1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Simontornya Város Önkormányzata tulajdonában lévő minden lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre (a továbbiakban: lakás, helyiség).

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőire és használóira.

(3) Az önkormányzati lakásbérleti jogviszony alanya csak simontornyai lakóhellyel rendelkező vagy munkahellyel rendelkező nagykorú természetes személy.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) szociális helyzet alapján bérbe adható lakások,

(2) költségelven bérbe adható lakások,

(3) piaci alapon történő bérbeadással hasznosított lakások,

(4) átmeneti elhelyezést szolgáló lakások, melyek lakásbérleti díjának mértéke a szociális helyzet alapján bérbe adható lakásokkal azonos szabályok szerint meghatározott,

(5) szolgálai lakások, melyek bérleti díjának mértéke a költségelven bérbe adható lakásokkal azonos módon kerül megállapításra.

(6) „Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások e bekezdésben meghatározott kategóriák szerinti besorolását a Rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.”

4. § (1) a szociális alapon bérelhető lakások tekintetében a Humánpolitikai Bizottság,

(2) a költség elven és a piaci alapon történő bérbeadással hasznosítható lakások tekintetében a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság,

(3) az átmeneti elhelyezést szolgáló és a szolgálati lakások esetében a polgármester gyakorolja. A bérbeadó jogainak és kötelezettségeinek a gyakorlásához szükséges döntések – pályáztatás, szerződéskötés, üzemeltetés, lakáshasználat ellenőrzése, hátralékok behajtása, lakbértámogatások elbírálása – előkészítése és végrehajtása a Simontornyai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) feladata.

5. § (1) A Hivatal az e rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátása, az egyes kérelmek vagy pályázatok elbírálása céljából személyes adatokat kezel.

(2) Személyes adatot kezelni csak az Ltv. 84. §-ában és az Info tv. 4. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően lehet.

(3) Az érintett önkéntes hozzájárulása alapján az alábbi személyes adatok kezelhetők:

(4) Az érintettnek az Info tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozatát a kérelemhez vagy a pályázathoz kell mellékelni.

(5) A hatóságok, bíróságok megkeresésére vonatkozó adatszolgáltatásokat a Hivatal teljesíti.

6. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokat szociális helyzet alapján, költségelven vagy piaci alapon lehet bérbe adni.

(2) Lakás kizárólag természetes személynek adható bérbe.

(3) Lakás nem lakás célra történő használata nem engedélyezhető.

(4) Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, a lakásbérleti szerződés határozott, legfeljebb 10 év időtartamra köthető.

(5)² Szolgálati lakás tartós, egy évet meghaladó lakatlansága esetén lehetséges annak piaci alapon történő bérbeadása határozott időtartamra, az érintett szolgálati jogviszony létrejöttéig vagy legfeljebb 5 évre.

7. § (1) A lakásbérleti jogviszony a bérbeadóval írásban megkötött bérleti szerződéssel jön létre az e rendeletben foglaltak szerinti határozott időtartamra.

(2) A bérbeadás feltétele, hogy a bérlő köteles a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakni.

(3) A bérlő a 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni, ennek megszegése rendkívüli felmondási ok.

8. § (1) Ahol az Ltv. a bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó tekintetében az Ltv. és e rendelet keretei között a bérbeadó szabadon állapítja meg.

(2) A bérleti szerződés nem hosszabbítható meg, ha az erre irányuló kérelem benyújtásakor a bérlő 100.000,- Ft összeget meghaladó bérleti díj-, közüzemi díj- vagy helyi adó tartozással rendelkezik.

(3) Bérbeadó a rendeltetésszerű használatot

(4) A bérleti szerződés megkötésekor – a 25. § (5) bekezdésében foglaltak, valamint a szociális alapon, vagy az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv munkavállalója részére költségelven történő bérbeadás kivételével – a bérbeadás feltételeként 1 havi lakbérnek megfelelő összeg megfizetését köti ki a bérbeadó óvadékként. Az óvadék összegét és funkcióját a bérleti szerződésben rögzíteni kell.

9. § (1) A bérlő a bérleti díjat havonta előre a tárgyhónap 15. napjáig köteles a bérbeadónak megfizetni. A bérlő a lakbéren, a lakáshasználó a használati díjon felül köteles a különszolgáltatások díját is megfizetni.

(2) A bérlőnek a lakásbérleti szerződése meghosszabbítására irányuló kérelméhez csatolnia kell valamennyi közműszolgáltató igazolását a közüzemi díjjal kapcsolatos egyenlegről.

10. § A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől – a 11. §-ban meghatározott kivétellel – a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

11. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználótól a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltével a lakásból való kiköltözésig az Ltv. 20. § (2) bekezdése szerint emelt használati díj követelhető.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt emelt használati díj mértéke – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 3-6 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszerese, 7-10 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének négyszerese, a 11. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse.

12. § Azzal a személlyel, aki korábban a lakás bérlője vagy vele jogszerűen együtt lakó volt, de jelenleg már jogcím nélkül használ önkormányzati tulajdonú lakást – kérelem alapján, a bérlő személyének kiválasztására irányuló, e rendeletben meghatározott külön eljárás nélkül – bérleti szerződés abban az esetben köthető, ha a lakás fenntartásának költségeit szerződésszerűen fizette vagy tartozásait időközben rendezte, a lakást rendben tartotta, életvitelszerűen lakta és mást jogellenesen nem fogadott be.

13. § (1) Bérlőtársi szerződés az Ltv. 4. § (4) bekezdésén túl csak az e szakaszban meghatározott esetekben köthető.

(2) A bérlő és a vele együtt lakó szülője közös kérelmére a bérbeadó bérlőtársi szerződést akkor köt, ha a kérelmezők együtt lakását egészségügyi, jövedelmi vagy egyéb lakhatást befolyásoló személyi körülmény indokolttá teszi.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyek esetében nem köthető bérlőtársi szerződés, ha a bérlővel együtt lakó szülő a településen beköltözhető lakással rendelkezik.

(4) A bérlő és az együtt költöző vagy legalább egy éve együtt lakó élettársa közös kérelmére bérlőtársi szerződés akkor köthető, ha az élettárs megfelel az e rendeletben foglaltak szerint a bérbeadás feltételeinek.

(5)³ A bérlő sem a lakást, sem annak egy részét albérletbe ki nem adhatja.

14. § (1) A megüresedett társbérleti lakrész a másik társbérlő részére – annak kérésére – csak akkor adható bérbe, ha vállalja a megnövekedett lakás-alapterület után számított lakbér megfizetését.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a lakásban visszamaradó társbérlő lakásbérleti szerződését a bérbeadó felmondja cserelakás biztosítása mellett. A cserelakás megfelelőségénél a társbérlet során kizárólagos bérleményként használt társbérleti lakrész szobaszáma vehető figyelembe.

15. § (1) A bérlő, bérlőtárs és a társbérlő kérelmére az Ltv. 21. § (2)-(4) bekezdésében, valamint az Ltv. 88/A. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott személyek kivételével más személy befogadásához történő hozzájárulás megadásáról a bérbeadó dönt.

(2) A bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően az (1) bekezdés alapján befogadott személyek a lakásból elhelyezési igény nélkül kötelesek kiköltözni.

16. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utalásakor a lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le az önkormányzat javára, részére a bérbeadó legfeljebb egy lakószobás önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadását ajánlhatja fel.

17. § (1) A bérleti szerződés Ltv. 23. § (3) bekezdése alapján történő megszüntetése esetén az alábbi feltételekkel kerülhet sor másik lakás bérbeadására:

(2) A másik – kisebb forgalmi értékű – önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása mellett fizethető pénzbeli térítés összege a két lakás beköltözhető forgalmi értéke különbözetének 50 százalékáig, a másik önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása helyett fizethető pénzbeli térítés összege a lakás beköltözhető forgalmi értékének 50 százalékáig terjedhet.

(3) A pénzbeli térítés fizetésére vonatkozóan – a (2) és (6) bekezdésben meghatározott kereteken belül – a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(4) A (2) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandók abban az esetben is, ha a bérbeadó a bérlőnek a bérleti szerződés felmondására tekintettel az Ltv. 27. § (1) bekezdése alapján cserelakás helyett pénzbeli térítést fizet.

(5) Ha a határozott időre szóló bérleti szerződést a felek közös megegyezéssel a lakás lebontása, szanálása vagy vegyes tulajdonú társasházban lévő lakás harmadik személy részére történő értékesítése miatt, a vegyes tulajdon csökkentésének érdekében szüntetik meg, a bérbeadó elhelyezési kötelezettségét cserelakás felajánlása helyett a (2) bekezdés szerinti pénzbeli térítés biztosításával is megválthatja.

(6) A lakásbérlet (1) és (4)-(5) bekezdés szerinti megszüntetésekor fizetendő pénzbeli térítésről a Képviselő-testület dönt.

(7) A költségelven meghatározott lakbérű lakások bérleti jogának közös megegyezéssel való megszüntetése esetén a bérlőt pénzbeli térítés nem illeti meg.

18. § (1) A bérbeadó az Ltv. 84. § (1) bekezdése szerinti lakásigénylési névjegyzéket vezet. A lakások bérbevételére vonatkozó igényeket az arra rendszeresített formanyomtatványon folyamatosan lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalnál.

(2) A lakásigénylési névjegyzékbe vétel az igénylés benyújtása évének december 31. napjáig tartó határozott időre szól. A lakásigénylési névjegyzékbe vétel egymást követő több alkalommal, ismételten is kérhető. A (3) bekezdést az ismételten benyújtott igények esetén is alkalmazni kell. Amennyiben az igénylő ismételt kérelmet nem nyújt be, úgy őt a lakásigénylési névjegyzékből a nyilvántartásba vételt követő év január 1. napjára szóló időponttal törölni kell.

(3) Nem vehető fel a lakásigénylési névjegyzékbe az a személy, aki

(4) A szerződéskötést megelőzően az igénylő szociális helyzetére, jövedelmi és vagyoni viszonyaira, valamint családi és lakáskörülményeire vonatkozó környezettanulmányt kell készíteni.

(5) A lakásigénylési névjegyzékbe vételről az igénylőt írásban kell értesíteni.

(6) Törölni kell a lakásigénylési névjegyzékből, valamint elveszíti a lakás bérlésére való jogosultságát az, aki a (11) bekezdés alapján került bérlőként kiválasztásra, azonban a lakás bérbeadására vonatkozó írásbeli értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül a bérbeadóval nem köt lakásbérleti szerződést.

(7) Törölni kell a lakásigénylési névjegyzékből, valamint a törlést követő három évig nem vehető fel a lakásigénylési névjegyzékbe az a személy, aki a bérbeadás feltételének, vagy a kizáró ok hiányának igazolásával összefüggésben valótlan adat, azt alátámasztó hamis vagy hamisított dokumentum vagy nyilatkozat szolgáltatásával, vagy az adatokban történt változások elhallgatásával a bérbeadót megtévesztette.

(8) A lakásigénylési névjegyzékből a (7) bekezdés alapján való törlésről az igénylőt írásban kell értesíteni.

(9) Az igénylő a nyilvántartásba vett adatainak megváltozását a változástól számított 30 napon belül köteles bejelenteni.

(10) Szociális alapon lakást bérbeadni – a szerződés időtartama meghosszabbítása esetét kivéve – csak olyan személy részére lehet, aki a lakásigénylési névjegyzékben szerepel.

(11) A lakásbérleti szerződést – a (12)–(13) bekezdésben foglaltak kivételével – azzal az igénylővel kell megkötni, aki a szociális alapon történő bérbeadás feltételeinek és a szociális rászorultság mértékének részletes vizsgálati szempontrendszere (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban: szempontrendszer) alapján a lakásigénylési névjegyzékben – az adott lakásra vonatkozóan – a legtöbb ponttal rendelkezik. Azonos pontszámmal rendelkező személyek közül az jogosult a lakásbérleti szerződést megkötni, akinél az egy főre eső nettó jövedelem alacsonyabb. A bérlőként történő kiválasztásról az igénylőt írásban kell értesíteni.

(12) A Képviselő-testület szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága felmentést adhat a (11) bekezdésben foglaltak alkalmazása alól, ha

(13) Nem kell alkalmazni a (11) bekezdésben foglaltakat cserelakás biztosítása, az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés alapján terhelő elhelyezési kötelezettség teljesítése esetén, valamint a 12. §-ban meghatározott esetben.

(14) Amennyiben a cserelakás biztosítását a személyes körülmények változása – azaz a bérlővel jogszerűen együtt költöző személyek számának változása, tartós egészségromlás, rokkantság vagy 3 hónapot meghaladó jövedelem-csökkenés – indokolja, úgy a bérlővel a korábban megkötött bérleti szerződés időtartamához igazodó szerződés köthető.

(15) A szempontrendszert – beleértve a szociális rászorultság mértékének vizsgálata során alkalmazandó súlyszámokat és az igényléshez szükséges adatlapot is – a Képviselő-testület szociális ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hagyja jóvá a (16)-(17) bekezdés és a 19. §–21. §-ban foglalt feltételek keretei között.

(16) A szempontrendszerben a jövedelmi és vagyoni viszonyokon túlmenően a szociális rászorultság körében értékelni kell azt is, ha az igénylő:

(17) Fokozottan rászorulónak kell tekinteni az igénylőt és a szociális rászorultság mértékének vizsgálata szempontjából – magasabb súlyszámok biztosításával – előnyben kell részesíteni, ha:

19. § (1) Szociális alapon történő bérbeadásra az a nagykorú Európai Gazdasági Térség állampolgára jogosult, akinek vagy a vele jogszerűen együtt költöző személynek a tulajdonában, haszonélvezetében nincs:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl további feltétel az is, hogy a kérelmező vagy a vele jogszerűen együtt költözők együttes jövedelméből számított egy főre eső nettó jövedelem a kérelem benyújtásának időpontjában a mindenkori öregségi nyugdíjminimum

(3) E szakasz alkalmazásában jövedelemnek a Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak minősülnek, azzal, hogy a törvényben meghatározottakon túl a jövedelmet csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmező vagy vele jogszerűen együtt költöző személy által orvosi rendelvényre, rendszeresen használt gyógyszerek költségét, valamint végrehajtási eljárás keretében elrendelt letiltás, bírósági vagy hatósági döntésen alapuló, valamint egyéb lakóingatlannal kapcsolatos hitelviszonyból eredő és igazoltan teljesített rendszeres fizetési kötelezettség összegét.

20. § Nem lehet bérlő az a személy, aki a 19. §-ban foglalt feltételeknek megfelel, azonban a saját vagy a vele jogszerűen együtt költöző személynek a tulajdonában 1.000.000,- Ft-ot meghaladó értékű pénzeszköz, értékpapír vagy vagyontárgy van.

21. § (1) A bérbe adható lakás nagysága – az együtt költözők számától függően – a következő:

(2) A bérbe adható lakás méretének megállapításánál az önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadását igénylő és a vele jogszerűen együtt költözők vehetők figyelembe, akik a bérleti szerződés megkötését megelőzően már legalább 6 hónappal az igénylővel egy háztartásban laktak.

22. § (1) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakásra vonatkozó lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 éves határozott időtartamra köthető.

(2) A lakásbérleti szerződésben meghatározott idő lejártát megelőzően – a bérlő kérelme alapján – a Hivatal megvizsgálja a bérlő vagyoni és jövedelmi viszonyainak e rendelet 19. §–20. §-ában foglaltaknak való megfelelését.

(3) Ha a bérlő megfelel a 19. §–20. §-ban foglalt feltételeknek, úgy a lakásbérleti szerződés újabb, legfeljebb 5 éves határozott időtartamra, legfeljebb 2 alkalommal meghosszabbítható.

(4) Ha a bérlő már nem felel meg a 19. §–20. §-ban foglalt feltételeknek, úgy a lakásbérleti szerződésének meghosszabbítására – a szükséges módosításoknak a lakásbérleti szerződésben történő rögzítése mellett – költségelven megállapított lakbér alkalmazásával, a lakáshasznosítási javaslat módosítása nélkül kerülhet sor. Ha a bérlő nem vállalja a költségelven megállapított lakbér fizetését, úgy a lakásbérleti szerződés megszűnik és a bérlő cserelakás biztosítása nélkül a lakás elhagyására köteles.

23. § (1) Az átmeneti elhelyezést szolgáló lakások bérbeadására vonatkozóan – a rendkívüli élethelyzetbe került család elhelyezése érdekében – a polgármesternek értelemszerűen a szociális helyzet alapján bérbe adandó lakásokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmaznia.

(2) Az átmeneti elhelyezést szolgáló lakás legfeljebb egy év időtartamra szóló elhelyezésre szolgál. A lakás igénybevételének időtartama alatt a bérlő a szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra fizetendő lakbért köteles fizetni. A rendkívüli élethelyzetük lejárta miatt átmenetileg elhelyezett családdal szemben a bérleti szerződés lejártakor az Önkormányzatnak elhelyezési kötelezettsége nincs.

24. § (1) A költségelven – a rendelet hatálybalépését követően létrejövő lakásbérleti jogviszonyok esetében – lakások üresedése esetén a Polgármesteri Hivatal az Önkormányzat hirdetőtábláján pályázati felhívást tesz közzé. A pályázati felhívás – a hirdetőtáblán kívül – közzétehető a helyi lapban, illetőleg a kábeltelevízió adásában.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(3) A lakásbérleti szerződés legfeljebb 10 évre köthető, egy alkalommal 5 év határozott időtartamra meghosszabbítható.

(4) A szolgálati lakásokra vonatkozóan a lakásbérleti szerződés megkötésére, a bérleti díj megállapítására és egyebekre vonatkozóan – értelemszerű eltéréssel – a költségelven bérbe adandó lakásokra vonatkozó szabályokat kell a polgármesternek alkalmaznia.

25. § (1) Lakás pályázat útján piaci alapon 5 év határozott időtartamra adató bérbe, piaci elvű bérleti díj alkalmazása mellett. A pályázathoz csatolni kell a lakást együtt használni kívánó személyeknek a kérelem benyújtását megelőző egyhavi jövedelemről szóló igazolást. A lakást együtt használni kívánó személyek vonatkozásában az egy főre jutó jövedelemnek el kell érnie az adott lakás bérleti díjának 300%-át.

(2) Amennyiben ugyanazon lakásra kiírt pályázatra azonos feltételek mellett több érvényes ajánlat érkezik, úgy Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság versenytárgyalást tart.

(3) A versenytárgyaláson a meghívott pályázók szóbeli licitálással, a vagyonhasznosító által előre meghatározott összegű licitálással emelhetik ajánlataikat. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) A versenytárgyaláson a legmagasabb ajánlatot tevő pályázó szerzi meg a lakás bérleti jogát.

(5) A piaci alapú bérlet esetén a bérlő köteles a lakásbérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a lakásbérleti szerződéssel összefüggő követelések biztosítása érdekében háromhavi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot kell megfizetni.

(6) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az önkormányzat a bérlő által befizetett óvadékot lakbérhátralék, közüzemi díjtartozás, továbbá a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításhoz szükséges költségei megtérüléséhez használhatja fel.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott költségek hiányában a Hivatal a lakás visszaadását követő harminc napon belül köteles a bérlőnek az óvadék összegét kamatmentesen visszafizetni.

(8) A polgármester – a bérlő lakásbérleti jogviszony lejártát legalább hatvan nappal megelőzően benyújtott kérelme alapján – pályázati eljárás lefolytatása nélkül a bérleti időtartamát legfeljebb egy alkalommal, öt év határozott időtartamra meghosszabbíthatja.

26. § hatályon kívül

27. § (1) A bérlő a bérlő kijelöléséről szóló döntést követő 30 napon belül köteles a bérleti szerződést megkötni.

(2) Ha a kijelölt bérlő mulasztása, vagy ilyen irányú nyilatkozata miatt a bérleti szerződés nem jön létre, az ajánlati kötöttség megszűnik, bérbeadó ezt a kijelölt személlyel 5 napon belül közli.

(3) Ha a bérlő a szerződésben megjelölt időpontban, vagy az azt követő 8 napon belül a lakást nem veszi birtokba, akkor a bérbeadó a lakásra más személlyel köthet szerződést. Az emiatt felmerülő plusz költségek megtérítését a bérbeadó követelheti

(4) A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Ezt a feltételt a lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell.

28. § A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

29. § (1) Lakásbérleti jog fennállása esetében a lakás és helyiségei használatáért, továbbá az e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokért a bérlő bért köteles fizetni.

(2) A lakbér mértékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A lakás komfortfokozatának meghatározására az Ltv. 2. sz. melléklete az irányadó.

(4) A bérlő a lakhatással összefüggő közüzemi és egyéb szolgáltatásokért (pl. elektromos energia, gáz, szilárd hulladék elszállítása stb.) az adott közüzemi és egyéb szolgáltatóval köteles szolgáltatási szerződést kötni és részére jogszabályban illetve a szerződésben megállapított díjat megfizetni. Társasházban lévő önkormányzati tulajdonú lakások bérlője a szilárd hulladék elszállításának díját a társasházközösségeknek mint a szolgáltatás igénybevevőjének – köteles megfizetni.

(5) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területeket és helyiségeket – a garázs kivételével továbbá a közös használatra szolgáló területeket és helyiségeket térítés nélkül jogosult használni.

30. §⁴ (1) Lakbértámogatás kérelemre adható annak a szociális helyzet alapján bérbe adható lakásban lakó bérlőnek, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 150%-át, egyedülálló esetén a 200%-át és vagyonának mértéke nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott mértéket.

(2) A támogatás maximális összege a bérlő részére megállapított havi lakbér 20%-a, a de az önkormányzat helyi szociális rendelete alapján nyújtott lakásfenntartás költségeihez nyújtott települési támogatás összegével együtt sem haladhatja meg a havi 5000,- Ft-ot. A támogatás összegét a bérbeadó számlájára kell utalni.

(3) A kérelmek elbírálásával kapcsolatos hatáskört az önkormányzat képviselő-testületének Humánpolitikai Bizottsága gyakorolja, a jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

(4) A támogatás iránti kérelmet a Simontornyai Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. A jövedelemigazolás módjára, eljárására, a támogatás folyósítására és a felülvizsgálatra az önkormányzat helyi szociális rendeletének lakásfenntartás költségeihez nyújtott települési támogatásra vonatkozó szabályai irányadóak.

31. § (1) Lakás értékesítése esetén az elidegenítés bonyolítása a polgármester feladata az e rendeletben foglaltak szerint.

(2) A vételár a jóváhagyást követően közölhető a vevővel.

(3) Az önkormányzati tulajdonában lévő lakás megvásárlásához önkormányzati támogatás nem adható.

(4) Az értékesítés előfeltétele, hogy a vevőnek jelentkező vállalja az értékbecslés költségeinek a vételáron felüli megfizetését is.

(5) Elsősorban az a lakás jelölhető ki elidegenítésre, amely olyan vegyes tulajdonú társasházban helyezkedik el, ahol az önkormányzati tulajdon aránya 20 százalék alatt van.

(6) Nem jelölhető ki elidegenítésre:

(7) Önkormányzati tulajdonú lakásnak az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlásra jogosult részére történő értékesítésről a Képviselő-testület dönt.

32. § (1) Az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlásra jogosult a lakás megvételére vonatkozó kérelmét a Hivatalhoz nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a jogosult személyére, az elővásárlási jogosultságát megalapozó jogcímre, valamint a megvásárolni kívánt lakásra vonatkozó adatokat. A kérelmezőnek hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy köztartozásokkal nem rendelkezik, és bérleti vagy különszolgáltatási díj hátraléka nem áll fenn.

(2) A Hivatal a vételi kérelemhez mellékeli az arra vonatkozó írásbeli véleményét, a bérleti szerződés másolatát, valamint a bérleti és a különszolgáltatások díjának megfizetéséről szóló igazolásokat.

33. § (1) A Képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, a 31. § (7) bekezdés alkalmazása körébe nem tartozó lakás elidegenítése esetén a Vagyonrendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Üres lakás értékesítésre történő kijelölése esetén csak a 31. § (6) bekezdés a)-d) pontjában foglalt tilalmakat kell alkalmazni.

34. § (1) Az elővásárlási joggal érintett lakás eladása esetén az elővásárlása jogosultat a vételár egy összegű kifizetése esetén

(2) A lakás forgalmi értéke meghatározásánál a polgármester által megbízott ingatlanforgalmi szakértő értékbecslése 10 % vételár kedvezmény illeti meg az irányadó, és a vételárat a képviselő-testület hagyja jóvá.

(3) Az adásvételi szerződést a Hivatal készíti elő és kezdeményezi a tulajdonjog változás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.

35. § (1) Az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal rendelkező vevő a vételár 50 százalékát az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben köteles megfizetni.

(2) A vevőt kérelmére, a vételárhátralékra 3 évi egyenlő részletben történő részletfizetési kedvezmény illeti meg, amelyre évente a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti mindenkori törvényes ügyleti kamatot köteles fizetni.

(3) A törlesztő részletek minden hónap 1. napján válnak esedékessé és a tárgyhónap végéig késedelmi kamatmentesen teljesíthetők. A határidőre be nem fizetett törlesztő részlet után a Ptk. szerinti mindenkori törvényes késedelmi kamat jár.

(4) -(5) bekezdés hatályát veszti

36. § hatályon kívül

37. § hatályon kívül

38. § (1) Az Ltv. 36. § (1)-(2) bekezdése szerinti, külön számlán kezelt lakásalap bevételei elsődlegesen meglévő önkormányzati lakás felújítására használhatók fel.

(2) A lakásalap adott évi felhasználásáról a Képviselő-testület évente a költségvetésre szóló önkormányzati rendeletben dönt.

39. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadói feladatainak ellátására vonatkozóan a bérlőkijelölési jogot a a Képviselő-testület Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottsága gyakorolja.

(2) A bérbeadó a nem lakás céljára szolgáló helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után adhatja bérbe, ha a bérlő 3 havi bérleti díjat a szerződés megkötése előtt letétbe helyez.

(3) Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben, ha:

(4) A pályázati kiírást a Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni. A pályázati kiírás a helyi lapban, illetőleg a kábeltelevízió adásában is közzétehető. A pályázati határidő a pályázatnak a Hivatal hirdetőtábláján történő közzétételtől számítandó.

(5) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(6) A pályázati ajánlatok benyújtásának határidejét ügy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a kiírástól számított 10 munkanap álljon rendelkezésre.

(7) A pályázatot zárt borítékban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

(8) Érvénytelen az a pályázat, amely a (7) bekezdésben megjelölteket nem tartalmazza.

(9) A pályázat alapján annak kell a helyiséget bérbe adni, aki legmagasabb bérleti díj megfizetését vállalja és a pályázó által megjelölt hasznosítási cél a pályázati kiírásnak megfelel.

(10) A pályázatokat a Pénzügyi Bizottság a pályázati határidő leteltét követő harminc napon belül, illetőleg a soron következő ülésén bírálja el.

(11) A helyiségbérleti szerződést a bérlőkijelölésről történt értesítés közlésétől számított 15 napon belül kell megkötni, a határidő jogvesztő, a szerződéskötésre megszabott határidő elmulasztása esetén a kijelölt pályázó a helyiségbérletre való jogosultságát elveszíti. Ha a kijelölt bérlő a szerződés megkötésére rendelkezésre álló határidőt elmulasztja, illetőleg a bérleti szerződés megkötésétől eláll, a pályázati kiírást meg kell ismételni.

40. § A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogának átruházásához a következő együttes feltétek megléte esetén adható hozzájárulás:

41. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében a tulajdonost illető elidegenítési jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésével kapcsolatos szerződések megkötésekor – a Képviselő-testület határozata alapján a Képviselő-testület képviseletét ellátó polgármester jár el.

42. § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiség esetén a bérlőt elővásárlási jog illeti meg.

(2) A helyiség vételára - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a mindenkori piaci érték.

(3) Ha a helyiség elővásárlási jog alapján került értékesítésre, a vételár a beköltözhető forgalmi érték. Ez esetben a vevő kérelmére három évre szóló részletfizetési kedvezmény adható. A szerződéskötéskor a vételár 50%-át egy összegben ki kell fizetni, a fennmaradó vételárrészt 1% kezelési költség és a mindenkori jegybanki alapkamat terheli.

(4) Az elővásárlási jog alapján elidegenített nem lakás céljára szolgáló helyiség vételárának egy összegű kifizetése esetén az elővásárlási joggal rendelkező vevőt 10.- % vételárkedvezmény illeti meg.

(5) Az elővásárlási jog alapján értékesítésre kerülő helyiségre az Önkormányzat fél évig érvényes eladási ajánlatot tesz. A bérlőnek ez idő alatt kell nyilatkoznia, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával. Ha a bérlő közösségi célú, nem üzleti tevékenységet folytat, az eladási ajánlat érvényességét a féléves időtartamon túl, a Képviselő-testület ellenkező tartalmú döntéséig fenntarthatja.

44. § (1) Ez a rendelet 2016. április 1. napján lép hatályba.

(2) hatályon kívül