Kistarcsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 32.§ (3) bekezdésében, 33.§ (7) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdés a) és g) pontjában, valamint 134/E.§-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy Kistarcsa város közigazgatási területén a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátások formáit, szerkezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit.

Hatásköri rendelkezések

2. §

(1) A polgármester dönt az alábbi ügyekben:

        a) Települési támogatás,

        b) Köztemetés elrendelése.

(2) A Humánpolitikai Bizottság dönt a 9.§-ban foglalt méltányossági ügyekben.

(3) A (2) bekezdésben foglalt méltányossági ügyek eljárási kérdéseiben a polgármester dönt.

Eljárási rendelkezések

3. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó kérelmeket az e rendelet melléklete szerinti formanyomtatványokon kell Kistarcsa Város Polgármesteri Hivatalához (a továbbiakban: Hivatal) benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a formanyomtatványban felsorolt – az egyes ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges – mellékleteket.

(2) A rendszeres ellátás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kerül megállapításra.

(3) Rendszeres ellátás iránti kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejárta előtt két hónappal lehet benyújtani, mely esetben az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejártát követő nap.

(4) Környezettanulmány készítése szükséges a kérelmező lakóhelyén vagy tartózkodási helyén a 6-7.§-ban foglalt települési támogatás, valamint a 8.§ (1) és (4) bekezdés alapján benyújtott települési támogatás megállapítását megelőzően.

(5) Amennyiben a kérelmező életkörülményei a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapon belül vizsgálva voltak és nem utal semmiféle körülmény azokban lényeges változásra, akkor nem szükséges újabb környezettanulmányt végezni.

(6) Amennyiben az elvégzett környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményei eltérnek a jövedelemnyilatkozatban foglaltaktól, az eljáró hatóság felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(7) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

a) munkabérből származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató által kiállított igazolással;

b) vállalkozásból származó jövedelem esetén a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozatával;

c) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap és az utolsó havi nyugdíjszelvénnyel;

d) gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, és a tartásdíjat megállapító jogerős bírói ítélet, vagy a szülők között létrejött megállapodás és a kötelezett jövedelemigazolással, vagy nyilatkozattal;

e) munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást az erről szóló határozattal;

f) bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződéssel;

g) ösztöndíjról az oktatási intézmény által kiállított igazolással, bankszámlakivonattal, vagy a kifizető igazolásával;

h) jövedelemmel nem rendelkező esetén az erről szóló nyilatkozat és az állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül;

i) az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolással.

(8) A rendszeres ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be;

            b) a jogosult azt kéri;

            c) a jogosult elhunyt;

            d) az e rendeletben meghatározott egyéb okból.

(9) A (8) bekezdés szerinti megszüntetés időpontja a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.

(10) A jogosult által lakott lakáshoz kapcsolódó rendszeres ellátást – a (8) bekezdés szerinti eseteken kívül – meg kell szüntetni abban az esetben is, ha a jogosult a támogatással érintett lakásból elköltözött.

(11) A kérelemnek helyt adó 8.§-ban foglalt települési támogatás esetén egyszerűsített határozat is hozható, amennyiben az eljárás során nincs ellenérdekű ügyfél.

Az ellátások kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének általános szabályai

4. §

(1) A havi rendszerességgel megállapított pénzbeli ellátások kifizetése és folyósítása a jogosultság megállapítását követő hónap ötödik napjáig, átutalással vagy postai úton történik. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szolgáltatóhoz kerül közvetlenül átutalásra, kivéve a tüzelőanyag vásárláshoz megállapított települési támogatást, amely a jogosult részére átutalással vagy postai úton történik. A nem rendszeres települési támogatás a döntést követő 8 napon belül a házipénztárból kerül kifizetésre.

(2) Az e rendelettel megállapított ellátások jogosultsági feltételeinek fennállását – a jogosultság megállapítását követően is – a Hivatal bármikor jogosult ellenőrizni.

II. FEJEZET

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

A rendeletben szabályozott ellátások

5. §

Települési támogatást nyújt az Önkormányzat:

         a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

         b) gyógyszerkiadások viseléséhez,

         c) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben,

         d) temetési költségek mérsékléséhez,

         e) krízishelyzet elhárításához,

         f) tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek neveléséhez.

Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás

6. §

(1) Települési támogatás nyújtható a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez annak a kérelmezőnek,

            a) aki a lakás tulajdonosa, bérlője, haszonélvezője, és

            b) aki ahhoz a lakáshoz kéri a támogatást, amelyben ténylegesen lakik, és

c) akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 250%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(2) A támogatásnál figyelembe vehető költségek: a villanyáram, a gázfogyasztás, a vízfogyasztás, a csatornahasználat, a szemétszállítás, a lakbér vagy az albérleti díj, a közös költség és a tüzelőanyag költségek.

(3) Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

        a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

        b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

        c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

        d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

        e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) a (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) a (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

            a rá tekintettel figyelembe veendő arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe veendő arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft.

(8) Az elismert lakásnagyság

            a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

            b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

            c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

            d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél többen laknak a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(9) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

           de nem lehet kevesebb, mint 2.500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kellmeghatározni.

10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

11) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatást tizenkét hónap időtartamra kell megállapítani.

12) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

13) A (12) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

14) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható települési támogatásra nem jogosult, aki normatív lakásfenntartási támogatásban részesül.

Gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás

7. §

(1) Települési támogatás nyújtható a gyógyszerkiadások viseléséhez annak a kérelmezőnek

a) akinek a háziorvosa vagy a gyógykezelését végző orvosa igazolja, hogy rendszeresen gyógyszert szed, és

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 200%-át, egyedülélő esetében 250%-át, és a család tagjai egyikének sincs vagyona, és

c) akinek a háziorvosa vagy a gyógykezelést végző orvosa által kiállított igazolás szerint a havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 15%-át.

(2) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás összege havonta az igazolt gyógyszerköltség 50%-a, de maximum 5.000 forint.

(3) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a háziorvos, illetve gyógykezelést végző orvos igazolását a rendszeresen szedett gyógyszerekről és a gyógyszer igénybevételének időtartamáról, valamint

            b) a gyógyszertár igazolását a rendszeresen szedett gyógyszerek költségéről.

(4) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás az igazolt gyógyszer igénybevételének időtartamára, de legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.

(5) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtható települési támogatás közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők részére nem nyújtható.

Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben, temetési költségek mérsékléséhez és krízishelyzet elhárításához nyújtható települési támogatás

8. §

(1) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben települési támogatásban részesíthető az a személy, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, feltéve, hogy családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 150%-át, egyedülélő esetén annak 180%-át és a család tagjai nem rendelkeznek vagyonnal. A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzethez nyújtható települési támogatás nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegét.

(2) A temetési költségek mérséklésére települési támogatásban részesíthető az a személy, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 250%-át, egyedülélő esetén annak 300%-át. A kérelem az elhalálozás napjától számított 90 napon belül terjeszthető elő. A szerződés alapján eltemettetésre köteles személy nem részesíthető a temetési költségek mérséklésére nyújtható települési támogatásban. A temetési költségek mérséklésére nyújtható települési támogatás összege 40.000,- Ft.

(3) Krízishelyzet elhárításához települési támogatásban részesíthető az a személy, aki elemi kár, tűzeset, betörés, baleset miatt rendkívüli élethelyzetbe került, kárának enyhítésére évente legfeljebb egy alkalommal, feltéve, hogy családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 450%-át. A krízishelyzet elhárításához nyújtható települési támogatás összege a bekövetkezett kár 10%-a, de legfeljebb 80.000,- Ft.

(4) A tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek neveléséhez települési támogatásban részesíthető az a szülő, aki időszakosan vagy tartósan létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, és családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, feltéve, hogy családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 150%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 180%-át és a család tagjai nem rendelkeznek vagyonnal. A tizennyolcadik életévét be nem töltött gyermek neveléséhez nyújtható települési támogatás nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegét.

(5) Egy naptári éven belül egy család legfeljebb két alkalommal részesülhet az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott települési támogatásban.

(6) Az (1) és (4) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatást természetbeni ellátás formájában is lehet biztosítani az Alapszolgáltatási Központ bevonásával.

(7) A 2015. március 1-je előtt megállapított önkormányzati segélyeket az (5) bekezdés szerinti egybeszámításnál figyelembe kell venni.

Méltányosság

9. §

(1) A 8.§ (1) bekezdésben meghatározott települési támogatásnál meghatározott jövedelemhatártól – annak 70%-kal történő megemeléséig – méltányosságból az alábbi esetekben lehet eltérni:

a) Nagy értékű – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át meghaladó – gyógyászati segédeszköz vagy gyógyszerek beszerzése esetén, amennyiben a kérelmező nem rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal.

b) A háztartásban nélkülözhetetlen berendezés pótlásához.

c) Tartós – két hónapot meghaladó – táppénzes állomány vagy hosszan tartó kórházi kezelés – minimum egy hónap – esetén, az erről szóló orvosi igazolások becsatolásával.

d) Ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző fél éven belül munkahelyét elvesztette.

(2) A 8.§ (4) bekezdésben meghatározott települési támogatásnál meghatározott jövedelemhatártól – annak 70%-kal történő megemeléséig – méltányosságból az alábbi esetekben lehet eltérni:

            a) Az egyik szülő a kérelem benyújtását megelőző fél éven belül munkahelyét elvesztette.

            b) A kérelmező szülő a kérelem beadását megelőző fél éven belül egyedülálló lett.

            c) A kérelmező családjában fogyatékkal élő vagy tartósan beteg személy él.

            d) A kérelmező beiskolázáshoz kéri a támogatást és az egyik szülő munkanélküli.

e) A kérelmező újszülött gondozásához kéri a támogatást és a gyermek születése óta 6 hónap nem telt el.

(3) Méltányosság a kérelmező és családja esetében az adott naptári évben egy alkalommal gyakorolható.

A települési támogatásra való jogosultság egyéb feltételei

10. §

(1) Települési támogatásra e rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén az jogosult, aki lakókörnyezete rendezettségét az alábbi módon biztosítja:

a) a család által lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata;

b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására;

            c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése;

d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, csúszásmentesítése, az ingatlan előtti vízelvezető árok folyamatos tisztántartása a kerítés teljes hosszában (járda hiányában 2 méter széles területsávnak a tisztántartásáról és csúszásmentesítéséről kell gondoskodni);

            e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

            ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése;

f) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése;

g) szükséges a lakás padlózatának, falazatának folyamatos tisztán tartása, takarítása, szükség esetén meszelése;

h) a mosásra valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiségek és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő illemhely (WC) rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fokozott tisztántartása és fertőtlenítése szükséges.

(2) A Hivatal a támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 15 napon belül helyszíni szemle alapján győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

(3) Amennyiben a lakókörnyezet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, 8 napos határidő kitűzésével fel kell hívni a kérelmezőt – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására.

(4) Ha a kérelmező a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak települési támogatás nem állapítható meg, illetve a támogatást meg kell szüntetni.

Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételei

11. §

Az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelmező a lakókörnyezete rendezettségét is biztosítja. A lakókörnyezet rendezettségéhez az alábbiakat kell biztosítani:

a) a család által lakott ingatlan udvarán, valamint a lakásban egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata;

b) a lakáshoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására;

            c) az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése;

d) az ingatlan előtti járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, csúszásmentesítése, az ingatlan előtti vízelvezető árok folyamatos tisztántartása a kerítés teljes hosszában (járda hiányában 2 méter széles területsávnak a tisztántartásáról és csúszásmentesítéséről kell gondoskodni);

            e) a lakás rendeltetésszerű használata az alábbiak szerint:

ea) a lakás folyamatos tisztán tartása, takarítása,

eb) vizes helyiség és illemhely rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fertőtlenítése;

f) az ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése;

g) szükséges a lakás padlózatának, falazatának folyamatos tisztán tartása, takarítása, szükség esetén meszelése;

h) a mosásra valamint a rendszeres tisztálkodásra szolgáló vizes helyiségek és a mindennapi használatra alkalmas módon kiépített és meglévő illemhely (WC) rendeltetésszerű használata, rendszeres takarítása, fokozott tisztántartása és fertőtlenítése szükséges.

Köztemetés

12. §

Részben vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségének megfizetése alól az eltemettetésre köteles személy, amennyiben a mentesítésre vonatkozó kérelmet terjeszt elő és családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének a 100%-át nem haladja meg.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. §

(1) Hatályát veszti Kistarcsa Város Önkormányzatának a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 50/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelete.

(2) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.