HAJDÚDOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLET

1/2016. (I.15.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló rendelet módosított megalkotásáról

Hajdúdorog Város Önkormányzata Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) és (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya kiterjed a Hajdúdorog Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre és a költségalapon meghatározott lakbérű Hajdúdorog, Iskola u. 7. szám alatt pályázaton elnyert támogatás esetén létesítendő 12+6 lakás létesítése kapcsán építendő lakásokra.

A bérbeadó jogosultságait a bérlő kijelölésén túl a Polgármester jogosult és köteles gyakorolni.

2.§

A lakások hasznosításának módja

(1)

Az önkormányzati lakásokat elsősorban szociális jelleggel történő bérbeadással kell hasznosítani.

(2)

A szociális célú bérbeadás mellett biztosítani kell a lakástörvényben az önkormányzatok részére előírt elhelyezési és bérbeadói kötelezettségeket is.

(3)

Pályázat útján kell bérbeadni azokat az önkormányzati tulajdonú lakásokat, kivéve

- a bérlőkijelölési jog áll fenn,

- kötelező elhelyezési feladat ellátásához szükséges,

- szakember-elhelyezésre szolgáló szolgálati lakások és

- kiemelkedően fontos önkormányzati érdek fűződik az elhelyezéshez.

(4)

A pályázatot a Polgármesteri Hivatal hirdető táblájára kell elhelyezni, továbbá Hajdúdorog Város Honlapján, valamint a helyi újságban is közzé kell tenni.

A pályázatok benyújtására legalább 15 nap határidőt kell biztosítani, melyet a helyi újság lapzártát követő péntektől kell számítani.

(5)

A pályázati ajánlatokat a meghirdetett lakásokra a Polgármesteri Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a szükséges mellékletek csatolásával a pályázati kiírásban megjelölt szervhez.

(6)

A pályázati feltételnek megfelelő szociális bérlakásra és helyiségre beadott pályázatokat a Ügyrendi és Szociális Bizottság, a nem szociális bérlakásra és helyiségekre beadott pályázatokat a Pénzügyi, Gazdasági és Közfoglalkoztatási Bizottság a benyújtásra megállapított határidőt követő 30 napon belül véleményezi, és a képviselő-testület soron következő ülésére terjeszti döntésre.

(7)

A Polgármesteri Hivatal Jogi-, Szervezési és Anyakönyvi Osztálya a környezettanulmány figyelembe vételével előkészíti a pályázók névjegyzékét és rangsorolva a testület elé terjeszti.

(8)

A pályázók közül a bérlő személyét a Képviselő-testület választja ki.

(9)

A lakásbérleti szerződés a pályázatot elnyert személlyel köthető meg.

(10)

Amennyiben a meghirdetett lakásra egyetlen pályázótól érkezik bérbevételi ajánlat és - a pályázó egyébként a feltételeknek megfelel, - úgy a Képviselő-testület őt nyilvánítja bérlővé. Ha nem szociálisan rászorult személy nyeri a pályázatot, úgy az ajánlatnak megfelelően kell vele a szerződést megkötni.

(11)

a) A költségalapú bérlakásban lévő garázst, tárolót árverés útján kell bérbe adni.

b) A költségalapú bérlakás esetén a pályázónak a pályázati kiírásban meghatározott összegű óvadékot kell megfizetni.

(12)
Az árverésen, illetve a pályázati eljárásban csak az vehet részt, aki a 10.000.- Ft bánatpénzt a bérbeadó pénztárába egy összegben befizeti. Aki lakás mellett garázst vagy tárolót, vagy mindkettőt bérbe kíván venni, abban az esetben is 10.000.- Ft bánatpénzt kell befizetnie.

(13)

a) A bérbeadó garázs és tároló esetében azzal köt szerződést, aki a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot.

b) A költségalapú bérlakásra vonatkozó bérleti szerződést azzal a pályázóval kell megkötni, aki a pályázati kiírásban meghatározott óvadékot egy összegben befizeti.

c) Amennyiben az árverésen, illetve a pályázati eljárásban az óvadékot megfizető személy 8 napon belül nem köt szerződést a bérbeadóval, úgy a bánatpénz teljes összegét elveszíti.

(14)

A bérleti díjra történő licitálás esetén a licitlépcső 10.- Ft/m² összegnél kevesebb nem lehet.

(15)

Költségalapú bérlakást, garázst, tárolót a bérlő csak rendeltetésének megfelelő módon és az engedélyezett funkciónak megfelelően használhatja. Abban gazdasági, kereskedelmi és egyéb nem engedélyezett tevékenységet nem folytathat.

3.§

Szociális bérlakásra jogosultság feltételei

(1)

Szociális bérlakásra az jogosult:

a) akinek, vagy házastársának, illetve a vele együtt költöző közeli hozzátartozójának nincs a tulajdonában vagy holtig tartó haszonélvezetében lakás,

b) akinek családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori, saját jogú öregségi nyugdíjminimum összegét, egyedülálló esetében ezen összeg 150 %-át.

c) Az a.) és b.) pontban leírt feltételeknek együttesen kell érvényesülniük a jogosultsághoz.

(2)

Nem jogosult szociális bérlakásra:

a) akinek a tulajdonában olyan ingatlanvagyon van, amelynek az értéke eléri a helyben szokásos lakás értékét,

b) aki és a vele együtt költöző családtagja személyi tulajdonú ingatlanát /tulajdoni hányadát/ 5 éven belül elidegenítette és ebből a helyben szokásos lakás értékét elérő bevételre tett szert,

c) aki térítés ellenében mondott le bérlakásáról,

d) Az a.), b.) és c.) pontokban fennálló körülmények külön-külön is kizáró tételek a szociális bérlakásra jogosultságból.

(3)

Hajdúdorog Város Önkormányzat Képviselő-testülete saját hatáskörében dönt a költségalapú értéken bérbeadott lakás bérbeadásáról pályázat útján a beadott kérelmektől függő, összességében legkedvezőbb pályázatokat figyelembe véve.

Nem jogosult költségalapú bérlakásra,

a) akinek tulajdonában olyan ingatlan vagyon van, amelynek az értéke eléri a helyben szokásos lakás értékét,

b) aki és a vele együtt költöző családtagja személyi tulajdonú ingatlanát a tulajdonszerzéstől számított 5 éven belül elidegenítik és ebből a helyben szokásos lakás értékét elérő bevételre tett szert.

c) aki térítés ellenében mondott le költségelvi értéken bérbe adott lakásáról.

d) az a.), b.) és c.) pontban fennálló körülmények külön-külön is kizáró tételek a költségalapú bérlakásra jogosultságból.

(4)

Költségalapú bérlakásra jogosultság feltétele:

Jogosult

- aki az óvadékot megfizeti a szerződés megkötésével egyidőben. A befizetett óvadékkal és kamataival a befizetés időpontjától a bérbeadó rendelkezik. Amennyiben a bérlő a bérleti szerződést felmondási jogával élve megszünteti, vagy a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a bérlő felróható magatartása miatt felmondja, úgy a fennmaradó óvadékot kamatok nélkül fizeti vissza a bérlő részére, ha a lakást a bérleti szerződésben meghatározott állapotban adja le, ellenkező esetben az óvadék a szükséges munkálatok elvégzésének fedezetéül szolgál.

Azonos feltételek esetén előnyben részesül:

- aki vagy akinek házastársa, élettársa 35. Életévét nem töltötte be,

- garázs és tároló bérbe vétele esetén előnyben részesül az, aki költségalapú bérlakást is bérbe vesz.

4.§

A bérleti szerződés megkötése

(1)

A nem szociális jogcímen és a szociális rászorultság alapján bérbe adott lakásokra határozott időtartamú bérleti szerződést kell kötni.

(2)

A nem szociális jogcímen jogosult, illetve szociálisan rászoruló személlyel megkötött lakásbérleti szerződés 2 évre megállapított határozott időre szólhat.

(3)

A rászorultság fennállása esetén, a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést – a lejárat napján, de legkésőbb az ezt követő 15 napon belül – újabb határozott időtartamra – maximum újabb 2 évre – kell meghosszabbítani.

(4)

A nem szociálisan rászorult személlyel kötött lakásbérleti szerződés – kivételesen indokolt esetben – a Képviselő-testület határozata alapján – legfeljebb egy ízben 2 évvel meghosszabbítható.

(5)

Költségalapú bérlakás maximum 5 évre adható bérbe a bérleti szerződés meghosszabbítására 5 évenként, újabb óvadék megállapításával van lehetőség. Az óvadék mértékét a lakás hasznos alapterülete alapján kell megállapítani.

A költségalapú lakbér tartalmazza az épület működtetésére, felújítására, karbantartására fordított költségeken felül a befektetett tőke visszatérülését is.

A lakbér 2005. január 1-től, és ezt követően a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított infláció mértékével növekszik. A Képviselő-testület 5 évenként a bérleti díj mértékét felülvizsgálja.

(6)

Ha a bérlő a bérleti díjat a szerződésben meghatározott határidőig nem fizeti meg, a Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testület GAMESZ köteles a lakbér behajtására, illetve a bérleti jogviszony felmondása érdekében intézkedni.

(7)

a.) A szociális rászorultság alapján bérbe adott lakásokra vonatkozóan a szociálisan rászoruló személlyel a lakásbérleti szerződés megkötésére abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a bérlőként kijelölt személy a lakás-takarékpénztári szerződését (minimum 6.500.-Ft/hó) bemutatja, a Képviselő-testület döntését követő 30 napon belül.

b.) A bérlő személyére vonatkozó képviselő-testületi döntés a lakás-takarékpénztári szerződés bemutatásáig, legfeljebb 30 napig érvényes, ezt követően a környezettanulmány figyelembevételével elkészített rangsor második helyezettjével - a 4.§ (7) bekezdés a.) pontjának megtartásával - köt szerződést a bérbeadó.

c.) A 4. § (3) bekezdésében foglalt lakásbérleti szerződést újabb 2 évre történő meghosszabbításának feltétele a lakás-takarékpénztári szerződés folyamatos teljesítésének és érvényességének bemutatása.

(8)

A 2+2 év bérleti jogviszonyt követően rászorultság fennállása esetén, másik lakásra vonatkozóan, a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést – a lejárat napján, de legkésőbb az ezt követő 15 napon belül – újabb határozott időtartamra – maximum újabb 2 évre –lehet megkötni.

5.§

Bérlőtársi szerződés megkötésének feltételei

(1)

A bérbeadó a bérlő és a vele együtt lakó házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül –  bérlőtársi szerződést köteles kötni.

(2)

A bérbeadó a bérlő és vele együtt lakó szülője közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását az egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik.

(3)

A bérbeadó a bérlő és vele együtt lakó gyermeke, valamint élettársa közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha:

- a gyermek 18. életévet betöltötte és a bérlővel a lakásban legalább 1 éve együtt laknak,

- az élettárs a bérlővel a lakásban legalább 1 éve együtt lakik.

6.§

Önkormányzat és intézményei dolgozói részére lakás juttatás

(1)

Az önkormányzat szakember ellátása érdekében pályázat mellőzésével az önkormányzati tulajdonú lakásokból lakást biztosíthat annak a szakembernek, akinek az önkormányzat vagy valamely intézményének kötelező feladata ellátásához indokolt az alkalmazása, illetőleg önkormányzati tulajdonú lakás szolgálati céllal biztosítható még a település lakossága számára fontos, közérdekű (pl. oktatási, közbiztonsági, egészségügyi) feladatokat ellátó személyek vagy az őket foglalkoztató intézmények, szervek számára is.

(2)

Szakember-elhelyezés céljára lakást a köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony, vagy szerződéses kapcsolat fennállásának időtartamára legfeljebb 5 éves időtartamra lehet bérbe adni, ezt követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni, minden külön térítés és elhelyezési igény nélkül.

(3)

Indokolt esetben a testület méltányosságból a bérlet időtartamát legfeljebb egyszer, 5 évvel meghosszabbíthatja, amennyiben a szakember munkáltatója írásban, támogatói nyilatkozattal megerősíti a szolgálati lakás biztosításának szükségességét.

(4)

Szakember-elhelyezés céljából lakást bérbe adni a Képviselő-testület határozata alapján lehet.

(5)

A szakember-elhelyezés céljából bérbe adott lakásba:

- a bérlő a ténylegesen vele együtt költöző és a bérleti jogviszony fennállása alatt született hozzátartozókon kívül mást nem fogadhat be;

- a bérlőtársi jogviszony a lakásra nem jöhet létre;

- a bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozók nem jogosultak.

​

7.§

Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára történő bérbeadása

(1)

A bérbeadó az üresen álló, vagy a megüresedett önkormányzati bérlakást nem lakás céljára csak a Képviselőtestület döntése alapján, az általa meghatározott személynek /szervnek/ és feltételekkel adhatja bérbe.

(2)

Lakást nem lakás céljára bérbe adni csak határozott időre, maximum 2 évre lehet.

8.§

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

(1)

A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

(2)

A felek megállapodhatnak abban is, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben a bérlő köteles költségvetést készíteni és azt a bérbeadóval jóváhagyatni. A munkálatokat csak ezt követően kezdheti meg. 

(3)

A bérlő a munkát legkésőbb harminc nap alatt köteles befejezni és a befejezést a bérbeadónak bejelenteni.

A bérbeadó munkálatok idejére, de legfeljebb 1 hónapra lakbérmentességet adhat.

(4)

A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a felmerült költségeket a lakbérbe beszámítják és a bérlő lakbért nem fizet a bekerülési költség megtérüléséig, vagy a költségeket a bérbeadó egyösszegben megtéríti. Ha a felek a bérbeszámítást választják, úgy a szerződésben meg kell határozni, hogy a bérlő hány hónapra mentesül a lakbérfizetési kötelezettség alól.

(5)

Ha a bérlő a lakás átalakítását, korszerűsítését a bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására és ha a lakás állagát veszélyezteti a bérleti jogviszonyt azonnali hatállyal felmondhatja.

(6)

A lakás átalakításával, korszerűsítésével kapcsolatos költségek elszámolására a bérlő és a bérbeadó megállapodása az irányadó. A bérbeadó csak a lakás rendeltetésszerű használatát elősegítő mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalhatja.

(7)

Lakásbérlet megszegése miatt történő szerződésszegés esetén a bérbeadó nem biztosít cserelakást és pénzbeli térítés sem jár, a bérlő saját költségén kiköltözik, vagy megtéríti a költségeket.

(8)

A szociális intézményből elbocsátott személynek, ha az, az intézménybe utaláskor pénzbeni térítés nélkül mondott le a Hajdúdorogi Önkormányzat javára bérleményéről, akkor az önkormányzat köteles megfelelő és beköltözhető lakást bérbe adni.

(9)

A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését egy naptári éven belül kétszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba bejutást biztosítani, és az ellenőrizést tűrni köteles.

9.§

A lakásba befogadás szabályai

(1)

A bérlő lakásba a lakástörvény 21.§ (2) bekezdésében meghatározott személyeken kívül mást nem fogadhat be.

(2)

Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban befogadottként más személy is lakik, a bérbeadó köteles a bérlőt felszólítani a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott személy lakáshasználatának 8 napon belüli megszüntetésére.

A határidő eredménytelen elteltétől számított 15 napon belül a bérbeadó köteles a szerződést felmondani.

10.§

Hozzájárulás a lakásbérleti jog folytatásához tartás esetén

(1)

Az önkormányzati bérlakásban lakó bérlővel kötött a tartási szerződéshez a bérbeadó akkor járul hozzá, ha:

a. ) a bérlőnek a településen nincs tartásra köteles hozzátartozója, vagy van, de nyilatkozik, hogy tartási kötelezettségét nem tudja teljesíteni,

b.) az eltartásra vállalkozónak nincs tulajdonában, haszonélvezetében a településen lakás,

c.) az eltartó e rendelet alapján önkormányzati bérlakásra volna jogosult,

d.) a lakásbérleti jog folytatásához tartás esetén az a.), b.) és c.) pontoknak együttesen kell fennállni.

11.§

Lakásbérleti jogviszony megszűnése és a lakás visszaadása

(1)

A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön felszólítás nélkül és mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül a lakást köteles visszaadni.

(2)

A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakberendezések tényleges állapotát, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat és a megállapításokat írásba kell foglalni.

(3)

Bérlő köteles a lakás bérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adja. A kiköltözés költségeit a bérlő köteles vállalni.

(4)

Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a bérbeadó az örököst, vagy örökösöket:

a.) kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat, az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el,

b.) felszólítja, hogy a hiányzó berendezési és felszerelési tárgyak értékét térítse meg, illetőleg a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkákat végezze, vagy végeztesse el, illetve azok költségeit a bérbeadó felé térítse meg.

(5)

Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik.

(6)

Ha az elhalt bérlőnek lakbér vagy más egyéb hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, amelyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

12.§

Lakásbérlet megszűnésekor másik lakás biztosításának feltételei,

vagy pénzbeli térítés fizetése

(1)

A bérbeadó a lakás bérlőjével a határozatlan idejű bérlet esetén a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszűntetheti az alábbi feltételekkel:

a.) ha a lakás bérlője részére alacsonyabb lakbérű cserelakást tud biztosítani. Ez esetében a bérlőt a másik lakás biztosítása mellett a két lakás éves lakbére közötti különbözet kétszeres összege illeti meg;

b.) ha a bérlő meglévő lakása helyett másik lakás biztosítására nem tart igényt. Ez esetben a bérbeadó a lakás átvételét követően a bérlő részére az általa megfizetett használatbavételi díj összegét köteles kifizetni;

c.) ha a bérlő használatbavételi díjat nem fizetett részére használatbavételi díj összege nem fizethető.

(2)

A lakásra fennálló tartozásokat a bérlőnek járó térítésbe be kell számítani.

(3)

A pénzbeli térítést az új lakásbérleti szerződés megkötése után lehet kiutalni.

13.§

Közös megegyezés

(1)

A lakásbérleti szerződés megszűnik, ha a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik.

(2)

A határozott időre szóló lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével szűnik meg.

(3)

A felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe, vagy pénzbeli térítést fizet. A másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítés is fizethető.

(4)

A közös megegyezés során pénzbeli térítés fizetendő, melynek összege a lakás hasznos alapterületének /m²/ és

a.) összkomfortos lakás esetén:              1.000.-Ft.

b.) komfortos lakás esetén:                        800.-Ft.

c.) félkomfortos lakás esetén                      600.-Ft.

d.) komfortnélküli lakás esetén                    400.-Ft.

szorzatának eredménye.

(5)

Határozott idejű bérleti szerződés lejárta előtt pénzbeli térítés csak akkor fizethető:

- ha az önkormányzat a lakást más közérdekű elhelyezési feladat megoldására kívánja felhasználni, vagy

- a közös megegyezés a bérleti idő lejárta előtt legalább 3 évvel történik.

(6)

Ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról lemond, de helyette kisebb szobaszámú, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás biztosítását kéri, a két lakásra megállapítható térítési díj különbözete illeti meg.

14.§

A lakásbérleti jogviszony folytatása

(1)

Az önkormányzati lakás esetében az, akit az 1993. évi LXXVIII. törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta, és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2)

Önkormányzati lakás esetén a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülője a lakásbérleti jog folytatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen lakott a lakásban.

(3)

A lakásbérleti jog folytatására jogosultnak a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni jogosultsága elismerését.

(4)

Ha a lakásbérleti jog folytatására van olyan jogosult személy, aki e jogának elismerését az (1) bekezdésben előírt határidőben nem kérte, a Polgármesteri Hivatal köteles őt felhívni, hogy 8 napon belül nyilatkozzék kíván-e jogával élni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

15.§

A lakáscsere feltételei

(1)

A bérbeadónak a lakás elcseréléséhez való hozzájárulását meg kell tagadnia, ha:

a.) a lakás feletti jog hatóság, vagy bíróság előtti eljárásban vitatott, az eljárás jogerős befejezéséig, vagy

b.) ha a lakás elcseréléséhez a bérlőtárs írásban nem járult hozzá, illetőleg

c.) ha a csere folytán bérlővé, bérlőtárssá válna az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, illetőleg bérlőtárs, tulajdonos, vagy haszonélvező, az alábbi kivételekkel:

- bérlővel együttlakó házastársa,

- gyermeke,

- befogadott gyermekének gyermeke, valamint

- szülője.

(2)

A lakás elcseréléséhez való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha:

a.) a bérlő határozott időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik,

b.) a bérlőnek lakbértartozása, vagy közüzemi díj hátraléka van, és felszólításra azt még nem fizette ki.

(3)

Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg, ha bármelyik cserélő fél

a.) egészségügyi ok;

b.) munkahely megváltozása;

c.) lényeges személyi körülményeiknek, így különösen a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek számának megváltozása miatt kezdeményezi a lakáscserét.

(4)

Önkormányzati lakás esetén a hozzájárulás nem tagadható meg akkor sem, ha a megjelölt indok a bérlővel állandó jelleggel jogszerűen együttlakó személyek esetében áll fenn.

(5)

Lakásbérleti jog kizárólag másik lakás bérleti jogára cserélhető.

16.§

Az albérletbe adás

(1)

A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét albérletbe adhatja.

Az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg.

(2)

Önkormányzati lakás esetén az albérleti szerződést írásba kell foglalni.

(3)

Önkormányzati lakás esetén – a bérbeadó bérbeadói hozzájárulást abban az esetben adhat, ha az  önkormányzati lakásban, külön WC, főzőfülke kialakítható.

(4)

Az albérletbe adás határozott időre történhet, maximum 1 éves időtartamra.

17.§

Bírói ítélet végrehajtása esetén történő elhelyezés

(1)

Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi az önkormányzati lakás elhagyására, az elhelyezésre jogosultat

a.)a rendeletben foglalt szociális bérlakásra való jogosultság fennállása esetén komfortnélküli lakás,

b.) szociális bérlakásra nem jogosultság fennállása esetén csak szükséglakás illeti meg, ha a volt házastárs határozott idejű bérlőtársi jogviszonnyal rendelkezett.

(2)

A bírói ítéletek végrehajtása alapján biztosított lakásra az eredeti szerződésben meghatározott időre kell a szerződést megkötni.

(3)

A bérbeadó ilyen célra csak egyszobás lakást használhat fel.

(4)

A bírósági ítéletek alapján kiköltözésre kötelezett személyekről a bérbeadó nyilvántartást vezet, elhelyezésükről a bérbe adható lakás rendelkezésre állásáról függően a bérbeadó gondoskodik.

18.§

A lakbér mértéke

(1)

Lakásbérleti jog fennállása esetén a lakás és helyiségei használatáért, továbbá e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokért a bérlő bért köteles fizetni.

(2)

A havi lakbér mértéke az e rendelet hatálya alá tartozó lakások esetében a lakás hasznos alapterülete és komfortfokozata után

                              szociális            nem szociális          költségalapon         

                                Ft/m2                szolgálati               bérbe adott,                      

                                                        lakás esetén            lakás esetén                                                                                                              Ft/m2                    Ft/m2                                                                      

a.) összkomfortos:      94.-          a Képviselő-testület            595.-     

                 egyedileg dönt         

b.) komfortos:              67.-                     108.-                          -

c.) félkomfortos:           54.-                       81.-                          -

d.) komfort:                  34.-                       51.-                          -

e.) szükséglakás:         22.-                       33.-                          -  „

(3)

Hajdúdorog Város Önkormányzatának tulajdonában álló minden lakás bérét az e rendeletben előírt módon kell megállapítani.

(4)

Az önkormányzati tulajdonú lakások bérlői a bérbeadó által eddig közölt bért kötelesek fizetni.

(5)

A bérlő a vízdíjat, gázdíjat és egyéb szolgáltatás díját a külön jogszabályban meghatározott mértékben köteles megfizetni.

(6)

A jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj a /2/ bekezdésben foglalt összeg kétszerese. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt.

19.§

Lakbértámogatás állapítható meg annak a bérlőnek, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

(1) Hajdúdorog Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakást bérel és azt ténylegesen lakja,

a.) a bérlő családjában – az együttlakó családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban:nyugdíjminimum)

ba./ egyszemélyes háztartás esetén 210%-át,

bb./ két- vagy többszemélyes háztartás esetén 200%-át

    nem haladja meg,

c./ a létfenntartásához szükséges mértéken felül forgalomképes ingó vagyonnal, illetve ingatlan vagyonnal egyáltalán nem rendelkezik.

(2) A bérelt lakás a településen elismert lakásnagyságot, nem haladja meg, elismert lakásminőségtől nem magasabb a komfortfokozata.

Az elismert lakásnagyság:

- egyedül álló személy esetén: 55 m^2,

- a lakásnagyság együttlakó személyenként 5 m²-rel emelkedik.

A településen elismert lakásminőség: komfortos.

(3) A kérelmező esetében a lakásfenntartás indokolt havi költségei elérik vagy meghaladják az egy háztartásban élők havi összjövedelmének 20 %-át.

(4) Elismert költségek:

lakbér, albérleti díj, lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, közös költség, csatornahasználati díj, szemétszállítási költség, villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit egy fűtési szezonban lakásonként, a fűtés módjától függetlenül, legfeljebb 75.000.- Ft erejéig.

20.§

Nem állapítható meg a lakbértámogatás azon önkormányzati lakás bérlőjének, aki

a./ Hajdúdorog Város Önkormányzati Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonú lakások és helyiségek bérbeadásának szabályairól szóló rendelet módosított megalkotásáról szóló 1/2016.(I.15.) Önk. rendelet (továbbiakban: Lakásrendelet) 2. § (11) és (15) bekezdéseiben foglaltak szerint pályázat útján történő bérbeadás alapján jutott önkormányzati bérlakáshoz,

b./ lakáshasznosításból származó jövedelemmel rendelkezik,

c./ eltartási szerződést kötött,

d./ igényjogosultsági szintjénél nagyobb alapterületű lakásban önhibájából (neki felróhatóan) lakik,

e./ jogcím nélküli lakáshasználó,

f./ lakbérfizetési kötelezettségének nem tett határidőre eleget és ebből hátraléka keletkezett.

21. §

Meg kell szüntetni a támogatást az okot adó körülmény beállta időpontjától, ha a bérlő:

a./ bérleti jogviszonya megszűnik,

b./ támogatásra való jogosultsága megszűnik,

c./ lakbérfizetési kötelezettségének 2 hónapig folyamatosan nem tesz eleget.

22. §

(1) A lakbértámogatás mértéke a család egy főre jutó havi nettó jövedelmének figyelembevételével kerül megállapításra.

(2) A nettó jövedelem meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ide vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

23. §

A lakbértámogatás havi mértéke:

a./ egyszemélyes háztartás esetén a lakbér

aa./ 20%-a, minimum 2.500.- Ft/hó, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 210 %-át nem haladja meg,

b./ két- vagy többszemélyes háztartás esetén a lakbér:

aa./ 20%-a, minimum 2.500.- Ft/hó, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg.

Eljárási rendelkezések

24. §

(1) A lakbértámogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati és Műszaki Osztályán kell benyújtani az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a./   a bérleti szerződés egy példányának másolatát,

b./   a kérelmező, valamint a vele együttlakó személyek jövedelem igazolását,

c./ a kérelmező, valamint a vele együttlakó személyek nyilatkozatát a rendelet 3. § c./pontjában meghatározott ingó és/vagy ingatlan vagyonról.

25. §

(1) A támogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától állapítható meg, legfeljebb egy éves időtartamra és kérelemre ismételten megadható.

(2) A jogosultság fennállása esetén a fizetendő lakbér havi összegét a támogatás mértékével csökkenteni kell.

(3) A jogosultságot megállapító határozat egy példányát meg kell küldeni a GAMESZ részére, a fizetendő lakbér nyilvántartása és beszedése végett.

26. §

(1) A lakbértámogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Polgármesteri Hivatalt.

(2) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott támogatást az 5. § szabályai szerint meg kell szüntetni, a támogatást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell az ellátás visszafizetésére, valamint kamatterheinek megfizetésére.

(3) A támogatott személyek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

27. §

(1) A lakbértámogatás megállapításáról, módosításáról és megszüntetéséről, valamint a jogosulatlanul igénybevett támogatás visszafizetésének elrendeléséről és részletfizetési kedvezmény engedélyezéséről – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a Ügyrendi és Szociális Bizottság dönt.

(2) Az (1) bekezdés alapján hozott, első fokú döntések ellen beérkezett fellebbezéseket másodfokon a képviselő-testület bírálja el.

(3) A lakbértámogatás pénzügyi fedezetét az önkormányzat éves költségvetéséből a szociális segélykeret terhére kell biztosítani. A lakbértámogatást megállapító határozatok alapján a lakbértámogatás összegét a GAMESZ részére havonta kell átutalni.

28. §

Nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete​

Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejöttére a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérletmegszűnésére a lakásbérlet szabályait az alábbiakban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(1)

A bérbeadó üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe.

(2)

A pályázatot hirdetmény útján kell közzétenni. A hirdetménynek tartalmaznia kell:

- helyiség címét, a műszaki állapotra vonatkozó adatait, alapterületét, közművesítettségre vonatkozó adatokat,

- a bérlet időtartamát, /határozott vagy határozatlan idejű/,

- a helyiség milyen tevékenység céljára igényelhető,

- a bérleti díj egy négyzetméterének éves összegét,

- a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét.

(3)

A pályázók közül azonos feltételek fennállása esetén előnyben kell részesíteni az alapellátást javító vagy munkahelyet teremtő igénylőket.

(4)

A helyiség bérleti szerződésének jelen rendelettől eltérő tartalmi elemeit a testület a bérlő kijelölésekor határozza meg.

(5)

A helyiség bérleti jogának átruházása, cseréje és albérletbe adása csak a bérbeadó hozzájárulásával lehetséges.

(6)

Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiséget bérbe adni max. 99 évre lehet a település érdekében.

29. §

Vegyes rendelkezések

(1)

A Polgármesteri Hivatal folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről, valamint a lakásbérbeadási igénylésekről.

(2)

A bérbeadó által biztosítandó lakásberendezési tárgyak a komfortfokozat függvényében:

a.)Összkomfortos:

- fűtés:                  -radiátorok, hőleadó berendezések

                               /táv- egyedi- központi vagy etage fűtés/

- melegvíz:            - villanybojler, gáz vízmelegítő, fürdőhenger

                                /táv- tömb- egyedi- központi- etage központi melegvíz/

- fürdő:                 - fürdőkád vagy ülőkád, vagy zuhanyzó komplett csap-

                                telepekkel, szifonokkal

- WC:                    - WC csésze + tartály, vagy öblítőszelep komplett

- konyha:              - mosogató /1 vagy 2 medencés vagy csepptálcás/

                                komplett csapteleppel, szifonnal

b.)Komfortos:

- fűtés:                  - egyedi fűtőberendezés /csak szobákban/ /cserépkályha,

                                olajkályha, vaskályha, ill. elektromos hőtárolós kályha, stb./

- melegvíz:            - villanybojler vagy gázbojler vagy fürdőhenger

- fürdő:                 - ugyanaz, mint összkomfortosnál

- WC                     - ugyanaz, mint összkomfortosnál

- konyha:              - ugyanaz, mint összkomfortosnál

c.) Félkomfortos:

- fűtés:                  - ugyanaz, mint komfortosnál

- melegvíz:            - ugyanaz, mint komfortosnál

- fürdő:                 - ugyanaz, mint komfortosnál

- WC:                    - ugyanaz, mint komfortosnál

- konyha:              - mosogató vagy falikút csapteleppel, szifonnal

d.) Komfort nélküli:

- fűtés:                  - ugyanaz, mint komfortosnál

- WC:                    - közös WC-ben WC csésze öblítőtartállyal, vagy

                                szeleppel, vagy árnyékszék használata

- vízvétel:              - közös vagy lakáson belüli csaptelepből, ill. útról.

30. §

Záró rendelkezések

(1)

Ez a rendelet 2016. február 1-jén lép hatályba.

(2)

A bérlő köteles a bérbeadással kapcsolatos személyes adatait az önkormányzat rendelkezésére bocsátani, azok a bérbeadással kapcsolatos eljárás során felhasználhatóak.

(3)

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja és az Európai Unió joganyagával ellentétes rendelkezést nem tartalmaz.

Hajdúdorog, 2015. december 17.