törvényben előírtak szerint – a polgármestert közvetlenül választják meg. A megbízatását főállásban látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.
(2) A polgármester főbb feladatai:
a) az önkormányzat demokratikus működésének, széleskörű nyilvánosságának biztosítása,
b) településfejlesztés, közszolgáltatások szervezése, a bizottságok véleményének figyelembe vételével,
c) települési képviselők, bizottságok munkájának segítése,
d) együttműködés a társadalmi szervezetekkel,
e) kapcsolattartás a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, gazdasági társaságokkal, intézményekkel.
(3) A polgármester államigazgatási feladatait, hatósági jogkörét külön törvény állapítja meg.
(4) A polgármester távollétében írásbeli felhatalmazása alapján, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.
(5) A polgármester hétfőnként 8 órától 11.30 óráig fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban.
27. §
(1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester csütörtökönként 8-9 óra között a Polgármesteri Hivatalban fogadóórát tart.
A polgármester, az alpolgármester helyettesítése
28. §
A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:
(1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a Képviselő-testület összehívásának, vezetésének a feladatait az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség,
b) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,
c) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.
A jegyző
29. §
(1) A polgármester – pályázat alapján határozatlan időre a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő – jegyzőt nevez ki. A jegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezéseit.
(2) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt
a) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, felmentéshez, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges.
(3) A jegyző szerdánként 8 órától 11.30 óráig fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban.
A polgármesteri hivatal
30. §
(1) A képviselő-testület belső tagozódás nélküli egységes hivatalt hoz létre – Sajókaza Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint a külön törvényben meghatározott államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A hivatal munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a képviselő-testület rendeletben szabályozza.
VI. Az önkormányzati rendeletalkotás
32. §
(1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszony rendezésére, valamint felhatalmazására annak végrehajtására. Az önkormányzati rendelet a helyi közhatalom gyakorlásának megjelenési formája, a község igazgatási területén állampolgári jogot, kötelezettséget állapít meg.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző.
(3) A rendeletalkotásra irányuló indítványt a polgármesternek kell előterjeszteni, aki tájékoztatja a testületet a kezdeményezésről. A Képviselő-testület állást foglal a rendelet szükségességéről, a rendelet előkészítéséről és annak módjáról. A testület meghatározza az előkészítés menetét, megbízza valamely bizottságát vagy az előkészítésre külön bizottságot hoz létre.
(4) A rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
VII. A társulás
33.§
(1) A képviselő-testület feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.
(2) Az egyes társulásokban való együttműködés részletes szabályait esetenkénti megállapodás tartalmazza.
VIII. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés
34. §
A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
IX. Az önkormányzat vagyona
35. §
A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat külön rendeletben szabályozza.
Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
36. §
(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.
(3) A gazdálkodás belső ellenőrzését a képviselő-testület belső ellenőrzési társulás útján biztosítja.
(4) A költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységéről szóló 193/2003.(XI. 26.) Korm. rendelet szerinti belső ellenőrzési feladatokat a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Belső Ellenőrzése látja el.
IX. Települési nemzetiségi önkormányzat
37. §
(1) Sajókaza községben az alábbi, közvetlenül megválasztott helyi nemzetiségi önkormányzat(ok) működik:
a) roma.
(2) A nemzetiségi önkormányzat képviselőinek száma: 4 fő
(3) A nemzetiségi önkormányzat jogait és kötelezettségeit a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény határozza meg.
38. §
(1) A települési önkormányzat Polgármesteri Hivatala a helyi nemzetiségi önkormányzat munkájához az alábbi segítséget nyújtja:
a) elkészíti az ülések meghívóit és – igény szerint – kipostázza a testületi anyagokkal együtt,
b) vezeti az ülésekről a jegyzőkönyvet,
c) levelezési és egyéb adminisztrációs tevékenységükben közreműködik,
d) a Polgármesteri Hivatal a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodását segítő tevékenységét külön együttműködési megállapodásban rögzíti.
(2) A nemzetiségi önkormányzat működésére vonatkozó részletes szabályokat Szervezeti és Működési Szabályzatuk tartalmazza.
X. Záró rendelkezések
39. §
(1) Ez a rendelet 2015. április 1. napján lép hatályba.
(2) e rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszi Sajókaza Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013.(VII. 01.) önkormányzati rendelete.
Sajókaza, 2015. március 31.
Stefán László Török Zsuzsanna
polgármester jegyző