Leányfalu Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja és a (2) bekezdésében meghatározott jogkörében eljárva, a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában és a 48. § (2) bekezdésében meghatározott felhatalmazás alapján a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelettel összhangban a következő rendeletet alkotja:

1. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet hatálya kiterjed a nagyközség közigazgatási határán belül:

a) minden fás szárú növényre függetlenül attól, hogy tulajdonosa – üzemeltetője, bérlője, haszonélvezője, használója - természetes- vagy jogi személy-e, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

b) a helyi jelentőségű védett természeti értékekre.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a) a gyümölcsfákra (kivéve szelídgesztenye, dió, mandula);

b) az erdőről és az erdő védelméről szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatálya alá tartozó külterületen lévő erdőterületnek tekintendő földrészletekre, valamint a belterületen lévő az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő üzemtervezett erdőkre; (ellenőrizni lehet: http://erdoterkep.nebih.gov.hu/)

c) a szaporítóanyag termelését szolgáló csemetekertek, faiskolák fáira;

d) a természetvédelmi oltalom alatt álló területekre;

e) a 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletben szabályozott közterületi fakivágásra;

f) az energetikai célból termesztett, fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényekre;

g) a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területekre;

h) azon területekre, ahol külön jogszabály rendelkezik a fás szárú növényekről.

2.§

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy Leányfalu közigazgatási területén az emberi környezet védelme érdekében az 1.§-ban megjelölt területeken az élő fás szárú növényzet mértékének fennmaradását jelen és utókornak megőrizze, biológiai aktivitás értéknövelését elősegítse, csökkentésének megakadályozását, szükség szerint pótlását elősegítése.

3.§

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

a) fás szárú növény: lombhullató és örökzöld fák, bokorfák együttes megnevezése;

b) fakivágás: fakivágásnak minősül minden olyan fás szárú növény kivágása, melynek átmérője eléri a 10 cm-t, illetve a fapótlási kötelezettségként elültetett fák kivágása átmérőtől függetlenül; nem tartozik ide az ifjító metszés, szárazág nyesés, gallyazás 5 cm vastagságig;

c) fakivágási kérelem: fás szárú növények kivágására vonatkozó, az e rendelet 1. sz. mellékletében szereplő tartalommal benyújtott kérelem;

d) fapótlás: a kivágásra kerülő fa pótlására, törzsátmérőjének arányában megállapított számú és törzsátmérőjű fás szárú növény telepítése, illetve ennek pénzbeli megváltása;

e) magánterület: az ingatlan-nyilvántartásban nem közterületként nyilvántartott ingatlan, ide értve az állami és az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat is;

f) törzsátmérő: a fatörzs 1 méteres magasságban mért átmérője; a szabályos köralaktól jelentősen eltérők esetében két („rövidebb” és „hosszabb”) – egymásra merőleges- oldali mérés átlaga.

D=(a+b)/2 b a

g) vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak;

h) helyi védett fás szárú növényzet: a helyi Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan, egyedi növény vagy növényzet-együttes (fasor, park, stb.), amely az adott településen jellegzetes, illetve az emberi környezet védelme, a hagyományos településkép megőrzése, vagy várostörténeti, kulturális szempontból közérdek (A védett növényzettel kapcsolatos eljárási szabályokat építéssel kapcsolatosan a HÉSZ, egyéb esetben jelen rendelet tartalmazza.);

i) sorfa: faiskolákban alkalmazott kategória;

j) mintaszerű gondozott, karbantartott ingatlan: szakértő által igazoltan jó karban tartott, gondozott növényállományú terület, kert.

4.§

Fás szárú növények megóvása, védelme

(1) Leányfalu Nagyközség belterületére felvett fakataszter jelen rendelet 2. számú függelékét képezi.

(2) A fás szárú növényekkel kapcsolatos I. fokú hatósági feladatok gyakorlója a Jegyző.

(3) A nagyközségben található fás szárú növények tulajdonosa, kezelője és fenntartója köteles a tulajdonában, kezelésében, vagy fenntartásában lévő fás szárú növényeket:

a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jó karban tartani, vagy tartatni;

b) fejleszteni, illetve a használat mértékének megfelelően fenntartani és felújítani.

(4) Tilos az önkormányzati tulajdonban lévő fás szárú növényekre reklámhordozót elhelyezni.

(5) Közmű elhelyezésekor, amennyiben a fás szárú növény veszélyeztetése és károsítása nélkül nem lehetséges a kivitelező a fás szárú növény pótlására kötelezhető.

(6) Burkolat építése és felújítása esetén a fás szárú növény töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet kell biztosítani.

5.§

Az engedélyezési eljárás menete

(1) Leányfalu közigazgatási területén fát - ideértve a kiszáradt fákat is - kivágni az alábbiak figyelembevételével lehet:

a) magánterületen lévő, e rendelet hatálya alá tartozó fát kivágni - a (3) bekezdés szerinti esetek és a jelen rendeletben meghatározott gyümölcsfák kivételével - csak jogerős fakivágási engedély alapján szabad;

b) a jegyző az engedélyezési kérelem bejelentésétől számított 30 napon belül:

ba) a fa kivágását megtilthatja, ha annak további megóvása indokolt, vagy ha a bejelentő rendelkezési jogosultsága nem állapítható meg,

bb) a fa kivágását engedélyezheti és a kérelmezőt a fa pótlására kötelezheti.

(2) Fát kivágni veszélyhelyzet elhárítása, környezetrendezés (pl. állományritkítás szükségessége) miatt kertészeti szakvélemény által is igazolt egyéb okból lehet.

(3) Az élet-, illetve súlyos balesetveszélyt jelentő fa kivágását a tulajdonos vagy kezelő - amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs - köteles haladéktalanul elvégezni. A veszély elhárítása érdekében elvégzett fakivágást 3 napon belül írásban be kell jelenteni. A bejelentésben (kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy egyéb hitelt érdemlő módon) be kell mutatni a fakivágás indokoltságát. A kivágott fát a helyszíni szemle időpontjáig a kivágás helyén kell tartani. Az indokolatlan, vagy be nem jelentett fakivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül.

(4) A fa kivágásához fakivágási engedély iránti kérelmet kell kitölteni, a jelen rendelet 1. számú melléklete alapján.

(5) A fakivágás engedélyezéséről, az engedély megadása esetén a fapótlási kötelezettségről hatósági határozatban, vagy külön jogszabály szerinti hatósági szerződésben kell dönteni.

(6) A fakivágási engedély jogerőre emelkedésétől számított 1 évig hatályos (időbeli hatály). Ha az engedélyezett a fakivágást ezen az időszakon belül nem végzi el, és az engedélyes fenntartja fakivágási szándékát, akkor új kérelmet kell benyújtania, és új engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(7) Az építési tevékenységgel összefüggő okból fás szárú növényt kivágni és visszapótolni Leányfalu Helyi Építési Szabályzatának rendelkezései alapján lehet.

(8) Fakivágás nem eredményezheti a megmaradó fák gyökérzetének (különösen a főgyökereknek) a károsodását.

 (9) Kiszáradt fa kivágási szándékát előzetesen be kell jelenteni a 4. számú mellékleten.

(10) A kiszáradt fa akkor vágható ki, ha a bejelentést a jegyző tudomásul vette, és egyúttal döntött a jelen rendelet szerinti pótlási kötelezettségről. Amennyiben a faegyed pusztulását szándékos emberi beavatkozás- mechanikai sérülés, vegyszer, vagy ezek együttes alkalmazása- okozza, úgy az engedély nélküli fakivágási eljárást von maga után.

(11) A bálványfa (Ailanthus altimissa, a továbbiakban: bálványfa) kivágását be kell jelenteni a 4. számú mellékleten.

(12) A bálványfa akkor vágható ki, ha a bejelentést a jegyző helyszíni szemle megtartása után tudomásul vette és a pótlást előírta és egyúttal döntött a jelen rendelet szerinti pótlási kötelezettségről.

6.§

Visszapótlásra vonatkozó szabályok

(1) Annak, aki magánterületen engedélyt kap a fa kivágására, a fakivágási engedélyben megállapított mértékben és módon gondoskodnia kell a visszapótlásról.

(2) A fa visszapótlásának módja:

a) a kivágott fát a fakivágás által érintett ingatlanon kell pótolni a szakmai és műszaki szempontoknak megfelelően;

b) fa kivágása esetén csak fa egyeddel történhet a visszapótlás, egyéb fás szárú (pl. cserje) pótlása fa vagy cserje fajokkal is lehetséges;

c) az ingatlanon belül vissza nem pótolható fák (pl. túltelepítés, geodéziai, kertészeti és tájépítészeti szempontok) helyett közterületi ültetést, vagy a kérelmező saját tulajdonában álló más helyi ingatlanon való ültetést, és/vagy pénzbeli megváltást is elő lehet írni az ügyfél nyilatkozatának figyelembevételével;

d) közhasználatú zöldterületen végzett fás szárú növénytelepítésnél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

da) faültetéskor gázvezeték nyomvonalától legalább 2 méterre, a többi közművezeték nyomvonalától minimum 1 méterre történhet a telepítés;

db) elektromos légvezeték alá csak kistermetű, kiskoronás fa telepíthető;

dc) útkereszteződésben bármilyen növénytelepítés a meghatározott rálátási háromszög területén a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint történhet.

(3) Bármely közhasználatú zöldfelületre kiültetett fás szárú növény a terület tulajdonosának tulajdonába kerül, függetlenül attól, hogy ki, mikor és milyen célból ültette, hogyan gondozta:

(a) a fa pótlását ültetéssel és pénzbeli megváltással együttesen is elő lehet írni;

(b) a pótlásra, telepítésre felhasználható fás szárú növények listáját a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A fapótlás mértéke lombos fa esetén:

a) ≥10-20 cm törzsátmérő esetén:      2 db;

b) ≥20-30 cm törzsátmérő esetén       3 db;

c) ≥30-40 cm törzsátmérő esetén:      4 db;

d) ≥40-50 cm törzsátmérő esetén:      5 db

e) >50 cm  törzsátmérő esetén:          6 db sorfa minőségű igazolt származású facsemete,

mely mértéktől a hatóság a kivágandó fák állapotát, növénytani értékét, valamint az ingatlan méretét és megmaradó növényállományát figyelembe véve eltérhet az (5) és (6) bekezdés szerinti esetekben.

 (5) A bálványfa esetén visszapótlási kötelezettség szerint kell eljárni.

(6) Aki az ingatlanán a növényállományt mintaszerűen gondozza és karbantartja, a pótlási kötelezettség alól a jegyzőtől mentességet kaphat oly módon, hogy az ingatlanon elhelyezhető pótolandó famennyiségen felül a további fapótlást nem kell teljesítenie.

(7) A fapótlás minden járulékos költsége (pl. szállítás, földcsere, facsemete, gégecső, támaszték, faültetési munkálatok) a kötelezettet terheli.

(8) A pénzbeli megváltás mértékének megállapítása szakértői vélemény alapján történik, amelynek változását az Önkormányzat helyben szokásos módon közzéteszi.

(9) A pénzbeli megváltás összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni vagy átutalni a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül; pénzbeli megváltás esetén az Önkormányzat a befolyt összeget a tulajdonában vagy fenntartásában lévő fás szárú növények megóvására, közterületek gondozására, növénytelepítésre használja fel.

(10) A pótlási kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek, ha a fás szárú növény az ültetést követő második vegetációs időszak kezdetéig nem hajt ki. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni. Amennyiben a kötelezett a garanciális pótlást a második vegetációs időszakot követő nyugalmi időszakban nem végzi el, akkor az eljárási bírsággal sújtható.

7.§

Természetvédelmi oltalom (helyi védelem) alatt álló fás szárú növényekre vonatkozó szabályozás

(1) Természetvédelmi oltalom (helyi védelem) alatt álló fás szárú növények védelmére, kezelésére a vonatkozó jogszabályt kell figyelembe venni.

(2) Kivágásuk kizárólag veszélyhelyzet elhárítása esetén engedélyezhető.

(3) Visszapótlásuk 400%-os növeléssel, pénzbeli megváltásuk dupla szorzóval történhet.

8.§

Fás szárú növényekben okozott károk

(1) Az engedély és bejelentés nélküli fakivágás, a fás szárú növények szándékos rongálása az engedélytől eltérő munkavégzés, továbbá a fás szárú növények megóvási kötelezettségének elmulasztása a 3. számú melléklet szerint meghatározott bírságot vonja maga után. Ebben az esetben pótlási kedvezmény nem adható.

(2) A pótlási kötelezettség elmulasztása eljárási bírságot von maga után.

9.§

Záró rendelkezések

(1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon napján lép hatályba.

(2) Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2012. (V.31.) számú önkormányzati rendelete a fák, fasorok megóvásáról és pótlásáról, valamint a 26/2005. (XII. 29.) rendelete az épített és természeti környezet helyi védelméről egységes szerkezetben hatályát veszti.

(3) A 26/2005. (XII. 29.) rendelete az épített és természeti környezet helyi védelméről egységes szerkezetben lévő alábbi mellékletekben foglalt védelmet megszünteti: V. számú melléklet a helyi védelem alatt álló, településképi jelentőségű egybefüggő zöldfelületekről (a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 26.§ (5) pontja értelmében az országos jelentőségű oltalommal párhozamosan a helyi védettség fenntartása nem szükséges), a VIII. számú melléklet a helyi védelem alatt álló értékes növényállományú kertekről, a IX. számú melléklet a helyi védelem alatt álló faegyedet tartalmazó ingatlanokról, a X. melléklet általános védelmet élvező, értékes, ritka fafajokról.

(4) A helyi védettség megszüntetésének ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéséről a Jegyző gondoskodik.

Leányfalu, 2016. július 21.

Dr. Filep Julianna                                                 Loszmann János

         jegyző                                                                 polgármester

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2016. július 21. napján kihirdetésre került.

Dr. Filep Julianna

jegyző

1.sz. melléklet a 10/2016.(VII.21.) önkormányzati rendelethez

                               FAKIVÁGÁSI ENGEDÉLY KÉRELEM

                                          a Leányfalun található fás szárú növényekre

Kérelmező neve:………………………………………………………………………………..

Kérelmező címe: ……………………………………………………………………………….

Egyéb elérhetőség (telefon, e-mail cím): ……………………………………………………...

Ha kérelmező nem azonos a tulajdonossal, nyilatkoznia kell a jogosultságáról:

Jogosultság  indokolása: ………………………………………………………………………

Az érintett közterület neve, helyrajzi száma, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölése ( szöveg vagy rajz formában elkészítve): ……………………………………………………….………………………………………….…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………...

A  kérelmezett fás szárú növény(ek):

A kérelmezett kivágás szakszerű kivitelezésének részletes leírása: …………………………………………………...…………………………………………………………………………………………………………………………………………………...…………………………………………………………………………………………………...

A fás szárú növény(ek) (tervezett) pótlása:

A pótlásra felhasználható fás szárú növények listája a helyi rendelet 2. számú mellékletében található.

Tudomásul veszem, hogy amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető és más ingatlanon a pótlás a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót a helyi rendeletnek megfelelően pénzbeli megváltásra kötelezheti.

Leányfalu, 20…… . ………………… hó ….. nap                                                          

……………………………              aláírás

2.sz. melléklet a 10/2016.(VII.21.) önkormányzati rendelethez

Növénytelepítésre felhasználható fás szárú növények:

A) Lombos fafajok

B) Tűlevelű fafajok

C) Cserjefajok

3. számú melléklet a 10/2016.(VII.21.) önkormányzati rendelethez

Radó-féle fa- és növényérték számítás

Faértékszámítás

Az értékszámítás d. Radó Dezső értékszámításai szerint, valamint az Európai Unió Erdészeti és Fagazdálkodási Bizottságának 1984-ben elfogadott modellje alapján készült. A faértéket az oxigént termelő asszimiláló levélfelület tömege adja. A pótlási kötelezettség ennek a lombtömegnek a 3-5 éven belüli pótlását célozza. A pótlást követő 3. évben a pótlásként telepített fák összes lombtömege a kivágott fáénak 80%-át kell, hogy elérje.

Adott fa forintban kifejezett értékét az A x B x C x D szorzat adja, ahol az egyes tényezők az alábbiak szerint értelmezendők:

A = a fa városon belüli elhelyezkedése szerinti értékszorzó, amely:

1,0 – ha a fa jelentős városképi környezetben, kíméleti használatú zöldterületen illetve zónában található, ritka fafaj

0,7 – ha a fa magas laksűrűségű, környezetében ártalmakkal terhelt terület (pl. lakótelep, ipari terület zöld felülete stb.)

0,5 – ha a fa alacsony laksűrűségű, kertes beépítésű lakóterületen vagy külterületen található.

B = a fa ismert vagy becsült kora szerinti értékszorzó

10 éves fa szorzószáma: 10

20 éves fa szorzószáma: 40

30 éves fa szorzószáma: 84

40 éves fa szorzószáma: 160

50 éves fa szorzószáma: 300

60 éves fa szorzószáma: 500

70 éves fa szorzószáma: 700

idősebb, egyedi, védett fa szorzószáma: 1000

Amennyiben a fa kora pontosan ismert ( pl. adat áll rendelkezésre az ültetés időpontjára vonatkozóan),vagy pontosabban becsülhető, úgy a két határ évtizedszorzó átlagával kell számolni.

C = a fa egészségi állapota, megjelenése szerinti szorzó

1,0 – ha a fa gyökérzete, törzse, lombkoronája teljesen ép, egészséges

0,7 - ha a fa lombkoronája kissé csonkolt (kevesebb mint 30%)

0,4 – ha a fa lombkoronája erősen csonkolt ( több mint 30 %)

D = a fa értékfelvételi időpontjában kapható azonos, vagy hasonló karakterrel, habitussal rendelkező 4 éves szabványos faiskolai (faiskolai forgalmazásban 10/12 méretű) csemete földlabdás, áfával és a helyszínre szállítás díjával növelt ára forintban kifejezve.

Egyéb zöldfelületi értékmeghatározás, értéknövekedés:

5 évnél fiatalabb, vagy ismert korú cserje, rózsa, öntözött gyep értéke: az előállítás értéke az eltelt időszak fenntartási költségével megnövelve

5 évnél idősebb cserje, rózsa értéke: 25 éves ép és egészséges lombkoronájú elhelyezkedése szerinti fa lombkorona tömegének 30%-kal számolt értéke.

4.sz. melléklet a 10/2016.(VII.21.) önkormányzati rendelethez

BEJELENTÉS

A bálványfa kivágási szándékáról,

és a kiszáradt fás szárú növények kivágási szándékáról

Kérelmező neve:………………………………………………………………………………..

Kérelmező címe: ……………………………………………………………………………….

Egyéb elérhetőség (telefon, e-mail cím): ……………………………………………………...

Ha kérelmező nem azonos a tulajdonossal, nyilatkoznia kell a jogosultságáról:

Jogosultság  indokolása: ………………………………………………………………………

Az érintett közterület neve, helyrajzi száma, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölése ( szöveg vagy rajz formában elkészítve): ……………………………………………………….………………………………………….…………………………………………………………………………………………………..…………………………………………………………………………………………………...

A  kérelmezett fás szárú növény(ek):

A kérelmezett kivágás szakszerű kivitelezésének részletes leírása: …………………………………………………...…………………………………………………………………………………………………………………………………………………...…………………………………………………………………………………………………...

A kiszáradt fa akkor vágható ki, ha a bejelentést a jegyző tudomásul vette, és egyúttal döntött a jelen rendelet szerinti pótlási kötelezettségről.

A bálványfa akkor vágható ki, ha a bejelentést a jegyző helyszíni szemle megtartása után tudomásul vette, és a pótlást előírta és egyúttal döntött a jelen rendelet szerinti pótlási kötelezettségről.

Leányfalu, 20…… . ………………… hó ….. nap                                                          

……………………………              aláírás

1. számú függelék a 10/2016.(VII.21.) önkormányzati rendelethez

Ajánlott Növénytelepítési távolságok

Telekhatár mellett növényzet az alábbi minimális ültetési távolság megtartásával telepíthető:

- cserje: 1,0 m

- kiskoronás, kistermetű (max. 4-5 m magasra növő) fa: 2,0 m

- közepes termetű (max.8-10 m magasra növő) fa: 4,0 m

- nagytermetű fa: 7,0 m

Épület mellett növényzet az alábbi minimális ültetési távolság megtartásával telepíthető:

- cserje: 2,0 m

- kiskoronás, kistermetű (max. 4-5 m magasra növő) fa: 4,0 m

- közepes termetű (max.8-10 m magasra növő) fa: 5,0 m

- nagytermetű fa: 7,0 m

Növények egymástól történő minimális telepítési távolságai:

- cserje, örökzöld: növekedési típustól függően ált. 0,4-2,0 m

- kiskoronás fa: 3,0 m

- közepes koronájú fa: 5,0 m

- nagykoronás fa: 7,0 m”

2. számú függelék a 10/2016.(VII.21.) önkormányzati rendelethez

(fa kataszter)