Mályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének

8/2015. (IV.30.) Önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Mályi Község Önkormányzat képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CVXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013.(XII.13.) önkormányzati rendelet 6. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Mályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottságának véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Az önkormányzat és feladatai

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe és jelképei

1.§

(1)       Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mályi Község Önkormányzata

(2)       Az önkormányzat székhelye: 3434 Mályi, Széchenyi utca 4.

(3)       Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

                                                      Mályi Község Önkormányzatának képviselő-testülete

(4)       Az önkormányzat illetékessége Mályi község közigazgatási területére terjed ki.

(5)       A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A képviselő-testület tagjainak nevét és lakcímét az Szervezeti és Működési Szabályzat 1. függelék tartalmazza.

2.§

(1)   Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Használatuk, valamint a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását, adományozásának rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

(2)   Az önkormányzat pecsétje kör alakú benne a Magyarország címerével ellátott Mályi Község Önkormányzata körfelirat található.

(3)     A képviselő-testület hivatalának bélyegzője kör alakú, az önkormányzat megnevezését tünteti fel, valamint a köríven „Polgármesteri Hivatal” felírat olvasható, középen a Magyarország címerével és a bélyegző arab sorszámával.

(4)    A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere, a köríven „Mályi Község Önkormányzat Polgármestere”, illetve „Mályi Község Önkormányzat Jegyzője” felirat olvasható.

3.§

(1)       Az önkormányzat hivatalos lapja a Mályi Hírmondó.

(2)       Az Önkormányzat hivatalos honlapja a www.malyi.hu

(3)       Az önkormányzat hivatalos lapjára és honlapjára vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön szabályzatban állapítja meg, mely Szervezeti és Működési Szabályzat 2. függeléke tartalmazza.

2. Az önkormányzat feladatvállalása

4. §

(1)A Mályi községi önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

(2)

(3)Nem kötelező feladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület bizottságait véleményezési jogkör illeti meg.

(4)       Az előkészítő eljárást a polgármester folytatja le.

(5)       Az előkészítő eljárás eredményét összegző javaslat csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célok meghatározását, és az (1) bekezdésben meghatározott feltételek adottak.

(6)     Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

5.§

(1)A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

(2)     Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás

b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése

(3) A képviselő-testület jelen rendelet 3. melléklet foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.

(4) A képviselő-testület jelen rendelet 4. melléklet foglalt feladatkört állapítja meg a bizottságok részére, továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruházza át.

(5) A képviselő-testület jelen rendelet 5. mellékletben a bizottságok az általuk ellátandó feladatok részletes jegyzékét állapítja meg.

(6) Az átruházott feladat- és hatáskör gyakorlója minden rendes képviselő-testületi ülésen beszámol az előző testületi ülés óta eltelt időszakban – az átruházott feladat- és hatáskörben hozott döntéseiről.

II. Fejezet

A képviselő-testület működésének általános szabályai

3. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, helyszíne

6.§

(1)A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(2)A képviselő-testület havonta egy alkalommal a munkaterve szerint tart rendes ülést a Polgármesteri Hivatal tárgyalójában (Mályi, Széchenyi u. 4. sz.). Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése máshol is összehívható.

(3)A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze. Az éves munkatervet az Szervezeti és Működési Szabályzat 3. függelék tartalmazza.

(4)A munkaterv tartalmazza:

a)    a testületi ülések tervezett időpontját;

b)    tervezett napirendjét;

c)    a napirendi pontok előadóinak nevét;

d)    az egyes napirendek tárgyalásához meghívandó személyek nevét;

e)    a napirendenként a véleményező bizottság(ok) megjelölését;

g)    a közmeghallgatás időpontját és fő napirendjét;

h)    a rendezvények, ünnepi megemlékezések, évfordulók időpontját, felelőseit, egyéb szervezési feladatokat.

(5)A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét a polgármester által írásban kijelölt alpolgármester gyakorolja. A kijelölést jelen SZMSZ-hez kapcsoltan kell kezelni.

(6)A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi, Jogi és Vagyon-nyilatkozatkezelő Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

7.§

(1)    Rendkívüli ülést kell összehívni:

a) az Mötv. 44 §- ban meghatározott esetben,

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik,

(2)   Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

(3)  A képviselő-testület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.

(4)  A rendkívüli ülés levezetésére a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A rendkívüli ülést, amennyiben az Mötv. 44.§-ban meghatározott számú képviselő (elektronikus vagy írott formában) kezdeményezi 3 napon belül össze kell hívni.

(6)A képviselő-testület rendkívüli ülésének kezdetét csak hétköznap 16.00 – 18.00 időpontra lehet kitűzni. Kivételt képez katasztrófahelyzet miatt tartandó rendkívüli ülés, melynek összehívásának időpontját a helyzettől függően a polgármester határozza meg.

8. §

(1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) Közmeghallgatást kell tartani az alábbi önkormányzati döntések meghozatala előtt:

a) helyi adók bevezetése

b) nagyobb arányú területrendezéssel kapcsolatos döntés

c) jelentősebb fejlesztéshez kapcsolódó döntés

(2)       A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés, amelyre az Szervezeti és Működési Szabályzat szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a)         a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok, a társadalmi, civil szervezetek, egyesületek képviselői kérdést intézhetnek a képviselőkhöz, a polgármesterhez, a jegyzőhöz, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. Ezt írásban is megtehetik a közmeghallgatás időpontját megelőző 5. napig.

b)        a hozzászólások száma, időtartama csak rendkívül indokolt esetben korlátozható;

c)         a meghirdetett tárgytól a hallgatóság érdeklődésének megfelelően el lehet térni;

(3)       A közmeghallgatás idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület a munkatervében határozza meg.

(4)       A közmeghallgatást a testületi ülés kihirdetésével azonos módon, továbbá a község több pontján plakáttal, illetve a postaládákban elhelyezett meghívóval kell meghirdetni az ülés előtt legalább 15 nappal.

(5)      A meghirdetett tárgyról szóló ismertető után a jelentkezés sorrendjében megadja a szót, majd a kérdés címzettje lehetőleg az ülésen megadja a választ. Bonyolultabb, összetett kérdés, javaslat estén van lehetőség a 15 napon belüli írásos válaszadásra.

4. Meghívó, előterjesztés

9.§

(1)       A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2)       A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

d) a nem állandó meghívottaknak

da) az előterjesztőknek és

db) akiket az ülés összehívója megjelöl.

(3)       A képviselő-testület ülésére szóló írásbeli meghívót elektronikusan e-mail-ben vagy kézbesítés útján úgy kell megküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják.

(4)      A meghívónak tartalmaznia kell:

            a) az ülés helyét,

       b) az ülés időpontját,

       c) a tervezett napirendeket,

       d) a napirendek előadóit,

       e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(5)       A meghívóval együtt meg kell küldeni az előterjesztéseket, és azokat az előterjesztéseket is, amelyeknek napirendre vételét a polgármester nem javasolta, ennek indokáról a napirend meghatározása előtt rövid tájékoztatást kell adnia. A napirendhez kapcsolódóan esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére kizárólag az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.

10.§

(1)      A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2)      Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

c) személyes  szóbeli meghívással.

(3)   A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 9. § (3) bekezdés szerinti határidőtől.

11. §

(1)       A képviselő-testület ülésére szóló előterjesztésnek minősül:

            a)         a rendelettervezet;

            b)        a határozati javaslat;

            c)         a beszámoló;

            d)        a tájékoztatás;

            e)         a jelentés.

(2)       Az előterjesztés főbb tartalmi és alaki elemei, követelményei:

            a)         első rész: az előterjesztés indokolása:

–a tárgy vagy cím pontos meghatározása,

–az előzmények ismertetése, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre,

–a vonatkozó jogszabályok ismertetése,

–az előkészítésben részt vevők, bizottságok, szakértők, más közigazgatási szervek, stb. véleményének ismertetése,

–mindazok a tények, adatok, körülmények, összefüggések, amelyek elősegítik a javaslat minősítését, megalapozzák és indokolják a döntést.

–keltezés, előterjesztő aláírása.

b)        második rész: döntési javaslat (rendelettervezet, határozati javaslat, állás-foglalási javaslat)

–a javasolt döntési forma megjelölése,

–a tárgy vagy cím pontos, az első résszel azonos meghatározása,

–az egyértelműen megfogalmazott döntési javaslat,

–határozat esetén a végrehajtásért felelős személy és a határidő megjelölése.

(3)       Szóbeli előterjesztést kivételesen indokolt esetben, a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé, azonban a határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani. A szóbeli előterjesztés leghosszabb időtartama 10 perc.

(4)       Kizárólag írásban nyújtható be előterjesztés:

a)Rendeletalkotás

b)Intézményalapítás, átszervezés, megszüntetés

c)Helyi népszavazás kiírása

d)Kinevezés, felmentés

e)Vezetői megbízatás adása, vagy visszavonása

f)Fegyelmi eljárás megindítása

   esetén.

12.§

(1)Előterjesztés benyújtására jogosult:

a)         a polgármester;

b)        a képviselők;

c)        a képviselő-testület bizottságai;

d)        a jegyző;

e)        mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez.

(2)A testületi ülésére szóló előterjesztést írásban kell benyújtani a polgármesterhez és a jegyzőhöz legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 8. napon.

(3)A benyújtott előterjesztések vonatkozásában a jegyző törvényességi észrevételt tesz.

(4)A polgármester gondoskodik az előterjesztésnek az – Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve a munkaterv szerint – illetékes bizottság elnökéhez illetve tagjaihoz való kézbesítéséről megtárgyalás és véleményezés céljából.

(5)   A kiküldött előterjesztésekkel kapcsolatban bármely képviselő, vagy a hatáskörrel rendelkező bizottság módosító indítványt nyújthat be írásban legkésőbb az ülést megelőző 3. napon a polgármesternek.

13.§

(1)                   A sürgősségi indítvány a határozati javaslattal együtt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 11.00 óráig nyújtható be írásban a polgármesternek. A polgármester köteles az iraton az átvétel időpontját rögzíteni.

(2)       Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

            a)         a polgármester;

      b)        a képviselők;

      c)         a képviselő-testület bizottságai;

      d)        a jegyző;

(3)       A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy az azonnali tárgyalás elvetéséről minősített többséggel, soron kívül dönt.

(4)       Ha a sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosultak közül bárki ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

(5)       Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra vonatkozó javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és a napirendek sorrendjének meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

(6)       A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 12-13. §-ában előírt követelményeknek.

5. Nyilvánosság

14.§

(1)A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2)     A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) a nem képviselő-testületi tagokból választott alpolgármestert,

d) az illetékes országgyűlési képviselőt,

e) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

 (3)   Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a    meghívottak közül:

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

(4)       A képviselő-testület ülése nyilvános, az állampolgároknak a részvétel lehetőségét biztosítani kell. Az ülés időpontjáról, napirendjéről és az írásos előterjesztések megtekinthetőségének helyéről és módjáról a lakosságot értesíteni kell a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetménnyel, valamint az önkormányzat honlapján történő közzététellel gondoskodik.

(5)       A testületi ülés napirendjének írásos anyagát – a zárt ülés anyagának kivételével – az érdeklődők a Polgármesteri Hivatalban, ügyfélfogadási időben megtekinthetik.

(6)     A képviselő testület üléseiről hangfelvétel készül, ami a 29/2009. (X.30.) ÖM rendelet alapján az nem selejtezhető.

6. Az ülés megnyitása, napirend előtti témák és a napirend

14.§

(1)       Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők, és a távollétüket bejelentők személyét.

(2)       A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

(3)        2 fő jegyzőkönyv hitelesítő megválasztásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt. Hitelesítőket csak a képviselő-testületi tagok közül lehet választani, maximum 2 főt. A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.

15.§

(1)       Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2)       A napirend elfogadása előtt a képviselők vagy az előterjesztő indokolt javaslatot tehet bármely napirendi pont tárgyalásának elhalasztására. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3)       A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A polgármester által nem javasolt – meghívóval megküldött – előterjesztés minősített szótöbbséggel vehető napirendre.

(4)  A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét – lehetőség szerint – az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) rendelettervezetek;

b) határozati javaslatok;

c) beszámolók;

d) tájékoztatók;

e) jelentések.

(5) A napirend elfogadása után, annak megváltoztatására, tárgyalási sorrendje módosítására csak a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján van lehetőség.

 ( 6)   A polgármester szóbeli tájékoztatót ad a két ülés közötti eseményekről, amelyet a képviselő-testület – vita nélkül – tudomásul vesz.

(7)   A testületi ülést megelőző testületi ülés jegyzőkönyv hitelesítői tájékoztatást adnak a testületi ülésen az előző testületi jegyzőkönyv hitelesítésének megtörténtéről, illetve esetlegesen a hitelesítés megtagadásáról, és ez utóbbi esetben annak indokairól.

7. Napirend utáni felszólalás

16.§

(1)       A képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartózó, a napirenden nem szereplő községi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a napirend megtárgyalását követően a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző felszólalhat.

(2)       A felszólalás szándékát és tárgyát a napirend tárgyalása előtt be kell jelenteni.

(3)       A polgármester, az alpolgármester és a jegyző a felszólaláshoz két-két percben észrevételt tehetnek, egyebekben vitának és szavazásnak helye nincs.

8. A tanácskozási rendje

18.§

(1)A levezető elnök az ülés vezetése során:

a)         megnyitja, illetve berekeszti az ülést;

b)        jegyzőkönyv hitelesítési feladatra két képviselő személyére javaslatot tesz, melyet a képviselő testület egyszerű szótöbbséggel fogad el;

c)         megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívására az Szervezeti és Működési Szabályzat szabályainak megfelelően került sor;

d)        megállapítja a jelenlévő képviselők személyét, számát, az ülés határozat-képességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;

e)         határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja és gondoskodik annak 5 napon belüli újbóli összehívásáról;

               f)         ismerteti a sürgősségi indítványt

               g)        javaslatot tesz az ülés napirendjére, levezeti a napirend meghatározását

h)        ismerteti a képviselők által előzetesen, írásban benyújtott interpellációk, kérdések tárgyát,

i)         lehetőséget ad a napirend utáni felszólalás bejelentésére;

j)         levezeti a napirend előtti témák tárgyalását

k)        levezeti a napirend vitáját

l)         levezeti a döntéshozatalt és a szavazást

m)       levezeti az interpellációk, kérdések tárgyalását

n)        levezeti a napirend utáni felszólalásokat

o)        zárt ülést rendel el

p)        levezeti a szükséges, illetve felmerülő ügydöntő és ügyrendi szavazást;

q)        gondoskodik az ülés zavartalan rendjéről

r)         szünetet rendelhet el;

s)         indítványozhatja az elhúzódó ülés elnapolását, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt;

(2)        A polgármester az ülés vezetését - az általa kijelölt - alpolgármesternek bármikor átadhatja.

(3)       A tanácskozás rendjének fenntartásáról a mindenkori levezető elnök gondoskodik.

(4)       A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a)         figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezést használ, illetve a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít;

b)         rendre utasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

(5)       A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(6)       A rend fenntartása érdekében tett intézkedések ellen felszólani, azokat visszautasítani nem lehet.

9. Napirendi pontok tárgyalása

19.§

(1)A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

 (2)    A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3)     A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4)       A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

20.§

(1)       A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, kivéve a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2)       Elsőként az előterjesztő legfeljebb 10 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(3)       Az előterjesztés szóbeli kiegészítését követően az illetékes, illetve a javaslatot tárgyaló bizottság előadóját, majd az illetékes tanácsnokot illeti meg a szó legfeljebb 10 -10 perc időtartamban.

(4)       A tanácskozási joggal jelen lévők napirendi pontonként egy-egy alkalommal 1 percben kérdéseket intézhetnek az előterjesztőhöz, aki az összes kérdés elhangzása után legfeljebb 10 percben megadja a választ. A válaszadáshoz igénybe veheti az ülésen részt vevő, tanácskozási joggal nem rendelkező szakértő segítségét is.

(5)       A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, melynek időtartama legfeljebb 5 perc, ismételt szókérés esetén 2 perc.

(6)       A napirend vitája során a felszólaló kérésére a számára meghatározott időkeret meghosszabbításáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7)       A hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tehet.

(8)       Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható, a vita lezárását követően 5 percben megilleti a zárszó joga.

(9)       A képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt a nem tanácskozási joggal jelenlévők hozzászólási lehetőségéről.

(10)     A jegyző törvényességi észrevételt tehet a vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után.

21.§

(1)       Az előterjesztésre jogosultak a vita lezárásáig az előterjesztett döntési javaslathoz módosító indítványt terjeszthetnek elő.

(2)       Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – döntési javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja

(3)       Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vita lezárására bármely képviselő ügyrendi javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz, azonban a javaslat elhangzásáig szólásra jelentkezettek számára meg kell adni a felszólalási, javaslattételi lehetőséget

10. Felszólalás, javaslat ügyrendi kérdésben

22.§

(1)       Ügyrendi kérdésben bármely képviselő az e rendelet által szabályozott keretek között soron kívül szót kérhet.

(2)       A polgármester felhívására a képviselőnek meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.

(3)       Ügyrendi javaslat az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, soron kívül határoz.

11. A döntéshozatal

23.§

(1)       Az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. A polgármester először – az elhangzás sorrendjében – a módosító, kiegészítő indítványokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A javaslatokkal érintett részek elfogadása után a teljes döntési javaslatot is szavazásra kell bocsátani.

.          

(2)A döntési kérdést úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni

(3)A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza. A döntési javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének az igen szavazata szükséges Szavazategyenlőség esetén a polgármester 10 perc szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást

(3)     Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő)   egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(4)      Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

24.§

(1)       Szavazni minden esetben személyesen kell. A képviselő-testület döntéseit:

 a) nyílt szavazással, ezen belül:

aa) nem név szerinti nyílt szavazással

ab) név szerinti nyílt szavazással,

  b) titkos szavazással

hozza.

(2) A döntési javaslat polgármester által történő kihirdetetését követően a képviselők kézfelemeléssel szavaznak.

(3)A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellet, majd az ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát, illetve eredményét. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(4)       Bármely képviselő javaslatot tehet névszerinti szavazásra, melyről a képviselő testület ügyrendi javaslatként dönt.

(5)       A polgármester ABC sorrendben, névsor szerint szólítja a képviselőt, aki felállva, „igen”, „nem”, tartózkodom” nyilatkozattal szavaz. A szavazás részletes eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6)       Ha jogszabály titkos szavazást ír elő, nem lehet névszerinti szavazást elrendelni.

(7)     Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

25.§

(1)       A titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2)       A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ.

(3)       A szavazás „igen, nem, tartózkodom” előnyomtatott, a Hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon történik akként, hogy a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4)       A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes, érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, majd a bizottság elnöke kihirdeti az eredményt, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

(5)     Az ülés vezetője a 24.§ (3) bekezdésnek megfelelően megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

26.§

(1)     A képviselő-testület döntéseit:

                a)     önkormányzati rendelet,

                b)    önkormányzati határozat

(2)      A képviselő-testület rendeleteit, határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal kell jelölni, rendelet esetében a kihirdetés napját, határozat esetén a döntéshozatal napját az alábbi minta szerint:

            a)

„Mályi Község Önkormányzat Képviselő-testületének

…/2013. (…. ….) Önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési szabályzatáról”

            b)

„1/2011. (I. 12.) Önkormányzati határozat

Tárgy:_______________”

27.§

(1)       Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

            a)         a polgármester,

            b)        a képviselő,

            c)         a képviselő testület bizottsága,

            d)        a jegyző,

            e)         a kisebbségi szószóló,

(2) A rendelettervezet előkészítése és a képviselő-testületi döntés folyamata:

a)         a képviselő-testület, bizottság által – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elvek, szempontokat megállapítása;

            b)        a rendelettervezet szövegének megszerkesztése a hivatal közreműködésével;

c)         a rendelettervezet megvitatása az Ügyrendi, Jogi, Etikai Bizottság és a tárgyszerinti, illetve a munkatervben meghatározott bizottságok által;

d)        a jegyző által pontosított szövegtervezet és indokolás előterjesztése a képviselő-testület ülésére;

e)         a rendelet elfogadása a tárgykörre vonatkozó többségi szavazattal;

(3)       A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze, a polgármester és a jegyző az aláírásával látja el.

(4)       Az önkormányzati rendeletet a jegyző a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel hirdeti ki, gondoskodik képviselő-testület hivatalos lapjában és az önkormányzat honlapján való 15 napon belül történő megjelentetésről. A rendeletek egy példányát a könyvtárban kell elhelyezni és azt mindenki számára a nyitva tartás ideje alatt hozzáférhetővé kell tenni.      

28.§

(1)       A képviselő-testület sorszámozott határozata tartalmazza a döntés szószerinti megfogalmazását, a végrehajtásért felelős személy nevét, a végrehajtás határidejét. A hatósági jogkörben hozott határozatok vonatkozásában a közigazgatási határozatokra irányadó alaki és tartalmi szabályokat kell alkalmazni.

(2)A jegyzőkönyv elkészítését követő nyolc napon belül a határozatokat meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek és 15 napon belül Mályi Község hivatalos honlapján közzé kell tenni.

(3)(3)       A jegyző a rendeletekről, határozatokról sorszám szerinti, a határozatokról betűrendes és határidős nyilvántartást vezet. Külön nyilvántartás készül a hatályos önkormányzati rendeletekről, melynek karbantartása a jegyző feladata.

.

(4)       A képviselő-testület sorszámozott határozat nélkül dönt többek között:

            a)         ügyrendi kérdésben,

            b)        a napirend meghatározásáról,

            c)         a lejárt határidejű határozatok elfogadásáról,

            d)        az interpellációra adott válasz elfogadásáról,

            e)         a vita lezárásáról,

            f)         a felszólalás időtartamának meghosszabbításáról, időbeli korlátozásáról,

            g)        a tanácskozási joggal nem rendelkezők felszólalási lehetőségéről.

(5)       Az (4) bekezdésben foglalt döntéseket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

13. A jegyzőkönyv

29.§

(1)  A képviselő-testület üléséről négy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

(4)A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m) pontokat.

(5)A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. § (1) bekezdés g) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(6)A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(7)A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(6) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

30.§

(1)       A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletei a:

            a)         a meghívó,

            b)        a jelenléti ív,

            c)         az írásos előterjesztések,

            d)        a rendeletek,

            e)         írásban benyújtott képviselői hozzászólás, határozati javaslat,

            f)         kérdésre és interpellációra utólag, írásban adott válasz,

            g)        jegyző törvényességi észrevétele.

(2)       A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv

a)         eredeti példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a Polgármesteri Hivatal irattárában,

b)        egy példányát meg kell küldeni 15 napon belül a megyei kormányhivatal főigazgatójának,

c)         egy példányát a Polgármesteri Hivatal titkárságán kell elhelyezni és hozzáférhetőséget kell biztosítani a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára

d)   egy példányát a Móra Ferenc Közösségi Ház és Könyvtárban kell elhelyezni és hozzáférhetőséget kell biztosítani a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára

(3)       A zárt ülésről az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint külön jegyzőkönyvet kell készíteni. E jegyzőkönyvből az állampolgárok csak az érdemi döntést ismerhetik meg.

(4)      Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(5) A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok – térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.

14. A helyi önkormányzati  képviselő

31.§

(1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselő

a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja

b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,

d) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.

(4)   A települési képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjáról és költségtérítéséről az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

 (5)  Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

(5) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát és beszámolót tarthat. A fogadóóra és beszámoló helyszíne: 3434 Mályi, Botond u. 3. sz alatt található Közösségi Ház, amelyet a képviselő(k) térítésmentesen vehetnek igénybe

(6) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

(7)        A képviselő jogaira és kötelezettségeire az Mötv. 19.§-a irányadó.

(8) A képviselő költségtérítésére és munkahelyén a munkavégzés alóli felmentésére az Mötv . 20.§ (1) bekezdése irányadó.

(9) Az Mötv. 32.§ (2) i) pontjában foglalt képviselő-testületi ülésen történő részvétel igazolatlan elmulasztása esetén a képviselő-testület határozattal megvonhatja a mulasztó képviselő egy havi tiszteletdíját, amennyiben egymás után igazolatlanul 3 esetben hiányzik a képviselő az ülésről. Az igazolások elfogadásáról a képviselő-testület a mulasztással egyidejűleg dönt azok benyújtásának időpontjától függetlenül. Az ismételt mulasztás esetében ismételten kiszabható a tiszteletdíj megvonás.

(10)Az Mötv. 32.§ (2) k) pontjában foglalt választópolgárok felé nyújtandó képviselői tájékoztatási kötelezettség évente december 31-ig nyújtandó. A tájékoztatási kötelezettség nyilvános beszámolón szóban vagy a Mályi Hírmondó hivatalos lapban is megtehető.

15. A képviselő-testület szervei

32.§

A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester (alpolgármester),

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző,

d) a Polgármesteri Hivatal,

e) a társulás.

16. A polgármester és az alpolgármester

33.§

(1)A polgármester megbízatását főállásban látja el. Fogadónapját minden szerdán tartja a Polgármesteri Hivatalban 14.00-17.00 óráig.

(2) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak

g) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,

h) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

j) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.

(3) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

34.§

(1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

      a) szociális ügyek,

b) gyermekvédelmi ügyek.

(2) A polgármester az Mötv. 68.§ (3) bekezdés szerinti, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett két ülés közötti időszakban meghozható döntéseit az alábbi tárgykörökben hozhatja meg

a)önkormányzat által vagy önkormányzati társulási tagként benyújtható, pályázati támogatással járó pályázati anyag benyújtása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a pályázati határidő elmulasztásával járna és az pályázati önrész nem igényel,

b)pályázati nyilatkozat pótlása, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás a nyilatkozattételi határidő elmulasztásával járna,

c)veszélyhelyzet, súlyos káresemény elhárításához szükséges intézkedés meghozatala,

d)az Önkormányzat jogérvényesítése érdekében tett jognyilatkozat vagy beadvány, kereset, amennyiben a képviselő-testületi ülésen történő tárgyalás jogvesztő határidő elmulasztásával járna,

e)amennyiben a döntés elmaradása az önkormányzatnak vagyoni hátrányt jelentene.

f)A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3)  A polgármester illetményére és egyéb juttatásaira az Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozat- kezelő Bizottság tesz javaslatot.

(4)       A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a szükséges intézkedéseket megtegye.

(5)                   A (4) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.

35.§

Mályi Község Önkormányzat képviselő- testülete a polgármester előterjesztése alapján titkos szavazással, minősített többséggel, a polgármester munkájának segítésére saját tagjai közül egy fő főállású alpolgármestert választ és dönt annak tiszteletdíjáról.

17. A jegyző

36. §

(1)A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

(3)    A jegyző ügyfélfogadási ideje: szerda:            14.00 – 17.00

(4) A jegyző kinevezésére a Mötv. 82. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Polgármesteri Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Polgármesteri Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.

18. A Polgármesteri Hivatal

37. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Polgármesteri Hivatalt hoz létre.

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott Hivatal neve: Mályi Polgármesteri Hivatal, székhelye: 3434 Mályi Széchenyi u. 4. szám.

(3)  A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Polgármesteri Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

(5) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást és ügyviteli közreműködést.

(6) A Polgármesteri Hivatal igény szerint köteles az Önkormányzat és a hivatal működésével, a község életével kapcsolatban adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a Képviselő-testületnek, valamint a bizottságoknak.

19. A képviselő-testület bizottságai

38.§

(1)A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és eseti bizottságokat választ.

(2)       A bizottság előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrző feladatokat ellátó, a képviselő-testület által önkormányzati döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott önkormányzati szerv.

(3)        A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(4)       Az eseti bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(5)        Az eseti bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az eseti bizottság elnöke csak képviselő lehet.

(6)      A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.

(7)       A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.

(8)      A képviselő testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a)Humán Bizottság, létszáma 5 fő;

b)Pénzügyi Bizottság, létszáma 5 fő;

c)Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság, létszáma 6 fő;

d)Faluüzemeltetési, Fejlesztési, Beruházási Bizottság 5 fő

(1)A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a Képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.

(2) Az állandó bizottságok névsorát az Szervezeti és Működési Szabályzat 4. függeléke tartalmazza.

 39.§

 (1)      A bizottságot össze kell hívni a képviselő-testület, a polgármester és a bizottsági tagok egyharmadának indítványára.

(2)       A bizottság ülésére meg kell hívni:

            a)         valamennyi képviselőt,

            b)        a polgármestert,

            c)         a bizottságok nem képviselő tagjait;

            d)        a jegyzőt;

(3)       A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök, a jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(4) A bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott egyedi döntésre vonatkozó határozatát a bizottság elnöke írja alá.

(5) Több bizottságot érintő ügy előkészítése során célszerű együttes ülést tartania az érintett bizottságoknak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásának módjában.

(6) Több bizottság együttes ülése esetén a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.

20. Az önkormányzat társulásai és együttműködése

41.§

(1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik a megyei önkormányzattal, más települések önkormányzataival, közigazgatási, érdekképviseleti szervekkel. Az együttműködés célja a megyei, kistérségi tervek, koncepciók elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok folyamatos egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(2)       A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata, akik rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületet.

(3)       Az önkormányzat társulási, érdekképviseleti, együttműködési kapcsolatai:

a)Miskolci Környéki Önkormányzati Társulás

b)Miskolci Kistérség Többcélú Társulás

c)Nyékládháza és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás

d)Miskolci Közoktatási Ellátási Körzet;

e)Orvosi Ügyelet Nyékládháza.

f)Sajó Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Kazincbarcika

g)Bükkalja Délborsod Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat Mezőkövesd

  (4) A társulásra átruházott hatáskörök felsorolását az Szervezeti és Működési Szabályzat 6. melléklet tartalmazza.

42. §

(1)A gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Polgármesteri Hivatal látja el. E körbe tartozó feladatai különösen:

a)a költségvetés, a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató, a pénzforgalmi információk elkészítése a jogszabályban előírt módon és határidőre;

b)az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetése;

(2)       Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények könyvvezetését és gazdálkodási feladatait együttműködési megállapodás alapján a Polgármesteri Hivatal végzi.

43. §

(1)       A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet részletes szabályai

a) a költségvetési rendelet és a zárszámadási rendeletet a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,

b) költségvetési rendelet és a zárszámadási rendeletet akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével azt a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette,

XIII.

Záró rendelkezések

44. §

(1)Jelen a rendelet a 2015.05.01. napján lép hatályba.

(2)   Kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2013. (XII. 13.) önkormányzati rendelet.

Mályi, 2015.04.29.

Viszokai István                                                                Dr. Zalkadi Adrienn

  polgármester                                                                           jegyző