„(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat, Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban együttesen: ingatlan) az ingatlan elhelyezkedésére tekintet nélkül.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti forgalomképtelen törzsvagyonra, a korlátozottan forgalomképes vagyonra - így különösen az Önkormányzat intézményeinek használatában lévő vagyonra, a sportpályákra és sportcélú létesítményekre, az egészségügyi ellátást szolgáló vagyonra, valamint a kulturális és művelődési feladatok ellátását szolgáló vagyonra - továbbá nem terjed ki a 1134 Budapest, Váci út 9-15. szám alatti Lehel Csarnok létesítményben található helyiségre.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzatra, mint bérbeadóra és eladóra, az ingatlanok kezelésével megbízott szervezetre, az ingatlanok bérlőire, használóira, az ingatlanok hasznosítása, elidegenítése során ajánlattevőkre, vevőkre egyaránt.”

„2/A. § E rendelet alkalmazásában

„(4) Önkormányzati lakás bérleti jogának magántulajdonú ingatlan tulajdonjogával történő cseréje esetén a Bérbeadó az önkormányzati tulajdonú lakások béréről szóló önkormányzati rendeletben a cserével érintett bérlakásra meghatározott lakbérkategória szerinti, piaci vagy költségalapú bérleti díj megfizetésének előírásával adhat hozzájárulást.”

„(4) Annak a jogcím nélküli lakáshasználónak, akinek a korábbi bérleti jogviszonyát a Bérbeadó lakbértartozás miatt felmondta, a tulajdonosi jogot gyakorló bizottság, a kiürítésről rendelkező jogerős bírósági ítélet meghozataláig benyújtott kérelemre, a bérleti jogviszonyt 1 5 évig tartó határozott időre, jövedelmi és vagyoni helyzetének megfelelő lakbér megállapításával helyreállíthatja, amennyiben a lakáshasználó díjtartozását megfizette, a tartozás maradéktalan rendezését követő hat hónapban újabb tartozást nem halmozott fel, valamint a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt egyéb kötelezettségeinek is eleget tett.”

„(1) Szociális alapú bérleti jog megszerzésére és gyakorlására az a személy jogosult, akinek és vele együttlakó személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme a bérbeadáskor - vagy a szerződés bármely okból történő felülvizsgálatakor - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, egyedülálló esetében a háromszorosát nem haladja meg, és a család nem rendelkezik olyan vagyonnal, amelynek együttes forgalmi értéke a bérbeadáskor vagy a szerződés felülvizsgálatakor az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 250-szeresét meghaladja.”

„(2) A szociális alapú, határozatlan időre szóló, érvényes bérleti szerződéssel rendelkező bérlő a szociális lakbérre való jogosultságát erre irányuló felülvizsgálati eljárás során, a Bérbeadó képviseletében eljáró Megbízott felhívására igazolni köteles (a továbbiakban: szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata).”

„(3) A szociális lakbérre jogosultság igazolására - a bérlőre és az együttlakó személyekre egyaránt - az alábbi okiratok alkalmasak:

„(4) Amennyiben a bérlő a Megbízott felhívására, a felhívásban előírt határidőben nem adja meg a felülvizsgálathoz kért adatokat, vagy nem megfelelően igazolja a szociális lakbérre való jogosultságát, a Megbízott legfeljebb további két alkalommal, jogvesztő határidő tűzésével, ismételten felhívja a bérlőt a jogosultság igazolására.”

„(5) A szociális lakbérre való jogosultságot a bérlő által benyújtott dokumentumok és a Megbízott rendelkezésére álló adatok együttes értékelése alapján kell megállapítani. Amennyiben a szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata alapján a szociális lakbér fizetésének jogszabályi feltételei nem állnak fenn, a bérlő a bérlakásra meghatározott lakbérkategória és a jelen rendelet szerinti piaci vagy költség alapú lakbért köteles fizetni.”

„(6) Amennyiben a szociális lakbérre való jogosultság felülvizsgálata alapján a bérlő jövedelme legfeljebb 15%-kal haladja meg a szociális vagy a költség alapú jövedelmi értékhatár felső mértékét, a tulajdonosi jog gyakorlója jogosult dönteni a költség alapú lakbér megállapítása helyett a lakbér mértékének változatlanul hagyásáról, valamint a piaci alapú lakbér megállapítása helyett költség alapú lakbér megállapításáról.”

„(7) Amennyiben a bérlő a szociális lakbérre való jogosultságának fennállását felhívásra nem igazolja, a felülvizsgálat lezárultát követő hónaptól a bérlakásra meghatározott lakbérkategória szerinti piaci alapú lakbért köteles fizetni.”

„(8) Költség alapú bérleti jog megszerzésére és gyakorlására az a személy jogosult,

„(9) Piaci alapú bérleti díjat köteles fizetni az a személy,

„(1) A bérlő a saját és a lakásban jogszerűen vele együttlakó igazolhatóan megváltozott jövedelmi helyzete, valamint jelentősen megváltozott életkörülményei alapján kérheti a költség alapú bérleti díjának szociális alapúra, valamint a piaci alapú lakbérének költség alapúra történő ideiglenes módosítását.”

„(3) A megváltozott vagyoni, jövedelmi helyzetének és életkörülményeinek igazolására a 14. § (3) bekezdésben meghatározott okiratok alkalmasak.”

„(9) A lakbércsökkentés engedélyezéséről, a lakbér csökkentés meghosszabbításáról, valamint a kedvezmény megvonásáról a tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója jogosult dönteni. A döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.”

„(5) Az (1)-(3) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni a lakásból bármely okból történő kihelyezés esetén.”

„(2) A Megbízott a lakásban évente több alkalommal tarthat bérleményellenőrzést.”

„(1) A Bérbeadó és a bérlő a szerződéskötéskor, a lakásbérleti szerződésben foglalt módon állapodik meg a bérlőt terhelő felújítási, költségviselési, karbantartási, valamint kiürítési és visszabocsátási kötelezettségről.

(2) A lakás bérleti jogviszony ideje alatt történő átalakítása, korszerűsítése, felújítása, a lakás alkotórészévé váló elemek beépítése kizárólag előzetes bejelentéssel, a Bérbeadó jóváhagyása alapján, ennek tárgyában írásba foglalt megállapodás szerint végezhetőek. A bérlő az általa végzett értéknövelő beruházásokért megtérítési igényt csak a Bérbeadó által előzetesen engedélyezett munkák esetében és az előzetes írásbeli megállapodás alapján támaszthat.

(3) A bérlő a Bérbeadót terhelő munkálatokat a Bérbeadó helyett és költségére csak akkor végezheti el előzetes, írásos megállapodás nélkül, amennyiben az azonnali beavatkozást igényel, vagy annak előzetes bejelentésére már nincs lehetőség.

(4) Ha a bérlő a lakást jogosulatlanul alakította át, a Bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot helyreállítani.”

„(3) A lakás egy részének más célú használatához történő hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A lakásbérleti szerződés megszűnése napján a hozzájárulás érvényét veszíti.”

„(2) A Bérbeadó tulajdonában álló lakást nem lehet bérbe adni olyan személy részére, akivel szemben az 5. § (1) bekezdés 4. pontban rögzített kizáró feltétel fennáll. A Bérbeadó a korábbi bérleti szerződés felmondására jogosult, ha a bérleti jog jogosultja másik önkormányzati bérlakás bérleti jogát jogviszony folytatóként megszerzi.”

„(2) A tulajdonosi jognak a Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott gyakorlója a pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlást nem köteles elfogadni, arról a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében dönt.”