1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Úrhida Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) pontban meghatározott önkormányzati vagyon elidegenítésére, megterhelésére, használatba vagy bérbe adására és más módon történő hasznosítására, ideértve az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adását és vagyontárgyak megszerzését is.

(3) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni:

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. §-ban meghatározott vagyontárgyakból áll.

(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból, üzleti vagyonból áll.

(3) A helyi önkormányzat tulajdonát képező nemzeti vagyonelemek közül a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak körét a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) 5. § (2) bekezdése, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét az Nvtv. 5. § (5) bekezdése határozza meg.

(4) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó vagyontárgyak körét a Nvtv. 5. § (3) bekezdése határozza meg.

(5) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testületének döntése szükséges.

(6) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat Képviselő-testülete egyedi döntése alapján idegeníthető el, vagy apportálható gazdasági társaságba.

(7) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonából nem kerül meghatározásra.

(8) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján az Önkormányzat Hivatala tartja nyilván.

(2) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.

(3) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

(5) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.

4. § (1) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – jegyző a gazdálkodási előadón keresztül gondoskodik.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfoliókezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(4) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza.

5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik, saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat.

(2) Az Önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörben a polgármester és az Önkormányzat Képviselő-testületének bizottságai gyakorolják.

(4) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt e rendelet 20-23. §-a szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni.

(5) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy

6. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a község önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2) A hasznosítás fogalmát a Nvtv. 3. § (1) bekezdésének 4. pontja határozza meg.

(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére írásban előterjesztést kell készíteni. Az előterjesztés benyújtására a polgármester vagy az előterjesztés elkészítésére megbízott bizottság köteles. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára.

(4) Az önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó feltételeket a Nvtv. 11. § (11) bekezdése határozza meg.

(5) Az önkormányzati vagyon ingyenes átadását a Nvtv. (13) bekezdése határozza meg.

7. § Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről:

8. § (1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 100.000 Ft-ig terjed, a követelésről lemondani a polgármester engedélyével lehet, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 100.000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.

9. § (1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, illetve apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő azonosítása esetén – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

10. § (1) A Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el.

(2) Az e rendeletben vagy az SZMSZ-ben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlására kijelölt átruházott hatáskörben a bizottság, illetve annak elnöke vagy a polgármester jár el.

(3) Az e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződéssel megbízott vagyonkezelő szerv, illetve vezetője jár el.

(4) A tulajdonos képviseletében eljáró személy a továbbiakban a tulajdonosi jog gyakorlója.

(5) A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vagy személy (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) illetve megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében - a vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint - önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.

(6) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

11. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni csak a Nvtv. 13. § -ában meghatározott módon lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről és átruházásáról a Képviselő-testület határoz.

(3) Az önkormányzati törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyak felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

12. § (1) A forgalomképtelen nemzeti vagyon fogalmát a Nvtv. 3. § 3. pontja határozza meg.

(2) A forgalomképtelen nemzeti vagyon

(3) A polgármester a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.

(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez - amennyiben ahhoz építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás megadása kérdésében a polgármester dönt. A tulajdonosi hozzájárulást a polgármester ellenszolgáltatáshoz kötheti.

(5) Az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges a védett természeti területek használati jogának átadásához.

(6) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

(7) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete illetve végrehajtás nem vezethető rá.

13. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon fogalmát a Nvtv. 3. § 6. pontja határozza meg.

(2) A 2. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz.

(3) Mindazokban az esetekben, amelyek során más jogszabályok értelmében az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.

(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

14. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes vagyont az önkormányzat és intézményei szerződés alapján kezelhetik, mely szerződés megkötéséről a 16. § (1) bekezdésben meghatározott jogosult dönt.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használat jogának átengedéséről vagy gazdasági társaságba beviteléről az önkormányzati vagyonkezelő szervezetek - a jogszabályok és e rendelet alapján - a velük megkötött vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint járhatnak el.

(3) Az önkormányzat üzleti vagyonának felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

15. § Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Kötelesek a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.

16. § (1) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alap-tevékenység sérelme nélkül önállóan dönt - a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról legfeljebb egy évi időtartamra.

(2) Az önkormányzati intézmény vezetője a pénzügyi bizottság előzetes hozzájárulásával dönt:

(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása az önkormányzat pályáztatási eljárásról szóló szabályzata szerinti nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával – kivéve az önkormányzati törvény szerinti „kijelölés” esetét -, vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.

17. § A vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható.

18. § Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és forgalomképessé történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.

19. § (1) Az üzleti önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel:

(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.

(3) Vagyonkezelési szerződés megkötése a Képviselő-testület hatásköre.

20. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § szerint, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében

(3) Vagyonkezelésbe a korlátozottan forgalomképes és forgalomképes önkormányzati vagyon adható, kizárólag az önkormányzat feladatkörébe tartozó közfeladat ellátása érdekében. A képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonleltár elkülönítetten tartalmazza.

21. § (1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által.

(2) A vagyonkezelésbe adás az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.

(3) A feladatellátás átadását célzó döntést megelőzően részletes elemzést kell készíteni, mely keretében értékelni kell a célt szolgáló vagyon állapotát, alkalmasságát, annak működtetési, várható felújítási és fejlesztési költségeit, s mindezeknek az önkormányzati költségvetésre gyakorolt hatását is.

(4) A vagyonkezelésbe adásra vonatkozó javaslatot annak Képviselő-testületi megtárgyalását megelőzően megvitatja a feladattal érintett önkormányzati bizottság is.

(5) Az önkormányzat vagyonának kezelője lehet természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amellyel az önkormányzat közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelési szerződést köt.

(6) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – e rendelet és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.

(7) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy - az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban - más piaci szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie.

(8) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezetek az átalakulással egyidejűleg kötelesek szerződéseiket a működési forma változás miatt felülvizsgálni és ha szükséges a szerződések módosítását kezdeményezni.

(9) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:

(10) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:

22. § A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:

23. § (1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért a Jegyző a gazdálkodási előadón keresztül felelős.

(2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:

(4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, illetve adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

24. § (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását:

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása fő szabályként versenyeztetési eljárás eredményeként történhet.

(3) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:

25. § (1) A versenytárgyalás nyilvános vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.

(2) Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen kerülhet sor zárkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra - ha e rendelet másként nem rendelkezik – a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban – a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

(4) A második fordulóban csak a kiíró által a kiírásban megjelölt ajánlati feltételek módosíthatók, egyéb részeikben az ajánlati feltételek, az eljárás és az elbírálás módja változatlanok maradnak. A kiíró a kiírásban szereplő, illetve a pályázó tudomására hozott pályázati feltételeket, illetve szabályokat vagy azok bármelyikét csak abban az esetben változtathatja meg, ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának s erről a pályázókat tájékoztatta.

(5) A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő – indokolt esetben – egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

26. § (1) A nyilvános versenytárgyalási felhívást legalább a helyben szokásos módon és Úrhida Község hivatalos honlapján kell meghirdetni.

(2) A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

(3) A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő előkészítésére és benyújtására.

(4) Amennyiben részletes pályázati kiírás kibocsátása is indokolt, a részletes pályázati kiírásnak a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

27. § (1) Zártkörű pályázat írható ki, ha:

28. § Az önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja. A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

29. § (1) Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető, amelyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2) A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, illetőleg ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.

(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

(4) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosíték a vételárba beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés az ajánlattevőnek felróható, vagy az ajánlattevő érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti.

(5) A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

30. § (1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

(2) Az ajánlattevők az ajánlataikat zártan, három példányban (egy eredeti és kettő másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen az adott ajánlatra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.

(3) Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

31. § (1) Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik, akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

(2) Az ajánlattevő az ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti.

32. § Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, cégnevének, lakóhelyének, székhelyének és azoknak a tényeknek vagy információknak a nyilvánosságra hozatalát, amelyek az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerültek.

33. § (1) Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel időpontját.

(2) A beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet. Zártkörű a bontás, ha azon csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen. Nyilvános a bontás akkor, ha a kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, illetve meghatalmazottaik is jelen lehetnek.

(3) Az ajánlatok nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül:

34. § (1) Érvénytelen az ajánlat, ha

(2) Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

(3) Érvénytelennek kell nyilvánítani a versenytárgyalást, ha

35. § (1) A versenytárgyalás lebonyolítását a Közös Önkormányzati Hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége végzi.

(2) Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.

(3) Több azonos tartalmú ajánlat esetén kizárólag együttes versenytárgyalás tartható, amelyről az ajánlattevőket az ajánlati felhívásban tájékoztatni kell. Azonos tartalmú ajánlat esetén a versenytárgyalás során az ajánlati ár 1 %-ának megfelelő licitlépcsőt kell alkalmazni.

(4) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 5 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és érintettek részére történő megküldése az (1) bekezdésben kijelölt szervezeti egység feladata.

(5) Az ajánlattevők a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

36. § (1) A benyújtott ajánlatokat a képviselő-testület tagjaiból alkalmanként választott 4 tagú versenytárgyalási bizottság véleményezi, és javaslatot tesz a képviselő-testület felé.

(2) A Versenytárgyalási Bizottság elnöke Úrhida Község Önkormányzatának Polgármestere, akit távollétében az alpolgármester helyettesít. A Bizottság tagjai a képviselő-testület által delegált képviselők.

(3) A versenytárgyalás lebonyolításához az elnök és a Bizottság legalább 2 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság elnöke vezeti.

(4) A Bizottság munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

37. § (1) Az ajánlatok közül az összességében legelőnyösebb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.

(2) Amennyiben az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

(3) A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről a képviselő-testület dönt.

(4) A képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket írásban 5 munkanapon belül értesíti. kell.

38. § A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításban, illetve a bizottság munkájában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója, illetve az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, illetve aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, illetve ezen személyek közeli hozzátartozója.

39. § (1) A versenytárgyalás eredményeként azzal az ajánlattevővel köthető szerződés, aki a pályázatot megnyerte.

(2) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására, kezelésbe adására vonatkozóan a felek a megkötendő szerződés tartalmát a közzétett pályázati feltételek, illetve a pályázatot megnyert ajánlattevő ajánlata alapján alakítják ki.

(3) A szerződésben szerepeltetni kell az önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, az esetleges biztosítékokat és mellékkötelezettségeket, továbbá lehetővé kell tenni a szerződés teljesítésének ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.

(4) A szerződést a pályázat elbírálásáról történt értesítéstől számított 15 napon belül kell megkötni.

40. § (1) Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a szerződéskötésre nyitva álló határidőben – meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a nyertes pályázó a szerződést nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti és ezért a kiíró a szerződéstől eláll, vagy felmondja azt, úgy a kiíró jogosult a soron következő pályázóval – azonos feltételek mellett – szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.

(2) A nyertes pályázó helyébe lépő pályázóval csak akkor köthető szerződés, ha

41. § (1) Az önkormányzat rendeletében meghatározott, tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy – a rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén – az ingatlan – és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot árverés útján értékesíti. A döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverést vezető személyét, a kikiáltási árat, továbbá – zárt ülésen – azt, hogy az eredeti kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat esetén a kikiáltási ár leszállítható-e. Ez utóbbi döntést a kiíró, illetve az árverés vezetője köteles titkosan kezelni.

(2) A kiíró az árverés lebonyolításával más szervet vagy személyt is megbízhat.

42. § (1) Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni:

43. § (1) Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozott arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, továbbá árverési előlegként a kikiáltási ár 10%-át a hirdetményben megjelölt módon s időben letétbe helyezte.

(2) Az árverési vevő letétjét be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek az előleget az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni, illetve utalni.

(3) Az árverési vevő köteles a szerződést haladéktalanul megkötni, a teljes vételárat 8 napon belül megfizetni. Ha ennek nem tesz eleget, az előleget elveszíti és az árverést sikertelennek kell minősíteni.

(4) Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet.

(5) Az ajánlattevő az árverésen történő adategyeztetésnél bemutatja az árverés vezetőjének:

44. § Az árverést az önkormányzat, illetve az önkormányzati vagyonkezelő szerv alkalmazottja vagy megbízottja vezeti.

45. § Az árverések nyilvánosak, azon bárki részt vehet, azonban magatartásával az árverés lebonyolítását nem zavarhatja.

46. § Az árverés vezetője

47. § Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat a legtöbbet ajánló megvette.

48. § (1) Amennyiben két vagy több azonos összegű ajánlatnál megáll az ajánlatok licitje, az árverés vezetője dönthet úgy, hogy az árverést csökkentett licitlépcsővel folytatja. Ha ez sem vezet eredményre, úgy a végső, legmagasabb azonos összegű ajánlatok közül sorshúzással kell meghatározni az árverés nyertesét.

(2) Ha a liciten megajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat, azt a kiíró előzetes hozzájárulása szerint lehet csak lejjebb szállítani. Előzetes hozzájárulás hiányában az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.

(3) Az árverésen eladott vagyontárgyon az árverési vevő a vételár kifizetésével szerez tulajdonjogot vagy szerzi meg a bérleti jogot (használat jogát) és léphet a dolog birtokába.

49. § (1) Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét, a nyertes ajánlattevő és a második legjobb ajánlatot tevő személyét, lakóhelyét, illetve székhelyét, továbbá a második legjobb ajánlatot tevő ajánlati kötöttségének időtartamát rögzítik. Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést vezető személy és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő írja alá.

(2) Az árverés nyertesével kötendő szerződés előkészítése az árverés lebonyolítójának feladata. A szerződés aláírására a kiíró vagy annak képviselője jogosult.

(3) A kiíró képviselője a kiíró ismételt döntése nélkül akkor írhatja alá a szerződést, ha a nyertes ajánlattevő által megajánlott ár magasabb a kiíró által előzetesen meghatározott kikiáltási árnál (minimálárnál). Ez esetben is utólag tájékoztatja a kiírót a szerződés aláírásáról.

50. § E rendelet alkalmazásában:

51. § (1) A rendelet 2016. április 15. napján lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Úrhida Község Önkormányzat Képviselő testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 6/2012. (IV.12.) önkormányzati rendelete.