Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 42. §.-ában, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 88. § (4) bekezdésében, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45.§ (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló, többszörösen módosított 1/1986. (II. 21.) ÉVM – EüM számú együttes rendeletben foglaltakra tekintettel a következő rendeletet (továbbiakban: R) alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1)  A rendelet célja, hogy Leányfalu Nagyközség közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a nagyközség közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató természetes személyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre terjed ki. Nem terjed ki a rendelet hatálya a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

Többlakásos ingatlanok esetén:

1. a lakó és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (lépcsőház, folyosó, pince és padlásrész, közös illemhely, hulladékgyűjtő és az ehhez tartozó területnek stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről az érintettek megállapodásában meghatározott személy(ek)nek, annak hiányában a tulajdonos(ok)nak;
2. a lakások és a lakás céljára használt más helyiségeknek a tisztántartásáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítésről pedig a használó(k) köteles(ek) gondoskodni.

II. Fejezet

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

2.§

(1) A község területén lévő ingatlanok tényleges használói, tulajdonosai kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokortól megtisztítani.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, a közterületi szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3) Természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) A köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed; ha a járda területén szilárd útburkolattal ellátott területrész mellett a járdaszegélyéig még üres füves rész vagy virágos sáv illetve fűbeton is van, az egész területet a járdához tartozónak kell tekinteni (továbbiakban: járda).

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának a kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó ipari egységek, üzemek, üzlethelyiségek és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti (üzemi) tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása (különösen a fű szükség szerinti nyírása, károsítók elleni növényvédelem), a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(7) A gondozatlan járda tisztántartását, hó és jég eltakarítását, síkosságmentesítését a jegyző a rendszeresen mulasztó tényleges használó, tulajdonos helyett szükség esetén (a tényleges használó, illetve tulajdonos költségére) elvégeztetheti.

(8) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát (járdaszakaszt, lépcsőt, stb.) a szükséghez képest naponként többször is fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(9) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból baleset ne származzon.

3.§

(1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területén történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan használója, illetve tulajdonosa gondoskodik.

(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres, stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz-és robbanásveszélyes anyagot) a köz-csatorna víznyelő aknájába vagy a csapadékvíz elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni vagy bevezetni tilos!

4.§

1. Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
2. Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról. A felvonulási és építési terület lekerítését szükség szerint a jegyző rendelheti el.
3. Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.
4. Közterületen építési, bontási anyagot a jegyző által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen hatósági engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.
5. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

5. §

1. Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, csontot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
2. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

6.§

1. A nagyközség közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

7. §

1. Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat az ingatlan használója, illetve tulajdonosa 24 órán belül köteles a saját költségén eltávolítani.
2. Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt, plakátot közterületről és közmű létesítményekről a hirdetményt elhelyező köteles eltávolítani legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni. 

8.§

1. Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!
2. Közúti közlekedési szolgáltatáshoz (járművel díj ellenében végzett tevékenység) használt jármű − a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve – közúton vagy más közterületen nem tárolható.
3. Ha az üzembentartó a közúti közlekedési szolgáltatást, legfeljebb 3500 kg legnagyobb megengedett össztömegű gépkocsival végzi, e járművet a közúton vagy más közterületen is tárolhatja.
4. Piactér, vásártér tisztántartása, az ott keletkezett hulladék elszállítása, téli síkosság-mentesítése, valamint a közterülettel összefüggő járdák folyamatos tisztántartása az üzemeltető kötelessége.
5. Alkalmi jelleggel igénybevett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni − s azt saját költségen – elszállítani, ürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni.

9.§

1. Az épület használója, illetve tulajdonosa − az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai szerint – gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.
2. A csapadékvíz akadálytalan levezetése útján meg kell gátolni a pangó vizek keletkezését és posványosodását. E feladat ellátása a jegyző hatáskörébe tartozik.

10.§

1. A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.
2. Tilos az összerakott hó elhelyezése:
   1. a gyalogos közlekedési útvonalon,
   2. az útkereszteződésben,
   3. az úttorkolatban,
   4. a kapubejárat elé, annak szélességében,
   5. a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyeknél, a jármű megállóhelye és a járda között,
   6. a közüzemi szolgáltatási, felszerelési tárgyon (vízelzáró, víznyelő-akna, csap stb.) és annak közérdekű létesítményein (közvilágítási lámpaoszlop, hirdetőoszlop),
   7. az összefüggő zöldnövényzettel borított területen.
3. Járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is, hóesés után 6 órán belül el kell takarítani.

III. Fejezet

A települési szilárd hulladék kezelése, a köztisztasági szolgáltatás

11.§

1. Leányfalu Nagyközség (a továbbiakban: település) közigazgatási területén keletkező települési szilárd, szelektíven gyűjtött, zöldhulladék, veszélyes hulladék és az elkülönítetten gyűjtött papír-, műanyag-, fém- és üveghulladék begyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását és a lomtalanítást a Hulladékgazdálkodási Konzorcium Agglomeráció (AHK Agglomerációs Hulladékkezelő Nonprofit Kft. székhely: 1081 Budapest, Alföldi u. 7.  és Fővárosi Közterület-fenntartó Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, székhely: 1081 Budapest, Alföldi u. 7.), mint közszolgáltató (továbbiakban: Közszolgáltató) végzi.

 (2)  A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó települési és egyéb szilárd hulladékot a Közszolgáltató szállítja el, és engedéllyel rendelkező ártalmatlanító helyen illetve hasznosító helyen helyezi el. A nagyközség területén szilárd hulladék ártalmatlanító hely nincs, ezért hulladék lerakása tilos!

 (3) A települési hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás a település mindenkori közigazgatási területén lévő ingatlanok használójára, tulajdonosára, illetve kezelőjére (a továbbiakban együttesen: ingatlanhasználó) terjed ki, így különösen a természetes személyekre, a gazdálkodó szervezetekre és a költségvetési szervekre, továbbá a jogi, ill. jogi személyiséggel nem rendelkező társaságokra.

(4)   A Közszolgáltató a háztartási hulladék elszállítását zártrendszerű kukásautóval és a zsákok szállítására alkalmas járművel, meghatározott napokon végzi.

(5) Lomtalanításra évi egy alkalommal kerül sor a Közszolgáltatóval történt előzetes egyeztetés alapján, amelyről a lakosságot előzetesen tájékoztatni kell.

(6)  A fém és műanyag részektől megtisztított papír hulladék, a PET palackok (a továbbiakban szelektíven gyűjthető hulladékok, kivéve: üveg) elszállítása, egymástól fajtánként elkülönítetten, a közszolgáltatótól megvásárolható, vagy bármilyen átlátszó, az ingatlanhasználó által biztosított zsákokban az adott hónap utolsó szerdáján történik. Az elszállítást a Közszolgáltató végzi.

(6) Veszélyes hulladék gyűjtése évente egy alkalommal történik a lakosság előzetes tájékoztatása mellett.

(7) A rendszeres szilárd hulladék begyűjtés és szállítása Leányfalu Nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki, annak igénybevétele minden ingatlanhasználónak kötelező. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéről szóló megállapodás az ingatlanhasználó és a Közszolgáltató között jön létre. A Közszolgáltató az ingatlan használójával szemben a teljesítést csak jogszabályban, illetve a jelen rendeletben meghatározott esetben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. A Közszolgáltató egyébként a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba  bevont valamennyi ingatlanhasználó tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni.

(8) A Közszolgáltató a települési hulladék összegyűjtését hulladékgyűjtő edény ürítésével (kuka) és műanyag zsákok összeszedésével végzi.

(9) A hulladék begyűjtése és elszállítása minden héten hétfői napon történik függetlenül attól, hogy ez a nap az adott évben munkaszüneti napnak minősül vagy sem.

(10)Az ingatlanhasználónak a tárolóedényt, valamint a műanyag zsákokat a gyűjtési napon reggel 6 óráig kell kihelyeznie.

(11)A Közszolgáltató a hulladékszállítást hulladékgyűjtő edényből és műanyag zsákos rendszerben végzi.

(12)Szilárd hulladékot felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a Közszolgáltatónak rendelkezésére kell bocsátani. A tárolóedények és műanyagzsákok kihelyezése a szállítási napokon az ingatlanhasználó kötelessége, a közlekedés akadályozása nélkül. A hulladékgyűjtő edények és zsákok ürítése a közszolgáltatást végző feladata.

(13)A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a Közszolgáltatónak úgy kell megszerveznie, hogy a hulladék felhalmozására ne kerüljön sor (a két szállítás között 8 napnál hosszabb idő ne teljen el).

(14)A hulladékgyűjtő edénybe és települési hulladék gyűjtésére szolgáló zsákba tilos üveget, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes, valamint bármilyen folyékony anyagot és minden más olyan hulladékot elhelyezni, amely veszélyezteti a a hulladék elszállítását végző dolgozók testi épségét és egészségét, vagy a begyűjtés során a szállítójárműben rongálódást idézhet elő. Ha a hulladék elszállítását végző dolgozó azt észleli, hogy a hulladékgyűjtő edénybe vagy zsákba olyan anyagot, tárgyat helyeztek, amely nem minősül szállítható hulladéknak, annak szállítását megtagadhatja és az érintett ingatlanhasználót erről írásban tájékoztatja az edényre vagy a zsákra elhelyezett információs lappal.

(15) A nedves, lédús hulladékot csak vízhatlan csomagolásban lehet az edénybe helyezni. Ha az edény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, vagy ha az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, az ingatlanhasználónak kell a visszamaradt hulladékot kiüríteni és az edényt használhatóvá tenni.

(16)A hulladék elszállítását végző dolgozóknak a gyűjtőedényzet megrongálása nélkül kell a hulladékszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.

(17)A ingatlanhasználó kötelessége az edényt – vízsugárral történt kimosással, fertőtlenítőszer használatával – tisztántartani.

(18)Télen a ingatlanhasználónak kell a tárolóedény (vagy zsák) és az útburkolat széle között legalább 1,5 méter széles sávot a hótól megtisztítani és a síkosságtól mentesíteni.

(19)Az e rendeletben szabályozottól eltérő rendben történő, egyéb tekintetben viszont szakszerű és jogszerű hulladékgyűjtésről és hulladékszállításról a hulladék birtokosának vagy az ingatlan tulajdonosának a saját költségén kell gondoskodnia. A saját költségen történő elszállítással összefüggő közterület használatot külön rendelet szabályozza

(20)A szemétszállítási szerződésben meghatározott jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel az egyéb – nem települési – szemét elszállítására a szolgáltatást végző szerv külön megállapodást köthet.

Adatkezelés

12.§

1. A természetes személy és a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználók adatszolgáltatási kötelezettségeiket a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) szerint teljesítik. Az Önkormányzat a személyes adatok kötelező adatkezelését rendeli el a természetes személy ingatlanhasználó vonatkozásában.

2. Az Önkormányzat a személyes adatok kezelésére a Közszolgáltatót jogosítja fel.
3. Az Önkormányzat a Közszolgáltató felé személyes adatok átadására köteles.
4. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybevevő természetes személy ingatlanhasználó kötelezettsége a Ht. 38. § (3) bekezdésben meghatározott személyes adatok írásbeli bejelentése a Közszolgáltatóhoz, a közszolgáltatás igénybevételét követő 15 napon belül, valamint a Közszolgáltató felhívására.

A természetes személy ingatlanhasználó személyes adatainak változását annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak írásban bejelenteni.

5. Az adatkezelés célja a közszolgáltatással összefüggően a természetes személy ingatlanhasználó személyének megállapításához, a közszolgáltatási díj behajtásához szükséges és arra alkalmas adatbázis létrehozása és működtetése.
6. Az adatkezelés feltételei:

1. az Önkormányzat a Közszolgáltató részére – az általa kért személyes adatokat – negyedévente, díjmentesen adja át a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból,
2. a Közszolgáltató a személyes adatokat elsődlegesen a természetes személy ingatlanhasználó kötelező adatszolgáltatása alapján ismeri meg, a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból feladatának ellátáshoz szükséges és hiányzó adatok beszerzésére jogosult,
3. a Közszolgáltató megteremti az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik az adatok biztonságáról, meghatározza azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(7) A kezelendő adatok köre:

1. a közszolgáltatást igénybe vevő természetes személy ingatlanhasználó családi és utóneve,
2. lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címe,
3. születési helye, ideje,
4. anyja leánykori családi és utóneve.

(8)   A nyilvántartott adatokat a Közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása érdekében, a természetes személy ingatlanhasználó személyére vonatkozóan ismerheti meg.

(9) A Közszolgáltató a természetes személy ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a kötelező közszolgáltatás igénybe vételére vonatkozó jogviszony létrejöttétől annak megszűnéséig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti.

(10) Az adatok tárolásának időtartamára a számviteli és adó jogszabályok rendelkezései irányadók.

(11) A Közszolgáltató jogosult egyes, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó részfeladatai ellátása érdekében adatkezelőt, adatfeldolgozót megbízni, és a jogos igényeinek érvényesítése érdekében az e §-ban meghatározott személyes adatokat hatósági, bírósági eljárások lefolytatása céljából harmadik személynek átadni.

Az Önkormányzat jogai, feladatai és kötelezettségei

13. §

1. Az Önkormányzat az ingatlanhasználóknál keletkező települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást szervez és tart fenn. Feladata e tekintetben különösen:

a)  gondoskodás a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladék rendszeres gyűjtéséről, elszállításáról és kezeléséről, 

b)  a Közszolgáltatóval való közszolgáltatási szerződés megkötése,

c)  helyi rendelet útján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása rendjének és módjának, a közszolgáltató és az ingatlanhasználó ezzel összefüggő jogainak és kötelezettségeinek, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeinek a szabályozása,

d) helyi rendelet útján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének magasabb szintű jogszabályban nem szabályozott módjának és feltételeinek a szabályozása,

e)  helyi rendelet útján szabályozza az ingatlanhasználót terhelő, a törvényben vagy rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, továbbá az ingatlanhasználó részéről történő szüneteltetés eseteit, valamint az üdülőingatlanokra vonatkozó sajátos szabályokat,   

f)  a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához szükséges információk átadása a Közszolgáltató részére, különös tekintettel az ingatlanhasználók részére adott tájékoztatásokra, melyekről minden esetben előzetesen írásban egyeztet a Közszolgáltatóval,

g) a közszolgáltatás körébe nem tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységek közszolgáltatással történő összehangolásának elősegítése.

2. Az Önkormányzat a közszolgáltatás teljesítését a közszolgáltatási szerződésben meghatározott módon ellenőrzi. 

Az ingatlanhasználó általános kötelezettségei

14. §

(1)   A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) szerinti ingatlanhasználó a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal köteles eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természeti és épített környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja, és az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartsa.

       A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás Leányfalu Nagyközség teljes közigazgatási területére kiterjed, annak igénybevétele minden ingatlanhasználó részére kötelező.

(2)   Az ingatlanhasználó a települési vegyes hulladékot a többi települési hulladéktól elkülönítve, az általa biztosított 60, 80, 120 vagy 240 literes gyűjtőedényben vagy 60, illetve 120 literes műanyag zsákban gyűjti, és azt a Közszolgáltató részére e rendeletben meghatározottak szerint átadja.

(3) Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém hulladékokat a házhoz menő szelektív gyűjtéssel érintett területeken illetve az üveg hulladékokat a RÉV parkolóban kialakított gyűjtőponton a vegyes hulladéktól elkülönítve gyűjti és

a)  a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő ingatlanhasználó a Közszolgáltató vagy a saját maga által rendelkezésére bocsátott (átlátszó) zsákban elkülönítetten gyűjtött e hulladékokat a közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató részére külön díjazás nélkül átadja, illetve az üveghulladékokat a  gyűjtőponton gyűjti;

b)  a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött hulladékainak kezeléséről a Ht.-ben meghatározottak szerint gondoskodik, így hulladékait a Közszolgáltató részére is átadhatja.

(4)   A jelen § (3) bekezdésében nem szabályozott egyéb esetekben a természetes személy ingatlanhasználó az általa elkülönítetten gyűjtött hulladékait hulladékgyűjtő pontra, átvételi helyre szállíthatja, és ott a Közszolgáltatónak átadhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat egyébként a Közszolgáltató részére megfizette.

(5) Ha a gazdálkodó szervezetnek nem minősülő ingatlanhasználó a vegyes hulladéktól elkülönítetten gyűjtött kerti zöldhulladékát nem komposztálja, akkor azt a házhoz menő kerti zöldhulladék gyűjtéssel érintett területeken a Közszolgáltató logójával ellátott, kereskedelmi forgalomban kapható 120 literes műanyag zsákban elkülönítetten köteles gyűjteni és a közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató részére átadni.

(6) Az ingatlanhasználó a veszélyes hulladékokat az egyéb települési hulladékoktól elkülönítve gyűjti, aminek begyűjtéséről, elszállításáról és kezeléséről évente egyszer, ingatlanonként legfeljebb 1 m³ mennyiségben a Közszolgáltató – külön díj felszámítása nélkül, ingyenesen – gondoskodik az Önkormányzattal egyeztetett időpontban, amit kötelesek a honlapjukon közzétenni. Az egyes ingatlanoknál ezt a mennyiséget meghaladó veszélyes hulladék begyűjtésére és elszállítására a Közszolgáltató nem köteles.

Az ingatlanhasználó közszolgáltatás igénybevételével kapcsolatos jogai és kötelezettségei

15. §

(1) Az ingatlanhasználó az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást az e rendeletben meghatározott gyakorisággal köteles igénybe venni és a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékait a Közszolgáltató részére rendszeresen átadni.

(2)   Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért köteles díjat fizetni a hatályos jogszabályok szerint.

(3)   Az ingatlanhasználót nem terheli az (2) bekezdésben foglalt díjfizetési kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik és ezért ott települési vegyes hulladék nem keletkezik.

(4)   Szüneteltethető a közszolgáltatás nyújtása azokon az ingatlanokon, amelyeken előreláthatóan legalább 90 napig senki sem fog tartózkodni és emiatt hulladék sem keletkezik. A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlanhasználó írásban köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak, a szüneteltetés kezdő időpontja előtt, azt legalább 30 nappal megelőzően.

(5)   Az ingatlanhasználó naptári évente egy alkalommal jogosult kérelmezni a közszolgáltatást szünetelését. Amennyiben a szünetelési kérelem a kérelemmel érintett naptári évnél hosszabb időre vonatkozik, akkor az ingatlanhasználó a kérelemmel érintett naptári évet követő 15 napon belül köteles írásban nyilatkozni és nyilatkozatát eljuttatni a Közszolgáltatóhoz, hogy továbbra is fenn kívánja-e tartani a szünetelést. Az ingatlanhasználónak a közszolgáltatás szünetelésének fenntartására vonatkozó nyilatkozatának a hiányában a Közszolgáltató újraindítja a közszolgáltatást.

(6)   Ha a szünetelés feltételeiben változás következik be, az ingatlanhasználó ezt írásban, haladéktalanul bejelenti a Közszolgáltatónak.

(7)   Amennyiben a szünetelés időtartama alatt a közszolgáltatás alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy az ingatlanhasználó egyidejű értesítése mellett a Közszolgáltató a hulladékot elszállítja, az ingatlanhasználó ennek a díját megfizeti és a Közszolgáltató újraindítja a közszolgáltatást.

(8) Az ingatlanhasználó a Közszolgáltatónak 15 napon belül írásban bejelenti, ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok - különösen a közszolgáltatásba újonnan történő bekapcsolódás - folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. Ugyanígy köteles 15 napon belül írásban bejelenteni a Közszolgáltatónak az ingatlanhasználó, ha a közszolgáltatás igénybevételi kötelezettsége megszűnik.

(9) A természetes személy ingatlanhasználó jogosult 60 literes hulladékgyűjtő edény utáni közszolgáltatási díjat fizetni, amennyiben – választása szerint – hulladékgyűjtő edényt vagy a Közszolgáltatótól 60 literes műanyag hulladékgyűjtő zsákot vásárol, valamint a Polgármesteri Hivatal által kiállított, 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a közszolgáltatással érintett lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja. A Közszolgáltató évente jogosult kérni a 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítvány bemutatását a kérelmező természetes személy ingatlanhasználótól..

A Közszolgáltató közszolgáltatással kapcsolatos jogai és kötelezettségei

16 . §

(1)   Az ingatlanhasználó részére az ingatlanon keletkező elkülönítetten gyűjtött kerti zöldhulladék gyűjtésére szolgáló, a Közszolgáltató logójával ellátott, kereskedelmi forgalomban kapható műanyag zsákok megvásárlási lehetőségét a Közszolgáltató az ügyfélszolgálatán, valamint kereskedelmi partnerei segítségével egyéb helyeken biztosítja.

(2)   Ha az ingatlanhasználó a jogszabályi kötelezettségének ellenére nem veszi igénybe a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, a Közszolgáltató − az ingatlanhasználó egyidejű írásbeli értesítése mellett − az ingatlanhasználó által ténylegesen kihelyezett hulladékmennyiségnek megfelelő gyűjtőedény, de minimálisan 1 db 80 literes gyűjtőedény heti egyszeri ürítését vélelmezi és ennek megfelelő díjat számláz.

(3)   A Közszolgáltató az ingatlanhasználó tulajdonát képező gyűjtőedény szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlanhasználó bejelentése alapján gondoskodik, amennyiben annak sérülése, használhatatlansága bizonyíthatóan a Közszolgáltató hibájából ered.

(4)   A Közszolgáltató a közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátásához szükséges:

a)  engedélyeket, minősítéseket megszerzi;

b) jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt pénzügyi fedezetet folyamatosan biztosítja;

c) szükséges mennyiségű és minőségű járművet, gépet, eszközt, berendezést biztosítja és fenntartja, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakembert alkalmazza;

d)             fejlesztéseket és karbantartásokat legalább a közszolgáltatási díjban elismert fejlesztési hányad erejéig elvégzi.

(5)   A Közszolgáltató:

a) más önkormányzat megbízásából végzett közszolgáltatási tevékenységét pénzügyi és műszaki tekintetben a Leányfalun végzett tevékenységétől elkülöníti;

b) a közszolgáltatás teljesítésével összefüggő, a jogszabályokban és a közszolgáltatási szerződésben meghatározott adatszolgáltatást rendszeresen teljesíti, továbbá működteti a jogszabályokban és a közszolgáltatási szerződésben meghatározott nyilvántartási rendszert;

c) a közszolgáltatói hulladékgazdálkodási és egyéb közszolgáltatást érintő fejlesztési terveinek elkészítése során az Önkormányzattal együttműködik. A közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet − annak a környezetvédelmi hatóság által történő elfogadását követően − megküldi az Önkormányzatnak;

d)             a fogyasztók számára a jogszabályi előírásoknak megfelelő ügyfélszolgálatot és tájékoztatási rendszert működtet.

(6) A Közszolgáltató a közszolgáltatás díját az ingatlanhasználóktól az e rendeletben meghatározottak szerint szedi be.

(7) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó egyidejű tájékoztatása mellett bármikor jogosult az edényzetet matricával ellátni és csak abból a hulladékgyűjtő edényből végezni a hulladékszállítást, mely után a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját az ingatlanhasználók megfizették.

A közszolgáltatási díj megfizetése

17. §

1. A díjfizetés alapja a ténylegesen elszállított mennyiség (gyűjtőedény, zsák) és az egységár szorzata. Az ingatlanhasználó a teljesített hulladékgazdálkodási közszolgáltatás alapján számított közszolgáltatási díjat utólag, a Közszolgáltató vagy az általa megbízott személy (díjbeszedő) által megküldött a teljesítési időszak alapján negyedéves számla ellenében, a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles kiegyenlíti. Az Önkormányzatnak nincs mögöttes helytállási felelőssége a nem fizető természetes személy ingatlanhasználókkal szemben.

(2)   A Közszolgáltató az ingatlanhasználókat a számlázási gyakorlatában bekövetkező változásról a változás bevezetéséről, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban tájékoztatja.

(3)   A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a Közszolgáltató a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti késedelmi kamatot érvényesíthet.

(4) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a Közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra − annak kézhezvételétől számított 15 napon belül − a Közszolgáltató megküldi a válaszát.

(5)   Túlszámlázás esetén a többletösszeget a Közszolgáltató visszafizeti vagy az ingatlanhasználó írásbeli kérelmére legkésőbb az érintett tárgynegyedévet követő számlázási időszak esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.

(6)   Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, vagy a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll, vagy a teljesítést igazolja. Az ingatlanhasználó - e rendeletben meghatározott kivételekkel - akkor is köteles közszolgáltatási díjat fizetni, ha a Közszolgáltató igazolni tudja, hogy felajánlotta az ingatlanhasználónak a közszolgáltatás nyújtását vagy a közszolgáltatás nyújtására rendelkezésre állt.

A közszolgáltatás keretében történő hulladékgyűjtés szabályai

18. §

 (1)  Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, vagy az edényben lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt az edényt üríteni nem lehet, az ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására az edényt üríthetővé és használhatóvá teszi. A Közszolgáltató mindaddig nem köteles elszállítani, ill. üríteni az edényt, amíg a felszólításában írtaknak az érintett ingatlanhasználó nem tesz eleget.

(2)   Nem helyezhetőek el vegyes szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényben üveghulladékok a házhoz menő szelektív gyűjtéssel érintett területeken.

(3)   Nem helyezhető el a vegyes szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényben kerti zöldhulladék.

(4)   Nem helyezhető el a gyűjtőedényben folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyag, vagy egyéb olyan anyag, amely veszélyeztetheti a gyűjtést végző személyek vagy mások életét, testi épségét, egészségét.

(5)   Nem helyezhető el a gyűjtőedényben továbbá települési hulladéknak nem minősülő hulladék, különösen építési és bontási hulladék, állati tetem, valamint hulladékudvaron gyűjthető elektromos, elektronikai és veszélyes hulladék.

(6)   Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényeket lehetőleg az ingatlan területén belül vagy zárható helyiségben, zárható tárolóban helyezi el úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek vagy állatok ne férjenek hozzá.

(7)   Gyűjtőedényt közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag a közterület-használatra vonatkozó jogszabályok megtartásával, az ott szabályozott engedély vagy közterület-használati hozzájárulás alapján lehet.

(8)   A Közszolgáltató a közszolgáltatás végzéséhez szükséges konténert közterületen a konténer hulladékkal való megtöltéséig elhelyezheti, azt követően haladéktalanul elszállítja.

(9)   Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényeket és adott esetben Közszolgáltató által biztosított zsákokat a hulladék elszállítása céljából a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen, a gyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezi.

(10) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt, a kerti zöldhulladékok gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő zsákot, és a legfeljebb 1 méteresre darabolt, összekötözött faágakat legfeljebb a szállítási napot megelőző napon 20 órától helyezheti ki a közterületre legkésőbb a gyűjtési nap 06:00-ig, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést.

(11) Ha az ingatlanhasználó a gyűjtőtartály tárolási helyéről a gyűjtőedény ürítésére való átadásának helyére történő mozgatás és visszaszállítás céljából a Közszolgáltatót kívánja igénybe venni, akkor azt a Közszolgáltató felé írásban jelzi. A többletszolgáltatásról a felek külön megállapodást köthetnek.

(12) Az ingatlanhasználó - a közszolgáltatás körébe tartozó - települési vegyes szilárd hulladékát kizárólag a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített 60, 80, 120, 240 literes, vagy a Közszolgáltató által biztosított 1100 literes gyűjtőedényben, illetve a Közszolgáltató nevével és/vagy a logójával ellátott 60 vagy 120 literes műanyag zsákban helyezheti el.

(13) Az ingatlanhasználó a hulladékot úgy helyezi el, hogy az a gyűjtőedény vagy a zsák mozgatásakor, valamint a gyűjtőedény ürítésekor ne szóródjon, továbbá a gépi ürítést ne akadályozza. Az ingatlanhasználó a hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelét a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban tartja, a szolgáltató az ürítés után pedig köteles a fedelet visszazárni.

(14) A kihelyezett gyűjtőedény, hulladékgyűjtő zsák és összekötözött faág, lomtalanításkor kihelyezett lom hulladék nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, és elhelyezése egyébként nem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(15) Tilos a kihelyezett hulladékgyűjtő edények vagy zsákok környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével vagy parkoló gépjárművekkel oly módon elzárni, amely a Közszolgáltató által alkalmazott módon történő ürítését akadályozza.

(16) Tilos a szabályszerűen kihelyezett hulladékgyűjtő edényekből és zsákokból a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(17) A Közszolgáltató a közszolgáltatás keretében a hulladék elszállítását megtagadhatja, ha:

1.          a települési vegyes szilárd hulladék nem a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy nem a Közszolgáltató logójával ellátott, kereskedelmi forgalomban kapható műanyag zsákban kerül kihelyezésre;
2.          a kerti zöldhulladék esetén nem a Közszolgáltató logójával ellátott, kereskedelmi forgalomban kapható műanyag zsákban, vagy a vastagabb faágak esetében 1 méteresnél nagyobb darabokban vagy nem összekötözve kerülnek kihelyezésre;
3.          a kihelyezett gyűjtőedény a Közszolgáltató által alkalmazott gépi ürítési módszerrel az ingatlanhasználónak felróható okból nem üríthető;
4.          megállapítható, hogy a gyűjtőedényben kihelyezett hulladék az ürítés vagy a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a gyűjtő járműben vagy berendezésében kárt okozhat, vagy a hasznosítás, ártalmatlanítás során veszélyeztetheti a környezetet;
5.          érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a kihelyezett gyűjtőedény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes, vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, nem ártalmatlanítható, vagy nem minősül települési hulladéknak;
6.          a kihelyezett gyűjtőedény túltöltött, és a gyűjtőedény ürítése a környezet szennyezése, a hulladék szóródása nélkül nem lehetséges.

(18) A Közszolgáltató az ingatlanhasználót írásban haladéktalanul értesíti a hulladék elszállítása megtagadásának tényéről és okáról, és felszólítja a megtagadáshoz vezető ok vagy okok megszüntetésére.

A vegyes hulladék gyűjtése

19. §

1. A hulladékszállítás hetente hétfői napon történik. Rendkívüli időjárás esetén a Közszolgáltató rendkívüli időjárás megszűnését követő napon végzi el a hulladékszállítást. Ilyen esetben nem szabad a kihelyezett szemetet az ingatlanok előtt hagyni. A hulladékszállítást a Közszolgáltatónak úgy kell megoldani, hogy a hulladék felhalmozására ne kerüljön sor.
2. Vegyes települési hulladék esetén a gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként a közszolgáltatás során kizárólag az alábbi EN 840-1 vagy MSZ EN 840-1 szabványú és űrtartalmú tárolók használhatók:

1.          60 literes szabványos tárolóedény,
2.          80 literes szabványos tárolóedény,
3.          120 literes szabványos tárolóedény,
4.          240 literes szabványos tárolóedény,
5.          1100 literes szabványos tárolóedény,
6.          60 literes települési szilárd hulladék gyűjtésére a Közszolgáltató logójával ellátott alkalmas műanyag zsák,
7.          120 literes többlet települési szilárd hulladék gyűjtésére a Közszolgáltató logójával ellátott alkalmas műanyag zsák,
8.          zöld hulladék gyűjtésére alkalmas a Közszolgáltató logójával ellátott 120 literes műanyag zsák,
9.          szelektív gyűjtésre alkalmas (átlátszó vagy a Közszolgáltató logójával ellátott) zsák.

(3)   A vegyes hulladék ürítésének minimális gyakorisága az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti kertvárosi és falusias lakóterületen heti egy alkalommal történik. Az Önkormányzat és a Közszolgáltató is köteles a honlapján közzétenni a gyűjtési napok naptári negyedévre meghatározott pontos dátumát.

(4)   A gyűjtőedényben elhelyezhető vegyes hulladék tömege:

1.          60 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 30kg,
2.          80 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 40 kg,
3.          120 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 60 kg,
4.          240 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 90 kg,
5.          1100 literes gyűjtőedény esetében legfeljebb 300 kg.

(5)   A Közszolgáltató elszállítást megelőzően ellenőrizheti az ürítésre előkészített tartályokban, gyűjtőedényben elhelyezett vegyes települési hulladék tömegét akkor is, ha azok ürítésére a szolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó ingatlanán vagy telephelyén belül kerül sor.

(6)   Amennyiben a gyűjtőedényben elhelyezett települési hulladék tömege a jelen § (4) bekezdésében meghatározott ellenőrzés során történő mérés alapján 20%-kal vagy annál nagyobb mértékben meghaladja a (3) bekezdésben meghatározott mértéket, úgy a Közszolgáltató nem köteles üríteni az edényzetet, tekintettel arra, hogy ezzel megnövekedik a balesetveszély és az egyéb károkozási lehetőségnek a kockázata.

(7)   A Közszolgáltató nem köteles kiüríteni továbbá azt az edényt, amelyik:

a)    sérült;

b)    későn lett kihelyezve;

c)    nem szabványos;

d)    esetén érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a kihelyezett edény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes, vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési szilárd hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, nem ártalmatlanítható, vagy nem minősül települési hulladéknak;

e)    kihelyezett gyűjtőedény túltöltött, és a gyűjtőedény ürítése a környezet szennyezése, a hulladék szóródása nélkül nem lehetséges;

f)     – amennyiben a Közszolgáltató bevezette a matricával ellátott gyűjtőedényből való ürítés rendszerét – nincs ellátva a Közszolgáltató által biztosított azonosító matricával (kivéve átlátszó szelektív hulladékgyűjtő zsák) vagy a matrica nem felel meg az edény méretének.

(8)   Ha az ingatlanon keletkező vegyes hulladék mennyisége alkalmilag haladja meg a gyűjtőedény űrtartalmát, az ingatlanhasználó a gyűjtőedény mellé kirakott, Közszolgáltató logójával ellátott, külön díj ellenében megvásárolt és erre a célra rendszeresített zsákban kihelyezett hulladékának az elszállítását a Közszolgáltató elvégzi, feltéve, hogy erre az adott területen alkalmazott technológia lehetőséget nyújt.

(9)   Amennyiben a gyűjtőedényben nem a megfelelő vegyes hulladék került elhelyezésre, akkor a Közszolgáltató a vegyes hulladék gyűjtés szabályainak megsértését megfelelően dokumentálja, és az ingatlanhasználót felszólítja az e rendeletben meghatározott szabályok betartására.

       Ha a Közszolgáltató az e bekezdésben foglaltaknak megfelelő felszólítását követően az ingatlanhasználó egy éven belül újabb alkalommal a vegyes hulladék gyűjtésének szabályait sérti oly módon, hogy a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedénybe nem vegyes hulladékot helyez el, a Közszolgáltató a vegyes hulladék gyűjtés szabályainak megsértését dokumentálja, és a dokumentumokat egyidejűleg megküldi a Leányfalu Nagyközség jegyzője részére, és kezdeményezi hulladékgazdálkodási bírság kiszabását.

(10) Amennyiben az ingatlanhasználó többlet települési hulladékot termel egy héten, azt a Közszolgáltatótól vagy annak települési értékesítési partnereitől megvásárol 120 literes, többlethulladék gyűjtésére alkalmas a Közszolgáltató logójával ellátott műanyag zsákban helyezheti ki a hulladékgyűjtő edénye mellé. 

(11) Amennyiben a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlana a Közszolgáltató által járművel nem megközelíthető helyen fekszik, ezáltal gyűjtőedény kihelyezése nem lehetséges, jogosult a közszolgáltatási díjért heti 1 db 120 literes, a Közszolgáltató logójával ellátott zsákot igényelni, melyet a Közszolgáltató külön díjfizetés nélkül köteles a részére biztosítani. A járművel nehezen megközelíthető utcák és ezekhez az utcákhoz tartozó zsákgyűjtő pontok jegyzéke a rendelet 1. sz. mellékletét képezi.

(12) Az üdülő ingatlant használók évente az április 01-től szeptember 30-ig terjedő időszakra, azaz a nyári 2 negyedévre kötelesek megfizetni a közszolgáltatás díját, melyért a közszolgáltató összesen 26 db 120 literes kommunális műanyag zsákot biztosít a zsákok önköltségi, azaz előállítási árának megfizetése mellett.

A házhoz menő elkülönített hulladékgyűjtés

20. §

(1)   A gazdálkodó szervezetnek nem minősülő ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém hulladékokat úgy gyűjti, hogy a papírhulladékot kötegelve, a műanyag valamint a fém hulladékot kitisztítva, átlátszó hulladékgyűjtő zsákban helyezi ki, amit az ingatlanhasználó biztosít a saját részére vagy megvásárol a Közszolgáltatótól.

(2)   Az elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém hulladékokat tartalmazó zsákok ürítésének minimális gyakorisága az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerinti kertvárosi és falusias lakóterületen havi egy alkalommal történik, minden hónap utolsó szerdáján reggel 6:00 órától.

(3)   A Közszolgáltató elszállítást megelőzően ellenőrizheti az ürítésre előkészített elkülönítetten gyűjtött hulladékok gyűjtésére szolgáló zsákok tartalmát akkor is, ha azok ürítésére a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó ingatlanán vagy telephelyén belül kerül sor.

(4)   Amennyiben az elkülönítetten gyűjtött hulladék szennyezett vagy nem megfelelően van szétválogatva, akkor azt a Közszolgáltató nem köteles elszállítani.

(5)   Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező kerti zöldhulladékokat a házhoz menő kerti zöldhulladék gyűjtési területeken külön gyűjti úgy, hogy:

a) a lombot, kaszálékot, nyesedéket, vékony gallyakat a Közszolgáltató logójával ellátott, kereskedelmi forgalomban kapható műanyag zsákba;

b) a vastagabb faágakat legfeljebb 1 méteresre darabolva, összekötve a lakókörzetre érvényes zöldhulladék gyűjtés napján helyezi ki.

(6)   Az elkülönítetten gyűjtött kerti zöldhulladék elszállítási gyakorisága az április 1-től november 30-ig tartó vegetációs időszakban minden hétfőn reggel 6:00 órától, a december 1-től március 31-ig tartó időszakban pedig havonta egy alkalommal, a tárgyhónap utolsó hétfőjén reggel 6:00 órától történik. 

(7)   A 120 literes műanyag a Közszolgáltató logójával ellátott zöldhulladék gyűjtő zsákok ellenérték fejében vásárolhatók meg a Közszolgáltató ügyfélszolgálatán és az értékesítő partnereinél a településen.

(8)   A Közszolgáltató elszállítást megelőzően ellenőrizheti az előkészített elkülönítetten gyűjtött kerti zöldhulladék gyűjtésére szolgáló zsák tartalmát akkor is, ha azok gyűjtésére a szolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó ingatlanán vagy telephelyén belül kerül sor.

Üveg hulladékgyűjtő pont:

21. §

(1)   Az Önkormányzat által kijelölt és a Közszolgáltató által létesített, ill. üzemeltetett üveg hulladékgyűjtő pontra (RÉV parkoló) történő üveghulladék szállításáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(2)   Az elkülönítetten gyűjtött üveghulladékot a hulladékgyűjtő ponton - a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel - úgy kell elhelyezni, hogy az a környezetet ne szennyezze.

(3)   Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló üveg hulladékgyűjtő pont használatának rendjét az Önkormányzat, valamint a Közszolgáltató a honlapján közzéteszi.

(4)   Az elkülönítetten gyűjtött üveghulladék elhelyezésére szolgáló szabványos gyűjtőedények elhelyezéséről, az edények ürítéséről, karbantartásáról, a Közszolgáltató gondoskodik.

Lom hulladék gyűjtése

22. §

(1)   A lom hulladék gyűjtéséről, elszállításáról, hasznosításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente egy alkalommal, előre egyeztetett időpontban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében − külön díj felszámítása nélkül − gondoskodik. A lomtalanítás várható időpontjáról a Közszolgáltató a helyi újságon és a www.leanyfalu.hu honlapon keresztül − a lomtalanítás időpontja előtt legalább 30 nappal − értesíti a lakosságot.

(2)   A közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató kizárólag a természetes személy ingatlanhasználóknál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos, lom hulladékot szállítja el.

(3)   Lomtalanítás keretében közterületre nem helyezhető ki:

a) építési és bontási hulladék;

b) gumiabroncs hulladék;

c) gépjármű roncs, vagy termékként tovább nem használható jármű;

d)             az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék;

e) veszélyes hulladék;

f) háztartásokban keletkező vegyes hulladék;

g) elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag és fém hulladék;

h) kerti zöldhulladék.

(4)   A lomhulladékot a természetes személy ingatlanhasználó elszállítás céljából a Közszolgáltató által meghatározott időpontban helyezheti ki. A kihelyezett hulladék mennyisége nem haladhatja meg az 1 m³-t.

(5)   Az elszállítandó lom hulladékot a közterületen úgy kell elhelyezni, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a gyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, és ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(6)   Házhoz menő lomtalanítás esetében a lomtalanításra vonatkozó közszolgáltatást az ingatlanhasználó csak a Közszolgáltatóval előre egyeztetett időpontban veheti igénybe, és ilyen esetben a lomhulladék közterületen nem helyezhető el.

(7)   Közszolgáltató a gyűjtőpontos, konténeres lomtalanítás esetén a lebonyolításához engedéllyel rendelkező alvállalkozót vehet igénybe.

(8)   Ha az Önkormányzat tulajdonában álló közterületen elhagyott, vagy azon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék korábbi birtokosa vagy tulajdonosa a hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó Ht. szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladék elszállításáról és kezeléséről a Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződés keretein belül gondoskodik.

IV. Fejezet

Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése, munkavégzéssel kapcsolatos zajt keltő tevékenységek

23.§

1. Kerti hulladékot kizárólag komposztálással, az arra jogosult hulladékkezelőnek történő központilag szervezett vagy saját költségen történő átadással, illetve nyílt téri égetéssel lehet kezelni.
2. A kerti hulladék központilag szervezett elszállítása a Hulladékgazdálkodási Konzorcium Agglomerációval kötött közszolgáltatási szerződés alapján történik.

(3)   A központilag szervezett elszállításra összegyűjtött kerti hulladékot kizárólag a Hulladékgazdálkodási Konzorcium Agglomeráció általi zsákokban lehet az ingatlanok elé kirakni. A zsákok beszerzéséről, áráról az ingatlanok használóit külön hirdetményben kell értesíteni. Az elkülönítetten gyűjtött kerti zöldhulladék elszállítási gyakorisága az április 1-től november 30-ig tartó vegetációs időszakban minden hétfőn reggel 6:00 órától, a december 1-től március 31-ig tartó időszakban pedig havonta egy alkalommal, a tárgyhónap utolsó hétfőjén reggel 6:00 órától történik. [H. D.1] 

 (4)  E rendelet alkalmazásában kerti hulladék alatt az alábbiakat kell érteni:

1.          levágott fű, kitépett, illetve levágott gyom és minden más, kertből származó lágy szárú növényi maradvány, lehullott, levágott virág,
2.          bokrok (sövény) nyírásából, kivágásából, fák és más fás szárú növények metszéséből származó nyesedék, gyökér, gally, ág,
3.          lehullott lomb, saját kertből származó nem fogyasztható, illetve el nem fogyasztott minden olyan gyümölcs és zöldség, amelytől a kert birtokosa megvált vagy megválni szándékozik.

(5)   Nyílt téren kerti hulladékot égetni csak az ingatlanon, körülhatárolt tűzrakó helyen szabad úgy, hogy az égés hőhatása kárt, illetve kárveszélyt, sérülést ne okozzon. Az égetés helyszínén olyan eszközöket és anyagokat kell készenlétbe helyezni, amelyek a tűz eloltásához szükségesek és elegendők.

 (6)  Kerti hulladékot égetni kizárólag pénteki napokon reggel 8.00 órától este 19.00 óráig szabad, ha egyébként a nyílt téri égetést az illetékes szerv által elrendelt tűzgyújtási tilalom nem zárja ki. Tilos az égetés, amennyiben a pénteki nap állami munkaszüneti nap.

 (7)  Tilos:

1.          nedves, illetve más hulladékkal kevert kerti hulladékot égetni,
2.          a tüzet őrizetlenül hagyni,
3.          ködös, szeles, viharos időben égetni,
4.   a hulladékkezelőnek át nem adott kerti hulladékot közterületen, illetve más tulajdonában álló területen elhagyni.

(8)   Társasházakban zajos munka (például falvésés) a társasházi törvényen alapuló házirendben meghatározottak szerint végezhető.

(9) Egyéb ingatlanok területén munkavégzéssel kapcsolatos zajt keltő tevékenység (motoros sövény- és fűnyírás, fakivágás, kerti traktor működtetése, motorzajjal és/vagy kalapálással járó karbantartási, javítási, bontási, építési munkálatok) hétköznapokon 7 óra és 19 óra között, szombaton 9 óra és 15 óra, vasárnap és ünnepnapokon 10 óra és 12 óra között engedélyezett.

(10) Közterületen a (9) bekezdésben felsorolt tevékenységek, továbbá teher- és munkagépjármű forgalommal, üzemeltetéssel járó szállítási- és kivitelezési munka hétköznapokon 7 óra és 20 óra között, szombaton 8 óra és 12 óra között engedélyezett.

(11) Korlátozás nélkül végezhető zajkeltéssel együtt járó munka, ha élet- és balesetveszély, közüzemi üzemzavar elhárítását szolgálja, azonban kizárólag az elhárításhoz szükséges mértékben.

(12) A (8-10) bekezdésben felsorolt tevékenységek folytatása az engedélyezett időszakon túl tilos!

V. Fejezet

A köztisztasággal összefüggő egyéb rendelkezések

24.§

1. Vízhálózattal ellátott és csatornázott területeken vízöblítéses rendszerű illemhelyeket kell létesíteni. Vízhálózattal ellátott ingatlanokon vízöblítéses illemhelyek abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvíz a közműcsatornába beköthető. Vízhálózatba be nem kötött ingatlanon az építésügyi előírásoknak megfelelően űrgödrös illemhelyet kell létesíteni.
2. Átmeneti, ideiglenes tartózkodásra szolgáló helyeken (táborokban, mezőgazdasági munkaterületeken stb.) a közegészségügyi és építésügyi előírásoknak megfelelő ideiglenes jellegű illemhelyek is elhelyezhetők.
3. Minden magán- és közhasznú illemhelyet − beleértve a vizeldét és a nyitott gödrű illemhelyeket is – állandó használható állapotban, jó karban és tisztán, vízmentesen kell tartani. Űrgödrös illemhelyeknél a résmentességet biztosítani kell.
4. A fekália tárolókat (árnyékszékeket, űrgödröket, latrinákat) a szükségeshez képest ki kell üríteni és tartalmukat el kell szállítani. Azokon a helyeken, ahol a fekália tároló kiürítése kézi eszközzel történik, a kiürítést és elszállítást október 1-től március 31-ig terjedő időszakban 20 órától 05 óráig, április 1-től szeptember 30-ig terjedő időszakban 22 órától 04 óráig szabad végezni.
5. A telken keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezése csak zárt, szivárgásmentes tárolóban történhet, kivéve, ha az ingatlanra vonatkozóan a Helyi Építési Szabályzatban eltérő előírás található. 

25.§

1. Közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése (építkezés, járműmosás stb.) céljára igénybe venni csak a szolgáltató és a polgármester előzetes hozzájárulásával lehet. 

26.§

1. A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák (továbbiakban: parkok) gondozását.
2. Az önkormányzat jelöli ki azokat a parkokat, amelyek fenntartása szervezett módon történik.

VI. Fejezet

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

27.§

(1)   A közterületeken, továbbá az építési és felvonulási területeken – amennyiben azok a közösség számára megnyitottak − a jelen önkormányzati rendelet betartásának ellenőrzéséről a jegyző a polgármesteri hivatal útján gondoskodik.

VII. Fejezet

Záró és vegyes rendelkezések

28.§

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a hatályát veszti Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének a 22/2014. (XII.18.) számú önkormányzati rendelete a köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról, valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről.
2. A rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
3. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Leányfalu, 2015. augusztus 27.

       Loszmann János s.k.                                                                  dr. Filep Julianna s.k.

polgármester                                                                                       jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 2015. augusztus 27. napján kihirdetésre került. A kifüggesztés időtartama: 15 nap.

Leányfalu, 2015. augusztus 27.

dr. Filep Julianna

jegyző