Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Hatály

 
1. §

 
E rendelet hatálya kiterjed

a) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) intézménye - ide nem értve a b) pontot - (a továbbiakban együtt: intézmény),

b) Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) (a továbbiakban a) és b) pont együtt: költségvetési szerv) és

c) az Önkormányzat

költségvetésére, valamint annak végrehajtására (a továbbiakban együtt: 2015. évi költségvetés).

 
2. A gazdálkodás általános alapelvei

 
2. §

 
A 2015. évi költségvetés végrehajtása

a) a költségvetési szerv alapító okiratában előírt, a költségvetési szerv és az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában részletezett feladatkörben, az ezzel összefüggésben vállalt kötelezettségre figyelemmel,

b) a hatékonyság, az olcsóbb és átlátható közszolgáltatás jegyében, a szigorú létszám- és bértakarékosság és a vagyon rendeltetésszerű használatára irányadó követelmény érvényesítésével,

c) jogszabályban és belső szabályzatban meghatározott közzétételi kötelezettségre figyelemmel,

d) a gazdálkodási, valamint a számviteli előírások betartásával és

e) ellenőrizhető módon

biztosítandó.

3. Mellékletek

 
3. §

 
(1) Az 1. melléklet szerinti, 2015. évi költségvetési kiadási és a bevételi előirányzat főösszegét a 2-5. mellékletben részletezett előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerint kerül meghatározásra.

 
(2) A költségvetési szerv részére a 2015. évre engedélyezett létszámot a 6. melléklet tartalmazza.

(3) A 2015. évi költségvetésben szereplő feladatok többéves kihatását a 7. melléklet számszerűsíti.

 
(4) A 2015. évi költségvetés összevont pénzügyi mérlegét, működési és felhalmozási bevételeit, kiadásait és ezek egyenlegét a 8. melléklet tartalmazza.

 
(5)   A 2015. évi költségvetésből nyújtott közvetett támogatásokat a 9. melléklet mutatja be.

 
(6) A 2015. évi költségvetési előirányzat felhasználásának ütemezését a 10. melléklet tartalmazza.

 
(7) A 2015. évi költségvetés bevételeit és kiadásait kötelező, önként vállalt, valamint államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 11. melléklet tartalmazza.

 
(8) A 2015. évi költségvetés európai uniós támogatással megvalósuló projektjeit a 12. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

A 2015. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó általános előírások

 
4. A 2015. évi költségvetés bevételei, kiadásai és egyenlege

 
4. §

 
(1)   A 2015. évi költségvetés

a) kiadási előirányzatának főösszege 37.832.048 eFt, és

b) bevételi előirányzatának főösszege 35.277.198 eFt.

(2)   A 2015. évi költségvetés egyenlege 2.554.850 eFt.

 
(3)   A 2015. évi költségvetés belső finanszírozása érdekében az Önkormányzat költségvetésében a 2014. és az azt megelőző évek maradványa terhére maradvány igénybevételeként összesen 2.554.850 eFt-ot vesz számba.

5. A 2015. évi költségvetésben tervezett tartalék előirányzat igénybevétele

 
5. §

 
(1) Az Önkormányzat költségvetésében a gazdálkodás biztonsága, különösen az előre nem tervezhető kiadások fedezetének biztosítása és a kieső bevételek kompenzálása érdekében tervezett általános tartalék kizárólag a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének (a továbbiakban: Közgyűlés) döntésével és - vis maior esetét kivéve - kizárólag a költségvetési szerv és az Önkormányzat 2015. első féléves gazdálkodásáról szóló írásbeli tájékoztató megtárgyalását követően vehető igénybe úgy, hogy összege az igénybevétel ellenére sem csökkenhet az eredeti előirányzat 75%-a alá.

 
(2) Az Önkormányzat költségvetésében megjelenő általános tartalék, valamint céltartalék igénybevételére és felhasználására kizárólag a Közgyűlés döntése alapján kerülhet sor.   

 
6. A 2015. évi költségvetés előirányzat-módosításával és előirányzat-átcsoportosításával összefüggő szabályok

 
6. §

 
(1) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet vagy az elkülönített állami pénzalap a 2015. évi költségvetés számára az Önkormányzat költségvetésében megjelenő pótelőirányzatot biztosít, erről a polgármester a Közgyűlést tájékoztatja.

(2) Jelen rendeletben megjelenő

a) bevételi és kiadási előirányzatok módosításáról, valamint

b) kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításáról (a továbbiakban a) és b) pont együtt: előirányzat-változtatás)

a jelen §-ban meghatározottakra figyelemmel és a (3)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel a Közgyűlés dönt.

 
(3) A Pénzügyi Bizottság a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2012. (XII. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: önkormányzati SzMSz) 2. melléklet 4. alcím 4.3. pont 4.3.1. és 4.3.2. alpontjában rögzített hatáskörben eljárva a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatát megváltoztathatja.

 
(4)   A polgármester az önkormányzati SzMSz 4. melléklet 2. pont 2.1., 2.2. és 2.3. alpontjában rögzített hatáskörben eljárva a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatát megváltoztathatja.

(5) Az (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a pénzügyi-gazdasági folyamatok zavartalanságának biztosítása érdekében a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a 2015. évi költségvetés végrehajtása során az egyes kiadási jogcímeken belül

a) az előirányzat-csoportok között,

b) a kiemelt előirányzatok között, valamint

c) a kiemelt előirányzatokon belül

a tényleges felhasználásnak megfelelő előirányzat-változtatást hajtsa végre, és ennek rendjét szabályozza.

 (6) A polgármester az elemi költségvetési dokumentáció összeállítása során a vonatkozó módszertani útmutatóban foglaltak szerint, a jóváhagyott eredeti előirányzaton az előirányzat-változtatás miatti átvezetést végrehajthatja, és erről a Közgyűlést a költségvetési rendelet soron következő módosítása keretében tájékoztatja.

 
(7) A Közgyűlés a szakmai feladatellátás zavartalansága és folyamatossága érdekében, valamint a polgármester utólagos tájékoztatási kötelezettsége mellett engedélyezi, hogy

a) az állami költségvetés által biztosított évközi pótelőirányzatok,

b) évközi egyéb visszatérülések, valamint

c) konkrét, meghatározott célú pénzátvételek

terhére a kiadási, valamint a bevételi előirányzatok módosítására, a szakmai feladatok megkezdésére és kifizetések teljesítésére sor kerülhessen.

 
(8) Az intézmény vezetője saját hatáskörben megváltoztathatja - az e rendeletben szabályozottakra figyelemmel - az intézmény költségvetésének kiadási és bevételi előirányzatának főszámát, továbbá saját hatáskörben előirányzat-változtatást hajthat végre a működési és felhalmozási költségvetés között, a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kivételével a kiemelt előirányzatok között, valamint a kiemelt előirányzatokon belül.

 
(9) A Polgármesteri Hivatal elemi költségvetése kiadási és bevételi előirányzata főszámának - az e rendeletben szabályozottakra figyelemmel - változtatására, az előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok között, valamint a kiemelt előirányzatokon belül - a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatok kivételével - saját hatáskörben történő változtatásra a jegyző jogosult.

 
(10) A költségvetési szerv költségvetésének

a) Közgyűlés által történt jóváhagyásáról,

b) előirányzataiban közgyűlési, polgármesteri döntés alapján bekövetkezett, az érintett költségvetési szervvel előzetesen egyeztetett irányító szervi hatáskörű előirányzat-változtatásról, valamint

c) a Pénzügyi Bizottság előirányzat-változtatásáról

értesítés kiadására a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége jogosult.

 
(11) Ha a (10) bekezdés szerinti értesítést követően az érintett költségvetési szerv korábbi jelzéséről kiderül, hogy az abban jelzett előirányzat-csoport és kiemelt előirányzat szerinti bontástól - a felhasználási cél változatlansága mellett - a tényleges felhasználás előirányzat-csoport és kiemelt előirányzat szerinti, valamint a kiemelt előirányzatokon belüli bontás számviteli okból eltér, a költségvetési szerv vezetője a tényleges felhasználáshoz igazodó előirányzat-változtatást - feltéve, hogy az a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatot nem érint - saját hatáskörben végrehajthatja.

(12) Amennyiben a költségvetési szerv megállapodás, szerződés vagy pályázat keretében pénzeszközt vesz át, annak terhére, az ebben rögzített mérték erejéig a személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatát a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben megváltoztathatja. Amennyiben a megállapodás, szerződés vagy pályázat nem tartalmazza a személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kötelezettségek mértékét, a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben a vállalt feladat ellátásához szükséges mértékben a személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatát megváltoztathatja.

(13) A Közgyűlés az előirányzat-változtatással összefüggésben negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31. napi hatállyal dönt költségvetési rendeletének módosításáról.

7. Pénzellátás, valamint munkabér, személyi alapbér, illetmény és tiszteletdíj

 
7. §

 
(1)   A 2015. évi költségvetésben szereplő kiadási előirányzat felhasználására, valamint bevétel realizálására

a) a költségvetési szerv, valamint

b) az Önkormányzat költségvetése vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége

havonta, a tárgyhót megelőző hónap 25. napjáig - a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék, valamint az egyéb előirányzat felhasználását elkülönítetten megjelentető - havi finanszírozási tervet készít.

(2)   A költségvetési szerv önkormányzati támogatásának kiutalására a költségvetési szerv saját bevételének képződésére, valamint az (1) bekezdés alapján összeállított finanszírozási tervre figyelemmel kerülhet sor. Az önkormányzati támogatás igénybevétele az első féléves záráskor az aktuális előirányzat 60%-át, a háromnegyed éves záráskor az akkor aktuális előirányzat 75%-át nem haladhatja meg.

 
(3)   A finanszírozási tervben az adott hónapra jelzett önkormányzati támogatásnál, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra

a)  a költségvetési szerv, valamint

b) az Önkormányzat költségvetése vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal kiadási jogcím felett rendelkező érintett szervezeti egysége

többet nem használhat fel.

(4) Az adott hónapra jelzett önkormányzati támogatásnál nagyobb mértékű felhasználási igény esetén a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetése vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal kiadási jogcím felett rendelkező érintett szervezeti egysége a felhasználást megelőzően a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységének hozzájárulását beszerzi.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltak nyomon követése a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységének a feladata.

(6) A költségvetési szerv fizetési számlájának nap végi záró egyenlege az Önkormányzat számlájára átvezetésre kerül.

 
(7) Az intézmény szállítója részére előleget - a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 131. §-ban foglaltak érvényesítésének kivételével - csak a Közgyűlés engedélyével folyósíthat.

8. §

 
(1) A költségvetési szervnél munkabér, személyi alapbér, illetmény és tiszteletdíj (a továbbiakban együtt: munkabér) fizetésére - a munkabérnek a dolgozó számlájára érkezésére - tárgyhónapot követő hónap 3. napján kerül sor. Ha a munkabérfizetés napja munkaszüneti napra esik, a munkabérfizetés napja az ezt közvetlenül megelőző munkanap.

 
(2)   A költségvetési szerv és az Önkormányzat állományába tartozó dolgozó részére személyi jellegű kifizetést átutalással vagy postai kifizetési utalványon teljesít.

8. Beszerzéssel összefüggő szabályok

 
9. §

 
(1)   Az Önkormányzat 2016. évi költségvetési rendeletének hatályba lépéséig, Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 70. § (1) bekezdésében rögzített nemzeti közbeszerzési értékhatár alatti, de bruttó 100 eFt-ot elérő vagy azt meghaladó árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, építési beruházás, szolgáltatási koncesszió és építési koncesszió esetén az alábbi szabályok alkalmazandók:

a) bruttó 100 eFt-ot elérő vagy azt meghaladó és nettó 1.000 eFt-ot meg nem haladó árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás megrendelés, szolgáltatási koncesszió és építési koncesszió esetén lehetőség van az arra alkalmas féltől történő közvetlen megrendelésre vagy szerződéskötésre több ajánlat bekérése nélkül,

b) nettó 1.000 eFt-ot meghaladó, de nettó 8.000 eFt-ot meg nem haladó árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén külön beszerzési szabályzatban rögzített pályáztatás kerül lefolytatásra, legalább három pályázó felkérésével vagy nyílt beszerzési eljárással,

c) nettó 1.000 eFt-ot meghaladó, de nettó 15.000 eFt-ot meg nem haladó építési beruházás esetén külön beszerzési szabályzatban rögzített pályáztatás kerül lefolytatásra, legalább három pályázó felkérésével vagy nyílt beszerzési eljárással,

d) nettó 1.000 eFt-ot meghaladó, de nettó 25.000 eFt-ot meg nem haladó szolgáltatási koncesszió esetén külön beszerzési szabályzatban rögzített pályáztatás kerül lefolytatásra legalább három pályázó felkérésével vagy nyílt beszerzési eljárással és

e) nettó 1.000 eFt-ot meghaladó, de nettó 100.000 eFt-ot meg nem haladó építési koncesszió esetén külön beszerzési szabályzatban rögzített pályáztatás kerül lefolytatásra, legalább három pályázó felkérésével vagy nyílt beszerzési eljárással.

 
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott értékű árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, építési beruházás, szolgáltatási koncesszió és építési koncesszió esetén nincs mód legalább három pályázó felkérésére, az eljáró Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége vagy az érintett intézmény vezetője - amennyiben lehetőség van rá - előre, írásban indokolja a jelen §-ban előírt eljárástól való eltérés okát. Ennek formája a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egységének ügyintézője és vezetője, illetve az érintett intézmény vezetője és gazdasági vezetője által aláírt, szakmai indoklással alátámasztott feljegyzés, amely a kötelezettségvállalás mellé csatolandó.

9. Tájékoztatás tartozásállományról és egyéb adatszolgáltatás

 
10. §

 
(1)   Az intézmény a tárgyhónapot követő hónap 15. munkanapig - a 13. melléklet szerinti formában és tartalommal - írásban tájékoztatja a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységét a hónap utolsó napján fennálló tartozásállományról, valamint írásban jelzi a tartozás fennállásának indokát.

 
(2)   A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat esetében az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége készíti el.

 
(3) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 5%-át vagy a 25.000 eFt-ot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, a Közgyűlés a költségvetési szervhez önkormányzati biztost rendel ki, egyúttal vizsgálatot rendelhet el a kialakult helyzet tisztázására és a felelősség megállapítására.

 
(4)   Az önkormányzati biztosra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

 
(5)   A Közgyűlés döntése alapján önkormányzati biztos kiválasztására

a) eseti pályázat alapján vagy

b) a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közül választással, és az érintett egyetértésével

kerülhet sor.

 
11. §

 
A költségvetési szerv külön jogszabályban, valamint belső szabályzatában foglalt adatszolgáltatáson túl eleget tesz az irányító szerv eseti adatszolgáltatási igényének.

III. Fejezet

Az intézmény költségvetésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályok

 
10. Az intézmény éves költségvetésének összeállítása,

valamint az előirányzat-változtatás és -felhasználás

 
12. §

 
(1)   Az intézmény vezetője az intézmény költségvetését a Közgyűlés által elfogadott bevételi és kiadási keretszámok főösszegét betartva, a jogszabályi előírásokra figyelemmel úgy állítja össze és év közben többletbevétele terhére úgy módosítja, hogy az aktuális módosított előirányzat fedezetet biztosít az év során jelentkező kifizetésre.

 
(2) Az intézmény gazdálkodása során költségvetése módosított kiadási előirányzatának főösszegét, ezen belül a kiemelt előirányzatot, valamint az engedélyezett létszámot nem lépheti túl.

 
(3)   Az intézményi engedélyezett létszám-előirányzat kötött és túl nem léphető, változtatását a Közgyűlés engedélyezi.

(4)   A személyi juttatás, valamint a munkaadót terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzat kötött és túl nem léphető, változtatását - a 6. § (12) bekezdésében foglalt kivétellel - a polgármester engedélyezi.

 
(5) Az intézményi költségvetés K3. Dologi kiadás kiemelt előirányzatában szereplő K33. Szolgáltatási kiadások kiadáscsoport altételei közül a K331. Közüzemi díjak, valamint az ezekhez kapcsolódó általános forgalmi adó kiadás aktuális módosított előirányzata intézményi saját hatáskörben nem csökkenthető.

(6) Az intézmény által

a) az intézményi alkalmazottak és ellátottak, valamint

b) az önkormányzat hatáskörébe tartozó diákétkeztetés keretében az ellátottak vonatkozásában folytatott,

önkormányzati támogatást igénylő élelmezési tevékenységgel összefüggő kiadási és bevételi előirányzat, valamint az élelmezési tevékenységhez kapcsolódó, az intézmény által - analitikában elkülönítetten is - nyilvántartandó önkormányzati támogatás felhasználási kötöttségű, arról a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége kérésére esetenként, de legkésőbb az éves beszámoló keretében az intézmény elszámol.

(7) Az intézmény a (6) bekezdés szerinti élelmezési tevékenységgel összefüggő kiadási és bevételi előirányzatait saját hatáskörben nem változtathatja meg, kivéve, ha az intézmény által folytatott élelmezési tevékenység a nyersanyagnorma, rezsiköltség és az ezekhez kapcsolódó általános forgalmi adó megtérülése miatt nem jár önkormányzati támogatási igénnyel.

11. Többletbevétel kezelése és felhasználásának engedélyezése

 
13. §

 
(1) Amennyiben az intézmény saját bevételi előirányzatán belül a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel

a) a közhatalmi bevételek,

b) az intézményi működési bevételek és

c) a felhalmozási bevételek

eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt azokat csökkentették - módosított bevételi előirányzatán felüli, pénzügyileg teljesült többletbevétele (a továbbiakban: többletbevétel) az eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt azokat csökkentették -  a módosított előirányzat 30%-át nem haladja meg, akkor azt, de legfeljebb 10.000 eFt-ot az intézmény felhasználhatja. Ez esetben az előirányzat-módosításra közgyűlési hatáskörben utólag, az intézmény adatszolgáltatása alapján kerül sor.

 
(2)   Ha a többletbevétel az eredeti vagy - ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt azokat csökkentették - a módosított előirányzat 30%-át vagy a 10.000 eFt-ot meghaladja, az intézmény vezetője a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egységénél kérelmezi a többletbevétel felhasználásának engedélyezését. A többletbevétel keletkezésének okát tartalmazó írásbeli kérelmet az intézmény vezetője egy példányban a többletbevétel felhasználását megelőzően a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egységéhez eljuttatja. Ha a többletbevétel keletkezése az intézmény szabad kapacitásának kihasználásával függ össze, a kérelem részletes számítással alátámasztja, hogy a keletkezett többletbevétel legalább a tevékenység intézményi önköltség-számítási szabályzaton alapuló számítás szerinti önköltségét eléri.

(3)   A (2) bekezdés szerinti kérelmet a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége a kérelem beérkezését követően a polgármester elé terjeszti, aki a kérelemben foglaltakról határozattal dönt.

(4)   Ha a polgármesteri határozat a kérelem részbeni vagy egészbeni jóváhagyását tartalmazza, az intézmény által közgyűlési hatáskörű előirányzat módosításként kezelendő értesítést a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége a polgármesteri határozat kézhezvételét követően adja ki.

 
(5)   Ha a polgármesteri határozat a kérelem egészbeni elutasítását tartalmazza, az értesítést a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége a polgármesteri határozat kézhezvételét követően adja ki.

 
(6)   A (4) és (5) bekezdés szerinti esetben az intézmény a többletbevétel egészét vagy a részben elutasított összegét az értesítés átvételétől számított 5 munkanapon belül az Önkormányzat 11737007-15466004 számú fizetési számlájára befizeti.

 
(7)   Az intézmény a határozat átvételéig

a) a többletbevétel felhasználását nem kezdheti meg, így különösen kötelezettséget nem vállalhat, és kifizetést a terhére nem teljesíthet, valamint

b) a bevételi előirányzatát nem módosíthatja.

 
(8)   Az intézmény - az élelmezési tevékenységhez kapcsolódó bevétele kivételével - többletbevétele terhére annak 15%-ának megfelelő - a Közgyűlés külön intézkedésével felhasználható - tartalékot képez.

 
(9) Amennyiben az intézmény meghatározott feladat ellátására - különösen szerződés, megállapodás és pályázat keretében - államháztartáson kívülről eseti bevételhez jut vagy támogatásban részesül, a - különösen a szerződésben és a megállapodásban - meghatározott feladat ellátásával összefüggésben ténylegesen felmerült költséget úgy osztja meg, hogy az a felmerült közvetlen költség mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési és fenntartási költség arányos részére is. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettség teljesítését.

12. Intézményi létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos előírások

 
14. §

 
(1)   A 2015. évre közalkalmazotti létszámzárlat kerül elrendelésre.

 
(2) Az intézmény a 2015. év során üres, valamint megüresedő álláshelyét a polgármester írásbeli engedélye alapján töltheti be.

 
(3) A Polgármesteri Hivatal szakmai irányítást végző illetékes főosztályának vezetője az intézménynél a június 30-i, szeptember 30-i és december 31-i időpontban 120 napot meghaladóan üres álláshelyét felülvizsgálja, és ha indokolt, javaslatot tesz az intézményi létszámkeret csökkentésére és a kapcsolódó előirányzat elvonására.

(4)   Intézménynél személyi juttatás kiemelt előirányzat terhére jutalom kifizetésére a mindenkor érvényes jogszabályi előírások betartása mellett és abban az esetben kerülhet sor, ha az intézmény az önkormányzati költségvetéssel szemben pótelőirányzati igénnyel nem lép fel. A kifizetésre kerülő jutalom mértéke éves szinten nem haladhatja meg a K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 1/12 részét.

 
(5) Intézménynél rendkívüli munkaidő, készenléti és helyettesítési díj elszámolására és kifizetésére átalány alkalmazásával nem kerülhet sor. Az intézmény vezetője a rendkívüli munkaidő, készenléti és helyettesítési díj elszámolásához, valamint kifizetéséhez naprakész, általa legalább negyedévente ellenőrzött analitikus nyilvántartást vezet.

 
(6)   Amennyiben az intézmény a személyi juttatással kapcsolatos törvényi kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy a kötelezettségét megszegi, a Polgármesteri Hivatal szakmai irányítást végző illetékes főosztályának vezetője az intézmény vezetőjének felelősségre vonásának kezdeményezésére tesz javaslatot a polgármesternek.

13. Az intézményi reprezentációra vonatkozó rendelkezések

 
15. §

 
(1)   Nemzetközi reprezentációval kapcsolatos kiadás az intézménynél csak külön közgyűlési döntés alapján, az abban meghatározott keret erejéig teljesíthető.

 
(2) Belföldi reprezentációval kapcsolatos kiadás az intézménynél az engedélyezett létszám alapján, évente létszámonként bruttó 2 eFt összegig tervezhető és használható fel.

 
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti reprezentációval összefüggő reprezentációs anyaggal kapcsolatos kiadás éves szinten nem haladhatja meg a bruttó 30 eFt-ot.

 
(4)   Az intézmény vezetője személyi reprezentációs célra havonta bruttó 1,5 eFt-ot használhat fel.

 
(5)   A (1)-(4) bekezdésben meghatározott keretek egymás között nem csoportosíthatók át.

 
(6)   A kulturális intézménynél a feladatellátás keretében, az (1)-(4) bekezdésen kívül felmerülő reprezentációs jellegű kiadás nem haladhatja meg a 2014. évi elemi intézményi beszámolóban teljesített reprezentációs kiadások összegét.

(7)   A reprezentációs keret felett - évközi nyilvántartási kötelezettség mellett - az intézmény vezetője rendelkezik, mely keret magában foglalja a kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettség fedezetét is.

14. Az intézményi gazdálkodással összefüggő egyéb rendelkezések

 
16. §

(1)   Amennyiben jogszabály másképpen nem rendelkezik, az intézmény vezetője

a) tárgyévi vagy következő évi szabad előirányzat vagy

b) pénzügyi fedezet, valamint erről szóló, a polgármestertől származó írásos dokumentum

hiányában kötelezettséget nem vállalhat, és a feladat végrehajtását nem kezdheti meg.

(2)   Az intézmény részére a 2015. évi költségvetésben egyszeri jelleggel biztosított előirányzat, továbbá az év közben bármely jogcímen rendelkezésre bocsátott pótelőirányzat felhasználási kötöttségű, erről az intézmény - legkésőbb - a zárszámadás keretében elszámol.

 
(3) Az intézmény intézményi saját forrást vagy önkormányzati költségvetésből támogatást igénylő pályázatot csak a polgármester előzetes írásos engedélye alapján nyújthat be. A polgármesteri engedély - a Polgármesteri Hivatalnak az adott intézmény szakmai irányítását végző főosztályán keresztül történő - igénylésekor az intézmény vezetője írásban bemutatja a pályázat tárgy- és következő háromévi intézményi költségvetést érintő hatását.

 
(4)   A Közgyűlés döntésével az év közben megszűnő, valamint átszervezésre kerülő feladat költségvetési előirányzatát időarányosan módosítani szükséges. A módosításról a közgyűlési döntést követő 60 napon belül a Polgármesteri Hivatal szakmai irányítást végző főosztálya vezetőjének kezdeményezésére a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége értesítést küld.

 
IV. Fejezet

A Polgármesteri Hivatal költségvetésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályok

 
17. §

 
(1)   A Polgármesteri Hivatal költségvetésének végrehajtása során a 6. § (9) bekezdésében, a 12. § (1)-(3) bekezdésében és a 16. § (1)-(2) bekezdésben foglaltak értelemszerűen alkalmazandóak.

 
(2)   A polgármesteri hivatali reprezentációval kapcsolatos előírásokat az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal reprezentációról és üzleti ajándékról szóló együttes szabályzata tartalmazza. Az e célra tervezett előirányzat magában foglalja a reprezentációval összefüggő adó- és járulékfizetési kötelezettség fedezetét is.

 
V. Fejezet

Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályok

 
15. Hitelek

 
18. §

 
(1)   A 2015. év során további hitelszerződés megkötésére csak a Közgyűlés döntése alapján, a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával kerülhet sor.

 
(2)   Az Önkormányzat és számlavezetője között az átmeneti likviditási problémák kezelésére létrejött hitelszerződés, annak 2015. évi lejáratakor - a hatályban lévő jogszabályi előírásokra figyelemmel - meghosszabbítható.

(3) Az e rendelet elfogadásakor érvényben lévő hitelszerződéssel összefüggő, a hitel- és kamattörlesztésre vonatkozó hatáskörök gyakorlására az Önkormányzat belső szabályzatában foglaltak az irányadók.

 16. Átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosítása

 
19. §

 
(1)  Az Önkormányzat számláján lévő, átmenetileg szabad pénzeszközeinek

a)  határozott időre lekötött betétként történő elhelyezéséről,

b)  határozott időre lekötött betét, annak lejárata előtti feltöréséről,

c)  államilag garantált értékpapírban történő elhelyezéséről, valamint

d) államilag garantált értékpapírban történő elhelyezés esetén, annak lejárata előtti eladásáról

a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége vezetőjének kezdeményezésére, a Gazdálkodási Főosztály vezetője javaslatára, a polgármester dönt.

 
(2) Az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek az (1) bekezdés szerinti hasznosításáról a polgármester a Közgyűlést a féléves gazdálkodásról szóló írásbeli tájékoztató és az éves beszámoló keretében tájékoztatja.

17. A helyi nemzetiségi önkormányzatok tevékenységének támogatása

 
20. §

 
Az Önkormányzat az illetékességi területén működő helyi nemzetiségi önkormányzatok közül a roma, lengyel, német és örmény nemzetiségi önkormányzat részére, eredeti előirányzatként összesen 14.903 eFt támogatást biztosít a 2015. évre.  

18. Egyes kiadási előirányzatok felhasználásához kapcsolódó speciális szabályok

 
21. §

 
(1)   A Közgyűlés

a) az Önkormányzat tulajdonában álló és bérüzemeltetésbe adott Győri Fürdőközpont üzemeltetésével összefüggő bérleti díj bevételt önálló bevételi előirányzatként tervezi és számolja el, valamint

b) az a) pontban foglalttal összhangban a kiadások között a nettó bérleti díjbevétellel azonos összegű felújítási, korszerűsítési és fejlesztési keretet (a továbbiakban együtt: felújítási keret) különít el a (2) bekezdésben meghatározott kiadásokra.

 
(2)   A felújítási keret

a) az Önkormányzatot terhelő időszakos felújításra és korszerűsítésre,

b) a Győri Fürdőközpont magasabb színvonalú működését szolgáló fejlesztésre vagy

c) a bérüzemeltető által kezdeményezett és részben általa finanszírozott magasabb színvonalú működést szolgáló fejlesztés tulajdonosi önrészének biztosítására, legfeljebb a fejlesztési költség bruttó 50%-áig

használható fel.

 
(3)   A felújítási keret terhére történő finanszírozásról - a felújítás, korszerűsítés és fejlesztés megkezdését megelőzően - a Közgyűlés dönt. A felújítás, korszerűsítés és fejlesztés megkezdésére az előzőek szerinti közgyűlési döntést, valamint - amennyiben köz- vagy egyéb beszerzési eljárás lebonyolítása szükséges - az eljárás lebonyolítását követően kerülhet sor. A fejlesztés által létrehozott vagyon teljes egészében az Önkormányzatot illeti meg.

 
(4)   A felújítási keret legfeljebb annak 50%-a erejéig a Közgyűlés erre vonatkozó döntésével időlegesen a (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli célra is felhasználható, de az így felhasznált összeg a tényleges felhasználás mértékéig azonnal, de legkésőbb a költségvetési év december 31. napjáig visszapótolandó a felújítási keret javára.

 
(5)   A „A lakásvásárlás-, építés munkáltatói támogatása - a költségvetési körben foglalkoztatottak részére” kiadási előirányzat terhére történő támogatás nyújtásakor az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal Egységes Közszolgálati Szabályzatában rögzített előírások alkalmazandók.

 
(6)   Az Önkormányzat tulajdonában álló, de a közfeladata ellátására a "PANNON-VÍZ” Zrt. üzemeltetésébe adott szennyvíztisztító- és komposzttelep üzemeltetésével összefüggő éves bérleti díj nettó összegével megegyező kiadási előirányzat az önálló „Vízgazdálkodási Fejlesztési Alap” kiadási előirányzaton elkülönítésre kerül.

 
(7)   A „Vízgazdálkodási Fejlesztési Alap” kiadási előirányzatról kizárólag a Közgyűlés által elfogadott Gördülő Beruházási Terv megvalósításával összefüggésben felmerült kiadások teljesíthetők.

(8)   A GYŐR-SZOL Zrt. adatszolgáltatása alapján, eredeti kiadási előirányzatként vagy évközi előirányzat-módosításként kerül beépítésre technikai tételként az Önkormányzat költségvetésébe

a) az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló bérlemények hasznosításából származó bevétel, valamint ezek üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos kiadás, továbbá

b) a felszíni parkolással összefüggő bevétel és kiadás.

 
(9)   Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggésben tervezett kiadási előirányzat magában foglalja a felmerülő kiadással kapcsolatos adó- és járulékfizetési kötelezettség fedezetét is.

19. Önkormányzati pályázatok benyújtásával és a pályázati források kezelésével összefüggő előírások

22. §

 
(1)   Állami és egyéb pályázati forrás elnyerése érdekében benyújtani tervezett pályázat előzetes jóváhagyásáról - az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal pályázatkezelési szabályzatában meghatározott kivétellel - a Közgyűlés dönt.

(2) Állami és egyéb pályázati forrás elnyerése érdekében, közgyűlési döntés alapján benyújtásra kerülő pályázathoz szükséges saját forrás biztosítására a Közgyűlés az Önkormányzat költségvetésében pályázati önerő keretet különít el.

 
(3) A közgyűlési döntés alapján benyújtásra került pályázat kedvező elbírálása esetén a pályázat megvalósításához kapcsolódó, a közgyűlési döntésben rögzített mértékű saját forrás a pályázati önerő keret terhére - külön közgyűlési döntés nélkül polgármesteri hatáskörben - a pályázat előirányzatához átcsoportosítható.

(4) Az Önkormányzat, pályázati forrás igénybevételével megvalósítani tervezett bármely kiadási előirányzata esetében - a pályázati forrással kapcsolatos támogatási szerződés aláírásáig - csak a pályázattal összefüggésben tervezett saját forrás erejéig teljesíthet kiadást.

 
(5) Ha a benyújtott pályázat a Közgyűlés döntésétől eltérő feltétellel valósul meg, a polgármester a Közgyűlést a soron következő rendes ülésén írásban tájékoztatja és

a) a felszabaduló előirányzat pályázati önerő keretbe történő visszarendezéséről gondoskodik, vagy

b) a jelentkező előirányzat-többlet biztosításához a Közgyűléstől a támogatási szerződés aláírását megelőzően hozzájárulást kér.

 
(6)   Ha a benyújtott pályázat eredménytelenségéről a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége tudomást szerez, a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységét írásban haladéktalanul tájékoztatja, amely szervezeti egység a polgármesternél kezdeményezi a felszabaduló előirányzat pályázati önerő keretbe történő visszarendezését.

20. Az önkormányzati tulajdonú létesítmények állagmegóvásával és eszközpótlásával kapcsolatos rendelkezések

 
23. §

 
(1) A Közgyűlés az Önkormányzat tulajdonában lévő, költségvetési szerv könyvviteli mérlegében megjelenő létesítmény állagmegóvása, valamint az elhasználódott eszköz pótlása érdekében az Önkormányzat költségvetésében „Intézményi létesítmények állagmegóvása, eszközbeszerzése” kiadási jogcímen 240.000 eFt előirányzatot különít el.

(2) Az (1) bekezdés szerint elkülönített előirányzat szakterületek közötti megoszlása a következő:

a) köznevelési célú önkormányzati tulajdonú létesítmények

felújítási, karbantartási, eszközpótlási kerete                                  105.000 eFt,

b) szociális, egészségügyi célú önkormányzati tulajdonú

létesítmények felújítási, karbantartási, eszközpótlási kerete             75.000 eFt, valamint

c) kulturális, közművelődési célú önkormányzati tulajdonú

létesítmények felújítási, karbantartási, eszközpótlási kerete             60.000 eFt.

  
(3) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a (2) bekezdés szerinti keretek felhasználásáról, az elkülönített előirányzatnak az állagmegóvási, elhasználódott eszközpótlási feladat megvalósításában érintett költségvetési szerv költségvetésébe történő átcsoportosításáról az adott szakterület irányítását végző polgármesteri hivatali szervezeti egység javaslata alapján intézkedjen.

 
(4)   Az állagmegóvással és eszközpótlással kapcsolatos

a) kötelezettségvállalásra - a műszaki ellenőr írásbeli egyetértését követően - a feladat megvalósításában érintett költségvetési szerv vezetője jogosult, valamint

b) az operatív feladatokat - így különösen előkészítés, lebonyolítás és műszaki ellenőrzés biztosítása - a feladat megvalósításában érintett költségvetési szerv látja el.

(5) A költségvetési szerv az irányító szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott személy kérésére tájékoztatást ad az állagmegóvási, eszközpótlási feladatra rendelkezésre bocsátott kiadási előirányzat felhasználásáról.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

 
24. §

 
(1)   Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

 
(2) Hatályát veszti a 2015. évi költségvetés elfogadásáig történő átmeneti finanszírozás szabályairól szóló 26/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelet.